udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 14 találat lapozás: 1-14
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Sándor Lajos

1994. január 5.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület nemrégiben felhívással fordult a gyülekezetekhez, gyűjtést indítottak a délvidéki magyarság megsegítésére. Felvették a kapcsolatot a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat képviselőivel. Megállapodtak velük, hogy az összegyűlt pénzből egységcsomagokat képeznek és azokat eljuttatják a vajdaságiaknak, tájékoztatott Sándor Lajos előadótanácsos. /Barabás Zoltán: Beszélgetés Sándor Lajossal, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület előadótanácsosával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./

1997. április 10.

A magyarországi Kereszténydemokrata Néppárt meghívására a Bihar megyei RMDSZ küldöttsége április 10-én Békéscsabán részt vett egy négypárti, a KDNP, MDF, FKGP és MIÉP részvételével rendezett találkozón. A küldöttséget Pintér István, a Bihar megyei szervezet ügyvezető elnöke vezette, tagjai voltak Orbán Mihály városi tanácsi frakcióvezető, Sándor Lajos kulturális alelnök és Jakabffy László önkormányzati alelnök.A találkozón a Bihar megyei küldöttség tájékoztatta a magyarországi ellenzéki pártok képviselőit a romániai gazdasági-politikai helyzetről. A Bihar megyei RMDSZ küldöttsége ugyanakkor ellátogatott a Békés megyei önkormányzathoz is, ahol kölcsönös tájékoztatásra és tapasztalatcserére került sor önkormányzati kérdésekben a már régebben kialakult jó kapcsolatok jegyében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 14., 1007. sz./

1998. május 3.

Máj. 3-án megkezdődött Nagyvárad ünnepe, a Varadinum. Az előzetesen meghirdetett programtól eltérően nem Tőkés László püspök mondott beszédet az istentiszteleten, hanem Sándor Lajos tiszteletes. Később a püspök a sajtónak nyilatkozva egyenesen lelkésztársai szabotálásaként jellemezte, hogy az eredeti időpontot előbbre hozták, így nem lehetett jelen az ünnepélyes megnyitón. Emiatt maradt távola megnyitótól Tempfli József püspök is. Este a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és az RMDSZ Bihar megyei szervezet rendezésében az együttélés városa elnevezésű összejövetelen Nagyvárad magyar és román közéleti személyiségei találkoztak. /Rostás Szabolcs: Festum Varadinum 1998. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./

1998. november 6.

Sándor Lajos dühösen kirohant Tőkés László ellen, de cikkében nem írta ki a püspök nevét. A mítosz világában a bamba népeknek kellenek a félistenek, akik megmutatják, merre az út, írta. /Sándor Lajos: A birka. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 6./

2002. december 30.

Karácsony másodnapján Tőkés László püspök Kerekes József egyházkerületi missziói előadó kíséretében látogatást tett Nagyváradon a Gutenberg utcai hajléktalanszállóban. Ferencz István, az intézmény igazgatója elmondta, hogy jelenleg átlag 40 hajléktalan talál helyet, tisztálkodási és pihenési lehetőséget. Arányaiban kétszer annyi a magyart otthontalanok száma a lakosság arányaihoz képest. /Sándor Lajos: Nem vala néki helye... = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 30./

2003. december 2.

Két hete avatták fel a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszentgyörgyi székházát. Az új székházban munkanapokon négyórás szolgálat lesz. Nov. 27-én nyílt meg az immár egyéves Magyar Polgári Egyesület nagyváradi információs központja, amely egyben a szervezet székhelyéül is szolgál. A megnyitón az egyesület három társelnöke, Orbán Mihály, Sárközi Zoltán és Lengyel György vázolta a megalakulás óta eltelt egy esztendő fontosabb eseményeit, rendezvényeit. Sándor Lajos előadótanácsos a Királyhágómelléki Református Egyházkerület jóindulatát méltatta, hiszen az iroda a Lorántffy-gimnázium épületében kapott helyet. /Magyar Polgári Szövetség. Székházavatók. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 2./

2004. február 3.

