udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 160 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-160
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Sándor Boglárka Ágnes

2001. március 5.

Márc. 2-án Kolozsváron, a Heltai-pinceklubban bemutatták Dániel Károly Misi bácsi rózsái a /Erdélyi Híradó Könyvkiadó, Kolozsvár/ című novelláskötetét. Lászlóffy Csaba a kötet gondozójaként méltatta az orvos-író munkáit. /Sándor Boglárka Ágnes: Rózsák a pinceklubban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./

2001. április 2.

Márc. 30-án Kolozsváron bemutatkozott a csíkszeredai Pro Print Kiadó vezetője. Burus Endre, a kiadó igazgatója kifejtette: a romániai magyar könyvkiadás egyik leghatározottabb arcélű műhelyéről van szó. A kiadó 1992-ben nyomdaként indult. Többnyire sorozatokat jelentetnek meg. Kínálatuk igen gazdag, a néprajzi, társadalomtudományi munkák mellett foglalkoznak gyermekirodalommal, szakácskönyvekkel is. Együttműködnek a csíkszeredai, udvarhelyi képzőművészekkel, így a kiadó akár könyvgrafikai műhelyként is értékelhető. /Sándor Boglárka Ágnes: Kolozsváron a Pro Print. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./

2001. május 18.

A 75 éves Kallós Zoltán megkapta a Magyar Örökség díját is. A lap munkatársa beszélgetett vele. Kollégista korában kezébe került Domokos Pál Péternek a Moldvai magyarság című könyve. Elhatározta, hogy ő is eljut oda. - A folklórról kifejtette: kötelességünk ezeket a hagyományokat éltetni, és átadni a következő nemzedéknek. Addig leszünk magyarok, amíg magyarul énekelünk és magyarul táncolunk. - A táncházmozgalom átlépte Magyarország, sőt Európa határait is. Az egész világon magyar minta szerint kezdenek tanítani, anyanyelvi szinten. A táncházmozgalmat senki nem szervezte, mégis van, és egyre terebélyesedik. /Sándor Boglárka Ágnes: A folklór az egyetemes európai kultúra szerves része - beszélgetés Kallós Zoltán folklórkutatóval. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

2001. május 21.

Máj. 19-én Kolozsváron a Diákművelődési Házban köszöntötték 75. születésnapján Kallós Zoltán folklórkutatót. Megjelent többek között Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Boros János, Kolozsvár alpolgármestere, Kerekes Sándor, a megyei tanács alelnöke, Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke, Halmos Béla, a magyar táncház-mozgalom egyik "nagy öregje." Sebő Ferenc, a Magyar Állami Népi Együttes vezetője, a magyarországi táncházmozgalom egyik alapítója mondott ünnepi beszédet. Az RMDSZ nevében Markó Béla, a Kriza János Néprajzi Társaság és az Erdélyi Magyar Néprajzi Társaság nevében Tánczos Vilmos köszöntötte a folklórkutatás "élő klasszikusát", az MVSZ nevében pedig Patrubány Miklós mondott méltató szavakat. Több budapesti együttes is fellépett a műsoron, Kallós-gyűjtéseket játszott a magyarlapádi Pirospántlikás és a kolozsvári Zurboló együttes, válaszúti táncokat adott elő a szintén kolozsvári Ördögtérgye. Ezenkívül muzsikált még a kolozsvári Tarisznyás, az erdélyiként meghatározott Palló, valamint a Bodzafa együttes, amelynek énekese, Panek Kati szintén meleg szavakkal köszöntötte Kallós Zoltánt. Fellépett még a moldvai Ónodi Marika, Petrás Marika, a széki Csorba János, valamint Kóka Rozália. Ezután a vendégek Kallós Zoltán szülőfalujába, Válaszútra voltak hivatalosak születésnapi vacsorára. Kötő József, az EMKE, Bálint-Pataki József a Határon Túli Magyarok Hivatala, Elekes Botond a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának jókívánságait adták át. Tőkés László püspök adta áldását az ünnepeltre és életművére. /Sándor Boglárka Ágnes - Valkai Krisztina: A szeretet és az azonosulás életműve. A 75 éves Kallós Zoltánt köszöntötték. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./ A bejáratnál maga a házigazda fogadta a vendégeket, a teremben pedig a kolozsvári Ördögtérgye néptáncegyüttes mezőségi népviseletbe öltözött tagjai segítettek az eligazodásban. Markó Béla, az RMDSZ elnöke megjegyezte, nem csak a Szövetséget képviseli, hanem magánemberként is részt vesz az ünnepségen. "Kallós Zoltánnak mindannyian tanítványai vagyunk. Mindannyiunk számára fölfedezte a hiteles népdalt, népzenét, ami által egy másik Erdélyt ismertetett meg velünk" - mondta. Tánczos Vilmos a Kriza János Néprajzi Társaság nevében szólalt fel. Kiemelte, Kallós Zoltán a gyűjtésekre és nem az anyagok feldolgozására összpontosított, aminek értéke most érezhető, amikor már szinte nincs mit gyűjteni. "Zoli bácsi élő klasszikusunk, Kodály Zoltán-i, Bartók Béla-i, Martin György-i mércével mérhetjük munkáját" - mutatott rá. - "Nyugodt lélekkel búcsúzom. A népzenét, ha ilyen közönsége van, és ilyen gárda áll a hátam mögött, nem kell félteni" - vallotta Kallós Zoltán. /Mindannyian Kallós-tanítványok vagyunk. A népzenei élet színe-java köszöntötte a hetvenöt éves néprajzkutatót. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./

