udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 32 találat lapozás: 1-30 | 31-32
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Sárközi Zoltán

2002. január 28.

A 12 tagú Regionális Választmányban az egyes megyei szervezetek részint szervezettségük, részint pedig az érintett magyar közösségek erejének megfelelően képviseltetik magukat. Az Ügyvivő Testületbe minden területi szervezet egy-egy képviselőt delegált. A Regionális Választmány, valamint az Ügyvivő Testület elnöke Sárközy Zoltán lett. Az Ügyvivő Testület tagjainak Borbély Zsolt Attilát (Arad), Orbán Mihályt (Bihar), Lemák Rudolfot (Máramaros), Dénes Andrást (Nagybánya) Veress Kupán Enikőt (Szatmár), valamint Májercsik Istvánt (Temes) választották. A találkozóról kiadott közlemény szerint a Reform Tömörülés helyi szervezeteinek regionális tetőszervezetét jelentő új testületeknek értelmét, funkcióját a tágan értelmezett Partium sajátos problémáinak megjelenítése, a tagság és az országos elnökség közötti közvetítés, a hasonló problémákkal találkozó helyi szervezetek működésének összehangolása, valamint a határ menti együttműködés fellendítésének szükségessége adja. A résztvevők meghallgatták Toró T. Tibornak, a Reform Tömörülés országos elnökének politikai beszámolóját, megtárgyalták a kedvezménytörvény életbe léptetésének gyakorlati tapasztalatait. A partiumi a második regionális választmánya a Reform Tömörülésnek, hiszen a székelyföldi már hónapokkal ezelőtt létrejött. Sárközi Zoltán szerint a problémák az RMDSZ-ben akkor keletkeztek, amikor különböző érdekcsoportok úgy alakították a viszonyokat, hogy csak egy szűk réteg számára legyenek biztosítottak a lehetőségek. Kifejtette: a Reform Tömörülés célja "visszatérni az RMDSZ gyökereihez". Borbély Zsolt Attila az elmondta: A Reform Tömörülés céljaival összeegyeztethetetlen az a politika, amit az RMDSZ folytat. "Mi tudvalevőleg ama bizonyos választóvonalnak az egyik oldalán állunk, a választóvonal pedig az autonomista politika, a saját magyar társadalom megteremtésének célkitűzése, illetve a kisebbségi politizálás és a nyelvi jogok biztosítása között húzódik. Mi úgy látjuk, hogy csak közhatalmi jogosítványokkal tudjuk biztosítani a magyarság hosszú távú fönnmaradását, ezt pedig nem lehet paktumpolitizálással elérni" – mondta. /Wagner István: Regionális választmány alakult. Létrejött a Reform Tömörülés partiumi tetőszervezete. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 28./

2002. március 30.

A Pro Tárkány Egyesület szervezésében márc. 29-én megkoszorúzták az 1919-ben ártatlanul kivégzett tárkányiak emlékművét. Az ünnepségen részt vett és koszorút helyezett el Szilágyi Zsolt és Kovács Zoltán parlamenti képviselő, valamint Sárközi Zoltán és Orbán Mihály, a Reform Tömörülés képviselői, dr. Csapó I. József, az alapítvány fővédnöke, Torda Imre, Érmihályfalva polgármestere, Szénási Ferenc, a nagyszalontai Bocskai Alapítvány elnöke. Gábor Ferenc, a Pro Tárkány Egyesület elnöke beszédet mondott. /Albert Ferenc: Koszorúzás Kőröstárkányban. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 30./

2003. március 24.

Márc. 21-én Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermébe tartott fórumot a nagyváradi Magyar Polgári Egyesület Csak azért se győzhet a Mindegy címmel. Hivatalosan bejegyezték a váradi Magyar Polgári Egyesületet (MPE), jelezte Sárközi Zoltán bevezetőjében, mondván "nekünk nem pártra, hanem valós értékekre épülő egyesületre van szükségünk, olyanra, ahol bátran kimondhatjuk véleményünket, és nem álmagyarok húzzák meg jogos igényeink határát". Tőkés László református püspök elítélte a "pártnómenklatúrán alapuló pénzosztás" gyakorlatát, ami korrumpálja a magyarság egy részét. Közölte: fontolgatják, hogy beperelik Geoana román külügyminisztert, amiért a kolozsvári fórum résztvevőiről azt állította, hogy irredenták, szélsőségesek és revizionisták. Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke beszédében kiemelte, hogy a Kárpát-medencei kisebbségi magyar közösségek igénylik a belső demokráciát. Szilágyi Zsolt képviselő, a Reform Mozgalom elnöke rámutatott: nem szabad engedni, hogy a félelem falai ismét felépüljenek az erdélyi magyar közösségen belül. /Polgári fórum a Mindeggyel szemben. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 24./

2003. augusztus 5.

Az ezeréves érmelléki Szalacs színmagyar lakossága a református egyházközség kezdeményezésére júl. 27-én Istennek adott hálát az utóbbi esztendők eredményeiért (épületek javítása, orgona felújítása, harangok megjavítása). A hálaadó ünnepély után a helybéli Pro Civitate Alapítvány szervezésében lakossági fórumra került sor a kultúrházban. Ez nyitányát jelentette annak a helyi és kistérségi fórumsorozatnak, melyet az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete indít útjára az erdélyi magyar önkormányzat megvalósítása és a polgári önszerveződés céljából. A fórumot Botos András református lelkipásztor, alapítványi elnök nyitotta meg. Tőkés László püspök beszédét követően Sárközi Zoltán, a nagyváradi Magyar Polgári Egyesület alapító elnöke szólt a polgári mozgalom célkitűzéseiről és a jövő évi helyhatósági választásokról. Kovács Zoltán parlamenti képviselő beszédében különösképpen a helyi és érmelléki gondokra tért ki. Széles körű egyetértés alakult ki az érmelléki regionális önszerveződés, valamint egy kistérségi gazdasági stratégia kidolgozásának szükségessége tárgyában. /Fórum Szalacson. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 5./

2003. augusztus 14.

Kettős állampolgárságot igényel a magyar kormánytól az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Kezdeményező Testülete, csatlakozva a vajdasági és kárpátaljai magyar szervezetek által megfogalmazott kéréshez. A testület kezdeményezését Orbán Barra Gábor, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke is támogatja. Elmondta: nem az RMDSZ nevében, hanem magánemberként pártolja a kezdeményezést. Szilágyi Zsolt, a Reform Mozgalom elnöke és Sárközi Zoltán, a Magyar Polgári Egyesület elnöke örömmel üdvözölte a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) kezdeményezését a kettős állampolgárság kérdésében, Ágoston Andrásnak, a VMDP elnökének címzett nyílt levélben. Közölték: támogatják a vajdasági magyar összefogáson alapuló aláírásgyűjtési akciót, és egy, a Kárpát-medence felelős politikai és civil szervezeteinek részvételével megrendezendő kerekasztal-beszélgetés létrehozását javasolták a kérdéssel kapcsolatos közös álláspont kialakítása érdekében. /Erdélyiek is csatlakoznak a VMDP kéréséhez. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./

