udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 28 találat lapozás: 1-28
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Sándor István

1990. február 1.

Temesvári magyar értelmiségiek, dr. Albert Ferenc egyetemi tanár, Bálinfi Ottó egyetemi tanársegéd, dr. Bárányi Ferenc főorvos, dr. Bárányi Ildikó főorvos, Bodó Mária tanárnő, Bakk Miklós rendszermérnök, Balaton Zoltán tudományos kutató, Graur János, a Temesvári Új Szó főszerkesztője, Bodó Barna szerkesztő, dr. Kelpp Ferenc egyetemi lektor, Koczka György dramaturg, Matekovits Ágota rendszermérnök, dr. Matekovits György orvos, dr. Obest László mérnök, dr. Sándor István főkutató, Toró Tibor egyetemi tanár és Tőkés László lelkész, nyílt levélben foglaltak állást a demokratikus átalakulás, a nemzetiségek teljes egyenjogúsága mellett. Szembehelyezkednek minden olyan megnyilvánulással, amelyek szeparatizmusnak minősítik a megszüntetett iskolák visszaállítását. /Nyílt levél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./

1991. február 28.

Sándor István református lelkész, Sándor Magdolna óvónő és Székely Dénes koreográfus lelkes munkájának eredményeképpen megalakult az Erdővidéki Népi Együttes. Bemutatkozásuk 1990 szilveszterén történt. A jelenleg ötven tagú együttes sok helyen fellépett. Tervük a hivatásos népi együttes létrehozása, Barót központtal. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 1./

1999. október 20.

A Duna Televízió aradi tudósítóiból álló alkotó csoport (Puskel Tünde Emese, Puskel Péter, Huppert Mihaela, Huppert Sándor és Sándor István) Pro és contra című, a Szabadság-szobor körüli vitát feldolgozó videofilmje szép sikerrel szerepelt a hagyományos Kassai Filmfesztiválon, ahol évente Európa minden részéből a városi és a körzeti televíziók mutatják be a régió közérdekű problémáit feldolgozó legjobb filmjeiket. Az aradiak alkotása bekerült a döntőbe, ahol a zsűri angol elnöke külön gratulált a jelenlévő Sándor Istvánnak és Huppert Sándornak a csoport kiváló munkájáért. /Aradi tévések sikere a Kassai Filmfesztiválon. = Nyugati Jelen (Arad ? Temesvár), okt. 20./

2000. március 4.

Kié a temesvári Magyar Színház? címmel szervezett vitafórumot a temesvári Szórvány Alapítvány és a helyi közszolgálati rádió magyar adása. A jól értesültek tudták: ezt a vitafórumot a helyi magyar sajtóban lefolytatott RMDSZ kontra Magyar Színház vita apropójára szervezték meg. A moderátor, dr. Sándor István leszögezte: a találkozó célja a színház gondjainak számbavétele és a megoldáskeresés. Szerinte a temesvári magyar társulatnál gond az állandó rendező hiánya, a közönség egyre inkább elmaradozik, keveset játszanak a magyar drámairodalom gyöngyszemeiből. Demeter András színházigazgató szerint viszont a színház része a román kultúrának is. A színház előadásai a román nyelvet értő közönséghez is szólnak, a fülhallgatós fordítás segítségével, tehát híd szerepét tölti be a magyar és a román kultúra között. A direktor elutasította, hogy egy kívülről ráerőszakolt testület beleszóljon a színház szakmai kérdéseibe. Balázsy Anna tanárnő és Albert Ferenc professzor kifogásolták: a repertoárból szinte teljesen hiányoznak a magyar színdarabok. Az RMDSZ-t és a színházat finanszírozó Megyei Tanácsot képviselő Bodó Barna elmondta: a tanácsi határozat tökéletesíthető. Végül szó esett a helyi RMDSZ és a színház rossz viszonyáról. Toró Tibor megyei RMDSZ-elnök kijelentette, szeretné, ha partnerség alakulna ki a két magyar intézmény között. /Kié a temesvári Magyar Színház? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), március 4-5./

2000. május 5.

A MÚRE Ügyvezető Tanácsa április 28-án tartott ülésén ítélte oda a beküldött pályázatok alapján az 1999-es esztendő szakmai díjait: Gittai István - riport-díj; B. Nagy Veronika és Sántha Ádám - tévés-díj; Kulcsár Andrea - pályakezdő-díj; Simon Gábor - rádió - dicséret; Puskel Tünde Emese - tévériport - dicséret; Becze Zoltán - tévé-sporttudósítások - dicséret; Alexandru Nitescu - fotó - dicséret; PRO AMICITIA - Dan Pavel. A zsűri nem osztott díjat a publicisztika, illetve szerkesztők kategóriájában. /Múre-díjak 1999-re. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 5./ A tévériport kategóriában Puskel Tünde Emese szerkesztő-riporter, aki Puskel Péterrel (forgatókönyv) és Sándor Istvánnal (operatőr) a Szabadság-szobor kálváriájáról készített kisfilmet. Ennek a filmnek egy másik változata a télen részt vett a Kassai Nemzetközi Videófilm Fesztiválon, ahol mintegy 200 alkotás közül bejutott a döntőbe és csak hajszállal szorult le a dobogóról. /Aradi tévések szakmai elismerése. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 5./

2000. július 13.

