udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Schwartz Róbert

1997. május 29.

Gheorghe Funart 1992-ben választották meg Kolozsvár polgármesterének. A szélsőségesen nacionalista politikus szélsőséges megnyilatkozásaival, gyakori magyarellenes kirohanásaival nem keveset tett azért, hogy sűrűn szerepeljen a sajtóban. Megjelent egy kötet /Balázs Sándor-Schwartz Róbert: Funar-korszak Kolozsváron, a helyi sajtó tükrében, 1992-1996. Erdélyi Híradó Könyv- Lapkiadó, Kolozsvár, 1997/, amely közel ötszáz oldalon követi végig azokat az írásokat, amelyek a polgármesterről szólnak. A két válogató teret adott a román nyelvű magyarbarát sajtónak is. /Tükörben a kolozsvári Funar-korszak. = Népszava, máj. 29./

1997. október folyamán

A Magyar Közélet /kiadja az RMDSZ és az EMKE/ hozta Hámos Lászlónak, a New York-i székhelyű Hungarian Human Rights Foundation /HHRF/ vezetőjének az RMDSZ kongresszusán elhangzott beszédét. Elmondta, hogy ideutazása előtt egy New Yorkban történt találkozón megállapították Románia külügyminiszterével az újszerű, szerencsés érdekazonosságot, amelyet a jelenlegi román kormány többsége felismer a magyarsággal. Az amerikai tárgyalópartnereket az győzi meg a román kormány tényleges reformszándékáról, ha látják, hogy az ígéretek mögött a cselekvést, hogy az oktatásügyi kormányrendeletet törvény követi, hogy a kétnyelvű táblákról szóló kormányrendeletet végrehajtják, hogy a kormány teljesíti az egyházi és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatását. Washingtonban aggodalmat ébresztenek az újabb lépések, például az, hogy éppen a parasztpárti szenátor akadályozza meg, hogy a bizottság a tanügyi törvénytervezet eredeti változatát tárgyalhassa. - A HHRF többek között három erdélyi fiatalember számára tette lehetővé a nemzetközi jogvédelmi eszközök elsajátítását New Yorkban és Washingtonban. A HHRF két éve segíti az információk hozzáférését az Interneten. A magyar kisebbségi érdekvédelmi szervezetek részére ingyenesen biztosítják a tájékoztatást a honlapon. Az RMDSZ honlapját Schwartz Róbert munkatársuk kezeli Kolozsváron, Hámos javasolta, hogy ezen tegyék közzé például a napi RMDSZ Tájékoztatót és Sajtófigyelőt, de angol nyelven is. - A HHRF jelenleg Közép-Európai Gazdasági és Kereskedelmi Tanács létrehozásán dolgozik. Ennek legfontosabb feladata lenne a külföldi befektetések szorgalmazása magyar kisebbségi vagy vegyes vállalatokba. /Magyar Közélet (Kolozsvár), okt. /

1999. március 6.

Az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa (MKT) márc. 6-i alakuló ülésén megválasztotta a testület új vezetőségét: Somai Józsefet az MKT új elnöke, az új alelnökök Vekov Károly és Deák Ferenc, az RMDSZ kisbácsi szervezetének elnöke, a titkárok pedig Schwartz Róbert és Bitay Csaba lettek. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének frissen megválasztott elnöke köszönetet mondott Boros János és Molnos Lajos volt megyei elnököknek a szervezetben kifejtett tevékenységükért. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöksége a következő személyekből állt össze: Bitay Levente szervezési alelnök és elnökhelyettes; Bálint Kelemen Attila oktatási alelnök; Góger Ferenc a kolozsvári körzeti elnökökkel való kapcsolattartásért felelős alelnök; Barazsuly Emil mezőgazdasági alelnök; Kentelki Endre referens; Hajdó Csaba ifjúsági alelnök; Pillich László kulturális alelnök; Kerekes Sándor gazdasági alelnök; Pálffy Károly önkormányzati alelnök, a Megyei Önkormányzati Tanács elnöke és Kállay Péter irodavezető. - Bitay Levente elnökhelyettes elmondta, hogy a megyében jelenleg 40 településen él az RMDSZ, az elkövetkezőkben újabb 13 helységben szeretnék beindítani a tevékenységet. - Eckstein-Kovács Péter szenátor, kisebbségvédelmi miniszter beszámolt új hivatalában eltöltött egy hónapos tevékenységéről. Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásával kapcsolatban elmondta: elkészült az a sürgősségi kormányrendelet, amely azokban az esetekben, ahol a tulajdonos a román állam, és az ingatlanokat állami intézmények vagy önkormányzatok használják, ideiglenesen rendezné az épületek helyzetét. /Papp Annamária: Új vezetőség az RMDSZ Kolozs megyei szervezete élén. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./

