udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 13 találat lapozás: 1-13
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Schneider Márta

2003. szeptember 16.

A romániai magyar kulturális szervezetek működésének támogatására kevéssé alkalmasak a túlságosan programközpontú magyarországi pályázatok - jelentette ki az MTI-nek Schneider Márta, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes államtitkára, aki Erdélyben tett körutat. Ezt az erdélyi magyar civil szféra szinte egyöntetűen hangoztatja jó ideje, de ez a budapesti pénzosztók füléhez nem jutott el eddig. A támogatást igénylő kulturális szervezetek kénytelenek légből kapott programpályázatokat gyártani, a kapott forintokat azután fennmaradásukra, túlélésükre fordítják. /T. P.: Na, bumm! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 16./

2003. október 23.

Markó Béla szövetségi elnök és Márton Árpád képviselő okt. 21-én Bukarestben fogadta a magyarországi Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának (NKÖM) Schneider Márta helyettes államtitkár asszony által vezetett küldöttségét. A megbeszélésen szó esett a Beke Mihály András vezette bukaresti Magyar Kulturális Központ szerepéről, az erdélyi magyar kulturális élet helyzetéről, a tömb- és szórványközösségek sajátos művelődési igényeiről, a romániai magyar könyv- és lapkiadás kérdéséről, valamint azok terjesztésének nehézségeiről, illetve a magyarországi támogatások szükségességéről. /A tömb- és szórványközösségek sajátos művelődési igényeiről tárgyaltak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./

2004. február 3.

Az Északi Színház /Szatmárnémeti/ Harag György Társulata nemrégiben részt vett a budapesti Thália Színházban megrendezett Vendégségben Budapesten – Határon Túli Színházi Estek fesztiválon. A szatmárnémeti színészek a Portugál című Egressy–darabbal és a Tartuffe című Molière–darabbal léptek fel a budapesti közönség előtt. A színházi fesztivál alkalmából négy jubiláló határon túli színház kapott elismerést: a beregszászi, az újvidéki, a temesvári és a megalapításának ötvenedik évfordulóját ünneplő szatmárnémeti magyar színtársulat. Az elismerés egy képzőművészeti alkotásból és egy oklevélből áll, amelyet Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekért felelős államtitkára, Schneider Márta, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes államtitkára, valamint dr. Schiffer János, Budapest főpolgármester–helyettese látott el kézjegyével. /C. L.: Budapesten: Államtitkári elismerés a Harag György Társulatnak. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 3./

2004. június 30.

A határon túli magyar írók és irodalmárok számára első alkalommal meghirdetett ösztöndíjpályázat nyerteseinek járó emléklapot jún. 29-én adta át Schneider Márta, a kulturális tárca helyettes államtitkára Budapesten. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma az ösztöndíjjal a tehetséges fiatal határon túli magyar íróknak, irodalmároknak kíván támogatást nyújtani a pályakezdéshez, illetve – korosztálytól függetlenül – kedvező feltételeket teremteni a magas színvonalú alkotótevékenységhez – mondta a helyettes államtitkár. A Székely János költészeti és drámaíró ösztöndíjban évente hat személy részesülhet; felét a pályázat elbírálásakor a 30. életévüket még be nem töltött alkotók kapják. Elnyerte az ösztöndíjat Orbán János Dénes kolozsvári, Csehy Zoltán dunaszerdahelyi, Balla D. Károly ungvári, Danyi Zoltán zentai, Polgár Anikó dunaszerdahelyi és Hatházi András Attila kolozsvári alkotó. A Gion Nándor nevét viselő prózaírói ösztöndíjban évente négyen részesülhetnek. Az ösztöndíjak 50 százaléka a pályázat elbírálásakor a 30. életévüket be nem töltött írókat illeti meg. A támogatást Lovas Ildikó szabadkai, Láng Zsolt és Nagy Koppány Zsolt marosvásárhelyi, valamint Szakmány György omoravicai (Vajdaság) író kapta. A Schöpflin Aladár kritikai ösztöndíjban az 1990-től kezdődően megjelent határon túli magyar irodalmi művek értékelésére nyerhető el támogatás. Évente négy kritikusi ösztöndíjat ítélnek oda. A Schöpflin Aladár kritikusi ösztöndíjat T. Szabó Levente kolozsvári, Németh Zoltán ipolybalogi (Felvidék), Szerbhorváth György kishegyesi (Vajdaság) és Selyem Zsuzsa kolozsvári pályázó nyerte el. Az ifjúsági regény-, mese-, bábjáték- és gyermekszíndarabíró Benedek Elek- ösztöndíjat szintén négy személynek ítélik oda. A támogatást Fekete Vince kézdivásárhelyi, Berniczky Éva ungvári, Beszédes István zentai és Z. Németh István csicsói (Felvidék) alkotó kapta. A tíz hónapra szóló ösztöndíj összege havonta bruttó 60 ezer forint. A kuratórium elnöke Ilia Mihály irodalomtörténész, tagjai között van például Kalász Márton (Magyar Írószövetség), C. Tóth János (Határon Túli Magyarok Hivatala), Hodossy Gyula (Szlovákiai Magyar Írók Társasága), Szálinger Balázs (Erdélyi Magyar Írók Ligája), valamint a kulturális tárca képviselői. A Csángó Kultúráért díjat az idén Pozsony Ferenc néprajztudós, egyetemi professzor, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke vehette át. Pozsony Ferenc 1991-től tanártársaival és diákjaival rendszeres alapkutatásokat végzett a moldvai csángóság körében, ezáltal Kolozsvárott a Kriza János Néprajzi Társaság dokumentációs központjában megteremtette a legnagyobb csángó archívumot. Tavaly hozta létre a zabolai Csángó Múzeumot. A csángók ügyének nemzetközi fórumokon történő képviseletéért tavaly egy finn asszony, Tytti Isohookana-Asunmaa vehette át a Csángó Kultúráért díjat. /Határon túli irodalmi ösztöndíjak átadása. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 30./

