udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 282 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 271-282
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Sarány István

1990. szeptember 23.

Szept. 22-23-án tartotta vándorgyűlését Csíkszeredában a Kriza János Néprajzi Társaság. A Csíki Múzeumban tartott rendezvényen számos ismert hazai néprajzos olvasott fel dolgozatából. így Nagy Olga, Faragó József, Gazda Klára, Szabó Zsolt pedig a Kriterion Kiadó tevékenységéről számolt be. /(Sarány István): A Kriza János Néprajzi Társaság vándorgyűlése. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 25./

1991. augusztus 13.

A Szilágysági Szó /Zilah/, a szilágysági szórványmagyarság fóruma 76 szám megjelenése után, jún. 28-án megszűnt. Ezután júl. 5-én Szilágyság névvel indult újra. Ezt a hetilapot a Szilágy megyei RMDSZ adja ki. A névváltoztatásról Kui Sándor elmondta, hogy 1883-ban jelent meg a Szilágy, amely nevét 1910-ben Szilágyságra változtatta. Ezt a hagyományt elevenítették fel. A mostani Szilágyság első számában Kovács Sándor a lapelőd tükrében vette számba az elmúlt másfél évet. /(Sarány István): Lapozgató. Szilágyság. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 13./

1993. március 26.

Csíkszeredán 1990. szept. 15-től tanulnak moldvai csángó gyermekek, akkor 30-an érkeztek. Kollégiumban laknak, adományok, alapítványok és a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium támogatásával tanulhatnak. /Sarány István: Moldvai csángó-magyar gyermekek Csíkszeredában. = Heti Magyarország, márc. 26./

1996. június 4.

Az 1989-es fordulat előtt közel két évtizedig a Domokos Géza által vezetett bukaresti Kriterion biztosította jórészt a magyar könyvkiadást Romániában, noha magyar könyveket adott ki a kolozsvári Dacia, a bukaresti Albatrosz, a Műszaki Kiadó /a jelenlegi államelnök, Ion Iliescu volt az igazgatója, sőt a párt hivatalos kiadója, a Politikai Kiadó is megjelentetett értékes munkákat, például a Testamentum sorozatot. 1989 után sok magyar kiadó jött létre, így Kolozsváron Dávid Gyula vezetésével a Polis, Marosvásárhelyen a Látó irodalmi folyóirat munkatársi gárdája alapította a Mentor Kiadót, lassan magára talált a Kriterion is, H. Szabó Gyula vezetésével. Lapok is adtak ki műveket, így a marosvásárhelyi Népújság, a csíkszeredai Hargita /a Hargita Kalendáriumot/, a sepsiszentgyörgyi Háromszék a Háromszék Krónika sorozatot kezdte el. A Szőcs Géza vezette Erdélyi Híradó Lap- s Könyvkiadó vállalta fel az Erdélyi Szépmíves Céh hagyományainak felújítását,a két világháború közötti értékek kiadását. Az átütő siker azonban elmaradt. További kiadók: a nagyváradi Literator, a csíkszeredai Pro Print Nyomda társadalomtudományi könyveket hoz ki, ugyanitt indult a Krónika sorozat. A sepsiszentgyörgyi Bon Ami néprajzi kiadványokkal jelentkezett. - Két kimondottan könyvterjesztésre szakosodott magáncég működik Erdélyben, mindkettő csíkszeredai székhellyel: a Pallas-Akadémia és a Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön és Brassóban tevékenykedő Corvina. - Terjed az előfizetéses rendszer is. - A nagy példányszámok kora lejárt. A verseskötetek Erdélyben 50-1000 példányban jelennek meg, a neves szerzők kötetei ritka esetben haladják meg a 3000-es példányszámot. Sok könyv kap támogatást a magyarországi Művelődési és Közoktatási Minisztériumtól. /Sarány István, Csíkszereda: Új kiadók magánvállalkozásban. = Népszabadság, jún. 4./

1996. december 7.

Megjelent a Hargita Kalendárium 1997 Sarány István és Ferencz Imre szerkesztésében, amely történelmi, helytörténeti, néprajzi írásokat is tartalmaz, továbbá helyet kapott benne Garda Dezső tanulmánya a székelység autonómiájáról, Pál-Antal Sándor írása /A székely székek címeres pecsétjei/, továbbá Hargita megye népmozgalmi adatai is szerepelnek benne. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

1999. június 29.

Tusnádfürdőn tartotta 6. kongresszusát a Romániai Volt Politikai Foglyok Szövetsége(AFDPR). A testület megerősítette tisztségében Constantin Ticu Dumitrescu elnököt. A kongresszus döntése értelmében évente országos tanácskozást szerveznek a szövetség tagjai, azzal a céllal, hogy fenntartsák a kapcsolatokat az egyre fogyatkozó számú bajtársak között, és időről időre "felmérjék a nemzet állapotát", hisz politikai elítélt-múltjuk a román társadalom egyik alapvető erkölcsi támpontjává teszi őket. A testület eldöntötte azt is, hogy a szövetség tiszteletbeli tagjává fogadják mindazokat, akik a volt Szovjetunió lágereiben hunytak el, valamint azokat, akiket ítélet nélkül végeztek ki. Viták során a küldöttek úgy határoztak, hogy a Romániai Demokratikus Konvencióban maradnak, és továbbra is támogatják Emil Constantinescu államfőt, valamint a Vasile-kabinetet. A testület ugyanakkor kizárta a szövetség soraiból a parasztpárt székházában létrejött másik volt politikai fogoly-szövetség tagjait, köztük több magas rangú parasztpárti tisztségviselőt. Felkérték Constantinescu államfőt, hogy ne hirdesse ki a szekusdossziék törvényét a parlament által elfogadott megcsonkított formában. - Constantin Ticu Dumitrescu a Hargita Népe kérdéseire válaszolva a nevével jelzett törvénytervezetről elmondta: "Eredeti szándékom azt volt vele, hogy a volt politikai rendőrség szerepét ellátó szekuritátét leleplezzem.". "Az eredeti tervezet szavatolta minden állampolgárnak azon jogát, hogy megismerhesse saját iratcsomójának tartalmát, valamint minden állami tisztségviselő múltja ismertté váljék, ugyanakkor ismertté váljanak a politikai rendőrség által végrehajtott gyilkosságok. Szerettem volna elérni az állambiztonsági tisztek név szerinti leleplezését, valamint azt, hogy váljon nyilvánossá nemcsak a megtorló szervezet, hanem a parancsot kiadó pártszervek tevékenysége is. A volt állambiztonsági irattárakat ténylegesen át kellett volna vegye egy erre kijelölt testület. Sajnos, ezek az eredeti elképzelések háttérbe szorultak, a törvény nem az általam kitűzött célt követi." /Sarány István: Volt politikai foglyok kongresszusa. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 29./

2000. február 16.

