udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 14 találat lapozás: 1-14
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Schupler Tibor

1998. január 22.

Egyetlen szervezet vagy hivatal sem tesz annyit Szatmár megyében a cigánygyermekek felkarolásáért, mint a római katolikus egyház keretében működő Caritas. Vezetőjének, Schupler Tibor atyának már-már szenvedélye a velük való törődés. Évek óta kiválóan működik Erdődön és Nagykárolyban a cigányóvoda, a csedregi és túrterebesi romagyerekek iskola előtti oktatása. A Caritas segítségével szakképzett nevelők tanítják a gyermekeket. A Caritas segítségével óvodahálózat létesül, Sárközújlakon és Szakaszon az elmúlt napokban indult be 20-20 gyermekkel, Petén február elsejétől. /Sike Lajos: Program cigánygyermekekért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./

2000. január 7.

Szatmárnémeti legnagyobb példányszámú helyi román lapja, az Informatia Zilei a város lakói közül az év emberét és az évtized emberét is megjelölte első januári számában. Az évtized kilenc embere közt csak két magyar van, Pécsi Ferenc parlamenti képviselő, aki a magánszektor fejlesztésében és Szabó István, a megyei önkormányzat alelnöke, aki a megyei költségvetés egyensúlytartásában szerzett valóban elismerésre méltó érdemeket. De a kilenc közt ott van Vasile Mois is, aki szélsőséges nézeteivel a románok többsége számára sem szimpatikus. A listát Virgil Magureanu, a SRI volt igazgatója vezeti, azzal az indoklással, hogy Szatmár megyéből származik, az elmúlt évtizedben innen ő jutott legmagasabb közjogi funkcióba, és leváltása után ide tért vissza. A lapnak az év emberéről készült listáján a húsz személy közt mindössze három magyar van: Riedl Rudolf prefektus, Szabó Károly szenátor és Varga Attila parlamenti képviselő. - Vitatható a lap névsora, hiszen helyet kaphatott volna Reizer Pál megyéspüspök, Schupler Tibor, a Caritas igazgatója, Ilyés Gyula alpolgármester, Szilágyi Ferenc vállalkozó, aki a köz(színház stb.) érdekében megmozgatta a privát szektort, vagy Kovács Jenő nagykárolyi polgármester. /Pécsi Ferenc és Szabó István az évtized szatmári emberei közt! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./

2002. január 28.

Egy nép szenvedése. A szatmári svábok deportálása 1945-ben" címmel megemlékezést tartottak jan. 26-án Erdődön. "Azokra emlékezünk, akiket 57 évvel ezelőtt elvittek Oroszországba, de nem a bosszúállás gondolatával tesszük ezt, hanem azért, hogy ami akkor történt, intő jel legyen mindenki számára, és próbálunk megbocsátani azoknak, akik ellenünk vétkeztek" — mondta egyebek között három nyelven, németül, magyarul és románul is elhangzott beszédében Schupler Tibor atya. A templomból a résztvevők a temetőbe vonultak, ahol az első és a második világháborúban, valamint Oroszországban deportáltakként elhunytaknak emelt emlékműhöz, megkoszorúzták az emlékművet. A kultúrműsor keretében fellépők közül a Vári Terézia által betanított erdődi német tánccsoport és a Szakács Vilma tanítónő által betanított roma–magyar tánccsoport aratta a legnagyobb sikert. /Boros Ernő: Volt deportáltak találkozója Erdődön. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 28./

2003. december 14.

Az szatmári egyházmegye 200. évfordulójának megünneplésére készül. Az egyházmegye múltbeli életére vonatkozó adatokat gyűjtötte össze Bura László A második évszázad. A szatmári római katolikus egyházmegye kislexikona /Státus Kiadó, Csíkszereda/ című munkájában. A könyv tehát lexikon, de a lexikoni szokástól eltérően a betűrendes tárgyalásmódot nagyobb tematikus fejezeteken belül érvényesíti. Az egyházmegye története mellett bemutatta az egyházmegye intézményeit, a szerzetesrendeket, a lelkiségi mozgalmakat és az egyházmegyében működők közül az irodalomban, a művészetekben alkotó, a közéletben kiemelkedő személyiségeket. /Schupler Tibor: Lexikon a szatmári egyházmegyéről. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 14./

2003. december 29.

