udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 138 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-138
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Sebestyén Mihály

1993. augusztus 13.

A debreceni izraelita hitközség szeretett volna segítséget nyújtani néhány erdélyi magyar hitközségnek. Az erdélyi hitközségek Moses Rosen főrabbinak küldték el a debreceniek levelét Bukarestbe. A főrabbi megütközött azon, hogy a debreceniek közvetlenül fordultak az erdélyi hittestvérekhez, válaszlevelében tagadta, hogy Romániában élnének magyar ajkú hittestvérek. Elutasította a segítséget is, azzal, hogy nincs rá szükség. Moses Rosen 1947-ben került az elűzött főrabbi helyére, azóta tölti be ezt a tisztet. Évtizedeken át segítette a zsidók kivándorlását. 1989 után nyíltan is kimondta: életcélja Románia teljes izraelita közösségét az ősi földön látni újra. /Sebestyén Mihály: Zsidónak lenni ? magyarul (?). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./

1996. november 7.

Kolozsváron a Filológiai Esték első találkozójának Sebestyén Mihály marosvásárhelyi író volt, a Múlt és múlt, a Napfogyatkozás és az Erdély fejedelmei szerzője. Legközelebbi vendégük Balla Zsófia lesz, nov. 11-én. /Egyed Emese: Az első FEsték. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./

1999. október 5.

A Kemény Zsigmond Társaságnak nagy jelentősége van Marosvásárhely, Erdély szellemi életében. Ennek emlékét őrzi Marosi Ildikó 1973-ban kiadott kötete a társasággal kapcsolatos levelezésről. A kommunizmus idején szünetelt a társaság tevékenysége, majd a kilencvenes évek elején újraindult. A szeptember 28-án megkezdődött új évad első előadója dr. Péter Mihály mikrobiológus, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem tanszékvezető professzora volt, aki a kórokozókról, fertőző betegségekről értekezett. Csíky Boldizsár zeneszerző, a társaság jelenlegi elnöke nyilatkozott munkájukról. El akarták kerülni, hogy az ugyancsak marosvásárhelyi Látó Irodalmi Színpaddal teljesen azonos funkciót töltsön be a KZST. A bukaresti Civil Társadalom Fejlesztéséért Alapítvány /FDSC - Fundatia pentru Dezvoltarea Societatii Civile/ nagyvonalúan támogatta tevékenységünket. Ez a támogatás lehetővé tette, hogy a meghívottaknak útiköltséget térítettek, valamint alkotási versenyt szerveztek középiskolások számára. - 1990 után a KZST felélesztésében nagy szerepe volt Oláh Tibor irodalomtörténész-kritikus-műfordítónak. Oláh halála után vette át Csíky a stafétabotot. Csíky Boldizsár meghonosította a székfoglalókat, az előadók a társaság tagjaivá válnak ezáltal. Az elmúlt időben meghívták Marosvásárhelyre László Gyula történészt, Újfalusy József muzikológust és Jakó Zsigmondot. 1998-ban Cigány György zenész, Horváth Andor, Jánó Mihály, a sepsiszentgyörgyi művészettörténész, Gál István, a filmrendező, Egyed Emese, Sebestyén Mihály, a Teleki Téka munkatársa, Pálffy Géza, a budapesti Történelemtudományi Intézet munkatársa és Dan Culcer, Párizsban élő író tartott előadást, és volt egy rendezvényük, amelyre minden romániai magyar irodalmi folyóirat főszerkesztőjét meghívták. Az új évadban a meghívottak között Angi István, Mandics György, Kovács Ferenc, Lőrinczi László, Vekerdi László, Péntek János, Andrásfalvy Bertalan, Várszegi Asztrik, Pozsony Ferenc, Keszeg Vilmos, Tenke Sándor és Brassai Zoltán szerepel. /Máthé Éva: Új évadot nyitott a Kemény Zsigmond Társaság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./

