udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 10 találat lapozás: 1-10
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Salamon József

1991. augusztus 3.

1991. ápr. 20-án Horváth Antal, Pál Antal, Salamon József, Duma Ferenc, Bogdán István, Polgár János, Varga János és Salamon Antal moldvai származású katolikus papok levélben fordultak Ioan Robu bukaresti érsekhez, hogy engedélyezze, tarthassanak magyar nyelvű szentmiséket a moldvai csángók körében. Ugyanakkor felhívták a figyelmét arra, hogy a Kelet-Nyugatnak adott interjújában /1991. márc. 7./ helytelenül jelentette ki, hogy a csángók csángó nyelven beszélnek, mivel a csángó nyelvjárás a magyar nyelv egyik dialektusa. Robu 1991. ápr. 29-én kelt válaszlevelében azt próbálta bizonyítani, hogy a magyar misézés irodalmi nyelve tönkre teszi a csángó nyelvjárást, sokan pedig meg sem értik, mert a csángók nem tanultak magyarul az iskolában. Azt állítja, hogy az aláírók neve még nem bizonyíték arra, hogy a csángók magyarok. Hiszen ezek eltorzított nevek. A levélváltással kapcsolatban Kozma Szilárd beszélgetett Horváth Antal csíkszentdomokosi esperessel. Nevük nem eltorzított, hiszen hasonló nevek ezrével fordulnak elő a magyar nyelvterületen, jelentette ki Horváth Antal. Robu levele sértés nemcsak a moldvai csángó papok, számára, hanem mindazoknak, akik nevüket személyiségükkel azonosnak tekintik. Európát bejárta, mondta Horváth Antal, de nem talált olyan helyet, ahol ne misézhetett volna magyarul. Szülei hatvanadik házassági évfordulóján odahaza, a moldvai faluban viszont nem engedték meg ezt, még a szülői házban sem. /Kozma Szilárd: Kinek neve mennyire torz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 3-4./

1995. április 4.

Kolozsváron, ápr. 4-én tartották a harmadik szórványtanácskozást. A szórvány felvállalása a tömbmagyarság feladata, hangzott el a tanácskozáson, nem lehet mindig a magyarországi alapítványokra számítani. Takács Csaba az RMDSZ ügyvezető elnöke nyitotta meg a tanácskozást, majd Bodó Barna politikai alelnök és Vetési László tiszteletes vázolta föl a szórványban élők legfőbb problémáit, Fülöp-Fischer Ildikó és Ferencz Rita az oktatás kérdéseiről beszélt, Dáné Tibor Kálmán a szórványmagyarság művelődési életét mutatta be. Megalakították a szórványtanácsot, elnöke Takács Csaba, a régiókat Kramer Tamás /Észak-Erdély/, Perka Mihály /Csángóföld/, Nagy Endre /Regát/, Török Ernő /Dél-Erdély/, Kakassy Sándor /Belső-Erdély/, Makkay Botond /Bánság/ képviseli. A bizottság tagjai között van Salamon József és Vetési László az egyház részéről, valamint Máté Dénes, Péntek János, Révész Erzsébet és Farkas Zoltán is, akik az oktatási, művelődési és gazdasági problémákat vállalták fel. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

1996. március 22.

Tóth Sándor beszélt életútjáról. A háború után illegalista múlttal politikai karrier állt előtte, felhozták Bukarestbe, a Központi Bizottság tagja lett. Salamon József, későbbi nevén Bogdan Iosif hozta őt fel. Tóth Sándor viszont hamarosan közölte, hogy ő tanulni akar, így került Kolozsvárra. 1946-ban kezdődött a Gaál Gábor elleni hajsza, Emil Isac támadta őt meg a Romania liberában. Tóth Sándor az 1956-os forradalom után döbbent rá arra, hogy a rendszer nem reformálható meg. Ugyancsak belátta, hogy nincs mód megfékezni a román nacionalizmust, csak a világ közvéleménye segíthet. 1954-ben megbízták Tóth Sándort, hogy készítsen tanulmányt a magyar nacionalizmusról. Elkészült 110 oldalas tanulmányában úgy elemezte a magyar nacionalizmust, hogy "azt román sem teheti kirakatba". Romániában Gaál Gábor írásait kiadták, de meghamisított, meghúzott szövegek szerepeltek a kötetben, akkor Tóth Sándor átcsempészte Magyarországra az akkor már áttelepült barátjának, Tordai Zádornak az eredeti szövegeket. Ugyancsak barátjával írta meg a Jelentés Erdélyből című összefoglalást, amely Lázár György álnévvel jelent meg a párizsi Irodalmi Újságban. Ennek folytatását is megírta, az a Párizsi Füzetekben látott napvilágot. Tóth Sándort sok megaláztatás érte Erdélyben, 1988-ban áttelepült Budapestre. 1989-ben terjedelmes tanulmányt szentelt a román írástudóknak a román nacionálkommunizmusban vállalt szerepéről. Arra is kitért, hogy a román nacionalizmus hogyan fogja lerázni magáról kommunista múltját, hogyan fogja a magyarok, zsidók és egyéb "idegenek" nyakába varrni azt, amiből ők profitáltak a legtöbbet. A dolgozatot franciára fordítva a nyugati közvéleménynek és az emigrációnak szánta. Sajnos, nem jelent meg. 1991-ben adták csak ki románul Quo vadis Románia? címmel, Gelu Pateanu fordításában. Alig vette észre a könyvet néhány vatrás. Tóth Sándor Tamás Gáspár Miklóssal, előtte Kende Péterrel keveredett vitába. Tóth Sándor évtizedek óta dolgozik másik könyvén, amelyet Gaál Gábor életművéről ír Dicsőséges kudarcaink a diktatúra korszakából címmel. /Brassói Lapok (Brassó), márc. 22-28./

1998. április 15.

