udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 19 találat lapozás: 1-19
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Sándor János

2004. május folyamán

A 63 éves Sándor János /Székelyszentistván/ fafaragó népművésznek több kiállítása volt már Magyarországon, Svájcban is. A milleniumi ünnepség alkalmából megfaragta az Országos Széchenyi Könyvtár számára a történelmi Magyarország hatvanhárom vármegyéjének címerét. A székelyszentistváni református templomban láthatók az erdélyi fejedelmek címerei, ezek is az ő keze munkáját dicsérik. /Tamás Emese: Beszélgetés Sándor János fafaragó népművésszel. = Erdőszentgyörgyi Figyelő /A Bod Péter Művelődési Egyesület lapja, Erdőszentgyörgy), máj./

1996. november 10.

Nov. 10-én Nyárádszentmárton unitárius közössége ünnepelte a honfoglalás 1100. évfordulóját. Beszédet mondott többek között Szabó György Pál, a Maros megyei EMKE elnöke. Millecentenáriumi emléktáblát avattak a 725 éves kazettás mennyezetű műemlék-templom falán, majd megnyitották az EMKE millecentenáriumi, történelmi címereket bemutató vándorkiállítását és megtekintették Sándor János népművész fafaragásait. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./

1997. január 7.

Dec. 29-én rendezték meg Nyárádszeredában a millecentenáriumi záróünnepséget. A főtéren levő kis parkban, ahol előzőleg 11 fát ültettek, emlékoszlopot állítottak, melyet a nyárádszeredai születésű néhai Tóth Lázár készített. Az egyházak lelkipásztorai ünnepi beszédet mondtak, majd Dászkel László helyi polgármester köszöntötte a megjelenteket. A kultúrotthonban dr. Tonk Sándor történész Mit jelentett a honfoglalás a magyarság életében Európa és az erdélyi magyarság számára című előadása hangzott el. Az előadás után a megjelentek megtekinthették Sándor János /Székelyszentistván/ fafaragó címerkiállítását. /Népújság (Marosvásárhely), jan. 7./

2000. augusztus 7.

A 380 lelkes Vadasd falu tavaly felújított temploma kicsinek bizonyult aug. 5-én. 1981-ben határozták el, hogy tízévenként találkoznak, úgyhogy ez már a harmadik falunap volt. Igét hirdetett dr. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, aki a református egyház kis drágagyöngyének nevezte Vadasdot, hiszen megfogyatkozott lakóinak összefogása példaadó. A gyülekezet egyperces csenddel emlékezett meg minden elhunytra, közöttük Sántha József kántortanítóra, akit 1949. augusztus 7-én meggyilkoltak a kommunista uralom pribékjei. Vadasdon megnyílt a falu képzőművész szülöttének, Molnár Dénesnek a kiállítása, a másikban pedig a székelyszentistváni faragóművész, Sándor János állította ki az erdélyi fejedelmek és nemesi családok címereiből álló gyűjteményét. A falunapra készült el Székely Ferenc Vadasdi krónikája. A falu kis történelemkönyve percek alatt elfogyott. /Bölöni Domokos: Vadasd gabonája. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 7.

2001. augusztus 20.