2003. szeptember 22.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) megalakulását nov. 29-re tervezte a tanács felállításával megbízott kezdeményező testület. A szept. 20-án Szilágysomlyón szervezett újabb fórumon bejelentették a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) októberre tervezett megalakulását is, valamint a résztvevők állásfoglalást fogadtak el az októberre tervezett alkotmánymódosítás kapcsán, azt javasolva a romániai magyaroknak, hogy nemmel szavazzanak az alaptörvényre kiírt referendumon. Az EMNT többszáz tagú, területi alapon szerveződő testület lesz, amely az elképzelések szerint a helyi nemzeti tanácsok képviselőiből tevődik majd össze. A tervek szerint minden magyarlakta településnek lesz helyi nemzeti tanácsa, illetve képviselője az EMNT-ben. A SZNT is alulról szerveződik, a testületek székely területi és széki nemzeti tanácsokból tevődnek majd össze. Az SZNT megalakulását október 26-ra tűzték ki. Mindezt a Tőkés László püspök által idén kezdeményezett fórummozgalom ötödik állomásán, a Szilágysomlyón szervezett Szilágysági Fórumon jelentették be. A korábbi találkozókat Szatmárnémetiben, Kolozsváron, Székelyudvarhelyen és Sepsiszentgyörgyön tartották.A testület az aradi Szabadság-szobor és a Bolyai Egyetem ügyében is állásfoglalást fogadott el, amelyben követelik az aradi emlékmű haladék és feltétel nélküli felállítását, valamint a kommunista hatalom által önkényesen felszámolt kolozsvári Bolyai Egyetem maradéktalan helyreállítását. A testület Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő személyében új ügyvivő elnököt is választott, mivel Toró T. Tibor korábbi elnök negyedéves mandátuma lejárt. Az aradi Szabadság-szobor ügyét illetően Tőkés László megállapította: a Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ közötti megállapodás előírja nemcsak az aradi emlékmű visszaállítását, de a Babes-Bolyai Tudományegyetemen az önálló magyar karok létrehozását is. "Látnivaló, hogy e minimális érdekeinket sem tudja érvényesíteni az opportunista, elvtelenül egyezkedő RMDSZ-vezetőség" - mondta a püspök, aki szerint a magyarságnak bizonyos kérdésekben nem szabad megalkudnia. Székelyföld esetében területi autonómiáról beszélünk, a Partiumban egyértelműen a személyi elvű autonómia érvényesíthető. A püspök megfogalmazása szerint a román és a magyar sajtó "egyaránt mostohán bánik" a mozgalommal, az RMDSZ pedig "lejárató propagandát" folytat. A mostani találkozót a legutóbbi összejövetelhez képest jóval kisebb érdeklődés övezte: míg Sepsiszentgyörgyön annak idején hétszáz résztvevő jelent meg, Szilágysomlyón mindössze kétszázan gyűltek össze. Tőkés László szerint most azért voltak a szokásosnál kevesebben, mert a szövetség hivatalos vezetése megfélemlítette a mozgalommal szimpatizálókat. Sárközi Zoltán, a Nagyváradi Polgári Egyesület elnöke a fórumon bejelentette: a szatmárnémeti polgári egyesülethez hasonlóan saját jelölteket indítanak a helyhatósági választásokon. /Borbély Tamás: Lankad a fórummozgalom iránti érdeklődés. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./ A szilágysomlyói fórum résztvevői azt javasolják a romániai magyarságnak, hogy az alkotmánymódosításról okt. 19-re hirdetett népszavazáson voksoljanak nemmel. Erre az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete tett javaslatot a fórumnak. Tőkés László püspök leszögezte: "Az erdélyi magyarság Trianon óta soha nem fogadta el Románia nemzetállami meghatározását. A mostani igen szavazat áttételesen ezt jelentené". Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő hozzátette: "Az igen szavazattal ráadásul lehetőséget adnánk a kormánypártnak arra, hogy úgy tüntesse fel: az erdélyi magyarság elfogadta az alkotmányt, és benne a nemzetállami meghatározást. Viorel Hrebenciuc, a kormánypárt alelnöke épp a Krónikának nyilatkozva már a parlamenti szavazást is így állította be."Sárközi Zoltán, a Bihar Megyei Polgári Egyesület elnöke kijelentette, egyesülete mindenképpen jelölteket állít a közelgő helyhatósági választásokon. Tőkés András a bejegyzés alatt álló Maros Megyei Polgári Mozgalom nevében jelentette ki: jelöltjeik a Magyar Polgári Szövetség színeiben mérkőznek meg az RMDSZ-szel az önkormányzati tisztségekért. /Gazda Árpád: Nemet javasolnak az alkotmány népszavazásán. = Krónika (Kolozsvár), szept. 22./

2003. október 2.