2001. június 15.

A Korunk és az Apostrof folyóiratok közös szervezésű Magyar-román kulturális kapcsolatrendszerek című vállalkozása záró előadását tartották jún. 13-án, Kolozsváron, a Bánffy-palotában. A találkozó a Németh László emlékév jegyében zajlott. A meghívottak, Nicolae Balota és Cseke Péter a Németh László-i életmű szakavatott ismerőinek bizonyultak, meleg szavakkal méltatták a huszadik század egyik legnagyobb gondolkodójának érdemeit. Kiderült: az Iszony című regényen kívül egyéb Németh László-műveket nem fordítottak le román nyelvre. /Sándor Boglárka Ágnes: A minőség forradalmára. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./

2001. június 16.

Az Identitásproblémák Erdélyben az ezredfordulón című rendezvénysorozat keretében jún. 15-én a Magyar Irodalomtudományi Tanszék napját tartották meg. Berszán István a Láthatatlan Kollégium teoretikus folyóiratot mutatta be, melynek eddig öt száma jelent meg. Orbán Gyöngyi az eddig négy alkalommal megrendezett Hermész-táborokról, ezekről az irodalomkutatást szolgáló egyetemi és középiskolai tanár-diák együttműködésekről szólt. /Identitásteremtő irodalom. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./ Az Identitásproblémák Erdélyben az ezredfordulón című rendezvénysorozat keretében jún. 15-én a Szabédi Emlékháznál folytatódott a konferencia. Kötő József, Pomogáts Béla és Kántor Lajos tartott előadást. Másik helyszínen, a Györkös Mányi Albert Emlékházban a monográfiaírás módszertanáról tanácskoztak írók, kiadók, irodalomtudósok. Cseke Péter a Kriterion kiadó Közelképek (Erdélyi klasszikusaink és kortársaink) sorozatát ismertette, amelyből eddig három kötet látott napvilágot. /Sándor Boglárka Ágnes: Szabédi-nap. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

2001. július 6.