1999. október 9.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya és marosvásárhelyi fiókegyesülete közös rendezésében okt. 8-án Marosvásárhelyen tartotta 1999. évi vándorgyűlését. A rendezvény témája az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc Erdélyben, annak előzményei, lefolyása és következményei. Egyed Ákos kolozsvári történész köszöntötte a megjelenteket. Fodor Imre polgármester külön köszöntötte a város díszpolgárát, a vándorgyűlés korelnökét, főtisztelendő Léstyán Ferenc érseki helytartót. Benkő Samu professzor, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke hangsúlyozta, hogy nem a nemzetiségek egymásnak feszülése a negyvennyolcas idők lényege, hanem az, hogy vége szakadt a több száz éves feudalizmusnak, a forradalom szabad utat nyitott a modern polgári törekvéseknek. Az utolsó erdélyi rendi országgyűlésről Egyed Ákos (Kolozsvár), Széchenyi Stádiumáról és Vörösmarty Szózatáról Murvai Olga (Bukarest), a forradalom és szabadságharc erdélyi akadémiáiról Szabó Miklós (Marosvásárhely), az erdélyi katolikus papság áldozathozataláról Léstyán Ferenc (Gyulafehérvár), a székelységtudat változásairól Hermann Gusztáv Mihály (Székelyudvarhely), az ideiglenes közigazgatás bevezetéséről Tóth Béla (Budapest), a szabadságharc utáni erdélyi magyar közgondolkodásról Csucsulya István (Kolozsvár) tartott előadást. A Történelemtudományi Szakosztály ülésszakán Demény Lajos, Ábrám Zoltán, Tófalvi Zoltán, Cserey Zoltán, Bíró Dónát és Sebestyén Mihály, míg a Nyelv-és Irodalomtörténet, Néprajz Szakosztály ülésén Egyed Emese, Gaál György, Nagy László, Adorján Károly, Olosz Katalin, Bónis Johanna, Pál Judit és Pál-Antal Sándor voltak az előadók. Okt. 9-én a Történelemtudományi Szakosztály tovább folytatja tudományos ülésszakát. /(lokodi): EME-vándorgyűlés. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 9./

2000. július 13.

Tudományos emlékülést szerveznek július 15-16-án a Maros megyei Kibéden, Mátyus István neves XVIII. századi orvosfizikus születésének 275. évfordulója alkalmából. A meghívó szerint: "a magyar Millennium 2000. mérföldkő... Mint millenniumi múltidéző tekintsünk vissza a XVIII. századba, és szóljunk Kibéd nagy fiáról, az enciklopédista kibédi Mátyus István orvosdoktortól, a Diaetetica, az Ó és Új Diaetetica megírójáról, aki a közjó szolgálatában, másoknak világítva, a magyar nyelvet szakadatlan ápolva, féltve, elfogyott, mint gyertya... A mi jövőnkben, kezünkben múltunk ezen gyertyafényei, mécsesei - legyenek a fényt adó, világosságot mutató fáklyáink" - zárul a meghívó felvezető része. Az alkalomból Falka Zoltán lelkész, Péterfy László író, monográfus, Gerendás Lajos történész, Ráduly János író, folklorista. Sebestyén Mihály kutató, a marosvásárhelyi Teleki Téka kutatója, Róth András Lajos székelyudvarhelyi kutató, dr. Rácz Ernő Lajos tart előadást, illetve a Mátyus-orvosős orvosutódai: dr. Mátyus András, dr. Mátyus Gyula, ifj. Mátyus Gyula, Mátyus Katalin és Mátyus Ilona. Július 16-án emléktáblát helyeznek el, majd istentisztelet következik a kibédi református templomban. /Mátyusok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./

2000. szeptember 23.

Szept. 23-án Kemény János-emlékplakettet avatnak Szászrégenben az Ifjúsági Klub (volt bálház) falán. A mecénás író, a helikonisták marosvécsi házigazdája tiszteletére elhelyezett plakettet Baróthi Ádám szobrászművész készítette. Az ünnepi esemény alkalmával irodalmi rendezvényen idézik fel a klubban Kemény János alakját, életművét. Az íróról Sebestyén Mihály történész beszél a Kemény János Művelődési Társaság szervezte ünnepségen, közreműködnek marosvásárhelyi színművészek - Farkas Ibolya, Kilyén Ilka, Kozsik József és Kozsik Ildikó - valamint a Kővirág együttes. /Kemény János-megemlékezés Szászrégenben. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 23./

2000. szeptember 25.

