udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Ségercz Ferenc

2000. július 28.

A Szeret-Klézse Alapítvány szervezésében júl. 22. - aug. 4-e között csángómagyar fiatalok táboroznak Gyimesbükkben. Duma András, Kotis Mihály, Hegyeli Attila fáradságot nem ismerő munkájának eredményként 36 klézsei, dioszéni, forrófalvi, lujzikalagori, tamási és bákói fiatal, köztük egyetemi hallgatók, érettségizettek, gimnazisták, elemi iskolások ismerkednek egymással és az irodalmi magyar nyelv rejtelmeivel moldvai és gyimesi csángó népdalokat és táncokat tanulva. A talpalávalót a sepsiszentgyörgyi Fabatka népzenei együttes húzza Ségercz Ferenc irányításával. Nem maradnak el a kirándulások sem, de a sportvetélkedőknek is nagy sikerük van. /(Deáky András): Moldvai Csángómagyar Ifjúsági Tábor. = Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./

2001. október 9.

Az évek óta húzódó moldvai magyaroktatás most új lehetőséggel bővül. Nem a bákói tanfelügyelőségnek köszönhetően, hanem a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének kitartó munkája eredményeként - a Romániai Magyar Pedagógusszövetség támogatásával - idéntől immár több mint négyszáz csángó gyermek tanulhat anyanyelvén is. A két szövetség közös pályázata révén a tanévkezdéssel egy időben hét moldvai faluban indult délutáni tanítás - tájékoztatott Bilibók Jenő, aki pusztinai lakásában már tavalytól tanít magyarul. Ugyancsak tavaly a klézsei csángó házban mintegy száz kisiskolás sajátíthatta el a magyar írást, olvasást. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma idén kilencmillió forinttal támogatja a programot, így lehetőség nyílt az alternatív oktatás kiterjesztésére további öt helységben: a Klézséhez tartozó Budán és Somoskán, valamint Trunkon, Külsőrekecsinben és Dioszénben indultak magyar csoportok. Van, ahol hét végén (Pusztina) és van, ahol délután tartják az órákat a tanerők saját portáján vagy bérelt házakban. Arra egyelőre kevés az esély, hogy valamelyik iskola adjon otthont a délutáni magyartanításnak. Bilibók Jenő szerint erre a későbbiekben esély csak Külsőrekecsinben lehet, de nem adják fel azt a reményt, hogy a pusztinai iskolával, illetve a községközpont polgármesteri hivatalával és a tanfelügyelőséggel folytatott egyeztetés végül eredményre vezet. Az iskolakezdéssel egy időben az oktatást vállaló tizenkét tanár megkezdhette a munkát. Ebben az is segítette őket, hogy az Apáczai Alapítvány által elsős magyar diákoknak támogatásul küldött könyvcsomagot a csángó gyermekek is megkapták. A tizenkét tanár egyike a sepsiszentgyörgyi Ségercz Ferenc, a táncházak és előadások ismert furulyása. /(Ferencz): Magyaroktatás Moldvában. Közel félezer gyermeket tanítanak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 9./

2001. október 11.

Hegyeli Attila, a Moldvai Csángó-Magyar Szövetség programfelelőse jelezte, hogy a tavalyi tapasztalatokon okulva, a magyar nyelv csángóföldi oktatása az iskolán kívül zajlik az idei oktatási évben. A szövetség pályázatot nyújtott be a nyáron a hálózat megszervezésére, s a magyar oktatási tárca és az RMPSZ segítségével szeptemberben végeztek a szervezéssel. "Az oktatást minden helyszínen megkezdtük, a pedagógusok és gyerekek közösen dolgoznak. Pusztinán: Bilibók Jenő, Barnat Simona, Nyisztor Ilona és Ségercz Ferenc foglalkoznak kicsikkel és nagyokkal. Trunkon: Róka Szilvia, Dioszénben: Farkas Mónika tanít, Klézsén: Mihálydeák Adél, Borsos Gyöngyi, Hegyeli Attila foglalkozik kicsikkel, nagyokkal és felnőttekkel. Somoskán: Bogdán Melinda, Külsőrekecsinben: Szarka Felicia és Ghiurca Valentin dolgoznak. Okt. 13-án, tartják az első tanártalálkozót Klézsén. Ekkor a tanárok beszámolnak az indulás nehézségeiről, sikerekről, kudarcokról. /Csángómagyar oktatás 7 faluban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./

2002. június 3.

