udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 28 találat lapozás: 1-28
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Sövér Elek

1996. december folyamán

Gyergyóalfaluban újságot adtak ki, megjelent az Alfalvi Nyitogató, a falu egyetlen létező civilszervezete, a Sövér Elek Alapítvány gondozásában. Az első számból megtudhatjuk, hogy 1992. novemberében alakult meg a Sövér Elek Alapítvány, Gál Sándor akkori polgármester kezdeményezésére. Az alapítvány célja a község kulturális- művészeti életének támogatása. 1992-ben megválasztották vezetőséget: Balázs József képzőművész /elnök/, Gál Mihály kultúrigazgató /alelnök/. 1996. dec. 10-én közgyűlést tartott a Sövér Elek Alapítvány. Új vezetőséget választottak, Lukács János lett az elnök, Magyari Zoltán az alelnök. - Az Alfalvi Nyitogató Gyergyóalfaluban és Borzontban jelenik meg, főszerkesztője Gáll Zsuzsánna, felelős szerkesztő Lukács János. /Alfalvi Nyitogató - A Sövér Elek Alapítvány havilapja (Gyergyószentmiklós), I. évf., 1. sz. 1996. dec./

1997. május 31.

Gáll Anna írja, hogy gyermekkorában Gyergyóalfaluban pezsgett a kulturális élet, tágas könyvtáruk is volt. Most diszkó van abban a művelődési otthonban, amelyben azelőtt a községi könyvtár működött, a könyvek pedig a raktárhelyiségbe szorultak. /Alfalvi Nyitogató - A Sövér Elek Alapítvány havilapja (Gyergyóalfalu), máj. II. évf. 5. sz. - első szám 1996. decemberében látott napvilágot. Főszerkesztő Gáll Zsuzsánna./

1998. május 23.

Máj. 23-án Gyergyóalfaluban megünnepelték az azt, hogy legalább 400 éves a helyi iskolai oktatás. Írásos adatok bizonyítják, hogy 1597-ben Mihály deák volt az iskolamester Gyergyóalfaluban. Az évforduló alkalmából először megkoszorúzták az iskola elhunyt tanítóinak sírjait. Az ünnepi szentmise után iskolatörténeti előadások hangzottak el, majd leleplezték a falu központjában Domokos Pál Péternek, az iskola nagy tanítójának mellszobrát, Miholcsa József /Marosvásárhely/ szobrászművész alkotását. A Sövér Elek Ipari Szakközépiskola falán emléktáblát helyeztek el. /400 éves a gyergyóalfalvi iskola. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 23./

1999. március 10.

Gyergyóalfaluban, a Sövér Elek Szakközépiskolában tartották meg a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő körzeti szakaszát, hét iskola versenyzői gyűltek össze. A vetélkedőt az Erdélyi Nyelvművelő Társaság hirdeti meg évek óta. /Lőrincz Erzsébet: Az anyanyelv ünnepe. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), márc. 10-16./

2000. április 28.

Májusban fogják megünnepelni, hogy három évtizedes Csíkszeredán az intézményesített művészeti oktatás. A többnapos rendezvénysorozat kezdeményezője és szervezője Kovács János iskolaigazgató. Az alapítók: Pusztai László igazgató, Gaál András és Márton Árpád, Ferencz Ernő szobrász /aki azóta más hazát választott magának/, Sövér Elek festőművész /elhunyt/. /30 éves a csíkszeredai művészeti iskola. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 28./

2000. június 5.

A budapesti Szűcs Ildikó előadóművész Magyarország határain túl élő magyar költők verseiből állította össze Határon című műsorát. A műsorral a következő napokban fellép Gyimesfelsőlokon, az Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnáziumban, Székelykeresztúron, az Orbáb Balázs Gimnáziumban, Székelyudvarhelyen az Eötvös József Mezőgazdasági Szakközépiskolában, Gyergyóalfaluban a Sövér Elek Iskolában, Gyergyószentmiklóson a Salamon Ernő Gimnáziumban és Csíkszeredán a Venczel József Faipari Szakközépiskolában. /Szűcs Ildikó versműsora. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 5./

2002. március 15.