Aug. 18-án tartották meg a Maros megyei Hármasfaluhoz tartozó Székelyszentistvánon a magyar államalapítás ezredik évfordulójának szentelt ünnepséget. "A jó döntések nem mindig népszerűek", mondotta többek között Markó Béla, az RMDSZ elnöke, aki behatóan elemezte Szent István korszakalkotó, sorsfordító döntéseit. Egyed Ákos történész a kalandozó magyarok hadjáratairól, a honfoglalás és államalapítás közötti időszakról, ezen belül a székelység ezer évvel ezelőtti szerepéről szólt a székelyszentistváni református templomban megtartott istentisztelet keretében. A megemlékező ünnepség előtt, aug. 18-án a falu művelődési otthonában konferenciát tartottak a népfőiskola-mozgalomról - magyarországi és hazai résztevőkkel. /(Máthé Éva): Ismét ünnepelt Székelyszentistván. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./ Aug. 17-én nyílt meg a Barátosi-kúriában Simorka Sándor kisplasztika- és grafika-kiállítása. A Barátosi- kúria rendbetételét a Kis-Küküllő Térségi Társulás vállalta magára, ehhez anyagi támogatást személyesen Markó Béla, az RMDSZ országos elnöke nyújtott, és a székelyszentistváni Harmónia Egyesület is segédkezett. Az aug. 18-i tanácskozás immár a nyolcadik a sorban, melyet most dr. Egyed Ákos akadémikus, történész, a Romániai Népfőiskolai Társaság elnöke nyitott meg. A művelődési házban és a templomban is láthatók Sándor János nyugalmazott tanító, elhíresült faragó fába vésett címerei, történelmi faragványai. Évente eljön hozzá Budapestről dr. Székely András Bertalan, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Főosztályának főtanácsosa. - Azáltal vagyunk ma is, hogy Ő jól döntött - hangzott Markó Béla RMDSZ-elnök esszéjében Szent István királyról. Következtetése időszerű: a történelmet nem elviselni kell, hanem alakítani. Dr. Egyed Ákos hangsúlyozta: a székelység a magyar életfa legvirágzóbb ága. Szervezettsége, állandó határvédői készenléte megóvta az elpuhulástól, szíjassá tette, szigorú törvények szerint működő, rendtartó, fegyelmezett, önszerveződő közösséggé, amely bizonyos értelemben 1876-ig megőrizte autonómiáját. Két millenniumi zászlót is kapott Makfalva-Hármasfalu népessége. A Magyarok Világszövetsége részéről Király Zoltán alelnök nyújtotta át az egyiket. A másik zászlót Simon Csanád saját költségén készíttette, amikor úgy látszott, hogy hivatalosan nem juthat millenniumi zászlóhoz a község és benne az a falu, amely egyedül őrzi itt, az erdélyi bércek között, államalapító királyunk nevét. Bálint-Pataki József a Határon Túli Magyarok Hivatalának képviseletében Németh Zsolt államtitkár nevében is üdvözölte az ünneplőket. Reményét fejezte ki, hogy az új évezred elején nagyobb szerepet fogunk játszani a nyugat- európai és a kelet-európai világ egymáshoz közeledésében. Ebben a legnagyobb szerepet a Magyarországhoz közel eső államokban élő magyarok vihetik, vélte a szónok. A templom előtti Szent István-szobrot, Sántha Csaba szovátai művész alkotását megkoszorúzták az RMDSZ országos elnöksége, a HTMH, az RMDSZ Maros megyei, szovátai területi, helybeli szervezetei, a makfalvi polgármesteri hivatal, a helyi egyházak képviseletében Markó Béla, Borbély László, Bálint-Pataki József és mások. /Székelyszentistván nagy napja. A székelység a magyar életfa legvirágzóbb ága. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 20./

2001. november 20.

November 10-én ismét ünnepelt Nyomát, a Nyárád menti kis falu. 1996-ban a 400 lelkes település egyharmadát kitevő református közösség avatta fel új templomát, 1997-ben a mintegy 30 fős katolikus közösség vehette használatba a Magyarok Nagyasszonyának ajánlott templomot. Most a megújított unitárius templomában tartottak ünnepi hálaadó istentiszteletet, amelynek keretében Szabó Árpád unitárius püspök hirdette az igét. Az Unitárius Püspökség és az Erdélyi Műemlékvédő Egyesület, valamint az egyházközség összefogásával és az angliai Historical Building Heritage támogatásával felújították a templom tetőszerkezetét és állagmegőrző munkálatokat végeztek a kazettás famennyezeten. A nyomáti templom még az Árpád-ház idején épült. Az ünnepi istentisztelet után a helyi művelődési otthonban a nyomáti fiatalok műsorral lepték meg a közönséget, majd kiállítás nyílt Sándor János székelyszentistváni fafaragó történelmi tárgyú munkáiból. /Gligor Róbert László: Négyszáz éves hit, nyolcszáz éves templom. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 20./

2002. július 22.