A marosvásárhelyi Nemzeti Színház vezérigazgatója - versenyvizsgával - Cristian Ioan színész-rendező lett. A színház Tompa Miklós tagozata ősszel hosszabb turnéra indul, a Svédországi Magyarok Szövetségének meghívására bemutatják Sík Sándor István király című történelmi drámáját. A magyar tagozat az erdélyi városokat is felkeresi, játszanak Déván, Zilahon, és más olyan településeken, amelyeket jó ideje elkerülnek hivatásos magyar színházak. /Új vezérigazgatója van a Nemzeti Színháznak. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 13./

2000. szeptember 13.

A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének meghívására szept. 11-25. között svédországi turnén vesz részt a marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata Sík Sándor István király című színművével. Előadásokat tartanak Jönköping, Göteborg, Stockholm, Ljungby, Kristianstad és Malmö városokban. /(Kiss Éva irodalmi titkár): Marosvásárhelyi színészek Svédországban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./

2000. szeptember 27.

Szept. 26-án tartotta évadkezdés előtti sajtótájékoztatóját a Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata. Béres András, a tagozat művészeti igazgatója felvázolta a 2000-2001-es évad társulati elképzeléseit, valamint Molnár Ferenc Liliom című színművének szept. 29-i bemutatójáról tájékoztatott. Elmondta, hogy jelentős pályázatokat nyertek Az ember tragédiájának a színrevitelére. A Magyar Kulturális Örökség Minisztériuma, A Nemzeti Kulturális Alapprogram és a magyarországi kulturális alapítványok mellett a társulat támogatásában jelentős részt vállal a marosvásárhelyi székhelyű Prospero Alapítvány. A társulat tagjai most érkeztek haza külföldi turnéjukról, a Svédországi Magyarok Kulturális Szövetsége meghívására Sík Sándor István király című történelmi drámájával vendégszerepeltek az északi országban. /(lokodi): Pénteken este bemutató. Molnár Ferenc: Liliom. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 27./

2001. március 27.

Márc. 26-án háromtól hét évig terjedő börtönbüntetésre ítélt a román legfelsőbb bíróság öt kézdivásárhelyi személyt egy volt kézdivásárhelyi rendőr őrnagy 1989. decemberében történt haláláért. Filip-Orbán Daniela Kamillát hét, Héjja Dezsőt és Paizs Octaviant (Ottót) 4-4, Reiner Antont és Konrád Jánost pedig 3-3 évi börtönre ítélték halált okozó ütlegelésért. A vád szerint Aurel Agache rendőr őrnagyot egy, 1989. decemberében a kézdivásárhelyi pártszékház előtt a kommunista rendszer és Nicolae Ceausescu ellen tüntető csoport tagjai ölték meg. A néhai tiszt családtagjainak kérésére indított vizsgálat során hét tettest azonosítottak, mint olyanokat, akik agyonverték Agachét. (Az 1990-ben közúti balesetben elhalálozott Kanabé Sándor István esetében az ügyészség beszüntette a vizsgálatot.) A Legfelsőbb Bíróság tulajdonképpen megerősítette a bukaresti táblabíróság által másodfokon hozott ítéletet. A Legfelsőbb Bíróság ítélete végleges jellegű és végrehajtása kötelező. Frunda György, az RMDSZ szenátora, a vádlottak védőügyvédje kijelentette: az elítéltek nevében a strasbourgi emberjogi bírósághoz fordulva kéri a felmentésüket. /Ítélet született az Agache-perben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./ Az 1989-es forradalom hevületének több mint ezer áldozata közül épp a Székelyföldön: Kézdivásárhelyen, Oroszhegyen és Zetelakán megölt rendőrök lincselőire sújtott le a legnagyobb szigorral a bíróság. A forradalmi tömegekbe lövető katonatisztek zöme az utóbbi években is szépen araszolt fölfelé a ranglétrán. A Temesváron 1989. dec. 22-e előtt kioltott 72 emberéletért elítélt Victor Athanasie Stanculescu és Mihai Chitac tábornokok ellen hozott ítéletet az elmúlt hetekben felfüggesztette a legfőbb ügyész, perújrafelvételt követelve. /Gazda Árpád: Iustitia szeme. = Krónika (Kolozsvár), márc. 27./

2002. július 5.

