udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 85 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-85
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Sándor Krisztina

2000. december 16.

A Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) tavaly ősszel alakult meg Budapesten, és az anyaországi illetve határon túli magyar ifjúsági szervezetek fórumaként határozta meg magát. A tavaszi székelyudvarhelyi ülése után a MIK dec. 4-én Budapesten ülésezett. A MIK tagjai elfogadták szervezeti szabályzatukat. A jövőben az erdélyi régiót tíz küldött képviseli. Csángóföld, Muravidék, Horvátország, Burgenland és a nyugati magyar ifjúsági szervezetek két-két képviselőt küldenek, Kárpátalja négyet, Vajdaság ötöt, Felvidékről hat képviselőt várnak, az anyaországból pedig tizenhármat. Németh Zsolt külügyi államtitkár vázolta a határon túli magyar felsőoktatás fejlesztésére irányuló konkrét kormányzati lépéseket (Sapientia Alapítvány, komáromi magyar felsőoktatás). A MIK zárónyilatkozatában üdvözölte, hogy a Magyar Köztársaság 2001-2002. évi költségvetésében jelentősen növekedett a határon túli ifjúsági szervezetek támogatására fordítandó összeg. A MIK 2001 tavaszán a Muravidéken és a Vajdaságban, 2001 őszén Horvátországban tart ülést. Felvidéken 2002. tavaszán, Kárpátalján pedig ugyanazon év őszén üléseznek. /Sándor Krisztina: MIK vagyunk? Házavató. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

2001. augusztus 30.

Több mint háromszázötven fiatal részvételével tartották meg Szentábrahámon aug. 23. és 26. között a XXV. Erdélyi Unitárius Ifjúsági Konferenciát. A rendezvény idei fő témái a hitre, erkölcsre és tudásra alapuló társadalom, valamint Balázs Ferenc egykori unitárius lelkész élete és munkássága voltak. A megnyitó után néptáncjátékot mutattak be a szentábrahámi fiatalok. A marosvásárhelyi Tamacisza Színtársulat József Attila-estet tartott. Az z ODFIE-elnök Szabó László vezetésével tartották az országos egylet ez évi küldöttgyűlését, ahol főtitkárnak választották Nagy Endrét, alelnöknek pedig Sándor Krisztinát. /Katona Zoltán: XXV. Erdélyi Unitárius Ifjúsági Konferencia. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 30./

2002. február 14.

A keresztény értékrend és a média kapcsolatáról szerveztek konferenciát a hét végén Sepsiszentgyörgyön. A Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület és az Erdélyi Magyar Zenetársaság a rendezte meg az egyház szerepvállalását elemző konferencialánc részeként a tanácskozást. Az előadások zömét médiaszakemberek tartották: a sepsiszentgyörgyi Bíró Béla, a budapesti Nánó Csaba, a kolozsvári Gábor Dénes, Lőrincz Emese, Sándor Krisztina és Farkas Imola. Márton Árpád parlamenti képviselő előadása A keresztyén értékek az RMDSZ programjában és cselekvésében címet viselte. A tanácskozás a környék egyházi vonatkozású látványosságai megtekintésével folytatódott. Illyefalva példája messzeföldön ismert. Kató Béla református tiszteletes, jelenlegi püspökhelyettes majdnem a semmiből teremtett ifjúsági keresztény központot, helyreállította a templomerődöt, felújította a templomot. Alsócsernátont példázza, hogy egyetlen ember, Haszmann Pál meg tudta alapozni egy egész térség hírnevét. Jelenleg a Székely Nemzeti Múzeum önálló részlegeként működő alsócsernátoni múzeum alapítója nevét viseli. /Sarány István: Háromszéki szellemi séta. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 14./

2003. augusztus 7.

A Magyar Ifjúsági Tanács tisztújítása során Sándor Krisztina lett az új elnök, aki elmondta, a MIT tulajdonképpen tagszervezetekből áll, nincs közvetlen tagsága. Ő az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet tagja 1994 óta, és annak alelnöki tisztségét töltötte be 2000. augusztusa óta. A MIT-ben a csúcsvezetői tisztségeket általában körforgásos alapon a tagszerzervezetek jelölik ki maguk közül. Az elmúlt időszakban az IKÉ-sek részéről Jakab István volt az elnök, azelőtt a MISZSZ-esek elnököltek. Közismert a MIT és a MIÉRT közötti áldatlan helyzet. Szívesen leül tárgyalni bárkivel, amennyiben van erre igény, közölt Sándor Krisztina. /Sándor Boglárka Ágnes: Új elnöke van a MIT-nek. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./

2003. október 7.

Okt. 5-én, vasárnap Aradon a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Kezdeményező Testülete az aradi és a nagyváradi Magyar Polgári Egyesülettel és az Aradi Református Egyházmegyével közösen néma tüntetéssel emlékezett. Okt. 5-e volt a Szabadság-szobor felállításának beharangozott napja, az emlékezők gyülekezet azonban csak a csupasz talapzatra helyezhették virágaikat. A bezárt Szabadság-szobor megtekintése után a vesztőhelyen folytatódott a keserű emlékezés. Németh Zsolt, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség képviselője, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke kijelentette: a magyar kormány megbékélési politikája meghátrálássá alakult, s így a román hatalommal együtt járul hozzá az erdélyi magyarság énképének megsemmisítéséhez. Feltette a kérdést: milyen európai ítélet vár arra a magyar miniszterelnökre, aki a román retorikát magáévá téve a Szabadság-szobrot "Nagy-Magyarország" jelképének nevezi? Beszédet mondott Szűrös Mátyás, a demokratikus Magyarország első elnöke. Történelmi hibának minősítette a román kormány következetes, az erdélyi magyarságot elnyomó intézkedéseit. Románia a szoborüggyel is bebizonyította, hogy nem érett meg az Európa népeivel való együtt haladásra. Szilágyi Zsolt, az EMNT ügyvivő elnöke különös jelentőségűnek nevezte ezt az ünnepet, hiszen a szabadság kivívása attól is függ, vissza tudják-e állítani a szobrot eredeti helyére. A jelenlévők tapssal fogadták el azt a követelést, mely felszólítja a bukaresti kormányt nemcsak az aradi, hanem az összes Trianon után lerombolt szobor újrafelállítására. Tőkés László elmondta, fájdalmasnak tartja, hogy nemcsak a már elfeledettnek hitt kötelező ünneplésre való kényszerítést akarják újból megismertetni velünk, de ehhez a magyar kormány is csatlakozott ellenpropagandájával. Szép számban képviseltette magát az ifjúság is a határ mindkét oldaláról. Magyarországról a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tagságának egy része növelte jelentősen a jelenlévők számát, Erdélyből pedig Sándor Krisztina, az RMDSZ-től független Magyar Ifjúsági Tanács új elnöke szólalt fel. Elrettentő példaként állította a fiatalság elé az SZDP-csatlós magyar párt "elvszerű és következetes politizálását", ugyanakkor itthonmaradásra és nemzeti ügyeink melletti kiállásra buzdította a jelenlévőket. /Bagoly Zsolt: Nem hivatalos, de magyar. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 7./

2003. november 10.