Egyház és magyarság címmel rendeztek nemzetközi konferenciát január 27-28-án Esztergomban a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) szervezésében. A szaktanácskozáson tizenöt országból hat egyház és felekezet több, mint száz képviselője vett részt. Erdélyből a római katolikus egyházat Tempfli József nagyváradi, Reizer Pál szatmári megyéspüspök és Tamás József, a gyulafehérvári főegyházmegye segédpüspöke, a református egyházat Tőkés László és Csiha Kálmán püspök, az unitárius egyházat Szabó Árpád püspök, míg az evangélikus egyházat Mózes Árpád püspök képviselte. A konferencián kitértek arra, hogy az egyház hogyan gondolkodik a vallásról és a nemzetiségről, miként illeszkedik be munkájába a nemzetiség problémája. - A konferenciát megelőzően a moldvai csángók gondjairól szervezett tanácskozást a HTMH, és ezen a tanácskozáson Erről számolt be Tamás József, a gyulafehérvári főegyházmegye segédpüspöke. Két kérdéskör körül forgott a megbeszélés. Az egyik: fel kell mérni a moldvai magyarság körében, hogy még mennyien beszélik a magyar nyelvet, illetve hányan vallják magukat csángómagyarnak. Ezen túlmenően felmérni azt, hogy milyen az igény a magyar liturgia bevezetése iránt. A másik kérdéskör az volt, hogy konkrétan mit lehetne tenni az ő érdekükben. Itt született a javaslat, hogy össze kell hangolni a felülről és az alulról jövő kezdeményezéseket, a magyar állam pedig a diplomácia eszközeivel próbáljon megtenni mindent e tekintetben. Ugyanakkor próbálják a kérdést a felszínen tartani az erdélyi katolikus egyházi vezetők is. Eddig is sokszor volt szó püspökkari konferenciákon erről a kérdésről. A csángószervezet hazaköltözött az övéi közé, és ezt a szervezetet támogatni kell erkölcsileg és anyagilag, hogy megerősödjön. Amíg a félelem uralkodik az emberekben, hiába gyűjtenek aláírásokat, ha nem vállalják annak következményeit. Fontos, hogy az igény onnan induljon, és minél többen kérjék. Konkrét megoldást jelentene, ha közösségi házakat létrehoznának a falvakban, ahol majd összegyűlhetnek, szokásaikat ápolhatják, a gyerekek magyarul is tanulhatnak, előadásokat tarthatnak. Tamás József szerint valószín, hogy a tanácskozáson elhangzottak kapcsán indult el Németh Zsolt államtitkár felkeresni a moldvai csángó falvakat. /Sarány István: Egyház és magyarság. = Hargita Népe, febr. 16./

2000. február 19.

Klézsei hivatalos látogatása alkalmával Németh Zsolt államtitkár bejelentette, hogy jan. 31-én Andrei Marga tanügyminiszter aláírásával miniszteri rendelet született, amely lehetővé teszi a magyar oktatás újraindítását a moldvai csángó-magyarok által lakott településeken. Klézsén azonban már a bejelentés elhangzásának pillanatában bekiáltott valaki a polgármesteri hivatal folyosójáról, hogy soha nem lesz a faluban magyar nyelvű oktatás. A hangoskodók pedig azzal fenyegették meg a Moldvai Csángó-magyarok Szövetsége helyi vezetőjét, Duma Andrást, hogy bottal verik ki a faluból, ha még magyarkodik. Felvetődik azonban a kérdés, ki fogja a magyar nyelvet tanítani a moldvai falvakban? A szülők engedik-e majd gyermekeiket magyarórára? Megtűri-e majd az iskolák tanári kara körében a magyartanárokat? A iasi-i püspökség azonban mindent ellenez. A két tábor között húzódó ellentétek nagyon mélyek. /Sarány István: Mélyebbek az ellentétek. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 19./

2000. március 4.

Márc. 4-én a csíksomlyói kegytemplomban tartott ökumenikus istentisztelet keretében vette át Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a Julianus Alapítvány 1999. évi díját. Az eddigi hagyománytól eltérően, nem hangzik el laudáció Tőkés László személyéről, munkásságáról - hangsúlyozta Beder Tibor, az alapítvány kuratóriumának elnöke -, hisz azt mindenki ismeri. Az alapítvány célkitűzéseinek ismertetése után átadta az ünnepeltnek a Pálffy Árpád szobrászművész által készített Julianus-szobrot, a díszoklevelet és a díjjal járó száz német márka pénzösszeget. - Tőkés László felkereste a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány székházát, megismerkedve a csíkszeredai főiskola-telepítési kísérletek eddigi eredményeivel. Csíkszeredában ugyanezen a napon bemutatták Tőkés László Remény és valóság, valamint Temesvári mementó című köteteit, majd a püspök vett megjelent az RMDSZ Csíkszereda városi szervezete által szervezett lakossági fórumon. A rendezvényen Tőkés László a történelmi igazságtétel fontosságáról szólt, arról, hogy a román kormányzatnak bocsánatot kellene kérnie a romániai magyar nemzeti közösségtől a Trianon óta elszenvedett sérelmekért, elnyomásért. /Sarány István: Tőkés Lászlót Julianus-díjjal tüntették ki. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 6./ Tőkés László Csíkszeredában a lakossági fórumon arról beszélt, hogy Romániában legnagyobb szükség az igazságtételre van, a magyarságnak Trianon után fel kell emelkednie megalázott mivoltából. Az igazságot ki kell mondani Cserehát, a csendőr-laktanya és a Székelyföld gyarmatosítása ügyében is - hangsúlyozta. Az RMDSZ-en belüli ellentét az erkölcsi normák mentén húzódik, akik megalkusznak, azok feladják, elárulják az ügyet. Kolumbán Gábor, a Hargita Megyei Tanács elnöke rámutatott hogy az RMDSZ a brassói kongresszus óta téves utakon jár. Ráduly Róbert képviselő a tiszteletbeli elnök véleményét kérte a kétnyelvű székelyföldi főiskolákról. Az eltérítés szellemében mindenki tette, amit tehetett - válaszolta Tőkés László -, de ki kell iktatni a főiskolák kétnyelvűségét. /(Hátsekné Kovács Kinga): Sokan csalódtak az RMDSZ- ben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./

2000. március 9.

Az Erdélyi Magyar Kultúra 2000. című rendezvénysorozat keretében április 13-15. között szervezi meg a Hargita Megyei Tanács a Székelyföld 2000 konferenciát. A rendezvény témája Kulturális térségek szerepe a regionális fejlesztésben. Kolumbán Gábor, a Hargita Megyei Tanács elnöke felvázolta a konferencia célkitűzéseit. Véleménye szerint az európai területfejlesztésben olyan folyamatok uralkodnak, amelyek óriási teret engednek a regionalizmusnak. 1992-ben beléptek az Európai Régiók Gyűlésébe, emlékeztetett. Az Európai Régiók Gyűlése az a páneurópai szervezet, amelyik nyíltan felvállalta, hogy az Európai Unió ne az államok egyesülése legyen, hanem a régiók Európája. Kolumbán kifejtette: az emberek szeretik a gyökereiket, ragaszkodnak hozzá és csak úgy lehet integrációt végezni, hogy egyben a gyökereket is erősíteni kell. Összegzésképpen elmondta, hogy a szervezők szándéka olyan folyamatot elindítani, amely a Székelyföld fejlődésének szakmai, tudományos megalapozását teszi lehetővé. /Sarány István: Székelyföld 2000 konferencia. . = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 9./

2000. március 10.