Márc. 14-én emlékplakett-avatással folytatódott a Nagy István Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola /Csíkszereda/ által szervezett iskolahét. Az intézmény bejáratánál elhelyezett Nagy István-plakett mellett az iskola egykori igazgatójának, művész-tanárának, Sövér Eleknek állítottak emléket egykori munkatársai, diákjai. Megemlékező beszédet mondott Imecs László, a plakettet a művész fiai leplezték le. - Megrendezték a III. Nagy István Diákkórus Fesztivált, melyen részt vett a gyergyóremetei Fráter György Általános Iskola, a sepsiszentgyörgyi Művészeti Gimnázium és Református Kollégium, a székelyudvarhelyi Palló Imre Művészeti Szakközépiskola, a Harmónia kamarakórus, valamint a házigazda művészeti szakközépiskola elemista, felső tagozatos és középiskolás kórusai és zenekara. /Nagy István-napok. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 15./ A csíkszeredai Nagy István Művészeti Középiskola rendezvénysorozata részeként nyitották meg márc. 14-én Sövér Elek (Gyergyóalfalu, 1937. júl. 25.– Csíkszereda, 1982. máj. 7./, a művészeti iskola egykori művész-tanárának, igazgatójának emlékkiállítását. Sövér Elek a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán végzett, számos kiállításon mutatta be munkáit. Többnyire tájképeket, portrékat és életképeket festett pasztellben. /Sövér Elek-emlékkiállítás. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 15./

2002. március 27.

Leépítések várhatók Gyergyóalfaluban, a Sövér Elek Szakközépiskolában, ami a Török tanárházaspárt is érinti. A két tanár aláírásgyűjtést kezdeményezett a községben, hogy állását megtarthassa. Török Éva - aki ötszáz aláírásra számít - az igazgató és aligazgató leváltását is szorgalmazza, mivel meglátása szerint az iskola vezetői jogtalanul adtak tanári állást az aligazgató fiának. A kulturális szakbizottság azt nehezményezi, hogy míg a tanári kar jórészt nyugdíjas, nyugdíj előtt álló vagy helyettes tanárokból áll, és igen kevés a fiatal szakképzett tanerő, az elbocsátás előtt álló két szakképzett tanár helyzete az elkövetkező alfalvi nemzedék iránti felelősségből az egész községet érintő kérdéssé vált. Bogyé Miklós iskolaigazgató kifejtette, a folyamatosan csökkenő diáklétszám miatt állásokat kell megszüntetni. "Törökék ellen semmilyen szakmai kifogásom nincs - jelentette ki Bogyé -, ám az a kellemetlen helyzet állt elő, hogy reál szakon nem jött ki mindenkinek a teljes óraszám". /Krízishelyzet a gyergyóalfalvi Sövér Elek Szakközépiskolában. = Krónika (Kolozsvár), márc. 27./

2002. május 13.

Máj. 10-11-én Sövér Elek emlékműsort állítottak össze Gyergyóalfaluban a róla elnevezett iskola tanárai és diákjai. A művész alakját felidézték az irodalmi és zenei anyag mellett. Máj. 11-én a művész sírja és a szülői házon elhelyezett emléktábla megkoszorúzása után szentmisét mutattak be, majd az iskola mellett a Sövér Elek emlékére ültetett nyírfára is koszorút kötöztek. Felavatták a Sövér Elek emlékszobát. Dr. Papp Kincses Emese az embert és barátot méltatta, majd bemutatta az általa szerkesztett és az F&F International Kiadó gondozásában megjelent, gazdag képanyagú Sövér Elek emlékkönyvet. A művész halála 20. évfordulójára készített alkotások kiállításának megnyitóját több hazaérkezett művész jelenlétében tartotta Balázs József. /(B. Gy.): Sövér Elekre emlékeztek Gyergyóalfaluban. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 13./ Gyergyóalfaluban a 20 éve elhunyt Sövér Elek festőművészre emlékezett szülőfaluja. /Gál Éva Emese: Sövér Elek otthona Gyergyóalfaluban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./

2002. július 11.