Az Aurel Agache milicista őrnagy 1989. decemberi 22-i meglincselésének vádjával elítélt kézdivásárhelyiek közül eddig csak Héjja Dezső Gyula kapott elnöki kegyelmet, Reiner Antal jelenleg hároméves börtönbüntetését tölti Csíkszeredában. A háromszéki kisvárosban kegyetlenkedéseiről hírhedt Agachéval a népharag végzett, az elkövetők esetében is alkalmazni kellett volna az amnesztiarendeletet. Ennek ellenére a tömegből kiragadtak hat személyt és vád alá helyezték őket (időközben Kanabé Sándor István autóbalesetben életét vesztette, így ellene megszüntették az eljárást). A koncepciós kirakatperekre emlékeztető eljárás során 1999 novemberében, egy hónappal az elévülési határidő előtt hoztak ítéletet ügyükben, amelyet tavaly márciusban emelt jogerőre a Legfelsőbb Bíróság. Frunda György ügyvéd, RMDSZ-es szenátor, aki az érdemi perben képviselte a kézdiszékieket, törvényellenesnek minősítette az ítéletet s az Európai Emberjogi Bírósághoz fordult, 2001. augusztus 31-én pedig kegyelmi kérést nyújtott be Ion Iliescu államfőhöz. A három évre ítélt Reiner Antal szívproblémáira hivatkozva kérte az ítéletvégrehajtás felfüggesztését, de tavaly decemberben visszavonta ezt az ebben a keresetben őt képviselő Hajdú Dezső csíkszeredai ügyvéd tanácsára. "A gyógyszereit a börtönben is megkaphatja, így felesleges lett volna a huzavona. Mivel büntetlen előéletű, a büntetését harmadolni fogják, így valószínűleg jövő ilyenkor helyezik szabadlábra, hacsak közben nem kap elnöki kegyelmet" - nyilatkozta az ügyvéd. Arra, hogy eddig miért csak Héjja kegyelmi kérvényét bírálták el pozitívan, Frunda György szolgált magyarázattal: az amnesztiatörvény nem kollektív, hanem személyes jog, mondta az ügyvéd-szenátor. /P. L. Zs.: Reiner Antal kegyelmi kérvénye az államfő előtt. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 5./

2002. augusztus 9.

A Kolozs megyei Ajtony községben a községházának helyet adó ingatlant egykori tulajdonosa visszaigényelte. Az Egyesült Államokban élő Sándor István szándékai szerint az ingatlanban hoznák létre a Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke által tervezett erdélyi televízióállomás stúdióját. A tévéstúdió napi 24 órán át sugározna, elsősorban magyar nyelvű műsorokat. A TV-állomás tervét a helyi tanács egy része nem hajlandó elfogadni. A törvény nem engedi meg azoknak az ingatlanoknak a természetben való visszaszolgáltatását, amelyekben jelenleg közintézmény működik. A község vezetője felháborodottan mondta el, hogy az alpolgármester és a tanácsosok egy része a visszaszolgáltatás ellen hangolta a közvéleményt. A terv ellenzői a Nagy-Románia párti Damian Brudascu képviselőt keresték fel panaszukkal, aki ugyancsak a magyar nyelvű televízióadó ellen agitál. A képviselő közleménye szerint az adó veszélyt jelent a környék román lakosságára. /Lázár Lehel: Tévéadó az ajtonyi községházán? = Krónika (Kolozsvár), aug. 9./

2002. szeptember 2.

Aradon a tanács még áprilisban pályázatot írt ki a szoborállítási részletterv kidolgozására. A beérkezett pályamunkákat augusztus utolsó napjaiban értékelték. A legjobb pályamunkát a Renovatio Nova Kft. nyújtotta be. A kft. igazgatója, Sándor István műépítész elmondta, a helyi tanács szakbizottságában három lehetséges helyszín urbanisztikai részlettervének kidolgozására kérték fel a pályázókat. Az aradi Szabadság-szobor nagyjából 15x15 méteres területet foglal el, amelyet egy kovácsoltvas-kerítés övez. Az első szinten, mintegy 2 m magasban található a 13 honvédtábornok bronzplakettje, mintegy 4,5 m magasban a szobor négy oldalán helyezkednek el az allegorikus bronzalakok, végül 7,20 m magasságú a jelképes nőalak. /Puskel Péter: Egy lépés a Szabadság-szobor újrafelállítása felé. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 2./

2002. szeptember 10.