A Magyar Ifjúsági Tanács júl. 4-i küldöttgyűlésén nyilatkozatban határolta el magát a Romániai Magyar Demokrata Szövetségtől, megszakítva mindenfajta viszonyt, és vállalva az önálló érdekképviselet útját. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke kommentálja a MIT döntését. Kifejtette, hogy a MIT már nem tudta ellátni azt a szerepet, amelyet egykoron betöltött. Néhány ifjúsági vezető megpróbált kialakítani egyfajta monopol helyzetet. Az RMDSZ-nek minél sokszínűbb ifjúsági képviseletre van szüksége. Az Itthon Fiatalon mozgalom létrejötte is azt jelzi, hogy itt sokaknak nagyon nagy hiányérzetük volt. Szerinte nem az RMDSZ és a fiatalok között van vita, hanem fiatalok és fiatalok között. Jelentkezett az ifjúságot támogató alapítványi támogatásokhoz való hozzáférhetőség problémája. Az RMDSZ ezen a maga lehetőségeivel segíteni akar, és segíteni is fog. /Sándor Boglárka Ágnes: Az RMDSZ-nek sokszínű ifjúsági képviseletre van szüksége - véli Markó Béla szövetségi elnök. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./

2001. július 11.

Az Első Erdélyi Gitártábor zajlik Kalotaszentkirályon, ahol különböző műfajokban, többnyire haladó szinten oktatnak. A Janovics Jenő Baráti Társaság és a Kolozsvári Rádió kezdeményezése volt a tábor. A főszervező, Zilahi Csaba (akit a Kolozsvári Rádió hallgatói már jól ismerhetnek) elmondta, hogy a tábort három évvel ezelőtt kezdték tervezgetni. Látta, hogy a zenekaroknak nincs fejlődési lehetőségük, mindenki magától tanul. A tanárok között van Varga András a Kárpát-medence egyik legismertebb és legjobb flamenco-gitárosa. A dzsesszoktató Hollandus Zoltán Romániában ismert művész. /Sándor Boglárka Ágnes: A könnyűzenét is lehet művészi szinten űzni. Első Erdélyi Gitártábor Kalotaszentkirályon. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./

2001. július 11.

Júl. 9-én Kolozsváron, a Szentegyház utcai Nagygalériában megnyílt Csonka Károly pécsi fotóművész Két évezred öröksége: Pécs című kiállítása, ez az első olyan rendezvény, amelyet a Képzőművészeti Egyetem a kolozsvári Rotary Klubbal együtt szervezett. A Pécs és Kolozsvár közötti tízéves testvérvárosi kapcsolatot elemezve Papp Béla pécsi alpolgármester kifejtette: öröm számára, hogy a kiállítás megnyitása egybeesik a hivatalos pécsi delegáció látogatásával. A kolozsvári és pécsi Rotary Klub közötti együttműködés 1999-ben kezdődött. /Sándor Boglárka Ágnes: Szép város Pécs. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./

2001. július 16.

Kolozsváron a Millenniumi sokadalom rendezvénysorozat júl. 14-én a Báthory Gimnáziumban kezdődött. A magyar Millenniumi Kormánybiztosi Hivatal idén négy határon túli városban szervez hasonló ünnepséget, ebből kettőt Erdélyben (Marosvásárhelyen és Kolozsváron). A kolozsvári rendezvényen 20 felnőtt és 14 gyermek tánccsoport lépett fel. A megnyitón jelen voltak a magyar folklór olyan jeles alakjai, mint Kallós Zoltán Kossuth-díjas néprajzkutató és Novák Ferenc Kossuth-díjas koreográfus. Kolozsvár alpolgármestere, Boros János és Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselő és Eckstein-Kovács Péter szenátor mondott beszédet. A műsort a máramarosszigeti Hollósy Simon Művelődési Egylet Vegyeskara nyitotta meg magyar népdalfeldolgozásokkal, majd számos, ismert és aránylag ismeretlen néptáncegyüttes lépett színpadra. /Sándor Boglárka Ágnes: Jogainkért dallal, tánccal is küzdeni kell. Millenniumi sokadalom - gyér közönséggel. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./

2001. július 28.