Hat iskola diákjai érettségiztek Gyergyószentmiklóson, a Salamon Ernő Líceum vizsgáztató központjában: a Salamon Ernő Líceum, a Battyhány Ignác Iskolaközpont, a Gépgyártóipari Iskolaközpont, a román tannyelvű Sf. Nicolae Líceum, a ditrói Puskás Tivadar,és az alfalvi Sövér Elek Líceum diákjai. A vizsgára álló összesen 326 tanulóból 264-nek sikerültek az érettségi vizsgái. Lebontva, a Salamon Ernő líceum 123 diákjából 109-en vizsgáztak sikeresen, a Battyhány iskolának 80 diákjából 60-an, a Gépgyártóipari iskolában ez az arány 49-34, a Sf. Nikolae iskolában 36-35, a ditrói iskolában 19-15, míg Alfalu esetében 19-11. A 62 sikertelenül vizsgázó diákból 40-et román nyelv és irodalomból húztak el, 16-ot magyar nyelv és irodalomból, míg 6-ot valamely szaktantárgyból, s volt egyetlen olyan eset is, hogy a diák mindenből átmenő jegyet kapott, de az általános médiája kevesebb lett, mint 6-os. A román nyelv és irodalomnál a furcsa pontozási mód is hozzájárult a viszonylag nagy arányú sikertelenséghez: az írásbeli egyik feladata volt esszét írni Caragiale nyomán, s az elbírálási mód kikötötte, hogy ha a diák nem ír két oldalt, 20 pontot veszít, az esszé tartalmától függetlenül. A szóbeli vizsgán a diákok nem iskolák szerint, hanem ábécésorrendben léptek a bizottság elé, felváltva a román és a magyar tagozatról, ami szintén nem volt kedvező a magyar ajkú diákoknak, hiszen román nyelvtudásban nem vetekedhetnek a román anyanyelvűekkel. /Gál Éva Emese: Érettségi eredmények, kérdőjelekkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./

2003. március 18.

Gyergyóalfaluban a Sövér Elek Alapítvány tisztújító gyűlést tartott. Gál Mihály, az alapítvány alelnöke beszámolt az eredményekről: az alapítvány volt a fő támogatója és szorgalmazója a Sövér Elek Galéria és a Sövér Elek-emlékszoba létrehozásának. Gazdanapok, falunapok szervezésében vállalt szerepet, épületet és telket vásárolt a községbe érkező tanerők számára, ahol olyanok kapnának helyet, akik szerződést kötnek az alapítvánnyal, hogy legkevesebb 5 évig a faluban tanítanak. Öt tagból álló új kuratóriumot választottak. A kuratórium elnöke Gál Mihály lett, alelnöke Pál Csaba, titkára Lőrincz Erzsébet. /(Bajna György): Tisztújító és beszámoló alapítványi gyűlés. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 18./

2003. augusztus 6.

Aug. 2-án jótékonysági bállal ünnepelte megalakulása 10. évfordulóját a gyergyóalfavi Sövér Elek Alapítvány, amelyet azzal a céllal hoztak létre alfavi kultúrával foglalkozó emberek valamint innen elszármazott képzőművészek, hogy támogassák a képzőművészeket. A jótékonysági bálon hat festményt árvereztek Márton Árpád, Balázs József, Magyari Zoltán, Balogh András, Pál Csaba és Baricz Dezső festőművészektől; a bevételt az alapítvány jótékonysági célokra fogja felhasználni. /10 éves a Sövér Elek Alapítvány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./

2005. július 19.

A gyergyóalfalvi Sövér Elek Alapítvány először szervezett alkotótábort. Rangos meghívottakat nem volt nehéz a Bucsinba csábítani, hiszen Balázs József festőművész szerint valamennyien azonnal igennel válaszoltak, ahogy meghallották a többi meghívott nevét. Gál Mihály, az alapítvány elnöke köszöntötte a Vadárvácska erdei szálláson egybegyűlteket. A megnyitón közreműködött a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium klarinétegyüttese, illetve a helyi citerazenekar. /Bajna György: Mérceállító alkotótábor a Bucsinban. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 19./

2005. július 22.

Július 21-én benépesedett a gyergyóalfalvi Képzőművészeti Galéria. Gál Mihály, a Sövér Elek Alapvány elnöke köszöntötte az első Bükkfői Alkotó Táborban egy héten át dolgozó művészeket. György István polgármester Gyergyóalfalu önkormányzata nevében ígérte a folytatás lehetőségét. A helyi Domokos Pál Péter Hagyományőrző Egyesület citerásai és táncosai köszöntötték a művészeket. A tábor résztvevői, illetve Kulcsár Edit, a budapesti Vármegye Galéria igazgatója és Demeter Ervin magyar országgyűlési képviselő virággal rótták le kegyeletüket Sövér Elek sírjánál. /(Bajna György): Táborzárás tárlatmegnyitóval. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 22./

2005. október 24.

