udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 18 találat lapozás: 1-18
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Sófalvi András

2002. szeptember 21.

Szept. 20-án Gyergyószentmiklóson tudományos rendezvényen emlékeztek az 1902 szeptemberében tartott csíktusnádi Székely Kongresszus 100. évfordulójára. A Székelyföld 2000 Munkacsoport kezdeményezte a tanácskozást. Dr. Garda Dezső képviselő, a rendezvény főszervezője felhívta a figyelmet arra, hogy a száz éve megtartott kongresszus irányelveinek gyakorlatba ültetését két háború és a kommunizmus évei megtörték, lehetetlenné tették, ezért ma ugyanazokkal a gondokkal küzd Székelyföld társadalma, mint akkor. A székelyföldi településtörténeti vizsgálatok egy lehetséges jövőkép kialakítására is alkalmasak, annál is inkább, mivel az előadók (Botár István, Garda Dezső, Kassay János, Köllő Miklós, Mara Gyöngyvér, Rácz Tibor, Sófalvi András, Vofkori László, majd a vitadélutánon a Naturland, az Amőba Ökoközpont és a Viridis természetvédő szervezetek képviselői) az egész Székelyföldet számbavették a településtörténet és annak lehetséges fejlesztése terén. /Bajna György: Székelyföldi településtörténet. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 21./

2005. február 21.

Megalakult az Udvarhelyi Klub, mely hiánypótló fórum kíván lenni a várost és lakosait érintő problémák megoldásában. Az előadások Székelyudvarhelyen a Küküllő Szállodában zajlanak. Néhány héttel ezelőtt tartották az első vitaindító előadást. Fecső Zoltán és Sófalvi András, a Haáz Rezső Múzeum régésze azoknak az Udvarhelyen található műemlékeknek, illetve régészeti szempontból jelentős épületeknek, ingatlanoknak a helyzetéről, mai állapotáról számolt be, amelyeket tulajdonosaik úgy újítottak fel, hogy az épületek teljesen elveszítették jellegüket. /(bb): Előadások az Udvarhelyi Klubban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 21./

2005. június 6.

Harminc muzeológus és történész találkozott az Erdélyi Múzeum-Egyesület bölcsészet, nyelv és történettudományi szakosztályának évi vándorgyűlésén Székelyudvarhelyen. A két szakosztály (régészet-muzeológia, történelem) tagjai előadásokat tartottak. Az EME Székelyudvarhelyen 1937-ben, illetve 1996-ban tartott vándorgyűlést, tavaly pedig Baróton. A plenáris előadást Egyed Ákos akadémikus, az EME elnöke tartotta június 3-án, gróf Mikó Imréről, az Erdélyi Múzeum Egyesület megalapítójáról. Az előadók közül tízen székelyudvarhelyiek vagy a városban dolgozó történészek (Forró Albert, Gidó Attila, Gidó Csaba, Gyarmati Zsolt, Hermann Gusztáv Mihály, Kápolnási Zsolt, Kolumbán Zsuzsanna, Róth András Lajos, Sófalvi András, Zepeczaner Jenő) voltak, akik főleg Székelyudvarhelyt vagy a környéket érintő kutatásaikról beszéltek. /Katona Zoltán: Városunkban találkoztak a székelyföldi muzeológusok. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 6./ Az előadások két helyszínen, a múzeumban és a könyvtárban folytak. A harminc előadóból ketten voltak magyarországi levéltárosok. Múzeumi kiadványokat is bemutattak, egyebek mellett Pál Antal Sándor–Zepeczaner Jenő: Udvarhelyszék 1848-1849-es dokumentumtára, (Haáz Rezső Múzeum, Székelyudvarhely) című munkát. Másnap a muzeológusok megkoszorúzták Szejkén Orbán Balázs sírját. /EME-vándorgyűlés volt Udvarhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./

2005. június 18.

Sófalvi András régész-történész, valamint Derzsi Csongor régészhallgató az általuk végzett ásatások eredményeiről számoltak be Székelyudvarhelyen. Kányád határában középkori templom, Árpád-kori szentély feltárását végzik. A bemutatott leleteket – kőmaradványokat, freskótöredékeket, kerámiatöredékeket – restaurálják. A régészeti feltárás a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum, valamint a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem hallgatói közreműködésével történik. /Szász Emese: Régészeti feltárás Kányádban. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 18/

2005. június 28.

Sófalvi András régész-történész tízéves munkáját összegezte Sóvidék a középkorban /Haáz Rezső Múzeum, Székelyudvarhely/ című munkájában. A szerző sófalvi származású, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem régész-történész szakán végzett, jelenleg a Haáz Rezső Múzeumban dolgozik. A Fejezetek a székelység középkori történelméből alcímet viselő könyv a Múzeumi Füzetek sorozat 23. darabja. A kötet legfontosabb részei az egyházi építészet, a sóvidéki várak, illetve a sóbányászat kérdéseinek taglalása. /Katona Zoltán: Sófalvi András: Sóvidék a középkorban. Igényes történelmi szakmunka. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 28./

2005. november 14.