Márc. 9-én a csíkszeredai Corvina Könyvesházban bemutatták Király Károly Nyílt kártyákkal című könyve második kötetét. A szerző az utódállamok magyarságának jövőképét az önrendelkezésben látja. Ez derült ki könyvének alcíméből: Az önrendelkezés útja. A könyvet méltató Csutak István feltette a kérdést: Miért nem jelenhetett meg eleddig egyik Király Károly által jegyzett könyv sem Erdélyben? A választ maga a szerző adta meg: személyeskedem mindenkivel, de amit kimondtam, az csak nagyon csekély része annak, amit tudok. A kötetben a szerző nagyon sok dokumentumot közölt. Király Károly- saját megfogalmazása szerint - meredek dolgokat mondott a jelenlegi RMDSZ-elitről, a szövetség kormányzati szerepvállalásának hátrányairól. /Sarány István: Nyílt kártyákkal - másodszor. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 10./

2000. március 15.

A szabadságharc évfordulója alkalmából megemlékezések:- Csíkszeredában márc. 14-én tartották Petőfi Sándor mellszobrának avatóünnepségét a Petőfi Sándor Általános Iskola előtt. Kiss Ernő, az iskola igazgatója beszédében elmondta: tíz évvel azután, hogy az iskola felvette a költő nevét, a városvezetés és a támogatók segítségével sikerült szobrot állítani Petőfinek. Jelen voltak a magyarországi testvériskolák küldöttségei, valamint a támogató intézmények képviselői. Az ünnepségen köszöntötték a mellszobor alkotóit: Ercsei Ferenc és Nagy Ödön csíkszeredai képzőművészeket. Dr. Csedő Csaba István polgármester ünnepi beszédét követően leleplezték a mellszobrot, majd Koncsag László római katolikus plébános, Hegyi István református és Simén Domokos unitárius lelkészek áldották meg a költő szobrát. /Orbán Ferenc: Szoboravató Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 15./ Csíkszeredában márc. 15-én az ünneplők Gál Sándor szobra előtt gyülekeztek, többen székely ruhában érkeztek. Dr. Csedő Csaba polgármester köszöntötte a csíkszeredaiakat, majd az ünneplők Petőfi Sándor és Nicolae Balcescu szobraihoz vonultak, ahol Mugur Isarescu kormányfőnek március 15-e alkalmából a magyarsághoz intézett üzenetét olvasta fel Hajdu Gábor egészségügyi miniszter, majd Orbán Viktor magyar miniszterelnök levelét ismertette Dézsi Zoltán prefektus. A határoktól szétszaggatott 15 millió magyar szíve együtt dobban ezen a napon - mondta a polgármester. Az ünnepség a magyar és a székely himnusz eléneklésével zárult. /Kovács Attila: Helytállásra buzdítottak az ünnepen. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 16./- A helyi szokásokhoz híven lovas huszárok és a környező falvak népviseletbe öltözött lakosainak felvonulásával kezdődött Kézdivásárhelyen a negyvennyolcas szabadságharcra emlékező, mintegy tízezres tömeget vonzó ünnepség. Ünnepi beszédében Markó Béla szövetségi elnök az itthonmaradás szükségességét hangsúlyozta. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 16. -1681. sz./ Kézdivásárhelyen külön színfoltot jelentett a felvidéki hét huszár felvonulása. A 15. székely határőr gyalogezred gelencei hagyományőrző csoportjának meghívására érkeztek a céhes városba. A gelenceiek kapcsolata a felvidéki hagyományőrzőkkel immár két éve tart, 1998-ban és 1999-ben a felvidéki tavaszi hadjárat-emléktúra alkalmával a gelenceiek jártak Felvidéken. Kurucz Lajos, az 1. felvidéki huszárbandérium huszárkapitánya elmondta: a nagy távolság miatt Kézdivásárhelyre a lovakat nem tudták elhozni. A huszárok 15-én délután Gelencén is felvonultak. /(Iochom): Felvidéki huszárok Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 15./- Gyergyószárhegyen a fúvószenekar már 14-én 48-as indulókkal hirdette az ünnepet. A cserkészek és az RMDSZ 14-e délutánján megkoszorúzták Both Ferenc és Gurzó Lajos 48-as honvédtisztek sírjait a helyi temetőben. 15-én délelőtt 10-től ünnepi szentmisét tartottak, majd ünnepi megemlékezést a hősök emlékoszlopánál, amely során a helyi RMDSZ a magyarság ezeréves múltjának felvállalása jelképeként emléktáblát avatott fel az emlékoszlop keleti oldalán a következő felirattal: MAGYAR MILLENNIUM "Jézus áldd meg Erdély földjét." Az Úr 2000. évében a szárhegyi RMDSZ. /Millenniumi emléktábla Gyergyószárhegyen = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./- Kolozsváron a Szent Mihály-templomban ökumenikus istentisztelettel kezdődött a március 15-i ünnepi megemlékezés. A magyar történelmi egyházak vezetői /Dr. Czirják Árpád római katolikus érseki helynök, Csiha Kálmán református püspök, dr. Szabó Árpád unitárius püspök, Mózes Árpád evangélikus püspök, Mikes Sámuel baptista főlelkész mondtak beszédet, továbbá Tőkés László püspök figyelmeztetett: az elmúlt évszázadban Pozsony és Kolozsvár a magyar élet szélére sodródott. "Kelj fel, és világosodjál, Kolozsvár! Ne lankadjatok, ne csüggedjetek, keljetek fel és járjatok. Ezen az úton legyen egy igen fontos állomás: az Úr születésének 2000. esztendejében megünnepelt március 15." Ezután Kónya-Hamar Sándor képviselő mondott ünnepi beszédet. "Erdély múltja jelenti az ország jövőjét, ezért az egykori és még létező Erdély-modellt történelmileg, társadalmilag, de politikailag is restaurálni kellene. Szerkezeti, vallási, kulturális, intézményi és civil síkon egyaránt." Az ünneplő gyülekezet a Biasini szálló elé vonult, ahol további beszédekre és koszorúzásra került sor. /Papp Annamária: Emlékezés március 15-re. Ne engedjük szabadságunkat korlátozni. Több ezren ünnepeltek Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./ Gheorghe Funar polgármester szokásához híven márc. 15-én különböző rendezvényeket szervezett "magyarok által 1848-ban meggyilkolt románok" tiszteletére. - Gheorghe Funar felszólította az RMDSZ képviselőit, mutassák fel a városházától kapott engedélyt. A rendezvény szervezői azzal érveltek, hogy nem volt szükség engedélyre, hiszen megemlékező összejövetelről és nem utcai tüntetésről van szó. Miután a polgármester kérésére a rendőrök nem voltak hajlandók eloszlatni a tömeget, Gheorghe Funar távozott a helyszínről. /A polgármester igyekezett megzavarni a meghitt ünnepélyt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./- Nagyváradon a Rulikowski temető névadó hősének sírja előtt kezdődött az emlékezés. A Szent László téren a borsi csoport bemutatja tánctudását. A tömeg megérkezett Szacsvay Imre szobrához. A mártír jegyző szobra előtt cserkészek álltak vigyázzban. A koszorúzás után a több száz fős tömeg a Petőfi-szoborhoz vonult, majd a székesegyházba. Zsúfolásig megtelt a bazilika. Tempfli József megyés püspök köszöntötte az egybegyűlteket, beszéde után Csűry István református generális direktor, majd dr. Csapó I. József szólt az egybegyűltekhez. /Hol március emléke él, Petőfi visszatér. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 16./- Székelyudvarhelyen márc. 15-én lovasok vonultak fel a város utcáin, majd a Himnusz éneklésével kezdődött az ünnepség. Nemzeti imánkat énekelte a több, mint tízezres tömeg. A megemlékezés fénypontja a Vasszékely szobrának, Szabó János szobrászművész alkotásának felavatása volt. A Vasszékely újra otthonra lel a székely anyavárosban - hangsúlyozta Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere. Dr. Deutsch Tamás, a magyar kormány ifjúsági és sportminisztere Orbán Viktor magyar kormányfő jókívánságait tolmácsolta az ünneplőknek. "A nemzetpolitikai célkitűzéseink legnagyobbika újra az unió. Igen, az Európai Unió. És az autonómia. A határon túl élő magyar testvéreink autonómiája" - mondta. Ezután Eckstein-Kovács Péter miniszter szólt az egybegyűltekhez. /Sarány István: Újból helyére került a Vasszékely. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 16./- Márc. 14-én kezdődtek Aradon, az aradi vértanúk és a félig kiszabadult Szabadság-szobor városának nemzeti ünnepi rendezvényei. Tokay György RMDSZ-képviselő a még rácsok mögött lévő, de félig már kiszabadított Vértanú-szoborcsoport monumentális alakjai között elhelyezett emelvényen mondta el beszédét. Vajon kitől őrizték ezeket a szobrokat és azt a gondolatot, amit ez a szobor kifejez, tette fel a kérdést. /Tegnap a templomudvarban, ma délután a Vesztőhelyen. = Nyugati Jelen (Temesvár), márc. 15./- Az RMDSZ Brassó megyei szervezete a magyar szabadságharc emlékére ünnepi előadást rendezett. Felléptek helyi (Brassói Magyar Dalárda, Búzavirág, Márk Attila daltulajdonos) és környékbeli műkedvelő együttesek, előadók (a szecselevárosi Kéknefelejcs, a pürkereci gyerek-boricások, a Keresztvári Kórus, tatrangi műkedvelők). A négyfalusi RMDSZ márc. 12-én megkoszorúzta a tömösi emlékművet, , melyet tavaly ismeretlenek festékkel bemázoltak. /(Tóásó Áron Zoltán): Március Brassóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./- Sarmaságon, a nagy bányászközségben márc. 12-én, vasárnap a református templomban az ökumenikus istentiszteletet követően az alkalomhoz illő műsort tartott a helybeli ifjúság, majd az 1848-as emlékművet koszorúzták meg /Sarmasági megemlékezés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./- Temesváron márc. 12-én a Milleniumi templomban ünnepi szentmise keretében emlékeztek meg a szabadságharc évfordulójáról. A szentmise végén Toró T. Tibor, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke mondott rövid emlékbeszédet. /A magyar lélek feltámadásának ünnepe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./ Márc. 15-én Temesvár megfogyatkozott magyarsága a szabadfalui Petőfi-emlékműhöz zarándokolt, ahol Somogyi Attila egyetemista méltatta a másfélszáz év előtti eseményt. Szabó Dezsővel valljuk, hogy magyarként, fiatalként felelősek vagyunk minden magyar lélekért, hangzott el beszédében. Szővérdfi Szép Zoltán, a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet elnöke feltette a kérdést: Teszünk-e valamit azért, hogy gyermekeink, unokáink magyar iskolába, magyar színházba, magyar templomba járjanak? Mert igenis kell nekünk magyar egyetem, Magyar Ház, ragaszkodunk ahhoz, hogy egyéni és közösségi jogainkat tiszteletben tartsák /Sipos János: Felelősséggel tartozunk a '48-as hősök emlékének. = Nyugati Jelen (Temesvár), márc. 16./

