udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 416 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 391-416
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Sólyom László

1995. október 31.

A Bihari Napló okt. 30-tól a hétfői napon is megjelenik Hétfői Napló néven. Ebben az első számban beszámolnak arról, hogy az Erdélyi Naplónál (Nagyvárad) 1995-ben több változás történt, előbb az egyik főszerkesztő-helyettes, Dénes László mondott le, most pedig Stanik István főszerkesztő és Adonyi Nagy Mária, a másik főszerkesztő-helyettes. Nyugdíjazását kérte Mihálka Zoltán és Sólyom László. Novembertől az Erdélyi Naplót nem a nagyváradi Analog, hanem a kolozsvári Erdélyi Híradó adja ki. A főszerkesztő a felelős kiadó, Szőcs Géza költő lesz, helyettese Sorbán Attila. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4-5./

2001. október 22.

Sólyom László alkotmánybíró, a Velencei Bizottság magyar tagja szerint a jelentés kimondja: a státustörvény nem lóg ki a többi országban hatályban lévő, a határon túli kisebbségek helyzetét érintő törvények sorából. Sólyom szerint kedvező, hogy a bizottság elismerte: új trend van kialakulóban a földrészen, ez azonban még nem elég ahhoz, hogy nemzetközi szokásjognak lehessen minősíteni. Sólyom László hangsúlyozta: a bizottság román tagja, Valeriu Stoica, a Nemzeti Liberális Párt elnöke rendkívül korrekt álláspontot képviselt. Az öt raportőr főleg a francia iskolát képviselte, szemléletmódjukra rányomta bélyegét a nemzetállam-központúság. /Új trend a kisebbségvédelemben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./

2005. június 8.

Magyarországon június 7-én megválasztották az új köztársasági elnököt, Sólyom Lászlót, Sólyom László 1942. január 3-án született Pécsett. Jogi egyetemet, majd könyvtárosi képesítést is szerzett. 1966-tól a jénai egyetem jogi fakultásán, a polgári jogi tanszéken tanársegéd volt, s a német polgári jogból is doktorált. 1969-83-ban az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetében, 1970-75-ben az Országgyűlési Könyvtárban tudományos kutató, 1983-tól az ELTE jogtudományi karának polgári jogi tanszékén egyetemi tanár. 1989-től az Alkotmánybíróság elnökhelyettese, 1990-1998 között az első elnöke volt. Sólyom László 1996-tól a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, s 2002-től az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem egyetemi tanára is. Kezdettől fogva részt vett a Duna mozgalomban. 1987-ben a Magyar Demokrata Fórumnak alapító tagja, 1989-ben elnökségi tagja volt. Tevékenyen részt vett az Ellenzéki Kerekasztal munkájában. Sólyom László, az ellenzék jelöltje nyerte az államfőválasztást – jelentette be Mandur László, az Országgyűlés elnöke. „Pártokon kívül álló jelöltként választott meg az Országgyűlés” – mondta Sólyom László. /Sólyom László a Magyar Köztársaság megválasztott új elnöke. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 8./

2005. június 8.

Sólyom László személye Mádl Ferenc örökségét követve begyógyíthatja a nemzetpolitikán tavaly december 5-én ütött sebeket – nyilatkozta Tőkés László püspök. A határon túli magyarság szemszögéből úgy ítéli meg, hogy Sólyom Lászlóra fel tudnak nézni, akinek alkotmánybírói szerepe kifogástalannak minősíthető. Pártállástól függetlenül nagy örömet jelenthet a magyarság számára, hogy Magyarországnak elnöke van, nem sodródik tovább az ország és a magyarság a válság felé – mondta Tőkés László. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 8./

2005. június 9.

Az Országgyűlésnek a köztársasági elnököt megválasztó ülésén az RMDSZ-t Takács Csaba ügyvezető elnök képviselte. A szavazást követő ünnepélyes eskütétel után adott fogadáson az ügyvezető elnök az RMDSZ és Markó Béla szövetségi elnök nevében gratulált dr. Sólyom Lászlónak. /Magyarország új elnökét köszöntötte az RMDSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

2005. augusztus 8.

Sólyom László köztársasági elnök MTI-nek adott nyilatkozatában a határon túli magyarság kettős állampolgárságával kapcsolatban leszögezte, a határon túli magyarok jogos igényéről van szó, amellyel szemben az EU nem támaszthat jogi kifogásokat. Kifejtette, hogy kellő szakmai előkészítés után kell ismét foglalkozni az üggyel, s a szomszédos államokkal is meg kell értetni, a kisebbségben élő magyarok kettős állampolgársága nem jár semmilyen negatív következménnyel számukra. Sólyom László állásfoglalásának jelentősége rendkívüli. Napjainkban a magyar állampolgárok és az elszakított nemzetrészek magyarjai kapcsolatrendszerének rendezetlensége legsúlyosabb erkölcsi-jogi válságban van. Az erkölcsi válságot a magyar kormány és a kormányon lévő pártok mai hangadó csoportjai gerjesztik. Az európai nemzetek történetében is páratlan cselekedet – egy nemzetrész megtagadja és eldobja magától édestestvéreit – társadalmi méretű erkölcsi válsághoz vezetett, írta Sylvester Lajos. Ennek a válságfolyamnak megdöbbentő állomása a magyar kormány által Budapestre összecsődített ,,szakmai konferencia”, amelyen a kettős állampolgárság kérdése el sem hangzott, ehelyett az állampolgárság hiányát kárpótló utazási okmányok kitöltéséről beszéltek, kihagyva a határon túli szervezeteket és szakértőket. – Sólyom László fontosnak tartja a határon túli magyar szervezetek vezetőivel való találkozást . /Sylvester Lajos: Sólyom-mérték, Sólyom-lépés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 8./

2005. augusztus 9.