Az erdélyi magyarságpolitika nem épülhet a jutalmazás és a büntetés, a kegy és a hála elvére - jelentette ki nov. 8-án Marosvásárhelyen Gyurcsány Ferenc gyermek-, ifjúsági és sportminiszter. A magyar kormány tagja Markó Bélával, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökével közösen tartott sajtótájékoztatót. A miniszter elmondta: Magyarország lendületet szeretne adni a határon túli magyar-magyar kapcsolatoknak. Az anyaország olyan programokat kíván finanszírozni, amelyek a határokon túl élő magyarok tízezreit érintik - magyarázta a miniszter. Gyurcsány megerősítette Magyar Bálint oktatási miniszter legutóbbi erdélyi látogatásán tett ígéretét, miszerint a jövő tanévtől kezdődően folyósítják a mintegy ezer, magyar nyelven oktató egyetemi tanárnak a megpályázható 5-15 ezer forint összegű ösztöndíjat. Gyurcsány bejelentette az RMDSZ-szel együttműködő Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) és a magyar minisztérium képviselőiből álló vegyes bizottság megalakulását. A mostani megállapodás szerint az ifjúsági szervezetnek november végéig kell letennie a szaktárca asztalára javaslatát a romániai magyar fiatal vállalkozóknak, valamint a romániai magyar nyelvű iskolák órarenden kívüli sporttevékenységének támogatásáról. A miniszter beszámolt arról, hogy elfogadás előtt áll a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) működési szabályzatának módosítása is, amelynek célja a MÁÉRT ifjúsági tagozatának létrehozása. Az ifjúsági tárca vezetője leszögezte, hogy a magyar kormány a MIÉRT-et kívánja hivatalos partnerévé kinevezni. Utóbbi tagjává válik majd az ifjúsági MÁÉRT-nak. Gyurcsány elégedetlenségét fejezte ki a határon túli magyarok támogatását szolgáló jelenlegi pályáztatási rendszerrel szemben, amelyet nehézkesnek tart. A miniszter szerint a politikai erőknek tartózkodniuk kell attól, hogy beleszóljanak az ifjúság színes világába. A magyar kormány továbbra is elkötelezett a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem támogatása mellett. A miniszter megemlítette, hogy az EMTE-nek szánt támogatásról folyik még a vita a magyar parlamentben. A költségvetési tervezetben 1,8 milliárd forintot jelöltek ki a következő évi finanszírozásra, emellett azonban egyre több politikus gondolja úgy, hogy ezt az összeget emelni kellene - magyarázta a miniszter. Markó Béla hangsúlyozta: nem mindegy, hogy mit és hogyan támogat a magyar kormány, hiszen ettől is függ a romániai magyar fiatal nemzedék versenyképessége az európai integráció folyamatában. Az erdélyi ifjúsági szervezetek vezetőivel tárgyalt kolozsvári látogatásának második napján, nov. 8-án Gyurcsány Ferenc. A zárt ajtók mögött zajló találkozón az ifjúsági vezetők bemutatták szervezeteik tevékenységét. Jelenleg a magyarországi és a határon túli magyar ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) javasolja a támogatások elosztását, de az utolsó szó a GYISM-é. Kovács elmondta: a MIÉRT azt javasolja, hogy jövőtől a MIK helyett az ifjúsági MÁÉRT tegyen javaslatokat a támogatások elosztására. Sándor Krisztina, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) elnöke elmondta: mivel nagyon rövid idő állt rendelkezésükre, a tárgyalás folyamán kevés szó esett a konkrét kérdésekről. /Borbély Tamás, Pap Melinda: Lendületet a magyar-magyar kapcsolatoknak. Befejeződött Gyurcsány Ferenc erdélyi látogatása. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./ Az anyaország elképzelése, stratégiája több mint egy évtizede lényegesen befolyásolja a határon túli magyar ifjúság egyéni vagy szervezett formában kifejtett tevékenységét. Az erdélyi magyar fiatalok szülőföldön való boldogulását sokan megfogalmazták, azonban ennek feltételeit eddig nem sikerült megteremteni. Erdély magyarságának az elmúlt évtizedben tapasztalt kétszázezres létszámcsökkenése főleg az exodusnak "köszönhető", az elvándoroltak jelentős hányada pedig olyan fiatal, aki már tanulmányait is Magyarországon folytatta. Az 1992/1993-as tanévben 209 077 magyar óvodás, általános és középfokú iskolás diák járt Romániában magyar tannyelvű intézménybe, addig a tavalyi tanévben már csak 176 610 magyar óvodást és diákot jegyeztek, ami több mint 33 ezres lemorzsolódást jelent. Ebből az következik, hogy az erdélyi iskola- és egyetemfejlesztésre, valamint az ifjúságnak szánt támogatások mértékének növelése sem elegendő az itthon maradáshoz, mindennek óhatatlanul gazdasági-szociális fellendüléssel is párosulnia kell. /Rostás Szabolcs: Verseny a boldogulásért. = Krónika (Kolozsvár), nov. 10./

2003. november 13.

Gyurcsány Ferenc miniszter erdélyi látogatása tovább mélyítette a MIT és Miért közötti konfliktust. Valószínűleg a hét végi lendvai Magyar Ifjúsági Konferencián csapódik majd le Gyurcsány Ferenc múlt hétvégi erdélyi látogatásának visszhangja. A MIK teljes jogú erdélyi képviselőjeként ugyanis a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) nehezményezi, hogy Gyurcsány csak egy szűk órát szánt az erdélyi magyar ifjúsági szervezetek vezetőségére, míg a Magyar Ifjúsági Értekezlettel (Miért) külön is tárgyalt. Magyarországon most alakul a Magyar Állandó Értekezlet ifjúsági tagozata, amelyben kizárólag a Miért képviseli majd az erdélyi fiatalok szervezeteit."Ahelyett, hogy a Miért is a MIK-et erősítené jelenlétével, inkább külön szervezetet alakítanak. Ezen a szervezeten mennek át ezentúl az erdélyi ifjúságnak szánt pénzek" - nyilatkozta a Krónikának Somogyi Attila, a MIK Állandó Bizottságának tagja. "Elfogadhatatlan, hogy csak egy meghívotti helyet ajánlottak fel nekünk a MIK-ben" - érvelt Kovács Péter Miért-elnök. Kovács elmondta: kiegyensúlyozottságra törekszenek, nem lesznek aránytalanságok a támogatások elosztásában. Minden jel arra utal azonban, hogy a Miért nem is szeretne csatlakozni a Fidesz-kormány idején megalakult, a határon túli magyar ifjúsági szervezeteket tömörítő fórumhoz. "Nem tudjuk elfogadni, hogy az ifi Máért osztja majd el a GYISM-től jövő pénzeket, hiszen a Máért tulajdonképpen politikai szervezet, és hiányoznak belőle az egyházak, valamint a civil társadalom képviselői. Gyurcsánynak sem futotta az idejéből, hogy meghallgasson minden szervezetet. Az alig egyórányi beszélgetés fele eltelt a bemutatkozásokkal, érdemi kérdésekre már nem kerülhetett sor" - nyilatkozta Sándor Krisztina MIT-elnök, aki szerint az a cél, hogy ellehetetlenítsék a MIK-et, s ezáltal pedig a MIT-et is. /Bálint B. Eszter: Kinek oszt kártyát...Tovább mélyült a MIT-Miért konfliktus. = Krónika (Kolozsvár), nov. 13./

2003. november 18.

A Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium (GYISM) ezen a héten honlapján közzéteszi a határon túli magyar ifjúsági szervezeteknek nyújtott idei működési támogatás elosztását. A pályázatok elbírálása idén még a Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) Állandó Bizottságának a különböző, határon túli régiókat képviselő tagjainak az ajánlása alapján történt. Gyurcsány Ferenc ifjúsági és sportminiszter azonban kijelentette: jövőre a támogatási összegek elosztásáról szóló egyeztetés a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ifjúsági tagozatában történne, amelyiknek felállításáról nemsokára kormányhatározat születik. Az úgynevezett ifi Máértban Erdélyt az RMDSZ-szel együttműködő Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) képviseli majd, amely nem tagja a Magyar Ifjúsági Konferenciának. A miniszter Kolozsváron úgy nyilatkozott, ez nem jelentheti azt, hogy a Miért előnyt élvezhet az erdélyi támogatások elbírálásánál. Az ifi Máért létrehozásának gondolatát helyeselték ugyan, de némi gyanakvással fogadták a MIK múlt hét végén a szlovéniai Lendván tartott ülésének résztvevői, amelyen Erdélyt az RMDSZ-szel szakító Magyar Ifjúsági Tanács küldöttei képviselték. Somogyi Attila, aki a MIK Állandó Bizottságának az erdélyi tagja elmondta: "Lendván Gyurcsány Ferenc nyilatkozatban biztosított minket arról, hogy a MIK-et továbbra is súlyának megfelelően kezeli." A Magyar Ifjúsági Tanács elnöke, Sándor Krisztina szerint a támogatások elosztásáról a MIK és az ifi Máért tagjaiból álló bizottságnak kell majd döntenie. /Cseke Péter Tamás: A MIK számára civil ifjúsági tevékenység a meghatározó. = Krónika (Kolozsvár), nov. 18./

2004. április 30.

Az RMDSZ-szel szembehelyezkedő Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) ismét elküldte Takács Csabának, az RMDSZ ügyvezető elnökének azt a tiltakozó levelet, amelyben egyebek között azt kérték, hogy a szövetség politikusai mondjanak le a romániai magyarság által kapott kormányzati pénzek elosztásáért felelős alapítványok vezetőségi tisztségéről. Sándor Krisztina, a MIT elnöke emlékeztetett: hasonló levelet címeztek Kovács Péternek, az RMDSZ ifjúsági kérdésekkel foglalkozó ügyvezető alelnökének is, de a nem kaptak választ. A MIT és a levelet aláíró 96 civil szervezet azért elégedetlen, mert véleményük szerint a román állam által a magyarságnak juttatott pénz elosztása átláthatatlan. Szerintük azért alakulhatott ki ez a helyzet, mert az RMDSZ vezetői tagjai a román kormánytól érkező pénzek elosztásáért felelős Communitas Alapítvány kuratóriumának, ami összeférhetetlenséget szül. Varga Zoltán, az Areopagos Alapítvány elnöke úgy vélte, hogy emiatt a pénzek azokhoz a nemkormányzati szervekhez jutnak, amelyek szintén az RMDSZ vezetőinek birtokában vannak. A MIT vezetői az említett kérdések kapcsán máj. 7-én kerekasztal-beszélgetést szerveznek Kolozsváron, ahova az RMDSZ vezetőit is meghívják. Emlékeztettek: kezdeményezésük az erdélyi magyar történelmi egyházak támogatását is élvezi. A levél aláírói között található Czirják Árpád érseki helynök, pápai prelátus, Juhász Tamás, a Protestáns Teológia rektora és Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke. /B. T., P. A. M.: A MIT elégedetlen a pénzelosztással. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./ Az aláíró szervezetek között van Civitas Alapítvány, a csíki Polgár Társ Alapítvány, a Világszövetség Erdélyi Társasága és a Bolyai Társaság is. /Gazda Árpád: Civil ostrom civil pénzekért. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 30./

2004. június 22.

A Magyar Ifjúsági Tanács nyílt levéllel fordult Gyurcsány Ferenc magyar sport- és ifjúsági miniszterhez. A Sándor Krisztina elnök által jegyzett levél arra kérte a minisztert, hogy a június végén sorra kerülő Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) előtt megfelelő jogi háttérrel ruházza fel az egyeztető szervezetet. A Kárpát-medencében működő ifjúsági szervezetek fórumaként létrehozott MIK még eddig létező hatáskörét is megszüntették: a határon túli pályázatok elbírálásában a támogatási döntésektől is megfosztották. /Belföldi hírek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 22./

2004. augusztus 31.

Aug. 19-22. között Nyárádszentmártonban és Csíkfalván tartották a XXVIII. Erdélyi Unitárius Ifjúsági Konferenciát. Az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) legnagyobb rendezvényén 290 fiatal vett részt. A jelenlevőket köszöntötte dr. Szabó Árpád püspök, Nagy László esperes, András Imre, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának titkára, a szervezők részéről Szabó László, az ODFIE elnöke. Aug. 20-án – akárcsak a világon élő más magyar közösségekben -, meggyújtották a magyar összetartozás lángját. /Sándor Krisztina: Unitárius fiatalok konferenciája a Nyárád mentén. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 31./

2004. október 20.

Kolozsváron találkoztak a MIT és a MIÉRT vezetői, hogy megbeszéljék a határon túli magyar ifjúsági szervezetek egyeztető testületeként létrehozott Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) erdélyi képviseletének problémáját. Enyhülni látszik a két rivális ifjúsági szervezet közötti konfliktus. A MIT legutóbbi küldöttgyűlésén úgy döntött, támogatja a MIÉRT tagfelvételét a Kárpát-medencei fórumba. A MIT a MIÉRT országos tagszervezeteként számon tartott Itthon Fiatalon Mozgalom és az Állampolgár Menedzser Egylet felvételét támogatja, az RMDSZ-szel együttműködő ernyőszervezet azonban nem éri be ennyivel, és azt szeretné, ha minden erdélyi régió reprezentatív ifjúsági szervezete tagja lehetne a MIK-nek. A két fél abban is egyetértett, hogy a MIK nem működik jól. Sándor Krisztina, a MIT elnöke azt sérelmezte, hogy a MIK által elkészített javaslatok rendszerint elakadtak a magyar kormány minisztériumaiban. A MIK 1990-ben alakult, évente két alkalommal ülésezik, és az a feladata, hogy az ifjúságot érintő kérdésekben javaslatokat fogalmazzon meg a magyar kormánynak. /T. E. – B. T.: MIT? Miért? Csak! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./

2005. május 23.