2000. március 24.

Beke Sándor a semmiből teremtette meg Székelyudvarhelyen az Erdélyi Gondolat Könyvkiadót, 1991-ben Az indulás évétől, 1991-től 1999 végéig 59 könyvet jelentetett meg, ebből 37-et már saját nyomdában nyomtak. A néprajzi munkák dominálnak, de jelentek meg memoár-kötetek, esszék, nyelvművelő írások, gyermekirodalmi és szépirodalmi munkák, monográfiák, tanulmányok is. A kiadónál rendszeresen közlő szerzők között van Nagy Olga (öt kötettel), Cseke Péter, Kozma Dezső, Lászlóffy Csaba, Murádin László kolozsváriak, de vannak jeles székelyföldi szerzőik is, mint Ráduly János. A jelenlegi helyzetben nem kifizetődő vállalkozás a könyvkiadás. A papír- és nyomdaköltségek olyan magasak, hogy támogatás nélkül eladhatatlanok lennének a könyvek. Az Erdélyi Gondolat 1997 óta saját korszerű nyomdával és a nyomdai előkészítéshez szükséges felszereléssel rendelkezik. A nagyobb könyvforgalmazó cégek révén kiadványaik valamennyi erdélyi nagyvárosban megvásárolhatók a könyvesboltokban. Ezenkívül postán is lehet vásárolni. A postán rendelt könyvekből kirajzolódott olvasótáboruk megyénkénti megoszlása. Százalékokban kifejezve Háromszék - 31,5, Maros - 22,36, Bihar - 9,61, Hargita - 7,81, Szatmár - 6,8, Brassó - 5,4, Kolozs - 4,24, Beszterce-Naszód - 3,99, Szilágy - 3,45, Szeben - 2,82, Hunyad - 1,58, Arad - 0,14, Temes - 0,12. Erdélyi Gondolatnál a néprajzi munkák mellett más értékes kiadványok is megjelentek, mint M. Hubbes Éva Székelyudvarhely egykori nyomdái és kiadványaik, vagy Ferenczi István Besenyő szállások a Nagy-Szamos - Sajó mentén című tanulmánykötete. - A kiadó a Székely Útkereső kulturális lapból nőtte ki magát. Most már az irodalmi és művelődési folyóirat, illetve a folyóirat vonzáskörébe tartozó kiadványok is az Erdélyi Gondolat gondozásában jelennek meg. /Sarány István: Erdélyi gondolat. Könyvműhely Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 24./

2000. március 27.