Sólyom László kiváló támogatója lehet a kettős állampolgárságnak, amit az RMDSZ továbbra is szorgalmaz – nyilatkozta Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a Szabadságnak. A Realitatea hírtelevízió szerint a kormánykoalícióban feszültség tapasztalható a kettős állampolgárság miatt. Takács egyértelműen cáfolta a híreszteléseket, miszerint feszültség keletkezett volna. /S. B.: Takács: nincs feszültség a kormányban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 9./

2005. augusztus 9.

Sólyom László új magyar köztársasági elnök beiktatása után a román diplomácia ahelyett, hogy köszöntötte volna a szomszédos ország államfőjét, azonnal támadásba kezdett, mondván, hogy Sólyom Lászlónak a kettős állampolgárság jogosultságáról tett kijelentése ellentmond az összes nemzetközi jogi normának. Több mint nyolcvan éve folyik ez a hazudozás. Ha a magyarság a Kárpát-medencében bármit megkísérel nemzeti egysége legalább virtuális helyreállítására, Bukarestben, Pozsonyban és Belgrádban rögtön meghúzzák a vészharangot, állapította meg cikkében Magyari Lajos. Most éppen Teodor Melescanu volt külügyminiszter tiltakozott. Melescanuék szerint a magyarnak nem járhat kettős állampolgárság, közben ő és a minisztériuma annak idején tíz- és százezrével osztogatta a román állampolgárságot a moldovai köztársasági atyafiaknak. Sepsiszentgyörgyöt is megtöltötték román állami ösztöndíjjal tanuló moldovai fiatalokkal, s a stipendiumon kívül állampolgárságot is szemhunyorítás nélkül ajándékoztak nekik. Ezenközben a nyugatabbról hazajövőktől, (elsősorban magyarokról van szó!) ezrével kobozták el úti okmányaikat, állítván, hogy csak ily szigorral juthat be Románia az Európai Unióba. Valójában ezt senki nem kérte Romániától. /Magyari Lajos: Amit szabad a… = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 9./

2005. augusztus 22.

„Szent István igazi nagysága abban rejlik, hogy szuverén módon határozta meg Magyarország helyét az akkori világban”, hangsúlyozta augusztus 20-i beszédében Sólyom László köztársasági elnök. „Valóban mi részesei vagyunk a nemzetközi jog jogrendjének, és kötelezettjei vagyunk az európai jognak. De mégis új egyensúlyra van szükség, egyrészt a megszokott mintákhoz való alkalmazkodás, másrészt pedig a jól megalapozott saját kezdeményezések között. És igen, ezzel a határon túli magyarok ügyéről is szólok. Az ő magyar állampolgárságuk fájdalmasan félresiklott. És ez nem maradhat így! Megoldást kell találnunk, annak tudatában, hogy ez nem puszta jogi kérdés, hanem politikai is. Én egész életemben a jog fejlődését kutattam, azt, hogy miként születnek új jogi megoldások, aztán miként terjednek, miként ismerik el őket. Higgyék el nekem, a jogban is vannak találmányok, vannak nagy felfedezések, és máris léteznek olyan jogi újdonságok, amelyek arra figyelemmel is születtek, hogy a magyarság határokkal van szétszabdalva. Például ilyenek az anyaország jogai, határon túli nemzetrészei azonosságának fenntartásában, amely máris a nemzetközi elismerés útján van.” /Sólyom: fájdalmasan félresiklott a határon túli magyarok állampolgársága. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./ „Mit tudunk az ott élő magyarságról? Pedig puszta érzelmi alapon könnyen tévútra jutunk. Meg kell ismerni szomszédainkat, az ottani magyarokat ahhoz, hogy békességes megoldást találjunk. Így tudjuk csak belátni, mi az, ami sértheti, ami jogosan sértheti az ottani népek érzékenységét, és mi az, ahol nem engedhetünk a magunk igazából. És aztán kellő tudással és empátiával nyugodtan nézhetünk Európa szemébe, amikor új megoldásokat javasolunk” /Sólyom László a határon túli magyarok problémáját is felvetette. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 22./

2005. augusztus 22.

Albert Álmost, Sepsiszentgyörgy polgármesterét a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével tüntette ki Sólyom László köztársasági elnök az önkormányzatiság és a háromszéki magyar közösség érdekében kifejtett eredményes munkájáért. A kitüntetést Lamperth Mónika belügyminiszter augusztus 19-án adta át. /Kitüntették Albert Álmost. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 22./

2005. augusztus 23.

„Gyurcsány Ferenc és a hozzá hasonló politikusok kövessék meg a nemzetet, amiért december 5-én a kettős állampolgárság ellen mozgósítottak” – mondta Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke augusztus 21-én Hódmezővásárhelyen sajtótájékoztatóján. A kettős állampolgárság ügyében nagy szükség volna arra, hogy a magyar kormány vizsgálja felül eddigi politikáját – közölte a püspök. Tőkés László emlékeztetve Sólyom László szavaira, akit „lélekben tizenötmillió magyar államelnökének” nevezett, kijelentette: lehetséges a kettős magyar állampolgárság, a határon túli magyarok igénylik ezt, nem lehet sem félbehagyni, sem visszatáncolni, ezt a kérdést rendezni kell. A püspök a szükséges párbeszéd másik fontos területének az autonómia kérdését nevezte, amely szavai szerint „korlátozott nemzeti önrendelkezést jelent a határok megváltoztatása nélkül”. Olyan autonómiacsomagra lenne szükség, amelyet a magyar kormány támogatásával egységesen tudnának képviselni az erdélyi magyar politikai pártok, civil szervezetek és az egyházak – hangsúlyozta Tőkés László. „Soha ilyen alkalmas pillanat nem volt, hogy az államelnöktől kezdve, a határon túli szervezetekig, a civilszféra és az egyházi élet területei összefogjanak és kialakítsák közös álláspontjukat ebben a két fontos nemzetpolitikai ügyben” – mondta a püspök. Az EMNT elnöke közölte, elfogadta Cselényi László, a Duna Televízió elnökének meghívását, hogy augusztus végén, szeptember elején élő adásban beszélgessen Markó Bélával. /Nemzetpolitikai kérdésekről nyilatkozott Tőkés László. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 23./ Tőkés László püspök jelezte, levélben kereste meg a romániai magyar politikai és civil szervezetek, valamint az egyházak vezetőit, hogy a kettős állampolgárság, az autonómia és az erdélyi magyar közképviselet ügyében önálló és egyenrangú partneri minőségben kezdjenek igazi párbeszédet. Markó Béla azonban kizárta a tévévita lehetőségét. „Erdélyben van elég hely ahhoz, hogy találkozzunk. Nem kell elmennünk máshová azért, hogy párbeszédet folytassunk, és főleg nem kell színházat csinálni ebből a párbeszédből” – mondta az RMDSZ szövetségi elnöke az MTI-nek. /Tőkés László: a miniszterelnök kérjen bocsánatot. = Krónika (Kolozsvár), aug. 23./

