udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 9 találat lapozás: 1-9
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Süket Levente

2000. január 21.

A Hargita Megyei Tanács Humán erőforrás fejlesztési irodája második éve hirdet szakmai gyakorlatot a nyugat-európai régiókban az EURODYSSEE program keretén belül - tájékoztatott Süket Levente irodavezető. A csereprogram keretében 18-30 éves fiatalok külföldi tapasztalatokra tehetnek szert, tökéletesítik nyelvtudásukat, a program hozzájárul az európai öntudat kialakításához, segíti a régiók közötti kapcsolatok kiépítését. Az elmúlt évi tapasztalatok azt mutatták, hogy mind a hazai, mind a külföldi fél meg volt elégedve, eddig a partnereik Belgiumból, Franciaországból, Spanyolországból és Németországból voltak. Erre az évre 20 helyre van lehetőség. A minimum 3, maximum 7 hónapos külföldi tartózkodás költségeit ösztöndíjjal fedezik, az ideérkező fiataloknak biztosítják a szállást és az étkeztetést. /Csereprogram az európai öntudat kialakításáért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./

2001. július 12.

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai kihelyezett karának első hivatalos sajtótájékoztatóját tartották júl. 9-én. Az egyetemnek otthont adó épületben megtartott tájékoztatón jelen voltak: dr. Lányi Szabolcs dékán, Győrfi Jenő, a bukaresti hadmérnöki akadémia tanára a csíkszeredai egyetem matematika-informatika szak tanszékvezetője, dr. Rostás Zoltán, a Bukaresti Tudományegyetem tanára, a csíkszeredai egyetem vidékfejlesztés tanszékének vezetője, dr. György Antal alapító tag, Berki Anna, a Határon Túli Magyarok Hivatalának képviselője, valamint Süket Levente főtitkár. Dr. Lányi Szabolcs dékán az ősztől Csíkszeredában induló négy szakot ismertette /vidékfejlesztés-a vidék gazdaságtana és szociológiája, agrárközgazdász, könyvelés és gazdasági informatika valamint román nyelv és irodalom-angol nyelv és irodalom szakok/. Október 1-jén Csíkszeredában indul az egyetemi tanév. Dr. Rostás Zoltán, a vidékfejlesztési szak tanszékvezetője elmondotta: olyan szakot szerettek volna indítani, amely a már működő egyetemeken nincs. Ez a szak teljesen új és Kelet-Európában sem túl gyakori. A professzor szerint egy vidék problémáit nem elég felismerni, hanem a felmerülő problémákat meg is kell oldani. A vidékfejlesztésben jártas szakemberekre nemcsak ebben a régióban, hanem egész Erdélyben szükség van. Berki Anna, a HTMH képviselője elmondotta: a magyar kormány anyagi és szakmai támogatást nyújt az induló EMTE számára. A négy lábon álló egyetemet Nagyvárad, Kolozsvár, Marosvásárhely és Csíkszereda székhelyekkel majd egy egységes szálra lehet felépíteni, ami elsősorban az egyetemi szabályzatok szintjén fog megnyilvánulni. Dr. Lányi Szabolcs tájékoztatójában megfogalmazta, hogy a csíkszeredai negyven oktatói állásból tizennégyet legfelsőbb képzettséggel rendelkezők foglalnak el: hét professzor és hét docens tanár, tizenegyen már nevesítve vannak, akik vállalják is az oktatást Csíkszeredában. /Daczó Dénes: Egyre közelebb a rajthoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./

2002. április 19.

Két újabb szak akkreditációs folyamata indult be a Sapientia ? Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) csíkszeredai karain ? tájékoztatott dr. Süket Levente. A kari főtitkár elmondta, hogy a tervezett élelmiszerkémia és környezetmérnöki szakok számára elkészültek a laboratóriumok, az Országos Akadémiai Felmérő és Akkreditáló Bizottság (CNEAA) által kiküldött szakemberek a héten a helyszínen vizsgálták meg a feltételeket. A két újabb csíkszeredai szakon a helyszínelés megtörtént. Süket Levente közölte, hogy a laboratóriumok felszerelésére mintegy 500 ezer dollárt költöttek. Véleménye szerint a két szak beindulása után a tudományos kutatás is megkezdődhet, ami a maga során majd pénzt is hozhat. A kormány március 28-i ülésén jóváhagyta a CNEAA által kiadott ideiglenes működési engedélyeket, most már csak arra várnak, hogy a jogszabály jelenjen meg a Hivatalos Közlönyben. /Sarány István: SAPIENTIA ? EMTE. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 19./

2003. szeptember 9.