A Magyar Polgári Egyesület múlt heti nagyváradi ülésén Sándor Lajos az erdélyi–partiumi magyarság demokráciaigényéről és öntudatra ébredéséről, Sárközi Zoltán a polgári mozgalom elleni hatalmi és RMDSZ-es mesterkedésekről, Hausman Alíz a polgári felelősségtudatról és a szükséges civil kurázsiról beszélt, kijelentve: az RMDSZ-nek ma már inkább csak ellenségképe van, az MPE-nek viszont jövőképe. Tőkés László EMNT-elnök és Szász Jenő MPSZ-elnök az erdélyi–partiumi–székelyföldi összefogásról, a közös magyar jövőről beszéltek. Lakatos Péter Bihar megyei RMDSZ-elnök másnap Szilágyi Zsolt nagyváradi polgármester-jelölésére reagálva, a magyarság megosztására tett kísérletnek nevezve azt. /Polgári fórum Váradon. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 3./

2004. november 15.

Nagyváradon Bethlen Gábor szobra után újabb szobor elhelyezésére készül a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. Barabás Zoltán sajtószóvivő jelentette be, hogy nov. 16-án, a nagyváradi születésű és Japánban világhírűvé lett Wagner Nándor szobrászművész tiszteletére szervezett emlékülés keretében Chiyo Wagner festőművész, a szobrász özvegye, a mester József Attila szobrát adományozza az egyháznak és a városnak. A szobrot Várad egyik közterületén szeretnék fölállítani. A városvezetés továbbra sem békélt meg a nagyváradi Petőfi-parkban felállított Bethlen szoborral. A Királyhágómelléki Református Egyházkerülethez felszólítás érkezett a városházáról, hogy Bethlen Gábor szobrán javítsák ki Gabrielre az erdélyi fejedelem nevét. Sándor Lajos, az egyházkerület előadótanácsosa kijelentette, hogy Bethlen Gábort nem fogják Gabrielre változtatni. /(Balla Tünde): József Attilának akarnak szobrot állítani. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./

2005. január 19.

A szovjet fogságba deportált bihari németekre emlékeztek a hétvégén Nagyváradon. Az elhurcolt emberek nagy része nem tért vissza a több éves deportálásból. A felekezetek nevében Tempfli József római katolikus megyéspüspök, Sándor Lajos református lelkész, és Mátyás Attila evangélikus lelkipásztor beszélt. A Bihar megyei Mezőpetri lakosságának nagy részét elhurcolták. A deportáltak előtt tisztelegve emléktáblát avattak Nagyváradon. /Balla Tünde: Német deportáltakra emlékeztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./

2007. január 29.

Január 31-én több református lelkész kezd éhségsztrájkba Nagyváradon azért, hogy előbbre mozdítsa a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium sportpályájának ügyét. A területért közel két éven át pereskedett az egyház, míg végül végérvényesen elveszítették. A református egyházkerület a területért folytatott perrel Strasbourgig megy. Tőkés László püspök bejelentette, nemcsak politikai úton, hanem „más módszerekkel” is harcolni fognak a sportpálya visszaszerzéséért, többek között óránként vészharangként kondítják meg a várad-olaszi református templom harangját. „Elegünk volt a Trianon óta tartó folytonos megaláztatásból, igazságtalanságból, cselekednünk kell” – hangsúlyozta Tőkés. Sándor Lajos várad-újvárosi református lelkész az egyházkerülettel való egyeztetés nélkül jelentette be, hogy éhségsztrájkba kezd a sportpálya miatt, amit öt napon át készül folytatni. /Gergely Gizella: Éhségsztrájk a pályáért. = Krónika (Kolozsvár), jan. 29./

2007. február 1.