2005. április 23.

Schneider Márta, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes államtitkára Bukarestbe utazott, április 22-én találkozott Markó Béla miniszterelnök-helyettessel és Mona Musca kulturális és vallásügyi miniszterrel. A kulturális intézményekre vonatkozó kétoldalú egyezményt szeretné módosítani Románia és Magyarország, lehetőséget biztosítva ezáltal mindkét ország kulturális intézetei számára, hogy fiókintézeteket nyithassanak. A bukaresti Magyar Kulturális Intézet sepsiszentgyörgyi fiókjának megnyitása régóta várat magára. /Kulturális egyezmény módosításáról tárgyaltak Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./

2005. november 10.

Eltérőek az álláspontok a bukaresti Magyar Kulturális Intézet sepsiszentgyörgyi fiókirodájának megnyitása ügyében. A helybéli várakozások szerint ez év végéig remélhetőleg működni fog az intézmény, a magyarországi kultúrdiplomácia képviselői szerint ez inkább 2006 elején esedékes. Demeter János, Kovászna megye tanácsának elnöke szerint remélhetőleg idén lesz az ünnepélyesen átadás. A bukaresti Magyar Kulturális Intézet igazgatója, Beke Mihály András másként látja a helyzetet. Szerinte diplomáciai jegyzékváltásra is szükség van, ezért az iroda megnyitását reálisabb „2006 legelejére” helyezni. Az iroda működését a bukaresti intézet költségvetéséből fedezik, ez bizonyos pénzügyi források átszervezését feltételezi. A sepsiszentgyörgyi iroda vezetésével kapcsolatban a bukaresti Magyar Kulturális Intézet jelenlegi intézeti titkárának, Vári Attilának a neve került szóba. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma sajtóirodájának közlése szerint a fiókirodát leghamarabb jövő év februárjában lehet megnyitni. Az iroda létrehozását jelző, de még nem az avatást jelentő, tavaly november 9-én lezajlott ünnepségen, a távolmaradó Hiller István tárcavezető helyett, Vass Lajos, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára volt jelen, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetője, valamint Markó Béla RMDSZ-elnök társaságában. 2004 júliusában Medgyessy Péter kormányfő ígérte meg a bukaresti Magyar Kulturális Központ székelyföldi kirendeltségének Sepsiszentgyörgyre telepítését. Hiller akkor közölte a háromszékiekkel, hogy a 2004-es költségvetésben nincs fedezet az iroda beindítására, ezért az avatóra csak 2005-ben kerülhet sor. Idén áprilisban Schneider Márta, az NKÖM helyettes államtitkára a magyar-román kulturális egyezmény aláírásától tette függővé az intézmény megnyitását. /Idő kell a sepsiszentgyörgyi fiókintézet beindításához. Kulturális iroda – mikor? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

2007. augusztus 25.

Schneider Márta, magyar kulturális és oktatásügyi államtitkár augusztus 24-i, kolozsvári látogatásán elhangzott: jövőre, Mátyás király trónra lépésének 550. évfordulóján Mátyás-, illetve reneszánsz-évet hirdettek meg Magyarországon. Ebből az alkalomból a magyar kormány több, az évfordulóval kapcsolatos kulturális rendezvényt tervez, ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy anyagilag is támogatja a kolozsvári Mátyás-szobor restaurálási munkálatait. Az államtitkár elmondta, mivel 2010-ben Pécs lesz Európa kulturális fővárosa, a testvérváros Kolozsvár is méltó módon képviseltetheti majd magát a rendezvényeken. Az államtitkár előzőleg a bonchidai Bánffy-kastélyba, majd a válaszúti Kallós Zoltán Alapítványhoz is ellátogatott. Augusztus 24-én Emil Boc polgármesterrel tanácskozott, majd megbeszélést folytatott kolozsvári magyar művészeti intézmények vezetőivel a Szülőföld Alap által biztosított támogatásról. Ezt követően Nagyenyedre, majd Nagyszebenbe utazott. „Emil Boc biztosított, hogy a szoborcsoport felújítása a következő esztendőben befejeződik” – közölte Schneider Márta. Arra a kérdésre, hogy mennyi pénzzel támogatná a magyar kormány a szoborcsoport restaurálását, az államtitkár még nem tudott válaszolni. Nem tartotta kizártnak, hogy ezt a rendkívül jelentős kulturális beruházást cégek, vállalatok is támogassák. A román sajtó képviselői érdeklődtek, Magyarországnak miért érdeke támogatni a határon túli magyar műemlékek felújítását. Az államtitkár kifejtette: mindenki érdeke, hogy a műemlékek megmaradjanak a közösség számára, illetve mindazok hasznára, akik itt élnek vagy ide jönnek. – Érdekünk, hogy az embernek ne csak nemzeti, kárpát–medencei, európai, hanem kulturális identitása is legyen – emelte ki az államtitkár. /Nagy-Hintós Diana: Magyarországi segítség a Mátyás-szoborcsoport felújítására. Kolozsváron járt Schneider Márta, magyar kulturális és oktatási államtitkár. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./