Aradon tartják első egyeztetésüket az RMDSZ ellenzékének számító politikai erők. 2002. febr. 6-án alakult meg az RMDSZ képviselőházi frakciója keretében a Polgári Szárny kilenc képviselővel /Birtalan Ákos, Kerekes Károly, Kovács Zoltán, Kónya-Hamar Sándor, Pécsi Ferenc, Ráduly Róbert, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor és Vekov Károly/. A Polgári Együttműködés Tanácsa (PET) 2002. máj. 25-én, a marosvásárhelyi Vártemplomban alakult meg az RMDSZ keresztény-nemzeti platformja, a Reform Tömörülés és a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) SZKT-ból kizárt képviselőinek együttműködési nyilatkozata alapján. A PET a későbbiekben nem tevékenykedett. "A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) valamennyi székelyföldi településen indul a helyhatósági választásokon" - nyilatkozta a Krónikának Szász Jenő, az MPSZ elnöke. - Azt is fontolgatjuk, hogy Erdély olyan településein, ahol legalább 15 százalékos a magyarság aránya, szintén indítsuk jelöltjeinket." Szász Jenő elmondta, az Udvarhelyért Polgári Egyesületből alakult Magyar Polgári Szövetség annak lehetőségét is mérlegeli, hogy Kolozsváron is beleszóljon a helyhatósági választások kimenetelébe. Szász Jenő úgy vélte, Kolozsváron az MPSZ csak azokat a magyarokat mozgósítaná, akik amúgy nem mennének el szavazni. Szász hangsúlyozta: megegyezés született, hogy a Maros megyei Polgári Mozgalom jelöltjei szintén az MPSZ színeiben indulnak majd.A Magyar Polgári Szövetség megalakulását ez év márc. 31-én jelentették be; a székelyföldi polgári körök és egyesületek alulról szerveződő ernyőszervezeteként határozta meg önmagát. A nyolctagú vezető testület által irányított MPSZ-ben a hat székely széket (Csík, Udvarhely, Sepsi, Gyergyó, Kézdi és Maros) nyolc személy képviseli. Szász Jenő közölte, a legnagyobb problémát az infrastruktúra hiánya okozza. "Székházgondjaink vannak a területi szervezeteknél; irodákra van szükségünk ahhoz, hogy az adminisztrációt működtethessük. A pénzek ugyanakkor kizárólag az RMDSZ-hez érkeznek; mindennek ellenére bizakodóak vagyunk" - jelentette ki az MPSZ elnöke. "A Polgári Mozgalom az Erdélyi Magyar Polgári Szövetség színeiben indul a helyhatósági választásokon" - nyilatkozta Tőkés András, a Maros megyei szervezet elnöke. A Polgári Mozgalom a civil társadalom részeként kívánja kifejteni tevékenységét, hivatalos bejegyzése folyamatban van. A mozgalomnak megyeszerte 36 polgári kör a tagja, közülük a legkisebb tíz, a legnagyobb 41 személyből áll; Tőkés 600 körülire becsülte a Polgári Mozgalom tagjainak számát. A mozgalom azokon a Maros megyei településeken veszi fontolóra az önálló jelöltállítást, ahol a magyarság aránya meghaladja a 15 százalékot. Alternatívát szeretnének nyújtani a megye magyarságának a választásokon, anélkül azonban, hogy a magyar tanácsosok és polgármesterek számát veszélyeztetnék. A Polgári Mozgalom jan. 25-én alakult meg a Maros megyei Kiskenden huszonegy Maros megyei polgári kör képviselőinek részvételével. Előkészítői, elsősorban Tőkés András marosvásárhelyi tanár, a magyarországi polgári köröket tekintették mintának. Szőcs Géza, az RMDSZ egykori főtitkára központi fekvésű ingatlanját ajánlotta fel a Polgári Mozgalom székházának, ezt két hét múlva avatják fel, ezután pedig állandó irodaszolgálatot biztosítanak. A Magyar Polgári Egyesület neve elé csak helymeghatározásként szokták odatenni a "nagyváradi" szócskát, magyarázta a 2003 februárjában bejegyzett egyesület elnöke, Sárközi Zoltán. Bihar megyei településeken kívánnak jelölteket állítani a helyhatósági választásokon "ott, ahol megtehetjük, és nincs veszélyben a magyar önkormányzatiság" - jelentette ki Sárközi Zoltán. Az alkotmánymódosítási népszavazáson a nemre biztatják az erdélyi magyarságot. A szatmárnémeti Magyar Polgári Egyesületet ez év elején jegyezték be hivatalosan Pro Civitate Egyesület néven. A szervezet elnöke, Pécsi Ferenc parlamenti képviselő idén szeptemberben azt állította, Szatmár megyében a szavazati joggal rendelkező magyarok 35-40 százaléka eltávolodott az RMDSZ-től, és ez indokolja a Magyar Polgári Egyesület (MPE) létrehozását. Az MPE Pécsi szerint úgy nyújt alternatívát, hogy közben a rájuk szavazók ahhoz is hozzájárulnak: több magyar nemzetiségű tanácsost és polgármestert juttassanak mandátumhoz. Pécsi hangsúlyozta: az egyesület nem osztja meg a magyarságot. A Pro Civitate soraiba az augusztusban rendezett Szatmárnémeti Fórum során 450-en csatlakoztak, taglétszáma azóta ezerre duzzadt. Sepsiszentgyörgyön márc. 28-án tartotta alakuló ülését a Polgári Frakció. A Polgári Frakciót tíz sepsiszentgyörgyi RMDSZ-tanácsos alakította meg, akik kiváltak az RMDSZ városi tanácsi frakciójából, mely összesen 17 tagú (a sepsiszentgyörgyi tanácsnak 21 tagja van). A csoport később Kovács István unitárius lelkész, majd Kovács István állatorvos kiválásával nyolctagúvá vált. A frakciót Tulit Attila vezeti, aki a sepsiszentgyörgyi Polgári Mozgalomban és a Székely Nemzeti Tanács szervező munkájában is komoly szerepet vállal. A frakcióvezető leszögezte: a megalakulandó Székely Nemzeti Tanács nem indul a választásokon, közképviseleti testületként egyetlen célt fogalmazott meg, a székelyföldi autonómiastátus parlamenti elfogadtatását. A Polgári Mozgalom azonban az Erdélyi Magyar Polgári Szövetség színeiben indít jelölteket. Nem alakította még ki álláspontját az önkormányzati választások tekintetében a Reform Mozgalom. Szilágyi Zsolt elnök jelezte, nem is állt szándékukban, hogy a mozgalmat a bíróságon is bejegyezzék. A képviselő elismerte, a Reform Mozgalomnak már nem sikerült azt a politikai súlyt megőriznie, amit egykor a Reform Tömörülés RMDSZ-platform jelentett. Legfontosabb tevékenysége a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor megszervezése volt. Úgy vélte, ennek ellenére szükség van a mozgalomra, mert közvetíthet a az RMDSZ belső ellenzéke és a szövetségen kívüli ellenzék között. A Reform Mozgalom megalapítását márc. 8-án Marosvásárhelyen határozták el a Reform Tömörülés hatodik kongresszusának küldöttei azt követően, hogy a platform a szatmárnémeti RMDSZ-kongresszus után kialakult helyzet miatt feloszlatta önmagát. Az alakuló ülés arról döntött, hogy a legkevesebb tíz tagból álló helyi csoportok egy székelyföldi, egy közép-erdélyi és egy partiumi-bánsági regionális tanácsot hoznak létre. Szilágyi elismerte, a regionális tanácsok megalakítása jövőre marad. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete /EMNT KT/ márc. 14-én a kolozsvári fórumon alakult meg. Akkor a fórummozgalmat elindító Királyhágómelléki Református Egyházkerület javaslatára 19 tagját választották meg. A kezdetektől András Imre, Bodó Barna, Borsos Géza, Csapó I. József, Fodor Imre, Gazda József, Katona Ádám, Kincses Előd, Király Károly, Kónya Ádám, Kovács Zoltán, Nagy Pál, Pécsi Ferenc, Somai József, Szász Jenő, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor, Vekov Károly, Wanek Ferenc neve szerepelt a névsorban. Utólag Bodó Barna és Somai József kilépett e testületből, amely az írásban kért javaslatok alapján a már megválasztott személyek szavazatával 31 tagúra bővült. Ápr. 27-én, a székelyudvarhelyi fórumon csatlakozott a testülethez Andrássy Árpád, Borbély Imre, Borbély Zsolt Attila, Boros Zoltán, Farkas Csaba, Ferencz Csaba, Egyed József, Izsák Balázs, Márton Zoltán, Mátis-Halmágyi Jenő, Sándor József, Sántha Pál Vilmos, Tófalvi Zoltán és Tulit Attila. Székelyudvarhelyen választották meg az öttagú ügyvivő testületét is, melynek soros elnöke Toró T. Tibor lett, tagjai Boros Zoltán, Márton Zoltán, Szász Jenő és Szilágyi Zsolt. Wanek Ferenc lemondása nyomán a testület Bencze Tiborral egészült ki 31 tagúra. A székelyudvarhelyi fórum résztvevői közfelkiáltással fogadták el azt a határozatot, mely szerint Tőkés Lászlót az erdélyi magyar nemzeti közösség tiszteletbeli elnökévé nyilvánították. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete (EMNT KT) által szervezett szilágysomlyói fórum állásfoglalásban javasolta az erdélyi magyarságnak, szavazzon nemmel az alkotmánymódosításra kiírt népszavazáson. Az ügyvivő testület soros elnökévé aug. 22-én választott Szilágyi Zsolt feloldhatónak érezte az abban rejlő ellentmondást, hogy képviselőként megszavazta az alkotmánymódosítási törvényt, az ügyvivő testületben viselt tisztsége alapján viszont annak népszavazási elutasítására biztatja a közösséget. A képviselő Szilágysomlyón sokadszor hangsúlyozta, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nem vesz részt az önkormányzati választásokon. Ez az autonómia-statútumokat majdan kidolgozó és elfogadó erdélyi magyar parlament szerepét kívánja betölteni. A Székely Nemzeti Tanács gondolata 2003. jún. 21-én merült fel a Csíkszeredában lezajlott, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága (VET) által kezdeményezett konferencián. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Kezdeményező Testületének székelyföldi tagjai júl. 8-án, Csomafalván megalakították a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) Kezdeményező Testületét. A testület által kiadott közlemény szerint rendeltetésüknek tekintik elősegíteni a széki nemzeti tanácsok megalakítását, és összehangolni ezek tevékenységét a Székely Nemzeti Tanács létrehozása érdekében. Az SZNT feladata lesz utóbb a Székelyföld autonómia-statútumának a véglegesítése, és annak benyújtása Románia parlamentjéhez a törvényerőre emelés céljából. Aug. 5-én az SZNT kezdeményező testülete Sepsiszentgyörgyön elhatározta a Települések Székely Tanácsai küldötteinek kijelölését, melyre okt. 12-éig kerül sor. A nyolc Széki Székely Tanács - Kézdiszék, Orbaiszék, Sepsiszék, Marosszék, Csíkszék, Gyergyószék, Udvarhelyszék és Bardóc-Miklósvárszék - megalakításának tervezett időpontja okt. 19-e. Emellett a Székely Nemzeti Tanács közvitára bocsátja a székelyföldi autonómia statútumát. A kezdeményező testület munkadokumentumként elfogadta a Csapó József által kidolgozott Székelyföld Autonómia Statútumának tervezetét, s felkérte a volt RMDSZ-szenátort a testület szóvivői teendőinek ellátására. /Erőegyesítésre készül a romániai magyar ellenzék. = Krónika (Kolozsvár), okt. 2./