Márc. 25-én tartotta közgyűlését a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) Szovátán, egyúttal a szövetség által alapított Ezüstgyopár-díjat ünnepélyesen átadták negyvennyolc kiemelkedő teljesítményű magyar pedagógusnak. Lászlófy Pál, az RMPSZ elnöke sikeresnek tartotta közgyűlést. A beszámolókat, a tevékenységi terveket írásban kapták meg a közgyűlés résztvevői, így az időt a tartalmas vitára fordíthatták. Három nagy kérdéskör foglalkoztatta a hozzászólókat: a szórványkérdés, a tankönyvkiadás, valamint a reformfolyamat alakulásának aggasztó volta. A szórvány legnagyobb gondja a szakképzett pedagógusok és a minőségi oktatás hiánya, emiatt adják a szülők gyermekeiket román iskolába. Gond a gyermeklétszám folyamatos csökkenése is. A rendezvényen az RMDSZ vezetői is megjelentek: Markó Béla szövetségi és Takács Csaba ügyvezető elnök, dr. Kötő József, a Tanügyminisztérium államtitkára, valamint Nagy F. István az RMDSZ ügyvezető elnöksége oktatási főosztályának vezetője. /Sarány István: Ezüstgyopár-díjak pedagógusoknak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

2000. március 27.

A tíz éve Marosvásárhelyen történtekről Karácsony Zsigmond, a marosvásárhelyi Népújság fotóriportere megdöbbentő képsorokat mutatott be a Bernády-ház kiállítótermében Egy pogromkísérlet kórképe. Marosvásárhely, 1990. március címmel. A rendezvénysorozat, amelynek része volt a kiállítás megnyitója is, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) által szervezett Sajtó az első vonalban címet viselte. A MÚRE-rendezvény nyitányaként Gáspár Sándor, az egyesület ügyvezető elnöke Távolságtartás és azonosulás címmel tartotta vitaindítóját, feltéve benne a kérdést, hogy hol a határ a közösségi azonosulás és a tisztázás között. Az esten Schnedarek Ervin eddig be nem mutatott képsorokat vetített a véres eseményekről. /Sarány István: Az első vonalban. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 27./ A Sajtó az első vonalban című MÚRE-szemináriumon Mózes Edith kiemelte, hogy 1990 márciusában a helyi magyar sajtó a helyén volt, teljesítette kötelességét. Ideje lenne szakszerűen elemezni, hogy az egyes kiadványoknak milyen szerepe volt az események előkészítésében, lebonyolításában. Cs. Bíró Attila, az ELTE tanára, a Magyar Távirati Iroda vezetőségi tagja kifejtette, hogy az anyaországban a sajtó szabad. Márványi Péter, a Kossuth Rádió Erdélybe kiküldött munkatársa pedig azt állította, hogy Magyarországon veszélyben van a sajtószabadság. Bemutatták Simon Judit nagyváradi újságíró, a Krónika munkatársának könyvét, címe: Városkép románokkal és magyarokkal. A könyv objektivitását, higgadtságát méltatták. Az események óta most először került olyan kötet az olvasó elé, amelyben mind a magyar, mind a román résztvevők megszólalnak. A Nyílt Társadalom támogatásával kiadott könyv román változata hamarosan szintén megjelenik. /Sajtó az első vonalban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./

2000. április 14.

Ápr. 13-án Tusnádfürdőn, a Tulipán vendéglőben megkezdte meg munkálatait a Székelyföld 2000 Konferencia. Kolumbán Gábor, a rendezvényt szervező Hargita Megyei Tanács elnöke megnyitóbeszédében a konferencia céljaként a Székelyföld mint régió, valamint a fejlődés megfogalmazását jelölte meg, hangsúlyozva, hogy a fejlesztési stratégia kidolgozása után következik a tényleges munka. Orbán Árpád, a Kovászna Megyei Tanács elnöke üdvözlőbeszédében Háromszéket ismertette, Tóth Miklós, a vendéglátó Tusnádfürdő város polgármestere pedig a század elején szintén e városban tartott Székely Kongresszusról emlékezett meg. A konferencia munkálatai plenáris üléssel kezdődtek. Dr. Tóth József, a Pécsi Tudományegyetem rektora kifejtette, hogy az egyesülő Európa az államok Európája helyett egyre inkább a régiók Európája lesz. Dr. Horváth Gyula, a Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Regionális Kutatások Központja főigazgatója előadásában kifejtette, hogy az Európai Unió regionális politikája nem a brüsszeli bürokráciának köszönhető, hanem a gazdasági fejlődésnek. Mint mondotta, jelentős átalakulások mentek végbe az európai gazdasági tér fejlődésében, új fejlett régiók jelentek meg. Dr. Egyed Ákos, a Kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem professzora a székely társadalom tagolódásának főbb irányzatait vette számba. Kolumbán Gábor az értékelvű társadalomépítés regionalizációs hatásairól szólt előadásában, hangsúlyozta, hogy a fejlesztés nem cél, hanem eszköz. A Székelyföld legnagyobb gondját az előadó abban látta, hogy a régió intézményi és személyi kapacitása nagyon alacsony, emiatt nem tudják a meglévő erőforrásokat hasznosítani. Kolumbán Gábor felhívta a figyelmet arra, hogy jól körülhatárolt kulturális térségek vannak az országban. /Sarány István: Székelyföld 2000 konferencia Tusnádfürdőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 14./

2000. április 25.

Idén Székelyudvarhelyen, május 2-3-án rendezik meg a Mikes Kelemen magyar nyelv és irodalom tantárgyverseny országos döntőjét. A verseny lebonyolításáról Magyarósi Dénes tanfelügyelő számolt be. Elmondta, hogy a résztvevőket irodalmi kirándulásra viszik, emellett nyelvi vetélkedőket, versmondó versenyt is szerveznek. A vizsgadolgozatok értékelését a tanügyi tárca által kinevezett huszonöt tagú bizottság végzi. Az ünnepélyes díjkiosztást május 6-án lesz. Szintén Hargita megyében zajlik a román nyelv és irodalom tantárgyverseny országos szakasza is. A verseny vendéglátói a csíkszeredai iskolák. /Sarány István: Magyar tantárgyverseny. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 25./

2000. május 10.

Kolumbán Gábor, a Hargita Megyei Tanács elnöke mondta a bevezetőt a máj. 9-i Európa-napi csíkszeredai rendezvény megnyitóján, majd a bécsi dr. Wendelin Wanka és Thomas Resch tartott előadást az Európai Unióról. Az EU-információs szeminárium résztvevői Románia csatlakozási feltételeiről hallhattak előadásokat az Európai Bizottság bukaresti küldöttsége, valamint a civil szféra képviselőitől. Kolumbán Gábor bemutatta Hargita megye európai integrációs stratégiáját. /Sarány István: Megyei integrációs stratégia. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 10./

2000. június 10.

