udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 51 találat lapozás: 1-30 | 31-51
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Sófalvi László

1991. október 11.

Székelyudvarhelyen okt. 11-én a helyi RMDSZ gyűlést tartott a sportcsarnokban, tájékoztatott Sófalvi László, a városi RMDSZ elnöke. Az összejövetelen megjelent Király Károly és Verestóy Attila szenátor és Incze Béla képviselő is. Az utóbbi kiállt amellett, hogy hallgassák meg Katona Ádámot, az agyagfalvi népgyűlés kezdeményezőjét, akit a közönség nem engedett szóhoz jutni. Katona Ádám okt. 19-re tervezte az autonómiát kimondó agyagfalvi népgyűlést. Verestóy Attila felszólalásában Katona Ádám, az Udvarhelyszéki RMDSZ politikai és kulturális alelnöke ellen beszélt. A gyűlésen jelen levők elutasították Katona Ádám tervét, aki ennek ellenére nem halasztja el a népgyűlést. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./

1993. január 22.

Az RMDSZ megválasztotta új országos vezetőségét, az RMDSZ Képviselők Tanácsát. Melynek 21 tagja a következő: Csiha Tamás, Bodó Barba, Kántor Lajos, Szilágyi N. Sándoe, Bérs András, Tőké András, Borbély Ernő, Papp Kincses Emese, Fischer Ildikó, Molnos Lajos, Magyari Nándor László, Toró T. Tibor, Bányai Péter, Pillich László, Jankó Szép Sándor, Török Ernő, Sófalvi László, Brendus Gyula, Gazda István, Meder Zsolt és Borsos Géza. /Az RMDSZ új országos vezetősége. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 22./

1993. április 1.

Ápr. 1-jén Székelyföldön nagyszabású tömegtüntetések zajlottak, tiltakoztak a román prefektusok kinevezése ellen. "Csíkiek, Csíkszereda lakosai! Csütörtökön, április 1-jén várunk benneteket Csíkszereda főterén, hogy együtt tüntessünk a román kormány magyarságot megalázó és igényeit semmibe vevő legújabb intézkedései ellen. Tárgyalások és sorozatos ígérgetések után a kormány nem csupán az ország többi részén, hanem még Hargita és Kovászna megyében sem talált egyetlen alkalmas embert e tisztség betöltésére. Mi ez, ha nem etnikai megkülönböztetés? Mi ez, ha nem alkotmány biztosította egyenrangú állampolgárságunk semmibevétele?" - így szól a csíki RMDSZ felhívása. Hasonló hangvételű felhívást fogalmazott meg külön-külön az udvarhelyszéki, a gyergyói és háromszéki RMDSZ is. Csíkszeredán tízezres tömeg gyűlt össze. Felszólaltak: Székedi Ferenc csíki RMDSZ-elnök, Sántha Pál Vilmos, a megyei tanács elnöke, Veress Dávid traktorgyári mester, dr. Tóth Zoltán gyimesközéploki RMDSZ-elnök, Ördögh Imre, a csíki RMDSZ alelnöke és Nagy Benedek képviselő. A tüntetés résztvevői nyilatkozatot fogadtak el, kifejtve, hogy a román prefektusok kinevezése etnikai diszkrimináció. Követelik, hogy a kormány vonja vissza intézkedését, ellenkező esetben a polgári engedetlenség különböző formáiban folyatják küzdelmüket. A nyilatkozatot eljuttatják a kormánynak, a kisebbségvédelmi európai fórumokhoz. Hargita megye tanácsának Állandó Bizottsága állásfoglalásában ugyancsak elítélte a kinevezést. Székelyudvarhelyen a főtéri nagygyűlésen tiltakoztak a prefektuscserék ellen. Barkóczy István, az RMDSZ Udvarhely széki elnöke nyitotta meg a nagygyűlést, majd Kovács Sándor római katolikus főesperes, Katona Ádám széki RMDSZ-alelnök, Hegyi Sándor református tiszteletes, Ferenczy Ferenc polgármester, Sófalvi László városi RMDSZ-elnök és Bardóczy Csaba szakszervezeti elnök mondott beszédet. Gyergyószentmiklós főterén 8000 ember tiltakozott a román prefektusok kinevezése ellen. /Gyűrűző prefektud-ügy. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3-4./ A székelyudvarhelyiek egyúttal követelték Verestóy Attila szenátusi frakcióvezetői mandátumának felülvizsgálatát. Kérték, hogy az RMDSZ etikai bizottsága vizsgálja ki Verestóy Attila kijelentéseit. /Ma: tüntetések Székelyföldön. = Új Magyarország, ápr. 1./ Csíkszereda főterén több mint tízezer, Székelyudvarhelyen több mint nyolcezer ember tüntetett. Csíkszeredán Székedi Ferenc, az RMDSZ csíki szervezetének elnöke mondott beszédet. "Minden politikai eszközzel fel fogunk lépni a prefektuscsere és a román prefektus kinevezése ellen" - jelentette ki. Kovászna megyében ápr. 2-án kezdődnek a tüntetések. /Botos László: Tízezrek tüntettek Székelyföldön. = Új Magyarország, ápr. 2./

1993. június 23.