Mircea Dusa, Hargita megye prefektusa azt ajánlotta a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) csíkszeredai tagozata vezetésének, hogy függesszék ki a román nemzeti lobogót a székház homlokzatára, ellenkező esetben az oktatási intézmény 25-50 millió lejes pénzbírságra számíthat. - Kifüggesztjük a zászlót, ha a törvény ezt írja elő, de úgy vélem, hogy minden város Kolozsvárhoz lesz hasonlatos. Más országokban a nemzeti lobogót nem függesztik ki állandó jelleggel - nyilatkozta a Mediafaxnak Süket Levente, az EMTE titkára. /Román zászló a Sapientián? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./

2003. szeptember 20.

Az őszi felvételi vizsga után sem sikerült betölteni az üresen maradt helyeket a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karain. Nyolc betöltetlen hely maradt a román-angol szakon, tizenhat az agrár- és élelmiszeripari gazdaság szakon és huszonegy a környezetgazdaság szakon. A Sapientia egyetem vezetőségét elgondolkodtatja a felvételi vizsga eredménye, jelezte Süket Levente, a csíkszeredai karok főtitkára. /Balázs Ildikó: Sok hely maradt... = Krónika (Kolozsvár), szept. 20./

2006. január 16.

Koltay Gábor rendezésében idén is rockopera ősbemutatójával zárul az Ezer Székely Leány Napja, jelezte Süket Levente, a rendezvényt szervező alapítvány titkára. A most készülő rockopera a csíksomlyói Szűz Máriához kapcsolódó történetet dolgoz fel. Az Ezer Székely Leány Napja tavalyi rendezvényén szintén Koltay Gábor rendezte, A Megfeszített című rockoperát mutatták be. Koltay Gábor reméli, hogy a rockopera nemcsak a múltat eleveníti fel – a helytállás, a hit, az összefogás története ma is aktuális üzenetet hordoz. A most készülő mű zeneszerzője Koltay Gergely, a Kormorán együttes vezetője. /D. Balázs Ildikó, Rostás-Péter Emese: Babba Mária csodája akkor és most. = Krónika (Kolozsvár), jan. 16./

2006. június 28.

A ditrói székely nemzetgyűlésen is megfogalmazott autonómia-törekvések újabb helyszíne a csíksomlyói Hármashalom-oltár lesz. Helyeslést és tiltakozást egyaránt kivált ez az esemény. A július 1-jei hagyományőrző és népi értékeket éltető rendezvény, az Ezer Székely Leány Napja programtervezetében ugyanis nem szerepelt az autonómia kérdésének felvetése. – Az autonómia kérdését hangsúlyozni soha nem elég. Minden nép és nemzet arra törekszik, hogy mindenáron megőrizze és kifejezésre juttassa népi-nemzeti identitását, persze a kultúra, a nyelv, a népi tánc támogatásával, de a kulturális és közigazgatási autonómia kínálta eszközzel is – érvelt Süket Levente, az Ezer Székely Leány Napja Alapítvány elnöke. Hetvenöt évvel ezelőtt, 1931-ben a népi értékek megőrzésének és felújításának céljával kelt életre az ezer székely leány napi kezdeményezés, Domokos Pál Péter és a szociális testvérek közreműködésével. Akkor született meg az a jelmondat: Hitében erős, erkölcsében tiszta és hagyományaihoz hűséges lányokat és édesanyákat akarunk. – Ez ad értéket az egésznek, enélkül ugyanis jellegtelen, látványos, színdarabos műsorsorozat volna ez a nap – hangsúlyozta az Ezer Székely Leány Napjának lelki töltetét Boros Károly főesperes. – Az egyház is felkarolja a népi jelleget és a népi értéket. A hagyományokat is igyekszik tisztítani és őrizni, ilyen szempontból örömmel állt melléje, mert ez az ő feladata is. De tovább már nem – húzza meg a határt Boros Károly. /Antal Ildikó: Autonómia-fórum az Ezer Székely Leány Napján. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 28./

2006. augusztus 10.