Május 21-én Kolozsváron tartotta a néhány hete jogi személyként bejegyzett Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége (MCSZESZ) első közgyűlését. A kezdeményező Erdélyi Magyar Civil Szervezetek Alapítvány (ERMACISZA) ügyvezetője, Egri István, beszámolójában elhangzott, hogy az MCSZESZ-nek hetvenhét alapító tagja van, ezekhez társult most még tizennégy, tehát 91 tagszervezettel számolnak. A közgyűlés állást foglalt a kisebbségi törvény küszöbön álló elfogadásával kapcsolatban: elítéli azt, hogy ilyen fontos kérdésben előzetesen nem kérték ki a civil szféra véleményét, és nem ért egyet a leendő törvény tartalmával, annak jó néhány pontjával. Az MCSZESZ kilenc tagot választott be az igazgatótanácsba. Elnök: Bodó Barna (Temesvár); alelnökök: Szász Zoltán (Kovászna) és Sándor Krisztina (Kolozsvár); tagok még: Fleisz János (Nagyvárad), Nagy Pál (Székelyudvarhely), Csomós Attila (Marosvásárhely), Héjja Botond (Szatmárnémeti), Kelemen Mária Magdolna (Nagyvárad) és Somogyi Attila (Temesvár). /Ördög I. Béla: Magyar nemkormányzati szervezetek összefogása. Megtartotta első közgyűlését a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./ Elmarasztalta a kisebbségi törvénytervezetet az MCSZESZ, állásfoglalását eljuttatja az RMDSZ csúcsvezetőségéhez és a kormányhoz. Bodó Barna kifejtette: „Az autonómia zászlaját az RMDSZ 1992–93-ban még magasra emelte, majd a szekrény mélyére rejtette. Ezt azonban a magyar társadalom nem fogadta el, így az érdekszövetség társadalmi nyomásra alkotta meg ezt a törvényt, amelynek sajnos rengeteg hibája van.” /Lázár Lehel: Az RMDSZ eljárása ellen lép fel a civil szféra. = Krónika (Kolozsvár), máj. 23./

2005. június 10.

Június 8-én az Erdélyi Magyar Ifjak szervezésében mutatták be Kolozsváron Csép Sándor Áldás, népesség című filmjét, a vetítést az Áldás, népesség konferencia-sorozat kezdeményezőjének előadása és beszélgetés követte. Az EMI alelnöke, Bagoly Zsolt elmondta: részt kell vállalniuk az Áldás, népesség konferencia által útjára indított mozgalomban, hiszen önmagát nemzetiként meghatározó szervezetként kötelessége foglalkozni a magyarságot érintő legfőbb gonddal, a népességfogyással. Az első Áldás, népesség konferencia, amely Csép Sándor kezdeményezésére jöhetett létre, elsősorban szakmai és reprezentatív jellegű volt, vagy Tőkés László szavaival élve: zászlóbontás. A mostani találkozón jelen volt többek között Sándor Krisztina MIT-elnök, Bardócz Csaba, a Cserkészszövetség elnöke, valamint Varga Zoltán, az Aeropagus Alapítvány, valamint a Kolozs Megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács elnöke, és szóba került egy csak ifjúsági Áldás, népesség konferencia megszervezése Kolozsváron. /F. I.: Áldás, népesség. Realitás és kilátások. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./

2005. október 7.

Király András, Arad megyei RMDSZ-elnök, parlamenti képviselő nyilatkozatában elítélte, hogy Aradon a belvárosi református a püspöki helynök szép igehirdetése után a Magyar Ifjúsági Tanács nevében Sándor Krisztina Aradon megleckéztette a helybeli közösséget. Aradon, ahol a város lakosságának 14%-a magyar, a beszédben „olyanokat kellett hallanunk, hogy árulók vagyunk, meggyaláztuk a szabadságot, meggyaláztuk az emlékművet.” Király András Baracsi Levente lelkészt is hibáztatta, amiért helyt adott „egy ilyen felforgató beszédnek. Nem lehet tudni, kikből áll a szervezet, hányan állnak mögötte. Csak annyit tudunk, hogy Tőkés László küldte őket Aradra.” Az incidens nyomán „az RMDSZ-tisztségviselők és egy tucatnyi ember tiltakozásként kivonult a templomból.” /“Az aradi magyar közösséget sértették meg”. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 7./

2005. október 10.

Fontolóra veszi, hogy október 6-án Aradon a belvárosi református templomban történtek után marad-e a presbitérium tagja, nyilatkozta a Nyugati Jelennek Király András képviselő, aki az október 6-i hálaadó istentiszteleten Sándor Krisztina MIT-elnök szavaira elhagyta a templomot. Egyébként hasonlóan távozott Király Árpád esperes és több más hívő is. A templomban történtek után az RMGE beadványt küldött az RMDSZ-nek, amelyben kérték, a szövetség foglaljon állást az ügyben. Sándor Krisztina ugyanis keményen támadta az RMDSZ-t, amely véleménye szerint feladta az erdélyi magyarság autonómia-törekvéseit. Október 6-án egyébként Aradon írt alá együttműködési megállapodást a Magyar Ifjúsági Tanács részéről Sándor Krisztina, a Fidelitas részéről Szijjártó Péter elnök, országgyűlési képviselő. /(Irházi): A templomi botrány utócsengései. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 10./ Király András képviselő a Nyugati Jelen október 7-i számában felháborítónak tartotta, hogy a “Magyar Ifjúsági Tanács nevében valaki – Sándor Krisztinának nevezik – Aradon megleckéztesse a magyar közösséget”, sőt mi több, “leköpje mindazt, amit a közösség tett”. Szerediné Barabás Ibolya visszautasította ezt a minősítést. Aki elolvassa az MIT elnöksége nyilatkozatát, az könnyen meggyőződhet arról, hogy nincs szó aradi közösségről s annak megleckéztetéséről, hangsúlyozta. Az MIT elnöksége véleményt nyilvánít – amihez joga van – és az RMDSZ működését minősíti – amihez szintén joga van. Király András képviselő szerint “Olyanokat kellett hallanunk, hogy árulók vagyunk”. Azonban a nyilatkozatban az áruló szó nem olvasható. “Nem lehet tudni, kikből áll a szervezet”, jelezte a képviselő. Nos, az aláírás: Magyar Ifjúsági Tanács Elnöksége, Kolozsvár. “Az incidens nyomán az RMDSZ tisztségviselők és egy tucatnyi ember tiltakozásul kivonult a templomból”- nyilatkozta a képviselő. Azonban nem tucatnyian, csak négyen voltak. /Szerediné Barabás Ibolya: Audietur et altera pars. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 10./

2005. október 15.

