udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Schmidt Pál

2003. november 10.

Nov. 8-án Nagyvárad mutatkozott be a Történelem Fő utca, a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség néhány hónapja kezdődött jobboldali országjáró turnéja, először a határokon túl. "Hajrá Magyarország, hajrá magyarok!"-at skandálva, a későbbiekben Erdélyt és Nagyváradot is kapcsolva e szlogenhez, zászlót lengetve, nemzeti beállítottságú anyaországi és hazai művészek szereplésével rajtolt az erdélyi polgári körök első választási kampányrendezvénye, amelyen gyakorlatilag deklarálták az RMDSZ szakadását. Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, a Reform Mozgalom elnöke nyitotta a felszólalók sorát: csak a történelem Fő utcán haladva szabad beszélni a nemzetről és annak szabadságáról, ami nem más, mint az autonómia "jogi és törvényes keret közösségünk sorsáról dönteni." Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ennek a biztos útja: "Aki nemzetben és a Kárpát-medencei magyarság megtartásában gondolkodik, helye van közöttünk", elég volt a koccintás-, a Kempinski és mosolydiplomáciából, jelentette be a szónok. Majd Wittner Mária, 1970-ben szabadult 1956-os elítélt következett. A magyarországi polgári körök nevében felszólaló dr. Hende Csaba kifejtette: 2002 áprilisában 2 millió választó megrázkódtatása utáni spontán mozgalomként, Orbán Viktor támogatásáért jöttek létre a magyarországi körök. Immár 11 ezer polgári kör létezik 163 ezer taggal, céljaik között szerepel többek között egy másik nyilvánosság megteremtése, egy új médiahálózat kialakítása, támogatják a sokrétű együttműködést a határon túliakkal. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke kijelentette: a volt kormányfőnek köszönhető, hogy "Magyarország túlszerette a határon túli magyarságot", majd felolvasta a kiüresített kedvezménytörvény általuk megfogalmazott Praeambulumát. "Léket kapott státustörvény", magyartalanították, jelezte, s ez muníciót adott a román és szlovák ellenefelek bizantinus politikájához. Az erdélyi polgári szövetség indítani fogja saját jelöltjeit a 2004-es választásokon, jelentette be Sárközi Zoltán, a nagyváradi Polgári Egyesület elnöke. Varga Miklós előadásában az István a király, a Honfoglalás legszebb dalai, más jeles előadóktól fölcsendülő népdalcsokor, a régi székely himnusz, régi magyar dalok és versek között a gazdatársadalom kapcsán Horty Miklós nevét is említették. Tőkés László püspök beszédében leszögezte, Erdélyben immár a keret mellett a kép is megváltozott, s a képrombolással értékrombolás is folyik. Talán meg lehetne egyezni, de nincs kivel, magyarázta a püspök. A felszólaló politikusok sorát Schmidt Pál FIDESZ-MPSZ alelnök zárta. Szerinte a Polgári Szövetség egy szépen artikulált jövőképért jött létre, a nemzethatár pedig addig tart, ameddig a szív ellát. Az estet a jobb oldali Sajtóklub zárta. /(Balla Tünde): Polgári erődemonstráció Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

2004. március 18.

Az idei március 15-i ünnepségeknek számunkra egyik igen fontos tanulsága, hogy a romániai magyarság eddig soha nem látott számban képviseltette magát a megemlékezéseken, sokkal többen, mint az előző években, és ez elsősorban a megbonthatatlan egység jeleként értelmezhető – mondta Markó Béla, az RMDSZ elnöke márc. 17-i sajtóértekezletén. Újságírói kérdésre Markó Béla szövetségi elnök kifejtette, a román sajtónak nem kellene Schmidt Pál Fidesz-alelnök kijelentéseibe kapaszkodva feszültséget keltenie, hiszen abban semmi veszélyes nincs: az uniós csatlakozás, amely a belső határok eltörlésével jár, nyilván a Kárpát-medencei magyarság egyfajta újraegyesítéséhez is vezet. A magyar nemzet kultúrájában és nyelvében a történelem során mindvégig egységes volt, nemzeti identitását pedig az Európai Unióban is bátran vállalhatja. Úgy tűnik, a liberális párt képviselői is megpróbálnak élni a nacionalista retorikával – mondta a szövetség elnöke. /Markó elégedett a március 15-i rendezvényekkel. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./

2004. március 24.

Székelyudvarhelyen új hetilapot indítottak Polgári Válasz címen, fejléce szerint a székelyudvarhelyi polgárok hetilapja. A polgári jobboldal híreiről, eseményeiről akarnak tájékoztatni. Az új lap Bayer Zsolt írását közli (Fehér hó a Hargitán), és interjút Schmidt Pállal, a Fidesz Magyar Polgári Szövetség alelnökével, aki Székelyudvarhely díszvendége volt március 15- én „A Fidesz támogatja az erdélyi magyarság autonómia törekvéseit, mert meggyőződésünk, hogy ez szolgálja legjobban a magyarság megmaradását és gyarapodását szülőföldjén, erre lehet felépíteni az erdélyi magyar jövőt." – olvasható az első számban. /(oláh): Mire Válasz? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998