Szentháromság falu fogadta vendégeit. Dr. Szabó Árpádot, Erdély unitárius püspökét népviseletbe öltözött dalos fiatalok fogadták a gyülekezeti háznál. Jelenleg itt tartják az istentiszteleteket, amíg elkészül a templom. Fellépett New York város Mount Vernon kerülete unitárius univerzalista felekezetének csoportja. Ott voltak a háromszéki Csiporkázó játszóház tanítói és a Marosszéki Kulturális Egyesület képviselői. Az egykori tanácsházban néprajzi szoba várta az érdeklődőket, itt kapott helyet a székelyszentistváni Sándor János faragómester tárlata. Az előcsarnokban megnyílt Veress Elza-Emőke marosvásárhelyi tanítónő cérnagrafika-kiállítása. Megérkeztek a Veress Kálmán táncoktató kezdeményezte Vándorcsizma Találkozóra a Nyárád menti és segesvári fiatalok. /Bölöni Domokos: Szentháromság: ima és dal a szabadban. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 22./

2002. november 14.

Dr. Murvai Olga szerint a középiskolai magyar nyelv és irodalom tanterv mintha egyetemi hallgatóknak készült volna. Férje dr. Murvai László vezérigazgató a minisztérium Kisebbségi Főigazgatóságán, oktatási szakember. Dr. Murvai Olga /sz. Kolozsvár, 1942/ 1972-től a Bukaresti Tudományegyetem oktatója. A hatvanas évek nagy újítása, a generatív grammatika már lecsengett, föléje nőtt az ún. transzformációs és konstrukciós nyelvtan, a fejközpontú- frázisstruktúra grammatika stb., amelyeket meg sem lehet érteni matematikai logika és infomációelmélet nélkül. A kognitív tudományok nyelvészeti ága a kognitív nyelvészet. A Petőfi Sándor János által vezetett európai szintű poliglott szövegnyelvészeti-szövegtani kutatóprogram a szöveg koreferenciarelációit vizsgálja. Dr. Murvai Olga nyelvész kutatási területe a szövegtan, jelentéstan, stilisztika, szövegszemiotika és az összevető grammatikának azok a kérdései, melyek a magyarnak mint idegen nyelvnek az oktatásával függnek össze. Tanulmányai és könyvei is ebben a témakörben jelentek meg. Ezeket oktatja a Bukaresti Tudományegyetemen és 1998-tól Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen is. Ezekből az ágazatokból vezet doktori programokat is. Murvai Olga Szabó T. Attilánál doktorált 1977-ben, szakmai irányítója Szabó Zoltán volt. A kolozsvári nyelvészeti iskola Szabó Zoltán tanítványai /köztük Murvai Olga/ körül verbúválódott. Szabó Zoltán máig törekedik arra, hogy tanítványait összetartva közös kiadványban "iskolaként" szerepeljenek. Tematikus köteteik: Tanulmányok a magyar impresszionista stílusról /Kriterion, 1976/ és a most megjelent Arany alapra arannyal. Tanulmányok a szecesszió köréből /Tinta Kiadó, Budapest, 2002/. Murvai elnyerte a Széchenyi professzori ösztöndíjat /1998-2001/, ennek keretében tanított is az ELTÉ-n. Kedvenc kutatási témája a modalitás. Évek óta munkatársa a Debreceni Egyetem, a volt Kossuth Lajos Tudományegyetem keretében működő szövegnyelvészeti kutatócsoportnak, amelyet Petőfi Sándor János vezet, s melynek célja egy szöveg-mondatelemző módszer kidolgozása. Murvai Olga szótárszerkesztésben is részt vett, régebben tankönyvet is írt. Sokoldalú munkássága mellett a levéltár szakon régi magyar nyelvet oktat, magyar írástörténetet tanít. /Barabás István: Egy élet, a stílus jegyében. Murvai Olga egyetemi tanárral beszélget Barabás István. = A Hét (Bukarest), nov. 14./

2003. január 7.

