udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 9 találat lapozás: 1-9
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Sárpataki János

1999. január 28.

Marosvásárhelyen a kilenc református egyházközség közül egyben, a Gecse Dániel /jelenleg Stefan cel Mare/ utcaiban működik diakóniai szolgálat: idős emberek orvosi utókezelése. Az asszisztensek fizetését a hollandiai testvérszervezet biztosítja., tájékoztatott Sárpataki János esperes. A gyülekezet elöregedő, hiszen a 4852 lélek tíz százaléka egyedül él. A rászorulók havonta jutnak segélycsomaghoz. Támogatják a jövedelem nélkülieket is. Mezey Sarolta: Diakóniai szolgálat. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 28./

1999. október 23.

Okt. 22-én Marosvásárhelyen a megyei RMDSZ-székházban gyûltek össze többen azok közül, akik az 1956-os magyar forradalmat követõen koncepciós perek áldozataiként meghurcoltattak, vagy nehéz börtönéveket szenvedtek. Az '56-os meghívottak: Csorvásy Szabó Gyula, Dénes Dávid, Fülöp G. Dénes, Fülpösi Jenõ, Gráma János, Horváth Ferenc, Joó Sándor, Kacsó Tibor, Kelemen Kálmán, Kun Zsigmond, Miklós István, Molnár Mihály, Nagy Géza, dr. Péter Lóránt, Tatárné Péterfi Irén, Lukács Gergely, Séra István, Sipos János, Szántó János, Varga László, Veress Sándor, Veress Zoltán, Bereczki Gyula, Schuller Jenõ, Szatmári Zoltán, Molnár János, Sárpataki János voltak. Nem tudtak mindannyian megjelenni, de szép számban eljöttek közülük a megemlékezésre. A magyar forradalom miatt elítélt Maros megyei szabadságharcosokat Kincses Elõd megyei elnök köszöntötte. A meghívottak mindegyike sorban felelevenítette tapasztalatait, a veréseket, kínzásokat, megaláztatásokat. Az 56-osok megköszönték az RMDSZ megyei szervezetének a megemlékezést, s örültek, hogy kilenc év után alkalmuk volt összegyûlni és elmondani, mi történt, mert, mint egyikük megjegyezte, eddig senki sem törõdött velük. Visszautasították egyes történészek azon állítását, miszerint 1956-ban Erdélyben nem történt semmi. Szerintük Erdélyben mindenki megtette, amire képes volt. /Mózes Edith: 1956-ra emlékeztek. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 25./

2002. március 1.

Az 1992-es népszámlálás alkalmával a határ menti, színmagyar Börvelyben több mint 2700 lelket írtak össze. Sárpataki János polgármester közölte: Magyarországra, a vajai konzervgyárhoz 30-40 fiatalt várnának a faluból. A státustörvény biztosította lehetőséggel élve, három hónapot dolgozhatnának ott. Idénymunkáról van szó. Alig néhányan jelentkeztek mostanáig. Sok börvelyi fiatalnak nagy szüksége lenne arra a háromhavi magyarországi keresetre, mégse tülekednek miatta. - 1989-ben Börvelyből átment ugyan 124 személy Magyarországra, de időközben közülük 25-26-an hazatértek, azóta pedig leállt a kitelepülés. Magyarországon Kovács Lászlóék feleslegesen félnek az ottani munkaerőpiacot elöntő román áradattól. Még a börvelyi magyarok se nagyon igyekeznek kimenni dolgozni. /Kínál György: A munkanélküli magyarok se mennek… = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./

2002. augusztus 26.

Augusztus 24-én Marosvásárhelyen a IV. Öregdiák Világtalálkozó részvevői ellátogattak a Bolyai Múzeumba, ahol Spielmann Mihály főkönyvtáros a Bolyai-kéziratok sorsáról beszélt. Az Öregdiákok Baráti Körének nevében Mátyás Zoltán számolt be arról, hogy gyémánt-, arany- és hűségfokozatú oklevéllel tüntetve ki azokat, akik jeles tettekkel, sikeres pályafutásukkal öregbítették az iskola hírnevét, vagy erkölcsileg illetve anyagilag támogatták az iskolát. A neves Bolyai-kutatók közül dr. Kozma Béla, dr. Kiss Elemér és dr. Weszely Tibor gyémánt Oláh Gál Róbert, Oláh Anna és T. Tóth Sándor, az iskola ma 90 éves egykori igazgatója aranyfokozatot kapott. A továbbiakban oklevéllel ismerték el mindazoknak a volt bolyais diákoknak a tevékenységét, akik tudományos illetve művészeti téren alkottak maradandót, akik kimagasló közéleti szerepet töltöttek, töltenek be. Gyémántfokozatú oklevelet nyújtottak át dr. Csiha Kálmán nyugalmazott püspöknek, dr. Sárpataki János nyugalmazott esperesnek és Tőkés Eleknek, akik elősegítették a Református Kollégium újraindulását. Az utolsó napon az emléktáblák leleplezése, a díszterem, sportpálya és tornacsarnok névadó ünnepsége, valamint koszorúzás után felolvasták a zárónyilatkozatot. Kiss József nyugalmazott tanár emlékezett az évtizedekig rejtegetett, megsemmisítésre ítélt emléktáblákról és a táblák méltó helyükre való visszahelyezéséről. Augusztus 25-től a Bolyai Farkas Líceum díszterme Bolyai János nevét viseli, a sportcsarnokot és a sportpályát a nagy hírű iskola két volt tanáráról, Horváth Andrásról illetve Fülöp Györgyről nevezték el. Horváth András (1911-1951) a "mozogj, sportolj, fejleszd magad harmonikusan!" életelvét tarisznyálta útravalónak minden tanítványa számára. Fülöp György tanár (1921-2001) életének több mint felét iskolája falai között töltötte el. A zárónyilatkozat szerint az oktatók és diákok sorából kiemelkednek a világhírű tudósok, Bolyai Farkas és fia, Bolyai János. Az iskola épületét, anyagi javait 1948-ban államosították, majd 1960-tól kezdődően fokozatosan egyre több román tannyelvű osztályt telepítettek az intézménybe, a magyar osztályok számának csökkentésével párhuzamosan. Felhívnak mindenkit, hogy az iskola magyar tannyelvű státusa visszaállításán és ennek a jellegnek megőrzésén munkálkodjon. A IV. Bolyai Világtalálkozó záróakkordjaként koszorúzási ünnepségekre került sor. /Antalfi Imola, Bodolai Gyöngyi, Korondi Kinga: Véget ért a IV. Öregdiák Világtalálkozó. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 26./