1991-ben Székelyudvarhelyen megalakult az Emberért, holnapunkért Alapítvány. Az alapítvány ügyvezető titkára, Sófalvi László elmondta, hogy az alapítvány a felsőoktatást célozta meg. Az RMGE, a magyar Földművelésügyi Minisztérium és a helyi polgármesteri hivatal segítségével sikerült megegyezniük a gödöllői Agrártudományi Egyetemmel, az egyetemhez tartozó gyöngyösi Vállalatgazdasági-üzemmérnöki Intézettel. A gyöngyösiek üzemgazdászokat, menedzsereket képeznek. Az erdélyi hallgatók /109 fiatal/ a gyöngyösi főiskola hallgatói Hargita, Maros és Kovászna megyéből. A látogatásnélküli tagozat hallgatói, otthon készülnek fel, a vizsgák Gyöngyösön lesznek. Megkapják Gyögyösről az anyagokat és itt sokszorosítják a hallgatóknak. A napokban megjelent Székelyudvarhelyen az Infopressnél első tankönyv, az Agrártörténet. /Oláh István: Meg kell küzdeni érte! . = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./

1995. március 15.

Erdélyszerte méltósággal és a szélsőséges erők keltette feszültségek ellenére is békésen ünnepelte a magyar nemzeti közösség márc. 15-ét. Kolozsvárt Funar provokációs fenyegetése ellenére zavartalan volt a koszorúzás Petőfi és Balcescu emléktáblájánál, este ünnepi előadás volt a Magyar Színházban és ökumenikus istentisztelet a református templomban. Székelyudvarhelyen Sófalvi László városi RMDSZ-elnök, Kézdivásárhelyen a város szülötte, Markó Béla szövetségi elnök mondott beszédet. Március 15-e megünneplése számunkra kivívott jog - mondotta többek között. Kellenek a közös ünnepek. "Kell a közösség, amely megtart minket..." "Kell az otthon, az a föld, ahova bármikor visszatérhetünk, és kell a tudat, hogy egy nemzet maradunk, bárhol is éljünk a világon." /Markó Béla beszéde: Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./ Déván a református temetőben fehér márvány síroszlopot avattak az 1848-as, az első és második világháború áldozatainak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./Csíkszeredán a városháza előtt tartották az ünneplést, Borbély Ernő csíki területi elnök, majd dr. Csedő Csaba polgármester mondott beszédet. - Az utóbbi öt évben kialakult szokásnak megfelelően Alcsík népe a Nyergestetőn, a szabadságharc egyik utolsó csatájának színhelyén emlékezett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./Gyergyószentmiklóson Dézsi Zoltán mondott beszédet, majd az ünnepség végén gyertyás körmenettel vonult a tömeg a temetőbe, ahol megkoszorúzták a hősök emlékművét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./Marosvásárhelyen zavartalanul zajlott az emlékezés, tízezernyi résztvevővel, viszont hatalmas rendőri erők vonultak fel. A Székely Vértanúk Emlékművénél folyt a koszorúzás, többek között Rudas Ernő nagykövet, a HTMH képviselője, Sütő András a Magyarok Világszövetsége nevében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./Erdődön az 1990 tavaszán szétvert, majd helyreállított Petőfi-emlékműnél ünnepelték márc. 15-ét. Kabai István helyi RMDSZ-elnök mondott beszédet. Rohamkocsik álltak a közelben és több volt a rendőr, mint az ünneplő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./

1996. június 8.

Székelyudvarhely RMDSZ-választmánya jún. 7-én értékelte a helyhatósági választások eredményét. A város 32.335 választópolgárából 19.090 élt szavazati jogával, melyből az RMDSZ tanácsosjelölt listájára 7976-an, a polgármester-jelöltre 8957-en szavaztak, ezzel a 21 tagú testületben az RMDSZ tíz tanácsosi helyet szerzett, polgármester-jelöltjük viszont alulmaradt a független jelölttel szemben. A választmány által kiadott közlemény szerint az Udvarhelyi Híradó a függetlenek gyakoribb szerepeltetésével befolyásolta az eredmények alakulását. A választmány vezetősége bizalmi szavazást kért, ez a szavazás továbbra is bizalmat szavazott Sófalvi László városi elnöknek. A szavazás után a Szabadelvű Kör helyi csoportja visszavonta képviselőjét, Thamó Csabát a választmányból, hasonlóan kilépett Nagy Pál is. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 11./ Pintér D. István felelős szerkesztő visszautasította azt, hogy lapját okolják a választási vereségért. Azért szerepeltek gyakrabban a függetlenek a lapban, mert fizettek a kampányszövegért. Dr. Ferenczy Ferenc polgármesterrel valóban hűvösebb volt a viszonyuk. /A Híradót vádolják saját hibáikért. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 11./

1996. június 13.