2003. június 23.

Feszült hangulatban zajlott a Kolozs Megyei Képviselők Tanácsának jún. 21-i ülése. Ismét felszínre kerültek az RMDSZ helyi struktúrái, ezenkívül pedig az ügyvezető elnökség volt emberei és a megyei elnök közti ellentétek. A jelöltek közül végül csak ketten vállalták a megmérettetést: Máté Andás és Pálffy Károly, míg Boros János, Molnos Lajos és Somogyi Gyula nem indult. Az MKT új elnöke, Máté András csak egyetlen szavazattal kapott többet, mint vetélytársa, Pálffy Károly, ami egyértelműen a testületen belüli megosztottságot jelzi. A szavazás során a testület Deák Ferencet (26 szavazat) és Okos Károlyt (24 szavazat) választotta az MKT alelnöki tisztségébe. Ezt követően Kónya-Hamar Sándor az RMDSZ megyei szervezetének elnökségét mutatta be a képviselőknek: Pálffy Zoltán megyei önkormányzati alelnök, Dániel Márton faluszervezési és vidékfejlesztési alelnök, Kerekes Sándor gazdasági és szociális alelnök, Pillich László kulturális és oktatási alelnök, illetve Bitay Levente szervezési és informatikai alelnök. Utóbbinak - szoros eredménnyel - a megyei ügyvezető elnöki tisztség betöltésére is bizalmat szavaztak. Heves vita robbant ki egyfelől Péter Pál, a kereskedelmi és iparkamara alelnöke, illetve Schwartz Róbert MKT-tag, másfelől pedig Kónya-Hamar Sándor megyei elnök között. /Kiss Olivér: Új elnöke van a Megyei Képviselők Tanácsának. Máté András határozottabb politizálást ígér. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./

2003. december 2.

Gyér részvétel mellett jelölték ki nov. 29-én a dec. 13-án alakuló Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) kolozsvári küldötteit az Unitárius Kollégiumban. A megbeszélésen RMDSZ-tisztségviselők is részt vettek. A résztvevő kCsetri Elek történészt, Lőrinczy Lászlót, az unitárius egyház igazgatóját, Király Zoltán és Sántha Attila írót, Nits Árpád és Makkay József újságírót, Szabó László ODFIE-elnököt, Góger Ferenc és Flóriska Attila vállalkozót, Pillich László kolozsvári helyi tanácsost, Juhász Tamást, a Protestáns Teológia rektorát, Vincze Lászlót, az RMDSZ Irisz-telepi kerületi szervezetének elnökét, Juhász Péter informatikust, Bardócz Csaba teológushallgatót, Soós Sándor elektronikust, Mátis Jenő politológust, Bitay Csaba mérnököt, Újváry Ferenc ügyvédet, Góger Balázs néprajzost és Herédi Zsolt szociológust bízták meg, hogy képviseljék a kincses várost az 500 tagúra tervezett EMNT-ben. Elfoglaltságukra hivatkozva póttagságot vállalt Hajdó Csaba, a Civitas Alapítvány elnöke és Hantz Péter fizikus, a Babes-Bolyai Tudományegyetem oktatója. Az ülést Mátis Jenő vezette. A kezdeti szakaszban az EMNT hatásköre lesz megjeleníteni és képviselni a romániai magyar nemzeti közösség autonómiatörekvéseit, közvitára bocsátani, véglegesíteni és elfogadni a személyi elvű regionális autonómia hatásköreit, jogköreit és intézményeit. Az ülésen határozatokat is elfogadtak, amelyben a résztvevők a magyar nemzeti közösség személyi elvű autonómiája, a magyarok által többségben lakott települések sajátos jogállása, valamint a többségben magyarok által lakott régiók autonómiája iránti igényüket fejezték ki. A rendezvényen jelen volt többek között Bitay Levente, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének ügyvezető elnöke, Rollinger Ágnes, a megyei szervezet szociális bizottságának elnöke, Somogyi Gyula és Pillich László, az RMDSZ színeit képviselő kolozsvári helyi tanácsosok, Schwartz Róbert SZKT-tag. Előzőleg a Szövetségi Képviselők Tanácsa október 11-i ülésén kifejezésre juttatta: nem támogatja a különböző néven meghirdetett székely vagy magyar nemzeti tanácsok létrejöttét. A határozat szankciókat (akár kizárást) helyez kilátásba az RMDSZ olyan helyi, területi és országos tisztségviselőivel szemben, akik a fent említett testületekben részt vesznek. /Borbély Tamás: Megválasztották az EMNT képviselőit. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