November 11-13-án, a hét végén tartották meg az Erdélyi Magyar Régészek III. konferenciáját a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban. Az előzőekhez viszonyítva a csíksomlyói találkozó volt a legsikeresebb: több mint 100 egyetemi hallgató, érdeklődő volt kíváncsi a két szekcióban bemutatott, közel 50 előadásra. Az előadók között volt a budapesti dr. Takács Miklós régész; a szintén Budapesten élő kollégája, Benkő Elek, a székelykeresztúri múzeum egykori munkatársa; valamint Kacsó Károly és Bajusz István történészek, továbbá a házigazda szerepét betöltő Botár István és Darvas Lóránt régészek. Műsorfüzet tartalmazta az előadások jegyzékét. Két évvel ezelőtt alakították meg a Pósta Béla régész nevét viselő egyesületet, hogy támogassák a különböző intézményekben kutató szakemberek kapcsolattartását, információcseréjét – mondta Botár István, az egyesület igazgatótanácsának tagja. /Kristó Tibor: Erdélyi magyar régészek konferenciája. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 14./ A szervezők (Pósta Béla Régészeti Egyesület, Mikó Ferenc Egyesület, Csíki Székely Múzeum) nagy nevű szakembereket, régészeket, történészeket hívtak meg. Bajusz István, a Pósta Béla Régészeti Egyesület igazgatója elmondta, hogy az immár harmadik alkalommal megrendezett konferencia lehetőséget kínál elsősorban az erdélyi magyar régészek számára, hogy kutatásaikról beszámolhassanak a szakemberek előtt. Reményét fejezte ki, hogy ebből a konferenciából egyszer talán Magyar Régészeti Konferencia lesz, ahol az egész Kárpát-medence magyar régészei tarthatnának seregszemlét, és folytathatnának tudományos vitákat. Paszternák István, a magyarországi Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Miskolci Regionális Irodájának vezetője tartott előadást A kulturális örökségvédelem Magyarországon címmel. Ezt követően az előadások két (I. őskor–ókor, II. népvándorláskor–középkor) szekciókban folytatódtak. A résztvevők a három nap alatt közel ötven előadást hallgathattak meg (ízelítőül csak a Székelyföldhöz kapcsolódó néhány előadás témáját emeljük ki: Sztáncsúj József: Ember- és állatábrázolások a kora rézkori Erősd-kultúrában; Szabó Gábor–Dénes István: Régészeti topográfiai munkálatok a délkelet-erdélyi Vargyas-patak szorosában; Méder Loránd: Bronzkori balta Lisznyó határából; Asztalos István: Római határvédelem Délkelet-Erdélyben; Székely Zsolt: Újabb gót leletek Háromszéken; Benkő Elek: Középkori udvarház a Székelyföldön; Derzsi Csongor–Sófalvi András: Régészeti kutatások Kányád középkori templománál; Botár István: Régészeti kutatások Csíkmindszenten; Darvas Lóránt: A csíkszeredai Mikó-vár régészeti kutatása). /Mihály János: III. Erdélyi Magyar Régészeti Konferencia Csíksomlyón. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 21./

2006. március 29.

Székelyudvarhely belterületének legrégebbi középkori leletei kerültek elő a központi Barátok templomából az utóbbi két hét alatt végzett ásatások során. A ferences templom renoválásába kezdtek, a padlózat alatt a régészek a felszíni jelek alapján érdemesnek látták több kutatóárok megnyitását. Az ásatásokat végző Sófalvi András, a Haáz Rezső Múzeum régész-történésze elmondta, Árpád-kori, illetve 14–15. századi településobjektumok nyomaira bukkantak. Az Árpád-kori leletek bizonyítják, hogy a város központi részében már akkor létezett település. /Máthé László Ferenc: Városunk legrégebbi középkori leletei. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 29./

2006. április 5.

Sikerült beazonosítani az egykori Szentimrefalva templomának helyét, és néhány napja a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum régészei nekifogtak a templomfalak feltárásához. Sófalvi András régész kollégájával, Nyárádi Zsolttal együtt végzi a munkálatokat. A templom helyét egy nem szakmabeli, de lelkes gyűjtő udvarhelyi lakosnak, Szász Viktornak köszönhetően sikerült azonosítani. /Katona Zoltán: Elkezdődtek az ásatások Szentimrefalván. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 5./

2006. május 21.

A székelyudvarhelyi ferences templomban a belső felújítási munkálatok során Árpád-kori leleteket tártak fel a régészek, Sófalvi András és Nyárádi Zsolt. A környéken nem Székelyudvarhely az egyedüli település, ahol Árpád-kori leletekre bukkantak. /Középkori leletek Székelyudvarhelyen. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 21./

2006. október 19.