2008. január 23.

Szerteágazó irodalmi munkássága elismeréséül Márai Sándor-díjat adományozott Bogdán László erdélyi írónak, költőnek Hiller István magyarországi kulturális és oktatási miniszter és Schneider Márta kulturális szakállamtitkár. A kitüntetést január 22-én, a magyar kultúra napján nyújtották át Budapesten, a Néprajzi Múzeumban. /Fried Noémi Lujza: Márai-díj Bogdán Lászlónak. = Krónika (Kolozsvár), jan. 23./

2008. március 20.

Január elején még kétséges volt, mégis megrendezik a jubileumi, 20. Vendégségben Budapesten – Határon túli magyar színházi estek elnevezésű programsorozatot, melyen a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház, a Csíki Játékszín, valamint a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház is szerepelni fog. „Tizenhárom évvel ezelőtt, amikor először rendezte meg az iroda a Vendégségben Budapesten sorozatot, még nem gondoltuk azt, hogy ez a munka ilyen mértékben teljesedik ki, ennyi színes programmal várja majd az érdeklődőket – mondta Schneider Márta, az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) szakállamtitkára. Darvay Nagy Adrienne, a program szakmai tanácsadója szerint az idei huszadik vendégségen igyekeznek majd az elmúlt évek szellemiségét felidézni, műfaji és kulturális sokféleségben, valamennyi korosztály igényének megfelelően. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Vendégség határok nélkül. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./

2008. április 3.

A Mátyás király szoborcsoport restaurálása, valamint a Mátyás király szülőházában kialakítandó emlékszoba volt a tárgya annak a kétnapos kolozsvári megbeszélésnek, amelyen Schneider Márta művelődésügyi szakállamtitkár, Mezős Tamás, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke, valamint más magyarországi szakemberek vettek részt. A megbeszélésen jelen volt Demeter András művelődésügyi államtitkár, Boros János alpolgármester és Cseh Áron főkonzul. Őszre befejeződhet a szoborcsoport restaurálása, s a Kolozsvári Képzőművészeti Egyetem vezetősége részéről nyitottságot tapasztaltak a Mátyás király szülőházában létesítendő emlékszoba ügyében. /Őszre befejeződhet a Mátyás-szobor restaurálása. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./

2008. november 13.

November 12-én Budapesten aláírták a román–magyar megállapodást a Mátyás-szobor felújítási munkálatinak közös finanszírozásáról. A jegyzőkönyvet Schneider Márta, az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára, valamint László Attila, Kolozsvár alpolgármestere látta el kézjegyével. 2009. június 30-áig befejezik a felújítási munkát. /Elkezdődhet a Mátyás-szobor felújítása. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./

2009. január 9.

Az Égtájak Határon Túli Magyar Kulturális Rendezvényszervező és Szolgáltató Iroda közel másfél évtizede a kultúra eszközeivel épít kapcsolatokat Magyarország és a külhoni magyar területek között. Idén Kazinczy Ferenc születésének 250. évfordulója, valamint a magyar kultúra napjának jegyében folytatja mindezt. Az immár hagyományosnak nevezhető egész estét betöltő Égtájak január 19-én tartandó évnyitó célja a Kazinczy Ferenc szellemében a zene, a tánc és az anyanyelv szálait egymásba fűzni. A budapesti Thália Színházban sorra kerülő előadáson a vendégeket Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke és dr. Schneider Márta, az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára köszönti majd. /Művészet határok nélkül. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./

2009. február 4.

Bár korábban román-magyar kormányközi megállapodás született a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport restaurálásának közös finanszírozásáról, a munkálatok elkezdését egyelőre a magyar fél anyagi hozzájárulásának hiánya akadályozza, közölte László Attila, Kolozsvár alpolgármestere. Szép Gyula, az RMDSZ művelődési és egyházügyi főosztályának ügyvezető alelnöke tíz nappal ezelőtt találkozott a magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkárával, Schneider Mártával, akitől megtudta, egyelőre a román nyelvű szerződés magyar fordításával akadtak gondok. A magyar és a román kormány 2006. november 16-i együttes ülésén egyezett meg: közösen állják a Mátyás-szobor helyreállítási költségeit. /Gyergyai Csaba: Tovább késhet a kolozsvári Mátyás-szobor felújítása. = Krónika (Kolozsvár), febr. 4./


lapozás: 1-13




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998