udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 15 találat lapozás: 1-15
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Sóki Béla

1996. június 12.

Idén indult egy új lap, a Székelyhídi Hírlap, független közéleti lap. Kiadja az Érmellék Társaság. Főszerkesztő: Sóki Béla. Szerkesztőségi titkárság a könyvtárban. A jún. 2-i választásokról olvashatunk ebben a számban. A község 9189 szavazásra jogosult lakosából mindössze 4890-en /53 %/ járultak az urnákhoz. Holczman Barna, az RMDSZ polgármester-jelöltje kapta a szavazatok 73 %-át. A 19 tagú községi tanácsból 13 az RMDSZ jelöltje. /Székelyhídi Hírlap (Székelyhíd), jún. 12-25. /I. évf., 12. sz./

2002. szeptember 11.

Aug. 30. és szept. 1. között zajló Érmelléki Őszön néprajzi kiállítás nyílt Székelyhídon. Dr. Kéri Gáspár, a gyűjtemény tulajdonosa és kiállítója előadást tartott a szalacsi, érkörtvélyesi, gálospetri, érszőlősi és biharfélegyházi asszonyok munkáiról. Hamarosan egy érmelléki tájház nyitja meg kapuit a kis faluban, Gálospetriben. Székelyhídon tíz érmelléki alkotót munkáit mutatta be a képzőművészeti tárlat. Este a kultúrházban néptáncgálára gyülekezett Székelyhíd népe. A bihardiószegi Szömörce, az érmihályfalvi Nyíló Akác, a szalacsi Örökzöld asszonykórus, a margittai vegyeskar, illetve az érmihályfalvi és helyi férfikórus sikert aratott. Aug. 31-én a faluközpontban felépített emlékhelyen Fényes Elek, a magyar statisztika megalapítója, Csokaly nagy szülötte előtt tisztelgett a falu. A tavaly megalakult a Fényes Elek Társaság, elnöke, Cservid Levente az avatóünnepségen köszönetet mondott valamennyi támogatónak. Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság elnöke ismertette Csokaly szülöttének életútját és az emlékhely kialakításának történetét. Székelyhídon, a Nedeczky családnál többször is megfordult Ady Endre. Sóki Béla tanár, Székelyhíd RMDSZ-elnöke a szept. 8-i emléktábla-avató ünnepségen kifejtette Ady- kutatásainak eredményét. Kerekes Terézia 1990 óta vezeti Székelyhíd, Bihar megye legnagyobb, 34 ezer kötetes községi könyvtárát, melynek 800 olvasója van. /Balla Tünde: Érmelléki Ősz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

2003. szeptember 17.

Szept. 1-jétől Sóki Béla székelyhídi matematika-informatika szakos tanár személyében új főtanfelügyelő-helyettese van a Bihar megyei Tanfelügyelőségnek. A tanárok számítógépes elosztása zűrzavart okozott. Szerinte előzőleg nem ellenőrizték a rendszer működését. Emberi mulasztások is történtek, de ennyi idő alatt, a kapkodásban nem is lehet pontos munkát végezni. Sóki problémának látja, hogy igen kevés a romántanár a magyarlakta vidékeken, ezért sikertelenek a képesség- és érettségi vizsgák. Hasonló a helyzet a magyartanárokkal is. Osztályösszevonások várhatók az általános iskolákban, ez szükséges és fájó folyamat. Az idén végzettek közül már sokan munka nélkül maradnak. Igen nagy a hiányosság a szakmák anyanyelvű tanításában. /Balla Tünde: "A régiókból termelődjék ki az új pedagógus generáció". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

2004. április 19.