Az RMDSZ Szabadelvű Kör platformja székelyudvarhelyi csoportja elemezte a helyhatósági választások utáni helyzetet, megállapította, hogy a választási vereség oka a kampánystáb hozzá nem értő magatartása. Ezért felkérik a szervezet elnökét, Sófalvi Lászlót és a kampánystáb vezetőjét, Máthé Lászlót, hogy mondjanak le. Meghallhatták Thamó Csabának, a Szabadelvű Kör országos alelnökének, a székelyudvarhelyi csoport vezetőjének beszámolóját, majd úgy döntöttek, hogy az RMDSZ Székelyudvarhely városi választmányában nem vesznek részt, a tisztújításig. /Dr. Ferenczy Ferenc polgármestert saját kampánystábja buktatta meg! = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 13./

1996. június 30.

Jún. 30-án immár 30. alkalommal rendezték meg a Szejke Fesztivált, a népzenészek és néptáncosok találkozóját. Sófalvi László székelyudvarhelyi alpolgármester emlékeztetett: először csak a környék népi kultúráját mozgósította a találkozó, de mára nemzetközivé bővült, magyarországi, felvidéki együttesek is fellépnek a romániai török, tatár, lipován együttesek mellett. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 2./

1997. június 21.

1997. június 21-én tartotta tisztújító közgyűlését a Székelyudvarhely Területi RMDSZ. Az elnöki tisztségre két jelölt pályázott: Sófalvi László üzemmérnök, alpolgármester és Thamó Csaba tanár, az Udvarhelyi Fiatal Fórum jelöltje. A szavazás eredményeképp Sófalvi László lett a szervezet régi-új elnöke. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 25., 1056. sz./

1997. szeptember 5.

Szept. 5-én került sor az Udvarhely széki RMDSZ tisztújító közgyűlésére, melyen Verestóy Attila szenátort választották meg széki elnöknek Farkas Csaba keresztúri fogorvos ellenében. Az új elnök már ki is jelölte az alelnököket. Tanügyi-kulturális alelnök Asztalos Ferenc képviselő, szociális-gazdasági alelnök Antal István képviselő, önkormányzati alelnök Bunta Levente, ifjúsági alelnök Ladányi László. A területi alelnökök: Farkas Csaba (Székelykeresztúr), Bokor Sándor (Parajd), Menyhárt Domokos (Szentegyháza) és Sófalvi László (Udvarhely). /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 8., 1108. sz./

1997. november 27.

Nov. 27-én a rendőrségen kihallgatták Szász Jenőt, Székelyudvarhely polgármesterét, Sófalvi László alpolgármestert és Bodnár László jegyzőt. Mindhármukat a csereháti ügyben, az épülő árvaházzal kapcsolatban, a máj.28-i esemény gyanúsítottjaiként hallgatták meg. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 2./ Előzmény: Máj. 28-án eltávolították az árvaházba beköltözött bukaresti, román apácákat. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 29./

1997. december 6.

A székelyudvarhelyi önkormányzat testületi lemondását helyezte kilátásba, "amennyiben folytatódnak a város polgármestere és alpolgármestere elleni zaklató, megfélemlítő akciók". Az utóbb időben Szász Jenőt és Sófalvi Lászlót a rendőrség több ízben is kihallgatta az ún. csereháti üggyel kapcsolatban. A város önkormányzata elutasította az építkezési engedély újrakibocsátását a városi fogyatékos gyerekek számára épülő iskola számára, mivel az építtető megváltoztatta az épület eredeti rendeltetését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./

1997. december 10.