Gazdag műsora volt a Barót Napok ünnepségsorozatnak. Kiss István tanította az erdélyi táncokat a fiataloknak. A sepsiszentgyörgyi Fabatka csángó muzsikát adott elő, majd Ségercz Ferenc tanított moldvai táncokat. Örömet szerzett a megzenésített gyermekverseket játszó Kelekótya együttes. A színházkedvelők a Csíki Játékszín Csipike mesejátékát tekinthették meg, majd a Kelemen Antal karnagy vezette rétyi Kováts András Fúvósegyesület zenélt. /(hecser-benkő): Barót Napok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 3./

2004. november 30.

Öt éves a kolozsvári Ördögtérgye Táncegyüttes. A főként egyetemi hallgatókból álló csapat nov. 27-én ünnepelte születésnapját a Diákművelődési Házban, amelyre más városokból is sokan eljöttek. A gálaelőadáson több kolozsvári együttes – a Bogáncs, a Szarkaláb és a Zurboló lépett fel, a szamosújvári Kaláka és a házigazda Ördögtérgye, illetve az Utánpótlás csapat. Több zenekar is kísérte a táncokat: Albert Szilárd – Szilike és zenekara Kolozsvárról, a marosvásárhelyi Farduló, és Sepsiszentgyörgyről a Háromszék, illetve Ségercz Ferenc és barátai. Mind a gálaműsor, mind a vasárnap hajnalig tartó táncház zajlott, amely állandó székhelyet biztosít az Ördögtérgyének. /(Rostás-Péter Emese): Öt éves az Ördögtérgye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./

2006. december 27.

Tóth Andrea, a kézdivásárhelyi Petőfi Sándor Általános Iskola pályakezdő tanára a színjátszás szerelmese, a Maskara nevet viselő színjátszó csoport rendezője volt a házigazdája az általános iskolások színjátszó seregszemléjének. A zsűri elnöke Dávid Péter színművész volt. Mindhárom csoportból a legjobb egyéni alakításokat díjazták. Este a táncházban Ségercz Ferenc és barátai húzták a talpalávalót, a gyermekeknek moldvai csángómagyar táncokat tanítottak. A seregszemle második napján Dávid Péter tartott előadást a színjátszó palántáknak, László Bakk Anikó és három kolozsvári zenésztársa zeneműhely keretében készítette fel a színjátszókat. /Iochom István: Általános iskolás színjátszók seregszemléje. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 27./

2007. november 13.

A moldvai csángómagyarok története, néprajza és élete központi témája a baróti Gaál Mózes Közművelődési Egyesület szervezésében november 13-án kezdődő XV. Erdővidéki Közművelődési Napoknak. A nyitónapon Halász Péter budapesti néprajzkutató Erdőfülében Szeret vize martján… A moldvai csángómagyarok múltja, jelene és jövője címmel tart vetítettképes-előadást, amelyet a napok során több helyszínen is megismétel. A csángómagyarok megismerését szolgálja a Képek a moldvai csángók kultúrájából című kiállítás is, az Erdővidék Múzeumában, továbbá Zakariás Erzsébet kolozsvári néprajzkutató Miesnapok képei. Moldvai csángó hétköznapok című könyvének Baróton esedékes bemutatója, valamint Ségercz Ferenc és barátai péntek esti táncháza a baróti Művelődési Házban. Az idei napok rendezvényei Erdővidék tizennégy helységére terjednek ki. /Benkő Levente: Középpontban a csángók. = Krónika (Kolozsvár), nov. 13./

2008. október 18.

Ségercz Ferenc több mint tíz évvel ezelőtt, Sepsiszentgyörgyön elhatározta, hogy elindít egy pásztorfurulya- és népzenekurzust diákok számára, hogy továbbadja a hagyományok, a néptánc és főként a népzene, a magyar kultúra szeretete. A mindössze 13–17 éves diákok egyre ügyesebben muzsikáltak, így létrejött a Fabatka. A felcsíki, moldvai és gyimesi népzenét tanuló és játszó gyerekegyüttes, Ségercz vezetésével táncházakban zenélt. A zenekar véglegesen 2005–2006-ra állt össze, amikorra a régi tanítványok igazi muzsikusokká váltak, ugyanakkor olyan képzett zenészek csatlakoztak a zenekarhoz. A Fabatka első anyaga 2000-ben jelentette meg Tegnap és ma mentem haza címmel. Most jelent meg a harmadik, a legkiforrottabb anyaguk. /(bende): Fabatka, ami annál jóval többet ér. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998