udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Sagyebó László

1999. augusztus 19.

Aug. 19-én nyitotta meg hivatalosan Orbán Viktor miniszterelnök a Határon Túli Magyarok Hivatalának új székházát. A Gellért-hegy oldalán levő épületet szépséghibája, hogy a Budapesten járatlan határon túli magyar számára nehézkes a megközelítése. Az átadási ünnepséget a hivatal elnöke, Szabó Tibor nyitotta meg, kihangsúlyozva, hogy a határon túliak is tekintsék magukat a ház gazdáinak, mely közös ügyeinket hivatott szolgálni. A rendezvényre 78 határon túli magyar személyiség - politikai és egyházi vezető - kapott meghívást: A Külügyminisztérium nevében Németh Zsolt államtitkár szólt az egybegyűltekhez, emlékeztetve arra, hogy ez alkalommal a Határon Túli Magyarok Hivatala fennállásának 10 éves évfordulóját is ünnepeljük. A Határon Túli Magyarok Hivatala a következő szervezeti egységekből tevődik össze: Elemző Főosztály - vezetője dr. Gyurcsik Iván, Dokumentációs, Sajtó- és Tájékoztatási Főosztály - vezetője dr. Bátai Tibor, öt területi főosztályból: Román Referatúra - vezetője Bálint-Pataki József, főosztályvezető helyettes Sagyebó László, főtanácsos Takács Ferenc; Szlovák Referatúra - vezetője Czimbalmosné Molnár Éva; Horvát, Szlovén, Jugoszláv Referatúra - vezetője Pirityiné Szabó Judit; Nyugati Magyarság - vezetője dr. Pusztaszeri László; Ukrán Referatúra - vezetője Tóth István, továbbá Koordinációs és Jogi Főosztály - vezetője dr. Szabó Csaba, Igazgatási Osztály - vezetője Horváth Sándorné, Gazdasági Főosztály - vezetője Katrinecz Lászlóné és a Mo-2000 Konferencia Titkársága - Keszthelyi Gyula vezetésével. Orbán Viktor miniszterelnök a nemrég elhunyt Wass Albert szavait idézve adta át a Határon Túli Magyarok Hivatala új székházát: "Jönnek majd újra boldog építők, és kiássák, ami odalent volt, s az erkölcs ősi, hófehér kövére emelnek falat, tetőt, templomot". Ünnepi beszédében a magyar kormányfő hangsúlyozta, a kormány változatlanul vallja, hogy "Magyarország polgárai a határainkon kívül élő magyarokkal együtt egy és oszthatatlan nemzet". /(Guther M. Ilona): Tíz év után önálló székházban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

2002. október 26.

Okt. 25-én Marosvásárhelyen megújult Dr. Bernády György Közművelődési Házat avatta fel a Bernády György Alapítvány kuratóriuma. A magyarellenes kirohanásairól híres Pop Dumitru NRP-s szenátor saját kezűleg távolította el a volt városháza épületében leleplezésre kerülő Bernády-domborművet, mondván, Bernády György emlékének a vármegyeházán semmi keresnivalója. A domborműnek, szerencsére nem lett baja. A rendőrség jegyzőkönyvet készített az esetről és intézkedett az épület őrzéséről. Borbély László parlamenti képviselő, a Bernády Alapítvány elnöke elmondta, aránylag rövid működése alatt a Bernády Ház több száz rendezvénynek adott helyet, ezután is így lesz. Az évente ismétlődő Bernády Napoknak a célja kifejezetten az, hogy fennmaradjon a nagy polgármester kultusza. Borbély László megköszönte mindazoknak, akik adakozásukkal segítették a ház építését, elsősorban az Illyés Alapítványnak. Markó Béla szövetségi elnök hangsúlyozta: "Bernády György építőember volt, nincs mit csodálkozni azon, hogy azok az emberek, akiknek hitvallása a rontás és a rombolás, neheztelnek Bernády Györgyre." Veress László, az Illyés Alapítvány képviseletében köszöntötte a vásárhelyieket, Bálint-Pataki Józsefnek, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökének üdvözletét Sagyebó László tolmácsolta. A megnyitót követően Nagy Miklós Kund, a kuratórium alelnöke bemutatta a Megtartó másság című, a tizenkét romániai nemzeti kisebbség életét ábrázoló fotóalbumot, egyben megnyitotta Bálint Zsigmond fotóművész kiállítását is. Tófalvi Zoltán Siklódy Tibor festészeti tárlatát ajánlotta a közönségnek. /Lokodi Imre: Újra megnyílt a Bernády Művelődési Központ. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 26./

2003. május 12.