Schupler Tibor atyát Schönberger Jenő megyés püspök nevezte ki a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye gazdasági igazgatójává, aki a Caritasnál gazdag tapasztalatokra tett szert ezen a téren. Legfontosabb feladatának tartotta a gazdasági egyensúly megtartását. Vannak olyan közösségek, amelyek önerőből nem tudnának megmaradni, ezért szükség van a méltányos pénzelosztásra. Nagy hangsúlyt fektettek a szórványpasztorációra. A nagyobb közösségek támogatásával létrehoztak egy szórványalapot, amelyet pályázati úton osztottak el a kis közösségek számára. Népszámláláskor a szatmári római katolikus egyházmegyében 100 ezer személy vallotta magát római katolikusnak, de az egyházi nyilvántartásban csak 70 ezer személy szerepel. Tehát 30 ezer római katolikus nem tartozik semmilyen egyházközösséghez. - Még Reizer Pál püspök indította el az egyházi zsinatot, amely 2004-ben fog befejeződni. 2004 jubileumi év az egyházmegye számára. Egész évben rendezvényekkel ünnepelik meg az egyházmegye megalakulásának 200. évfordulóját. Elkezdődött a Hám János Iskolaközpont költöztetése és az új épület renoválása. Az egyházmegyében még 150 ingatlan vár visszaadásra. A Hám János Iskolacsoport és a nagykárolyi egyházi iskola mellett nagy szükség lenne a Cecil épületének visszaszolgáltatására, hogy az egy ifjúsági központ szerepét töltse be. /Elek György: "A 2003-as év második felében a legfontosabb feladat a gazdasági egyensúly megtartása volt". = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 29./

2004. február 6.

A római katolikus egyház segélyszervezete, a Caritas, Szatmár megye legjelentősebb emberbaráti szervezete. Közel félszáz szociális intézetet működtet, jórészt gyermeknevelési és idősek gondozását ellátó intézeteket. Elég, ha csak a cigányóvodákat, a magányos öregembereket segítő nyolc központot, klubot, vagy a fogyatékos gyerekek üdülőházát említjük. Löchli Tünde a szervezet igazgatója, Schupler Tibor atya az intézmény létrehozója és Nagy Károly gazdasági igazgató szokásos év eleji sajtótájékoztatójából kiderült, hogy a különböző segélycsomagokkal, ingyenes gyógyszer és az utcai melegétel- akciókkal együtt csak a múlt esztendőben közel százezer embert segített a Caritas, melynek költségvetése tavaly meghaladta a 43 milliárd lejt. Ennek összegnek 49 százaléka származik adományból, 32 százaléka (főleg EU-s) pályázatokon nyert céltámogatás, 11 százaléka az állami és 6 százaléka a helyi költségvetésből kapott pénz. /(Sike Lajos): Egy év alatt közel százezer embert segített a Caritas. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./

2004. július 31.

Júl. 30-án a Szatmári Római Katolikus Püspökségen sajtótájékoztatót tartott Schönberger Jenő megyés püspök, Schupler Tibor, az egyházmegye gazdasági igazgatója és meghívottként Zulechner Paul Michael bécsi professzor, aki elemezte az eddigi zsinati munkát. A professzor elmondta, hogy az 1989–ben végbemenő rendszerváltás után II. János Pál pápa felkérte az egyházmegyéket, hogy egyházzsinati tevékenységgel, ötven év politikai bezártság után, élesszék fel az egyházi életet. Az egyháznak képzett papokra és jól működő szervezetekre van szüksége. A zsinati munka során eddig 16 dokumentum készült el. Ismertették a kétszáz éves szatmári egyházmegye művészeti értékeit bemutató, júl. 31-én nyíló kiállítást is. /Elek György: A zsinati munka kiértékelése. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 31./

2006. június 22.