Király András képviselő azzal fenyegetőzik, hogy kilép Aradon a belvárosi református egyházközség presbitériumából. A képviselő nyilatkozatának túlfogalmazásait már Szerediné Barabás Ibolya helyre tette a Nyugati Jelen hasábjain. Borbély Zsolt Attila az ügy politikai vonatkozásairól írt. Király András meglepően tudatlannak is mutatkozott a MIT /Magyar Ifjúsági Tanács/ vonatkozásában, holott e szervezet több mint fél évtizedig képviselte az ifjúság érdekeit az RMDSZ-en belül, s eleve az RMDSZ bábáskodásával jött létre. Csak miután nem volt hajlandó követni 1996-tól az RMDSZ politikai vonalát, kényelmetlenné vált, s 2003-ban “lecserélésre” került egy saját kinevelésű, “rugalmasabb” szervezetre, a MIÉRT-re. Felháborító, hogy Király Baracsi Levente lelkészt hibáztatta. Király András nem átallotta a rendőrségen feljelenteni a Magyar Polgári Szövetséget a tavalyi választások idején, hogy azután rendőrök járjanak házról házra és nyugdíjasokat rémisszenek meg azzal, hogy mit írtak alá és mit nem. Mit kellett volna tennie Baracsinak? El kellett volna kérnie előzetesen Sándor Krisztina beszédét? Király András álláspontja egy letűnt korszak hatalmi reflexeit idézi. /Borbély Zsolt Attila: Demokrácia és szólásszabadság 2005-ben az RMDSZ víziójában. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 15./

2005. október 19.

Király András, Arad megyei RMDSZ-elnök, parlamenti képviselő számára, hozzátette, az aradi magyarság döntő többsége számára elfogadhatatlan, ahogy Sándor Krisztina a református templomban beszélt, ez kegyeletsértés volt. Király András elutasítóan reagált Borbély Zsolt Attilának a lapban korábban megjelent írására. Megjegyezte, nem tud arról, hogy Borbély Zsolt Attila mit tett a Csiky Gergely Iskolacsoport önállósulásáért, a Szabadság-szobor újraállításáért. Borbélynak ahhoz, hogy tényszerű véleményt mondjon, jelen kellett volna lennie a rendezvényeken. Király András leszögezte, a templomot nem lehet politikai fórumként használni, ezt Baracsi Levente lelkésznek is figyelembe kellett volna vennie. Király András visszautasította azt, hogy a Polgári Szövetséget feljelentették, csupán a Bukarestben székelő Központi Választási Bizottságot értesítették, hogy a Polgári Szövetség gyűjtőívein szereplő aláírások jó része hamisított. /Király András: Érzelmek nélkül – válasz fogadott és fogadatlan prókátoroknak. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 19./ Előzmény: Borbély Zsolt Attila: Demokrácia és szólásszabadság 2005-ben az RMDSZ víziójában. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 15./

2005. október 24.

Sommert Tiborné olvasói levelében indulatosan kirohant Borbély Zsolt Attila ellen, elmagyarázva, hogy a politika és az egyház két külön intézmény, majd dühödten támadta Tőkés Lászlót: „Nehogy hősnek érezze magát Sándor Krisztina, mint ahogy hősnek érezte, érzi magát az a református lelkész, aki 15-17 évvel ezelőtt itt, Temesváron az egyház tanításától eltérő dologról beszélt a szószéken. Még csak nem is a nép, a közösség dolgairól, hanem saját érdekéről, hogy menynyire “jó neki” a temesvári parókia, amelyet az elhunyt lelkész után akart átvenni.” A levélíró minősített: amit Borbély Zsolt Attila csinál, „az nem politika, hanem intrika. Ha ebben az országban egy magyar szervezet politizál, az az RMDSZ.” /Sommert Tiborné, Temesvár: Politizálás a templomban. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 24./ Előzmény: /Borbély Zsolt Attila: Demokrácia és szólásszabadság 2005-ben az RMDSZ víziójában – Nyugati Jelen, okt. 15./

2005. október 27.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsa október 14-én Erdődön ülésezett. Értékelték október 6-ának megünneplését. Az egyházkerület különböző településein október 6-án a gyülekezetek és a polgári közösségek együtt emlékeztek az aradi vértanúkra. Aradon a megyei RMDSZ elnöke eltiltotta a szólástól több polgári szervezet képviselőit, majd a belvárosi református templomból való tüntető kivonulásával és botrányos sajtóbeli megnyilatkozásaival vitatta el a szólás jogát azoktól, akik a hivatalos RMDSZ politikával nem értenek egyet. Az igazgatótanács visszautasítja az aradi templomi ünnepély kapcsán Baracsi Levente lelkipásztort, Sándor Krisztina ifjúsági vezetőt és Tőkés László püspököt ért méltatlan támadásokat. /Határozat. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 27./

2005. október 29.

Miért kapott szót Sándor Krisztina, egy alig ismert szervezet vezetője, akinek semmi köze sem Aradhoz, sem a szoborhoz, kérdezte olvasói levelében Feller Miklós, hozzászólva a vitához. A szólásszabadság szellemében akárki felszólalhat? Ha ez így van, a belvárosi református templom olyan lenne, mint az a bizonyos londoni park, ahol bárki bármiről szónokolhat? /Feller Miklós, Arad: Templom vagy Hyde park? = Nyugati Jelen (Arad), okt. 29./ Előzmény: “Az aradi magyar közösséget sértették meg.” = Nyugati Jelen (Arad), okt. 7. Borbély Zsolt Attila: Demokrácia és szólásszabadság 2005-ben az RMDSZ víziójában. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 15./

2006. január 28.

Január 27-én Kolozsváron, a Katolikus Nőszövetség székházában is bemutatták Patrubány Miklós Gyújtatlan gyulladjék – Gondolatok a 2004. december 5-i népszavazási kísérletről című könyvét. Bevezetőt András Imre VET-elnök mondott, Sándor Krisztina MIT-elnök pedig a népszavazás egy hónapos szervezése alatt szerzett személyes tapasztalatait osztotta meg a közönséggel. Patrubány Miklós részletesen ismertette a népszavazás kapcsán általa és a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) munkatársai által látott-hallott rendellenességeket. Az MVSZ ismételten szorgalmazza a kettős állampolgárság elfogadtatását. /Ö. I. B.: Kolozsváron is bemutatták Patrubány könyvét. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./ Temesváron a Kós Károly Közösségi Központban mutatták be Patrubány Miklós Gyújtatlan gyulladjék című könyvét. Ki felháborodva, ki könnyezve szólt az elhangzottakhoz, mintegy üzenve az anyaországi politikusoknak és lakosoknak: nem fogják kivenni a munkát a kezükből, a kenyeret a szájukból, és nem “szállják meg” Budapestet – csak annyit kérnek, hogy ismerjék el, ők is, mi is magyarok vagyunk. A könyvet történelmi forrásmunkának nevezte Borbély Imre, az MVSZ stratégiai bizottságának temesvári elnöke. “Azt taglalja, hogyan jutottunk el a kettős állampolgárság 1994-es alapötletétől a népszavazásig. A cím meg arra utal, hogy gyulladjon meg már végre a láng a magyarországi politikum szívében, hogy minden magyart megillet a magyar állampolgárság” – fogalmazott Borbély Imre. /Pataky Lehel Zsolt: “Minden magyart megillet a magyar állampolgárság!”. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 28./

2006. április 14.