2005. augusztus 23.

Az új köztársasági elnök Szent István-napi beszédével először lépett a nagy nyilvánosság elé. Az államfő eddig ismeretlen határozottsággal nyilvánított véleményt az ország legfontosabb ügyeiben. Beszédének legfontosabb gondolata az öntudat, az önbecsülés és az ezekből következő szuverenitás fontosságát hangsúlyozza. Sólyom László szerint jó döntés volt az Unióhoz csatlakozni, hiszen Magyarország középhatalom Európában, amelynek joga és lehetősége van arra, hogy befolyásolja a huszonötök életét. Ez a megközelítés egyenlő távolságra van a korábbi szocialista pártelnöknek, Kovács Lászlónak a „merjünk kicsik lenni” elvére épülő gondolkodásmódjától és a Fidesz retorikájától, amely a 2002-es kormányváltás óta inkább fanyalog az uniós csatlakozással kapcsolatban, mintsem annak előnyeit hangoztatná, írta Koncz Attila Budapestről. A határon túli magyarokkal kapcsolatban Sólyom László szerint előállhatunk olyan jogi megoldásokkal, amelyek szokatlanok, aztán türelmes munkával elismertethetjük azokat. A civil bátorságot erősítené Sólyom László akkor is, amikor a szabadságjogok védelmezésére szólít föl azzal a politikával szemben, amelyik az emberek biztonság utáni vágyát kihasználva valójában a demokráciát akarja korlátozni. Koncz szerint Orbán Viktor nem tartotta fontosnak, hogy a határon túli magyarok ügyét komolyan szóba hozza. A decemberi népszavazás előtt készült, de csak most nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatás szerint a magyar állampolgárság kiterjesztésével az MSZP táborának 40 százaléka is egyetértett. /Koncz Attila, Budapest: Tájkép csata előtt. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./

2005. augusztus 24.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint a határon túli magyarok közjogi státuszának ügyében teljes társadalmi egyetértésre van szükség. A kormányfő közölte, olyan megoldást keresnek, „amelyet elfogad itthon valamennyi tízmillió, elfogadja a határon túl élők túlnyomó többsége, (és)beilleszkedik a magyar (...) és az európai jogrendbe”. Arra a kérdésre, várható-e az ügyben megoldás a jövő évi választásokig, azt mondta: „olyan gyorsan oldjuk meg, amilyen gyorsan csak lehetséges”. Gyurcsány Ferenc utalt Sólyom László köztársasági elnök augusztus 20-án elmondott beszédére, aki szerint a határon túli magyarok állampolgárságának ügye fájdalmasan félresiklott, és az államfő ezért megoldást sürgetett. Gyurcsány szerint a határon túli magyarok közjogi státuszának kérdésében türelemre, bölcsességre és egyezségre van szükség. /Gyurcsány: a közjogi státusz ügyében társadalmi egyetértésre van szükség. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 24./

2005. szeptember 8.

A Magyar Állandó Értekezlet (Máért) mielőbbi összehívását szorgalmazta Csapody Miklós, a Magyar Demokrata Forum (MDF) országgyűlési képviselője budapesti sajtótájékoztatóján. Az MDF előrelépésnek tartja Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és a határon túli magyar vezetők budapesti találkozóját – közölte Csapody. Hozzátette: a kormány kényszerhelyzetben volt tavaly december 5-i népszavazás miatt félresiklott magyar–magyar kapcsolatok, illetve Sólyom László köztársasági elnök Szent István-napi beszéde, valamint a Fidesz–RMDSZ közeledés következében. Csapody Miklós szerint csalódniuk kellett azoknak, akik fordulatot reméltek a kettős állampolgárság kérdésében a Gyurcsány Ferenccel folytatott budapesti megbeszélés során. Megfogalmazása szerint „ebben fordulatot várni nem reálpolitika, hanem kártékony illúziókeltés”. Közölte: az MDF támogatja a határon túliakért viselt felelősség alkotmányba foglalására, a nemzeti vízumot kiegészítő, görög mintájú személyi igazolvány bevezetésére, valamint a határon túli magyarság ügyeivel foglalkozó parlamenti bizottság létrehozására tett kormányfői javaslatot. A képviselő úgy vélte, a Máért-on belül olyan ideológiai és szakpolitikai nézeteltérések vannak, amelyeket nem lehet egy közös nyilatkozattal feloldani. Szerinte a reformot ki kell terjeszteni a Máért keretein belüli szavazásra, mivel a magyarországi oldalon szemben áll a kormány és az ellenzék, a határon túli magyar közösségek pedig népesség szempontjából is nagyon különböznek. /Csapody: minél előbb hívják össze a Máért-et. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./

2005. szeptember 16.