Nem a csángók szemérme, hanem a székelyeké, ha köztük románná válunk, jelentette ki a klézsei Duma András az I. Csángó Oktatási Konferenciát követő kerekasztal-beszélgetésen. Tényt kívánt közölni vele: az Erdélybe települő moldvai csángó románná lesz, mert a székely közösség nem fogadja el másságát, régi magyar szavakkal tűzdelt kevert-nyelvét. - Amennyiben a román nemzetállami szemlélet tovább él, a székely sorsa is a csángósodás lesz. - A csángómagyarok anyanyelvi oktatását csak összehangoltan lehet elképzelni - vonták le a következtetést a konferencia résztvevői. /Sarány István: Kinek a szemérme? = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 10./

2000. június 29.

1996 szeptemberében avatták fel az erdélyi római katolikus főegyházmegye Caritas-szervezete által működtetett zsögödfürdői Caritas gyermektábort - avagy Caritábort. A táborban többnyire árvaházi, hátrányos szociális helyzetben lévő, avagy sérült gyermekeket nyaraltatnak. Zólya Éva, a Caritábor vezetője elmondta, hogy egyhetes, tíznapos turnusokban váltják egymást a gyermekek. /Sarány István: Caritábor Zsögödfürdőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 29./

2000. július 11.

A romániai iskolák rehabilitációs programja keretén belül Hargita megyében 19 iskolát újítanak fel. A munkálatok összértéke megyeszinten 4,8 millió dollár, a pénzügyi alapot kedvezményes kamatú kölcsönként a Világbank biztosítja a tanügyi tárcának. Az első körben a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium épületén, a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző két épületén, a csíkszeredai építőipari szakközépiskola, a dánfalvi közpiskola 1-4. osztályos iskolájának épületén, valamint a balánbányai szakközépiskolán végzik el a munkálatokat. /Sarány István: Iskolarehabilitációs program. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 11./

2000. július 12.

Dr. Tonk Sándor történész-professzor az egyházi hátterű erdélyi magyar magánegyetem létrehozását célul tűző Sapientia Alapítvány kuratóriumának vezetője nyilatkozott a felsőfokú magyar oktatás távlatairól. Kifejtette, hogy a mindenkori román politikai elit tisztában van azzal, hogy egy önálló magyar egyetem lassítja, fékezi az asszimilációt. Ha egy közösség társadalmi struktúrája csonka, hiányzik belőle az értelmiségi elit, felgyorsul az asszimiláció folyamata. A román politika következetesen elutasítja a magyar egyetemet.1990 óta a magyar diáklétszám ugrásszerűen növekedett, a tanárok száma is több mint megkétszereződött. Kolozsvárott pillanatnyilag közel 3 és fél ezer magyar hallgató tanul anyanyelvén, emellett még több mint ezer román nyelven. Várhatóan tovább növekedik a diáklétszám az elkövetkezendőkben. A kedvezőtlen demográfiai előrejelzések ellenére 2010 táján romániai viszonylatban 30-35 ezer magyar egyetemi hallgatóval számolhatunk. Jelenleg az összlétszám 15 ezres. Egyharmaduk tanul magyar nyelven, kétharmaduk románul. - Az elmúlt tíz évben néhány életerős kezdeményezés indult be. Ezeket össze kell fogni. A magánegyetem létrehozásának célja: egyetlen intézményi keretbe foglalni a magánjellegű felsőoktatási kezdeményezéseket. - Az egyetem létrehozása a jelenlegi kétmilliárdnak sokszorosát igényli. Ez hosszú folyamatot jelent. - A kuratórium munkájába valamelyest befolyik a Budapesten, a Határon Túli Magyarok Hivatala felügyelete alatt működő programiroda, valamint a kolozsvári programiroda munkája. Ugyanakkor létezik a magyarországi programtanács, amelynek elnöke Hámori József, volt miniszter, tagjai pedig a magyar tudományos élet személyiségei. A programtanács koordináló testület, amely tanácsaival, elképzeléseivel próbálja befolyásolni a folyamatot. A két programiroda a különböző előkészületi munkálatokat végzi, elemzi a beérkező pályázatokat, ugyanakkor előzetes elképzeléseket, terveket dolgoz ki. Ebben a struktúrában a kuratórium a beérkezett javaslatok, pályázatok alapján hoz döntéseket. Első lépésként a kuratórium pályázatokat írt ki, hogy feltérképezze, milyen igények, életképes javaslatok, kezdeményezések vannak. Kiderült, hogy egész sor kezdeményezés szétfoszlott, mert nem tudott olyan javaslatot letenni az asztalra, amit el lehet fogadni. Az első pályázati fordulóban három javaslatcsomagot dolgoztak ki. Az egyikben pályázatokat kértek olyan szakokra, tanszékekre, amelyek már a 2000-2001-es tanévben beindíthatóak. Ebben a pályázati csomagban ilyen egyetlenegy volt: a csíkszeredai javaslat, amely négy szak létrehozását tűzte célul. Ezek az iratcsomók már Bukarestben vannak az illetékes bizottság előtt, és ígéret van arra, hogy még a nyári szünet előtt letárgyalják. Ha ez megtörténik, jó az esély arra, hogy ősszel valóban be lehet indítani itt a négy szakot. Ami azt jelentené, hogy itt fog indulni az erdélyi magyar magánegyetem. Illetve hozzátartozik a képhez a Partiumi Keresztyén Egyetem is. Tehát hosszú távon körvonalazódik az a kép, amely valóban Csíkszeredától Nagyváradig fogná össze a magánegyetemi oktatási hálózatot. Az elképzelések szerint Kolozsvárott lenne a rektorátus, a különböző városokban - attól függően, hogy milyen jellegűek és milyen méretűek az intézmények - vagy prorektorátusokat, vagy dékánátusokat fognak felállítani.Amikor létrejön a magánegyetem, fokozatosan megtörténik a távoktatás leépítése, illetve beépítése. A távoktatási tanfolyamokat le kell telepíteni. Csíkszeredában ezt meg lehet csinálni. Második fokon olyan tervekkel lehetett pályázni, amelyek hosszabb kifutási idejűek. A harmadik pályázati lehetőség a háttérintézményekre vonatkozik. Ezt elsősorban Kolozsvár számára írták ki, mert itt nincsenek kollégiumok /bentlakások/, tanári lakások, könyvtárhelyiségek. - Nagy kérdés az, hogy miből fog működni az intézmény. A támogatást nyújtó magyar kormánytényezők bizonyára felmérték, hogy milyen óriási felelősség nehezedik a vállukra. Folyamatos támogatásról lehet szó. A tandíjnak méltányosnak kell lenni és csak nagyon indokolt esetben kell tandíjhoz folyamodni. /Sarány István: Kétmilliárd forinttal nem lehet csodákat művelni. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 12./

2000. augusztus 31.