A határon túli magyarságnak nem szabad beleszólnia a magyarországi politikába – vélekednek erdélyi közéleti személyiségek annak a levélnek a kapcsán, amelyben huszonkét erdélyi egyházi vezető, író és politikus arra kérte az MDF elnökét, ne határolja el magát egy jobboldali összefogás gondolatától. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője nem látja jónak, hogy „mi innen akármilyen vonatkozásban átszóljunk”. Kántor Lajos örült, hogy az MDF elérte az öt százalékot. Varga Gábor író, a Szabadalmi és Márkavédelmi Hivatal elnöke szerint az erdélyi magyarságnak egyenlő közeltartással kell viszonyulnia a magyarországi politikai szereplőkhöz. Ő maga drukkolt, hogy a két kis párt – az SZDSZ és az MDF – bejusson a parlamentbe. Különösen örült annak, hogy az MDF-nek ez sikerült. Eckstein-Kovács Péter szenátor szerint minden magyarországi demokratikus párttal jó kapcsolatban kell lenni. Jakobovits Miklós festőművész, a Barabás Miklós Céh elnöke nem tartja helyénvalónak, hogy az erdélyi magyarok beavatkozzanak a magyarországi, belpolitikai vitákba. Számára rokonszenves Dávid Ibolya etikus politikai magatartása. Bányai Péter politikai elemző úgy véli, nincs abban semmi új, hogy néhány ember, aki a Fidesznek drukkol, befolyásolni próbálja – sikertelenül – a magyarországi belpolitikai folyamatokat. „Ők Orbán szüleményei, de ha azt hiszik, hogy bármit képesek megváltoztatni, akkor ostobák. Amit most Orbán Viktor művel, nem más, mint a választások elvesztéséért való felelősség áthárítása. Már a Fideszen belül is kételyek merültek fel személye iránt, az újabb vereség nyomán le kell mondania” – vélte a politológus. Bányainak meggyőződése, hogy Dávid Ibolya ki fog tartani. Gálfalvi Zsolt úgy vélte: néhány önmagát az egész erdélyi magyarság szóvivőjének kinevező ember előítéletes és zavaros érvekkel befolyásolni próbálja a magyarországi választókat. Gálfalvi Dávid Ibolyának és politikustársainak kipróbált felelősségtudatáról beszélt, akik nem mondanak le „pártjuk átgondoltan és távlatosan képviselt értékeiről egy-két vesztésre álló és vagdalkozó, kapkodó népvezérjelölt hatalmi érdekeiért”. Két napja huszonkét erdélyi egyházi vezető, író és politikus levélben fordult Dávid Ibolyához, amelyben kérték az MDF elnökét, ne határolja el magát egy jobboldali összefogás gondolatától. Az aláírók: Albert István P. Leánder OFM, csíksomlyói házfőnök; Boros Károly felcsíki főesperes; Gergely István csíksomlyói esperes; Hajdó István, a Gyergyói Kerület főesperese; Kovács Sándor, a Székelyudvarhelyi Kerület főesperese; Hegyi István csíkszeredai református lelkipásztor; Hegyi Sándor székelyudvarhelyi református lelkipásztor; Kedei Mózes, a Székelyudvarhely Unitárius Egyházkör esperese; Dancs Lajos, énlaki unitárius lelkipásztor; Beder Tibor, a Julianus Alapítvány Kuratóriumának elnöke; Dániel Sándor, a csíki Nagycsaládos Egyesület elnöke; Farkas Csaba, az SZNT alelnöke; György Attila író; Komoróczy György író, nyelvművelő; Lőrincz György író, az EMIA elnöke; Papp Előd, Csíkszereda volt alpolgármestere; Sándor Krisztina, a MIT elnöke; Sógor Csaba RMDSZ-szenátor; Soós Sándor, az EMI elnöke; Szakács István Péter tanár, író; Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere; Zsidó Ferenc író, a Polgári Élet főszerkesztője. /Simon Judit: Erdélyi üzenet az MDF-nek. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./

2006. április 28.

Az erdélyi magyar ifjúsági szféra s tagolódásának feltérképezése nehéz szociológiai munka. A Magyar Ifjúsági Tanács elnökét, Sándor Krisztinát, és a Magyar Ifjúsági Értekezlet egyik vezetőjét, Kovács Pétert arról kérdezték: milyen igények hozták létre a MIT-et, illetve a Miértet. A Magyar Ifjúsági Tanács 1995-ben alakult meg a már létező országos szervezetek – Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége, Országos Magyar Diákszövetség, egyházi ifjúsági szervezetek (IKE, ODFIE) – érdekképviseleti szövetségeként. Létrehozásában nagy szerepet játszott, hogy az RMDSZ SZKT-ban az ifjúságnak szánt helyeket el kellett osztani; az RMDSZ-nek is könnyebb volt egy közös érdekképviseleti szervezettel egyeztetni, mint egyenként az akkori országos szervezetekkel. A MIT 2001 júniusában kivált az RMDSZ-ből, és a civil szférában jelölte meg a helyét. „Úgy ítéltük meg, hogy az RMDSZ csúcsvezetősége egyre inkább eltért az erdélyi magyar nemzeti közösség valós érdekeinek a képviseletétől” – jelezte Sándor Krisztina. A MIT jelenleg hét országos jellegű ifjúsági szervezetet tömörít, melyek közül mindenik több helyi (vidéki és városi) szervezettel rendelkezik – diákszervezetektől a cserkészcsapatokon át az egyházi ifjúsági szervezetekig. A MIT szintjén a közös érdekvédelem, illetve általában az erdélyi magyar (ifjúsági) élet javítása fontos. A Magyar Ifjúsági Értekezlet 2002-ben jött létre, és azokat az ifjúsági szervezeteket és egyesületeket tömöríti, amelyek országos és helyi szinten vállalják az együttműködést az RMDSZ-szel. Kovács Péter társelnök – aki „civilben” az RMDSZ ifjúsági főosztályát vezeti – szerint elsősorban kisebb városi és szórványban működő szervezetben jelentkezett az igény az országos szintű összefogásra. Így jöttek létre, az alulról történő építkezés elve alapján elsőként a megyei/területi ifjúsági tanácsok, majd 1998-ban az Itthon, Fiatalon mozgalom. /Cs. P. T.: Tudják, hogy MIT, azt is, hogy Miért. Jelenleg két nagy ernyőszervezet képviseli az erdélyi magyar ifjúságot. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./

2006. június 27.