Gyergyóalfaluban felavatták az „alszegi iskola” falára elhelyezett emléktáblát. A jelenleg a Sövér Elek Iskolaközpont részeként működő egykori leányiskola épületét Zomora Dániel esperes kezdeményezésére építették az alfalviak, az ő emlékét idézi a Kőrösi Antal szobrászművész hétvégén leleplezett alkotása. Gyergyóalfaluban 1597-től dokumentálható az iskolai oktatás. Zamora Dániel 1889-től 1901-ig volt Alfalu plébánosa, az iskolaépítés mellett ő alapította a község első óvodáját, olvasókört és ifjúsági egyesületet is szervezett. Az iskola falára helyezett plakett ugyanakkor nemcsak a későbbi püspök-helyettesnek állít emléket, hanem mindazon alfalviaknak is, akik közös erővel létrehozták az iskolát – hangzott el az ünnepségen. /Gergely Imre: Emléktábla az iskolaalapítónak. = Krónika (Kolozsvár), okt. 24./

2005. november 29.

Az elmúlt hét végén Gyergyóalfaluban, a Sövér Elek Szakközépiskolában és Gyergyószentmiklóson, a Salamon Ernő Gimnáziumban tartották meg az idei Tudományos Diákkörök Erdélyi Konferenciája (TUDEK) ülésszakait. A két iskola által közösen rendezett konferencián részt vevő 175 diák egyharmada juthatott tovább a Debrecenben tartandó döntőre, a TUDOK-ra. /Bajna György: Kutató diákok Gyergyóban. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 29./

2005. december 3.

A Tudományos Diákkörök IV. Erdélyi Konferenciájának (TUDEK 2005) a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium és a gyergyóalfalusi Sövér Elek Iskolaközpont adott otthont november 26-án. A rendezvény főszervezői Leopold Anna-Mária és Kiss Arnold tanárok voltak. A konferenciák koordinátora a Kutató Diákok Országos Szövetsége (www.kutdiak.hu), amely jelenleg több mint 6000 magyarországi és határon túli magyar diák kutatómunkáját irányítja. A díjazottak jelentkezhetnek amerikai, ír, izraeli, horvát és német tehetséggondozó táborokba. A mozgalom anyagi támogatását az 1999-ben alakult Kutató Diákokért Alapítvány biztosítja. Erdély 12 településének 20 iskolájából érkeztek diákok. A 155 tanuló 105 dolgozatot mutatott be. /Dvorácsek Ágoston Kutató Diákok Országos Szövetsége erdélyi tagozatának elnöke: Tudományos Diákkörök IV. Erdélyi Konferenciája. 155 diák, 105 dolgozat matematikától irodalomig. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

2006. július 20.

A gyergyóalfalvi Sövér Elek Alapítvány, valamint a helyi polgármesteri hivatal második alkalommal szervezi meg a Vadárvácska Képzőművészeti Alkotótábort. A művésztábornak ez alkalommal is a Bükkfőn lévő Vadárvácska panzió ad otthont. /Jánossy Alíz: Vadárvácska tábor Gyergyóalfaluban. = Krónika (Kolozsvár), júl. 20./

2007. március 5.

