udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 10 találat lapozás: 1-10
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Sándor Tivadar

1999. július 21.

Aradon a Pszichiátriai Intézet udvarán építkezés folyik. A fő szervező Sándor Tivadar arad-gáji római katolikus plébános. Svájciak segítségével folyik az ergoterápiás pavilon építései. A svájciak kívánsága az volt, hogy a Caritas vezesse a munkálatokat. Szeretné a Csiky Gergely Líceum bentlakásának felújítását is elkezdeni. Május 10-én volt az alapkőletétel, azóta folyamatosan dolgoznak. Az épületben a magas földszinten klubhelyiség, valamint orvosi szoba a szükséges mellékhelyiségekkel. A fölötte lévő emeleten sportterem orvosi szobával és mellékhelyiségekkel, míg a manzárton kisegítő helyiségek kapnak helyet. /Ergoterápiás központ Aradon. A kórházépítő plébános. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 21./

2002. április 7.

Aradon a Caritas-szervezet igazgatója Sándor Tivadar arad-gáji plébános. A plébánia melletti telken egy háromszintes épület készül. Ez lesz az aradi Máltai Segélyszolgálat otthona. Az épület egyik szintjén lesz az apácák rendháza, ők is bekapcsolódnak majd a Caritas munkájába. Az aradi pszichiátriai kórház egyik kezelési pavilonját az aradi Caritas tavaly építette fel és adta át rendeltetésének. A Csíky Gergely Líceum kollégiumának felújításán a Caritas emberei fáradoznak. A tavaly szeptember óta újból magyar tannyelvű iskolává nyilvánított, egykori magyar katolikus fiúgimnázium internátusa sürgős felújításra szorult. Nyártól az épületet 80 Arad megyei magyar diáknak nyújt majd fedelet. Az épületben könyvtár, kantin, étkezde, valamint tanulószobák is lesznek a temesvári római katolikus püspökség által szerződés révén 99 évre a magyar tanügynek átengedett kollégiumban. Az Agrocaritas egységei Szentpálon és Nagyiratoson vannak. A Szentpálon működő Agrocaritason belül asztalos-, lakatos- és esztergaműhelyek is működnek. Itt vannak a Caritas teherautói és traktorai. A Caritas működteti a ruhaüzletet és a szociális központot (amely otthoni beteggondozást nyújt). /Boér Jenő: Az aradi Caritas tevékenységéből. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 7./

2004. szeptember 8.

Sándor Tivadar arad-gáji katolikus plébános, az Aradi Caritas igazgatója néhány napja tért vissza Svájcból. Nyolcnapos ott-tartózkodása alatt hat szentmisén prédikált, hogy támogatást szerezzen az aradi pszichiátria, valamint a szülészet épületeinek javítására. A plébános beszélt a betegek kiszolgáltatottságáról, az anyagiak szűkösségéről. Ugyanakkor pontosan elszámolt a legutóbbi adományok felhasználási módjáról. Sokezer svájci frankot kapott. A pénzből a pszichiátria és a szülészet épületét hozzák rendbe, továbbá a Máltai Segélyszolgálat számára épülő gáji központra és a Caritas-házban készülő árvaházra fordítják. Dr. Brad Mihaela Maria igazgató-főorvos nem győzött hálálkodni. “A plébános úr és építőcsapatának munkájáról csak jót mondhatok egy kórház közössége nevében, amely sok támogatást és megértést igényel” – mondta. Előzőleg az újságírónak egy órát kellett kilincselnie a helyszíni riport elkészítéséhez szükséges írásos engedélyért. /Balta János: A legnagyszerűbb érzés jót tenni. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 8./

2005. november 17.