A katolikus hittudományi főiskola beolvadása ellen indítottak akciót a hívek. Aláírásgyűjtésbe fogott a Bolyai Kezdeményező Bizottság, hogy a gyulafehérvári katolikus papnevelde ne tagozódjék be a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetembe. A nyílt levelet az Erdély.ma internetes hírportál tette közzé, augusztus 9-én estig közel kétszázan csatlakoztak a felhíváshoz. Az érsekség és a papnevelde tárgyalásokat folytat a kolozsvári egyetemmel arról, hogy a teológia – az egyházi felügyelet tiszteletben tartása mellett – az állami tanintézet részévé váljék. „Mi, romániai magyar katolikusok megdöbbenéssel értesültünk arról, hogy a papjainkat képző Gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézet elsősorban anyagi okok miatt beolvadni készül a Babes-Bolyai Tudományegyetembe” – áll a közzétett dokumentumban. Az aláírók idézik Márton Áronnak, Erdély nagy püspökének a levelét, amelyet 1948-ban írt a Magyar Népi Szövetségnek, miután szóba került a felekezeti oktatásnak az állami rendszerbe történő beolvasztása. Levelében Márton Áron az önálló egyházi iskolarendszer mellett tette le a garast. A nyílt levél szerint az erdélyi római katolikus hívek soha nem fognak belenyugodni abba, hogy „a bástyaként megmaradt egyházi intézmény, a papnevelde, amely közösségünk anyagi áldozatvállalása árán a kommunizmus nyomásának is ellenállt, most önként feladja függetlenségét, mikor a megoldás más útjait kereshetné”. Az aláírók úgy látják, a lépés súlyossága csak a Bolyai Egyetem elvesztéséhez hasonlítható, és szöges ellentétben áll Márton Áron örökségével. „Különösen súlyosnak tartjuk, hogy az intézményt a magyar közösség akaratának semmibevételéről elhíresült Babes-Bolyai Tudományegyetembe akarják beolvasztani” – áll a nyílt levélben, majd az aláírók arra kérik az egyház vezetését, bírálja fölül döntését. A Krónikának Potyó Ferenc, a főegyházmegye általános érseki helynöke elmondta: az egyházi vezetés mindenkor készséggel meghallgatja és megfontolja a hívek kérését, de a nyomásgyakorlás semmilyen eszközét nem tartják helyénvalónak. Potyó furcsának találta a protestáns egyházak részéről érkezett tiltakozásokat. „Engedtessék meg nekünk, hogy a saját intézményeink működtetésének módjáról mi magunk döntsünk” – hangsúlyozta, hozzátéve, egyelőre csak tárgyalások folynak az egyetemmel. Elmondta, a tárgyalások megkezdését széles körű konszenzus előzte meg, a négy erdélyi egyházmegye püspöke jóváhagyását adta az elképzelésre, és a teológia tanári kara is beleegyezett. Ami a Márton Áronnal való példálózást illeti, Potyó Ferenc leszögezte: egészen más az egyház helyzete ma, mint 60 évvel ezelőtt. /Lukács János: Aláírásgyűjtés az önállóságért. = Krónika (Kolozsvár), aug. 10./ Az Erdély.ma közölte: Nyílt levél a Gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskola önállóságának megőrzéséért Mi, romániai magyar katolikusok megdöbbenéssel értesültünk arról, hogy a papjainkat képző Gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézet, elsősorban anyagi okok miatt, beolvadni készül a Babes-Bolyai Tudományegyetembe. Ez a lépés a romániai katolikus magyar felsőoktatás önállóságának feladását jelentené. A történelem többször is megmutatta, hogy a mindenkori román hatalom célja, a romániai magyarságnak tett hangzatos ígéretei ellenére, a magyar nyelvű intézményrendszer felszámolása. Az erdélyi magyarság mindkét világégés után megtapasztalhatta oktatási és művelődési intézményrendszerének a csaknem teljes ellehetetlenítését. Márton Áron, Erdély nagy püspöke, 1948. március 24-én így válaszolt a Magyar Népi Szövetség érveire, amelyek a felekezeti oktatás állami oktatásba történő