Polgári engedetlenségi mozgalom indult a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Gimnázium ügyében. Sándor Lajos nagyváradi református lelkész január 31-én reggel elkezdte a Lorántffy Zsuzsanna református gimnázium sportpályájának visszaszerzése céljából meghirdetett éhségsztrájkját. A lelkész átvonult a gimnázium egyik termébe, amelyet a sztrájk idejére az iskola biztosított számára. A nagyváradi templom tornyában január 31-től óránként megkondítják a harangot, és addig harangoznak, míg az akció tart. Az éhségsztrájkot folytató Sándor Lajoshoz Csűri István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspök-helyettese is csatlakozni akart, de hosszabb ideje súlyos betegséggel küszködik, és jelenleg is gyógyszeres kezelés alatt áll, orvosa nem engedte meg neki. A demonstrálóhoz csatlakoztak az Erdélyi Magyar Ifjak szervezetének tagjai is, ők személyenként 24 órás éhségsztrájkra vállalkoztak, naponta váltják egymást, jelezte Nagy Barna, a nagyváradi szervezet elnöke. Az ortodox Szentháromság nevű egyházközség a terület újbóli lezárásán kívül nem reagált sem a reformátusok hónapok óta zajló vasárnapi imatüntetésére, sem a január 31-én elkezdett ima- és éhségsztrájkra. A mostani tiltakozó akcióhoz a római katolikus püspökség eddig nem csatlakozott, de támogatásukra és a többi magyar egyház segítségére is számítanak az akcióban a reformátusok. Markó Béla RMDSZ-elnök is támogatást ígért az ügyben. /Gergely Gizella: Éhségsztrájk a pályáért. = Krónika (Kolozsvár), febr. 1./

2007. február 2.

Folytatja a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium sportpályájáért január 31-én elkezdett éhségsztrájkját Sándor Lajos református lelkész, akihez továbbra is csatlakozik az Erdélyi Magyar Ifjak szervezetének egy-egy tagja, naponta váltva egymást. A nagyváradi tanács RMDSZ-frakciója nevében Pásztor Sándor frakcióvezető bejelentette, a februári tanácsülésen újra napirendre tűzik a sportpálya ügyét. Pásztor szerint azonban az éhségsztrájk és a hasonló radikális lépések nem hoznak megoldást az ügyben, ehelyett kompromisszumra kell törekedni. A pálya tulajdonosa, az ortodox Szentháromság egyházközség munkásai megduplázták a sportpályát körülvevő kerítést. Tőkés László püspök ugyanakkor Tolnay István és Antal János előadó tanácsosok társaságában látogatást tett Virgil Bercea görög katolikus püspöknél és Fejes Rudolf Anzelm premontrei főapátnál. Bercea jogosnak ismerte el a református egyház küzdelmét a sportpálya visszaszerzéséért. Fejes Anzelm főapát szintén támogatásáról biztosította az egyházkerületet, és közölte, szívesen rendelkezésükre bocsátaná a premontrei rend egykori iskolájának sportpályáját. Ezt azonban nem teheti meg, hiszen a rend nem kapta még vissza kolostorát, iskoláját és a templom udvarát, amelyeket a Vointa Sportegyesület használ. Tőkés Markó Béla RMDSZ-elnökhöz, valamint Kiss Sándor Bihar megyei tanácselnökhöz fordult segítségért, akik többször is támogatásukat ígérték a sportpálya visszaszerzése ügyében. A nagyvárad-ősi református egyházközség presbitériuma közleményében „mélységesen elítéli a nagyváradi bíróság részrehajló határozatát a sportpálya ügyében” és bejelentette csatlakozását a polgári engedetlenségi mozgalomhoz. A Lorántffy-gimnázium diákjai szolidaritásuk jeléül lemondtak a hét végére tervezett farsangi bál megtartásáról. /Gergely Gizella: Szolidaritás a sztrájkoló lelkésszel. = Krónika (Kolozsvár), febr. 2./

2007. február 5.

Nagyváradon harangszóval és utcai felvonulással tiltakoznak a reformátusok. Sándor Lajos református lelkész abbahagyta, az Erdélyi Magyar Ifjak viszont folytatják a megkezdett éhségsztrájkot Nagyváradon a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium sportpályájának visszaszerzéséért. „A lelkész éhségsztrájkja nem mozdította előre a pálya ügyét, ám felhívta a világ figyelmét a romániai magyar ifjúság esélyegyenlőtlenségére, a tulajdonjogi törvények visszásságaira és a kisebbségek diszkriminációjára – fogalmazott Tőkés László püspök. – A békés egyházi-polgári engedetlenségi mozgalmat a pálya visszaszerzéséig folytatjuk. ” A Királyhágómelléki Református Egyházkerület hétvégi igazgatótanácsi ülésén Rácsok mögött címmel tervet dolgozott ki a nagyváradi önkormányzat által az ortodox egyháznak adományozott sportpálya visszaszerzésére. Ennek értelmében jövő héten fokozzák a demonstrációt. /Gergely Gizella: Rácsok mögött: terv a sportpályáért. = Krónika (Kolozsvár), febr. 5./

2007. március 7.