Néhány hónapja Gyergyóhodosra nevezték ki plébánosnak Salamon Józsefet, aki máris elkezdte összegyűjteni a fiatalokat. Kiváló ismerője a kisebbségi sorsnak, hiszen egy moldvai csángó faluból, Luizikalagorból származik. A Szent Erzsébet búcsúra az iskolásokkal verses összeállítást adatott elő a szokatlanul nagyszámú közönségnek. Ezt a műsort azóta bemutatták Gyergyótölgyesen és Hágótőn is. Magalakult a cserkészcsapat is. /Zöld János: Emberek a szórványban. = Gyergyói Kis Újság (Gyergyószentmiklós), ápr. 15., 14. sz./

2001. július 29.

Galócás 2927 lakosból ma 888-an magyarok. A magyar tanulók a román iskola magyar tagozatán tanulnak. A galócási magyar lakosságnak nincs temploma, csak kápolnája. A galócási közösség a fennmaradásért küzd. Templomot és körülötte egy egész komplexumot szeretnének építeni, hogy legyen hol összegyűlniük ünnepelni. Jenei János plébános elkezdte a tervet, utóda, Salamon József folytatja: megkezdődött a templom építése. Elkészült az alap, amelyet Tamás József püspök június 17-én megáldott. Az építkezésben a hívek kalákában is segítenek. Galócásnak 1998 óta van cserkészcsapata. /Salamon József: Galócás álma. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 29./

2002. augusztus 14.

Galócáson épül az új templom, harangját aug. 15-én Tamás József püspök megszenteli. A harangokat a 2001-ben öntötte Rácz Sándor és fia Marosvásárhelyen, a maroshévízi hívek támogatásának köszönhetően. A 200 kg-os nagyharang a Szent Korona, illetve az Árpád-házi szentek tiszteletére fog állni, a 127 kg-os kisharang Jézus Szent Szívének és a Nagyasszony tiszteletére lesz szentelve. Felirata: "Őseidnek szent hitéhez légy hű, ó magyar!" Az Úr hív, közösséget akar, mert a közösségben van erő, hangoztatta Salamon József plébános, aki a további munkálatokhoz kért segítséget. /Salamon József plébános, Gyergyóhodos - Galócás: Új harangok Galócáson. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 14./

2003. július 9.

Anyanyelvükön hallgathattak szentmisét júl. 7-én a Bákó megyei Lujzikalagor és Magyarfalu római katolikus hívei: a két faluból származó kispapok magyar nyelven mutatták be első szentmiséjüket. Palkó Ágoston Lujzikalagorban született, teológiai tanulmányait viszont Gyulafehérváron végezte, pappá Jakubinyi György érsek szentelte a gyulafehérvári főegyházmegye részére. Eugen Blajut plébános engedélyével került sor a magyar nyelvű szentmisére a lujzikalagori templomban. Zsúfolásig telt a templom, mesélte Palkó Ágoston.Palkó Ágoston szerint inkább azok jöttek el a szentmisére, akik a csíksomlyói búcsún is rendszeres zarándokoknak számítanak. A misén Salamon József gyergyóhodosi plébános prédikált. Magyar misét a lujzikalagoriak egy évvel ezelőtt hallgattak utoljára. Hasonló lelkesedéssel fogadta a magyar szentmisét a magyarfalui közösség is, mint azt a magyarajkú hívek egyike elmondta, valóságos ünnep volt a mise a falu számára. A falu szülöttjét, Pogár Róbertet Kaposváron szentelték pappá az idén, első szentmiséjét pedig a plébános engedélyével magyar nyelven mutatta be szülőfalujában. A szentmisét a somoskai csángómagyar néptánc-együttes ünnepi műsora zárta. Magyarfaluban nem emlékeznek arra, hogy valaha is celebráltak volna magyar nyelvű szentmisét a helyi templomban. A misék mindkét településen incidensek nélkül zajlottak. /Lukács János: Magyar misék Csángóföldön. = Krónika (Kolozsvár), júl. 9./ A lujzikalagori magyar mise csak az erdélyi újságolvasókban idézi fel azt, hogy Petru Gherghel iasi-i püspök két és fél évvel ezelőtt Kolozsváron még zsargonnak, tolvajnyelvnek nevezte a csángók nyelvét, beszélőit tehát - kimondatlanul is - bűnözőknek minősítette, akik e nyelven nem érdemelnek szentmisét. Az íratlan csángó történet egyik nagy kérdése pedig az, hogy még sokan nem tudják eldönteni, meg kívánják-e őrizni mindazt, ami a magyar anyanyelv egyre szűkülő körén belül számukra megmaradt. A magyar nyelvű mise iránti megújuló igény, a magyar nyelv oktatása iránti újabb 140 kérvény mögött ugyanis ott van az elszánás, hogy maguk akarnak dönteni magukról. Nyelvükről, gyerekeikről, a lehetséges életpályákról. /Bakk Miklós: Új csángó krónika. = Krónika (Kolozsvár), júl. 9./

2003. augusztus 10.