Kisiratoson másodszor rendezték meg a régiós médiatábort. Idén 17 középiskolás érkezett Szilágysomlyóról Nagyváradról, Békéscsabáról. A programot a táborszervező Puskel Tünde Emese tanár, tévészerkesztő állította össze. Bereczki Károly újságíró sajtótörténeti bevezetője után Szabó Zsolt, a Művelődés főszerkesztője, a Babes-Bolyai Tudományegyetem újságíró szakának tanára az újságírás elméletébe és néprajzi kérdésekbe nyújtott gyakorlati bepillantást. A fiatalok Bartók László budapesti színművész, a Duna TV Aula ifjúsági műsorának szerkesztője, Kósa Árpád, a Duna TV budapesti és Sándor István aradi operatőrök vezetésével több napos forgatáson vettek részt. Elkészítették a Ficzát, a médiatábor lapját. /P. P.: A II. régiós médiatábor Kisiratoson. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 10./

2002. október 3.

Aradon az önkormányzat versenypályázat alapján a Renovatio Nova építészeti Kft.-t bízta meg a Szabadság-szobor visszaállítását célzó városrendezési terv kidolgozásával. Sándor István műépítész, a kft. vezetője szerint a legjobb helyszín az egykori Szabadság, a mai Avram Iancu tér. Zala György annak idején a tér mindmáig lényegében változatlan építészeti egységébe álmodta meg e mesterművét, és ide állították fel azt 1890-ben. /Puskel Péter: A Szabadság-szobor visszaállításának városrendezési tervéről. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 3./

2003. május 29.

Máj. 29-én Sepsiszentgyörgyön tartja évi közgyűlését az Erdélyi Múzeum-egyesület (EME) Orvosi Szakosztálya. A Pápai Páriz Ferenc-életműdíjjal az EME évente a magyar tudományos élet legnagyobb személyiségeit tünteti ki. Idén a rangos díjat temesvári kutató-orvosnak, dr. Sándor Istvánnak nyújtják át. A méltatást dr. Bárányi Ferenc mondja majd el, ebből idézett a lap.Dr. Sándor István, a Román Akadémia rendes tagja, az orvos-kutatók legnagyobbjai közé tartozik, de mint közéleti személyiség, publicista, színi- és filmkritikus is beírta nevét a történelembe. Több irodalmi mű, útleírás, riportkötet szerzője. Dr. Sándor István /sz. Nagyvárad, 1927. máj. 16./ az orvosi egyetemet 1951-ben végezte el Marosvásárhelyt, magyar nyelven. A marosvásárhelyi kórbonctani katedrán dolgozott és kutatott néhány évig. Embriológiai-teratológiai kutatásokba kezdett, és ehhez a szakterülethez hű maradt ötven éven át. Teratológia-laboratóriumot hozott létre Temesváron a semmiből. 246 tudományos értekezése jelent meg, 12 tudományos filmjét használják ma is a világ embriológusai. Európa nagy városaiban és a tengerentúlon is tartott előadásokat vagy jelentek meg cikkei, hét külföldi kiadvány társszerzője. Itthon megjelent négy nagymonográfiája. /Pápai Páriz Ferenc-díj dr. Sándor Istvánnak. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 29./

2003. május 30.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi és Gyógyszerészeti Szakosztálya harmadszor tartja évi találkozóját Sepsiszentgyörgyön. (Hetven évvel ezelőtt a VI. orvostudományi és gyógyszerészeti ülésszak, 1996-ban az 1990-es újrakezdéstől számított IV. vándorgyűlés zajlott itt.) A tizenharmadik ülésszak máj. 29-i megnyitóján dr. Kovács Dezső szakosztály-elnök gróf Mikó Imre (az EME alapítója) szellemiségére emlékeztetett. A hazai magyar orvos- és gyógyszerésztársadalom legnagyobb (kilencszáz tagú) és legrangosabb civil szervezete évente tartott vándorgyűlések keretében veszi számba a közös gondokat, sikereket, kutatási eredményeket. Péter Mihály professzor, az EME alelnöke tolmácsolta dr. Egyed Ákos akadémikus, az EME elnökének a konferenciához intézett jókívánságait. Gazdag a múlt, szerény a jelen - jellemezte az egészségügy mostani állapotát dr. Albert István, a szakosztály alelnöke.A megnyitón tájékoztattak a székelyudvarhelyi Pápai Páriz Ferenc Alapítvány idei díjazottjairól, elhangzott a Bocskai István nyugalmazott professzorról, Sándor István tudományos kutatóról és Balla Árpád gyermekgyógyászról szóló laudáció, előadást tartott a Háromszék Táncegyüttes. Máj. 29-30-án tizennyolc szakosztályban százhetven dolgozatot mutatnak be hazai és magyarországi előadók, lesz termék- és könyvbemutató is. /(fekete): Az anyanyelvű tudományosság számbavétele (XIII. EME-ülésszak). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 30./

2003. augusztus 7.