Nem okozott meglepetést az RMDSZ nyolcadik kongresszusa: megerősítették tisztségében Markó Béla szövetségi elnököt, elfogadták a párt programját és módosított alapszabályzatát. Elsőként Gyurcsány Ferenc miniszterelnök üzenetét Gémesi Ferenc, a magyarországi kormány határon túli ügyekért felelős szakállamtitkára tolmácsolta. „Olyan jövőt dolgoz ki az RMDSZ, amilyenről én is álmodom” – írta Gyurcsány, felkérve az RMDSZ-t: ne maradjanak meg „múltbéli nemzeti és politikai sérelmeiknél”, inkább építsenek együtt közös jövőt. Ezt a gondolatmenetet folytatta Dávid Ibolya MDF-elnök, gratulálva az RMDSZ-nek, mert győzött, hiszen felismerte, „nincsenek ellenségek”. Toró T. Tibor képviselő a napirendre kiegészítő javaslatokat tett: hallgassák meg az egyházak és a társadalom üzenetét, állítsanak össznemzeti listát. Frunda György azonban megvonta a szót Torótól. Markó Béla kongresszusi beszédében a Szabadság szobor újrafelállításán kívül az EU-csatlakozást mutatta be, mint az RMDSZ megvalósítását. Emellett „közéletünk néhány szánalmas figurája román pártokkal is összefogva megkísérelte a lehetetlent: megfosztani parlamenti képviseletétől a magyarságot” – mondta Markó Béla. Határozottabb hangot ütött meg: „nem fogadjuk el a szószegő román politizálást, mi nem a románok kénye-kedve miatt mentünk Bukarestbe”. Hozzátette: „az az erős, aki kezet mer nyújtani, le mer ülni a tárgyalóasztalhoz Bukarestben, akkor is, ha tudja, hazaáruló lesz belőle”. Tempfli József püspök kiállt az RMDSZ mellett. Frunda György szenátor felsorolta Tőkés László „bűneit” (olyanokat például, hogy Borbély Imrét támogatta az RMDSZ elnökválasztásán), végezetül Frunda azt javasolta, hívják ki vitára a püspököt. Puskás Bálint szenátor a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom nevében tett hitet „az egység mellett”, kétségbe vonva az Erdélyi Református Egyházkerület vezetőjének a legitimitását. Lakatos Péter szót emelt a „végzetes politikai megosztás” exportja ellen, gúnyolódott Sándor Lajos lelkésznek a Lorántffy sportpályájáért folytatott éhségsztrájkján. Vekov Károly azt kérte a kongresszustól: tegye Tőkés Lászlót „az RMDSZ által benyújtandó europarlamenti képviselőlista befutó helyére”. Valószínűleg ez az utolsó kongresszus, melyen részt veszek, jelentette be Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei képviselő, keserűségének adva hangot, hogy nincsenek ott azok, akik „nem egyformák”. Szabó Vilmos „az MSZP vezetése, tagsága és a maga nevében” megállapította: az MSZP és az RMDSZ együtt valósította meg a nemzetegyesítést az EU-csatlakozás révén. A december 5-i népszavazási kísérlet előtt az erdélyi magyarság ellen gyűlöletkampányt folytató utódkommunista párt képviselője egységes összmagyar nemzetpolitika közös megalkotását szorgalmazta. Frunda György sajnálkozva közölte, hogy Németh Zsolt, a Fidesz választmányának elnöke felszólalás nélkül távozott a kongresszusról, s gondolatait inkább a sajtóval osztotta meg. Valójában Németh a kongresszus előtt szeretett volna felszólalni, de a szervezők nem engedték meg neki. Kovács Kálmán, az SZDSZ ügyvivője beszédében Orbán Viktor személyével foglalkozott, aki szerinte nagyban felelős az Erdélyben kialakult magyar belpolitikai helyzet miatt. /Bagoly Zsolt: Ismét Tőkés László volt a célpont. VIII. RMDSZ-kongresszus: tovább a markói úton. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 7./


lapozás: 1-14




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998