Rendkívül fontosnak nevezte Sólyom László magyar köztársasági elnök az ENSZ-csúcstalálkozó alkalmából New Yorkban, szeptember 15-én tartott megbeszéléseit Traian Basescu román államfővel. Sólyom László román kollégájától hivatalos látogatásra szóló meghívást kapott. Sólyom konkrét témaként említette, hogy a csíkszeredai magyar konzulátus nyolc éves huzavona után sínre került, és meg fog nyílni. A magyar fél felajánlotta, hogy a szintén régóta húzódó Gozsdu Alapítvány ügye is nyugvópontra kerül: magyar–román közalapítvány kezdheti meg a működését. A román elnök méltatta az RMDSZ konstruktív szerepét a román belpolitikában és a két ország közötti viszonyban. A csíkszeredai konzulátus fontos lenne, mert az itt élő magyaroknak pluszköltséget jelent a kolozsvári főkonzulátusra való gyakori utazás, emellett az évente Székelyföldre érkező számos magyar turista esetében szükséges ügyintézés lebonyolítása helyben egyszerűbb lenne. /Sólyom szerint megnyílik a csíkszeredai konzulátus. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./

2005. október 6.

A magyar állampolgárságnak a határon túli magyarokra való kiterjesztése tárgyában intéztek levelet Sólyom László köztársasági elnökhöz a romániai magyar történelmi egyházak vezetői, akik külön-külön levélben keresték meg egyházaik gondjaival Traian Basescu elnököt és Markó Béla RMDSZ-elnököt is. A Sólyom Lászlóhoz intézett levelet kilenc erdélyi főpap – a római katolikus egyház részéről Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Tempfli József nagyváradi, Schönberger Jenő szatmárnémeti és Roos Márton temesvári püspök, illetőleg Tamás József gyulafehérvári segédpüspök, a református egyházak nevében Pap Géza kolozsvári és Tőkés László nagyváradi püspök, továbbá Szabó Árpád unitárius és Adorjáni Dezső evangélikus püspök látta el kézjegyével. Levelükben az erdélyi magyar főpapok bizakodással méltatták Sólyom Lászlónak azt a kijelentését, miszerint az Európai Unióban nincs akadálya a kettős állampolgárságnak, hiszen az unióban „ismert és alkalmazott a kettős állampolgárság intézménye”. A Traian Basescu államfőnek és Markó Béla RMDSZ elnöknek írt leveleikben a romániai magyar történelmi egyházak vezetői egyházaik közös gondjairól (az egyházi javak visszaszolgáltatásáról, a romániai vallásügyi törvényről, a tanügyi törvény egyházakat érintő módosításáról, az egyházak finanszírozásáról, valamint az erdélyi magyar politikai, egyházi és civil szféra együttműködéséről) fejtették ki álláspontjukat és kérésüket. Ezeket a kérdéseket a romániai magyar történelmi egyházak elöljárói állandó értekezletének szeptember végi tanácskozásán beszélték meg az erdélyi magyar főpapok. /Erdélyi magyar egyházfők levelei Sólyom Lászlóhoz és Traian Basescuhoz. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./

2005. október 13.

Október 12-én Marosvásárhelyen tartott sajtótájékoztatót Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. Arról tájékoztatott, hogy a romániai magyar történelmi egyházak vezetői levelet fogalmaztak meg Traian Basescu román, Sólyom Lászlóhoz magyar elnökhöz és Markó Bélához, amelyben párbeszédet szorgalmaznak a kisebbségi törvénytervezetről. Elmondta, hogy az erdélyi magyar történelmi egyházak delegációja Brüsszelbe utazik, ahol elsősorban egyházi kérdésekről fognak tárgyalni, különös tekintettel az ingatlanügyre, a felekezeti oktatásra, az egyháztörvényre, illetve az egyházak finanszírozására. Ezek után tért rá a kémbotrányra, erről közleményt adtak ki, vaskos dokumentumcsomag kíséretében. Ezek egy nagy értékű ingatlanról szólnak, amelyet 2001-ben az Orbán-kormány határozatban rendelt az erdélyi magyar történelmi egyházak használatára. Az egyházak sürgették a Svábhegyen levő, 450 millió forintért vásárolt ingatlan átadását, azután megtudták, hogy az épületet Szatmári Tibor és felesége használták és mint Tőkés mondta, itt kerül kapcsolatba a kémüggyel. Kérdés, Szatmári Tinor, Markó Béla bizalmasa mivel érdemelte ki ezt a kiváltságot, hiszen az épületnek csupán az őrző-védő szolgálata 10 millió forintba került két év alatt. „Mélyen sérti az egyházakat, hogy az RMDSZ vezető funkcionáriusa ahelyett, hogy a történelmi egyházak jogait védené, részt vesz az épület eltérítésében, holott deklarált módon az egyházak támogatóinak állítja be magát”. További fejleménynek nevezte, hogy 2004 nyarán egy újabb kormányhatározattal hatálytalanították a 2001-es határozatot. Az EMNT elnöke szerint változatlanul fennáll a kérdés, mire szánják, kik használják az épületet, holott Szatmáriék már nem laknak benne. Tőkés furcsállotta, hogy mindez megtörténhetett, Kis Elemér, Kiss Péter, Szabó Vilmos, Bálint-Pataki József és mások közreműködésével. Komoly kérdéseket vet fel, hogy mivel érdemelte ki Szatmári ezt a privilegizált helyzetet a magyar kormány részéről. Hozzátette: őt nem a magyar állambiztonság, inkább „az erdélyi magyarság nemzetbiztonsága érdekli”, és ez az eset „bizonyítja, hogy egyes RMDSZ-vezetők veszélyesek a romániai magyar közösség biztonságára”, és az a kérdés, hogy Szatmári „Markó Béla tudtával végezte-e azt a tevékenységet, amit feltételeznek róla, vagy Markó tudtán kívül”. Tőkés kijelentette: élesen felvetődik az RMDSZ- elnök felelőssége ebben az ügyben, mert Szatmári Tibor amikor 2000-ben lemondott a személyi tanácsadói tisztségéről, nemcsak Tőkés Lászlót, az RMDSZ akkori tiszteletbeli elnökét „nem tolerálta”, de Markó Bélával szemben is kritikákat fogalmazott meg. Ennek ellenére, Markó bizalmi állásba helyezte Szatmárit. /Mózes Edith: Egyházi küldöttség készül Brüsszelbe. Tőkés László: Markó Béla felelős a kémügyért. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 13./

2005. október 15.