A teljes vagyonelkobzással járó kitelepítésről emlékeztek meg az érintett családok tagjai Hargita megyében. 1949. március 2-án éjszaka kényszerlakhelyre, esetenként kényszermunkára hurcolták el a kommunista hatóságok a kulákokat, gyárosokat és nemeseket. Az áldozatok között sokan voltak, akik nem élték túl a megpróbáltatást, leszármazottaik gyűltek össze a Székelyudvarhely központjában levő emlékműnél. Komoróczy György, a Volt Politikai Foglyok Országos Szövetsége (Pofosz) udvarhelyi titkára elevenítette fel az 58 évvel ezelőtt történteket. Komoróczy a dobrudzsai munkatáborok megpróbáltatásairól és a megbélyegzettek gyermekeinek hátrányos megkülönböztetéséről beszélt. Balogh Zoltán magyarországi országgyűlési képviselő, az emberjogi bizottság tagja és egyben a megemlékezés díszvendége szólt az egybegyűltekhez. „Az áldozatok ereje az emlékezésben rejlik” – hangoztatta a képviselő. Végül Hegyi Sándor székelyudvarhelyi református lelkész mondott beszédet. Gyergyóalfaluban március 3-án a szentmisét követően a Pofosz küldöttsége megkoszorúzta a kommunista rendszer áldozatává vált Lukács Irén emléktábláját, majd a Sövér Elek Iskolaközpont dísztermében kiállítás és előadás várta az érdeklődőket. Az iskola diákjainak dolgozataiból keserű emberi sorsok körvonalazódtak: Gyergyóalfaluból a Lukács és Ágoston családot vitte el a hírhedt fekete autó az éj leple alatt 1949 márciusában. Lukács Irén fia arra is kitért, hogy a jogfosztás az egykori kommunista alkotmány szerint is törvénytelen volt. /Kiss Előd Gergely, Jánossy Alíz: Emlékezésben az erő. = Krónika (Kolozsvár), márc. 5./

2007. május 11.

A hatvanas-hetvenes évek székelyföldi művészeti élete, a háromközpontú tájegység (Marosvásárhely, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy) gyakorlatilag átvette Kolozsvártól az erdélyi magyar képzőművészet modernizációjának megvalósítását. Kolozsvár maradt ugyan a mérce, a „hiteles hely”, de az alkotómunka új színhelyeiről származtak az impulzusok, amelyek meghatározták a nemzedék szemléletét, képzőművészeti nyelvét, stíluseszményeit. Sövér Elek – Gaál Andrással, Márton Árpáddal, Plugor Sándorral, Sükösd Ferenccel, Simon Endrével, Forró Antallal és másokkal együtt – ennek a nemzedéknek az egyik legtehetségesebb tagjaként a székely festőiskola harmadik hullámát képviselte, írta Banner Zoltán művészettörténész. A székely festőiskola alapítóinak – Márton Ferencnek, Nagy Istvánnak és zsögödi Nagy Imrének – a küldetése ennek az eddig ismeretlen szépségű tájnak, az általa meghatározott életformának festői felfedezésében rejlett. A második nemzedék – Bordi András, Bene József, Incze István, Hervai Zoltán, Piskolti Gábor, Barabás István – ezt a küldetést folytatta. Ebbe a tevékenységbe kapcsolódott be a tanítványok serege, a népes harmadik nemzedék, amely visszatelepedett a szülőföldjére –kisebb-nagyobb művészeti központok, máig működő hálózatát hozta létre. Ők nyitottak ablakot a kortárs európai művészetben végbemenő változásokra. A gyergyóalfalvi Sövér Elek a részletben az Egészet sugallta. 70 éve, 1937. július 25-én született, 25 éve, 1982. május 7-én hunyt el Sövér Elek festőművész. A csíkszeredai Pallas–Akadémia Kiadó a kettős évforduló alkalmából Sövér Elek-albumot jelentet meg, Banner írása ebből való. /Banner Zoltán: Láva és hamu. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 11./

2007. június 25.

A Támasz Klub szellemi fogyatékos fiatalokat foglalkoztató iskola Őrangyal délután című programjával, illetve Kovács László budapesti fotóművész tárlatnyitójával kezdődött június 22-én Gyergyószentmiklóson a háromnapos Gyergyói Nyári Napok. Az elhunyt gyergyóalfalvi Sövér Elek festőművész gyűjteményes kiállítását tekinthették meg az érdeklődők. A város főterén parádés felvonulást tartottak: a sort a huszárok nyitották, majd a Step Dance menettáncosai, a Hóvirág néptáncosai, sportolók és a különféle civil szervezetek képviselői vonultak fel. Este az Echinox és a Mercedes Band együttes szórakoztatta a közönséget. A Tarisznyás Márton Múzeum kertjébe a kisgyerekes családokat várták. Balázs Miklós helyi fotóművész tárlata Gyergyószentmiklós száz évét mutatta be képekben. A gyerekek Vitéz László csodaládája című előadást nézhették meg a Tamási Áron Bábszínház előadásában. Látványos volt a Csabafiak lovas- és harcászati bemutatója. /Jánossy Alíz: Múzeumkert, a csodák birodalma. = Krónika (Kolozsvár), jún. 25./

2007. augusztus 2.