A Bihar megyei RMDSZ ápr. 17-i választmányi ülésén látható volt a helyi választási plakát: Itthon, jobban, együtt. Több mint négyórás maratoni ülésen rangsorolták a 19 jelöltet, elhangzott Lakatos Péter területi RMDSZ-elnök és Kiss Sándor választmányi elnök beszámolója. Lakatos Péter hangsúlyozta a megyei szervezet erősödését. A választmány rangsorolása alapján összeállt sorrend: Kiss Sándor, Fodor József, Szabó Ödön, Dérer Ferenc, Miklós János, Sárközi Sándor, Sóki Béla, Kiss Imre, Borzási Gyula, Pető Csilla került az első tíz, bejutó helyre, majd következett Hasas János, Gavrucza Tibor, Kállay László, Szoboszlai Gáspár, Rákóczi Lajos, Rajna-Koppány Zoltán, Nyakó József, Kajántó Pál és Létai Zoltán. /(Balla Tünde): Itthon, jobban, együtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./

2004. szeptember 25.

A Kolozsváron megalakult kampánystábban öt megyéért, Biharért, Aradért, a Szilágyságért, Szatmárért és Máramarosért felelős Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei elnöke erről a vidékről 40 ezer aláírást remél Markó Béla elnöki jelöléséhez. Bihar megyében tíz fő jelentkezett képviselőnek a helyi RMDSZ irodánál. Névsor szerint: Bradács Alíz margittai jogász, Dérer Ferenc újságíró, Fazakas László margittai református lelkész, Lakatos Péter, Pete István, Póti Csaba bihari informatikus, Sarkady Zsolt, Sóki Béla székelyhídi matematikus, Szentmiklósi Zoltán agrármérnök és Székely Ervin. Egy hét múlva Nagyváradon 401 küldött rangsorolja a jelölteket, miután mindegyik bemutatkozott és ismertette programját. /Tíz bihari a parlamentbe készül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./

2004. október 4.

Hat erdélyi megyében rendeztek a hét végén előválasztásokat. Beszterce-Naszód, Fehér és Hunyad megyékben a magyarok kis számára való tekintettel csakis a közvetett előválasztások jöhettek szóba. Maros megyében viszont, ahol a magyarok aránya 39 százalék, és Szilágy megyében, ahol közel 28 százalékban élnek magyarok, adottak voltak a feltételek, mégsem vállalkoztak a közvetlen választások megszervezésére. Fehér megyében igen kicsi az esélye annak, hogy az RMDSZ szenátort vagy képviselőt jutasson a parlamentbe, de a töredékszavazatok visszaosztásakor bármi lehetséges. Az okt. 1-jei küldöttgyűlés rangsorolása következtében az első helyen Rácz Levente megyei elnök végzett, aki a képviselőházi listát vezeti majd, a szenátorlista első helyére a második helyezett Tóth Csaba gyulafehérvári RMDSZ-elnök került. Beszterce-Naszód megyébe az RMDSZ-t Kocsis András, a képviselőlista első helyezettje, vagy Koszorús Zoltán szenátori listavezető képviselheti. Hunyad megyében igazán csak a képviselőjelöltnek van esélye, erre a tisztségre a küldöttek a jelenlegi képviselőt, Winkler Gyulát javasolták. A Maros megyei RMDSZ képviselőjelöltjeinek listája első öt helyére Kerekes Károly, Borbély László, Kelemen Attila, Benedek Imre és Jakab István került fel. A szenátor-jelöltek első helyén "hivatalból", az SZKT döntésének következtében Markó Béla szövetségi elnök szerepel, a másodikra pedig Frunda György SZKT-elnököt választották. Szilágy megyében Seres Dénes szenátor képviselőjelöltként indul. Bihar megyében a szenátori listát a jelenlegi szenátor, Pete István vezeti. A befutó helyen levő képviselők: Lakatos Péter, Sóki Béla és Székely Ervin. Az RMDSZ nem válaszolt pozitívan a Magyar Polgári Szövetség azon megkeresésére, hogy Biharban is állóurnás előválasztásokat tartsanak, sőt az együttműködés más formáira sem voltak hajlandók, Szilágyi Zsolt, az MPSZ jelöltje úgy döntött, nem vesz részt az RMDSZ-előválasztásokon. Szilágyi szerint az elektoros rendszer nem kellően átlátható, ellenőrizhető. Nem tartotta kizártnak, hogy függetlenként indul az őszi választásokon. /Sz. K.: Közvetett előválasztások hat megyében. Töretlen remény a töredékszavazatokban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./

2004. október 6.

Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke részt vett a szövetség Bihar megyei küldötteinek jelölő gyűlésén. Kifejtette, hogy az országos vezetés elégedett a problémás megyék közé sorolt Bihar helyi RMDSZ-szervezetének munkájával. Kiss Sándor, a Bihar megyei választmány elnöke kifejtette, elállt attól, hogy bejutó helyet ajánljon a Szilágyi Zsolt képviselőnek a listán, mivel a politikus folytatta az aknakmunkát az RMDSZ ellen. Bihar megyében tíz személyt 373 küldött rangsorolt az október 2-i maratoni nagygyűlésen. A 371 érvényes szavazatból 332-t dr. Pete István szenátor kapott, listavezetőként a szenátusi munka mellett döntött. Lakatos Péter, a Bihar megyei RMDSZ elnöke, aki képviselői mandátumért fog indulni, 292 szavazattal lett második. Sóki Béla székelyhídi matematika-informatika szakos tanár 233 szavazatot kapott, ő ugyancsak a képviselőházi munkát választotta. Székely Ervinre 144-en voksoltak, harmadikként neki jutott még befutó hely a képviselői listán. /Balla Tünde: Takács Csaba elégedett a Bihar megyei RMDSZ munkájával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./

2004. október 13.

Az okt. 10-én lezajlott előválasztásokkal lezárul a Romániai Magyar Demokrata Szövetség őszi előválasztás-sorozata. A következő jelöltlisták alakultak ki: Arad megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9. Képviselőjelöltek: Király András, Horváth Levente, Nagy István. Szenátorjelöltek: Cziszter Kálmán, Bölöni György Beszterce-Naszód megye, küldöttgyűlés, 2004. október 2. Képviselőjelöltek: Kocsis András, Toók Katalin, Szilágyi János. Szenátorjelölt: Koszorús Zoltán Bihar megye, küldöttgyűlés, 2004. október 2. Képviselőjelöltek: Lakatos Péter, Sóki Béla, Székely Ervin, Dérer Ferenc, Bradács Alíz, Sarkady Zsolt, Póti Csaba. Szenátorjelöltek: Pete István, Szentmiklósi Zoltán Brassó megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9. Képviselőjelöltek: Kovács Attila, Kovács Csaba, Nádudvary György, Aranyosi István. Szenátorjelöltek: Szente László, Magdó János, Nedeczky László Bukarest, küldöttgyűlés, 2004. október 8. Képviselőjelöltek: Dr. Cihó Miron, Máté Csaba. Szenátorjelöltek: Dr. Kövér György, Kováts László Hargita megye, urnás előválasztás, 2004. október 10. Szenátorjelöltek: Verestóy Attila, Sógor Csaba, Dézsi Zoltán, Borbáth István, Zsombori Vilmos. Képviselőjelöltek: Kelemen Hunor, Antal István, Garda Dezső, Asztalos Ferenc, Korodi Attila, Melles Előd, Sebestyén Csaba Hunyad megye, küldöttgyűlés, 2004. október 2. Képviselőjelöltek: Winkler Gyula, Szőts Lajos. Szenátorjelöltek: Babóczi Imre, Dézsi Attila Kolozs megye, urnás előválasztás, 2004. október 10. Szenátorjelöltek: Eckstein-Kovács Péter, Szedilek Lenke, Bethlendi István, Váncsa Áron Pál. Képviselőjelöltek: Kónya-Hamar Sándor, Máté András Levente, Mátis Jenő, Vekov Károly, Kovács Péter Kovászna megye, urnás előválasztás, 2004. október 10. Képviselőjelöltek: Antal Árpád András, Tamás Sándor, Márton Árpád, ifj. Olosz Gergely, Haszmann Péter Pál, Dimény János. Szenátorjelöltek: Puskás Bálint Zoltán, Németh Csaba, Szabó Ilona, Papp Attila, Török Béla. Maros megye, küldöttgyűlés, 2004. október 2. Képviselőjelöltek: Kerekes Károly, Borbély László, Kelemen Atilla, Benedek Imre, Jakab István, Makkai Gergely. Szenátorjelöltek: Markó Béla, Frunda György, Szakács János Máramaros megye: Történelmi Máramaros: küldöttgyűlés, 2004. október 8., Nagybánya terület, urnás előválasztás, 2004. október 10. Képviselőjelöltek: dr. Bónis István (Nagybánya terület), Béres Ildikó (Történelmi Máramaros), Böndi Gyöngyike (Nagybánya terület). Szenátorjelöltek: Várady László (Történelmi Máramaros), Kádár Miklós (Nagybánya terület) Szatmár megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9. Képviselőjelöltek: Varga Attila, Erdei Dolóczki István, Vizsnyai Csaba, Kereskényi Gábor, Antal István, Tóga István, Seres Ferenc, Reha Endre. Szenátorjelöltek: Szabó Károly, Kereskényi Sándor, Günthner Tibor, Kabai István, Juhász Zsolt Szeben megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9. Képviselőjelöltek: Jakab Elek, Bándi István. Szenátorjelöltek: Benedek Zakariás, Balázs Béla Attila Temes megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9 Képviselőjelöltek: Toró T. Tibor, Marossy Zoltán. Szenátorjelölt: Bodó Barna A 2000-es választások nyomán az RMDSZ-t 26 képviselő és 12 szenátor képviseli a törvényhozásban. /Az RMDSZ véglegesítette jelöltlistáját. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