A Litera Könyvkiadó történelmi, művelődéstörténeti, nyelvészeti, népismereti szempontból is jelentős munkát adott ki: Székelyhoni utazás a két Homoród mellett, szerzője: Jánosfalvi Sándor István unitárius pap. Ez a könyv az 1800-as évek első felének hangulatát idézi fel. Veres Péter muzeológus elmondta, hogy 1996-ban létesített egy családi vállalkozást, amelyben többféle munka zajlott: tervezés, rajzolás, könyvkiadás, névkártya- és reklámkészítés stb. Az ő egyszemélyes vállalkozása a Litera Könyvkiadó. Első terméke egy alkalmi verseket és énekeket tartalmazó füzet volt, olyan versek, amelyeket minden magyar embernek illik ismernie. A következő volt: Szent István király intelmei. Elindította a Pro memoria sorozatot. Ebben szerepelt Aponyi Albert trianoni beszédével együtt a státustörvény eredeti szövege. Hiánypótlónak számít Biró József Magyar művészet és erdélyi művészet című művének kiadása is, fontosnak tartotta a Wass Albert ártatlanságát bizonyító dokumentumok megjelentetését, valamint néhány jó mesét a gyermekek kezébe adni. A sorozatban eddig helyet kapott még Székelyudvarhely leírása (Szigethi Gyula Mihály) és a Székelyhoni utazás a két Homoród mellett. /Komoróczy György: Litera. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 7./

2003. augusztus 9.

Se szeri se száma manapság a helytörténeti munkáknak. Nem érdektelen az értékmentés eme válfajának múltjába is betekintenünk. Ezt szolgálja a Pro memoria sorozatban napvilágot látott Jánosfalvi Sándor István Székelyhoni utazás a két Homoród mellett /Litera Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2003/ című, 1838 és 1858 között írt tájmonográfiája. Jánosfalvi Sándor unitárius pap munkája kéziratban maradt 1942-ig, amikor dr. Jancsó Benedek szerkesztésében és Benczédi Pál gondozásában az Erdélyi Ritkaságok 7. és 8. köteteként jelent meg először nyomtatásban a kolozsvári Minervánál. A mostani kiadás szerkesztője, Veres Péter a kötethez írott előszóban nem csupán a monográfia keletkezésének körülményeit, de szerzőjét is bemutatta. Jánosfalvi Sándor István unitárius lelkipásztor, korának híres szónok-prédikátora és szenvedélyes könyvgyűjtő volt, de összeférhetetlen természetű. Viszontagságos élete dacára több munkája jelent meg nyomtatásban és jelentős a kéziratos hagyatéka. /Németh Júlia: Pro memoria. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 9./

2003. augusztus 18.

Okt. 5-én újraavatják az aradi Szabadság-szobrot. A máj. 7-én kezdődött restaurálási munkálatok egyelőre a tervezett ütemben haladnak, a szobor helyszíneként kijelölt Tűzoltó tér infrastruktúrájának kialakításán reggeltől estig dolgoznak. Az eredetileg Huszár Adolf szobrászművész által tervezett alkotást a művész halála után Zala György fejezte be. A szoborcsoportot 1890. okt. 6-án állították föl, 35 évvel később, 1925-ben pedig lebontották. A föld szintjétől körülbelül 12 méter magasan, egy oszlopon elhelyezkedő Hungária, illetve az allegorikus alakok - az Ébredő Szabadság, a Harckészség, az Áldozatkészség és a Haldokló Harcos - 1999 októberétől az aradi Minorita Rendház udvarán állnak. A restaurálást május óta négy kolozsvári, illetve marosvásárhelyi szobrászművész - Kolozsi Tibor, Starmüller Géza, Szilágyi László és Pokorny Attila - végzi. Pokorny Attila szobrászművész az alakok összeerősített részeit tartó csavarokat cseréli. "Csak a négy alsó figuránál 800 csavart számoltunk össze, a Hungária pedig még hátravan. A bronzalakok újonnan öntött darabjainak patinázással adnak majd zöldes színt, hogy az eredeti, oxidálódott darabokhoz hasonló árnyalatban pompázzanak. A 2003 tavaszáig még bolhapiacként működő Tűzoltó téren ma már semmi sem emlékeztet a fa- és pléhbódékra, a kőasztalokra. A tér rendezésével, parkosításával Sándor István műépítészt bízták meg. A szobrot zöldövezet veszi majd körül. Sándor István a kerítés gondolatát elutasítja; a szobor mögé azonban visszaállítaná a régi kerítés 15 elemét. A szobor alapzatához szükséges gödröt már kiásták, az alapzatot kiöntötték. A tervező a szobor köré sugarasan tizennyolc reflektort képzel el. A magyarországi Teleki László Közalapítványnál nyert 300 ezer euró, a szobor restaurálásának és visszaállításának hozzávetőleges büdzséje is részletekben érkezik, ami szintén nehezíti a munkát. /Gujdár Gabriella: Rácsok helyett fények ölelésében. = Krónika (Kolozsvár), aug. 18./

2003. augusztus 25.