2003. november 10.

Nov. 8-án Nagyvárad mutatkozott be a Történelem Fő utca, a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség néhány hónapja kezdődött jobboldali országjáró turnéja, először a határokon túl. "Hajrá Magyarország, hajrá magyarok!"-at skandálva, a későbbiekben Erdélyt és Nagyváradot is kapcsolva e szlogenhez, zászlót lengetve, nemzeti beállítottságú anyaországi és hazai művészek szereplésével rajtolt az erdélyi polgári körök első választási kampányrendezvénye, amelyen gyakorlatilag deklarálták az RMDSZ szakadását. Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, a Reform Mozgalom elnöke nyitotta a felszólalók sorát: csak a történelem Fő utcán haladva szabad beszélni a nemzetről és annak szabadságáról, ami nem más, mint az autonómia "jogi és törvényes keret közösségünk sorsáról dönteni." Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ennek a biztos útja: "Aki nemzetben és a Kárpát-medencei magyarság megtartásában gondolkodik, helye van közöttünk", elég volt a koccintás-, a Kempinski és mosolydiplomáciából, jelentette be a szónok. Majd Wittner Mária, 1970-ben szabadult 1956-os elítélt következett. A magyarországi polgári körök nevében felszólaló dr. Hende Csaba kifejtette: 2002 áprilisában 2 millió választó megrázkódtatása utáni spontán mozgalomként, Orbán Viktor támogatásáért jöttek létre a magyarországi körök. Immár 11 ezer polgári kör létezik 163 ezer taggal, céljaik között szerepel többek között egy másik nyilvánosság megteremtése, egy új médiahálózat kialakítása, támogatják a sokrétű együttműködést a határon túliakkal. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke kijelentette: a volt kormányfőnek köszönhető, hogy "Magyarország túlszerette a határon túli magyarságot", majd felolvasta a kiüresített kedvezménytörvény általuk megfogalmazott Praeambulumát. "Léket kapott státustörvény", magyartalanították, jelezte, s ez muníciót adott a román és szlovák ellenefelek bizantinus politikájához. Az erdélyi polgári szövetség indítani fogja saját jelöltjeit a 2004-es választásokon, jelentette be Sárközi Zoltán, a nagyváradi Polgári Egyesület elnöke. Varga Miklós előadásában az István a király, a Honfoglalás legszebb dalai, más jeles előadóktól fölcsendülő népdalcsokor, a régi székely himnusz, régi magyar dalok és versek között a gazdatársadalom kapcsán Horty Miklós nevét is említették. Tőkés László püspök beszédében leszögezte, Erdélyben immár a keret mellett a kép is megváltozott, s a képrombolással értékrombolás is folyik. Talán meg lehetne egyezni, de nincs kivel, magyarázta a püspök. A felszólaló politikusok sorát Schmidt Pál FIDESZ-MPSZ alelnök zárta. Szerinte a Polgári Szövetség egy szépen artikulált jövőképért jött létre, a nemzethatár pedig addig tart, ameddig a szív ellát. Az estet a jobb oldali Sajtóklub zárta. /(Balla Tünde): Polgári erődemonstráció Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

2003. december 2.

Két hete avatták fel a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszentgyörgyi székházát. Az új székházban munkanapokon négyórás szolgálat lesz. Nov. 27-én nyílt meg az immár egyéves Magyar Polgári Egyesület nagyváradi információs központja, amely egyben a szervezet székhelyéül is szolgál. A megnyitón az egyesület három társelnöke, Orbán Mihály, Sárközi Zoltán és Lengyel György vázolta a megalakulás óta eltelt egy esztendő fontosabb eseményeit, rendezvényeit. Sándor Lajos előadótanácsos a Királyhágómelléki Református Egyházkerület jóindulatát méltatta, hiszen az iroda a Lorántffy-gimnázium épületében kapott helyet. /Magyar Polgári Szövetség. Székházavatók. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 2./

2004. január 23.

Saját listát állít az önkormányzati választásokon a Magyar Polgári Egyesület (MPE). A szervezetnek polgármesterjelöltje is lesz – jelentette be Nagyváradon január 22-én a sajtóértekezlete Sárközi Zoltán és Orbán Mihály, a szervezet két helyi társelnöke. A polgármesterjelölt személyéről még nem döntöttek, arra február elején kerül sor. Az MPE a megye más településein is szándékozik jelölteket indítani, ha ez nem veszélyezteti a magyar érdekképviseletet. Az Magyar Polgári Egyesület választási kampánya január 28-án indul, amikor is a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében, polgári fórumon mutatják be azokat, akik vállalják a helyhatósági választáson való megmérettetést. „Alternatívát kívánunk nyújtani a magyarságnak, hogy szavazókból ismét választókká váljanak” – jelentette ki Sárközi Zoltán. Az MPE vezetői elégedetlenek a városi és a megyei önkormányzatban tevékenykedő RMDSZ-frakció munkájával. A 2000-es helyhatósági választásokon a mintegy 48 ezer váradi magyar választópolgár közül 17 ezer szavazott az RMDSZ listájára. /Pengő Zoltán: A hónap végén indul a kampány. = Krónika (Kolozsvár), jan. 23./

2004. január 26.