Hargita megyében 256 óvoda és 42 napközi otthon működik. Elemi (I-IV. osztályos) iskola 142 van a megyében, ebből 10 városi környezetben. Az általános (I-VIII. osztályos) iskolák száma 128, ebből 29 van városon, az I-XII. osztályos iskoláké pedig 15, ebből 8 működik a városokban. A megyében mintegy 36 gimnázium és szakközépiskola működik. Megyeszinten az óvodások és napközisek 84,4 százaléka tanul magyar nyelven. A megye első osztályos tanulóinak 84,13 százaléka tanul magyar nyelven, az ötödik osztályosok 81,18 százaléka, a kilencedik osztályosok 77,1 százaléka. Ezek a becsült számadatok. /Sarány István: Holnap kezdődik a tanév. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 31./

2000. augusztus 31.

Megjelent Szabó Kálmán Attila /a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző tanára/ terjedelmes munkája: A székelykeresztúri állami tanítóképző története /Benedek Elek Alapítvány, Székelyudvarhely, 2000/. A képző kiépülésének és virágzásának korszakát az 1871-1914 időszakban jelölte meg a szerző, majd tovább követte az intézmény működését egészen az 1955-ben bekövetkezett leépüléséig. A kötet része egy közel öt évvel ezelőtt indított, az egész történelmi Erdélyre kiterjedő, a magyar tanítóképzőket bemutató vállalkozásnak. /Sarány István: Székelykeresztúri iskola-monográfia. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 31./

2000. szeptember 19.

Kettős ünnepet ül a szept. 19-én kezdődő társadalomtudományi szeminárium alkalmával a csíkszeredai KAM - Regionális és Antropológiai Kutatások Központja: húsz éve folyik Csíkszeredában informális keretek között társadalomkutatói csoportmunka és tizedik születésnapját ünnepli a Kommunikációs Antropológia Munkacsoport, a KAM - Regionális és Antropológiai Kutatások Központja elődje. A csoportmunkáról, a kezdetről számolt be Biró A. Zoltán, az intézet vezető munkatársa. Szerencsés véletlen folytán többen kerültek frissen végzett magyar szakos tanárok Csíkszeredába a hetvenes évek végén, nyolcvanas évek elején. Akkor már itt tanítottak Túros Endre, Kósa-Szánthó Vilma, Demény István Pál, és itt dolgozott már Oláh Sándor. 1970-ben az iskola és a magyar nyelv és irodalom tanítása helyzetéről szerveztek kerekasztal-beszélgetést, amelyre felfigyelt a Korunk című folyóirat is. E társaság tagja volt Borbély Ernő is. Biró A. Zoltán elmondta, hogy 1979-ben indult Bukarestben A Hét hetilap mellékleteként a TETT, ennek volt egy kommunikációs száma, amit jórészt csoportjuk tagjai jegyeztek. Sokszor szerepeltek a TETT egy-egy tematikus számában. Először Etnológia Kör néven működtek, míg be nem tiltották. 1984-től már csak az esti összejárások maradtak. 1985-től már nem volt lehetséges a nyilvános találkozás, beszélgetés. A csoport most már teljesen informálisan, "repülő egyetemként" működik tovább. Tagjai: Bara Katalin, Biró Zoltán, Bodó Julianna, Gagyi József, Oláh Irén, Oláh Sándor, Túros Endre, valamint Magyari Nándor László és Magyari Vincze Enikő. - A munkacsoport tagjai egyre többet közölnek A Hétben és a TETT-ben. 1989-ben megjelent az Embertől emberig, a munkacsoport tagjai által írott és szerkesztett TETT-szám. 1987-ben megjelent az első közös tanulmánygyűjtemény: Néphagyományok új környezetben (Tanulmányok a folklorizmus-kutatás köréből), a Kriterion Könyvkiadónál, 1989-ben pedig az Albatros Könyvkiadónál a második közös tanulmánygyűjtemény: "Hát ide figyelj, édes fiam..." (Esszék az ifjúságkutatás köréből). 1989-ben jöttek a Kommunikációs Antropológia Füzetek. 1990 februárjában bejegyeztették hivatalosan a KAM-ot. Kiadták az Átmenetek (a mindennapi élet antropológiája) című, negyedévenként megjelenő társadalomtudományi folyóiratot és létrehozták a dokumentációs központot. Két különálló csoportot képeztek. Az egyiket a tényleges kutatómunkát végző munkatársak alkotják, emellett van a pártoló tagok csoportja. Társadalomkutatói munkát végzik heten, ebből öten élnek Csíkszeredában: Bodó Julianna, Gagyi József, Oláh Sándor Túros Endre és Biró A. Zoltán, a csoport tagja még Rostás Zoltán és Lőrincz József. Az intézményépítés a Soros Alapítvány és az Illyés Közalapítvány anyagi támogatásával kezdődött. A támogatás a szükséges összeg 10%-át képezte, a többit a sikerrel megpályázott kutatási programokból teremtették elő. Jelen pillanatban három nagy munkája van az intézetnek: 1. Székelyföld hétköznapi világának feltérképezése kulturális antropológiai elemzések révén; 2. a romániai magyar társadalom, elit és intézményrendszer elemzése; 3. a regionális fejlesztést megalapozó adatbázisok készítése, fejlesztési programok készítése, a politikai döntéseket megalapozó helyzetelemzések, helyzetértékelések készítése. - Külön kell szólni a csíkszeredai Pro-Print Könyvkiadóval közösen megvalósított könyvkiadási projektről. A Helyzet-könyvek 10. kötetét most mutatják be: Miénk a tér? Szimbolikus térhasználat a székelyföldi régióban. - Munkájuk része az oktatás. Évi rendszerességgel tartanak féléves előadásokat különböző magyarországi egyetemeken. - Jelenleg nemzetközi projektekben vesznek részt: összehasonlító szociológiai vizsgálatot végeznek egy magyarországi régió és a csíki régió között. Szintén nemzetközi projekt a helyi identitás és a magyarságtudat helyzete alakulásának vizsgálata. /Sarány István: Társadalomismeret. Húszéves társadalomkutatói munka. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 19./

2000. október 3.