Nagyszabású átépítések foglalkoztatják a szatmárnémeti katolikus egyházat, a terv a székesegyház melletti Nyári Színházat és a környező területeket érinti. A templomra törvénytelenül „ráépült” Nyári Színház a szertartásokat félbeszakította hangzavarával. „A román törvények szerint egy templomhoz közelebb, mint 300 méterre semmiféle nyilvános szórakoztató intézmény nem működhet, ezt a törvényt a katolikus egyházzal kapcsolatban mégis semmibe vették: meg lehet nézni, a szatmárnémeti Nyári Színház nemhogy ennél jóval kisebb távolságot sem tart, de egyenesen ráépült a püspöki székesegyházra!” – mondta Schupler Tibor atya, a szatmári római katolikus püspökség gazdasági igazgatója. Idén a már lekötött koncerteket még megtarthatják. Schupler szerint kidolgozott tervük van a hasznosításra. Lesznek lakások, irodák, üzletek és konferenciaterem, ahol esetenként még koncerteket is tarthatnak. Ilyés Gyula polgármester közölte, a városvezetés az ilyen kulturált, minden körülményt figyelembe vevő megoldásokat támogatja. Az építkezést már a jövő tavaszon megkezdenék. /Sike Lajos: „Megtér” a Nyári Színház. Irodát, üzleteket, konferenciatermet épít Szatmáron a katolikus egyház. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./

2007. július 4.

Schupler Tibor atya, a szatmári római katolikus püspökség gazdasági igazgatója közölte Gigi Molnarral, a művelődési ház igazgatójával, hogy a nyári színpad rendezvényei zavarják a székesegyház rendjét. A városi művelődési háznak még a múlt év első felében át kellett volna adnia a helyi katolikus egyháznak a nyári színházat és a hozzá csatlakozó építményt. Ez mostanig sem történt meg. A napokban itt rendezték meg a Samfest nevű zenei fesztivált, zavarva a püspöki székesegyházba betérők áhítatát. Az ingatlan jogilag továbbra az eredeti tulajdonos, az egyház nevén maradt. /S. L. : Nyári színház zavarja az áhítatot Szatmárnémetiben. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./

2007. november 22.

A kultuszminiszter bejelentette: nő a papok javadalmazását segítő állami hozzájárulás. A legalább 25 százalékos béremelés különösen a szegény környezetben vagy földrajzilag elszigetelt településeken szolgálók fizetését célozza. Amióta az RMDSZ szerepet vállalt a kormányzásban, állami pénzből is több jut az egyházaknak. – Az RMDSZ kormányzási stratégiája sokat jelentett az anyagiak elosztásában – vélekedett Adorjáni evangélikus püspök, azonban az egyházi alkalmazottak fizetésének jelentéktelen hányadát képezi az állami támogatás. Az egyház 153 alkalmazottjából csupán a püspök fizetését állja teljes egészében a kormány. A Máramarost is magába foglaló szatmári katolikus egyházmegyének 140 településen élnek hívei, de mindössze 50 működő plébániája van, tehát 50 lelkipásztor látja el a filiának számító 90 kisközösséget is. Schupler Tibor atya, a püspökség gazdasági igazgatója elmondta, hogy a papok többsége legalább 2-3 filiába jár rendszeresen. A filiákban nem egyszer megesik, hogy a papnak saját fizetéséből kell ezt vagy azt kipótolnia. Az egyházmegye tavalyi költségvetésnek 12 százalékát tette ki az állami támogatás. Schönberger Jenő püspök kezdeményezésére néhány éve létrehoztak egy szórványalapot, melyből utazásra vagy halaszthatatlan javításokra igényelhetnek a plébánosok. „Amióta az RMDSZ szerepet vállalt a kormányzásban, azt tapasztalom, hogy állami pénzből is több jut az egyházaknak” – nyilatkozta Kovács Sándor, a kolozsvári római katolikus Szent Mihály plébánia vezetője. Állami pénzből finanszírozták, többek között, a piarista templom felújítását, egyes templomok tatarozását. A hívek adományai a katolikus egyház bevételének csupán tíz százalékát teszik ki. /Papi fizetések: jól fogott a kormányzati részvétel. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

2008. január 6.