A budapesti Evangélium Színház erdélyi körútja során a héten Hargita megyébe érkezik. Aug. 29-én, pénteken Székelyudvarhelyen, másnap Csíkszeredában mutatják be Sík Sándor István király című kétrészes drámáját. István király szerepét Bitskey Tibor Kossuth-díjas, érdemes művész alakítja, Gizella királynét pedig Borbáth Ottília, aki hosszú évekig volt a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház tagja. /Budapesti színház vendégjátéka. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 25./

2003. szeptember 16.

A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság szept. 5. és 7. között Hegyközkovácsiban szervezte meg IX. Partiumi Honismereti Konferenciáját. Megünnepelték egyúttal a szervezet megalakulásának 10. évfordulóját. Köszöntéseket Dukrét Géza, a PBMEB elnöke, Forró László lelkipásztor mint házigazda, Tőkés László püspök, Nagy Gizella, Bihar község polgármestere, Matekovits Mária, az EMKE alelnöke, Halász Péter, a Honismereti Szövetség elnöke, Diószegi László, a Teleki László Közalapítvány ügyvezetője, Soós Lőrinc, a budapesti Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese mondtak. Dukrét elnök beszámolójában röviden ismertette a tíz év eseményeit, eredményeit: kilenc konferencia, kilenc pályázati kiírás, 23 kötet a Partiumi Füzetek sorozatában, tizenegy honismereti tábor, tizenhárom emléktábla. Ezt részletesen bemutatja az erre az alkalomra megjelent évkönyv, amely az említett sorozat legfrissebb kiadványa. Ezt követte a Fényes Elek-díjak kiosztása: Lakóné Hegyi Éva (Zilah), Dukrét Géza és post mortem Benedek Zoltán (Nagykároly) az idei kitüntetettek. Tempfli József és Tőkés László püspökök támogatását a Fényes Elek-díj bronzplakettjeivel köszönte meg az egyesület. A tudományos ülésszak, a hagyománynak megfelelően, a környék megismertetésével kezdődött. Dukrét Géza a Hegyköz vidékét mutatta be, Forró László Hegyközkovácsi helytörténetéről és mai helyzetéről tartott előadást. A konferencia fő témája a Rákóczi-szabadságharc 300 éves évfordulója volt. A következő előadások hangzottak el: Hajdú Jenő: A nagyságos fejedelem szülőháza, dr. Szénássy Zoltán (Révkomárom): Kuruc világ Komárom megyében, Hitter Ferenc (Felsőbánya): Pintye havasi betyár vagy Rákóczi kuruca 1703 augusztusában, Fazekas Loránd (Szatmárnémeti): A majtényi fegyverletétel emlékoszlopa, Pálkovács István (Temesvár): II. Rákóczi Ferenc fejedelem hamvainak útja a Bánságban - 1906, Nagy Aranka (Nagyvárad): Mányoki Ádám - II. Rákóczi Ferenc arcképfestője. Az Érmellék borospincéit, borászati eszközeit bemutató kiállítás Sófalvi István fotóművész nevéhez fűződik. Szept. 6-án A20. század öröksége, emlékezete című témakör keretében zajlott, a következő előadásokkal: Halász Péter (Budapest): A második évezred öröksége - Gondolatok a hagyományról, Kupán Árpád (Nagyvárad): A nagyváradi szabadkőművesség szerepe Nagyvárad 20. század eleji felvirágoztatásában, Puskel Péter (Arad): Az aradi Szabadság-szobor feltámadása, Sándor István (Arad): Felállítás előtt az aradi Szabadság-szobor, Matekovits Mária, Matekovits Mihály (Arad): Fogalom - árnyékkal. Gondolatsor az aradi Szabadság-szobor esztétikájáról, Pávai Gyula (Arad): Fischer Aladár, az Aradi Katolikus Gimnázium igazgatója, Nánási Noémi (Érmihályfalva): Máté Imre - egy küzdelmes költői pálya, Csanádi János (Kisjenő): Nagyzerind szellemi nagykorúsodásának erőforrásai, Tácsi Erika (Temesvár): A temesvári Bartók Béla Líceum, a 20. század teremtménye, Krestyán Ilona (Temesvár): Az iparosképzés helyzete Temesváron a 20. század elején, Pásztai Ottó (Nagyvárad): A nagyváradi vegyipar története, Jancsó Árpád (Temesvár): A Béga hajózó csatorna csegéző műve, Bessenyei István (Segesvár): Az önpusztító fegyver. Az előadásokat közgyűlés követte. Szept. 7-én, vasárnap szakmai kiránduláson vettek részt a megjelentek, magyarországi Árpád-kori templomokat látogattak meg. A PBMEB idei évkönyve a Partiumi Füzetek sorozat 23. tagja, Dukrét Géza szerkesztésében. A több mint 400 oldal első fele a civil szervezet történetét, eseménykrónikáját, adatbázisát tartalmazza, a másik fele pedig 21 honismereti, helytörténeti tanulmányt a bizottság tagjainak tollából, igen változatos tematikával. A kiadvány a Bihar Megyei Tanács támogatásával jelent meg A műemlékvédelem fölöttébb szükséges voltáról címmel. /D. G.: Felmutatás, értékmentés, öntudatápolás. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 16./