A Szabadság tájékoztatott a székelyudvarhelyi ingatlan körül kialakult helyzet további fejleményeiről. Szász Jenő polgármester dec. 9-én reggel arról tájékoztatta az MTI-t, hogy az épületet csendőrök vették körül. Remus Opris a kormány főtitkára nem fogadta el a helyi tanács javaslatát, amelyik - a miniszterelnökhöz hasonlóan - indítványozta, hogy mindenki hagyja el az épületet. Felszólította a székelyudvarhelyieket, hogy távozzanak, de "az ultimátum nem szólt az apácáknak is". Az RMDSZ vezetői megoldást keresve érintkezésbe léptek Ciorbeaval, és más politikai vezetőkkel, és felhívták a figyelmet a helyzetben rejlő politikai kockázatokra. A Remus Oprissal folytatott megbeszélések eredménytelenek maradtak. Az MTI-nek nyilatkozva Markó Béla kijelentette, nem tartja véletlennek, hogy éppen az oktatási törvényrendelet vitájának döntő szakasza és a Szövetségi Képviselők Tanácsa hét végi, a szövetség kormányzati részvételéről tárgyaló ülése előtt került sor a csereháti lépésekre. Szerinte a cél akár a koalíciós együttműködés megbontása, az RMDSZ-nek a kormánykoalícióból való kiválása lehet. Verestóy Attila szenátor kijelentette: az RMDSZ vezetőinek csak dec. 8-án jutott tudomására, hogy a kormányfőtitkár Cserehátra indult. Ciorbea miniszterelnök azt javasolta Oprisnak, hogy mindenki hagyja el az épületet és pecsételjék le. A kormányfőtitkár azt válaszolta: hiába próbálkozik ezzel a megoldással, úgy tűnik, hogy nem tudja megértetni az apácákkal a helyzetet - számolt be Verestóy szenátor. Eckstein-Kovács Péter, a székelyudvarhelyi önkormányzat ügyvédje "magánlaksértésnek" minősítette a történteket, ugyanis csak a kormány képviselői kértek és kaptak engedélyt az épületbe való belépésre, az apácák pedig nem. Sófalvi László székelyudvarhelyi alpolgármester elmondta, tegnap az apácarend és az Aris Industries Rt. képviselői írásban kérte a helyi bíróságot, hogy vonja vissza döntését, és távolíttassák el az épületet lezáró pecséteket. A bíróság helyt adott a kérésnek. A Szabadság tájékoztat, hogy lapzártáig a csendőrség és a rendőrség visszavonult, az apácák pedig megkezdték az otthon berendezését. /Csendőrök Csereháton. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./

1998. május 1.

Máj. 1-én ülésezett az Udvarhelyszéki RMDSZ Elnöksége. A testület áttekintette a kormánykoalíciós tárgyalások eredményeit, meghallgatta az elnök és az elnökségi tagok beszámolóit. A testület határozatot hozott az Udvarhelyszéki Választmány és az UTET együttes ülésének összehívására május 29-re. Az elnökség értékelte a kormányprogramot és megállapította, hogy a tárgyalások során sikerült érvényesíteni az RMDSZ V. Kongresszusán elfogadott minimális elvárásokat és a csíkszerdai SZKT által támasztott feltételeket. Az előző kormányprogramhoz viszonyítva előrelépés tapasztalható mind a kisebbségi jogok megjelenítését, mind az ország demokratizálódását szolgáló kormányzati tennivalók programba foglalását illetően. Megállapították, hogy az RMDSZ részvétele a kormányzásban - a rövidesen kinevezendő államtitkárok segítségével - újabb lehetőséget és eszközöket biztosít a Szövetség számára, hogy sajátos kérdéseinken túl, az ország általános gazdasági-szociális előrehaladását hatékonyabban tudja elősegíteni. Az elnökség meghallgatta Bunta Levente önkormányzati alelnök, városi tanácsos és Sófalvi László városi RMDSZ-elnök, alpolgármester beszámolóját a Városi Tanács április 29-i ülésén egyes független tanácsosok részéről a Szövetség, az RMDSZ parlamenti képviselői tevékenységére vonatkozóan elhangzott elvtelen megnyilatkozásokról, és határozottan visszautasítja azokat. Ugyanakkor az elnökség felkéri a Városi RMDSZ Választmányát és az RMDSZ-tanácsosok csoportját, hogy vizsgálják felül és foglaljanak állást az 1997-es városi költségvetés végrehajtása során felmerült vitás kérdéseket illetően. A megüresedett megyei tanácselnöki tisztség ügyében a gyergyói és csíki területi szervezetek vezetőségével egyeztetve, az Udvarhelyszéki RMDSZ Szervezet nevesíti jelöltjét a Hargita Megyei Tanács elnöki és az esetlegesen megüresedő alelnöki tisztség betöltésére is. Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége felkérésére az udvarhelyszéki szervezet javaslatokat tesz az államtitkári tisztségek betöltésére is. A megfelelő személyek kiválasztása érdekében az udvarhelyszéki szervezet javaslatokat igényel társult szakmai szervezeteitől, s azokat megvitatás után előterjeszti az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 4., 1256. sz./

1998. május 21.