Megkezdődött a közép-európai elnökök hagyományos éves csúcstalálkozója október 14-én reggel Zágrábban: a kétnapos tanácskozáson tizenhat államfő vesz részt. /Közép-európai államfők csúcstalálkozója Zágrábban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./ A közép-európai országok államfői egyöntetűen hitet tettek az Európai Unió (EU) bővítésének folytatása mellett. Sólyom László magyar köztársasági elnök a határon túl élő magyar közösségek, a velük való kapcsolattartás szempontjából is sorsdöntőnek mondta az EU-csatlakozást. /Hitet tettek az EU- bővítés folytatása mellett. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 15./

2005. november 25.

November 24-én a határon túli magyar egyházak vezetőit látta vendégül a magyar parlamentben Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. A vendégeknek Avarkeszi Dezső kormánymegbízott tájékoztatást adott a nemzeti vízum kiadására és a kapcsolattartás könnyítésére vonatkozó kormányzati intézkedésekről. A találkozón Tőkés László elmondta: véleménye szerint ellentmondásosak a kormány célkitűzései. A csíkszeredai konzulátus is arra lesz jó, hogy gördülékenyebbé tegye a kivándorlást – fogalmazott a püspök. – A szülőhazában való megmaradás a magyar kormánynak az elsődleges célkitűzése, de ezzel szemben éppen a nemzeti felelősség programjának ezideig főképpen azok a pontjai valósultak meg, vagy indultak el a megvalósulás útján, amelyek éppenséggel a kitelepedést könnyebbítik meg – mondotta. A résztvevők megköszönték az eddigi juttatásokat, de annak a véleményüknek is hangot adtak, hogy az utóbbi három évben egyértelműen csökken a határon túli magyarok és egyházaik anyaországi támogatása. Fennmaradásukhoz elengedhetetlen az innen jövő segítség, hiszen az ottani kormányoktól sokszor csak alamizsnát kapnak. Anyaországi támogatás nélkül nem működhetnének a közösségmegtartó erővel rendelkező felekezeti iskolák. Szili Katalin köszöntőjében hangsúlyozta: fejet hajt a résztvevő püspökök előtt, mert hitéleti tevékenységük mellett a magyar nyelv és kultúra fennmaradásáért is nagyon sokat tesznek. A püspököket délután Sólyom László köztársasági elnök fogadta hivatalában. Erdélyből Jakubinyi György gyulafehérvári katolikus érsek, Tempfli József nagyváradi katolikus püspök, Papp Géza és Tőkés László református, Szabó Árpád unitárius, Adorjáni Dezső László evangélikus-luteránus püspök vett részt a találkozón. /Budapesten a határon túli magyar püspökök. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./ Megalázó, hogy „mi kérjük a román kormánytól az ingatlanjainkat, és nagynehezen, de valamit csak visszakapunk belőlük, de a magyar kormánytól még nem is kérhetjük” – jelentette ki a Parlamentben Pap Géza református püspök. Javasolták, hogy kapja vissza ezeket az ingatlanokat a magyarországi református egyház, aztán ők „családon belül” ezt elrendezik, vagy kapjanak kárpótlást, de egyik javaslatból sem lett semmi. Tempfli József katolikus püspök szóvá tette: már az Antall-kormány idején visszakérték azokat a budapesti épületeket, amelyek a nagyváradi püspökség tulajdona volt. A Budapesten lévő Svábhegyi villa kérdését – melyet eredetileg a határon túli magyar egyházaknak szánt reprezentatív épületként az előző kormány – több egyházi vezető is felvetette. Szabó Vilmos államtitkár közölte: a vendégházat visszaadták az államkincstárnak. Javasolta az egyházi vezetőknek, határozzák meg közösen, milyen célt szolgálna egy ilyen épület, mert szálláshely-lehetőségként önmagában nem indokolt a fenntartása. Tőkés László református püspök szerint nagy ellentmondás feszül a Szülőföld-program, a nemzeti felelősség megfogalmazása, és a megvalósulás gyakorlati tényei között. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület 2002-2003-ban 46,8 millió forintot, a Református Világszövetség európai nagygyűlésének megszervezésére pedig külön támogatást kapott, ezzel szemben 2004-ben 38,4 millió, 2005-ben pedig 24 millió forintot kapott. Megjegyezte: a többi egyház esetében is hasonló a helyzet. Tőkés László szóvá tette, hogy az Új Magyar Szó szerint 2006-ra háromnegyedére csökkenhet a határon túli magyarok támogatása, a Transindex pedig kimutatta, hogy 37 százalékos ez a csökkenés a költségvetési előirányzatok szerint. /Guther M. Ilona, Budapest: Családon belüli magyar-román ingatlanrestitúció? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./

2005. november 28.