Szept. 23-án Szászrégenben Kemény Jánosra, a mecénás báróra emlékeztek. Nagy András alpolgármester idézte fel emlékét, magyar és román nyelven köszöntve a nagyszámú közönséget, akik között ott volt Kemény Miklós és a család többi leszármazottja. Böjte Lídia, a helyi Kemény János Közművelődési Egyesület egyik vezetője szerint az esemény /hogy ünnepelhettek/ győzelem a szűklátókörűség fölött. Az író arcmását megörökítő emlékplakett Baróthi Ádám szobrász alkotása, ez már az ötödik hasonló jellegű emlék, amelyet önzetlenül ajánlott fel a város és a környék közművelődésének. A rendezvény szervezői között volt a nemrégen alakult Helikon Kemény János Alapítvány. Kemény János küzdelmes életéről, munkásságáról Sebestyén Mihály beszélt. Az Erdélyi Helikon házigazdája, a kisebbségi magyar irodalom fáradhatatlan szervezője jelentős író is volt. Kemény János írásaiból és a helikoni írók műveiből marosvásárhelyi színművészek adtak elő. /Bölöni Domokos: Kemény János-emléknap Szászrégenben. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 25./

2000. november 13.

Nov. 9-én megnyílt a VI. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. Sajtótájékoztatót tartott Bencze Tibor, a csíkszeredai Corvina KFT, könyvterjesztő cég képviselője, melynek keretében Okolicsányi Tamás, a Magyar Könyvklub kereskedelmi igazgatója bemutatta az Erdélyi Magyar Könyvklubot, mely most indul be, lényegében a "könyvet postán" elv alapján működik. A Kriterion standján Zsók Béla: Én mindig itthon voltam című kötetét, az Erdélyi Híradó Kiadó Faludy György: Emlékezés egy régi udvarházra című kötetét, a Pallas-Akadémia Kiadó Csiki László, Dávid Gyula, Domokos Géza és Kozma Mária egy-egy új kötetét, a Mentor Kiadó Sebestyén Mihály, Barabás László könyvét és Molter Károly kötetet mutatott be. Jelentkeztek a vásáron a Kriterion, a Pallas-Akadémia, a Glória, a Polis, a Sitka Alaska, a Kalota, az Impress, a Koinónia, a Tinivár, a Mentor, a Juventus és a Nap kiadók. Király István, a Mentor Kiadó igazgatója, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke arról tájékoztatott, hogy a könyvvásár fő támogatója idén is a magyar Nemzeti Kulturális Alapprogram volt, mely a megnyitás óta minden évben nyújtott támogatást, idén 407 ezer forinttal szállt be a költségek fedezésébe. Ezenkívül a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete is nyújtott segítséget. A román Művelődésügyi Minisztérium a megnyitó előtt egy nappal (!) véglegesítette a támogatás összegét, ami 25 millió lej. A marosvásárhelyi tanács tíz millió lejt adott, emellett a Mentor Kiadó mindent meghitelezett. Ebben az évben az volt a gond, hogy sem a Mentor Kiadó, sem a Könyves Céh nem kapta még meg a magyarországi esedékes támogatást. A látogatók száma öt és hét ezer között szokott lenni. Idén sokkal több a gyermekkönyv, mint eddig bármikor. /Máthé Éva: VI. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./

2000. december 30.

A nemrég megjelent esszékötet /Penna Historiae, Mentor Könyvkiadó, Marosvásárhely, 2000/ tíz kiváló romániai magyar szerzőt vonultat fel, akik arra kíséreltek meg válaszolni: Ment-e elébb az erdélyi világ és a hazai sorskerék? Néhai Székely János író a kérdésben már "nemzeti botrányt″ vélt észlelni, mert szerinte a nacionalizmus ott kezdődik, ahol az etnikum-központú felfogás. Vagy fordítva. A szerző kifejtette, hogy Romániában rengeteg a csalás, az átlátszó politikai trükk, mert visszaélnek a nemzettudattal. Lászlóffy Aladár esszéje szerint a történelem kezdete óta az országalapítás és -építés technológiája változatlan: nem a méltányosságra, hanem az erőre és az erőszakra épül. A nemrég elhunyt marxista filozófus, Gáll Ernő professzor szerint abban van a közép-kelet-európai, sorstragédia lényege, hogy e régió eltűnt az európai nagyhatalmak által megrajzolt kontinens-térképről, azaz elrabolták közös identitásunkat. Szilágyi Júlia az írástudók felelősségéről szólt, valamint az ettől elválaszthatatlan küldetéstudatról. Lászlóffy Csaba író, Kovács Ferenc kritikus, esszéíró, Veress Dániel és Sebestyén Mihály írt a kötetbe. /Kisgyörgy Réka: A történelem írótolla. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./

2001. január 17.

