udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Sárközy Zoltán

2002. január 28.

A 12 tagú Regionális Választmányban az egyes megyei szervezetek részint szervezettségük, részint pedig az érintett magyar közösségek erejének megfelelően képviseltetik magukat. Az Ügyvivő Testületbe minden területi szervezet egy-egy képviselőt delegált. A Regionális Választmány, valamint az Ügyvivő Testület elnöke Sárközy Zoltán lett. Az Ügyvivő Testület tagjainak Borbély Zsolt Attilát (Arad), Orbán Mihályt (Bihar), Lemák Rudolfot (Máramaros), Dénes Andrást (Nagybánya) Veress Kupán Enikőt (Szatmár), valamint Májercsik Istvánt (Temes) választották. A találkozóról kiadott közlemény szerint a Reform Tömörülés helyi szervezeteinek regionális tetőszervezetét jelentő új testületeknek értelmét, funkcióját a tágan értelmezett Partium sajátos problémáinak megjelenítése, a tagság és az országos elnökség közötti közvetítés, a hasonló problémákkal találkozó helyi szervezetek működésének összehangolása, valamint a határ menti együttműködés fellendítésének szükségessége adja. A résztvevők meghallgatták Toró T. Tibornak, a Reform Tömörülés országos elnökének politikai beszámolóját, megtárgyalták a kedvezménytörvény életbe léptetésének gyakorlati tapasztalatait. A partiumi a második regionális választmánya a Reform Tömörülésnek, hiszen a székelyföldi már hónapokkal ezelőtt létrejött. Sárközi Zoltán szerint a problémák az RMDSZ-ben akkor keletkeztek, amikor különböző érdekcsoportok úgy alakították a viszonyokat, hogy csak egy szűk réteg számára legyenek biztosítottak a lehetőségek. Kifejtette: a Reform Tömörülés célja "visszatérni az RMDSZ gyökereihez". Borbély Zsolt Attila az elmondta: A Reform Tömörülés céljaival összeegyeztethetetlen az a politika, amit az RMDSZ folytat. "Mi tudvalevőleg ama bizonyos választóvonalnak az egyik oldalán állunk, a választóvonal pedig az autonomista politika, a saját magyar társadalom megteremtésének célkitűzése, illetve a kisebbségi politizálás és a nyelvi jogok biztosítása között húzódik. Mi úgy látjuk, hogy csak közhatalmi jogosítványokkal tudjuk biztosítani a magyarság hosszú távú fönnmaradását, ezt pedig nem lehet paktumpolitizálással elérni" – mondta. /Wagner István: Regionális választmány alakult. Létrejött a Reform Tömörülés partiumi tetőszervezete. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 28./

2002. október 25.

Nagybányán az RMDSZ közgyűlése és a Polgári Együttműködési Mozgalom lakossági fóruma egyaránt 25-30 kívülállót vonzott a helyszínre. Az RMDSZ közgyűlésén Ludescher István elnök, Vida Noémi ügyvezető alelnök, Böndi Gyöngyike parlamenti képviselő tartott beszámolót. A népszámlálási adatok szerint Nagybányán magyarok lélekszáma tíz esztendő alatt közel ötezerrel lett kevesebb. Az anyanyelvi oktatás fejlesztése szempontból előrelépésnek tekinthető Cziple Aurél helyettes főtanfelügyelő kinevezése, aki elődeinél jóval eredményesebben képviseli a magyar oktatás ügyét. A magyarországi Apáczai Közalapítvány támogatásával megvásárolt, és a Németh László Iskolaalapítvány kezelésében lévő egyelőre üresen áll. Szó esett a magyar egyházakat ért méltánytalanságról: míg az ortodoxok 500 fizetett egyházi alkalmazotti állással rendelkeznek megyei szinten, a római katolikus egyháznak mindössze 9 állással. Kulturális téren a Teleki Magyar Ház volt az elmúlt időszak egyik legnagyobb közösségi megvalósítása. Dávid Lajos, az EMKE helyi elnöke elmondta, sikerült valamit elindítani a nagybányai művelődési életben. Cziple Aurél elmondta: megyei szinten jelenleg 184 magyar első osztályos tanul, s kb. 250 gyermek részesül fakultatív magyar oktatásban. Ez kevés. A Polgári Együttműködési Mozgalom okt. 19-én tartotta alakuló összejövetelét. Felsőbányai, koltói, máramarosszigeti, szinérváraljai sőt szatmári érdeklődők is eljöttek, megjelent Toró T. Tibor és Szilágyi Zsolt képviselő, Borbély Zsolt Attila politológus, valamint Sárközy Zoltán, a nagyváradi polgári mozgalom egyik vezéralakja. Az esten lehangzott, hogy a polgári mozgalom Erdélyben abból a meggondolásból indult, hogy vannak peremre szorított/ szorult energiák, amelyeket az RMDSZ nem akart, nem tudott megszólítani. Az RMDSZ és a civil szféra kapcsolata sajátosan alakult, hiszen a pénzügyi "csapoknál" az RMDSZ ül, s azt támogat, akit akar. Az erdélyi magyar kisebbség elvileg öt forrásból részesülhet anyagi támogatásban: az RMDSZ-nek, mint politikai pártnak járó évi 5 milliárd lejes költségvetési támogatás mellett, a Kisebbségi Tanács évi 18 milliárdos, a Communitas Alapítvány által kezelt magyar alapjából, magyarországi állami (alapítványi) támogatásokból, önkormányzati költségvetésből, valamint Európai Uniós pénzügyi forrásokból. Ezek közül az első három legfontosabb forrást az RMDSZ tartja kezében. Normális körülmények között az RMDSZ-nek csak a pártpénzek fölött lenne szabad rendelkeznie, a többiről a civil társadalom kellene döntsön. /Vásárhelyi D. Miklós: Polgárok, pártok, politikák. RMDSZ-közgyűlés és a polgári mozgalom összejövetele. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), okt. 25./

2003. szeptember 30.

Tőkés László királyhágómelléki református püspök szept. 29-i sajtóértekezletének a Szabadság-szobor és az október 6-i aradi megemlékezés volt a témája. "Október 6. méltó megünneplését veszélyezteti a Szabadság-szobor körül kialakult áldatlan helyzet. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület, az önkormányzati mozgalom és a polgári egyesületek az emléknap megmentésére vállalkoznak" - jelentette be a püspök. Tőkés László a Szabadság-szoborral kapcsolatban kárhoztatta az RMDSZ megalkuvó és a román kormány szószegő politikáját. A püspök szerint a kormány által erőltetett román- magyar megbékélési park szükségtelen és elfogadhatatlan. A kormány lábbal tiporta az autonómia elvét, felülbírálva az aradi önkormányzatnak szoborügyben hozott határozatát. Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Ügyvivő Testületének elnöke úgy értékelte, a Szabadság-szobor körül kialakult helyzet a koccintáspolitika és a nem eredményorientált protokollumpolitika következménye. Sárközy Zoltán, a Nagyváradi Magyar Polgári Egyesület elnöke bejelentette, október 4-én Erdélyi Magyar Polgári-Önkormányzati Találkozó lesz Aradon. /Pengő Zoltán: Méltó ünnepet ülnének Aradon. Tőkés László "megmentené" az emléknapot. = Krónika (Kolozsvár), szept. 30./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998