A 62 éves Sándor János fafaragó népművész Székelyszentistvánon él. Egészségi okok miatt 52 évesen nyugdíjba vonult, azóta csak a faragással foglalkozik. Munkáiban láthatók a csodaszarvas több változatban, honalapító őseink és a vérszerződés, Magyarország, Erdély, a székelység és különböző intézmények, települések címerei. Több kiállítása volt itthon, majd Magyarországon, 2000-ben pedig Hannoverben. Van néhány kedvenc darabja, azokat nem adja el. Egyik a Csodaszarvas mutatja az utat nevű munkája, melyen a magyar és az erdélyi címer látható. Ez utóbbi félrebillen a magyar címer mellől, mert Erdélyt is lekanyarították az anyaországról, megcsonkítva így az egészet. - A millenniumi ünnepség alkalmából megfaraghatta az Országos Széchényi Könyvtár számára a történelmi Magyarország hatvanhárom vármegyéjének címerét. Erdélyi fejedelmek címereit is megfaragta, ezeket a székelyszentistváni református templomnak ajándékozta. /Osváth Emese: A lélekkel kapcsolatos dolgokat szeretem. Beszélgetés Sándor János fafaragó népművésszel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 7./

2004. március 29.

Korondon, a Firtos Közművelődési Egyesület és a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete által A Sóvidék és képzőművészei címmel életre hívott, kiállítással egybekötött minikonferenciát tartottak márc. 27-én. Tófalvi Zoltán és Szabó Zoltán a kazettás mennyezetek mesteréről, a 39 évesen gázmérgezésben meghalt Sükösd Ferencről beszélt. Németh Júlia nem lehetett jelen, ezért a szervezők felolvasták Benczédi Sándor életét és művészetét bemutató írását. Sándor Jánosról beszélt Irsai Zsolt, Bölöni Domokos a hányatott sorsú költő-festő, Páll Lajos eddigi életútját mutatta be. A két legismertebb kortárs szovátai képzőművészt, Bocskai Vince szobrászt és Kuti Dénes festőt Nagy Miklós Kund, illetve Gáspár Sándor méltatta. Bocskai jelenleg egy kolozsvári térre megrendelt, három méter magas Márton Áron-szobron dolgozik. Ambrus Lajos, a Firtos Közművelődési Egyesület elnöke bejelentette, az épülő korondi művelődési házban több termet is egy állandó, a sóvidéki képzőművészetet bemutató galériának szánnak. /Zilahi Imre: Sóvidéki lustra. = Krónika (Kolozsvár), márc. 29./

2004. június 8.

Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere függetlenként 52 százalékos szavazataránnyal győzte le a Ladányi Lászlót, az RMDSZ jelöltjét, aki 40,7 százalékot könyvelhetett el. A választások talán legfeszültebb légköre ebben a városban alakult ki Erdélyben világos volt, hogy az RMDSZ mindent elkövet Szász megbuktatásáért. Szász Jenő emlékeztetett, hogy nyolc évvel ezelőtt, mindössze huszonhét éves korában választották meg először. Sepsiszentgyörgyön 42,2 százalékos volt a választási részvételi arány. Albert Álmos, az RMDSZ polgármesterjelöltje a szavazatok 43,8 százalékát szerezte meg, őt követi Rétyi Ödön (SZDP) 23,1 százalékkal. Kovásznán a több mint 5000 szavazó közül 1800-an Gazda Istvánra (RMDSZ), mintegy 1600-an pedig a független Zsuffa Leventére adták voksukat. Baróton a polgármester-választás második fordulójában Albert Dénes és Nagy István független jelöltek mérkőznek meg. Csíkszeredában Ráduly Róbert már az első fordulóban nyert, a szavazók 73,6 százaléka voksolt rá. Őt követi a függetlenként induló Tamás Sándor János 9 százalékkal. Csíkszeredán a tanácsban az RMDSZ 13 mandátumhoz, a liberálisok és a kormánypárt 2-2 mandátumhoz jutott, és bekerült további két magyar független is, akik nem indulhattak a Magyar Polgári Szövetség színeiben. A Gyergyóban induló független jelöltek, akik nem indulhattak az MPSZ színeiben, jó eredményeket tudhatnak magukénak. Csomafalván Barabás József polgármesterjelölt a szavazatok több mint 77,4 %-ával megnyerte a választást. Gyergyóditróban Bardócz Ferenc polgármesterjelölt a szavazatok 53,5%-ával újabb mandátumot szerzett. /Orosz Antal: Funar bukása. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 8./