Székelyudvarhely város polgármesterének, alpolgármesterének, városi és megyei önkormányzati képviselőinek, valamint a magyar történelmi egyházak képviselőinek közös elhatározásával máj. 21-én megalakult a Csereháti Iskoláért Egyesület. Az egyesület célja, hogy a város lakosainak elvárása szerint a csereháti kisegítő iskola végső megoldásából nem maradhat ki Székelyudvarhely városa. A cél megvalósításához pénzintézeti számlaszámot nyitottak, hogy mindenki hozzájárulhasson a város e nagy gondjának megoldásához. A Csereháti Iskoláért Egyesület vezetőtanácsa: Szász Jenő polgármester az elnök, Kovács Sándor római katolikus főesperes az alelnök, Szőke László önkormányzati képviselő, a Csereháti Bizottság elnöke a titkár. A tagok: Sófalvi László alpolgármester, a városi RMDSZ elnöke, Hegyi Sándor református lelkész, Kedei József unitárius esperes, Derzsy András önkormányzati képviselő. /Felhívás. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 23./

1998. október 11.

Okt. 11-én Székelyvarságon RMDSZ-fórumot tartottak. A rendezvényen az Udvarhely Területi RMDSZ elnöksége részéről jelen volt Asztalos Ferenc képviselő, alelnök, Sófalvi László alelnök, Benedek Csaba ügyvezető elnök, valamint Felszeghy Lóránt képviselői irodavezető. László Pál polgármester és Tamás Lenke leköszönő székelyvarsági RMDSZ-elnök beszédei után Asztalos Ferenc képviselő tartott tájékoztatót a jelenlegi politikai helyzetről, majd a jelenlevő tisztségviselők válaszoltak a helybeliek kérdéseire. Ezt követően a jelenlévők megválasztották a székelyvarsági RMDSZ új választmányát, amelynek elnöke Szász Gábor, alelnöke pedig Dénes Vince, Székelyvarság alpolgármestere lett. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt.12., 1345. sz./

1999. február 5.

A legnagyobb baj a közöny, ezt mutatja a Székelyudvarhely legnépesebb RMDSZ körzetében tartott tisztújító közgyűlés. A körzetben több ezer RMDSZ-tag van, közülük csak 199 fizet tagdíjat, a közgyűlésen pedig mindössze 19-en jelentek meg, beleértve a meghívott parlamenti képviselőt. Sófalvi László, a városi RMDSZ elnöke tartott beszámolót. /Balázs Árpád: Tisztújító közgyűlés a város legnépesebb RMDSZ körzetében. = Udvarhely Szék (Kézdivásárhely), febr. 5-11. - regionális hetilap./

1999. március 23.

Székelyudvarhelyen az RMDSZ tisztújító közgyűlésén egyes körzeti küldöttek nem kaptak szavazásra jogosító kitűzőt. A körzetekben megszavazott 46 küldött mellett még 30 fő kapott szavazati jogot, holott az csakis a körzetek és a társult szervezetek küldötteit illeti meg. A tiltakozásra Verestóy Attila szenátor bejelentette, hogy ő hívta meg a régi választmányt. Szász Jenőt kigolyózták azzal az indoklással, hogy nem fizetett időben tagdíjat. Valójában egy társult szervezet tagjaként fizetett. Sófalvi László leköszönő elnök megvonta a szavazati jogot a társult szervezetektől és platformoktól, kizárták a pedagógusok, a közgazdászok és a történelmi egyházak képviselőit is. Verestóy Attila kijelentette: "én tudom, mi a célja egyeseknek, de ezt a játékot én már nagyon régóta játszom". Kolumbán Gábor megyei tanácselnök és Péter vállalkozó visszaléptek a közgyűlés legitimitásának hiányára hivatkozva visszaléptek és kivonultak a teremből. Ettől fogva úgy folytak a dolgok, mint egy jó pártgyűlésen, megválasztották Antal Istvánt városi RMDSZ-elnöknek. A felszólalók lepatkányozták, illetve lebolsevikozták /Verestóy/ a kivonulókat. - A kiszorítottak az RMDSZ Szabályzatfelügyelő Bizottságához fordultak. /Botrányos tisztújítás Udvarhelyen. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 23./

1999. december 10.

1997 óta másodszor tartottak csereháti napokat Székelyudvarhelyen, a szombatfalvi református templomban dec. 8-án és 9-én. A résztvevők a csereháti /Székelyudvarhely/ még befejezetlen épület erőszakos - kormánytámogatással történt - elfoglalására emlékeztek, és beszéltek a város számára elfogadható megoldások esélyeiről. A házigazda szerepét betöltő Hegyi Sándor lelkipásztor meghívására jelen volt Kolcsár Sándor marosvásárhelyi nyugalmazott unitárius esperes, az RMDSZ egykori Maros megyei elnöke, Király Károly politikus, Kincses Előd, a város csereháti ügyvédje, Szász Jenő polgármester és Sófalvi László alpolgármester. Szász Jenő polgármester elmondta, hogy a legutóbbi magyar és román miniszterelnöki találkozón, Budapesten napirenden volt a csereháti téma, és illetékes személyek szorgalmazzák az épület megvásárlását. Kincses Előd szerint ha az igazságszolgáltatást nem befolyásolná a politika Romániában, a tulajdonjog vitája egyszerű volna. Király Károly kemény hangnemben bírálta az RMDSZ egykori és mai csúcsvezetőségét. Incze Béla nyugalmazott gyárigazgató, egykori parlamenti képviselő másokhoz hasonlóan bírálta Verestóy Attila szenátort, Antal István és Asztalos Ferenc parlamenti képviselőket a csereháti kérdésben tanúsított passzív magatartásukért. /Csereháti napok. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 10./

2000. május 5.

