udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 11 találat lapozás: 1-11
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Sík Sándor

1997. június 16.

Jún. 5-i keltezéssel felmentették Kincses Elemért a marosvásárhelyi Nemzeti Színház aligazgatói állásából. Kincses Elemér nyilatkozott leváltásáról, melyet nem a miniszter, hanem Kelemen Hunor államtitkár írt alá. Az indoklás valótlanságokat állít, egyes megfogalmazásai emberi és művészi méltóságát sérti. Kelemen Hunor elismerte, nyilatkozta Kincses, hogy döntése meghozatalában bizonyos erők sugallatára is hallgatott. Kincses Elemér elmondta: "Egyetlen színház vagyunk, amely Sütő Andrást három év alatt háromszor tűzte műsorra, az idén Sík Sándornak István, a király című darabját" játszották. Elképzelése szerint a színház magyar tagozatának Marosvásárhely, Erdély magyarságát kell szolgálnia minél magasabb szinten. - Anyagi és morális leépülés fenyegeti a színházat. A színháznak "megmaradásunkat kell szolgálni". "Ellentétbe állítani a nemzetit, a hagyományosat az értékkel, a leggonoszabb politikai tettek egyike." Úgy érzi, "eltávolíttatásom politikai döntés", mert "politikai, esztétikai és morális elveim sajnos gyökeresen mások mint azé a hatalomé, amelyik most engem leváltott." 1990 márciusában Andrei Plesu esszéíró, filozófus nevezte ki, és 1997 júniusában Kelemen Hunor ifjú RMDSZ-es államtitkár váltotta le. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./

2000. július 13.

A marosvásárhelyi Nemzeti Színház vezérigazgatója - versenyvizsgával - Cristian Ioan színész-rendező lett. A színház Tompa Miklós tagozata ősszel hosszabb turnéra indul, a Svédországi Magyarok Szövetségének meghívására bemutatják Sík Sándor István király című történelmi drámáját. A magyar tagozat az erdélyi városokat is felkeresi, játszanak Déván, Zilahon, és más olyan településeken, amelyeket jó ideje elkerülnek hivatásos magyar színházak. /Új vezérigazgatója van a Nemzeti Színháznak. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 13./

2000. szeptember 13.

A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének meghívására szept. 11-25. között svédországi turnén vesz részt a marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata Sík Sándor István király című színművével. Előadásokat tartanak Jönköping, Göteborg, Stockholm, Ljungby, Kristianstad és Malmö városokban. /(Kiss Éva irodalmi titkár): Marosvásárhelyi színészek Svédországban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./

2000. szeptember 27.

Szept. 26-án tartotta évadkezdés előtti sajtótájékoztatóját a Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata. Béres András, a tagozat művészeti igazgatója felvázolta a 2000-2001-es évad társulati elképzeléseit, valamint Molnár Ferenc Liliom című színművének szept. 29-i bemutatójáról tájékoztatott. Elmondta, hogy jelentős pályázatokat nyertek Az ember tragédiájának a színrevitelére. A Magyar Kulturális Örökség Minisztériuma, A Nemzeti Kulturális Alapprogram és a magyarországi kulturális alapítványok mellett a társulat támogatásában jelentős részt vállal a marosvásárhelyi székhelyű Prospero Alapítvány. A társulat tagjai most érkeztek haza külföldi turnéjukról, a Svédországi Magyarok Kulturális Szövetsége meghívására Sík Sándor István király című történelmi drámájával vendégszerepeltek az északi országban. /(lokodi): Pénteken este bemutató. Molnár Ferenc: Liliom. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 27./

2000. október 22.

A nagykárolyi római katolikus teológiai líceum új nevet kapott. Ettől az iskolai évtől Kalazanci Szent József Teológiai Líceumnak nevezik. A névadó ünnepi szentmisén megjelent a magyarországi Piarista Diákszövetség elnöke, Szűcs Ervin is. Ez alkalommal negyedszer látták vendégül a budapesti Sík Sándor kamarakórust. /Névadó ünnepség. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 22./

2001. augusztus 18.

Az RMDSZ Brassó megyei szervezete és az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület a Szent István-nap megünneplése és a millenniumi év befejezése alkalmából aug. 19-én ünnepi műsort szervez a brassó-belvárosi római katolikus templomban. A szentmisét követően László Károly, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház művésze Sík Sándor Szt. István király című színművéből ad elő részleteket a Brassói Magyar Dalárda közreműködésével, majd az Áprily Lajos Gimnázium udvarán levő Széchenyi-emléktábla megkoszorúzására kerül sor. /(Tóásó Áron Zoltán): Szent István megünneplése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./

2003. január 11.

Kovács Nemere nyugdíjas tanárként mondta el véleményét a megváltozott a középiskolai magyar tanrendről. A diákok véletlenül tudhatják csak meg, hogy a magyar irodalomban volt egy Janus Pannonius, egy Eötvös Károly, egy Móra Ferenc, esetleg egy Sík Sándor vagy Nemes Nagy Ágnes. Tizenkettedikben az erdélyi magyar irodalmat kellene tanítani. Hamarabb született erdélyi magyar irodalomtörténeti értékelés románul, mint magyarul, egyelőre tehát erdélyi irodalomtörténet kellene. Az erdélyi magyar irodalom - regionális jelentkezésként - Szabó Dezsőékkel kezdődik. Aztán van utódállami, romániai magyar irodalom. Nem esik szó Nyírő Józsefről, Ligeti Györgyről, alig esik szó Kemény Jánosról, Bánffy Miklósról, a Romániában halálraítélt Wass Albertről, Reményi Sándorról, P. Gulácsy Irénről, másokról, a Pásztortűz, az Erdélyi Helikon, az Erdélyi Fiatalok vagy más lapok és folyóiratok íróiról. Kós Károly életművét még mindig a Budai Nagy Antal históriája szemlélteti, viszont a Varjú nemzetség csak csonkán jelent meg , Tamási Áron-összkiadás sincs. Viszont életmű-kötet tiszteleg Gaál Gábor, Szilágyi András, Korvin Sándor, Brassai Viktor, Salamon László, Hajdu Zoltán stb. előtt. Nincs itt valami aránytalanság? /Sz. Cs.: Akinek inge, vegye magára. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./

2003. augusztus 25.