Jelölteket indít a helyhatósági választásokon a Magyar Polgári Egyesület, jelentették be január 22-i, nagyváradi sajtótájékoztatójukon a szervezet vezetői. Nagyváradon a polgármesteri tisztségért is megmérkőznek, de még nem közölték kit állítanak az RMDSZ listáján szereplő Biró Rozália ellenében. A MPE elnökei, Orbán Mihály, Lengyel György és Sárközi Zoltán szerint az RMDSZ-nek köze van a nem magyar kisebbségi frakció sokat vitatott javaslatához, amely a kisebbségi szervezetek reprezentativitását kéri, s ami, ha elfogadják, a polgári erőket kizárja a választásokból. Január 24-én rendkívüli választmányi ülést tartott a Bihar megyei RMDSZ-szervezet, amelyen jórészt csak az MPE bejelentéséről esett szó. Legtöbben úgy vélték, hogy a kettős jelölés megosztja a magyarságot, és nem választási alternetívát nyújt. /(Balla Tünde): Megosztás, nem alternatíva. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./

2004. január 29.

A Magyar Polgári Egyesület január 28-i nagyváradi ülésén eldőlt: a szervezet Szilágyi Zsoltot, az RMDSZ parlamenti képviselőjét, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) állandó bizottságának tagját indítja jelöltként a város polgármesteri székéért. Sárközi Zoltán, az MPE elnöke szerint azért volt szükség a saját jelölt állítására, mert ezzel el tudják venni az RMDSZ kedvét a „nemtelen alkuktól”, amelyet egy román párttal készültek megkötni, ahelyett hogy leültek volna tárgyalni az MPE-vel. Lakatos Péter, a Bihar megyei RMDSZ elnöke kijelentette: „Meggondolatlan, durva lépés az MPE részéről a saját polgármesterjelölt állítása.” Szilágyi Zsolt elmondta, jövőképpel és nem ellenségképpel vállalta a megtisztelő felkérést. Vannak idők – tette hozzá –, amikor „vállalni kötelező”. /Balogh Levente: Szilágyi Zsolt a nagyváradi jelölt. = Krónika (Kolozsvár), jan. 29./

2004. január 29.

Január 28-án az egyeztetésen nem született döntés Nagyváradon az RMDSZ-szel szemben a választásokon indulni szándékozó, polgári erdélyi szervezetek országos szövetségének létrehozásáról. Szász Jenő, az elsősorban Székelyföldön tevékenykedő Magyar Polgári Szövetség elnöke a partiumi szervezeteknek az MPSZ-be való beolvadásaként képzeli el a szövetkezést, míg a Nagyváradon bejegyzett, Arad és Temes megyében is tevékeny Magyar Polgári Egyesület vezetője, Sárközi Zoltán csak valamiféle ernyőszervezet létrehozását tartja lehetségesnek. Sárközi szerint néhány napon belül sikerül létrehozni az egységes magyar érdekképviseletet. „Szász Jenő, MPSZ-elnök közölte, hogy a Pro Civitate – Magyar Polgári Egyesület Szatmár, Máramaros és Szilágy megyei szervezetei az MPSZ-be való beolvadásról döntöttek, és képviselőik jelen lesznek a jan. 31-i székelyudvarhelyi MPSZ-kongresszuson. /Salamon Márton László: Még nem jött létre az egységes képviselet. = Krónika (Kolozsvár), jan. 29./

2004. február 2.

Január 29-én Székelyudvarhelyen tartotta a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) kongresszusát. – A romániai magyarság számára biztosítani kell a "választás szabadságát" – így foglaltak állást a küldöttek, hitet téve az erdélyi magyarság autonómiatörekvései mellett, elhatározva, hogy a szövetség saját jelölteket indítanak a helyhatósági választásokon. Több mint ötszáz ember volt jelen, ebből 240 regisztrált küldöttként. Ezen a napon csatlakozott a tavaly nyáron Székelyföldön létrehozott szövetséghez a nagyváradi, szatmári, nagybányai, szilágysági és kalotaszegi polgári kör. Nagy tapssal fogadták Tőkés Lászlót, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökét, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökét. Tőkés beszédében a "politikai önszerveződés fontos állomásának" nevezte a kongresszust. Élesen bírálta az RMDSZ-t, amely szerinte "véglegesen kisiklott", a román kormánypárttal való együttműködésében partnere lett a "bársonyos kommunista visszarendeződésnek". Szász Jenő, az MPSZ elnöke a romániai magyarság két táborra szakadásáról beszélt. Azokon a helyeken pedig, ahol csak a magyar szervezetek összefogása biztosíthat eredményt – tette hozzá –, az MPSZ kész együttműködni minden magyar szervezettel a képviselet szavatolása érdekében. Kövér László, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség országos választmányának elnöke hangsúlyozta: eljött a "magyar nemzeti újraegyesítés" ideje. A magyar kormányhoz címezve szavait hangoztatta: nincs többé "határon túli magyar ügy", csak magyar ügy létezik. Az egyik a "választás szabadságáról" szól, a második az MPSZ programjának alapelveit rögzíti, különös tekintettel az autonómia megvalósításának konkrét feladataira. A harmadik határozat értelmében a kongresszus Tőkés László javaslata alapján felkéri a Fideszt, hogy az Európai Néppárt közelgő kongresszusán képviselje a romániai magyarság érdekeit, és vesse fel, hogy Románia európai integrációját az autonómiajogok biztosításának függvényében támogassa. /Saját jelölteket indít az MPSZ. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./ A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) kongresszusa Kössük újra a szövetséget! címmel fogadta el az MPSZ programjának alapelveit. A választás szabadsága című dokumentum leszögezte: az MPSZ az idei helyhatósági választásokon „Székelyföldön visszaadja a magyar választópolgároknak a választás szabadságát". Levélben üdvözölte a kongresszust dr. Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, Tempfli József nagyváradi megyéspüspök és Czirják Árpád érseki helynök, valamint Szűrös Mátyás, a magyar Történelmi Szociáldemokrata Párt elnöke. /Sarány István: A Magyar Polgári Szövetség kongresszusa. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 2./ Egységesen kívánják felvenni a versenyt az RMDSZ-szel a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) színeiben az Erdélyben megalakult polgári egyesületek, körök, csoportok. Meghívták és helyet tartottak fent Markó Bélának, az RMDSZ elnökének, a Kovács Lászlónak, a Magyar Szocialista Párt elnökének, és Kuncze Gábornak, a Szabad Demokraták Szövetsége elnökének. Sárközi Zoltán nagyváradi MPE-elnök bejelentette, hogy egyesülete erősíteni akarja a Szász Jenő vezette szövetséget. Pécsi Ferenc RMDSZ-képviselő az ezer tagot számláló, Szatmár megyei Pro Civitate – Magyar Polgári Egyesület csatlakozását jelentette be. Megjegyezte, nagykárolyi polgármesterjelöltjük, Kovács Jenő a Német Demokrata Fórum támogatását is élvezi. Dénes András a nagybányai polgári körök, Papp Lajos a „közel 309 tagot számláló” szilágysági polgári egyesület, Kusztos Tibor pedig az 544 tagú kalotaszegi polgári csoport csatlakozását jelentette be. A marosvásárhelyi Tőkés András kijelentette, a mai magyar hatalom tulajdonképpen Bukarest eszköze az erdélyi magyarság kézbentartására. Az alapelvekben megfogalmazták, hogy a Magyar Polgári Szövetség „nemzeti-keresztény gondolkodású, a polgári értékrendet magának valló, a romániai magyar egyének és közösségek érdekvédelmi és közképviseleti szervezete”. A kongresszus felkérte a Fideszt és az MDF-et, hogy az Európai Néppárt közelgő kongresszusán képviselje a romániai magyarság érdekeit, és vesse fel, hogy a Néppárt csak az autonómiajogok biztosításának függvényében támogassa Románia európai integrációját. /Gazda Árpád, Salamon Márton László: Hadrendbe állt az RMDSZ ellenzéke. = Krónika (Kolozsvár), febr. 2./