Az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítványt 1999 októberében hozta létre az Erdélyi Magyar Tudományos Társaság, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség, a Romániai Magyar Közgazdászok Szövetsége és az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület. A négy szervezet abban az évben rendezte meg az I. civil fórumot, akkor született az ötlet, hogy hozzanak létre egy ernyőszervezetet, amely a szervezetek egyesületének szerepét töltené be. Elsődleges céljuk, egy információs iroda létrehozása nem valósult meg. A civil fórum a legnagyobb rendezvény a civil társadalom szintjén. Ezt minden év májusának első hétvégéjén rendezik meg Kolozsváron. Ilyenkor átlag 250-300 ember, különböző szervezetek, alapítványok képviselői közéletről, közérdekről tanácskoznak, vitatkoznak, beszélnek. Civil Fórum a neve a lapjuknak is. Van egy adatbázisuk, amely az erdélyi magyar civil szervezetek jegyzékét, adatait tartalmazza. A lista nem teljes, de így is 1100 szervezet adataival rendelkeznek. /Sándor Boglárka Ágnes: Két éve székház nélkül. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./

2001. szeptember 29.

Kolozsváron a Gaudeamus könyvesház vendége volt Bulányi György /Budapest/ piarista tanár szept. 27-én. A kereszténység a 21. században címmel tartott előadás. Bulányi a magyarországi Bokor keresztény szövetségről beszélt. A gyülekezet az eseményeket követően levélben fordult az amerikai elnökhöz, hogy felhívja a figyelmét a béke fontosságára az erőszakos visszavágással szemben, hiszen "Isten akarata a megbocsátás". Jézus tanítványainak követniük kell a jézusi példát: háború helyett a békét hirdetni, annak megvalósításán munkálkodni, alázattal szolgálni, és megetetni az éhezőket. A továbbiakban szó esett a történelmi egyházak szerepéről, a múltbeli igazságtalanságokról, végül az atya felvázolta azokat a feltételeket, amelyek teljesítésével a keresztény ember megvalósíthatja Jézus országát itt, a Földön. - Bulányi könyvei megtalálhatók a Gaudeamus könyvesházban. /Sándor Boglárka Ágnes: A kiátkozott békekövet. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./

2001. október 17.

Írók, költők, újságírók aktív jelenlétében nyitották meg a kolozsvári népfőiskola nyolcadik évfolyamát Kolozsváron, okt. 16-án, a Györkös-Mányi Albert-emlékházban. Olyan személyiségeket hívtak meg, akiket a kolozsvári olvasóközönség már jól ismer: Bálint Tibor, Demény Péter, Egyed Emese, Kántor Lajos, Létay Lajos, Molnos Lajos, Mózes Attila, Lászlóffy Csaba és Muzsnay Magda. Muzsnay Magda a rádió legendás aranyszalagtáráról mesélt, amely számtalan elhunyt író, művész hangját őrzi, és amelyet az utóbbi években is gyarapítottak. /Sándor Boglárka Ágnes: Évadnyitó az irodalom jegyében. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./

2001. december 10.

Színházi vita Honnan és hová, kolozsvári magyar színház? címmel dec. 8-án vitafórumot rendezett Kolozsváron a Tonic Média Alapítvány kuratóriumának nevében Sebesi Karen Attila. Sebesi Karen Attila elmondta: az utóbbi években aggasztóan megcsappant a színházba járók száma, mindezt pedig a "rossz, káros, arrogáns vezetés, divatos szóval élve: menedzsment váltotta ki, nem pedig a színészek munkája." Szőcs István író, színikritikus a színház szerepét méltatva elmondta: a rendszerváltás előtt a romániai magyar társadalom temetésen, illetve színházban szembesülhetett az anyanyelv hatásával. A hagyományos értékek megtagadását, a szolgálat elvetését, a túlzásba vitt "modernkedést" a hozzászólók közül többen is kifogásolták. Tompa Gábor főrendező-igazgató nem jelent meg a fórumon. Papp Sándor Zsigmond író-újságíró azonban kijelentette: Tompa Gábor színháza értékes, díjak, elismerések sokasága bizonyítja a főrendező hozzáértését. Az esten feltették a kérdést: ha egy színésszel mindössze egyéves időtartamra kötnek szerződést, akkor ki ítélte életfogytiglani igazgatásra a rendezőt? A fórum eredményeképpen született állásfoglalást Sebesi Karen Attila olvasta fel. Az állásfoglalás végleges változatát Csomafáy Ferenc, Molnos Lajos és Szőcs István szerkesztik meg, és tartalmazni fogja a Tompa Gábor leváltására vonatkozó indítványt. Ugyanakkor felvetődött egy színházpártoló baráti társaság megalapításának igénye is, amelynek megvalósítását egy héttagú bizottság (Vadas László, Kovács Katalin, Kós Ferenc, Vekov Károly, Csortán Márton, Balogh Péter, Bogdán István) vállalta magára. /Sándor Boglárka Ágnes: Tovább gyűrűzik a színház-vita. Tompa Gábor leváltását követelik. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./