A budapesti Evangélium Színház erdélyi körútja során a héten Hargita megyébe érkezik. Aug. 29-én, pénteken Székelyudvarhelyen, másnap Csíkszeredában mutatják be Sík Sándor István király című kétrészes drámáját. István király szerepét Bitskey Tibor Kossuth-díjas, érdemes művész alakítja, Gizella királynét pedig Borbáth Ottília, aki hosszú évekig volt a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház tagja. /Budapesti színház vendégjátéka. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 25./

2004. szeptember 30.

Szept. 29-én kezdődött a Határon Túli Irodalom Hete Székesfehérvárt.Erdélyi, felvidéki, vajdasági és magyarországi írók, költők, irodalomtörténészek gyűltek össze immár negyedik alkalommal, az idei téma: Mítosz és transzcendencia a határon túli magyar irodalomban. Az istenkereséstől az imádságig című bevezető előadásában Pomogáts Béla irodalomtörténész arra kereste a választ, hogy van-e egyáltalán értelme a vallásosságnak, az istenhitnek, kell-e, lehet-e ezzel a fogalommal foglalkozni az irodalom értelmezésekor. Az előadó kitért Balassi, Zrínyi, Vörösmarty, Babits, Juhász, Ady, Áprily, Szabó Lőrinc költészetére, illetve az úgynevezett katolikus irodalomra, amelynek legjelentősebb képviselője Sík Sándor volt. Pécsi Györgyi Határon járok örökké című értekezésében a metafizikai végtelenség és racionális hit problémáját taglalta Szilágyi Domokos költészetében. Szabó Ferenc költő az istenkeresésről értekezett a modern irodalomban. A találkozón az erdélyi irodalmat Gálfalvi György, a Látó főszerkesztő-helyettese, Ferences István, a Székelyföld főszerkesztője, Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője, Lászlóffy Aladár költő, illetve Sebestyén Mihály író képviseli. Láng Gusztáv előadásában a Tamási Áron novelláiban található népi hiedelmek és mitológiai ősképek szerepét emelte ki. Ferenczes István Csíksomlyó, a titok, a mindenség, a csoda címmel értekezik, Bakonyi István Kányádi Sándor költészetéről tart előadást. /Antal Erika, Székesfehérvár: Istenhit és irodalom. = Krónika (Kolozsvár), szept. 30./

2006. május 5.

Sík Sándor a magyar katolikus irodalom és tudományosság egyik legjelentékenyebb huszadik századi képviselője: piarista szerzetes, szegedi egyetemi tanár, a magyarországi piaristák tartományfőnöke – emellett kiváló költő és irodalomtudós, akinek nevéhez egy könyvtárra való szépirodalmi, tudományos és hitbuzgalmi munka fűződik, írta róla Pomogáts Béla. A második világháború idején – Észak-Erdély visszacsatolása után Sík Sándor nyarait – 1941 és 1944 között négy alkalommal – a Szociális Testvérek Rendjének marosfői házában töltötte. Ekkor születtek Sík Sándor marosfői versei. Most Pomogáts Béla közreadta marosfői versek válogatását /Vízözön előtt/, a csíkszeredai Pallas–Akadémia Kiadó gondozásában. /Pomogáts Béla: A marosfői nyár békéje. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 5./

2006. május 8.

Jó pásztor és a hivatások vasárnapján, május 8-án Marosfőn Tamás József püspök mutatott be szentmiseáldozatot, nemcsak az édesanyákról emlékezett meg, de Sík Sándor piarista szerzetesről, költőről és egyetemi tanárról is, akinek emlékére a szentmise végén emléktáblát lepleztek le a Szociális Testvérek Társasága házánál. A szertartás után Kozma Mária író, a csíkszeredai Pallas–Akadémia Kiadó főszerkesztője Sík Sándor Vízözön előtt című kötetét mutatta be. Őt Pomogáts Béla, a Márton Árpád által illusztrált kötet előszóírója és Fülöp Magdolna, a Szociális Testvérek Társaságának elöljárója követte. Az emléktáblát Tamás József segédpüspök és Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány elnöke leplezte le, majd a püspök szentelte meg és mondott imát. Sík Sándor 1941 és 1944 között a nyári hónapokat e marosfői házban töltötte. Itt született verseit tartalmazza a kötet. A dr. Jakab Gyula műhelyéből kikerül márványtáblára a költő Csíkszenttamáshoz fűződő, Lajtorjás szekéren című versének egyik szakaszát vésték: „Elnémult és szívemre ült az este. / Szénaillat közt halódtak a rétek. / Szemem az elvesző utat kereste, / De nem találta csak az egy sötétet. / A felelőtlen szél is ellohadt / a hangtalanul lebbenő sóhajra, / Mely elhagyta gazdátlan ajkamat: / „Hová megyünk?” / „Majd hová az Úristen akarja.”–// /Bajna György: Sík Sándorra emlékeztek Marosfőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 8./


lapozás: 1-11




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998