2004. február 3.

A Magyar Polgári Egyesület múlt heti nagyváradi ülésén Sándor Lajos az erdélyi–partiumi magyarság demokráciaigényéről és öntudatra ébredéséről, Sárközi Zoltán a polgári mozgalom elleni hatalmi és RMDSZ-es mesterkedésekről, Hausman Alíz a polgári felelősségtudatról és a szükséges civil kurázsiról beszélt, kijelentve: az RMDSZ-nek ma már inkább csak ellenségképe van, az MPE-nek viszont jövőképe. Tőkés László EMNT-elnök és Szász Jenő MPSZ-elnök az erdélyi–partiumi–székelyföldi összefogásról, a közös magyar jövőről beszéltek. Lakatos Péter Bihar megyei RMDSZ-elnök másnap Szilágyi Zsolt nagyváradi polgármester-jelölésére reagálva, a magyarság megosztására tett kísérletnek nevezve azt. /Polgári fórum Váradon. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 3./

2004. március 22.

Nagyváradon kétféleképpen is kommentálták az elfogadott választási törvényt. Székely Ervin RMDSZ-es parlamenti képviselő a módosításnak a magyarság szempontjából lényeges részét domborította ki, a polgármesterek első körben való megválasztását, ha a jelölt az érvényes voksok 50 százalékát plusz egy szavazatot megszerzi. Véleménye szerint ez lehetővé teszi, hogy szavazóbázisa fegyelmezett mozgósításával több elöljárói tisztséghez jusson az RMDSZ. Nagyváradon a magyarság érdekképviseletének reális esélye van a megyeszékhely vezetői tisztségének elnyerésére, magyarázta Székely Ervin. Ezzel ellentétben a Magyar Polgári Szövetség sérelmezte a kisebbségi jelöltállítást szabályozó cikkelyt /amely 25 ezer aláírás összegyűjtésére szorítja a parlamenten kívüli kisebbségi szervezeteket/. „A lehető legrosszabb és antidemokratikus, a jogállamot és a nemzetközi normákat sérti ez a törvény" – vélekedett Szilágyi Zsolt. A polgári szövetség ennek ellenére megszerzi a jelöltek indításához szüksége aláírásokat, jelezte. Szilágyi Zsolt továbbra is hajlandó volna egy ellenőrzött, nyílt előválasztáson megmérkőzni az RMDSZ jelöltjével. „A megyei RMDSZ megosztja a magyarságot, vét a magyar érdek hatékony védelme ellen" – kommentálta a helyzetet. Különféleképpen értékelték márc. 15-nek a megünneplését is. Székely Ervin hangsúlyozta az RMDSZ központi rendezvényének rangját, a 15 ezernyi résztvevőt. Sárközi Zoltán, a Nagyváradi Polgári Egyesület alelnöke, a lakosság közvetlen megszólítását vélte a polgári oldal legfőbb erejének a márc. 15-i ünnepségeken. /(Balla Tünde): Kétféleképpen a választási törvényről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./

2005. augusztus 17.

Kizárta soraiból Csuzi István Bihar megyei és Sárközi Zoltán nagyváradi elnököt a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ). A döntés a szervezet augusztus 16-án Székelyudvarhelyen tartott bővített elnökségi ülésén, az érintettek távollétében született. A testület indoklása szerint a két partiumi tisztségviselő rossz fényt vetett a szervezetre, mivel többször bírálta a vezetőséget. Árus Zsolt, az MPSZ gazdasági alelnöke elmondta, Sárközi esetében az általa a szervezet belső levelezőlistáján megjelentetett bíráló levele vezetett a kizáráshoz. Ebben egyébként Sárközi azt írta, ő nem lépne ki az MPSZ-ből, „tessék engem kirúgni”. Csuzi István rendszeresen nyilatkozott a sajtónak az MPSZ belső ügyeiről, és ezzel rossz szolgálatot tett a szervezetnek” – tolmácsolta Árus a bővített elnökségi ülés résztvevőinek indoklását. Sárközi Zoltán kijelentette, nem lepte meg a távollétében hozott döntés, hiszen a Szász Jenő elnökkel ápolt viszonya régóta nem felhőtlen. Sárközi szerint az MPSZ-ben reális a szakadás veszélye. Szilágyi Zsolt, az MPSZ választmányi elnöke helyteleníti, és „politikai leszámolás-ízűnek” tartja két nagyváradi társa kizárását, főleg azért, mert az ítélet megszületése előtt meg sem hallgatták az érintetteket. Szilágyi elgondolkodik azon, hogy milyen formában folytatja a politizálást. „Az MPSZ-nek minél több, az autonómiáért küzdő politikust kellene soraiba fogadjon, és én azt reméltem, hogy ez egy demokratikus, befogadó szervezet. /Lukács János, Rostás Szabolcs: MPSZ: kizárt bihari vezetők. = Krónika (Kolozsvár), aug. 17./

2005. augusztus 19.

Fájdalmas, de szükségszerű megoldásnak tartja Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke Csuzi István Bihar megyei és Sárközi Zoltán nagyváradi elnök kizárását. „Legyen mindenki számára világos: aki vissza kívánja terelni az MPSZ-t az RMDSZ-be, annak nincs helye közöttünk” – hangsúlyozta Szász Jenő. Szerinte a válságot okozó emberek kizárásával gyógyulnak be a szövetség sebei. Az MPSZ elnöke leszögezte, Szilágyi Zsolt is felelős a konfliktusért. Szilágyi Zsolt választmányi elnök a két kizárt politikussal tartott sajtótájékoztatóján törvénytelennek nevezte az eljárást. /Rostás Szabolcs: „Az MPSZ létét veszélyeztették”. = Krónika (Kolozsvár), aug. 19./

2005. augusztus 25.

