udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Huntington, Samuel P.

1997. január 21.

Eva Maria Barkival Tófalvi Zoltán készített interjút. A bécsi ügyvédnő nem tartja megfelelőnek az RMDSZ kormányba lépését. Emlékeztetett arra, hogy nemrég megjelent német nyelven Jimmy Carter amerikai elnök tanácsadójának, Samuel P. Huntingtonnak, a Harvard Egyetem stratégiai tudományok tanszékvezető tanárának a könyve német nyelven /Kamf der Kulturen/. Azért fontos ez, mert Carter és Huntington a PER-tárgyalások mögött áll. Huntington szerint új világpolitikai helyzet előtt állunk. A következő konfliktusok nem politikai, hanem kulturális és vallási konfliktusok lesznek. A délszláv háború is a kulturális törésvonalak mentén robbant ki. Huntington szerint az etnikai tisztogatások jelentik az egyetlen lehetőséget a konfliktusok megelőzésére. Szerinte hiba volt az Egyesült Államok boszniai beavatkozása, s még nagyobb a bosnyákok támogatása. Barki szerint az RMDSZ kormányba lépése elzárja az utat az autonómiatörekvések előtt. "Nyitva kellett volna hagyni a lehetőséget a sérelmek megfogalmazására, esetleges orvoslására." Az RMDSZ kiszolgáltatottá válik. /Tófalvi Zoltán: A kormánypárti részvétel buktatói. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 22./

1997. november 20.

Bakk Miklós tanulmányában kifejtette, hogy Huntington 1993-ban Civilizációk ütközése /The Clash of Civilizations/ címmel megjelent tanulmányával új paradigmát alkotott, amely szerint a konfliktusok alapvetően nem ideológiai vagy gazdasági természetűek, hanem "különböző civilizációkhoz tartozó csoportokat és nemzeteket állítanak szembe". A civilizációk között meglevő törésvonalak azok, amelyek megmagyarázzák a konfliktus- és elhúzódó válságzónák kialakulását és fennmaradását. Molnár Gusztáv Az erdélyi kérdés című tanulmányának /Magyar Kisebbség (Kolozsvár), 1997/3-4/ gondolatmenete a huntingtoni paradigmára épül. Huntington szerint 1989-et követően "az Európát elválasztó ideológiai vasfüggönyt kulturális bársonyfüggöny váltotta fel. Azaz: az a törésvonal, amely 1500 táján rögzült mint a nyugati kereszténység határvonala, ma is meghatározó a tartós konfliktusok vonatkozásában. Molnár Gusztáv szerint az Európai Unió bővítése lényegében meg fog állni a nyugati kereszténység keleti határvonalánál. A probléma csupán az, mondja Molnár Gusztáv, hogy mi fog történni azokkal a régiókkal, ahogyan ő nevezi: "közép-európai fragmentumokkal", amelyek hagyományai révén a nyugati kereszténység örökösei, azonban azok az országok, amelyekhez tartoznak, a keleti kereszténység vidékei. Tehát: mi történik Erdéllyel, ha az Európai Unió bővítése nem terjed ki Erdélyre. - Molnár Gusztáv radikálisan fogalmazza meg Erdély kérdését: "Románia vagy képes lesz Erdélyhez felemelkedni, vagy - Erdélyt is magával rántva - belesodródik a sikertelen vagy inkább sikerületlen fél és másfél államok /failed states/ Montenegrótól Szibériáig húzódó válságövezetébe". Molnár Gusztáv hozzátette, hogy "a nyugat expanzió lendülete kifulladóban van", a bővítés történelmi esélyei nem sokáig adottak, ezért Romániának meg kell találni az utat az ország föderatív alapon való átszervezésére. Bakk Miklós megjegyzi, hogy Molnár Gusztáv markáns álláspontjával szemben meg kell vizsgálni azokat az érveket, amelyeket Románia "nemzetállami európaiságának" projektje mellett szokás felhozni. Bakk Miklós Lucian Boia nemrég megjelent könyvére hivatkozik /Isorie si mit in constiinta romaneasca (magyarul: Történelem és mítosz a románság tudatában)/. /Bakk Miklós: Európa határai és határtalanságai. = A Hét (Bukarest), nov. 20./ Lucian Boia könyvéről: szept. 2.

1999. október 13.