Ünnepélyesen átnyújtották a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt-díjat november 26-án Vizi Imre tanárnak, a Teodidaktos Alapítvány elnökének. A Sólyom László köztársasági elnöke által adományozott kitüntetést dr. Cseh Áron főkonzul adta át a díjazottnak, a kolozsvári főkonzulátus székhelyén. /Kitüntették Vizi Imrét, a Teodidaktos Alapítvány elnökét. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./ Vizi Imre diákkorában az egykori román válogatott gerincét adó kolozsvári egyetemi sportklub kosárlabda-csapatának volt az alapembere. 1990-ben a helybeli Báthory Líceum aligazgatója lett. Pályázati pénzekből és más forrásokból „összehozott” egy fiú- és egy leány-diákotthont. Itt a tehetséges erdélyi gyermekek tanulmányi idejükre, minimális térítés ellenében lakhatnak és anyanyelvi képzésben részesülhetnek, s nem vesznek el a romániai magyarság kultúrája számára. /Magas magyar állami kitüntetést nyújtottak át Vizi Imrének. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 28./

2005. november 29.

Cianid tartalmú folyadék vagy zagy került a hétvégén a Csiszla-patakba, onnan pedig a Tiszába ömlő Visó folyóba a borsabányai bányavállalat ércelőkészítő üzeméből. A vegyszerek között nátriumcianid is volt. Böndi Gyöngyike prefektus összehívta a Máramaros megyei katasztrófavédelmi bizottságot, amely elrendelte a vízminőség ellenőrzését. A vállalat nem jelentette a törvényszabta időn belül a szivárgást, ezért a Remin Társaságot 27 ezer új lejre bírságolták. Madalin Mihailovici, az országos vízügyi igazgatóság (ANAR) vezetője kijelentette, nem juthat magyar területre a Visó folyón levonult ciánszennyezés. Politikai vitát váltott ki Magyarországon az újabb romániai ciánszennyezéses eset. A legnagyobb ellenzéki párt, a Fidesz a kormányzati intézkedéseket hiányolta, és az ügy kivizsgálását kérte Gyurcsány Ferenc miniszterelnöktől. /Farkas Zoltán: Újabb ciánszennyezés a Tiszán. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./ – Nem lehet megengedni, hogy a ciánszennyezés állandóan fenyegesse Magyarországot, fel kell lépni ellene – jelentette ki Sólyom László magyar köztársasági elnök november 28-án. – Nagy szerencse, hogy nem történt nagyobb baj, de ez nem döntő szempont. Tűrhetetlen, hogy a szennyezés veszélye állandóan fennáll. Fel kell lépni ellene, meg kell nézni, milyen lehetőségek vannak erre, beleértve az egyeztetést és a nemzetközi egyezményeket – mondta a köztársasági elnök a romániai Visó folyó ciánszennyezése kapcsán. Legutóbb 2000-ben történt hasonló baleset Romániában, amely akkor teljesen tönkretette a Tisza élővilágát. /Ismét ciánpánik. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./

2005. november 30.

„Nem róható fel Romániának a legutóbbi ciánbaleset, a szennyezés mértéke pedig elenyésző” – nyilatkozta Niculescu Tóni RMDSZ-es külügyi államtitkár, reagálva Sólyom László magyar köztársasági elnök kijelentéseire. A barcelonai euromediterrán csúcstalálkozón résztvevő elnök kijelentette: „Nem lehet megengedni, hogy a ciánszennyezés állandóan fenyegesse Magyarországot, fel kell lépni ellene. Nagy szerencse, hogy nem történt nagyobb baj, de ez nem döntő szempont. Tűrhetetlen, hogy a szennyezés veszélye állandóan fennáll. Meg kell nézni, milyen lehetőségek vannak a fellépésre, beleértve az egyeztetést és a nemzetközi egyezményeket.” Az elnök nyilatkozataival egybevágóan vélekedtek a környezetvédők is. Az Élőlánc Magyarországért szervezet szerint egyértelmű, hogy Magyarország védtelen a határon túlról érkező vízszennyezésekkel szemben: „A Tisza vízgyűjtő területén működő, súlyosan környezetszennyező bányák, vegyi és nehézipari üzemek időzített bombákként veszélyeztetik folyóinkat.” A szervezet határozott fellépést követel az „ökológiai agresszió” ellen. A román külügyi államtitkár közölte, a külügyminisztérium nem kapott semmilyen megkeresést ez ügyben, és megértik a magyarországi aggodalmakat. Niculescu Tóni azt is elmondta, hogy a két ország között jók a kapcsolatok, ami a környezetvédelem problémáját illeti. A magyar fél ebben az ügyben hivatalosan megkereste Romániát, de nem tiltakozás, hanem tájékozódás céljával. A román hatóságok elküldték a tájékoztatást, de a magyar fél további információkat is kért. /Isán István Csongor: Hivatalosan nem tiltakozott a magyar fél a ciánszennyezés ügyében. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./

2005. december 5.

A december 5-i népszavazás szomorú, ha nem gyászos emlékű nap volt. Az eredmény előidézője a magyar kormány gyalázatosan hazug, féktelen kampánya volt, hangsúlyozta Asztalos Lajos. A bánsági, de különösen a székelyföldi árvíz után kiderült, a magyarok nagy többsége az első hívó szóra az árvízkárosultak segítségére sietett. Amint azt annak idején Fodor Sándor is megírta, ez volt az igazi népszavazás. Kiderült tehát, a magyar összetartozás érzése él, s ha az elnemzetlenítés kádári örökségét híven folytató MSZP és SZDSZ nem folytat félrevezető, megfélemlítő, botrányos kampányt a határon túli magyarság ellen, mondhatni elemi erővel tör elő az emberekből. Eközben a kormánypárti politikusok szemforgató módon a határon túliak támogatásáról beszélnek, fogcsikorgatva és jókora késedelemmel folyósítják azt, amit már aláírtak. A MÁÉRT-értekezlet összehívását a kormány minduntalan halogatja. Mádl Ferenc volt és különösen Sólyom László jelenlegi köztársasági elnök határozott kiállása a kettős állampolgárság mellett reménykeltő. /Asztalos Lajos: Emlékezzünk 2004. december 5-re. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./

2005. december 5.

