udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 14 találat lapozás: 1-14
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Sára Péter

1998. február 25.

A Szalontai Napló (Nagyszalonta) febr. 13-i száma emlékezett arra, hogy a helyi Arany János Irodalmi Kör 45 éves. A Romániai Magyar Szóban közölt olvasói levél pontosított: a kört 1955-ben alapították, tehát 43 évvel ezelőtt. A nagy múltú kör már nem működik. /Sára Péter: Áligazság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25./

1998. április 8.

Nagyszalontán az Arany János Irodalmi Kört 1955-ben Bonczus István író és Nagy Ilona írónő alapította 1955-ben. A kör a nyolcvanas években megszűnt. A helyi RMDSZ és az Arany János Művelődési Egyesület támogatásával, Sára Péter kezdeményezésére márc. 25-én újraindították a kört. A megnyitón megjelent Nagy Ilona és Dánielisz Endre, aki hajdan az Arany János Irodalmi Kör titkára volt. /Postafiók rovat. Sára Péter: Fáklyát gyújtottunk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./

2000. június 8.

Gábor Ferenc /Nagyszalonta/ az ötödik verseskötetével /Megtisztult élet/ jelentkezett. A szerző munkásember. /Sára Péter, Nagyszalonta: Istentől sem fél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./

2001. január 18.

Sára Péter olvasói levelében vitatta Máthé Éva Nagyon fáj! /RMSZ 2000. december 23-24./ című cikkének következtetését, aki kiábrándult Tőkés László püspökből: "Nagyon fáj, hogy kifogytam eszményképemből″ - írta. Sára ezzel szemben hangsúlyozta: az ő szemében Tőkés László püspök az az ember, aki elkezdett valamit és sikerült is neki. /Sára Péter, Nagyszalonta: Ahogyan én látom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./

2001. február 8.

Harmadik évét zárja az 1998-ban újraindított nagyszalontai Arany János Irodalmi Kör. Az eredmények gyengécskék. Emberi indulatok, ellenszenvek munkálnak, van, többen ezért nem jönnek el. Nagy Ilona írónő megértőbb volt, Dánielisz Endre helybeli történész legalább egyszer eljött az irodalmi körbe. Miért vállalta mégis Sára Péter az irodalmi kör vezetését? Eszébe jut a magyar irodalom egyik gyöngyszeme: "Az égig érő fának, ha nem nő újra ága, úgy élj, te légy virágnak virága, világnak világa." /Sára Péter, Nagyszalonta: Az égig érő fának... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./

2002. december 27.

Közel két évvel ezelőtt folytak a viták Avram Iancu szobrának nagyszalontai elhelyezéséről. Végül idén dec. elsején felavatták Avram Iancu márványtalapzaton álló bronzba öntött mellszobrát, Cornel Durgheu szobrászművész alkotását, Nicolae Marian ortodox pap tervei szerint. Tódor Albert Nagyszalonta polgármestere méltatásában hangsúlyozta: Románia nemzeti ünnepe és a Iancu szobor avatása mérföldkő a település történelmében. Iancu és Kossuth szobra a város, Szalonta parkjában szinte "kéznyújtásnyira" egymás mellett állnak, hirdetvén a nemzetiségek egymás melletti élésének békés eszméjét. /Sára Péter, Nagyszalonta: Avram Iancu Nagyszalontán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 27./

2003. január 30.

Kuntár Lajos A véres Don című kötete a Don mentén harcoló magyar hadsereg honvédeinek példás helytállásairól tanúskodik. A 2. magyar hadsereg főparancsnoka Vitéz Jány Gusztáv vezérezredes volt, aki rendíthetetlenségével, példás magatartásával mindig az élen járt, példásan buzdítva bajtársait, akik egymásért is bármikor "tűzbe" mentek. A haditudósítónak ezt mondták: "Bevonulásunkat önként vállaltuk, mert szent kötelességünknek éreztük hazánk védelmét!" A könyv szerzője szerint a magyar hadsereg egyáltalán nem az orosz nép ellen, hanem a bolsevizmus és annak ateista szellemisége ellen hozta minden áldozatát. /Sára Péter,Nagyszalonta: Meghatódva emlékeztünk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./

2003. február 27.

Az 1989-es események után Nagyszalonta városának megszületett az első helyi újsága, a Szalontai Lapok, amely alig haladta meg az egy tucatnyi számot, majd megszűnt. 1994-ben új lap követte Szalontai Újság címmel, amely néhány hónapos pályafutása után szintén megszűnt. Még ugyanazon év végén indult a ma is élő Szalontai Napló. A közelmúltban felbukkant még egy, a Bihari Esemény-Szalontai Kiadás című hetilap, magyar és román nyelvű cikkekkel. /Sára Péter, Nagyszalonta: Gyökeret ereszt-e? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./

2006. január 13.