Marosvásárhelyen jan. 25-én tizedik alkalommal osztják ki a Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztői az irodalmi fórum nívódíjait. Az idén prózáért Sebestyén Mihályt, líráért Király Lászlót, esszéért Selyem Zsuzsát díjazzák. Debüt-díjat kap Farkas Wellmann Éva és Király Kinga Júlia. Gálfalvi György a Látó főszerkesztő-helyettese elmondta, hogy 1992-ben osztották ki első alkalommal a Látó nívódíjait a Lakitelek Alapítvány támogatásával. Akkor vers kategóriában Lászlóffy Aladárt, prózában Kisgyörgy Rékát, esszében Visky Andrást, a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon szerkesztéséért Balogh Edgárt, a marosvásárhelyi rádiót teljesítményéért, a legjobb újságírói munkásságért pedig Makkai Jánost díjazták. Az évek folyamán többen kétszer is részesültek már a nívódíjban, így például Lászlóffy Aladár, Szilágyi Júlia, Sebestyén Mihály, Király László, Selyem Zsuzsa. Király Lászlónak verseiért ítélik oda másodszor a díjat, nem mintha nem lenne miből válogatni. /Antal Erika: Megújult értékek Tizedik alkalommal osztják ki a Látó nívódíjait. = Krónika (Kolozsvár), jan. 17./

2001. február 17.

Számtalanszor elhangzik fórumokon, tanácskozásokon, hogy a romániai magyarság nem ismeri saját erejét, forrásait, lehetőségeit, önnön kiterjedését a tíz esztendős változások közepette sem. Nem tudjuk teljességében átfogni a rendelkezésünkre álló, általunk létrehozott intézményeket, alapítványokat, médiákat, az egyetemek és iskolák teljes hálózatát, részlegeket, csoportokat, köröket, írta Sebestyén Mihály. Azonban napvilágot látott egy könyv, gyűjtemény, kísérlet, felmérés, amely a Romániai Magyar Évkönyv 2000 címet viseli (szerkesztette Bodó Barna, megjelent a Szórvány Alapítvány gondozásában). Gazdaság, könyvkiadás, iskolarendszer, sajtó, egyetem, a politikai szervezettség és múltja, demográfia és migráció, önképünk, a nemzet(iség) képe, alapítványok és művelődés, Cserehát, Bolyai-egyetem, szórvány, dokumentumok, kronológia, törésvonalak és gipszágyak, szóródás és városba tömörülés, hagyomány és vállalkozó újítás - ezek a könyv alaptémái. "Kövek, téglák, gerendák" a jövendő romániai magyarságtudományhoz és nemzetiségtörténelemhez. Sőt, ezek a jelentések, tanulmányok, információk egy országtörténet részeivé válhatnak, olyan história alkatrészeivé, amelyből végre nem maradunk ki, állapította meg a recenzens. "Évtizedkönyv. Közérzetkönyv. Vagy inkább önérzetkönyv." Ez az évkönyv jelzi, hogy vannak fellapozható, visszakereshető adattárak. /Sebestyén Mihály: Annalesek ha jőnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./

2001. március 12.

Szerzőavatás volt márc. 9-én Marosvásárhelyen, a Bernády Házban. Buksa Éva-Mária tanárnő könyvének címe: Történelmi színjátékok, históriák /Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely/. A könyvet Sebestyén Spielmann Mihály történész mutatta be: Buksa Éva-Mária ahhoz az erdélyi magyar tollforgató csapathoz, vonulathoz tartozik, aki nem engedte a történetiség szellemét elröppenni. A hagyományban gyökerező középkori gyakorlathoz nyúlt vissza: a tandrámához. "Történelmi színjátékai, históriás játékai többet mondanak el az erdélyi szellemi és lepergett századokról ebben a népszerű, jól követhető párbeszédes-játékos- színpadi formában, mint harminc feszített iramú tudós értekezés, kötelező bevezetés az irodalom élvezetébe, tantervileg előírt tárgyóra." A könyv hét dramatikus írást ölel fel. Lektorálta: Sebestyén Mihály, Peris Teréz, Tóth István és Weszely Tibor. - Az örökség átadása nemzedékről nemzedékre kötelező. /Lokodi Imre: Buksa Éva-Mária könyve. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 12./

2001. november 24.