Aradon a városi tanács megszavazta a színház előtt visszaállítandó Szentháromság-szoborral kapcsolatos rendezési tervet. Bognár Levente alpolgármester, Sándor Tivadar plébános és névrokona, Sándor István műépítész felleltározták a szentpáli katolikus templom udvarán található alapköveket, majd a szakemberek nekifoghatnak az elemzésnek. Amennyiben annak idején Sándor Tivadar nem lép fel határozottan és nem menti meg az alapzat köveit, ma nehezebb lenne a szobor visszahelyezése. 1962-ben lebontották a szobrot, az alapzatot Gájba vitték, mert a hatóságok megígérték, hogy a gáji templom előtt vissza lehet majd állítani a Szentháromság-szobrot, mesélte Sándor Tivadar. Azonban becsapták őket, eszük ágába sem jutott megengedni a felállítását. 1975 nyarán a templom mögött homokbányába akarták dobni a köveket, ő azonban közbelépett, és Szentpálra menekítette az alapzat köveit. Az egyik darab jelenleg az oltárkő szerepét tölti be, s a következő felirat olvasható rajta: Városunkban dühöngött pestis megszűnésekor 1732. évben tett fogadalom következtében 1746. évben épített, 1882-ben lebontott szobor helyébe emeltetett 1901. évben. Ez a kő a helyén marad, az elképzelések szerint újrafaragják majd, s a felirat is rákerül. /Irházi János: Behozzák Szentpálról a Szentháromság-szobor alapköveit. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 17./

2006. február 6.

Az aradi Máltai Segélyszolgálat február 4-én tartott közgyűlésén sok adat hangzott el 2005. évi tevékenységükről. A külföldről kapott szállítmányokban 62 649 kilogrammnyi segély érkezett, tavaly 560 személy részesült orvosi ellátásban, kapott gyógyszert stb. A számok azonban kevéssé érzékeltetik a segélyszolgálat önkénteseinek önfeláldozó munkáját, másrészt azt az örömet, amelyet az elesettek, rászorulók éreznek munkájuk nyomán. Sándor Tivadar gáji plébános elmondta: a gáji plébánia mellett befejezendő épületrészt a máltaiak rendelkezésére bocsátja. /-r –a: Máltaiak egy éve. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 6./

2006. május 26.

Aradon az egyetlen értékes köztéri alkotás a Szabadság-szobor. A románságnak egyelőre nem sikerült egyetlen, igazi művészi alkotással sem előrukkolnia, elsősorban azért, mert egyetlen nagy, történelmi személyiségük sem kötődik ide. A Szabadság-szobor felállításának kálváriája ismeretes. Hátra van még a Szentháromság-szobor megfelelő elhelyezése, visszakerül majd a színház elé. Magát a szobrot a katolikus templomban óvják, a köveket is behozták már Szentpálról – meglétük Sándor Tivadar plébánosnak köszönhető. A kövek hiányosak, ezeket pótolni, az alkotást pedig restaurálni kell. Nepomuki Szent Jánosnak Takács Mihály által újrafaragott, gyönyörű szobra a Püspökség (Episcopiei) utcában a közelmúltban méltó díszkivilágítást kapott. A románság „kétezer éves erdélyi múltját” bizonyítandó: Déva két teljes alakú Decebal-szoborral büszkélkedhet, egyik lovon, másik a Bethlen-kúria szomszédságában állva hirdeti a dákok hősiességét. Mindkettő a XX. század alkotása. Azért, hogy a városban ne legyen egyoldalú a dák uralom, 1999-ben a régi főtéren felállították Traianus szobrát is. A római császár dr. Petru Groza volt román miniszterelnök (1945–1952) helyét vette át, kinek szobrát 1989 decembere után ledöntötték, és azóta is a vármegyeház belső udvarán “tárolják”. A kommunizmus ellen küzdők emlékére állított szobrot május 26-án leplezik le, de erről sem városrendészeti, sem anyagi szempontból nem született döntés a tanácsban. Déván nincs köztéri magyar szobor, Hunyad megyében magyar köztéri szobor egyáltalán nincs, hacsak nem számítjuk annak Oláh Miklós nagy humanista szászvárosi mellszobrát, akinek azonban a románok éppoly hálásak lehetnek, mint az erdélyi magyarság. Ő fordította le számukra először anyanyelvükre a Bibliát. Sok történelmi esemény és neves történelmi személyiség kötődik e megyéhez –Bethlen Gábor, Hunyadi János, Dávid Ferenc –, de nincs szobruk. Még Kun Kocsárd és Kun Géza szobrát is eltávolították az általuk alapított szászvárosi kollégium elől és a település két meghatározó közéleti személyisége a református templom előterébe szorult. Akárcsak a másik két újabb keletű magyar vonatkozású mellszobor, Tordai Sándor András első hitvalló erdélyi református püspöké, illetve a vajdahunyadi Petőfi-szobor. Mindkettő civil kezdeményezésre készült el, alapítványi, egyházi támogatással. Felállítói úgy vélik, jobb is a szobroknak a templomudvaron, hiszen itt legalább nem rongálják őket. Talán ideje lenne vállalni, kiharcolni szobraink köztéri felállítását! – írta Gáspár-Barra Réka, a lap munkatársa. /Gáspár-Barra Réka: Szobrok, műemlékek. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 26./

2007. május 26.