Sára Péter olvasói levelében elsiratta a Múltunk+Jelenünk című nagyszalontai folyóiratot, melyet az Arany János Irodalmi Kör ad ki egy esztendeje. A körnek valamikor ő volt az animátora, de újjáélesztésében már mások vitték a prímet. Sára Péter levele ellenére mind az Arany János Irodalmi Kör, mind a folyóirat sikeresen működik. A lap mellékelte az Arany János Irodalmi Kör 1998. március 25-i újraindulása alkalmával rendezett Főnix-madaram, szárnyalj! című irodalmi rendezvény meghívóját. /Postafiók. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jan. 13.

2006. július 28.

Nagyszalontán az Arany János Irodalmi Kör 2004. óta Múltunk+Jelenünk címmel havonta jelentkező irodalmi újságot jelentetett meg. Áprilisa óta azonban nem adtak ki újabb számot. A lap főszerkesztője, Bodor László volt. Amikor a csapat tagjai elszámolásra szólították fel, Bodor lemondott. Egyetlen szál szerkesztő maradt, Papp Gyula Attila. Sára Péter olvasói levelében jelezte, várja, hogy Papp Gyula Attila megszólaljon, feltárja a problémákat. /Sára Péter, Nagyszalonta: Tegyük már szóvá. = Reggeli Újság (Nagyvárad), júl. 28./ Sokan kérdezték tőle, mi lesz az április óta szünetelő Múltunk + Jelenünk nevű nagyszalontai irodalmi folyóirattal, írta Papp Gyula Attila. A lapocskát kiadó Arany János Irodalmi Kör február elején csatlakozott az Arany János Művelődési Egyesülethez /Az elsőben vannak az „amatőr irodalmárok”, a másikban vannak a „kultúramenedzserek”./ Azóta eltelt egy fél esztendő, és a művelődési egyesület vezetősége – amely egyenlő a helyi RMDSZ és a város vezetőségével is – nem volt hajlandó egy asztalhoz ülni az „amatőrökkel”, hogy egyeztessék, milyen feltételek mellett segítik az irodalmi kört, milyen feltételek mellett adják nevüket a Múltunk + Jelenünk folyóirathoz. Miért nem jelenik meg a lap április óta? A nyomdának hirtelen eszébe jutott, hogy neki jogi személyiséggel bíró egyesület pecsétje kell a számlára. Addig, majd egy éven keresztül nem kellett… A művelődési egyesület pedig nem ér rá az irodalommal foglalkozni. /Papp Gyula Attila: Volt + Nincs. = Reggeli Újság (Nagyvárad), júl. 28./

2006. október 20.

Nagyszalontán, a híres Csonkatorony udvarán október 7-én volt az emlékkő avatása. Az emlékkő Bocskai István fejedelem hajdúinak, az 1636-os dicsőséges csatájának állított örök emléket. I. Rákóczi György (1593-1648) 1636-ban szembeszáll a lemondását követelő törökökkel, Rákóczi hajthatatlan, s a török megtorlásul egy 50 ezer fős sereggel megtámadta Erdélyt. Nagyszalonta közelében Győri Jakab megfutamodásra késztette a törököket. Éjnek idején nagy zajt csaptak, a törökök azt hitték, hogy nagy haderő indul ellenük, hanyatt-homlok menekültek, a szalontai hajdúk ekkor nekik rontottak. /Sára Péter, Nagyszalonta: Levélváltás. Kőbe vésett történelem. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./

2007. január 15.

Tódor Albert polgármester 1992-2004 közötti időszakban volt Nagyszalonta polgármestere. Polgármesteri székét a nagyváradi prefektusira cserélte. Közben, bokros teendői mellett Nagyszalontáról sem feledkezik meg. 2005-től kezdődően már a harmadik, maga szerkesztette kalendáriumát teszi le Nagyszalonta asztalára, ajándékozza barátainak. Kalendáriumai Nagyszalonta több évszázados múltjának egy-egy epizódját is bemutatják. /Sára Péter, Nagyszalonta: Mégsem feledi Nagyszalontát! = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./

2008. december 17.

Nagyszalontán a Zilahy Lajos Művelődési Házban a Sinka István Kézműves Kör munkáiból nyílt kiállítás. Az érdeklődők megcsodálhatták a szebbnél szebb, szalmából, csuhéból, valamint különböző textíliákból készült, az advent jegyében fogant, vallásos témájú tárgyakat. Ugyanitt rendezték meg azt a jótékonysági estet is, amelynek bevételével a dévai Szent Ferenc Alapítvány által létrehozott nagyszalontai Szent Antal Gyermekotthon kis lakóit segítették meg. /Sára Péter: Tárlatnyitó jótékonysági esttel a hajdúvárosban. = Reggeli Újság (Nagyvárad), dec. 17./

2008. december 24.

Tódor Albert alprefektus már évek óta minden év decemberében kalendáriummal kedveskedik a hajdúvárosiaknak Nagyszalontán, amelyet ő maga szerkeszt, ad ki. A naptár bemutatója a nagyszalontai Zilahy Lajos Művelődési Házban volt. /Sára Péter: Szalontai kalendárium – ismét. = Reggeli Újság (Nagyvárad), dec. 24./


lapozás: 1-14




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998