A Maroshévízzel szomszédos Galócás kb. 3000 fős lakossága vegyes nemzetiségű és vallású. A római katolikus közösség itt kisebbségben van. Nagy eseményre készülnek, aug. 15-én templomszentelés lesz. A templom alig három év alatt készült el a hívek áldozatkészségének és a lelkes Salamon József plébános fáradhatatlan munkájának köszönhetően. Támogatást kaptak egy németországi plébániától, az Illyés Közalapítványtól és a román Kultuszminisztériumtól is.A templom a Magyarok Nagyasszonya nevet fogja viselni, a templomban középen a Magyarok Nagyasszonya festmény áll, körülvéve a közösség példaképeivel: Szent István király, Szent Imre herceg, Szent László, Árpád-házi Szent Erzsébet, Szent Margit, Boldog Özséb, Szent Pongrácz István, Boldog Apor Vilmos, Boldog Batthyány-Strattman László, Isten szolgája Márton Áron püspök és Petrás Incze János szerzetes. A festményeket a plébános elképzelése szerint Baróti Ádám szászrégeni művész készítette el. Az előző napon, aug. 14-én emlékműavatás is lesz. Az elmúlt rendszer két áldozatának tiszteletére állítanak emlékművet a galócásiak: Ábrahám Árpád volt gyergyóhodosi és galócási plébánosnak, akit 1958-ban a Szoboszlay-per vádlottjaként végeztek ki a zsilávai börtönben, és Lőrinc János Rajmond galócási ifjúnak, aki katonai szolgálata alatt az 1989-es események áldozata lett. /Portik M. Erika: Templomszentelés Galócáson. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 10./

2003. augusztus 25.

Galócás ünnepelt: aug. 14-én emlékművet avattak, 15-én pedig fölszentelték a galócási magyarság új római katolikus templomát. A Gyergyói Kisújság legfrissebb számában Gergyely Géza Megvalósult a galócásiak régi álma címmel részletesen írt mindkét eseményről: az emlékművet a kommunista rendszer két áldozata, Ábrahám Árpád és Lőrincz János Raymond emlékére emelték. Ábrahám Árpád 1939-1940-ben teljesített papi szolgálatot Gyergyóhodoson és Galócáson, 1957-ben tartóztatták le, majd 1958. szeptember 1-jén végezték ki a zsilávai börtönben, mert "csatlakozott ahhoz az ellenállási mozgalomhoz, amely Temesvárról indult a Szoboszlai Aladár irányításával". A katonai szolgálatot teljesítő Lőrincz Jánost 1989. dec. 27-én gyilkolták meg Brailában. Gergely Géza cikkében azt is megemlíti, hogy a kiskatona tragédiájáról a Romániai Magyar Szó 1990. ápr. 6-án adott hírt. A nyitott történelemkönyvet ábrázoló emlékmű két alapján a két áldozat fényképe, s alatta felirat: "Beteg rendszer és beteg ember halálos áldozata". Az aug. 15-én a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére felszentelt katolikus templom alapköveit 2001. jún. 17-én szentelte meg Tamás József segédpüspök, fölépítése bel- és külföldi támogatásokból és a galócási katolikus hívek összefogásával valósult meg. "Ez a közösség bebizonyította, hogy életképes. Élni akar, tehát élni fog! 225 személy dolgozott itt 3500 munkanapot díjtalanul. Ennek a teljesítménynek több mint 15%-át nők végezték." - írja a templomépítésről Gergely Géza. A csaknem 3000 lelket számláló Galócáson 700 római katolikus él, a község plébánosa Salamon József. /Új katolikus templom Galócáson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./

2007. július 7.

Július 2-án, hétfőn reggel négy pap közösen mutatott be magyar misét Lujzikalagorban. Mindannyian kalagori származásúak és Gyulafehérváron végezték teológiai tanulmányaikat. Salamon Antal Kósteleken, Salamon József és Palkó Ágoston Gyimesbükkön szolgáló atyák a vasárnap felszentelt Vornicu Krisztián iniciális miséjét közösen celebrálni érkeztek szülőfalujukba. A különleges misére nem a legalkalmasabb időpontban került sor, azon a falubeliek mégis szép számmal vettek részt, és hallgatták a magyar prédikációt. A kivételes alkalomra Magyarországról és Németországból is érkeztek vendégek /Megtört a jég Csángóföldön. = Erdély. ma, júl. 6./


lapozás: 1-10




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998