beolvasztása mellett szóltak: „Erdélyben – talán inkább, mint a világ bármely pontján – a közoktatást úgy alsó, mint felsőfokon századokon át kizárólag a vallási közületek látták el; (…) Valahányszor népünknek újra kellett kezdenie az életet – és hányszor ismétlődött ez a történelem során! – az új alapvetéshez a templomban gyűjtött erőt, az újraépítést pedig mindig az iskolában kezdte meg és az iskola által hajtotta végre. Iskoláit ezért építette és tartotta fenn súlyos áldozatok árán, ezért építette újra minden dúlás után, ezért követelte ki a mindenkori törvényhozó hatalmaktól azok jogainak tiszteletben tartását, s ezért védte meg azokat a támadó törekvésekkel szemben körömszakadtáig.” Az erdélyi római katolikus hívők soha nem fognak belenyugodni abba, hogy a bástyaként megmaradt egyházi intézmény, a papnevelde, amely közösségünk anyagi áldozatvállalása árán a kommunizmus nyomásának is ellenállt, most önként feladja függetlenségét, mikor a megoldás más útjait kereshetné. 1753-ban, alapításakor, az erdélyi püspökség csak igen szerény vagyonnal rendelkezett, a reformáció előtti gazdag püspöki uradalomnak csak a töredéke maradt meg. Sztoyka Zsigmond Antal püspök mégis létrehozta azt az intézményt, amely az erdélyi katolikus életre a legnagyobb befolyással volt. Ennek az intézménynek az önállóságát és egyházi fennhatóságát adják most fel az állami támogatás kedvéért? A lépés súlyossága csak a Bolyai Egyetem elvesztéséhez hasonlítható, és szöges ellentétben áll Márton Áron örökségével, a múlt, jelen és jövő iránti felelősségvállalás eszméjével. Különösen súlyosnak tartjuk, hogy az intézményt a magyar közösség akaratának semmibe vételéről elhíresült Babes-Bolyai Tudományegyetembe akarják beolvasztani. Tisztelettel kérjük Egyházunk vezetését, hogy bírálja fölül döntését, ne adja fel az utolsó bástyát, ne keltsen elégedetlenséget és csalódottságot híveiben. Csíkszereda-Kolozsvár, 2006. augusztus 7. Ajtay Kincses Maria dr., Marosvásárhely; Bács Béla János, Csíkszereda; Csép Katalin dr., Marosvásárhely; Dudutz Gyöngyi, Marosvásárhely; Ferencz Csaba, Sepsiszentgyörgy; Ferenczes István, Csíkszereda; Fodor Imre, Marosvásárhely; Fülöp Gézáné Mária, Marosvásárhely; Gál Gyula dr., Makó György Attila, Csíkszereda; Jeremiás Béla dr., Marosvásárhely; Kincses Imola, Marosvásárhely; Kovács Csaba, Csíkszereda; Kovács Lehel István dr., Kolozsvár; Macalik Arnold, Kolozsvár; Macalik Ernő, Kolozsvár; Márton Lajos, Marosvásárhely; Márton Lajos, Marosvásárhely; Oláh-Gál Róbert dr., Csíkszereda; Pál-Antal Sándor dr., Marosvásárhely; Soós Szabó Klára dr., Csíkszereda; Süket Levente, Csíkszereda; Tiboldi Enikő, Csíkszereda; Toró T. Tibor, Temesvár; Váradi István dr., Farkaslaka. /Erdély.ma, aug. 9./

2006. augusztus 21.

Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) csíki tagszervezete a Tiva és a Mikó Ferenc egyesületek társszervezői közreműködésével a honfoglalás korát idéző rendezvénysorozatot rendezett Csíkszeredán: a Honfoglalás kori Mesterségek Hete hatnapos rendezvénysorozata augusztus 20-án, Szent István király ünnepén zárult. Botár István régész tartotta a foglalkozást, az íjászatot és lovasíjászatot Süket Levente ismertette, és a frissen bejegyzett Székely Lovasíjász Szövetség tagjaival közösen tartott bemutatót. Bartis Erika, az Erdélyi Magyar Ifjak csíki tagszervezetének elnöke, valamint Gergely András, a Szakszervezetek Művelődési Házának igazgatója ünnepi beszéde zárta a rendezvényt. /Antal Ildikó: Időutazás az ősi mesterségek szekerén. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 21./


lapozás: 1-9




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998