2004. július 12.

Marosjárán a református és a római katolikus egyház közösen szervezte a most tartott első falunapokat. Fellépett Kilyén Ilka színművésznő is. Megkoszorúzták a hősök sírját. Az iskolában Sándor János fafaragó, Egyed Ufó Zoltán fotó- és Székely Beáta festészeti kiállítását tekinthették meg az érdeklődők, de nagy látogatottságnak örvendett a falumúzeum is. Nagy Róbert történelemtanár a falu történetét, ifj. Szabó Mihály református lelkész a falu demográfiai alakulását ismertette. /Nagy Annamária: Marosjáraiak találkozója – 2004.= Népújság (Marosvásárhely), júl. 12./

2004. augusztus 9.

Aug. 7-én Nyárádszeredában elhelyezték az unitárius templom alapkövét. Nyárádszeredán és a környező falvakban 318 tagú az unitárius gyülekezet. Megjelent dr. Szabó Árpád püspök, Nagy László eperes, marosvásárhelyi unitárius lelkész, Kecskés Csaba marosvásárhelyi unitárius lelkipásztor, esperes-helyettes, Makkai Gergely képviselő, Dászkel László, a kisváros polgármestere és Hadnagy Judit, a templom tervezője. Az egybegyűltek megtekintették Sándor János Faragott kazettás betétek című tárlatanyagát, majd bemutatták Sándor Szilárd helybeli unitárius lelkipásztornak a Felhők fölött mindig süt a Nap /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című kisregényét. /Járay Fekete Katalin: Templom épül Nyárádszeredában. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 9./

2005. augusztus 2.

Kelementelke kicsiny falu, de egyszer nagy esemény színhelye volt: 1605. májusában itt tartották a székely nemzetgyűlést, amely jóváhagyta a Bocskai István vezetése alatti felkelést. Kelementelke május 30-31-én szervezte első falunapját. A 400 éve itt tartott országgyűlésre és az 1848/49-es szabadságharc hőseire emlékeztek. A kilencszáz alatti lélekszámú települést zömmel református magyarok lakják. Az alkalomra felújított templomot megáldotta és igét hirdetett dr. Pap Géza püspök. Bocskai fejedelemről szólt dr. Egyed Ákos professzor előadása. Bocskai háborújának legnagyobb eredménye a református vallás szabadságának kivívása volt. Dr. Pál-Antal Sándor előadásában vázolta Kelementelke történetét. A falu monográfiájának ez az alapos kutatási eredmény kell az alapját képezze. Felállítottak a templom oldalában kopjafát, mely a 400 éve történt eseményre emlékeztet. Mester Zoltán, a szovátai Bernády György Egylet elnöke szavalt. Szép sikernek örvendett a szőttes-kiállítás és Sándor János székelyszentistváni faragó címerkiállítása. /B. D.: Falunap Kelementelkén. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 2./

2006. március 10.