A szervezők meghívták Medgyessy Péter miniszterelnököt és kabinetjének több tagját, Görgey Gábor művelődési minisztert pedig egyenesen szólásra kérték fel, a kormányt csupán Sagyebó László, a HTMH főosztályvezetője és Alföldi László kolozsvári főkonzul képviselte. Orbán Viktor volt magyar kormányfő kijelentette, keresve sem találhatnak a Bethlen Gáborénál követendőbb példát. Erdély fejedelmét az isteni akaratba vetett töretlen hite segítette hozzá, hogy sikeres államférfi legyen. Orbán úgy vélte, a közszereplést vállalók számára Bethlen idejében is, és napjainkban is a belső, hitbéli elkötelezettség a legfontosabb. Nincs könnyű helyzetben, aki ezt vállalja, mert - mint mondta a Fidesz elnöke - számolnia kell azzal, hogy a populizmus, a klerikalizmus, a nacionalizmus és az antiszemitizmus bélyegét sütik rá. "Isten éltesse Bethlen Gábor utódait és szellemi örököseit. Hajrá Magyarország, hajrá magyarok!" - fejezte be a jól ismert fordulattal szónoklatát. /Pengő Zoltán: Részben leplezték le a Bethlen-szobrot. = Krónika (Kolozsvár), máj. 12./

2004. november 22.

Nov. 20-án tartották az EMKE, a Szatmárnémeti Kölcsey Kör, valamint Adyfalva, Gencs és Tasnád RMDSZ–szervezetei a közös rendezvényt, tizenötödik alkalommal került sor az érmindszenti zarándoklatra. Katona Tamás volt az idei megemlékezés főszónoka. Sagyebó Lászlónak, a Határon Túli Magyarok Hivatala főosztályvezetőjének beszéde után András Gyula és Marcel Mirea színművészek szavaltak Ady–verseket. Az érmindszenti református templomban zajlott a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, a Nagyváradi Ady Endre Társaság és a Nagyváradi Magyar Művelődési Céh Ady–megemlékezése. Tőkés László püspök a magyarság fogyására, az anyaországon kívül élő magyarok egyre súlyosbodó helyzetére hívta fel a hallgatók figyelmét. Kalász Márton budapesti költő és Indig Ottó nagyváradi irodalomtörténész előadása után Melegh Vilmos nagyváradi színművész és a helyi fiatalok szavaltak Ady–, vagy Adyról írt verseket. A templomban a karzat alatt lévő széket, amelyben egykor az Ady család foglalt helyet, Ady–emlékhellyé nyilvánították. /Elek György: Tizenötödik alkalommal emlékeztünk Ady Endrére. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 22./

2005. május 19.

A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (RMKDM) megalakulása 15. évfordulója alkalmából rendezvénysorozatot szervezett, mely a múlt hét végén kezdődött el Csíkszeredában és Csíkszépvízen. A rendezvényt a Szatmárnémetiben, Nagyváradon, Temesvárott, Sepsiszentgyörgyön és Marosvásárhelyen folytatják. Kelemen Kálmán, az RMKDM elnöke elmondta, hogy a csíkszeredai rendezvényen részt vett Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, és Sagyebó László főosztályvezető. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke levélben üdvözölte a rendezvényt. Bálint-Pataki József, miután Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő üdvözletét tolmácsolta, kijelentette: Szükség van az erdélyi magyar politikában a kereszténydemokrata mozgalomra, illetve a kereszténydemokrata értékrendre. Darvas Kozma József alelnök előadásában a keresztény egyházak véleményét fogalmazta meg a kereszténydemokrácia közéleti hasznáról, Puskás Bálint szenátor az RMKDM-nek a parlamenti munkához való hozzájárulásáról, Koncsag László börtönlelkész arról szólt, hogy „hogyan segítheti a kereszténydemokrácia a rács mögötti és a rácson kívüli lelki raboknak a gyógyulását”. /Mózes Edith: 15 éves a romániai magyar kereszténydemokrácia. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 19./

2005. május 28.

Vezető RMDSZ-politikusok, tíz romániai nemzeti kisebbség képviselői valamint magyarországi tisztségviselők és ottani kisebbségi küldöttek részvételével május 27-én kisebbségügyi szeminárium kezdődött Marosvásárhelyen, a Bernády Házban. A tanácskozást a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány rendezte. Borbély László miniszter hangsúlyozta, hogy a kisebbségi törvénytervezetet a napokban fogadta el a kormány, és saját dokumentumaként terjeszti azt a parlament elé. Markó Béla miniszterelnök-helyettes rámutatott: az alkotmány 73. cikkelye egyenesen előírja, hogy törvény szabályozza a nemzeti kisebbségek státuszát. A Nastase által megkérdőjelezett problémával kapcsolatban kifejtette, hogy a nemzeti kisebbségek tervezett tanácsai nem teremtenek párhuzamosságokat, hanem kiegészítik a már létező központi szerveket és döntéshozókat, lehetőséget adva a nemzeti közösségeknek, hogy az őket, identitásukat érintő kérdésekben maguk határozzanak. A kisebbségi törvény a romániai demokrácia szakítópróbájává is válhat. A kisebbségi törvénytervezet egyik kidolgozója, Varga Attila képviselő, az RMDSZ parlamenti frakciójának alelnöke beszélt a kezdeményezés előzményeiről. A határon túli régiókban kidolgozott és elfogadott kisebbségi törvényekről Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke állított össze dolgozatot. Más hivatalos elfoglaltsága miatt nem jöhetett el a rendezvényre. Előadását Sagyebó László, a HTMH főosztályvezetője ismertette. /Nagy Miklós Kund: Szeminárium a nemzeti kisebbségek jogállásáról. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 28./


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998