udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Sándor Kálmán

2004. június 9.

Hargita megyében a 31 tagú megyei önkormányzati testület összetétele: RMDSZ – 22 mandátum, Népi Akció (AP) és Szociáldemokrata Párt (PSD) – 3-3 mandátum, Demokrata Párt (PD) – 1 mandátum, valamint Beder Tibor független jelölt. A megyei tanács 22 RMDSZ-tagja: Bunta Levente Zoltán, Borboly Csaba, Farkas Zoltán Béla, Kolumbán Sándor-Gábor, Korodi Attila, Burus Tibor, Borbély Ernő, Sófalvi László, Ilyés Béla Károly, Zsombori Vilhelm, Vákár Gavril, Papp Kincses Emese, Tifán Ervin Csaba, Petres Sándor, Mátéffy Győző, Pálffy Domokos, Bondor Stefan, Nagy Benedek, Bende Sándor, Szabadi Kinga Zsófia, Rácz Árpád és Sándor Kálmán. Az AP tanácsosai: Kocs Ilona, Kis Zoltán és Both Emese. A bejutási arányt tekintve, az RMDSZ valamivel gyengébben szerepelt, mint korábban, hiszen 1996-ban és 2000-ben a bejutó tanácsosok 72,9%-a képviselte az RMDSZ-t, most ez az arány 70,9%-ra csökkent. /Sarány István, Szász Emese: RMDSZ-többségű megyei tanács. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 9./

2006. január 18.

Biofarmok létrehozását támogatja az Európai Unió keretén belül működő Sapard-program. Jelenleg előkészületben van egy farmerprogram kidolgozása, melynek koordinátora Sándor Kálmán, a Rika Kistérségi Egyesület ügyvezető igazgatója. A programban 100 farmergazdaság létrehozását tervezik Hargita, Kovászna és Maros megyékben. A farmok létrehozására pályázóknak a Sapard-program 50%-os vissza nem térítendő támogatást nyújt. /bágyi: Biofarm-program indul vidékünkön. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 18./

2006. január 30.

Tizenegyedjére tartották meg a Szatmár Megyei Sváb Deportáltak Találkozóját január 28-án. A rendezvény fő helyszíne Kálmánd volt, ahol a tavaly ősszel emeltek emlékművet a településről 1945. január elején elhurcolt 230 helybeli személy emlékére. Az emlékezésen Schönberger Jenő szatmári római katolikus megyés püspök celebrált szentmisét a 4700 Szatmár megyei sváb deportált emlékére. A püspök beszédében kiemelte: a deportálás keserű éveit még ma is rengeteg Szatmár megyei család emlegeti fájdalommal, főleg annak a 800 embernek a hozzátartozói, akik jeltelen sírban, a volt Szovjetunióban alusszák örök álmukat. Szolomájer Sándor kálmándi születésű plébános a kálmándi plébánia Historia Domusát idézte, a géppuskás őrök által elhurcolt emberek templomi énekeket dalolva vonultak ki a faluból. – Mi, Szatmár megyei svábok ragaszkodunk hitünkhöz, hagyományainkhoz, de ezzel együtt magunkba fogadtuk a magyar kultúrát. Hatvanegy évvel a deportálás után itt van az ideje, hogy nyíltan felvállaljuk: szeretnünk kell magunkban a magyart, és törekednünk kell egyúttal arra, hogy megőrizzük a sváb értékeket – jelentette ki. A mise után megkoszorúzták az ősszel felavatott deportáltak emlékművét. Slachter István, az emlékmű megvalósításában oroszlánrészt vállaló egykori deportált elmondta: a megpróbáltatások nem értek véget a munkatáborokból való szabadulással, hiszen a hazatértek egy részét az itthon maradtak azzal vádolták meg, hogy háborús bűnösök, ezért elhurcolták őket. /Fodor István: A sváb deportáltakra emlékeztek Kálmándon. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 30./

2009. szeptember 22.

1997 óta a mostani a 18. Fecskés könyv, amit az aradi Kölcsey Egyesület megjelentet az úgynevezett tartozás könyvek sorozatában, amelyet Pávai Gyula szerkeszt. Azért tartozás, mert utódoknak és elődöknek tartoznak a múlt valódi megismertetésével. Erre még Ficzay Dénes gondolt, az anyag gyűlt is, de kiadni nem lehetett. A Fecskés sorozatban közölték Dr. Széll Lajos visszaemlékezéseit és Ficzay Dénes öt kötetét, Az aradi híres emberek című munkát, és most kiadják Kulcsár Sándor és Horváth Imre kultúrtörténeti visszaemlékezéseit. Kulcsár Sándor 1911-ben született Aradon Kulcsár Sándor Kálmán néven. Az aradi Katolikus Gimnáziumba járt, Marosvásárhelyt érettségizett. Teológiát végzett, és egy éves római felkészülés után minorita lelkész lett. Részt vett a közművelődési munkában, dolgozott dr. Wild Endre Vasárnapjánál és a Kölcsey-zsúrokon. Újságíró lett Kulcsár Sándor néven, kilépett a rendből, Horváth Imrével dolgozott Erdős Sándor lapjánál, majd Temesvárra ment a Déli Hírlaphoz, és az Új Szótól ment nyugdíjba. Emlékeit 1975-ben írta meg, Ficzay Dénes kérésére. Horváth Imre Aradi éveiről ír, hiszen itt lett költő, innen került Nagyváradra, s ezzel az egyetemes magyar irodalomba is. Emlékezéseit ő is elküldte Ficzay Dénesnek. A két írásmű most közös kötetben jelenik meg. Pávai Gyula önéletrajzi ihletésű prózáját már ismerik az aradi olvasók. Az ötvenes évek kolozsvári egyetemista életét bemutató kisregényének átdolgozott – a szerző a folytatás megírásával regényes krónikává kerekítette ki – kiadását veheti most ismét kézbe az olvasó. A hangulatos könyv az Egy év az ötből… és még kettő címet viseli. A kettős könyvbemutató az aradi Evangélikus Imateremben lesz szeptember 23-án. /Kettős könyvbemutató a Kölcsey Egyesületben. A 18. fecske. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 22./


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998