2001. december 10.

Dec. 7-én Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum Egyesület székházában bemutatták a legújabb nyelvészeti kiadványokat. A Romániai magyar nyelvjárások atlasza könyvsorozat legújabb, hatodik kötetét mutatta be Cs. Nagy Lajos, külön kiemelve: ez az első olyan nagy, regionális atlasz, amelynek egyetlen alkotója van Murádin László személyében, aki egyedül látta el a gyűjtés és anyagrendezés emberfeletti teljesítményét. A kötet, amely negyven évi munka eredménye, pontos képet nyújt a magyar nyelvterület dél-keleti régiójának nyelvjárásairól, így nem pusztán nyelvészeti, hanem szemiotikai, néprajzi és településtörténeti szempontból is jelentős. A Szilágysági Nyelvatlaszt, amely Márton Gyula gyűjtőmunkáját dicséri, Murádin László mutatta be, emlékezve a huszonöt esztendeje elhunyt kutatóra. Vetési László: Juhaimnak maradéka című tanulmánykötete a több évtizedes értelmiségi-lelkészi pálya tapasztalatait fogja csokorba. Péntek János: A nyelv ritkuló légköre című, szocio-lingvisztikai dolgozatokat tartalmazó kötetét is bemutatták. /(S. B. Á.) [Sándor Boglárka Ágnes]: Nyelvészeti kutatások Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./

2002. január 18.

Az Erdélyi Református Egyházkerület kiadványa /Az Építő egyház, Kolozsvár, 2000/ feltérképezte az Erdélyi Református Egyházkerületnek a 89-es változást követően épített ingatlanjait: templomokat, imaházakat, parókiákat, gyülekezeti házakat, beteggondozó központokat, ifjúsági házakat. Szabó Tamás fotóművész felvételei mellett rövid kísérőszöveg számol be arról: mikor készült az épület, ki volt ebben az időben a gyülekezet lelkipásztora, gondnoka, mekkora a gyülekezet lélekszáma, illetve milyen külső segítség érkezett az építkezéshez. /Sándor Boglárka Ágnes: Épít az egyház. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./

2002. január 25.

A 104 beérkezett listát összesítve az eredmény: első helyen végzett Kosztolányi Dezső Hajnali részegség című verse, ezt követte Pilinszky Jánostól az Apokrif, majd József Attilától az Eszmélet. A negyedik helyet Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című verse szerezte meg, majd ismét József Attila következik az Ódával. Őt követi Kassák Lajostól A ló meghal, a madarak kirepülnek, majd Babitstól az Esti kérdés, Füst Milántól az Öregség, ismét Babitstól a Jónás könyve, a tizedik helyen pedig Dsida Jenő végzett a Psalmus Hungaricussal. A költők összesített listáján legtöbbször József Attila szerepel, őt követi Ady Endre, Babits, Weöres Sándor, Pilinszky. - Balassa Péter számára Kassák versének jelenléte volt a legmeglepőbb, Kántor Lajos nem hitte volna, hogy Babits ennyire benne él a magyar irodalmi köztudatban, Orbán János Dénes szerint a teljes lista némiképp tankönyv-jellegű, Demény Péter a nyertes költeményre csodálkozott rá leginkább. Demény Péter nehezményezte, hogy Ady Endrének egyetlen verse sem került fel a tízes listára. Balassa Péter Kosztolányi versein tűnődött a legtöbbet. A versekből a tervek szerint kötet is készül, amelyet április 11-re, a költészet napjára jelentetnek meg, és a legszebb tíz vers mellett további huszonegy költemény kap helyet. /Sándor Boglárka Ágnes: Szép versek délutánja. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./

2002. január 26.