Máj. 4-én ülésezett Csíkszeredán az RMDSZ Hargita megyében működő három területi szervezetének vezetősége, a megyei egyeztető tanács, hogy véglegesítse a szövetség megyei tanácsosjelölt-listáját. 1. Kolumbán Gábor; 2. Zsombori Vilhelm; 3. Dézsi Iosif Zoltán; 4. Bunta Levente Zoltán; 5. Borbély Ernő; 6. Kozma Péter Lajos; 7. Beder Tibor; 8. Petres Sándor; 9. Gáll Tibor Sándor; 10. Papp Kincses Emese; 11. Szász Dionisie; 12. Gergely Mathias; 13. Melles Előd; 14. Kolumbán Sándor Gábor; 15. Mátéffy Győző; 16. Sófalvi László ... /összesen 45 nevet tartalmaz a lista/. Várhatóan máj. 5-én nyilvánosságra hozzák az RMDSZ Csíkszereda városi szervezete polgármester-jelöltjének nevét, a jelölt a jelenlegi alpolgármester, Bíró Albin lesz. /RMDSZ-jelöltek a megyei tanácsba. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 5./

2000. május 15.

Az RMDSZ Székelyudvarhely városi szervezete nevében Sófalvi László ügyvezető közleményt adott ki, melyből kiderült, hogy a város 11 RMDSZ-körzetében sikeres előválasztásokat tartottak. Az előválasztáson 3839 választó vett részt, az 1996-os helyhatósági választáson résztvett 19 090 szavazó 20,11 %-a. A hivatalos jelöltlisták benyújtása után megtudták, hogy a városi RMDSZ néhány körzeti tisztségviselője és választmányi tagja egy független csoport tagjaiként. A választmány ezt az RMDSZ belülről jövő megosztási kísérleteként értelmezi. /Kampánycirkuszok. Belülről jövő megosztási kísérlet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./

2000. szeptember 2.

Az RMDSZ Udvarhelyszéki szervezetének Választási Bizottsága a következő jelöltek jelöltségét fogadta el: Szenátorjelöltek: Verestóy Attila, Kolumbán Gábor. Képviselőjelöltek: Antal István, Asztalos Ferenc, Birtalan József, dr. Farkas Csaba, Sófalvi László, dr. Vajna Imre. /Udvarhelyi jelöltek. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 2./

2001. július 10.

Harmadik alkalommal szervezte meg a Szovátai Magyar Ifjúsági Találkozót Szovátán az Sz-MADISZ. A júl. 5-től 8-ig tartó táborban több mint száz résztvevő és előadó, politikus fordult meg. Több településről érkeztek a táborozók. Több előadás hangzott el, megbeszélést tartottak az Itthon, fiatalon mozgalom területi vezetői, majd több RMDSZ-politikus (Nagy Zsolt ügyvezető alelnök, Antal István és Asztalos Ferenc parlamenti képviselők, dr. Verestóy Attila szenátor és Sófalvi László megyei önkormányzati képviselő) látogatott a táborba. Külön téma volt a Magyar Ifjúsági Tanács /MIT/ szakítása az RMDSZ-szel. Dr. Verestóy Attila szenátor a magyarországi támogatásokkal kapcsolatosan megjegyezte, hogy ezek a pénzek nem könyöradománynak számítanak a magyar adófizetők részéről, mivel alkotmányban rögzített tény, hogy az anyaországnak kötelessége támogatni a határon túli magyarságot, ezen belül az ifjúságot. A gond csak ott van, hogy a pályázati összegek nagyrészét legtöbbször olyan, magukat ifjúsági vezetőknek tartó egyének kapják, akik az erdélyi magyar fiatalság csak igen kis hányadát képviselik. /Katona Zoltán: Ifjúságpolitikai szerepvállalás. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 10./

2001. október 30.