1958. február 24-én Marosvásárhely magyarsága nem azért vonult ki az állomástól a főtérig terjedő egykori Sándor János utcára, mert kíváncsi volt a Kádár János vezette párt- és állami küldöttségre, az erdélyi magyarság egészét eláruló kijelentéseire, hanem azért, mert tizenkét évi tiltás után magyar zászlócskát foghatott a kezében! Velitsek András agrármérnököt és a székelykeresztúri származású Nagy Samut azért ítélték életfogytiglani börtönbüntetésre, mert Kádár János és kísérete marosvásárhelyi látogatásakor a főtéri Rózsa cukrászdában úgy kérték a féldeci italt: ,,Kérek egy karabélyt, hogy lőjem le ezt a marhát!” (Mármint Kádár Jánost.) A ,,véletlenül” jelen lévő szekus nem tréfaként, hanem hatóság elleni támadásként fogta fel a kijelentést. Jóformán el sem hagyták a cukrászdát, fékezett mellettük a hírhedt fekete kocsi, s az egész asztaltársaságot azonnal letartóztatták. Vaszkó András és Halábory Zsolt azzal menekült meg, hogy azt állították: annyira részegek voltak, hogy semmire nem emlékeznek. A sepsiszentgyörgyi Hubbes Mártont kétévi szigorított börtönbüntetésre és négyévi, a baragáni pusztaságban eltöltött kényszerlakhelye ítélték. A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság bukaresti levéltárában, illetve a marosvásárhelyi levéltárban őrzik azt a periratot, amely szerint a magyar forradalom leverése után Hubbes Márton az első erdélyi áldozatok egyike volt: ,,Mi, Bihari Imre (Emeric) százados, a marosvásárhelyi 0421. számú belügyi katonai alakulatnál a Szekuritáté bűnügyi nyomozója, elemezve a Hubbes Mártonra vonatkozó ügyirat dokumentumait…”, megállapította, hogy Hubbes Márton (Hubbes Martin) 1956. november 8-án a lakásából kivette a magyar háromszínű, még a horthysta időkből (,,regimul hortist”) megőrzött lobogót, azzal a céllal ment ki vele az utcára, hogy a lakosságot a Ma­gyar­országon történtekhez hasonlókra uszítsa. „Ezért a tettéért 1956. november 10-én elkezdtük a nyomozást.” Hubbes Márton /sz. Sepsiszentgyörgy, 1906. jan. 14./ német nemzetiségű. Sepsiszentgyörgyön könyvelő. A magyar zászlóval az utcára ment, később a sógora és egy másik állampolgár megállította, és hazavitték a lakására. Ezért Hubbes Mártont november 10-én letartóztatták. Bihari Imre kegyetlenségéről és mérhetetlen szadizmusáról volt ,,híres”, ő vallatta Csiha Kálmán nyugalmazott erdélyi református püspököt is. Hubbest kétévi börtönbüntetésre ítélték. Akkor még viszonylag kisebb büntetésekkel sújtották mindazokat, akik valamilyen formában kijelentették: Magyarországon nem ellenforradalom, hanem forradalom volt. Sem a magyar, sem a román történetírás, diplomácia nem említi, hogy az 1956-os magyar forradalom a román–magyar kapcsolattörténetben is kivételes pillanat. A román falvakban ma is úgy emlékeznek vissza, hogy a kötelező beszolgáltatást a magyar forradalom hatására törölték el. Nemcsak a temesvári, zömmel román egyetemi hallgatók tüntettek és csaptak össze 1956. október 30-án a karhatalommal, hanem bukaresti, jászvásári, brassói diákok kaptak súlyos börtönbüntetést azért, mert együtt éreztek a magyar forradalommal. 1956-nak két román mártírja is van: Alexandru Fintinaru aradi ügyvéd, akit a Szoboszlay Aladár római katolikus pap nevével fémjelzett monstre-perben ítéltek halálra és végeztek ki 1958. szeptember 1-jén, és Teodor Margineanu tüzér hadnagy, aki az alakulatát próbálta fellázítani, ki akarta szabadítani a szamosújvári politikai foglyokat. Őt 1957. június 27-én kivégezték a szamosújvári börtönben. Hubbes Márton szabadulás újabb, talán még nyomasztóbb börtönt jelentett. A baragani Olaruba, a kijelölt kényszerlakhelyre vitték. Itt négy éven át másodmagával, egy öreg csíki székellyel bútor nélküli vályogkunyhóban, a legembertelenebb körülmények között, mezőgazdasági napszámosként tengette életét. Az olarui tábornak valóságos irodalma van. Az ország minden részéből ide deportálták a politikai elítéltek családtagjait, az ,,osztályellenség” végsőkig megalázott képviselőit. A hét gyermekével ide hurcolt Visky Ferencné feljegyzéseiből, az 1958. december 2-án a szamosújvári börtönben kivégzett Sass Kálmán özvegyének és négy gyerekének a visszaemlékezéseiből rekonstruálható az az ,,életmód”, amelyet a fizikai megsemmisítésre ítélt kényszerlakhelyeseknek szántak. Nemcsak a bútorzat, az ágy hiányzott a földbe ásott vályogkunyhókból, hanem a legelemibb higiénai feltételeket sem biztosították. Emellett arra kényszerítették őket, hogy mindennap jelentkezzenek a milícián.   A lánya közel egy év múlva, 1959 augusztusában látogathatta meg. Hubbes Márton arra kérte gyerekeit, hogy ezentúl csak levélben keressék meg. A nagyobbik fia havonta, a kisebbik fiáról gondoskodó lánya, amikor csak tehette, csomagokkal segítette túlélni a kényszerlakhely megpróbáltatásait. Hubbes 1962-ben szabadult. Hazatérése után Sepsiszentgyörgyön nem kapott munkahelyet. A kőhalmi Apemin vállalat ágostonfalvi részlegénél munkásfizetéssel könyvelőként dolgozott 1966. január végéig, amikor hatvanévesen nyugdíjazták. Egészségi állapota megromlott, tüdőasztmát kapott. Ettől szenvedett 1976. február 7-én bekövetkezett haláláig. Arról nagyon keveset tudnak, hogy a hozzátartozók, a családtagok is megszenvedték az apa, anya vagy testvér politikai meghurcolását. Nemcsak Hubbes Mártont, hanem a nagyobbik fiát is már az 50-es évektől állandó megfigyelés alatt tartották, a rendes sorkatonai szolgálat helyett munkaszolgálatra vitték el. A lányát, Hubbes Évát 1959-ben a székely­udvarhelyi rajoni múzeumtól áthelyezték a bögözi általános iskolához. Kisebbik fia, az akkor tizennégy éves Hubbes Alfréd elemi iskolai tanulmányait sem folytathatta Sepsiszentgyörgyön! Akárcsak bátyját, őt is munkaszolgálatra vitték.  /Tófalvi Zoltán: Hubbes Márton magányos forradalma. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 8., folyt.: márc. 9., 10./

