udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Schanda Balázs

1996. július 10.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület 75. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségsorozat keretében tudományos szimpóziumot tartottak Nagyváradon Egyháztörténet és jogtörténet. Az egyház jogi helyzetének alakulása 1918-tól címmel. Tavaszi Hajnal egyházkerületi főlevéltáros megnyitója után dr. Rencsik István jogtudós nagyváradi katolikus püspökség részéről tartott előadást A történelmi helyzet kihívása - egyház és állam viszonya a mai társadalomban címmel. Dr. Schanda Balázs, a magyar alkotmányíróság munkatársa, az ELTE adjunktusa, majd Varga Attila, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület jogtanácsosa, parlamenti képviselő az 1918 óta elfogadott öt román alkotmány nyújtotta garanciákról értekezett. /Halmos Miklós: Egyháztörténet és jogtörténet. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 10./

1997. augusztus 13.

Az egyházellenesség során a félelemkeltésre törekednek az egyházak ellenségei Magyarországon, ilyenkor nem tisztelik a tényeket, sőt tudatos dezinformáció zajlik. /Magyar Nemzet, jún. 9./ Horn Gábor például azt állította, hogy az Apostoli Szentszékkel kötött megállapodás alapján az egyház iskolák nagyobb állami támogatást kapnak, mint az önkormányzati iskolák. Ez természetesen nem igaz. Az országban a diákok három százaléka jár egyházi iskolába, ez lényegesen alatt marad a vallását gyakorló népességnek. Bauer Tamás azt írta, hogy "az állam és egyház szétválasztása szigorúbb követelmény, mint a lelkiismereti és vallásszabadság elve" /Népszabadság, jún. 16./ - Az elmúlt évtizedekben sokakba mélyen beépültek az egyházellenes sztereotípiák. Mindennapossá váltak a katolikus intézmények elleni támadások. E jelenségek általában nem kapnak országos figyelmet, azonban az adott helyi közösség, melynek temploma leég /Göd, Putnok/, vagy ahol megölik az idős plébánost /Szeged, Óbuda, Palóznak, Törökbálint/, gyógyíthatatlan sebet kap. Az elmúlt években az egyházi intézmények, templomok sérelmére elkövetett súlyos rongálások száma több száz, a betörések száma több ezer. - Az egyházellenes suttogó propaganda közvetve felelős ezekért. /Schanda Balázs: Vallásszabadság és egyházellenes sztereotípiák. A kultúrharc anakronizmusa. = Magyar Nemzet, aug. 13./

2001. december 1.

A magyar történelmi egyházak szervezésében nemzetközi értekezletre került sor Kolozsváron, az Unitárius Egyház székházának dísztermében, a kommunizmus idején jogtalanul elkobzott egyházi ingatlanok tárgyában. Az értekezlet nov. 30-án folytatódott, az előző napi egyházi képviselők beszámolója, valamint a román kormány álláspontja után, melyet Stefan Ionita, a vallásügyi államtitkárság főigazgatója közvetített. Az értekezleten részt vett Bartal Árpád felvidéki premontrei apát, aki hangsúlyozta, hogy a szlovák álláspontot illetően ő sem tud pozitív modellről beszámolni a magyar egyházi javak visszaszolgáltatásával kapcsolatban. Ugyancsak jelen volt az értekezleten dr. Schanda Balázs a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának főosztályvezetője. Szilágyi Zsolt képviselő hozzászólásában hangsúlyozta, hogy az egyházi javak visszaszolgáltatása az egyik leghiányosabb fejezet a román törvénykezésben. Monica Macovei, a Helsinki Emberjogi Bizottság tagja szerint is az egyházi javakat visszaszolgáltató román törvények diszkriminatívak, s mivel nincs politikai akarat ennek megoldására az egyetlen út a külföldi lobbizás marad. Tekintettel a román törvénykezésben meglevő diszkriminációra, melyet a kisebbségi közösségek egyházai tapasztalhatnak az elkobzott javak visszaszolgáltatása terén, a Kolozsváron lezajlott értekezlet nyilatkozatot fogadott el, melyben kérték a kormányt, hogy tartsa be a Románia által is elfogadott Európa Tanács 1993/176-os számú Ajánlását, valamint az 1997/1123 sz. határozatát, mely Románia számára kötelezővé teszi az egyházi vagyonok restitutio in integrum elve alapján való maradéktalan visszaszolgáltatását. A nyilatkozat aláírói ugyanakkor kérik az Európai Parlament monitorizálását ez ügyben, és az országjelentés kiegészítését a kisebbségi egyházak problémáival. /Köllő Katalin: Egyetlen remény - a külföldi lobbi. Nyilatkozattal zárult az egyházi értekezlet. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

2009. március 19.

Ezeréves a gyulafehérvári főegyházmegye, a jubileum alkalmából konferenciát tartottak március 18-án Budapesten a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen (PPKE). A rendezvényen szó esett egyebek mellett a trianoni béke főegyházmegyét érintő hatásairól és a XVI. században Gyulafehérváron eltemetett Fráter György bíboros meggyilkolásának körülményeiről. Schanda Balázs, a PPKE dékánja megnyitóbeszédében kiemelte, hogy a Szent István által alapított gyulafehérvári püspökség az egyetlen, amelyet a trianoni békeszerződéssel teljes egészében elcsatoltak Magyarországtól. Felolvasta Jakubinyi György gyulafehérvári érsek üdvözlőlevelét, amelyben az állt: ,,Szent István lelki országa ma is él.” Marton József, a Babes–Bolyai Tudományegyetem és a Gyulafehérvári Hittudományi Főiskola tanára rámutatott arra: Románia megígérte a vallás szabad gyakorlását az újonnan uralma alá került magyar területeknek az első világháború után, ám ,,a helyi atrocitások nem kerülték el sem a római katolikus papságot, sem a híveket”. A jogsértésekhez sorolta, hogy a román hatóságok a főegyházmegye székhelyét át akarták tenni Csíkszeredába, de ezt a pápa nem engedte. /Budapesti konferencia az ezeréves gyulafehérvári főegyházmegyéről. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 19./


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998