December ötödike a magyarság szégyen- és gyásznapja helyett legyen a Nemzeti Együvé Tartozás Napja, indítványozta Gémesi György országgyűlési képviselő. Cinikus módon a regnáló kormány éppen a szomorú esemény első évfordulójának előestéjén fogadta el a ,,külhoni” magyarok anyaországi jogállásáról szóló törvénytervezetet. Ez a jogszabály nem a Gyurcsány-kabinet nemzeti elkötelezettségéből született, hanem a nemzeti fölháborodás ellensúlyozására, részint pedig a ,,nagy ellen­kampányolók” lelkifurdalásainak leküzdésére. Be kell látni, hogy magyar a magyar nélkül – az anyaország határain belül és kívül! – semmire sem fog menni, szögezte le Magyari Lajos, a lap munkatársa. Sólyom László köztársasági elnök beiktatása első napján kimondta: semmi akadályát, nemzetközi korlátját nem látja a kettős állampolgárság intézménye felállításának. Figyelni kell azokra, akik a Fidesz kebelében hasonlóan gondolkodnak, s véleményüket fennhangon is hirdetik, Orbán Viktorra, Németh Zsoltra és társaikra. Figyelni kell Lázár Jánosékra, a hódmezővásárhelyi önkormányzat testületére, mely tiszteletbeli polgárrá fogadta mindazon ,,külhoniakat”, akik ezt igényelték. A példa követésre méltónak bizonyult, városok, községek tucatjai cselekedtek ebben a szellemben, köztük Budakeszi polgársága is, ahol most tizenötmillió magyar nevében, szellemi, anyagi és lelki hozzájárulásával készül a Himnusz Emlékműve. A nagy ,,turultalanító” szándékok ellenében. /Magyari Lajos: A Nemzeti Együvé Tartozás Ünnepe. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 5./

2005. december 5.

Patrubány Miklós MVSZ-elnök közölte, a Magyarok Világszövetsége nagygyűlést szervez Budapesten, a Kossuth téren a kettős állampolgárságról szóló december 5-i népszavazás évfordulóján. Elmondta, hogy a népszavazás óta alig volt olyan nagypolitikai, közéleti megnyilvánulás, amelyen ne került volna szóba ennek az eseménynek a különleges tragikuma. A nemzet együvé tartozása napjának keretében tartott december 4-i gödöllői nagypolitikai rendezvény fővédnöke például Sólyom László köztársasági elnök. A népszavazás átvilágította a magyar társadalmat, annak tudat- és közállapotát. Az anyaország polgárai 2003-ban népszavazáson eldöntötték, hogy csatlakoznak az EU-hoz, következményeként 500 millió európai polgár személyazonossági igazolvánnyal utazhat Magyarországra, letelepedhet, munkát vállalhat, szociális juttatásokat vehet igénybe, sőt, szavazhat is. „Egy évvel később a magyar állampolgárok megtagadták ugyanennek a lehetőségnek a megteremtését hárommillió magyar testvérünk számára, akik akaratuk ellenére más országokba kerültek” – hangsúlyozta Patrubány. Ez nem a társadalom, hanem a politikai osztály hibája, amely az 1990-es rendszerváltás óta gyakorlatba ültetett média-, oktatás- és gazdaságpolitikájával juttatta ebbe a lehetetlen állapotba Magyarország népét. Gyurcsány Ferenc kormánya megtévesztve a szavazópolgárokat. Patrubány leszögezte, nem azt akarták, hogy milliók váljanak automatikusan állampolgárrá, hanem hogy a népszavazással az Országgyűlés kötelezve legyen a kérdés törvényi úton való rendezésére. Az MVSZ 2006-ban ismét ügydöntő népszavazást kezdeményez. /Rostás Szabolcs: Újabb népszavazásra készül a világszövetség. = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./

2005. december 9.

Kétnapos hivatalos szlovákiai látogatást tett Sólyom László magyar köztársasági elnök, december 8-án vendéglátójával, Ivan Gasparovic szlovák államfővel folytatott megbeszélést. Sólyom hangsúlyozta: nem véletlenül utazott Szlovákiába, s maga választotta külföldi úti céljai közül – Bécs után – másodiknak Pozsonyt, mert Szlovákiát tartja a második legfontosabb célországnak. Szlovák partnerét emlékeztette arra, hogy a ,,magyar alkotmány eleve kollektív jogokat biztosít a nemzeti kisebbségeknek”. Pozsony továbbra is ódzkodik attól, hogy több vizet juttasson a Szigetköz vízellátását biztosító régi Dunába, Budapest pedig semmiképpen sem tartja elképzelhetőnek, hogy bármilyen dunai duzzasztót építsen Magyarország területén. Sólyom László Pozsony egyetlen magyar iskoláját, a Duna utcai alapiskolát és gimnáziumot látogatta meg, ahol jelenleg 500 magyar fiatal tanul, bár csupán töredékük pozsonyi, döntő többségük Pozsony 150 kilométernyire kiterjedő magyar vonzáskörzetéből származik. Szlovák újságírói kérdésre válaszolva Sólyom kijelentette: ha a kettős állampolgárság kérdésében ismét népszavazásra kerülne sor Magyar­országon, akkor azt nem támogatná, mert szerinte nyilván ismét nem sikerülne világosan tisztázni és megfogalmazni a referendum céljait, s az megint nem a kettős állampolgárságról, hanem valami másról szólna. A pozsonyi Pravda december 8-i számában exkluzív interjú jelent meg a magyar államfővel. Az Antall József egykori, tizenötmillió magyarról szóló kijelentésére emlékeztetve a lap megkérdezte Sólyom Lászlótól: ,,Ön hány magyarnak az elnöke? Tízmillió magyar állampolgáré-e vagy tizenötmillió magyar nemzethez tartozó emberé”? Válaszában a magyar államfő emlékeztetett arra a körülményre, hogy Antall József emlékezetes mondatának idézésekor gyakran kimarad egy fontos szó: az, hogy ,,lélekben”. Antall ugyanis annak idején így fogalmazott: ,,Lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnöke kívánok lenni.” Sólyom értelmezése szerint a néhai kormányfő ezzel ,,csupán azt fejezte ki, amit a magyar alkotmány is tartalmaz”, ,,és ami őt is kötelezi” – mondta, és kifejtette: ,,A Magyar Köztársaság elnöke vagyok, értelemszerűen a határon belül élő magyar állampolgárok elnöke. Közjogi státusom tehát egyértelmű. Azonban az alkotmány egyszersmind arra is kötelez, hogy a határon túli magyarok iránt is felelősséget érezzek. Ezt a felelősséget át is érzem. Látogatásom során szlovák kollégámnak is örömmel kifejtem, hogy ez a felelősségérzet a két ország kapcsolatában inkább pozitív tényezőként értelmezendő, semmint, hogy bármilyen bizalmatlanságot, aggodalmat indokolna” – mondta a pozsonyi Pravdának a magyar államfő. /Átérzi a felelősséget. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 9./