A Gyergyóalfaluban 70 évvel ezelőtt született és Csíkszeredában 25 éve elhunyt Sövér Elek festőművészre emlékeztek kiállításmegnyitóval és könyvbemutatóval. A Pallas–Akadémia Könyvkiadó gondozásában megjelent, visszaemlékező írásokat, valamit Sövér-képeket tartalmazó kötetet ismertetve művészettörténészek és képzőművészek idézték Sövér Elek emlékét. A Nagy István, Nagy Imre és Márton Ferenc alkotta székelyföldi festőiskola első nemzedékét leginkább követendőnek tekintő Sövér Eleket a képek költőjének és a szív portréfestőjének nevezte Bucur Nicolae művészettörténész. Itthon maradását és megmaradását hangsúlyozta Balázs József festőművész. Alkotásaiban a 60-as, 70-es évek művészeti törekvései is berezegnek, és sejtetik a különböző irányzatok beszűrődését – tette hozzá Banner Zoltán művészettörténész. Sövér táj-, portré- és életképei a Mikó-várban szeptemberig láthatók. /Sövér Elek-kiállítás és -kötet. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 2./

2007. szeptember 17.

A több mint 17 éve elkezdett 24 tantermes iskola építése Kézdivásárhelyen a ‘90-es években megtorpant. Hét éve az önkormányzatnak köszönhetően a kormány több mint 3,8 millió lejt különített el a kézdivásárhelyi tanintézet számára, amelyet szeptember 17-én avatnak fel. Gyergyóalfaluban rendkívüli ünnepséggel kezdik a tanévet: Sövér Elek szobrot avatnak a róla elnevezett iskola udvarán. /Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

2007. szeptember 18.

Gyergyóalfaluban idén nemcsak a 410 éves oktatásra emlékezhettek az ünnepélyes tanévnyitón a Sövér Elek Középiskolában, melyen tiszteletét tette dr. Szabó Béla csíkszeredai magyar főkonzul és Petres Sándor, a megyei önkormányzat alelnöke is. Gáll János iskolaigazgató beszámolt arról, hogy új sportterem, információs és dokumentációs központ, új épületszárny épült, európai szintű feltételeket teremtve a 803 diák és 59 oktatója részére. Jakab Bálint Márta zenetanárnő kórusa és furulyaegyüttese, valamint a hangszeresek és szavalók által bemutatott ünnepi műsor után szeptember 17-én az iskola előtt leleplezték Bálint Károly szobrászművész Sövér Elek festőművészt ábrázoló mellszobrát. A Sövér Elek Alapítvány nevében Gál Mihály mondott köszönetet az alkotónak, a szoborállítás támogatóiknak. /Bajna György: Ünnep a Sövér Elek Középiskolában. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 18./

2007. szeptember 27.

Ezelőtt négy évvel értesült Gyergyóalfalu Sövér Elek Iskolaközpontjának vezetősége arról az országos programról, aminek keretében létrejöhet egy információs és dokumentációs központ. Később megegyezés született a gyergyóalfalvi hivatal, az iskola és a Apáczai Csere János Pedagógusok Házán között. Ilyen működő központ a környéken csak Borszéken van. Ez a központ két teremből áll: az egyik egyéni, míg a másik csoportos munkára kialakítva, számítógépekkel, audiovizuális eszközökkel felszerelve. A diákok, a tanárok, de akár a közösség bármely tagja használhatja majd a számítógépeket, az internetet, a könyvtárat és minden ott található információs-dokumentációs eszközt. A tervek szerint a központ nyolcórás nyitva tartással fog majd működni. Az igazgató beszámolt arról, hogy az iskola könyvtára 950 kötet könyvvel bővült, amit elhunyt Ávéd Anna magánkönyvtárából kapott az iskola adományként. /Rancz Enikő: Jó hírek Alfaluból. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), szept. 27. – 39. sz. /

2007. december 17.