Jan. 23-án Kolozsváron a Korunk folyóirat ankétján a versekről volt szó. A Korunk hirdette meg a 20. század tíz legszebb magyar versének rangsorolására vonatkozó pályázatát, amelynek keretében a teljes magyar nyelvterület mintegy 150 irodalmárának (költőknek, kritikusoknak, esztétáknak) tették fel a kérdést: melyik a 20. század tíz legszebb, legjelentékenyebb magyar költeménye. A beérkezett "szavazatok", listák alapján kialakult sorrendet vitatták meg. Jelen volt Balassa Péter budapesti esztéta, a Babes-Bolyai Tudományegyetem vendégtanára, Demény Péter költő és Orbán János Dénes költő is. A 104 beérkezett listát összesítve az eredmény: első helyen végzett Kosztolányi Dezső Hajnali részegség című verse, ezt követte Pilinszky Jánostól az Apokrif, majd József Attilától az Eszmélet. A negyedik helyet Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című verse szerezte meg, majd ismét József Attila következik az Ódával. Őt követi Kassák Lajostól A ló meghal, a madarak kirepülnek, majd Babitstól az Esti kérdés, Füst Milántól az Öregség, ismét Babitstól a Jónás könyve, a tizedik helyen pedig Dsida Jenő végzett a Psalmus Hungaricussal. A költők összesített listáján legtöbbször József Attila szerepel, őt követi Ady Endre, Babits, Weöres Sándor, Pilinszky. - Balassa Péter számára Kassák versének jelenléte volt a legmeglepőbb, Kántor Lajos nem hitte volna, hogy Babits ennyire benne él a magyar irodalmi köztudatban, Orbán János Dénes szerint a teljes lista némiképp tankönyv-jellegű, Demény Péter a nyertes költeményre csodálkozott rá leginkább. Demény Péter nehezményezte, hogy Ady Endrének egyetlen verse sem került fel a tízes listára. Balassa Péter Kosztolányi versein tűnődött a legtöbbet. A versekből a tervek szerint kötet is készül, amelyet április 11-re, a költészet napjára jelentetnek meg, és a legszebb tíz vers mellett további huszonegy költemény kap helyet. /Sándor Boglárka Ágnes: Szép versek délutánja. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./

2002. január 26.

Jan. 25-én Kolozsváron, a Korunk Galériában megnyílt Kondorosi Vilma festőművész első kolozsvári kiállítása. A képeken kimutatható a tanítómester, későbbi élettárs, Miklóssy Gábor hatása is. /Sándor Boglárka Ágnes: Az életigenlés művésze. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./

2002. február 4.

Febr. 2-án emlékeztek meg Kolozsváron a gróf Mikó Imre Könyvtár valamint a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány megalakulásának tizedik évfordulójáról. Pillich László alapítványi elnök felvázolta a tíz év legfontosabb mozzanatait. 1992. febr. 1-jén nyílt meg a gróf Mikó Imre Könyvtár, majd febr. 15-én hivatalosan is bejelentették az alapítvány tevékenységének megkezdését. Ezzel megindult az az önépítési folyamat, amely azóta már határokon átnyúló hírnevet szerzett. Egyes tevékenységek már kinőtték a kereteket. Ilyen például a Foreign Language School nyelviskola, amely mára Románia egyedüli Pittman-vizsgaközpontjává vált. Párhuzamosan működik a Heltai Kávéház is, amely bevallottan pénzhozó szerepet tölt be, a befolyt összegekből a könyvtár gazdagodik. /Sándor Boglárka Ágnes: Tíz éve az olvasásért. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./

2002. március 21.