Okt. 26-án megszűntnek nyilvánította az Udvarhelyért Polgári Egyesület listáján Székelyudvarhelyen megválasztott képviselők mandátumát a Hargita Megyei Tanács. A határozat tervezetét Sófalvi László udvarhelyi képviselő terjesztette a közgyűlés elé azzal a magyarázattal, hogy bírósági döntés mondta ki az UPE bejegyzésének szabálytalanságát, így az egyesület de jure soha nem létezett, nem vett részt a választásokon (!), és a listáján induló tanácsosok törvénytelenül jutottak mandátumhoz. A már másfél éve húzódó székelyudvarhelyi UPE-RMDSZ-konfliktus legutóbbi mozzanataként megszületett tervezetet 23-13 arányban elfogadta a magyar többségű tanács. Kizárásukat követően a négy érintett magyar nemzetiségű tanácsos elhagyta a termet, és rögtönzött sajtótájékoztatót tartott, amelyen elmondták: sajnálják, hogy politikai játékszernek használják egyesek a megyei tanácsot, nem jogi, hanem erőfitogtató politikai döntés született ügyükben. Furcsának találják, hogy Verestóy Attila szenátor és irodavezetője, Sófalvi László udvarhelyszéki mandátummal kizárat négy udvarhelyi magyar tanácsost, és arra kéri a plénumot, hogy helyükbe két APR-s román és két RMDSZ-es póttag kerüljön be. (Nota bene: az APR ma már nem is létezik, beolvadt egy másik román pártba.) A mandátumuktól megfosztott tanácsosok bírósági úton fogják megtámadni a kizárásukról szóló határozatot. Mint ismeretes, a 2000. évi helyhatósági választásokon az RMDSZ-ben és exponenseiben csalódott polgárok jelentős számban szavaztak a frissen megalakult érdekvédelmi és közképviseleti egyesületre, ám az egyeduralomra törő RMDSZ az UPE bejegyzését formai okokra hivatkozva megtámadta a román bíróságon, s noha a formai hibát nem a szervezet, hanem a legalizáló hatóság követte el, az Eckstein Kovács Péter jogász-szenátor képviselte RMDSZ a Legfelsőbb Bíróságig menően pereskedve érte el a választások eredményét visszamenőleges hatállyal megváltoztatni amúgy sem tudó ítéletet. Adódik a kérdés: vajon ugyanilyen kitartó szívóssággal küzdöttek az RMDSZ jogászai a kézdivásárhelyi politikai foglyok szabadságáért, az elbitorolt közösségi vagyonokért, a csereháti kisegítő iskoláért, az állami magyar egyetemért? /T. P.: Hargita megye Magyarellenes RMDSZ-akció. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 30./

2001. november 1.

Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere igazságtalannak tartja, hogy a tanácsból kizárták UPE-s /Udvarhelyi Polgári Egyesület/ tanácsosokat. Közölte, jogi úton megtámadják a tanácsi határozatot, sőt be fogja perelni Mircea Dusa prefektust is. Az udvarhelyi tanácsból kizárt nyolc UPE-s önkormányzati képviselő után 23 igenlő és 13 ellenszavazat után a megyei testületből is távoznia kellett az UPEt négy tanácsosának. Szerinte az azt jelenti, hogy van a megyei testületben olyan 13 személy, aki nem értett egyet Sófalvi László kezdeményezésével, miszerint "négy udvarhelyi magyar embert ki kell zárni a tanácsból olyan körülmények között, hogy helyükbe az APR színeiben bejutott két román tanácsost is be kell venni". Ebből az következik, hogy egyeseknek jobb, ha két román nemzetiségű tanácsos lesz a testületben és más régiót képviselő két RMDSZ-es, mint az, ha négy udvarhelyi, akiknek döntő volt a szavazata a kulturális vagy egyéb fejlesztési programok ügyében, hangsúlyozta a polgármester. /F. D. D.: Szász Jenő az UPE-sek kizárásáról. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 1./

2002. július 15.

Zeteváralján, a szabadidő központban rendezték meg júl. 11-14. között a negyedik SZOMIT Ifjúsági Találkozót, melynek a házigazdája a Székelyudvarhelyi MADISZ volt. A romániai magyar ifjúság perspektíváiról dr. Verestóy Attila szenátor, Asztalos Ferenc és Antal István képviselők, valamint Sófalvi László értekeztek és válaszoltak a fiatalok kérdéseire. Verestóy szerint érdemes itthon maradni, már csak azért is, mert pár év múlva kedvezményezett területnek számít az ország Európa viszonylatában. Asztalos Ferenc kiemelte a magyar nyelvű oktatásban elért eredményeket. Az Itthon Fiatalon mozgalom vezetői hangsúlyozták, hogy fontos lenne jövőjük alakításában az ifjúsági szervezetek és a vállalkozók közötti kapcsolat kiépítése. /Bágyi Bencze Jakab: Ifjúsági találkozó Zeteváralján. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 15./

2003. április 25.