Szeptember 24-29. között tartották a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye zsinatát. Az előkészítő munkálatok során huszonkét dokumentumtervezetet ismertettek és bocsátottak vitára minden egyházközségben. A zsinaton 72 pap és 37 világi hívő vett részt. Az elfogadott dokumentumokat dr. Czirják Árpád zsinati megbízott, érseki helynök a szeptember 29-én Gyulafehérváron tartott szentmisén adta át a főpásztornak. A zsinat határozatainak gyakorlatba ültetésével dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek dr. Czirják Árpád érseki helynököt bízta meg. /Gyakorlatba ültetik a zsinat határozatait. = Krónika (Kolozsvár), okt. 3./ Tamás József segédpüspök elmondta, hogy az egyházmegyében 1913-ban volt az utolsó zsinat. A mostani zsinat célja volt, hogy szélesebb körben megismertessék az emberekkel a II. Vatikáni Zsinat tanítását, amely a ma embere számára fogalmazta újra az egyház tanítását. 1996-ban hirdette meg Jakubinyi György érsek a zsinatot, melyet négyéves előkészítő munka után most tartottak meg. A dokumentum nagyon széles kört fogott át. Ezek között van az evangelizáció: újra kell evangelizálni Európát, mert ha az gyökereiben keresztény is, de az utóbbi idők folyamán Kelet-Európa a kommunizmus, Nyugat-Európa pedig a kapitalizmus igája alatt eltért a keresztény eszméktől. Ehhez kapcsolódik egy másik téma: a katekézis, vagyis a hitoktatás. Olyan témák is szerepeltek, mint a világiak szerepe az egyházban: a világiakat jobban be kell vonni az egyház életébe. Terítékre került a papi élet, a szerzetesi élet megújítása. Foglalkoztak az erdélyi sajátosságokkal, és megfogalmazták, hogy a hagyományokat át kell menteni. Megfogalmazták továbbá, hogy miként alakuljon a katolikus egyház más vallásúakkal való kapcsolata. Fontos téma volt az ifjúság nevelésének kérdésköre, a lelkiségi mozgalmak kérdése, a szórványpasztoráció, a szórvány felmérése és segítése. /Sarány István: A kor követelményeihez alkalmazkodva. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 3./

2000. október 25.

P. Páll Leó OFM, a Szent Istvánról elnevezett az erdélyi ferences rendtartomány elöljárója, provinciálisa elmondta, hogy nemrégiben Csíksomlyón, a ferences rendházban tartották a közép-európai ferences provinciálisok találkozóját. A ferences rend hierarchikusan szervezett közösség, Rómában van az elöljárója. Az egymáshoz közel lévő provinciák elöljárói évente kétszer találkoznak, ahol beszámolnak közös gondjaikról, örömeikről. Három év múlva ülésezik a rend nagykáptalanja - ez a rend nagygyűlése, ahol új vezetőséget választanak és a rend életét érintő kérdésekben döntenek. - Három magyar ferences provincia van: kettő Magyarországon - a mariánus és a kapisztránus -, valamint az erdélyi. Csíksomlyón külön tanácskozásokat is tartottak a magyar, a német, a holland és a németalföldi provinciálisok. - A kommunista rendszer után újjáéledtek a rendek, de a nehézségeknek még nincs vége. Erdélyben például negyven évig nem vehettek fel fiatalokat a rendbe, ugyanez volt a helyzet a magyarországi mariánus provinciában is. Az utóbbi tíz évben Erdélyben elég szép számban jelentkeztek a fiatalok, de a képzés alatt egy részük kimaradt. Számukra a legsürgősebb a kolozsvári kolostor épületének visszaszolgáltatása lenne, hisz Kolozsváron nagyon szűkösen vannak. Székelyudvarhelyen visszakapták a szerafikum épületét, most folynak a javítások, bővítések. Egyelőre a jelöltek Magyarországon végzik a teológiát. Az erdélyi ferences rendtartományban, beleszámítva a jelölteket, hetvennégyen vannak. Ezzel elérték a rend 1951-es feloszlatása előtti létszám felét. Azonban a rend tagjainak jelentős része még képzés alatt áll, az aktív emberek száma alig haladja meg az összlétszám felét. /Sarány István: A ferences lelkiségnek szerves része a testvériség. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 25./

2000. november 7.

Nemrég megjelent a két Homoród mentéről színvonalas természettudományi, régészeti, település- és társadalomtörténeti, nyelvészeti, folklorisztikai dolgozatokat tartalmazó A Homoród füzes partján /Pro-Print Kiadó, Csíkszereda/ című tanulmánykötet. A mai erdélyi tudományosság elismert szaktekintélyei közölték a könyvben a Homoród vidékéhez kapcsolódó munkáikat. - Fontos lenne, hogy az itt élők megismerjék ezt a munkát. Ugyanis több, a vidéket bemutató kiadvány eddig felületesen készült, például elírták a falu- és patakneveket, vagy úgy mutatják be a Kishomoród mentét, hogy szót nem ejtenek pl. a homoródkarácsonyfalvi rovásírásos emlékről. - Van a kötetnek gyengéje, de ez a hazai társadalomtudomány gyengesége. Gyakorlatilag ugyanis nincs XX. századi társadalom-történetírás, csak elszórt kezdeményezések léteznek. /Sarány István: A Homoród füzes partján. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 7./

2001. január 16.

A tervezett magyar nyelvű magánegyetem csak akkor kap alapítási engedélyt, ha a leendő szakok közül legalább egy román nyelvű lesz - jelentette ki Ioan Mihailescu, az országos akkreditációs tanács (CNEAA) elnöke. Mihailescu professzor elmondta, hogy a tanács jelenleg a magyar nyelvű magánegyetem alapításával kapcsolatos jogi kérdéseket vizsgálja, a csíkszeredai helyszíni szemle eredményéről készült jelentés pedig február elejére várható. A tervezett egyetem működtetésére létrehozott Sapientia Alapítvány elnöke, Tonk Sándor úgy kommentálta Mihailescu professzor kijelentését, hogy feltehetően a törvény értelmezésében van eltérés: az akkreditációs törvény a kötelező román nyelvű szakot csak a meglévő felsőfokú tanintézetek szétválásával, illetve meglévők összeolvadásával alapított egyetemek esetében ír elő. Hasonlóan értelmezte a törvényt Asztalos Ferenc, az RMDSZ oktatási kérdésekkel foglalkozó parlamenti képviselője is. Dr. György Antal közölte, hogy a csíkszeredai tagozaton román nyelv és irodalom szakot kívánnak létrehozni, ahol a magyar tannyelvű iskolákban tanító romántanárokat akarnak képezni. A szak létrehozásával megbízott személy dr. Balázs Lajos romántanár. /Sarány István: Erdélyi magyar magánegyetem. Kötelező román nyelvű szak. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 16./

2001. január 18.

A csíkszeredai Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány két újabb első évet indít a 2001-2002-es tanévben. Dr. György Antal, az alapítvány elnöke tájékoztatása szerint a Soproni Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karával közösen vadgazdamérnöki szakon, illetve a Gödöllői Szent István Egyetem agrárközgazdász szakon indít újabb első évet. A vadgazdamérnöki szakon maximum negyven főt képeznek. Az agrárközgadász szakon 5 éves képzés után a hallgatók gazdasági agrármérnöki (agrárközgazdász) oklevelet kapnak. Az első négy évben agrárközgazdasági és agrármarketing gazdálkodási szakirányú képzésben részesülnek a hallgatók. Ötödéven szakosodni lehet, vállalkozás, számvitel és pénzügyek, gazdasági informatika, mezőgazdasági szaktanácsadás, agrármarketing, humánmenedzsment, vidék- és térségfejlesztés, környezet- és tájgazdálkodás, mérnök-tanár, szakfordító képesítést lehet szerezni. - Jelenleg a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány által magyarországi egyetemekkel közösen szervezett távoktatási formákban közel 350 hallgató vesz részt, eleddig 674-en szereztek diplomát. /Sarány István: Újabb két első év levelezési szakon. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 18./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 271-282




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998