2004. november 27.

Nagyváradon nov. 25-én tartotta az RMDSZ kampányzáró gyűlését, az RMDSZ-kampányshowt, a magyarországi ATV-n látható Fásy Ádám mulatójával. Biró Rozália nagyváradi alpolgármester köszöntötte a bihariakat, majd így folytatta: „1920 június 4., egy döntéssel 103 ezer négyzetkilométeren 1,6 millió magyart taszítottak kisebbségi sorba csak itt, Erdélyben." Biró Rozália élhetőbb életet ígér azoknak, akik Erdélyben akarnak élni, dolgozni, gyermeket nevelni. Ezután jött este maratoni, mulatós része Fásy Ádámmal és csapatával. Közben rövid beszédekkel bemutatkoztak az RMDSZ Bihar megyei honatya jelöltjei: Pete István szenátor-, Lakatos Péter, Sóki Béla és Székely Ervin képviselő jelöltek. Az országos RMDSZ-t Nagy Zsolt, a kampánystáb vezetője képviselte. Kiss Sándor, a Bihar megyei tanács alelnöke, a megyei RMDSZ választmányi elnöke, a kampányban munkálkodó sokezer önkéntesnek köszönte meg a közreműködést. / (Balla Tünde): Kampányzáró több ezer bihari magyarral. Minden magyar felelős minden magyarért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./

2004. december 4.

A választás eredményeként az RMDSZ szenátorai: Pete István közgazdász (Bihar megye), Verestóy Attila vegyészmérnök és Sógor Csaba református lelkipásztor (Hargita), Eckstein-Kovács Péter jogász (Kolozs), Puskás Bálint Zoltán jogász és Németh Csaba tanár (Kovászna), Markó Béla tanár és Frunda György jogász (Maros), Szabó Károly mérnök (Szatmár) és Fekete Szabó András Levente mérnök (Szilágy). Az RMDSZ képviselői: Király András György tanár (Arad megye), Lakatos Péter közgazdász és Sóki Béla tanár (Bihar), Kovács Attila tanársegéd (Brassó), Székely Levente Csaba állatorvos (Galac), Kelemen Hunor állatorvos, filozófiatanár, Antal István mérnök, Becsek-Garda Dezső Kálmán tanár és Asztalos Ferenc tanár (Hargita), Kónya-Hamar Sándor filozófiatanár és Máté András Levente jogász (Kolozs), Antal Árpád András szociológus, Tamás Sándor jogász és Márton Árpád Francisc színész, jogász (Kovászna), Bónis István fogorvos (Máramaros), Kerekes Károly jogász, Borbély László közgazdász és Kelemen Attila állatorvos (Maros), Varga Attila jogász és Erdei-Doloczki István mérnök (Szatmár), Seres Dénes jogász (Szilágy) és Tóró Tibor fizikus (Temes). /(demeter): A tulipános testület. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 4./

2005. július 12.

