udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 2 találat lapozás: 1-2
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kucera, Rudolf

2008. augusztus 6.

„Régi adósságot törleszt az alapításának 70. évfordulójához érkező Magyarok Világszövetsége, amikor a fordulat jegyében ülésező Magyarok VII. Világkongresszusa alkalmára kiadja az Amerikai Egyesült Államokban élő dr. Balogh Sándor professzor angol nyelven írott könyvét, amelynek címe: Autonómia és az új világrend. A VII. Világkongresszus keretében zajló nemzetstratégiai konferencia – Államiság nélküli nemzetek és népek az Európai Unióban – megfelelő alkalom a magyar nyelvű kiadás útra bocsátásához. ” Ezekkel a gondolatokkal nyitotta meg Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke az augusztus 4-én tartott sajtótájékoztatót, amelyen három, az MVSZ támogatásával-segítségével napvilágot látott könyvet mutattak be. Csémy Tamás közgazdász, szakíró, Rudolf Kucera: Közép-Európa története egy cseh politológus szemével című könyv magyar nyelvű kiadásának szerkesztője elmesélte, hogy Erdélyi Géza felvidéki református püspök hívta fel a figyelmét e könyvre. Kucera véleménye szerint Közép-Európa tragédiájának okozói a nemzetállamok: nem lett volna szabad felszámolni az Osztrák Magyar Monarchiát. Magyarországnak inkább a nemzetiségekkel kellett volna megegyeznie. A szerkesztő szerint rokonszenvesek Kucera magyarokra vonatkozó megállapításai. Megdöbbentő viszont, hogy a szerző úgy látja: Magyarországtól azért kellett elcsatolni a Felvidéket, mert különben nem hozhatták volna létre Csehszlovákiát. Szentkatolnai Bálint Gábor munkássága még a kutatók előtt sem ismert igazán, pedig hatalmas tudományos munkásságot fejtett ki élete során. Az egyik tanulmánya: „A tamil nyelv a turáni nyelvek sanszkritja vagy van-e a magyarnak testvére?” – amelyet 1878-ban írt – jóformán a vesztét okozta – mondotta a sajtótájékoztatón Varga Csaba kutató, a könyv mostani kiadója. Másfél évtizedre száműzték Magyarországról, mert megtörte a finnugor rokonság elméletét. A magyar nyelv Dél-Indiában címmel most napvilágot látott tudományos kötetet Varga Csaba inkább „gyöknyomozó” szótárnak nevezné – közérthetőbben: szóegyeztető szótárnak. Bálint Gábor tisztában volt azzal, hogy a gyököket kell figyelni, érettségiző korában már 12 nyelvet beszélt, később ez a szám már elérte a harmincat. A tudós Bálint Gábor világjárása és kutatásai során megállapította, hogy a délindiai tamil nyelv közeli rokona a magyarnak, könyvében háromezer szógyökkel igazolja állítását. Az eredeti kötet tele volt francia nyelven írt példákkal, ezeket Tharan-Trieb Mariann tolmács és műfordító ültette át magyarra. /Vennes Aranka: Hármas könyvbemutató Budapesten az MVSZ-székházban. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 6./

2009. január 21.

1996. decemberében jelent meg Sepsiszentgyörgyön Kádár Gyula lapja, a Történelmünk folyóirat első száma, melyben a múlt eseményei mellett napjaink időszerű kérdései is helyet kaptak. 1999-től Történelmi Magazin címmel jelenik meg a színvonalas folyóirat, mely januárban lépett a XI. évfolyamába. Főszerkesztője, kiadója Kádár Gyula. A lap a kezdeti 12 helyett 20, majd 40 oldalas lett, tartalmilag gazdagodott. Fő rovata a Történelem. A mostani szám első írása a székelység lélekszámának alakulását tárgyalja a honfoglalástól a XIV. századig. A könyvismertető, Egy cseh történész őszintesége címmel, betekintést nyújt Rudolf Kucera Közép-Európa története című kötetébe. A szerző példátlan nyíltsággal mutatja be az Osztrák–Magyar Monarchia rövidlátó érdekek alapján történt szétdarabolását, az ezt követően kialakult utódállamok, a kisantant napjainkig sem szűnő kisebbségfelszámoló politikáját. A kiadványban szó esik még Mina László Úton című könyvéről, a hetven éve napvilágot látott Erdélyi Helikon folyóiratról, az 1989. decemberi, sepsiszentgyörgyi eseményekről is. /Mindenkinek érdekes lap: Történelmi Magazin. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./


lapozás: 1-2




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998