A Babes–Bolyai Tudományegyetem keretében 1996-ban létesült/létesülhetett a Római Katolikus Teológia Kar, alapítója az egyetemmel karöltve a gyulafehérvári főegyházmegye, első dékánja pedig dr. Marton József egyetemi tanár, pápai káplán, a székeskáptalan nagyprépostja. A tantestület tagjai között van dr. Nóda Mózes docens – akit tavaly decemberben választottak meg a kar új dékánjává –, dr. Holló László docens, dr. Zamfir Korinna és dr. Jitianu Liviu adjunktusok. A Római Katolikus Teológia Kar hitoktatókat, szociális szakembereket képez. Eddig heten nyerték el a doktori tudományos fokozatot dr. Marton József professzor „doktorképző iskolájában”. A 2007-es év során többek között Bereczki Silvia segítőnővér és Albert-Lőrincz Márton tanár szerzett fokozatot, decemberben pedig egymás után hárman védték meg doktori disszertációjukat: Schupler Tibor, Bodó Márta és Ozsváth Judit. Schupler Tibor szatmári egyházmegyés pap értekezésének címe: A szatmári római katolikus egyházmegye szociális intézményei 1990–2005 között. Schupler Tibor /sz. Erdőd, 1958. jan. 18,/ 1991-től egyházmegyei Caritas-igazgató volt, majd a püspökség gazdasági igazgatója lett, a szatmári Kálvária templom német plébánosa. Bodó Márta több mint tizenöt év óta szerkeszti a Vasárnap katolikus hetilapot s a Keresztény Szó katolikus kulturális folyóiratot. Doktori dolgozatát Az iskoladráma szerepe a nevelésben az erdélyi katolikus iskolákban címmel védte meg. Ozsváth Judit az Erdélyi Iskola nevű, korszakos jelentőségű erdélyi pedagógiai folyóiratot mutatta be disszertációjában. /Fodor György: Különleges kutatómunkával állnak a tudomány és a hit szolgálatában. = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 6./

2008. július 11.

Elkezdődnek Szatmárnémetiben a tereprendezési munkálatok azon a téren, amelyen Árpád-házi Szent Erzsébet egész alakos bronzszobra fog állni. A történelmi városrész egyik forgalmas teréről, az úgynevezett Kispiac térről van szó, amelyet a Hildegárda plébánia és a hozzá kapcsolódó ferencesek kolostorának régi épülete ural. Schupler Tibor atya, a szatmári püspökség gazdasági igazgatója elmondta: a ma is népszerű magyar szent szobrát a múlt esztendőben, Szent Erzsébet születésének 800. évfordulójának ünnepén szerették volna felavatni, de az adott terület tulajdonjogi tisztázása és a szoboremeléssel járó ügyvitel elhúzódása miatt csak ezen az őszön leplezhetik le. A alkotója Gergely Zoltán kolozsvári szobrászművész. Az avatás november 16-án, vasárnap lesz. /Sike Lajos: Szent Erzsébet a Kispiacon. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./

2009. február 15.

Január 30-án a Szatmárnémetiben a művelődési igazgatóság díjazta a megye íróit. A díjazottak között szerepelt a dr. Bura László által szerkesztett, többek között Muhi Sándor, Schmidt Dániel, Csiszár Klára, Schupler Tibor és dr. Bura László által írt Meszlényi Gyula szatmári püspök 1887–1905 című, 2008-ban kiadott könyv is. Az említett kötetet a vallásos könyvek kategóriában emelték ki. /(JJ): Díjazták a Meszlényi Gyula életéről szóló könyvet. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 15./

2009. szeptember 16.

Erdőd monográfiájának a megírására több éve kérte fel a település szülötte, Schupler Tibor atya a helytörténeti munkák szakértőjeként is ismert dr. Bura Lászlót. A szerző két éve kezdte el az anyaggyűjtést. – Nagy kihívás Erdőd történetét megírni, hiszen egy olyan településről van szó, amelynek létezését nyolcszáz évre vissza lehet vezetni, mondta Bura László. A szerző az olvasmányosságra törekszik. Aki egy-egy adott témakörben el szeretne mélyülni, az a 7 oldalas könyvészet alapján teheti meg azt. Dr. Bura László elsősorban azt a folyamatot követte végig, hogyan alakult ki lakott terület a valamikori erdőség helyén, és az miként alakult át-fejlődött a történelem folyamán. Az 1820-1840-es években évente 110-140 magyar és sváb gyerek született, míg ma 40 alatt van ez a szám – annak ellenére, hogy a város lakossága megtöbbszöröződött. Erdőd több neves szülöttét felsorolta a kiadvány, Szendrey Júlia és Bakócz Tamás mellett Joseph Baber világhírű zeneszerzőt, Bartók Lajos költőt, drámaírót és Nagy Dezső gépészmérnököt, a Magyar Posta egyik egykori vezetőjét. /Fodor I. : Készülőben Erdőd monográfiája. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 16./


lapozás: 1-14




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998