Jogilag semmisnek tekinti a Magyar Polgári Szövetségből (MPSZ) való múlt heti kizárását Sárközi Zoltán, aki továbbra is a szervezet nagyváradi elnökének tekinti magát. Kifejtette, az MPSZ alapszabálya értelmében bármely tag kizárása kizárólag a helyi szervezet közgyűlésének hatáskörébe tartozik. Sárközi fenntartja korábbi állítását, miszerint a székely–magyar ellentét fogalmát Szász Jenő vezette be az erdélyi magyar köztudatba. /R. Sz.: Sárközi elnöknek tekinti magát. = Krónika (Kolozsvár), aug. 25./

2005. szeptember 2.

„A Magyar Polgári Szövetségen belüli konfliktus úgy lenne a legegyszerűbben megoldható, ha Szász Jenő elnök és köre lemondana. Így gyorsan össze lehetne hívni a rendkívüli kongresszust, ahol új vezetést választhatnánk, hogy a hanyatlóban lévő szövetséget megerősítsük. Lemondásuk nemes gesztus is lehetne az erdélyi jobboldal megújulásáért” – jelentette ki Nagyváradon Csuzi István, az MPSZ Bihar megyei elnöke. Szász Jenő a Krónikától értesült a Nagyváradon elhangzottakról, azt kicsinyes politikai fellépésként értékelte. „Csuzi István és Sárközi Zoltán az MPSZ életében már a múlté” – tette hozzá Szász. /Balogh Levente, D. Balázs Ildikó: Szász lemondását követeli a bihari vezetés. = Krónika (Kolozsvár), szept. 2./

2005. szeptember 23.

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) úgy döntött, hogy a belső konfliktusok miatt elhalasztja a politikai pártként való bejegyzéshez szükséges támogató aláírások összegyűjtését. Gazda Zoltán, a sepsiszentgyörgyi MPSZ elnöke közölte, az aláírásgyűjtés elhalasztását a sepsiszentgyörgyi szervezet javasolta, Szász Jenő elnök pedig elfogadta azt. Az MPSZ helyi szervezeteinek vezetői a hét végén találkoznak, hogy megvitassák a Csuzi István, a Bihar megyei MPSZ elnöke, valamint Sárközi Zoltán nagyváradi MPSZ-elnök augusztusi kizárása nyomán kialakult helyzetet. /A konfliktus feloldásáig nem gyűjt aláírásokat az MPSZ. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./

2005. szeptember 24.

Halogatja a Magyar Polgári Szövetség a szeptember végéig ígért aláírásgyűjtés megkezdését. Gazda Zoltán sepsiszéki elnök úgy értékelte, előbb tisztázniuk kell a belső nézeteltéréseket Szász Jenő országos elnök elnökségi gyűlést hív össze, ahol lehetőség adódik a vitás kérdések tisztázására. A két bihari MPSZ-vezetőt augusztusban zárták ki egy bővített elnökségi ülésen. Ezt követően heves polémia alakult ki székelyföldiek és partiumiak között. Gazda szerint Csuzi István és Sárközi Zoltán az RMDSZ beépített embere volt, és az MPSZ gyen­gítésén dolgozott. Szilágyi Zsolt, szintén nagyváradi választ­mányi elnök nemrég levélben fordult a székelyföldi széki szervezetekhez, fejtsék ki ismét véleményüket a kizárások kapcsán. ,,Ebben az ügyben egyszer döntöttünk fele­lősségünk teljes tudatában, nincs, amiért módosítanunk álláspon­tunkon” – hangsúlyozta Gazda Zoltán. /(-kas): Bajban az MPSZ (Szétesik vagy párt lesz?) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 24./

2005. szeptember 30.

Érvénytelennek nyilvánította Szilágyi Zsolt, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) országos választmányának elnöke a szervezet bővített elnökségének augusztusi határozatát, melynek értelmében kizárta Csuzi István Bihar megyei és Sárközi Zoltán nagyváradi elnököt. „A válság oka a kommunikációhiány, ezért párbeszédet javasolok Szász Jenő, valamint Csuzi István és Sárközi Zoltán között” – fejtette ki Szilágyi, hozzátéve, hajlandó közvetíteni a felek között. /Balogh Levente: Érvénytelen Csuzi és Sárközi kizárása? = Krónika (Kolozsvár), szept. 30./

2005. december 9.

Eddig eredménytelennek bizonyult Tőkés Andrásnak, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnökségi tagjának néhány héttel ezelőtti „békítési kísérlete”. Tőkés a Bihar megyei és nagyváradi vezetőkkel egyeztetett az MPSZ-en belüli konfliktusról. Csuzi István, a bihari MPSZ elnöke közölte, továbbra sem érkezett válasz Szász Jenő országos elnöktől a felhívásra, amelyen találkozóra hívták a vezetést, hogy tisztázzák a nézeteltéréseket. Előzmény: Szász Jenő azzal a váddal, hogy az MPSZ-t az RMDSZ platformjává kívánják tenni, a nyár folyamán kizárta a szervezetből Csuzit, valamint a nagyváradi szervezet vezetőjét, Sárközi Zoltánt. A kizárást Szilágyi Zsolt, az MPSZ országos választmányának elnöke érvénytelennek nyilvánította. /Balogh Levente: Csuzi: „minden maradt a régiben” = Krónika (Kolozsvár), dec. 9./

2005. december 23.

Idei tevékenységét értékelte a Magyar Polgári Szövetség Bihar megyei szervezete Nagyváradon Csuzi Zoltán, Bihar megyei elnök, Sárközi Zoltán nagyváradi elnök és Szilágyi Zsolt országos választmányi elnök. Sárközi Zoltán szerint március 15-ét az MPSZ-nek és az RMDSZ-nek közöse kellene megünnepelnie. Csuzi kitért arra, hogy ellentéteik voltak az MPSZ országos elnökségével, felvetette, hogy újragondolják a szövetséget. /Nagy B. István: Évértékelő és féljóslatok a Magyar Polgári Szövetségnél. = Reggeli Újság (Nagyvárad), dec. 23./

2006. január 24.

Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke úgy véli, március idusáig meglesz a szükséges harmincezer aláírás, hogy biztonságosan futhassanak neki a párt bejegyeztetésének. Az alaposságra és az RMDSZ beépített embereinek a kiszűrésére teszi a hangsúlyt. Eddig tízezer aláírást gyűjtöttek össze. Szász Jenő kifejtette, hogy a bővített elnökségi ülés döntése nyomán elbúcsúztak Csuzi István és Sárközi Zoltán volt nagyváradi kollégáiktól. Szász Jenő elmondta, hogy az állami számvevőszék ellenőrei tavaly (október–novemberben) két hónapig vizsgálódtak a hivatalában anélkül, hogy bármilyen szabálytalanságra bukkantak volna. Ennek ellenére idén ismét bejelentkeztek: a februárt és a márciust fogják itt tölteni. „Véletlenül” éppen abban a periódusban, amikor közös nagygyűlést akarnak szervezni a Székely Nemzeti Tanáccsal. Szász Jenőnek az az érzése, hogy az RMDSZ amolyan politikai rendőrségként használja fel ellenük a számvevőszéket, megfélemlítés céljából. /Jakab Lőrinc: Bízik a bejegyeztetésben az MPSZ. Beszélgetés Szász Jenővel, a Magyar Polgári Szövetség országos elnökével. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jan. 24./

2006. november 7.