Gyergyóalfaluban mind a hatszáz megrendelt iskolanaptár gazdára talált. Gáll János, a Sövér Elek Iskolaközpont igazgatója mondta el, a falinaptár-készítés ötlete hamar pártolókra talált, rengeteg információt tartalmaz az alfalvi oktatás múltjáról és jelenlegi helyzetéről. Összesen tizennégy óvoda-, iskolaépülete van a községnek, ebből kettő tornaterem, a tizenkettő, ahol osztályok vannak, képpel került fel a naptárra. Minden hátoldalon leírás van az illető óvodáról, iskoláról, mikor épült, hol található, kik ott a pedagógusok és kik azok a diákok, akik a 2007–2008-as tanévben ott tanultak. Alfalu 800 gyermek oktatását biztosítja, kezdve az óvodától a líceumi oktatásig, szakiskoláig, esti osztályokig. A tanítást 94 fős tanügyi személyzet látja el. /Balázs Katalin: Alfaluban. Páratlan falinaptár. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 17./

2008. július 31.

A Vadárvácska Képzőművészeti Alkotótábor művészei a Gyergyóalfalura hagyományozott műtárgyaikkal mondanak köszönetet a helyi támogatóknak a tíznapos gondtalan alkotás lehetőségéért. Márton Árpád festőművész az augusztus 3-áig tartó, tíznapos Vadárvácska Képzőművészeti Alkotótábor mentora. A Gyergyóalfaluhoz tartozó Borzonttól néhány kilométerre, a Vadárvácska erdei szálláson immár negyedik alkalommal táboroznak Erdély neves képzőművészei. A július végi táborok ötlete Gál Mihály vállalkozótól ered, aki saját erdei szállását ajánlotta fel az ideérkező művészeknek. A Vadárvácskában táborozó alkotók költségeinek egy részét Gyergyóalfalu önkormányzata és a Sövér Elek Alapítvány, illetve magánvállalkozók fedezik. Évről évre gyarapodnak az itt táborozó neves alkotók készítette műtárgyak, amelyekből állandó tárlat nyílt Gyergyóalfalu egyik galériájában, az elmúlt két évben pedig több kültéri szobrot is lelepleztek a község terein. Itt láthatók többek között Bálint Károly marosvásárhelyi szobrászművész Sövér Eleket és Petőfi Sándort mintázó szobrai, a galériának is otthont adó kultúrház előtt pedig az alfalvi származású Kiss Levente szobrászművész faszobrai. A gyergyóalfalvi származású, Marosvásárhelyen élő Sajgó Ilona textilművész minden évben hazatér ide. Csutak Levente brassói grafikus kiemelkedő történelmi egyéniségeket ábrázoló tusrajzban állított emléket a reneszánsz évének. A kézdivásárhelyi Vetró András szobrász az esti szakmai beszélgetések fontosságára hívta fel a figyelmet. „Idén az egyházi személyiségeknek szeretnénk emléket állítani, ezért felkértük a táborozó szobrászainkat, hogy őket mintázzák meg” – magyarázta Gál Mihály. A tervek szerint a borzonti Szent István-búcsúkor leplezik le Vetró András Gál Tamás plébánost megörökítő domborművét, később Miholcsa József Horváth Károly plébánost ábrázoló alkotását és Sárpátki Zoltán Smihali József plébánosnak emléket állító munkáját is felavatják. Márton Áron püspök szobrát pedig a csíkszeredai Dóczi András készíti el a katolikus templom számára. /Jánossy Alíz: Az értékteremtés a cél. = Krónika (Kolozsvár), júl. 31./

2009. február 20.

A kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeumban megnyílt a gyergyóalfalvi Sövér Elek Alapítvány által szervezett IV. Vadárvácska Képzőművészeti Alkotótábor vándorkiállítása. Húsz művész különböző technikával készített munkáit mutatták be. A tárlatot Gáll Mihály, az alapítvány elnöke és Vetró András szobrász nyitotta meg. A tábor ötlete Gáll Mihály vállalkozótól ered, aki tavaly saját erdei szállását ajánlotta fel a művészek számára, és a tíznapos táborozás idején ő és családja gondoskodik arról, hogy minden feltétel adott legyen az alkotáshoz. /Iochom István: A Vadárvácska Alkotótábor vándorkiállítása a Céhtörténeti Múzeumban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 20./


lapozás: 1-28




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998