Az Illyés Közalapítványnak (IKA) írt nyílt levélben tiltakozik az erdélyi országos ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) az IKA Romániai Alkuratóriuma Ifjúsági szaktestületében történt pályázati elbírálások módszere és eredménye miatt. Mint írják, közismert tény, hogy a hazai alkuratórium, illetve a szaktestületek többségében az RMDSZ iránt elkötelezett személyekből állnak. Aki jártas a hazai magyar köz- és politikai életben, arról is tud, hogy a MIT és az RMDSZ országos vezetősége között kialakult lehetetlen állapot immár több mint öt éve tart. Az RMDSZ vezetése az elhallgatás és a gazdasági ellehetetlenítés minden eszközét kihasználva továbbra is ellenségesen viszonyul a MIT-hez, és ez tükröződik a szaktestület döntésében is. Az Ifjúsági Szaktestületben hozott döntések módszertana minden szakmaiságot nélkülöz. A beérkezett 531 pályázatból 124 nyert, ebből a MIT és tagszervezetei (hét országos ifjúsági szervezet, valamint azok helyi fiókjai, illetve szervezetei) a leadott 99 pályázatra összesen 2 250 000 forintot, míg az RMDSZ-szel együttműködő MIÉRT és tagszervezetei a leadott 85 pályázatra 5 365 000 forintot kaptak. Az egyik csoportosuláshoz sem sorolható szervezetek kb. 3 165 000 forintban részelültek. (Százalékban kifejezve a MIT 21, a MIÉRT 50 százalékot kapott.) A szaktestületi ülésen 50 perc alatt döntöttek, a tagok többsége ugyanis előre egyeztetett döntéssel érkezett, így csak felsorolásszerűen vették át a pályázatok listáját. E döntés alapján a MIT két országos ifjúsági szervezete, a MISZSZ és az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) egyetlen pályázatára sem kapott támogatást, ezzel szemben a MIÉRT-nek ernyőszervezetként 700 ezer forintot ítéltek meg. A kép teljességéhez hozzátartozik az is, hogy a Partiumi Keresztény Egyetem, valamint a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem különböző karain működő hallgatói önkormányzatok támogatását sem tartotta szükségesnek az Ifjúsági Szaktestület. A MIT június 17-i küldöttgyűlésén több országos tagszervezet szorgalmazta a tanács két szaktestületi tagjának azonnali visszahívását, mivel értelmetlennek látják a szaktestület ülésein folytatott szélmalomharcot. Ezek ismeretében a Magyar Ifjúsági Tanács elnöksége nevében Sándor Krisztina, a MIT elnöke, Somogyi Attila, a MISZSZ elnöke, Nagy Tibor, az Erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület elnöke, Gaál Sándor, a Romániai Magyar Cserkészszövetség elnöke, Szabó László, az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet elnöke, Kis Zoltán, az Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetségének elnöke kéri a kuratóriumot, hogy: ,,1. Vizsgálják felül a Romániai Alkuratórium Ifjúsági Szaktestületében hozott döntéseket, és adjanak nyilvános magyarázatot a szaktestületi döntésekre és annak módszertanára. 2. Az őszre tervezett szaktestületi tisztújítások során vegyék figyelembe mindenekelőtt az Illyés Közalapítvány vonatkozó okiratát. Idézet a 21. fejezetből: A Kuratórium a határon túli magyar közösségek demokratikusan megválasztott vezetőséggel rendelkező, országos hatáskörű képviseleti és szakmai szerveit a Kuratórium munkáját segítő testületek (alkurató­riumok) létrehozásával bízhatja meg. Az elmúlt években többször is kértük, hogy a pénzalapok szétosztásában a politikai tényezők mellett a civil szervezetek és egyházaink is beleszólási joggal rendelkezzenek. Az erdélyi magyar civilszférában az elmúlt években az IKA Romániai Alkuratóriuma igen sokat veszített hiteléből. Immár az RMDSZ elnöke részéről is érkeztek olyan jelzések, miszerint a jelenlegi támogatási rendszer nem működhet így tovább. Bízunk abban, hogy a közeljövőben a politikum részéről valóban lesz kellő akarat arra, hogy a jelenlegi rendszert közösen megváltoztassuk.” /Meg kell változtatni a jelenlegi rendszert (Nyílt levél az Illyés Közalapítvány kuratóriumához). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 27./

2006. július 21.

Július 18-án Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke fogadta a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének (MCSZESZ) küldöttségét. A Bodó Barna, Sándor Krisztina és Somai József összetételű delegáció látogatására azután került sor, hogy Bodó, az MCSZESZ temesvári elnöke június közepén a magyar politikai élet közméltóságaihoz címzett nyílt levelében fejezte ki a szövetség aggodalmát a határon túli magyar közösségek támogatáspolitikájával kapcsolatosan. Ebben a levélben kérte a támogatáspolitika kialakítói és a célszervezetek közötti konzultációt. A levélben megszólított közméltóságok közül Szili Katalin házelnök az első, aki találkozóra hívta az erdélyi civil szövetség vezetőit. A megbeszélésen elemezték a civil szféra és a politika közötti kapcsolatokat, különös tekintettel az erdélyi magyar szervezetek tapasztalataira. A vendégek kifejtették véleményüket a támogatáspolitika néhány elvi és procedurális kérdését illetően, és pozitív példaként hozták fel azt a gyakorlatot, amely a Nemzeti Civil Alapprogram működését jellemzi. /P. L. Zs.: Szili Katalin fogadta a MCSZESZ küldöttségét. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 21./

2006. július 25.

A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) szervezésében elindult az a 25 fős csapat, akik felvállalták az autonómia fogalmának és ügyének népszerűsítését. A július 23-án startoló csapat a tusnádfürdői Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor helyszínén kezdte meg székelyföldi akcióját, mondta el Sándor Krisztina MIT-elnök. A Tekerj rá! körút résztvevői vidám hangulatban indultak útnak, s mindennap csatlakozik hozzájuk egy-egy közismert erdélyi személyiség, művész, politikus. Első nap Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Sógor Csaba szenátor és Toró T. Tibor parlamenti képviselő csatlakozott a csapathoz. /Gábor Ildikó: Két keréken az autonómiáért. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 25./

2006. július 31.

Pontosított Tőkés László, miután András Imre, a Magyarok Világszövetsége Kárpát-medencei régióelnöke aláíráshamisítással és hazugsággal vádolta meg a püspököt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökét. András Imre korábban azért tiltakozott mert szerinte a Jó reggelt, Erdély! Ébresztő! címet viselő közlemény első pontjának megfogalmazása félreérthető. András Imre szerint „hazudósra sikeredett” az a dokumentum, mellyel éppen a nyilvános politikai hazugság ellen foglaltak állást. Az MVSZ régióelnöke a kiáltványnak azt a mondatát idézi, amelyik szerint „2004 végén, a kettős állampolgárság ügyében kiírt népszavazás tárgyában szervezett és nyílt politikai hazugság történt”. „Mivel a jelzett pont a Magyarok Világszövetségét érinti, a megfogalmazók néhány szó beiktatásával egyértelművé tették a gondolatot” – olvasható abban a levélben, amelyet a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöki hivatala tett közzé. A pontosításra adott válaszában András Imre úgy vélte, a módosítás „nem kielégítő, de szükséges volt”. Hozzáfűzte: „Nem a Magyarok Világszövetsége érdekében kellett megtenni, hanem azért, mert a rossz lelkiismerettel megfogalmazott eredeti szöveg sértette azt a több ezer magyar embert is, akik nem csupán alkalomszerűen, politikai siker reményében csapódtak az ügyhöz az utolsó pillanatban, hanem hittel és meggyőződéssel cselekedtek a népszavazás érdekében.” András Imre azt kifogásolta, hogy a kiáltvány szövegezője a december ötödiki népszavazás kapcsán „nem nevezte meg a hazugot”.A Királyhágómelléki Református Egyházkerület idézett közleménye ugyanakkor nem tér ki András Imre másik vádjára, miszerint a kiáltvány megszövegezői meghamisították Sándor Krisztina, a Magyar Ifjúsági Tanács elnöke aláírását. A régióelnök szerint ezt Sándor Krisztina nem is cáfolta, csupán azt kifogásolta, hogy nyilvánossá tett egy magánbeszélgetést. /MVSZ-Tőkés vita: harcostársakból ellenfelek. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./

2006. augusztus 1.