2004. április 22.

Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete ápr. 21-én rangsorolta a kolozsvári városi tanácsosjelöltjeit és úgy döntött: önálló polgármesterjelöltet indít Kolozsváron. A feladattal Máté András Levente városi tanácsost bízták meg. A városi tanácsosjelöltek rangsora: 1. Máté András Levente 2. Dr. László Attila 3. Boros János 4. Pálffy Károly 5. Somogyi Gyula 6. Molnos Lajos 7. Irsay Miklós 8. Fekete Emőke 9. Csoma Botond 10. Kónya Zoltán 11. Mikó Lőrinc 12. Schwartz Róbert 13. Pillich László 14. Góger Ferenc 15. Ferencz Zoltán Gábor 16. Herédi Zsolt 17. Vígh Ferenc 18. Mild Zsuzsa 19. Révész Erzsébet 20. Benedek Ildikó. /Papp Annamária: Kész az RMDSZ-es tanácsosjelöltek rangsora. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

2009. december 12.

Folyamatosan feltöltötték a Szabadságot a Magyar Emberi Jogok Alapítvány (Hungarian Human Rights Foundation – HHRF – www.hhrf.org) weboldalára. Az induláskor és az azóta fontos szerepet játszott Latkóczy Emese, a HHRF igazgatója, Zagyva Natália webszerkesztő, Józsa Péter, a szervezet budapesti irodavezetője, Moldován Árpád Zsolt, a HHRF kolozsvári képviselője és korántsem utolsósorban Schwartz Róbert, a szervezet kolozsvári irodavezetője. Utóbbi jelenleg is a lap tartalmának internetre történő feltöltésével foglalkozik. Az 1995. március 15. –2007. november 5. időszakban HTML-formátumban, 2007 novemberétől mindmáig pedig hírportálszerűen jelenik meg a lap tartalma, amelyhez hozzáadódik az egyre nagyobb mértékű online tartalom. 1995 márciusában a Szabadság volt az első romániai napilap, amely felkerült az internetre, világviszonylatban pedig az első magyar nyelvű napilap a világhálón. /Megelőzte a magyarországi napilapokat. / Saját fejlesztésű honlap lévén, az első hónapokban (azaz a 2007. november–2008. március időszakban) rengeteg problémával szembesültek. Idővel a szinte kizárólag gyorshírekből álló webes tartalom jelentősen bővült. Bevezették a kommentálható cikkek rendszerét. Valamennyi anyag olvasottságát mérő rendszer segíti a szerkesztőket abban, hogy lássák: mi iránt van nagyobb érdeklődés. 2008 nyarán beindították a Szabadság videó-portálját: video.szabadsag.ro. A 2007 novemberétől működő új, hírportálszerű weboldal látogatottsága folyamatosan nő. Tavaly novemberben 22 085, idén pedig 31 203 egyéni felhasználó volt kíváncsi a www.szabadsag.ro tartalmára. Átlagos napon 2200–2500 egyéni felhasználó látogat a WebSzabadságra. További terveik: webrádió és webtelevízió. /Kiss Olivér: Évforduló. Szabadság a világhálón: 12 évig a lap internetes tükre, 2 éve hírportál. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998