2005. november 3.

Nem indít bűnvádi eljárást az Országos Korrupcióellenes Főosztály azon Hargita megyei rendőrök ellen, akiket azzal gyanúsítottak, hogy éveken keresztül szemet hunytak Csibi István és emberei törvénytelenségei fölött. A csíkszeredai üzletember tavalyi letartóztatását követően nyolc, többségében magas beosztású rendőrtisztet mentettek fel tisztségéből belügyminiszteri rendelettel, de mindannyian a rendőrség kötelékében maradtak. Közülük hatan már nyugdíjba vonultak. A belügyminisztérium, valamint Ioan Rus volt tárcavezető beperelését fontolgatja Sándor István, a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság egykori logisztikai parancsnoka. A főfelügyelőt néhány nappal Csibi István tavaly áprilisi letartóztatását követően mentette fel tisztségéből Ioan Rus belügyminiszter. /D. Balázs Ildikó: Tisztára mosott csíki rendőrök. = Krónika (Kolozsvár), nov. 3./ A Korrupcióellenes Országos Főosztály (DNA) október 12-én keltezett átiratban arról értesítették az elhíresült Csibi-üggyel kapcsolatosan meggyanúsított Hargita megyei rendőröket, hogy nem kezdeményeznek ellenük büntetőjogi eljárást. Ez azt is jelenti, hogy a feltételezett bűntényt nem követték el. /Megszüntették az eljárást. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 3./

2005. november 17.

Aradon a városi tanács megszavazta a színház előtt visszaállítandó Szentháromság-szoborral kapcsolatos rendezési tervet. Bognár Levente alpolgármester, Sándor Tivadar plébános és névrokona, Sándor István műépítész felleltározták a szentpáli katolikus templom udvarán található alapköveket, majd a szakemberek nekifoghatnak az elemzésnek. Amennyiben annak idején Sándor Tivadar nem lép fel határozottan és nem menti meg az alapzat köveit, ma nehezebb lenne a szobor visszahelyezése. 1962-ben lebontották a szobrot, az alapzatot Gájba vitték, mert a hatóságok megígérték, hogy a gáji templom előtt vissza lehet majd állítani a Szentháromság-szobrot, mesélte Sándor Tivadar. Azonban becsapták őket, eszük ágába sem jutott megengedni a felállítását. 1975 nyarán a templom mögött homokbányába akarták dobni a köveket, ő azonban közbelépett, és Szentpálra menekítette az alapzat köveit. Az egyik darab jelenleg az oltárkő szerepét tölti be, s a következő felirat olvasható rajta: Városunkban dühöngött pestis megszűnésekor 1732. évben tett fogadalom következtében 1746. évben épített, 1882-ben lebontott szobor helyébe emeltetett 1901. évben. Ez a kő a helyén marad, az elképzelések szerint újrafaragják majd, s a felirat is rákerül. /Irházi János: Behozzák Szentpálról a Szentháromság-szobor alapköveit. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 17./

2008. június 13.

Temesváron bemutatták dr. Bárányi Ferenc Boldogság délibábja /Irodalmi Jelen Könyvek, Arad/ című önéletrajzi regényét. A szerző önéletrajzi trilógiájának második kötetét dr. Sándor István kritikus mutatta be. Az 1950-es években Marosvásárhelyen – magyarul – orvosi egyetemet végzett, majd a világ végére, Moldva északi részébe és a Duna mellé, a szerb határra kihelyezett fiatal orvosok sorsát bemutató korrajz a Boldogság délibábja. A könyvbemutatóról nem hiányozhatott a 99 éves írótárs, Anavi Ádám, aki a bánsági magyar szerzők tollából az utóbbi időben megjelent három legsikerültebb, maradandó epikus mű közé emelte Bárányi Ferenc regényét. Mindhárom könyvet orvos írta: dr. Bárányi Ildikó: Búcsú az összkomforttól, dr. Bárányi Ferenc: Boldogság délibábja és Gyalai Korpos István: Kék lábnyomok fehér hóban című kötetei. A szerző elmondta: a marosvásárhelyi orvosi egyetemi éveket bemutató Égbenyúló kockakövek és mostani kötet után készül az önéletrajzi trilógia harmadik kötete is, a nagyvárosi kórházban szerzett élményekről, a döntéshozó pozícióba kerülésért vívott harcról. /Pataki Zoltán: Könyvbemutató Temesváron. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 13./

2008. július 9.