Okt. 11-én kezdett kétnapos konferenciát a Román Akadémia, a hadsereg vezérkara és a határon túli románok hivatala szervezte "Civilizáció és geopolitika a Kárpát-medencében" címmel. A konferencián Teodor Melescanu volt külügyminiszter hangsúlyozta: Románia számára létfontosságú, hogy aktív szereplője legyen az európai geopolitikai átrendeződésnek, s ebben a folyamatban hatékonyan biztosítsa alapvető nemzeti érdekeit. Geopolitikai szempontból európai szinten új választóvonal jött létre: az ideológiák által megosztott Európa helyett az eltérő mértékben garantált biztonságú régiókra osztott Európa alakult ki. A jelenlegi határokon belül létező román állam közvetlen jövőjét veszély fenyegeti - jelentette ki, hozzátéve: "Csehország, Lengyelország és Magyarország felvétele a NATO-ba, illetve az egész jugoszláv terület feldarabolása annak a nyomvonalnak a megteremtését jelenti, amelyet Samuel Huntington írt le a Civilizációk ütközése című könyvében". Az amerikai történész szerint Európa nyugati és keleti fele között ott húzódik a határ, ahol véget ér a nyugati kereszténység és megkezdődik az ortodox kereszténység, illetve az iszlám. Nastase leszögezte, hogy Romániát azért nem vették fel a NATO-ba és azért halogatják felvételét, mert "az erdélyi probléma kirobbantásával" számolnak. (Samuel Huntington könyvében Erdélyt Európa nyugati feléhez sorolta.) "Az erdélyi probléma kirobbantása nem lehetséges egy NATO-tagállamon belül", s szerinte éppen ezért "Románia határai csak akkor lesznek sérthetetlenek, ha az ország a NATO tagja lesz." /"Civilizáció és geopolitika a Kárpát-medencében". Új választóvonal jött létre = Népújság (Marosvásárhely), okt. 13./

2001. január 25.

Tánczos Vilmos Keletnek megnyílt kapuja /Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 2000/ című néprajzi esszékötetében a magyar civilizációs ütközőzónák senkiföldjéről, a határzónákról írt. A bevezető írásokban a szerző meghúzta az első határokat: a magyarországi magyar - erdélyi magyar, az erdélyi magyar - budapesti magyar, a székely - magyarországi (pesti) magyar élettereket elválasztó vonalakat. Tánczos Vilmos már óvatosabb, tudományosabb a Búcsú Csíksomlyón - egy rituális dráma katarzisa című tanulmányában. A kötetben a moldvai csángók közötti trabantos kószálást megörökítő néprajzi riportsorozatban aztán újra felszínre kerülnek a magyar Huntington-vonalak, civilizációs ütközők, azaz clash-zónák. /Szabó Csaba: Könyvespolc. Tánc a magyar Huntington-határokon. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./

2002. július 6.

Hétfalut mutatta be Szabó Csaba. Kétnyelvű helységnévtábla: Sacele - Négyfalu. Négy egymáshoz nőtt: Bácsfalu, Türkös, Csernátfalu és Hosszúfalu, közigazgatási szempontból egyetlen település. Négyfalu a hétfalusi csángók földjének nyugati tömbje. Jóval messzebb újabb egymáshoz tapadt település: Háromfalu /Tatrang, Pürkerecz és Zajzon/. Ez a településtömb a hétfalusi csángók földje, Brassó megye legnagyobb összefüggő magyar nyelvszigete. Mélyen gyökerezik a hét falu magyar lakosainak lelkében a közös eredet tudata. Szabó Csaba elcsángált honfoglalóknak nevezte őket. Itt találkozik a Huntington-világ a keleti kultúrkontinenssel. Dr. Magdó János orvos /Türkös/ már évtizedek óta kutatja szűkebb pátriája történelmét. A csángó elnevezés a székelyes elcsángálásból jön, de figyelemre méltó az az elmélet is, amely határőrvidéknek tekinti Hétfalut, ahol baj esetén riadót fújtak, harangot húztak, csengettek - csangettek. A hétfalusi minták mását keleten, távoli rokonaink múzeumaiban lehet fellelni. Például a sajátos női fejfedő, a csepesz kifejezetten keleti, tatár eredetű, és nemigen lehet sehol máshol fellelni. Idegen elem a térség népviseletében a hámosrokolya is. Ez is keleti eredetű. Vagy itt van a fehérruhás gyászuk. Még 1939-ben is éltek itt olyan öreg nénik, akik átok mellett hagyták meg gyerekeiknek, hogy fehérben temessék el őket. Fehér volt a konfirmálás, a menyegző, a temetés. - Sikerült újraindítani az egyik múlt századi lapot, a Hétfalut is. Havonta jelenik meg, a Brassói Lapok mellékleteként. /Szabó Csaba: Elcsángált honfoglalók. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./

2008. szeptember 19.