A 13. századból, az Árpád-korból származó épületalapokat tárt fel a bágyi református templom belsejében Sófalvi András, a székelyudvarhelyi múzeum régésze. A Homoródszentmártonhoz tartozó falu késő gótikus kori temploma a 15. század végén épült; a padló felújítási munkálatai közben felmerült a gyanú, hogy a templom belsejében korábbi épületalapok rejtőznek. „Csak művészettörténeti alapon datálhatjuk az Árpád-kori templomot, de így is bizonyossággal kijelenthető, hogy a 13. században épült. Mivel nem volt lehetőségünk a teljes feltárásra, nem találtunk érméket vagy más, a kormeghatározásban segítő tárgymaradványokat” – magyarázta Sófalvi András. Bágy első írásos említése 1566-ból származik, korábban sem a helység, sem temploma nem jelenik meg még utalás formájában sem. A csak személynévből, rag nélkül képzett helynév viszont korai, Árpád-kori névadásra utal, ezért joggal feltételezhető, hogy a székely betelepedés korában már a templom is felépült. /Kovács Csaba: A 13. századból származó épületalapokat tártak fel a Hargita megyei településen. = Krónika (Kolozsvár), okt. 19./

2006. november 2.

A felújítás alatt álló, több mint 500 éves, gótikus stílusban épült bágyi templomban Sófalvi András régész-történész ásatásokat végzett. A jelenleg 250 lakost számláló Bágyban egy – valószínűleg – 13. századi, félköríves záródású szentély ívelt szakasza került napvilágra. /B. Bencze Jakab: Árpád-kori templom romjait tárták fel Bágyban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 2./

2006. december 6.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya azzal a szándékkal írt ki 2006 tavaszán debüt-díjat, hogy kiosztása évről évre alkalmat teremtsen arra, hogy a figyelem az új tudósgeneráció tagjaira irányuljon. A díjra négy kutató adta be pályázatát. Killyéni András-Péter /sz. 1979/ Kolozsvárt szerzett oklevelet a Műszaki Egyetemen. A MOL romániai adatbázis kezelő mérnöke, a Református Kollégium oktatója. Kutatási területe a kolozsvári sportélet története. A pályázatra A kolozsvári sportélet életrajzi gyűjteménye című összefoglaló munkáját nyújtotta be. Murádin János Kristóf /sz. 1980/ a BBTE történelem-filozófia karán szerzett oklevelet, jelenleg ugyanitt a doktori iskola hallgatója. A pályázatra Ercsey Gyula Farkasok árnyékában. Kolozsváriak a Gulágon című emlékiratát nyújtotta be, melyet sajtó alá rendezett, előszóval és jegyzetekkel látott el. Simon Zsolt /sz. 1975/ a BBTE történelem szakán szerzett egyetemi oklevelet, jelenleg az ELTE medievisztikai doktori programjának hallgatója, a marosvásárhelyi Gheorghe Sincai Társadalomtudományi Kutatóintézet munkatársa. Tanulmányokat, recenziókat publikált. A pályázatra a Századok című szakfolyóiratban 2006-ban megjelent, A baricsi és kölpényi harmincadok a 16. század elején tanulmányát nyújtotta be. Sófalvi András /sz. 1973/ az ELTE történelemtudományi karán végzett, jelenleg ugyanezen egyetem doktori programjának hallgatója, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum munkatársa. Sóvidék a középkorban. Fejezetek a székelység középkori történelméből című összegző munkája a Haáz Rezső Múzeum kiadásában jelent meg 2005-ben. Forrásfeltáró, feldolgozó, a tudományosság elvárásait következetesen érvényesítő munkájáért az EME Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztályának Debüt-díját 2006-ban Simon Zsolt kapja. /Az EME Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya: Az EME Debüt-díj első kiosztása. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./

2007. június 7.

Sokszögzáródású késő gótikus szentély alapjai kerültek napvilágra a Székelyudvarhely szomszédságában fekvő Telekfalván. A Felsőboldogfalvához tartozó, mindössze 150 lelket számláló faluba a napokban hívták ki a székelyudvarhelyi múzeum régészeit leletmentő ásatásra. Sófalvi András, a székelyudvarhelyi múzeum régésze szerint a gótikus építészet kései, már átmeneti korszakából származhat a templom, valószínűleg a 16. század elején építették. /Kovács Csaba: Az első említésnél régebbi a lelet. = Krónika (Kolozsvár), jún. 7./

2007. október 5.