A Nagyszalonta környéki Árpád faluban kevés a magyar diák, és a községközpont, a románlakta Feketebátor vezetői nem vették jó néven, hogy tavaly a Bihar megyei Tanács 100 millió lejjel támogatta Árpádon az iskola tetőzetének felújítását. A román nagyközséghez tartozó magyar falucska lakói attól tartanak, hogy ha az új tanügyi törvényben a diákság létszáma szerint támogatják majd az iskolákat, akkor az árpádi oktatás teljesen elsorvadhat. A napokban szervezett tanügyi fórumon ezt panaszolták el a falubeliek, és Sóki Béla parlamenti képviselő közbenjárását kérték a hasonló helyzetben levő iskolákért. Pető Csilla tanfelügyelő szerint gondot okoz a szakembereknek a jelentősen szórványosodó Dél-Bihar. Árpádon két-két szakképzett óvónő és tanítónő, összevont osztályokat oktat a magyar tagozaton, a legnagyobb gond, hogy az öt-nyolcosztályos tanulóknak nincsenek szakképzett pedagógusaik. Árpádon nemrég a református egyház segítségével, mely saját ingatlanában helyet biztosított az óvodának, sikerült újraindítani a faluban a kisdedóvót, amit eredeti lakhelyéről kilakoltattak. A gyereklétszám fogyását ez azonban nem állítja meg. Lehetséges megoldás az volna, ha a nagyobb gyerekeket iskolabusz szállítaná Nagyszalontára tanulni. /(Lakatos Balla Tünde): Szórványosodó dél-bihari magyar oktatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./

2007. április 2.