Az erdélyi civil szervezetek többsége attól fél, hogy ha a határon túlra irányuló magyar költségvetési támogatásokat a Szülőföld Alaphoz helyezik át, ez a megpályázható összeg csökkenésével jár. A magyar kormány illetékesei egy nappal az után jelentették be a közalapítványi támogatási rendszer megszüntetését, hogy a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége (Maciszesz) nyílt levélben kérte a magyar állam vezetőit, ne csökkentsék a határon túlra irányuló támogatásokat. Gémesi Ferenc, a miniszterelnöki hivatal határon túli magyar ügyekben illetékes szakállamtitkára több interjúban is elmondta, a Szülőföld Alap 2007-től venné át teljesen a határon túli pénzek kezelését. A pályázat- és pénzkezelést hivatalnokok végeznék, s ez – Gémesi értelmezése szerint – kizárná a politikai befolyásolás lehetőségét. A Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének képviseletében Bodó Barna, Somai József – a Romániai Magyar Közgazdász Társaság elnöke – és Sándor Krisztina, a Magyar Ifjúsági Tanács elnöke a fontosabb kérdéseket és javaslatokat tartalmazó dokumentumot juttattak el a magyar köztársasági elnökhöz, az Országgyűlés elnökéhez, a kormányfőhöz és a magyarországi pártok vezetőihez. Ebben konzultációt sürgettek a támogatási rendszer reformja kapcsán. Személyesen is kifejtették Szili Katalin házelnöknek: nem értenek egyet azzal, hogy a politika határozza meg a határon túli pénzek elosztásának a prioritásait. „Magyarországon ma már természetes, hogy a civileknek szánt támogatásokról a civil szféra képviselői döntenek. Ezt az elvet kell érvényesíteni a határon túlra irányuló támogatások esetében is” – nyilatkozta Bodó Barna. „A Szülőföld Alap állami intézmény része, és teljes egészében a politikum hatása alatt áll. A jobb ellenőrizhetőség pusztán álindok, mivel egy közalapítvány működése ugyanúgy ellenőrizhető mint egy állami intézményé” – fejtette ki Somai József. – „A Szülőföld Alap működésében eddig is érezhető volt a politikai hatás, ami minden bizonnyal a továbbiakban is megmarad” – tette hozzá. Úgy vélte, az átszervezés következtében a civil szféra 70–80 százalékát kitevő kisebb szervezetek kerülnek veszélybe. „Ha ez a réteg meggyengül, az egész közösség gyengül, hiszen a civil társadalom az itthon maradás és az itthon érvényesülés alapja” – vélekedett. Somai fontos kérdésnek tekintette, hogy ki és miként jelöli a szakkollégiumok tagjait. Eddig ugyanis a határon túli szervezeteknek nem volt beleszólásuk a Szülőföld Alap kollégiumi tagjainak a jelölésébe. Gémesi Ferenc államtitkár arra a kérdésre, hogy korábban ígérték, konzultációkon egyeztetik ezeket a célokat a határon túli közösségek képviselőivel, Gémesi válasza: A miniszterelnök úr júliusban valamennyi jelentős határon túli szervezet vezetőivel lefolytatta a konzultációt. E konzultációk keretében kialakult a rendszer,. Az erdélyi magyar civil szféra képviselői viszont úgy gondolják, hogy a civil pénzekről a civileknek kellene dönteniük. Gémesi: az a pénz, amit a magyar adófizetők a költségvetésbe beadnak, és amit a határon túli magyarok támogatására fordítanak, a magyar identitás megőrzésére szolgál. Gyurcsány miniszterelnök ígérte, tájékoztatja a magyar szervezetek vezetőit arról, hogy milyen álláspont alakult ki a konzultációk során. /Gazda Árpád, Kelemen Tamás: Félnek a „szülőföldalaposítástól” – Részt vennének a magyarországi támogatások elosztásában az erdélyi civil szervezetek. = Krónika (Kolozsvár), aug. 1./

2006. augusztus 1.

A Magyar Ifjúsági Tanács által szervezett székelyföldi biciklitúra az autonómia népszerűsítését szolgálja. A több mint egy hete tartó túrán a bicikliseket általában rokonszenvvel fogadták, de Marosvásárhelyen a rendőrség megakadályozta, hogy a városban megálljanak, és szórólapokat osztogassanak. A kerekező ifjakat a közlekedésrendészet és a közösségi rendőrség illetékesei várták a város határában. megtiltották a szórólapok osztogatását. A rendőrök arra hivatkoztak, hogy előzőleg nem kértek engedélyt a szórólapok osztogatására. A rendőrök becsomagoltatták az „Autonómiát!” feliratukat, amelyet rendszerint két kerékpározó kifeszítve vitt a településeken. A Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem koronkai campusában tartott sajtótájékoztató sem volt felhőtlen, a jelen lévő román sajtó részéről érzékelhető volt az ellenszenv. Sepsiszentgyörgyön Czimbalmos-Kozma Csaba RMDSZ-es alpolgármester, Antal Árpád RMDSZ-képviselő és Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki elnöke biciklizett együtt a MIT fiataljaival. A város bejáratánál mintegy 40 sepsiszentgyörgyi csatlakozott a kezdeményezőkhöz, majd „Autonómiát a Székelyföldnek!” kiáltásokkal vonultak végig a városon, és szórólapokat osztogattak a járókelőknek. Sándor Krisztina elmondta: erdélyi körútjuk során a legnépesebb és leglelkesebb fogadtatásban Sepsiszentgyörgyön részesültek. /Jánossy Alíz, Kovács Zsolt: Tiltott „autonómiabiciklizés”. = Krónika (Kolozsvár), aug. 1./ A Maros megyei rendőrség szóvivője kijelentette: semmit nem tud az autonómiáért biciklizőkről. A közlekedésügyi osztályt vezető Viorel Cazan viszont elmondta: ő ragaszkodott a forgalmi szabályok betartatásához. – Zavarnák a forgalmat, nyilatkozta Cazan. /Szucher Ervin Livia Popa: A forgalmat zavarták a biciklisek? = Krónika (Kolozsvár), aug. 1./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-85




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998