Régi vágya teljesül a máréfalvi Kovács Piroska nyugalmazott tanárnőnek, az általa évek óta kutatott korabeli dokumentumok, írásos források ismeretében sikerült végre a régi templom nyomaira bukkanni a faluközponttól mindössze 300 méterre fekvő Botosdűlőn. A székelyudvarhelyi múzeum fiatal régésze, Sófalvi András – aki ötödmagával, köztük régészhallgatókkal – végzi a feltáró munkát, tájékoztatott az ásatás eddigi hozadékáról. Ezen a területen évek óta az eke nyomán, feltételezhetően egy középkori templomból származó tégla, kő, habarcs, emberi csontok kerültek felszínre. Kovács Piroska tanárnő levéltári kutatásaira hivatkozva elmondta: a gyulafehérvári püspökség irattárában olyan folyamodvány szövegét őrzik, amelyben Lábas János páter az 1600-as évek derekán a régi, omladozó templom helyébe új megépítését szorgalmazza. (Egyébként a mai templom 1772-ben épült.) Eddig két kutató-szelvényt húztak. Az elsőben már felszínre bukkant egy régi cinterem fala, merőleges rá egy másik falrész, amely feltehetően a hajdani kaputorony, netán harangtorony maradványa lehet. A másik szelvényben egy középkori gótikus és egy korábbi félköríves templom szentélyére bukkantak. /Kristó Tibor: Botosdűlő feltárja titkait. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 5./

2008. december 17.

Régészek, történészek, műemlékvédők, muzeológusok részvételével zajlott december 16-án Csíkszeredában az a régészeti konferencia, melynek keretében az idei ásatások eredményeiről számoltak be a feltárásokkal megbízott szakemberek. Dr. Papp Kincses Emese megyei tanácsos, a régészeti kutatásokat támogató program kezdeményezője hangsúlyozta, hogy a székelyföldi ásatások történetében eddig előzmény nélküli a régészeti kutatások olyan intézmény általi támogatása, mint amilyen a megyei tanács. Sófalvi András székelyudvarhelyi régész három, általa vezetett, nagyméretű ásatásról tartott előadást. A restaurálás előtt álló székelyderzsi erődtemplom udvarán végzett ásatások során felfedezték, a kaputorony egy, a mostaninál jóval korábbi védfalrendszer tartozott. A homoródalmási Tatár-kápolna igazi régészeti csemege, az Árpád-kori kerámiatöredékei figyelemre méltóak, nemkülönben a korabeli vagy a még korábbi temetkezési szokásokra utaló bizonyítékok. Demény Andrea gyergyószentmiklósi fiatal régész idei kutatásának eredményeit ismertette, melyek a piricskei vámházak 1700-as évekre tehető történetéhez kötődnek. A csíkszeredai Botár István fiatal régész kotormányi (Csíkszentgyörgy község), és csíkmindszenti ásatásairól számolt be. /Kristó Tibor: Régészeti konferencia a megyeházán. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 17./

2009. április 16.

„Az utóbbi évek feltárásai alapján a történelemkönyvek adatait újra kell írni” – hangzott el Sófalvi András régész-történész Tíz év az udvarhelyiszéki templomok régészeti kutatásában című előadásában Székelyudvarhelyen. Elmondta, egyre növekszik azoknak a településeknek a száma, ahol Árpád-kori építkezések, templomok nyomaira bukkan a régész. Például a kányádi templomnál feltételezhető, hogy 12. századi épületmaradvány. A történelemkönyvek adatait újra kell írni, a székelyföldi betelepítések korábban történhettek, mint ahogy az a 20 évvel ezelőtt írt könyvekben szerepel. /Bágyi Bencze Jakab: Tíz év szavatosság. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./

2009. június 25.

A 17–18. századból származó bejáratot tártak fel régészek a székelyudvarhelyi várban. A Székely Támadt Várban a Haáz Rezső Múzeum munkatársai, Sófalvi András és Nyárádi László régészek végeznek ásatásokat. A nyugati bástya melletti bejárat feltárása közben a vár eddig ismeretlen titkait is feltárták. /Lázár Emese: Feltárult a nyugati bejárat. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 25./

2009. október 30.

Valószínűleg Csík legrégebbi településére bukkant Botár István régész, a Csíki Székely Múzeum munkatársa az Épített Örökségünk Megmentése program keretében végzett ásatás során: egy 10–11. századi település nyomait találták meg Csíkszentkirályon. Botár szerint valószínű, hogy a székelység betelepedése előtti, még a vármegyei lakosságról van szó. Sikerült a Báthory Kristóf által felszámolt Szentimrefalva egyik részletét kutatni, ahol egy késő Árpád-kori és egy 16. századi lakóház is felszínre került. Sófalvi András, az udvarhelyi múzeum munkatársa, a Parajd határában levő Rapsóné várában folytatott régészeti feltárást. Kiderült, hogy a vár közvetlenül a tatárjárás után épülhetett. /Antal Erika: Csík legrégebbi települése. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./


lapozás: 1-18




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998