2006. szeptember 18.

Második alkalommal rendezték meg a Jobbágyfalvi Napokat. Dr. Kelemen Atilla képviselő, az RMDSZ Maros megyei elnöke kifejtette, ez a falu a közösségépítés példaképe lehet, hiszen a falunapokon mindenki megmozdult. Az ünnepet búza-, illetve újkenyér-szentelőnek is szánták, ezért a rendezvényt ökumenikus istentisztelet előzte. Néptáncosok, népdalénekesek, modern táncosok, színészek vették birtokba a színpadot. Felléptek a csíkfalvi általános iskola diákjai, a nyárádmagyarósi, vajdaszentiványi, backamadarasi hagyományőrző csoportok, valamint a Napsugár néptáncegyüttes, később pedig a nyárádszeredai általános iskola lányai modern táncot mutattak be, a Tamacisza társulata a gyerekeket szórakoztatta, az erdőszentgyörgyi általános iskola amatőr színjátszó csoportja is szerepelt. Kocsis Róbert, a megyei tanács európai integrációs irodájának munkatársa, az EU és a fiatalok kapcsolatáról tartott előadást, elsősorban az önszerveződést, a civil kezdeményezést ösztönözve. A csíkfalvi kultúrotthonban Sándor János hármasfalusi faragó, Tóth Ferenc és felesége Nyárádgálfalváról faragott tárgyakat. /Vajda György: Újkenyér-szentelőtől a szüreti bálig. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 18./

2006. szeptember 28.