Sürgősségi eljárást kezdeményez a parlamentben a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) vezetősége az intézmény akkreditálása ügyében – jelentették be a testület képviselői Nagyváradon. A PKE vezetősége nehezményezi, hogy Bukarest késlelteti a 16 éve működő, magyarországi finanszírozású egyetem akkreditálását. Tolnai István, az egyetemet működtető Sapientia Alapítvány kuratóriumának tagja szerint egyetlen olyan egyetem sincs az országban, amelynek akkreditálása ennyire elhúzódott volna. Az Országos Akkreditációs Tanács 2005-ben javasolta a parlamentnek, hogy törvényben ismerje el az egyetemet. Az akkreditáció azonban késett, időközben a tanács megszűnt, helyét tavaly a Romániai Felsőoktatás Minőségét Biztosító Ügynökség vette át. Az ügynökség eddig érdemben nem foglalkozott az üggyel, az átalakulásra hivatkozva halogatta az egyetem elismerését. Az ügy parlament elé terjesztését fél évvel ezelőttre ígérte az Oktatási és Kutatási Minisztérium, és annak előmozdítására Markó Béla miniszterelnök-helyettes is ígéretet tett, előrelépés azonban nem történt. Egy héttel ezelőtt Bukarestben senki sem tudta, hol akadt el a nagyváradi egyetem akkreditációs dossziéja. Sóki Béla képviselő, a parlament tanügyi bizottságának tagja szerint megmagyarázhatatlan, miért húzódott el ennyire a PKE elismerése. „Az Országos Akkreditációs Tanács megszűntével az akkreditációs folyamatok nem álltak le, azóta kilenc egyetemet ismertünk el. A nagyváradi egyetem dossziéját magam is kerestem, ám az nem jutott el a parlamentbe” – magyarázta Sóki. A múlt hét elején még Pásztor Gabriella tanügyi államtitkár sem tudott a dosszié hollétéről, majd kiderítette, hol akadtak el az iratok. „A Partiumi Keresztény Egyetemet öt másik egyetemmel egy csomagban javasolta akkreditálásra az Oktatási és Kutatási Minisztérium. Kiderült, a több száz oldalas dokumentumcsomagot már korábban átküldték az Igazságügyi Minisztériumba, onnan azonban visszajött kiegészítés végett. Ez megtörtént, a dosszié most Monica Macovei igazságügyi miniszter asztalán vár aláírásra” – közölte Pásztor. Az államtitkár hozzátette, az aláírás után az akkreditációs iratcsomó a kormány elé kerül, illetve a parlament tanügyi bizottsága ellenőrzi azt, majd az akkreditációt kimondó törvényjavaslat előterjesztése következik. A PKE vezetősége szerint valamelyest megnyugtató, hogy a dosszié hosszas nyomozómunka eredményeként előkerült, de nem mondtak le arról, hogy a kolozsvári Avram Iancu Egyetemmel közösen sürgősségi eljárást kérjenek. A PKE vezetői elrendelték, hogy a filozófia, menedzsment és zene tanszék vezetői is lássanak hozzá az akkreditációhoz szükséges dosszié összeállításához. Tőkés László püspök, a nagyváradi egyetem vezetőtanácsának elnöke közölte, ha a következő kormányülésen napirendre tűzik a PKE ügyét, akkor még ebben a tanévben megtörténhet a tanintézet akkreditálása. „Erre nagy szükség van, mert akkreditáció hiányában nem államvizsgáztathatunk, és európai uniós támogatásokra sem pályázhatunk” – magyarázta Tőkés. A 13 szak végzőseinek államvizsgáztatása korábban jórészt a Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) történt, de ezt az egyezményt a kolozsvári tanintézet egyoldalúan felbontotta. „Andrei Marga, a BBTE akadémiai tanácsának elnöke azt állítja, az egyetem azért nem vállalja a nagyváradi végzősök államvizsgáztatását, mert azok konkurenciát jelentenek a BBTE-nek” – fejtette ki Tőkés. Az elmúlt napokban a református püspök Geréb Zsolttal, a PKE rektorával együtt felkereste a kolozsvári egyetem vezetőségét, és sikerült megállapodniuk abban, hogy a református didaktikai teológia-szakos hallgatókat Kolozsváron államvizsgáztatják. A többi szak végzősei Temesváron, illetve Bukarestben államvizsgázhatnak majd. Nagyváradon tavaly tették le az alapkövét annak a hatszintes épületszárnynak, amelynek építését idén be szerették volna fejezni, de a munkálatok elkezdésére nincs anyagi fedezet. Tolnai István bejelentette, április 9-én Budapesten, a Miniszterelnöki Hivatalban ismertetik a nagyváradi egyetem fejlesztési tervét, ekkor derül ki, hogy megkapják-e az elkövetkezendőkben is a magyar kormány támogatását. /Gergely Gizella: Tévutas akkreditáció. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 2./

2007. szeptember 14.

Kihelyezett frakcióülést tartott Nagyváradon az RMDSZ képviselőházi csoportja. Lakatos Péter meghívását tizenketten fogadták el. Márton Árpád frakcióvezető és képviselőtársai elsősorban arról beszéltek, milyen témák szerepeltek az utóbbi napokban a képviselőházi bizottságok napirendjén. Asztalos Ferenc beszámolt arról, hogy az oktatási miniszter ismertette a bizottsággal a készülő oktatási törvénycsomagot. Antal István az ipari bizottság tagjaként említést tett a Szatmárnémeti–Zilah, illetve a Marosvásárhely–Szászrégen, Marosvásárhely–Segesvár útszakaszok korszerűsítéséről. Sóki Béla ugyancsak az oktatási bizottság tagjaként közölte, a büdzsében meglesz a szakterületnek ígért 6 százalékos részarány. A decentralizáció részeként az iskolaigazgatókat a vezetőtanácsok nevezik ki, ebben 60 százalékos arányban kapnak helyet a pedagógusok. /RMDSZ-frakcióülés – Nagyváradon. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./

2008. augusztus 26.