Egy héten belül elkezdődhet az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport új épületszárnyának építése. A bővítés során dísztermet kap az iskola, emellett egy közösségi teremmel, könyvtárhelyiséggel, a két felső szinten három-három tanteremmel, a beépített tetőtérben tanári szobákkal és módszertani kabinetekkel gazdagodik majd az intézmény. A terv Sándor István műépítész munkája. Matekovits Mária, az iskola aligazgatója bizakodó a költségek előteremtését illetően. Az új tantermek létesítésével megszűnik a délutáni tanítás. /Pataky Lehel Zsolt: Bővítik a Csiky Gergely Iskolacsoport épületét. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 9./

2008. július 26.

Éjjel ismeretlen tettesek festékszóróval összefirkálták Aradon a Szabadság-szobrot. Bognár Levente alpolgármester értesítette a rendőrséget és feljelentést tett ismeretlen tettes ellen. Sándor István műépítész elmondta, két napja letörték a kardhegyet – a haldokló katona kardjáról van szó –, melyet a későbbiekben majd visszatesznek /Irházi János: Festékkel összefirkálták a Szabadság-szobrot. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 26./

2009. április 28.

Az Örökségünk, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont negyedévente megjelenő kiadványának új száma egy európai uniós projektről, az Inextexről számol be, mely többek közt a székelyföldi népi textíliák motívumkincsének feldolgozására irányul. A folyóiratban Zepeczaner Jenővel, a Haáz Rezső Múzeum igazgatójával készült beszélgetés olvasható. A Román Országos Levéltár csíkszeredai igazgatóságának kezelésébe tartozó gyűjteményekben, fondokban (levéltári anyag tagolásának alapegysége, valamely intézmény vagy személy működése során keletkezett irat, dokumentum) talált érdekességekről, személyekről tudósít Bicsok Zoltán levéltáros. Az Örökségünk ismertette Kovács Piroska „Orczád verítékével... ”, Máréfalva a történelem sodrában című könyvét, továbbá beszámolt Jánosfalvi Sándor István unitárius lelkész, könyvgyűjtő, író életművéről. /Kiadványok. Örökségünk. = Szekelyhon. ro, ápr. 28./

2009. október 16.

Veres Péter székelyudvarhelyi muzeológus egyszemélyes szellemi műhelyének, könyvkiadójának neve a Litera-Veres. A jobbára történelmi, néprajzi, művelődéstörténeti, irodalmi és képzőművészeti témákat megjelentető, tíz éve működő kulturális intézmény szép eredményekkel büszkélkedhet létezése óta. Ízléses, olcsó zsebkönyveket jelentetett meg: Szent István király intelmei; Gróf Apponyi Albert trianoni beszéde; Adalékok a Wass Albert-dossziéhoz (dr. Szakács István Péter). A történelmi, néprajzi művek között van: Székelyhoni utazás a két Homoród mellett (Jánosfalvi Sándor István); Székely történeti kistükör (Hermann Gusztáv Mihály); Székely asszony, székely család (Kolumbán Zsuzsánna); Udvarhelyszéki famesterségek (Haáz Ferenc); Az erdélyi zsidókról (Gidó Attila). A közelmúltban két jelentős képzőművészeti tárgyú könyv látott napvilágot a Litera-Veresnél. A Kolozsvár művészeti életének egy bizonyos szakaszát vizsgáló vaskos, tekintélyes mű szerzője, Németh Júlia az Erdélyrészi Szépművészeti Társaság és a Barabás Miklós Céh megalakulásának, illetve újraalakulásának fényében tárja az olvasó elé mondanivalóját (Kolozsvár – Mű-Hely-Szín, képzőművészeti látlelet). A másik mű a jeles kolozsvári művészettörténész, Murádin Jenő tollából származik: Ács Ferenc, az impresszionizmus erdélyi úttörője. A szerző szerint Ács Ferenc (1876–1949) képviselte látványosan az erdélyi részek felé is utat nyitó plein air festészetet és az impresszionizmust. Tíz éve alapította, azóta szerkeszti és megjelenteti Veres Péter az Erdélyi Művészet képzőművészeti folyóiratot is. /Komoróczy György: Litera-Veres. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 16./


lapozás: 1-28




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998