Antonela Capelle-Pogacean politológus, tudományos kutató a román–magyar politikai kapcsolatok kutatója otthonosan tájékozódik szakterületének magyar irodalmában. Elmondta, hogy vegyes családból származik, magyarul a családban tanult meg, Nagyváradon magyar óvodába járt, majd román iskolába. Egyetemista koráig végig kétnyelvű környezetben élt, román és magyar barátok közt. A nyolcvanas években csak a magyar televíziót nézték, Nagyváradon a román szomszédok is mind ezt nézték; értettek annyit magyarul, hogy kedvenc filmjeiket és sorozataikat követni tudják. Kolozsváron az egyetemen román–francia szakot végzett, a magyar tagozatos diákkollégákkal már ritkábban találkozott. Antonela Capelle-Pogacean a Francia Kulturális Központban kezdett dolgozni, melyet 1989 után hoztak létre Kolozsváron. 1993-ban beiratkozott egy mesterképzőre Párizsban, a Keleti Nyelvek és Civilizációk Intézetébe (Langues’O), megvédte doktori disszertációját a párizsi Politikatudományi Intézetben. Az identitás kérdése továbbra is központi téma maradt a számára. Kezdetben a romániai és magyarországi magyar és a román értelmiség nemzetről való, 1989 utáni gondolkodását próbálta összehasonlítani. Disszertációjának témája a román és magyar nemzeti diskurzus kialakulása volt a 19. században. 2003 januárja óta a párizsi CERI kutatóintézet tudományos munkatársa. Úgy látja, hogy a román és a magyar nemzetállami ideológia asszimilációs dimenziója közös, ezek a 19. század végén alakultak ki. Az etnicizáló nacionalizmus erősebb volt Ceausescu Romániájában, mint Kádár Magyarországán. A románoknál erőteljesebben jelentkezik az ortodoxia mozgósítása a nemzeti identitás kialakításában. A kilencvenes években Huntington törésvonal-elmélete az ortodox és katolikus Európa megkülönböztetésével az EU-bővítés határának a kérdését is felvetette. Capelle-Pogacean a kilencvenes évek végén részt vett egy Molnár Gusztáv által szervezett vitán a Huntington-elmélet érvényességéről, majd erre a Provincia folyóirat is visszatért. Capelle-Pogacean szkeptikus volt e tétellel szemben. Szerinte a román ortodoxia nem monolitikus. Néhány ellentét láthatóvá vált az új pátriárka megválasztásakor. Az ortodox egyház és a román állam, a román politikai elitek közötti viszony továbbra is szoros. Az ortodoxia cáfolhatatlanul jelen van a román társadalomban, inkább, mint Magyarországon az ottani egyházak. Nem zárható ki, hogy ne lehessen mobilizálni az ortodox egyházat valamelyik kisebbségi csoport ellen. A román–magyar viszony a két ország európai uniós tagságával jelentős mértékben „dedramatizálódott”, anélkül azonban, hogy áttörés következett volna be az erdélyi magyarság helyzetének rendezésében, vetette fel az interjút készítő Bakk Miklós. Antonela Capelle-Pogacean kifejtette, nincs Bolyai Egyetem, de a magyarul tanuló diákok száma, akik a különböző állami egyetemeken és a Sapientián tanulnak, jelentős. Ezenkívül, az önálló állami magyar egyetem létesítésének célja akkor, amikor az Európai Unió a mobilitást és a többnyelvűséget támogatja, a magyar közösségen belül is vitatott. A felső tisztviselői karban is vannak magyarok. Viszont a további intézményesülés tekintetében még mindig számottevő a román politikai elit félelme, ellenkezése. Nem csupán a székelység területi autonómiája, hanem a kulturális autonómia tekintetében is. A kisebbségi törvény még mindig a parlament asztalán hever, 2005 óta. /Bakk Miklós: Az önmagát ismétlő történelem csapdája. Interjú Antonela Capelle-Pogacean politológussal, tudományos kutatóval. = Krónika (Kolozsvár), szept. 19./


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998