Ápr. 24-én ülésezett a Székelyudvarhelyi Városi RMDSZ választmánya. A választmány megállapította, hogy a székelyudvarhelyi fórum célkitűzései kivétel nélkül megtalálhatók az RMDSZ VII. kongresszusán elfogadott programban. Ezek megvalósításáért az elmúlt 13 év során az RMDSZ következetesen és eredményesen küzdött. "Az udvarhelyi rendezvényt, a megelőzőkkel együtt, a romániai magyarság erejét képező cselekvési egység megbontására irányuló következetes próbálkozásként értékeljük. Ezért nem támogatjuk! Történelmi felelősség terheli mindazokat, akik a valóságtól elrugaszkodva, beteljesületlen egyéni ambíciók oltárán a romániai magyarság jövőjét készülnek feláldozni." /Nyilatkozat. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 25./ A lap olvasói levelet is közölt: A székelyudvarhelyi fórum aláírói az RMDSZ tagságától kapott kongresszusi megbízatást "illegitimnek" minősítették, akkor mitől válik "legitimmé" a székelyföldi találkozó? "Önök divatos szólamok hangoztatásával a romániai magyarság minél erőteljesebb megosztásán munkálkodnak." Tőkés László fenyegető hangú körlevelekben megfélemlíti az RMDSZ-szel együttműködő lelkészeit. /Sófalvi László: Egy meghívó margójára. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 25./

2003. november 25.

Ingyenes regionális hetilapot jelentetett meg Székelyudvarhelyen Az Emberért, a Holnapunkért Alapítvány. A második lapszámnál tartó kiadvány fő célkitűzése a székelyföldi régiók közti információcsere. A Székelyföldi Közélet legutóbbi, nov. 18-i, kísérleti lapszáma főleg az udvarhelyszéki települések önkormányzatai tevékenységét, valamint a regionális hulladékgazdálkodás problémáit ismertette, valamint a Székelyudvarhely közeli települések önkormányzati tevékenységét, átfogó riportot közölve a zóna ingatlankereskedelméről. Sófalvi László, az alapítvány elnöke a sajtó érdeklődésére kifejtette: olyan kiadvánnyal szeretnék gazdagítani a hazai magyar sajtópalettát, melynek legfőbb célkitűzése a Székelyföld sajátos helyzetéből fakadó gondok, jelenségek, lehetőségek bemutatása. /Székelyföldi Közélet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./

2004. március 27.

Az Udvarhelyszéki RMDSZ-szervezet ügyvezető elnöke, Sófalvi László nyilatkozatban ítélte el az MPSZ „újabb polgármegtévesztő akciói"-t. Szerinte az MPSZ- aktivisták rejtett tagtoborzási szándékkal a kettős állampolgárság kérdését vették elő, s úgymond annak támogatására gyűjtenek aláírásokat. „Úgy íratnak alá íveket az egyszerű, félrevezetett emberekkel, hogy azok csak utólag szereznek tudomást arról, hogy egy új, RMDSZ-ellenes szervezet tagjaivá váltak" – figyelmeztet Sófalvi László. Ugyanakkor emlékeztet arra, hogy az RMDSZ még a Fidesz-kormány idején a külhoni állampolgárság igénylését támogató több mint százezer aláírást gyűjtött, amelyet Orbán Viktor akkori miniszterelnök nem tartott „időszerűnek". /Tiltakozás politikai léggömberegetés ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./

2004. június 9.

Hargita megyében a 31 tagú megyei önkormányzati testület összetétele: RMDSZ – 22 mandátum, Népi Akció (AP) és Szociáldemokrata Párt (PSD) – 3-3 mandátum, Demokrata Párt (PD) – 1 mandátum, valamint Beder Tibor független jelölt. A megyei tanács 22 RMDSZ-tagja: Bunta Levente Zoltán, Borboly Csaba, Farkas Zoltán Béla, Kolumbán Sándor-Gábor, Korodi Attila, Burus Tibor, Borbély Ernő, Sófalvi László, Ilyés Béla Károly, Zsombori Vilhelm, Vákár Gavril, Papp Kincses Emese, Tifán Ervin Csaba, Petres Sándor, Mátéffy Győző, Pálffy Domokos, Bondor Stefan, Nagy Benedek, Bende Sándor, Szabadi Kinga Zsófia, Rácz Árpád és Sándor Kálmán. Az AP tanácsosai: Kocs Ilona, Kis Zoltán és Both Emese. A bejutási arányt tekintve, az RMDSZ valamivel gyengébben szerepelt, mint korábban, hiszen 1996-ban és 2000-ben a bejutó tanácsosok 72,9%-a képviselte az RMDSZ-t, most ez az arány 70,9%-ra csökkent. /Sarány István, Szász Emese: RMDSZ-többségű megyei tanács. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 9./


lapozás: 1-30 | 31-51




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998