2003. november 1.

Okt. 31-én szobrot állítottak Petőfi Sándornak a Szatmár megyei Börvelyen. Börvely központját Petőfi térnek nevezik, a település kultúrotthona szintén a költő nevét viseli. A település szülötte, Pécsi Ferenc parlamenti képviselő, valamint Sárpataki János polgármester együtt leplezte le Erdei István szobrászművész alkotását. "A magyar irodalom egyetlen alakja sem büszkélkedhet annyi szoborral és emléktáblával, mint Petőfi, a mai ünnepséget megelőzően például Kínában állítottak szobrot a magyar költőnek" - hívta fel a figyelmet köszöntőbeszédében Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke, felelevenítve a 80-as évek Tiennamen téri diáktüntetéseit, ahol kínaiul skandálták a "Szabadság, szerelem, e kettő kell nekem" Petőfi-idézetet. /Erdei Róbert: Petőfi-szobor Börvelyen. = Krónika (Kolozsvár), nov. 1./

2004. június 9.

A négy évvel ezelőttinél jobb eredményt ért el az RMDSZ Szatmár megyei szinten is, hiszen 13 személyt /Szabó István, Csehi Árpád, Kovács Máté, Kaiser Stefan, Draveczky Károly, Kramer Csilla, Visnyai Csaba, Günthner Tibor, Véron András, Tóga István, Marginean Horn Éva, Muzsnay Árpád, Gábor József/ delegálhat a 33 főből összetevődő Szatmár Megyei Tanácsba. Szabó István maradhat a Szatmár Megyei Tanács elnöke. Szatmár megyében a magyar falvakban is jól szerepeltek az RMDSZ–es jelöltek. Az első fordulóban dr. Incze Lajos (Halmi), Koczán Levente (Túrterebes), Szabó Elek (Egri), Dobos István (Mikola), Balogh Sándor (Kálmánd), Pap József (Szatmárhegy), Nagy József (Pálfalva), Svegler Albert (Csanálos), Balogh Ferenc (Hadad), Gaman Mihály (Pusztadaróc), Sárpataki János (Börvely), Domokos Sándor (Kolcs) nyert az RMDSZ jelöltjei közül, míg a Német Demokrata Fórum első körben befutó polgármesterjelöltjei Fezer Gábor (Mezőterem), Nagy Mária (Mezőpetri), Heinrich Mihály (Mezőfény) és Löchli Mihály (Csomaköz). /Simon Levente: Tizenhárom megyei tanácsosa lesz az RMDSZ–nek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 9./

2008. február 29.

Folynak az előkészületek a börvelyi Móricz Zsigmond–szobor felállítására: a kezdeményezés már két évvel ezelőtt indult, viszont a polgármester szerint a helyi tanácsban tapasztalt ellentétek mellett nem haladtak előre. Még a nyár előtt felállítaná a börvelyi önkormányzat Móricz Zsigmond szobrát Újbörvelyben, jelezte Sárpataki János. /(fodor): Móricz–szobor. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), febr. 29./

2009. január 9.

Már jó ideje kész a Szatmár megyei Börvelyben felállítandó Móricz Zsigmond-szobor gipszváltozata, de Erdei István szatmári szobrász alkotásáról a helyiek eddig nem sokat tudtak. Kiss Zoltán RMDSZ-es alpolgármester örömmel fogadta a szobor hírét, Móricz Zsigmond többször járt Börvelyben. Jelenleg nincs pénzük, de közadakozással és pályázati pénzekből sikerülne felállítani a szobrot, mondta az alpolgármester. Volt már többször szó róla, hogy Börvely népe szobrot állít a nagy írónak, komolyabb kezdeményezés azonban csak a múlt év tavaszán született, amikor Sárpataki János akkori polgármester felkérte Erdei Istvánt, hogy formázza meg a mellszobrot. A művész elkészült a gipszváltozattal, a helyhatósági választások után Sárpatakinak mennie kellett, és a tervről megfeledkeztek. /Sike Lajos: Móricz visszatér Börvelybe? = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./

2009. január 12.

Sárpataki János volt polgármester elmondta, hogy Börvelyben felállítandó Móricz Zsigmond szobor díját kifizeti Erdei István szobrászművésznek. Az egész börvelyi magyar közösségnek kell egységesen kiállni a szobor felállítása érdekében. /Sike Lajos: Sárpataki János kifizeti a Móricz-szobor alkotóját. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./ Előzmény: Sike Lajos: Móricz visszatér Börvelybe? = Új Magyar Szó, jan. 9.


lapozás: 1-9




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998