2005. december 10.

A pozsonyi baloldali Pravdában Dag Danis Sólyom László köztársasági elnök pozsonyi látogatását a felkészületlenség miatt elmarasztalta. „A magyar államfő már Szlovákiába érkezése előtt mérsékelten provokált” – írta, arra utalva, hogy (épp a Pravdának exkluzív beszélgetéssel szolgáló) Sólyom a Szlovákiában érzékelhető „magyar-ellenes hangulatokról” nyilatkozott, azonban nem ismerte be, hogy „a magyarellenes hangulatot a magyar politika okozza.” Dag Danis szerint ugyanis az egyik beismerendő az lett volna, hogy a szlovák kormánykoalícióhoz tartozó Magyar Koalíció Pártja (MKP) képmutató politikát művel. A másik, amit Sólyomnak be kellett volna ismernie, az „az offenzív budapesti politika, amely Pozsony háta mögött felfuttatta a határon túli magyarok támogatását célzó programját”. A két héttel ezelőtti megyei választások során a Nyitra megyében megdőlt eddig magyar erőfölény letörése ellenében szerveződött magyarellenes szlovák nagykoalíciót védelmébe vevő cikkíró szerint a lényegről nem beszéltek, a történelmi háttér, a szlovák és a magyar lélek indítékainak vizsgálatától eltekintettek. /Tartalmatlan a magyar államfő szlovákiai látogatása. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 10./

2005. december 15.

Sólyom László köztársasági elnök december 13-án fogadta a történelmi egyházak vezetőit Budapesten, a Sándor-palotában. A találkozón a határon túli magyarok és az egyházi fenntartású intézmények helyzetéről is szó volt. Bölcskei Gusztáv református püspök, a zsinat lelkészi elnöke a református egyház képviseletében vett részt a találkozón. D. Szebik Imre evangélikus elnök-püspök elmondta: beszélgetésben a témák között szerepelt az egyházi iskolák támogatása, a szociális intézmények költségvetési gondja, a határon túli magyarok helyzete, valamint az egészségügy és a mentális helyzet. A zsidóság képviseletében Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke, Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgató és Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi vett részt a találkozón. Feldmájer Péter a határon túli magyarság helyzete kapcsán arról szólt, hogy mindent megtesznek a magyar ajkú zsidósággal való kapcsolattartásért. A katolikus egyház képviseletében Erdő Péter bíboros, prímás, Keresztes Szilárd püspök és Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára volt jelen a megbeszélésen. /Sólyom László fogadta a történelmi egyházak vezetőit. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./

2006. január 4.

Sólyom László köztársasági elnök újévi üzenete magvas és a lényegre törő volt: a 2006-os esztendő sorsfordító lesz Magyarország, az egész magyarság életében. S nem csak azért, mert választások éve, hanem a kollektív felelősségvállalás okán. Bárki is nyerje a parlamenti választásokat, bármelyik politikai erő, az mindenképpen felelősséggel tartozik az országnak és az egész nemzetnek. Mind a tizenötmillió magyarnak, akik a csonka ország területén vagy annak határain túl élnek. Mert a nemzet szellemi-lelki egyesítése soha nem volt olyan fontos, mint most, a nagy európai kihívások idején. Erdő Péter bíboros-prímás üzenete még megrendítőbb volt. A főpásztor bejelentette, hogy a 2006-os évet a Római Katolikus Püspöki Kar a magyarság megmaradásáért tartandó imaévnek tekinti, lévén, hogy a nemzet összetartása és erkölcsi tartása oly mértékben megrendült, illetve károsult, hogy ideje – talán az utolsó órában – visszatérni a keresztény értékekhez, az isteni áldásért és segítségért fohászkodni. A bíboros ugyanerre kérte fel, az ökuménia jegyében, a magyar történelmi testvéregyházakat. /Magyari Lajos: Imaév a magyarságért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 4./

2006. január 5.

Címeres magyar zászlót ajándékozott a Jobbik Magyarországért Mozgalom a köztársasági elnöki hivatalnak, az amiatti rosszallás kifejezéseként, hogy Sólyom László államfő újévi beszéde nem a lobogó előtt hangzott el. Molnár Tamás, a Jobbik alelnöke a Sándor-palota előtt újságírók jelenlétében megtartott rövid beszédében „polgári liberális” politikusnak minősítette Sólyom Lászlót, aki szerinte tudatosan mellőzte a szakrális szimbólumot. /Címeres magyar zászlót ajándékozott a Jobbik Sólyom Lászlónak. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 5./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 391-416




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998