Szeptember 24-én Kismarján, a Bocskai vár alatti település református templomában adták át az idei Bocskai-díjakat. Tőkés László református püspök igehirdetése után dr. Kreczinger István, a Bocskai Szövetség elnöke köszöntötte a megjelenteket. A szövetség első alkalommal posztumusz díjat is adományozott, a díjazott a halála után is hányatott sorsú, szobra révén Budapestről kitiltott legolvasottabb magyar író, gróf Czegei Wass Albert. A történelmi igazságszolgáltatás és elismerés jegyében részesítették díjban Rácz Sándort, az 56-os Nagy-budapesti Központi Munkástanács elnökét, a Magyarok Világszövetsége tiszteletbeli elnökét. Díjat kapott Sándor János homoródjánosfalvi fafaragó művész is. A díjazottak között van a sok szállal Erdélyhez, elsősorban Háromszékhez kötődő budakeszi illetőségű Földes István is. /(sylvester): Bocskai-díjak, 2006. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 28./

2007. szeptember 1.

Augusztus 18–25-e között zajlott a hagyományos Makfalvi Művészeti Tábor. A nemrég létesített Pincegaléria korszerű kiállítóhely, ahol Sándor János faragványai, Kusztos Endre, Károly Zöld Gyöngyi, Nagy Pál, Maszelka János, Suba László és más, olyan művészek alkotásai láthatók, akik rendszeres résztvevői a nyári alkotótáboroknak. A Maros megyei Makfalva a mai erdélyi magyar képzőművészek egyik központjává nőtte ki magát. A millenniumi évforduló tiszteletére a művelődési ház előtt felállították Suba László Dósa-szobrát, idén július 22-én pedig, a település fennállásának ötszázadik évfordulója alkalmából, a templomhoz közeli téren leleplezték ugyanazon művésznek Wesselényi Miklósról készített alkotását. /Ö. I. B. : Makfalva mint alkotói fellegvár. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./

2008. május 20.

A két magyar polgármesterjelölt, Ráduly Róbert jelenlegi polgármester, az RMDSZ jelöltje és Papp Előd, az MPP jelöltje között dől el valószínűleg a június 1-jei választásokon, hogy ki vezeti az elkövetkező négy évben Csíkszeredát. Ráduly Róbert magabiztosan hiszi, bizonyító erejű eddigi tevékenysége. A polgármester az elmúlt négy év során követett városvezetési koncepció szerint kíván tovább dolgozni. Papp Előd – aki 2000–2004 között a város alpolgármestere volt – változtatásokra készül, amennyiben megnyeri a választásokat. „Visszaadná” a városházát a polgároknak, mivel úgy gondolja, a városvezetésnek mindig a polgárok rendelkezésére kell állnia. Munkahelyteremtő programja keretében ipari parkot létesítene, emellett Csíkszereda kertvárossá alakítása is prioritás a programjában. Függetlenként száll versenybe a polgármesteri székért Tamás Sándor János, aki jelenleg helyi tanácsosként tevékenykedik. A városi tanácsosi helyekre az RMDSZ és az MPP is teljes listát állított. Az MPP tanácsosjelölt-listájának élén Szondy Zoltán újságíró, Papp Előd polgármesterjelölt és Soós Szabó Klára háziorvos áll. Az RMDSZ önkormányzati tanácsosi listáján Antal Attila alpolgármester, Xántus Attila helyi tanácsos és Orbán Zsolt tanár vannak az élen. /Székely Zita: Kétesélyes csata. = Krónika (Kolozsvár), máj. 20./


lapozás: 1-19




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998