Márc. 20-án Kolozsváron, Báthory Líceumban a középiskolás közönségnek mutatta be a Korunk szerkesztősége A XX. század legszebb magyar versei című ankétját. /Sándor Boglárka Ágnes: A halott költő a jó költő. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

2002. március 22.

Márc. 20-án Kolozsváron, a Phoenix könyvesházban mutatták be Vetési László Ne csüggedj el, kicsiny sereg! /Kalota Könyvkiadó, Kolozsvár/ című könyvét. Dr. Dávid Gyula emlékeztetett arra a televíziós filmsorozatra, amelyet a szerző, Vetési László készített a szórványban élő magyarságról, és amely megdöbbentő eseményeket dolgozott fel, megrázó képsorok segítségével. Hasonló sorsokról szól a könyv is, olyan emberekről, akik 100 km-re a magyarok lakta helyektől magyarként élnek le egy életet, továbbá lelkészekről, akik utolsó hívüket is kikísérve a temetőbe, egyedül maradnak, Istenre bízva az elárvult templomot. Kiderült: ’90 után a szórványok körül is megélénkült az érdeklődés, többek között a Regátban is új magyar közösségeket fedeztek fel. De mindig is voltak önzetlen lelkészek, akik az életüket tették fel arra, hogy járják a szórványokat, gyülekezetet teremtsenek. Vetési László tizenkét éve folytatja a szórványjárást. Vigaszt kell vinni mindenhová, ezt sugallja a könyv alcíme — Lelkipásztori barangolások küszködő nyelvi tájakon. /Sándor Boglárka Ágnes: Szórványban is magyar a magyar. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./

2002. március 23.

Márc. 21-én Kolozsváron, a Kriza János Néprajzi Társaság székházában három néprajzi könyvet mutattak be. Virt István: Elszakasztottad a testemtől én lelkemet (Kriza János Társaság, Kolozsvár, 2001), Tamási Margit: Táncalkalmak, táncszokások, táncrend Lövétén (Püski Kiadó, Budapest, 2001), valamint Kalotaszeg néprajzi bibliográfiája (Kriza János Társaság, Kolozsvár, 2001. - Ercsey Judit szerkesztésében) című könyvekről számoltak be az egybegyűlteknek. /Sándor Boglárka Ágnes: Hármas könyvbemutató. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./

2002. március 28.

Márc. 26-án teremavató könyvbemutató zajlott Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület Jókai utcai, nemrég felújított székházában. Sipos Gábor történész elmondta, a székház nagytermét többfunkciósnak szánták, könyvtárként, tudományos műhelyként is működik, és időnként hasonló rendezvényeknek is otthont ad majd. Ezúttal az Erdélyi Magyar Tudományos Füzetek legújabb darabját mutatták be az érdeklődőknek. A Mennyei barátom! Barcsay Ábrahám levelei Orczy Lőrinchez című kötetet Egyed Emese rendezte sajtó alá. /Sándor Boglárka Ágnes: A testőr–költő aktualitása. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./

2002. április 21.

Nagyszalontát 20 ezren lakják, de magyarsága a mai napig a lakosság több mint 60%-át teszi ki. Ehhez képest két középiskolája is van: a mezőgazdasági líceum és az Elméleti Líceum. Az utóbbi neve Arany János Gimnázium volt 1957-től 1978-ig. Néhány esztendővel ezelőtt újra felmerült az igény, hogy adják vissza a gimnáziumnak az őt megillető elnevezést. A tanács, amelynek többségét magyar, RMDSZ-es városatyák alkotják, a szintén magyar és RMDSZ-es polgármesterrel karöltve nem tudták dűlőre vinni a magyar lakosság óhaját. /Sándor Boglárka Ágnes: Iskola a határ mellett. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

2002. június 3.