Aradtól 8 kilométerre van Szentpál, ahol június 2-án szervezik az első falunapot az iskola felavatásának 50., a templom felszentelésének 40. évfordulója alkalmából. A jelenlegi templom alapkövét 1947-ben rakták le. Sándor Tivadar plébános elmesélte, hogy 1949-ben kezdődött az építkezés. A pénz hamar elfogyott, 1955-ben folytatták a templom építését. Amikor a falak 2 méter magasra nőttek, visszavonták az engedélyt azzal az indoklással: előbb iskolája legyen a falunak. 1957-ben elkészült az iskola, folytathatták a templomépítést. Amikor a tető magasságáig jutottak, az engedélyt újra bevonták, amíg el nem készül a kultúrotthon és az óvoda. Miután azok is megépültek, 20 évi viszontagságos küzdelem, munka árán 1967-ben elkészült a ma is álló templom, az ideiglenes toronysüveggel. A plébános büszke arra, hogy a hívek támogatásával szinte minden évben sikerült valamit előmozdítani a templomon. A katolikus plébánia lélekszáma az eltelt évtizedekben 700-ról 450-re zsugorodott. Kedvező viszont, hogy az unokák, a leszármazottak egy része lassan visszatelepül. Az iskolában 1957-ben 24, míg 2006-ban 4 első osztályos kezdte meg a tanulmányait. A magyar iskolában a tanítónő jelenleg 15 diákot oktat. /Balta János: Templom és iskola Szentpál megtartó pillérei. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 26./

2008. január 23.

Január 22-én a magyar kultúra napja alkalmából az arad-belvárosi evangélikus-lutheránus gyülekezet imatermében tartotta ünnepi közgyűlését az aradi Kölcsey Egyesület. Pávai Gyula elnök méltatta a magyar kultúra napját. A Kölcsey-díj idei kitüntetettjei: dr. Hubert Ildikó és Sándor Tivadar arad-gáji plébános. Dr. Hubert Ildikó budapesti egyetemi tanár az aradi magyar kultúráért kifejtett több mint egy évtizedes odaadó munkájáért nyerte el a díjat, Sándor Tivadar katolikus plébános a Szabadság-, illetve a Szentháromság-szobor elemeinek megőrzéséért, a Csiky Gergely Iskolacsoport bentlakásának a felújításáért, az anyanyelvű oktatás támogatásáért kapta a díjat. A Kölcsey Egyesület ügyvezető elnöke, Lehoczky Attila az újraindított Havi Szemle első számát mutatta be. /(balta): Átadták a Kölcsey-díjakat. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 23./

2008. február 14.

Kisszentpálon a kultúrotthonban több mint 130-an tettek eleget a Péró Károly RMDSZ elnök és Sandu Piroska alpolgármester által tett meghívásnak. A maskarába öltözött húsz gyermek mókás műsort adott elő. Sándor Tivadar plébános, Nagy Franciska tanítónő, és az RMDSZ jóvoltából minden gyermek kapott ajándékot. A Roller zenekar hajnalig húzta a talpalávalót. /Balta János: Remek farsangi bál Szentpálon. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 14./

2009. október 31.

Az arad-gáji temetőben nyugvó, a második világháborúban elesett honvédek síremlékének a méltó rendbe tétele Sándor Tivadar plébános kezdeményezésére és az Arad megyei magyarság összefogása révén valósult meg. A Nyugati Jelenben meghirdetett adakozás nyomán 3000 lej gyűlt egybe, ebből megvásárolták az építőanyagot, Szűcs Gábor csapatával a munkát díjmentesen elvégezte. Megöntötték a 6-6 sírhely számára a kereteket, azokat lecsiszolták. Még elhozzák a sziklát, azon lesz a felirat. A sírok elkészültek, rajtuk márványba vésve olvashatók a honvédek nevei. /Balta János: Mindenszentek ünnepére. Biztonságban a honvédek nyugalma. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 31./


lapozás: 1-10




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998