A képviselőház honlapján szereplő adatok szerint a háromszéki parlamenti képviselők tevékenysége átlagosnak mondható az RMDSZ többi képviselőjéhez viszonyítva. Két olyan háromszéki honatya is van, akinek az eskütételen kívül egy hozzászólását sem jegyezték: Kónya Hamar Sándor és Sóki Béla. Kónya Hamar Sándor 2007-ig megfigyelő volt az Európai Parlamentnél, a tavaly novemberi EP-választásokig pedig európai parlamenti képviselőként tevékenykedett. Antal Árpád július 3-án mondott le képviselői mandátumáról, miután Sepsiszentgyörgyön polgármesterré választották. Addig az alsóház közigazgatási bizottságában tevékenykedett. Közel négy év alatt tizenhét ülésen szólalt fel, tizenhat politikai nyilatkozatot tett, tizenegyszer intézett kérdést, vagy interpellált. Tizenhárom törvényjavaslatot, -módosítást kezdeményezett, ezek közül hetet visszautasítottak. Elfogadták viszont az ifjúsági tanácsadó és tájékoztatási központok létrehozására vonatkozó javaslatát. Tamás Sándor szintén július 3-án mondott le képviselői mandátumáról, miután a Kovászna Megyei Tanács elnökévé választották. Huszonnyolc ülésen harmincszor szólalt fel, tizennégy politikai nyilatkozatot tett, egyszer interpellált, tizennyolc törvényjavaslatot kezdeményezett. Márton Árpád 2005 februárjától az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője. 191 ülésen összesen 312-szer szólalt fel. Tizennégy törvényjavaslat fűződik nevéhez, három alkalommal interpellált. Németh Csaba – aki újabb szenátori mandátumra készül –törvényjavaslatainak jelentős része a nyugdíjakkal kapcsolatos. Puskás Bálinttal és több más RMDSZ-es kollégájával javasolta a garantált minimálnyugdíjra vonatkozó törvényt, amelyet azonban mindkét ház elutasított. 2000-től huszonhárom törvényjavaslatot nyújtott be, négy politikai nyilatkozatot tett (eggyel többet, mint a frakcióvezető Verestóy Attila vagy Markó Béla RMDSZ-elnök). Az elmúlt két évben háromszor interpellált vagy tett fel kérdést; az RMDSZ-szenátorok többsége nem tett ilyent. Az időközben alkotmánybíróvá választott Puskás Bálint szenátor 1998 és 2006 között harmincöt törvényjavaslatot nyújtott be. Puskás politikai nyilatkozatok számának szempontjából fölényesen vezet az RMDSZ-es szenátorok körében: huszonegyszer szólalt fel. Szabó Ilona tavaly szeptemberben váltotta Puskás Bálintot a szenátusban. Eddig egyszer sem interpellált, nem volt politikai nyilatkozata. /Farcádi Botond: Honatyáink parlamenti tevékenysége a számok tükrében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 26./

2009. szeptember 4.

Immár tizenötödszörre tartják meg az Érmelléki Ősz fesztivált Székelyhídon. Szeptember 4-én lesz az ünnepélyes megnyitó, majd megkoszorúzzák a turulmadaras emlékművet. Bemutatják Sóki Béla Érmellék 100 híressége című könyvét. A kultúrházban fellép a Szeredás népzenei együttes, a továbbiakban különböző együttesek szerepelnek. A református ifjúsági központban bemutatják Kántor Anita és Kéri Gáspár Az érmelléki szőlőművelés tárgyi és épített emlékeinek védelme könyvét. Bemutatót tart a székelyhídi Pusztai Farkasok Hagyományőrző Íjászegyesület. /Érmelléki Ősz tizenötödször. = Reggeli Újság (Nagyvárad), szept. 4./


lapozás: 1-15




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998