udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Sebestyén László

1990. március 20.

Budapesten márc. 20-án a Hősök terén több tízezres tömeg tiltakozó nagygyűlésen ítélte el a marosvásárhelyi véres eseményeket. Lezsák Sándor, a nagygyűlést megnyitva, hangoztatta: az aggodalom gyűjtötte össze az embereket, hogy felemeljék szavukat a marosvásárhelyi magyarokat ért véres atrocitások ellen. Hetek óta baljós hírek érkeznek Romániából. Legyünk higgadtak, ugyanakkor a világ közvéleményének szánt üzenetünk legyen erőteljes, mondta. Sinkovits Imre színművész felolvasta a Sütő András által aláírt nyilatkozatot, melyet a Maros megyei RMDSZ szervezet intézett a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsához. Kányádi Sándor beszélt, majd Göncz Árpád, a Magyar Írók Szövetségének nevében felolvasta azt a levelet, amelyet a Román Írószövetséghez intéztek. Csurka István, az MDF elnökségi tagja méltatta a marosvásárhelyi események során súlyosan megsérült Sütő András életútját. Romániában a diktátor már halott, de a diktatúrát még nem szüntették meg teljesen. Tamás Gáspár Miklós, a szabaddemokraták képviselője hangoztatta, hogy Iliescu elnöknek lépéseket kell tenni a magyarság jogainak garantálásáért. Keresztes Sándor, a Kereszténydemokrata Néppárt, Sebestyén László a Magyar Néppárt, Németh Zsolt Fidesz, Prepeliczay István a Független Kisgazdapárt, Csepella Imre az Erdélyi Szövetség nevében, Kónya Imre a Független Jogász Fórum nevében beszélt. Bejelentették, hogy a súlyos állapotban levő Sütő Andrást Budapestre hozták, kórházban ápolják. /Nagyszabású demonstráció a Hősök terén. = Népszabadság, márc. 21./

2005. április 29.

Tiszahosszúmezőn a mostani református templomot 1227-ben kezdték építeni, s 1336-ban fejezték be. A máramarosi múzeum dokumentumaiban hat évvel ezelőttig tévesen, XVIII. századiként volt feltüntetve a román stílusú épület. Sebestyén László Ede lelkész, aki szakdolgozatát is a település templomáról írta, közölte az illetékesekkel: a templom XIII. századi, így „mindössze” 500 évet tévedtek. A templom szószéknek van egy jellegzetessége: felső részén a magyar címer látható. Igaz, csak egy bizonyos szögből lehet megpillantani. A helybeliek évtizedeken át féltve őrizték a titkot, mint az összetartozás szimbólumát. A Történelmi Máramarosban Hosszúmező az egyedüli község, ahol még 80%-os a magyarság számaránya. Az összlakosság (kb. 2500 fő) 44%-a vallja magát reformátusnak, tehát 1010-1050 között mozog a gyülekezet lélekszáma. Most a templom tetőjavítására készülnek. A parókia udvarában az új épületet, a gyülekezeti otthont németországi, segítséggel építették. A lelkész a kárpátaljai magyar református egyházzal is szeretné kiépíteni a kapcsolatot, különösen a técsői és a viski egyházközségekkel. /Tamási Attila: Hitélet Tiszahosszúmezőn. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), ápr. 29./

2005. október 20.

Október 16-án, vasárnap két kopjafát állítottak Kisborosnyón a falu millenniumi emlékparkjában a néhai iskolamesterek és a volt gimnáziumi tagozat elhunyt végzettjeinek emlékére. 1730-ban már oskolamestere volt a falunak, derült ki Damó Gyula helybeli nyugalmazott tanító ünnepi előadásából. A gimnáziumi tagozatot Sebestyén László szervezte meg 1960-ban. Ennek a tagozatnak 161 végzettje volt. A kopjafát a már elhunyt 17 végzett emlékére állították. Kisborosnyón már csak I–IV. osztályos iskola működik, a felső tagozatos tanulók Nagyborosnyóra járnak. Az emlékekben egyre gazdagodó park két új kopjafáját Bartha Árpád, Ráduly István és Ráduly Imre készítették. Az ünnepség szervezésében oroszlánrészt vállalt a Tompa Miklós Egyesület és a Nyíres Lokálpatrióta Kör. /Kisgyörgy Zoltán: Kopjafaavató Kisborosnyón. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 20./

2007. március 2.

Markó Béla és Tőkés László fényképe uralja a bukaresti Ziua egyik február végi kolozsvári mellékletének a címoldalát. A két fénykép fölött a nagybetűs cím: „A magyar–magyar háború tétje”. A lap szerint a radikálisok és a mérsékeltek legdurvább összeütközése nyomán mindkét fél elveszítheti az Európai Parlamentbe való bejutást, a romániai magyar lakosság pedig kettészakad. A másik cikk a magyar sajtó „moguljait” sorolja fel, mindenekelőtt Verestóy Attila szenátort és rokonait-barátait, üzlettársait. A leglátogatottabb hírportálról, a Transindexről pedig azt írják, hogy azt Verestóytól Kelemen Hunor képviselő vette át. Kinek a márciusa következik? A Román Hírszerző Szolgálaté vagy a Nagy-Románia Párté, amely Székelyföldre vezényelné az Afganisztánból és Irakból visszavonandó román kontingenst, hogy ott harcoljanak a „terroristák” (székelyföldi autonómia-referendumot szervezők) ellen? Vagy a Szociáldemokrata Párté, amelynek elnöke támogatást ígér Calin Popescu Tariceanunak, ha a demokratákat és Monica Macoveit eltávolító kisebbségi kormányt hoz létre, akár az RMDSZ minisztereit megtartva? /Sebestyén László: Kinek a márciusa? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998