udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: S. Osztrovszki Erzsébet

2006. október 23.

Vicén a kultúrház színpadán népviseletben táncoltak. Tizenkilenc Beszterce-Naszód és Kolozs megyei településről jöttek a tánccsoportok, népi zenekarok Vicére, a szórványban élő mezőségiek hagyományainak ápolására immár tizenegyedik alkalommal megszervezett találkozóra. „A szórványban élőket folyamatosan fenyegeti a beolvadás veszélye. Ezért fontos egy mezőségi rendezvény, amelynek célja a hagyományőrzés” – fejtette ki az esemény ötletgazdája, Lőrinczi Károly vicei plébános. Osztrovszki Erzsébet, az óradnai Magyar Kulturális Egyesület elnöke asszonykórust, zenekart és gyerektánccsoportot kísért Vicére. Elújságolta, hogy negyvenegy év elteltével sikerült újból beindítani a magyar nyelv oktatását Óradnán. „Az elmúlt évekhez képest érezhetően javult a találkozó színvonala” – értékelte a rendezvényt Füleki Zoltán, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes aligazgatója. A vicei találkozó hatására kultúrházakat építettek és újítottak fel a térségben, a településeken néptáncegyüttesek alakultak. /Kertész Melinda: Színvonalas népünnepély a mezőségi Vice hagyományőrző találkozóján. = Krónika (Kolozsvár), okt. 23./

2007. szeptember 13.

Mégsem szűnik meg a magyar tagozat a Beszterce-Naszód megyei Magyarnemegyén és Rettegen. A megyében működő kevés magyar oktatási intézmény működik, idén egyévi szünet után Almásmálomban is újraindul, Kékesen pedig hosszú kihagyás után megkezdi működését a magyar nyelvű óvoda. Besztercén ha lesz elegendő gyermek, magyar nyelvű step by step rendszerű első osztály is indulhat. Óradnán három elsős gyermek kezdi magyar nyelven a tanulást, így nyolcfősre gyarapodott az elemista magyar tagozat. A 6400 lelkes Óradna községben közel negyvenévi szünet után 2006 őszén öt gyermekkel indult újra a magyar nyelvű oktatás, szeptember 17-étől pedig három elsős, négy másodikos és egy harmadikos gyermek kezdi el az iskolát. A helyi RMDSZ-szervezet elnöke, Strambuné Osztrovszki Erzsébet magyar játszóház létrehozásában látná az újraindult tagozat fejlődését. A közel 780 fős óradnai magyar közösség soraiból pillanatnyilag 60–70 gyermek tanulja fakultatív módon a magyar nyelvet, viszont helyhiány miatt nincs arra lehetőség, hogy egyszerre ötven gyermek együtt lehessen, és hogy az órák rendszeresek legyenek. Ha a plébánia visszakapja egykor elkobzott ingatlanát, magyar játszóházat hoznak létre. Ezt segíti Beszterce-Naszód megyének néhány napja kinevezett magyar főtanfelügyelő-helyettese, Balázs Dénes is. /Benkő Levente: Magyar nyelvű oktatás hivatalosan és fakultatívan. = Krónika (Kolozsvár), szept. 13./

2009. szeptember 5.

Óradna példát mutat, nemcsak a megyének, hanem a régiónak is – méltatta a sikeres Óradnai Magyar Kulturális Napok rendezvényeit Borsos László, a Beszterce-Naszód megyei RMDSZ vezetőségének tagja. Óradnán 1965-ben megszüntették a magyar oktatást, megindult az állam által remélt magyarságromboló asszimiláció. Az 1989-es fordulatot követően megindultak az iskolaalapítási törekvések a magyarság körében. 2000-ben sikerült magyar óvodát létrehozni, és Bauer Ilona tanárnő lelkesen tanította azokat, akik komolyan vették a magyar nyelv elsajátítását. Jó példa Robb Dániel, egyik hajdani diákjuk, akire nagyon büszkék, ő ugyanis nem tudott magyarul, és pap lett belőle, mondta el S. Osztrovszki Erzsébet RMDSZ-es tanácsos, a magyar oktatásért folytatott küzdelem egyik „kiskatonája”. Osztrovszki összeírta 75 katolikus gyermek névsorát, a szülők egyetértő aláírásával, miszerint szeretnék, ha gyermekük magyarul is tanulna. 2006-ban kiderült, hogy van esély magyar nyelvű összevont osztályokat létesíteni. Borsos László tanfelügyelő segítette őket. 2006 őszén újra megindult a magyar oktatás Óradnán. Állandó tanárok jöttek, fiatalok, tele tettvággyal. Az óradnaik segítségére sietett a magyarországi Vasárnapi Iskola Alapítvány. Ennek keretében anyaországi tanárcsapatok indulnak kéthetente a határ közeli településekről az elszakított területek falvaiba, városaiba, hogy szombaton délután és vasárnap délelőtt foglalkozzanak a szórványban élő gyermekekkel, hogy segítsék őket magyarságuk megőrzésében. A mozgalom a pedagógusok önkéntes munkáján alapul, térítést nem kapnak érte. S. Osztrovszkij Erzsébet az Óradnai Magyar Közművelődési Egyesület elnöke, az Óradnai Magyar Napok lelkes szervezője. A magyarországi Vasárnapi Iskola Alapítványnak közel hatvan pedagógus tagja van. A református egyház – főleg Vetési László – segítségével választottak egy-egy települést, és van olyan közösség, ahova „hazajárnak”. A salgótarjáni Erdélyi Kör elnöke, Valiskó Ferenc 1997-ben a Duna TV-ből tudomást szerzett arról, hogy az akkori plébános, Pál Vilmos Barna támogatókat keresett az Óradnai Reményik Ház építéséhez. A soproni és a salgótarjáni Erdélyi Kör jelentkezett, ők részt vettek 1999-ben a Reményik Ház avatásán. /Bálintné Kovács Júlia: Óradna, a régió követendő példája. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998