Jubileumot ünnepelt jún. 1-jén a magyar újságírás a Babes–Bolyai Tudományegyetemen: 10 éve, főleg dr. Cseke Péter kezdeményezésére indult be a szak, a hatodik végzős évfolyam 13 fős. /Somogyi Botond, Nagy Vajda Zsuzsa, Nagy Ildikó, Kolozsvári Emese, Csurulya Szidónia, Sándor Boglárka Ágnes, Balázsi-Pál Előd, Szilágyi Erzsébet, Forrai Réka Szerénke, Kiskasza Kinga, Rácz Éva, Orbán R. Katalin és Kiss Olivér - mindegyikük közölt már a Szabadságban/. A negyedéves újságírók ballagásán dr. Cseke Péter, a kar dékánhelyettese a pálya nehézségéről és szépségéről beszélt, Csép Sándor, a MÚRE elnöke a tanintézmény fontosságára tért ki. /Póka János András: Tizenhárom újságíró búcsúzott a diákévektől. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

2002. augusztus 2.

A napilap a következő számokban megszólaltatja Kolozsvár körzeti RMDSZ-elnökeit. A Bulgária telepen Vargyasi László elnök szerint legnagyobb gondjuk az, hogy nincs székházuk. Ez általános probléma, mivel csak a két monostori szervezet és a pata-györgyfalvi rendelkezik saját székházzal. Egyelőre az Aradi utcai református templomban szokták megtartani a gyűléseiket. Hétszáz körül van a taglétszám. Inkább a gazdaság érdekli az ittenieket, a Hóstáton élőket. Nehéz összefogni a tagságot, mivel a tömbházlakók és a hóstátiak között nagy különbségek vannak. /Sándor Boglárka Ágnes: Merre tart a magyarság? Körzeti megmaradás. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./

2002. augusztus 5.

Aug. 3-án Kalotaszentkirályon a tudományos ülésszakot Kós Károly emlékének szentelték, az író-grafikus-építész halálának 25. évfordulója alkalmából. Kántor Lajos irodalomkritikus beszélt Kós Károlynak íróbarátaihoz fűződő viszonyáról. Szilágyi István író Kóshoz kapcsolódó személyes emlékeit osztotta meg hallgatóságával. Heim András képzőművész Kós Károly építészi, grafikusi munkásságáról beszélt. Az előadások között népviseletbe öltöztetett ifjú művészek népdalokkal szórakoztatták a közönséget. Aug. 4-én, vasárnap a református templomban Tőkés László püspök ünnepi igehirdetését hallgathatták meg a jelenlévők, majd Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke és Kerekes Sándor megyei tanácsi alelnök osztotta meg ünnepi gondolatait a gyülekezettel. /Sándor Boglárka Ágnes: Kós Károlyra emlékeztek. Ünnepségsorozat Kalotaszentkirályon. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./

2002. augusztus 6.

Júl. 28. és aug. 3. között megtartották Kalotaszentkirályon a II. Erdélyi Gitártábort. Zilahi Csaba főszervező mesélt erről. Tavaly 15-en voltak, idén pedig 30-an. Idén beindították a kezdő szakot is. Voltak zenetörténeti előadások is. /Sándor Boglárka Ágnes: Második Erdélyi Gitártábor. Idén kezdőket is oktattak. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 6./

2002. augusztus 7.

Kolozsváron az egy külkerületi szervezet, az Írisz-telep. Vincze László a helyi RMDSZ elnöke, másfél éve. A korábbi elnök belefáradt a munkába. Általános tapasztalata: lezüllött a polgári életforma. Akik ennek még valamilyen szinten hordozói, azok az idősek. Rájuk inkább lehet támaszkodni. De mindenki látja a közömbösséget. Nagy gond a székház hiánya is. A telepen a református egyház gyülekezeti termében tartják a gyűléseiket. A magyarság száma 1500-ra tehető, ebből mintegy 600-an RMDSZ-tagok. Nagy gond a tagdíj begyűjtése. A kommunizmus kitörölte az emberekből a közösségi érzést. Nehéz összehozni az embereket, nehéz eljutni hozzájuk. - A kolozsvári magyarság összeírását a város egyetlen RMDSZ-szervezete sem fejezte be. /Sándor Boglárka Ágnes: Merre tart a kolozsvári magyarság? Körzeti megmaradás (II.). = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-160




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998