Szász Jenő „egyszemélyes vezetése alatt az MPSZ elveszti a tagságát” – véli Sárközi Zoltán, a nagyváradi Magyar Polgári Egyesület volt elnöke, aki nemrégiben visszairatkozott az RMDSZ-be. Sárközi szerint az MPSZ elnöke az embereket úgy próbálja befolyásolni, hogy ő képviseli a jobboldalt, a nemzetépítő oldalt, míg a másik – az RMDSZ – a szocialista alakulat. A nagyváradi MPE jelenlegi vezetői cáfolták a Sárközi által elmondottakat. /S. J.: Szekusmódszerekkel vádolják Sárközit. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./

2007. május 7.

A római katolikus szentmisét követő, immár hagyományos körmenettel, majd a színházban megtartott Varadinum-gálával május 6-án véget ért Nagyvárad magyarságának egy hétig tartó ünnepe, a XVI. Festum Varadinum. A körmeneten több mint ezren vettek részt, az egyházi vezetők mellett jelen voltak az RMDSZ helyi tisztségviselői. Május 4-én Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke, a Történettudományi Intézet igazgatója Nemzeti történelem és kultúra az Európai Unióban címmel tartott előadást. A rendezvényen először mutatták be Romániában a tavaly a legszebb magyar könyv címet elnyerő A magyarok krónikája című kiadványt. /Jeles vendégek a Festum Varadinumon. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./ A szentmisén a Magyar Művelődésért Díj kuratóriuma Árpád fejedelem-emlékdíjat adott át Tempfli József megyés püspöknek. Este a budapesti Honvéd Táncegyüttes gálaműsora zárta a Varadinum utolsó napját. A Novák Ferenc vezette táncegyüttes a Bartók útjai című produkciójának erdélyi bemutatója alkalmából a Varadinum-díjat is átadták. Sokaknak úgy tűnt: a városalapító Szent László tiszteletére, a helyi magyar értékek felmutatásának céljával rendezett programsorozat színvonala csökkent. Sárközi Zoltán, a helyi Magyar Polgári Egyesület volt elnöke felháborítónak tartja, hogy a város ünnepe alkalmával nem a helyi együtteseket, színházi társulatot népszerűsítettek a szervezők, hanem az importkultúra bemutatását karolták fel. Az Ady Endre Gimnáziumban Luxemburgi Zsigmondról szóló történelmi vetélkedő, a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság történelmi pályázatának díjkiosztó ünnepsége zajlott. „Minden egyszerre történik, egymásra szervezték a programokat, nem csoda, hogy egy-egy helyszínen kevesen jelennek meg, jóval kevesebben, mint tavaly” – elégedetlenkedett Dukrét Géza, a műemlékvédő bizottság elnöke. Dukrét megalázónak tartja, hogy Csocsesz meg Zalatnay Sarolta fémjelzi az ünnepet. /Gergely Gizella: Importsztárok vagy helyi érték? = Krónika (Kolozsvár), máj. 7./

2008. augusztus 20.

Az RMDSZ színeiben indulna képviselőjelöltként Csuzi István, a Magyar Polgári Egyesület nagyváradi szervezetének egykori elnöke és alapító tagja, akit erre a Szövetség Bihar megyei szervezete kért fel. Csúzi közölte, hogy személyes döntését Tőkés László is elfogadta. Országos premiernek számít a nagyváradi eset, hiszen eddig sehonnan nem érkezett arról hír, hogy valamelyik RMDSZ területi szervezetében a Magyar Polgári Párt (MPP) vezetője vagy tagja nyújtotta volna be jelentkezését a képviselő- és szenátorjelölti előválasztásra. Az MPP megalakulása óta Csuzi már nem vállalt vezetői szerepet az új szervezetben, így egyszerű MPP-tag volt. Most azonban lemondott az MPP-tagságáról, hogy részt vehessen az RMDSZ Bihar megyei szervezetének rangsorolásán. Csuzi azzal indokolta döntését, hogy a magyarságnak össze kell fognia, ha politikai céljait meg akarja valósítani. /-or-: Polgárit „igazolt” az RMDSZ Váradon. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./ Csuzi István, a Magyar Polgári Egyesület volt Bihar megyei elnöke döntését azzal indokolta, hogy pótjátékosként, a partvonal mögül bekiabálva nem lehet mérkőzést nyerni. Elmondta, hogy továbbra is tagja marad a Bihar megyei MPE-nek, amelynek 2004. és 2007. között volt az elnöke. „Míg a helyhatósági választásokon lehet egészséges megmérettetés a magyar szervezetek és pártok között, addig a parlamenti választásokon, a biztos bejutás érdekében, fontos az összefogás. Még létrejöhet egy ilyen megegyezés Tőkés és Markó között is, aminek mi picit elébe futottunk” – mondta Csuzi. „Kereskedelmi aktus”-ként értékelte a történteket Lengyel György, az MPP bihari elnöke; véleménye szerint az RMDSZ egyszerűen megvásárolta Csuzit, mint ahogyan tette azt annak idején az MPE váradi elnökével, Sárközi Zoltánnal is. Lengyel úgy véli, Csuzinál kifejezetten karrierépítésről van szó. Nem volt meglepetés az MPP elnöke, Szász Jenő számára Csuzi lépése. /D. Mészáros Elek: Csuzi pártot váltott. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./

2008. december 8.

„Március 14-én ünnepeljük az MPP első évfordulóját, ami ha nem is történelmi, de pártpolitikai, történeti szempontból fontos nap. Ez az országos tanácskozásnak ünnepi jelleget kölcsönöz, ami nem zárja ki a munkaülést, a tisztújítást” – nyilatkozta az Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke, azzal kapcsolatban, hogy az MPP Kolozs és Kovászna megyei elnöke külön-külön közleményben kifogásolta: nevük a többi megyei elnöké között szerepelt egy sajtóközleményben, amely szerint a kilenc megyei elnök nem sürgeti a tisztújítást. Szász Jenő szerint az MPP jelenlegi tagsága négy kategóriára osztható: vannak, akiket a román politikum küldött az alakulatba, hogy füleljenek, másokat az RMDSZ, és olyanok is beálltak, akik bizonyos tisztségek megszerzésében reménykednek. „A negyedik kategória a jóhiszeműek tábora, akik az egységet akarják. A Sárközi Zoltánoktól és Csuzi Istvánoktól – mindketten átálltak az RMDSZ-hez – meg kell szabadulnunk” – jelentette ki Szász. /Bágyi Bencze Jakab, Benedek Sándor: Belharcok a polgári pártban. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./


lapozás: 1-30 | 31-32




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998