Kovács Levente A Marosvásárhelyi Székely Színház története című könyve érdekfeszítő, adatgazdag. Nemcsak az elhunyt színészekről és rendezőkről esik szó a munkában, az 1946-ban alakult Székely Színház munkatársairól, hanem a ma élőkről is, annak ellenére, hogy a cím 1962-t ígéri végpontnak. /Sebestyén Mihály: A SZÉKELY SZÍNHÁZ avagy ahogyan elmondja és előadja K. L. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 24./

2001. december 20.

Sebestyén Mihály hozzászólt a kolozsvári színházi vitához, mondván, nem fogadatlan prókátora senkinek. És azonnal mentegetni kezdte Tompa Gábort: a nép ízlése eleve konzervatívabb. Összegyűlt a sétatéri színházból kiszorult rendező, az egykor rettegett tollú ítész, a politizáló színész, néhány tanár és a közönség "képviselői", hogy törvényszéket tartsanak a színháza mai előadásai felett. Cikke végén mennybe emelte Tompa Gábor színigazgató-főrendezőt. /Sebestyén Mihály: Tompa Gábor és színháza. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 20./

2002. július 9.

Júl. 7-én megkezdődött a IV. Marosszéki Népzene- és Néptánctábor Jobbágytelkén. Mintegy százhúsz, Európa különböző szegletéből összesereglett külföldi vett részt a megnyitó ünnepségen. A táborban nyárádmenti, mezőkölpényi táncokat tanítanak. A tábor műsorában Bálint Zsigmond fotókiállítása, a Kiss Emőke és Papp Emese által irányított kézművesműhely, néprajzi előadások, lovaglás, szekeres kirándulás és videovetítések is helyet kaptak. Sebestyén Mihály történész a hagyomány és a korszerűség közötti kapcsolatról tartott előadást. /Antal Erika: Hagyomány és korszerűség. Megkezdődött a IV. Marosszéki Népzene- és Néptánctábor Jobbágytelkén. = Krónika (Kolozsvár), júl. 9./

2002. augusztus 24.

Benkő Károly Marosvásárhely története /1862/ című munkáját 2001-ben újra megjelentette Pál-Antal Sándor. Orbán Balázs Székelyföldje 1990-ben teljes második kiadásban látott napvilágot. Most pedig Osvát Kálmán szerkesztésében készült Erdélyi lexikon újból napvilágot látott a Mentor Könyvkiadó jóvoltából. A legújabb egy katalógus, könyvtári gyarapodási jegyzék: a Teleki Téka állományának az alapító által összeállított ötödik, végső soron zárókötete. Latinul: Bibliothecae Samuelis Com. Teleki de Szék. Pars quinta. A kéziratot Deé Nagy Anikó fedezte fel a kolozsvári Akadémiai Levéltárban. Ő is rendezte sajtó alá. Hosszú időt várt a kiadásra, végül az Országos Széchényi Könyvtár, személyesen Monok István dr. főigazgató bábáskodott Magyarországon a kiadás felett, s jelentette meg 2002 tavaszán. Eleddig nem jutott Marosvásárhelyre példány. /Sebestyén Mihály: Törlesztés két századdal később. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 24./

2002. szeptember 14.

Debrecenben az Erdély-történeti Alapítvány kiadásában három érdekes forráskötet is napvilágot látott (még 2001-es impresszummal) az 1820-as Cziráky-féle összeírás parasztvallomásaiból. Az első kötetben Udvarhelyszékiek vallanak, a második és harmadik darab viszont már Marosszékről hoz újabb érdekes és változatos tudnivalókat. A kötetbe felvett vallomások szerint 120 település helyzetéről faggatták a kérdezőbiztosok a falusbírákat, szabad parasztokat. 120 faluban az 1820-ban létező 126 Maros széki helység közül. Az aszály, az éhínség, az elvándorlás miatt a császári hatóság még egyszer nekigyürkőztek az erdélyi úrbéri rendezésnek. 1769 óta többször is kísérlet történt a kötelezettségek tisztázására elvi alapon, de a Gubernium, a kijelölt bizottságok, a földesurak és helyi notabilitások, országgyűlés mindenkor sikerrel álltak ellen Bécs szándékának. 1848 előtt ez a legfontosabb adatforrás az egyes falvak gazdasági és társadalmi életére nézve. /Sebestyén Mihály: Falvaink állapotáról 1820-ban. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 14./

2002. október 26.

A magyar 56 Martin Roberts Európa története 1900-1973 kötetében fél oldalt kapott. A külföldi irodalomból hiányzik különlegessége, a (közép- és kelet-) európai történelem alakításában játszott úttörő szerepe. Mikor kezdődött a 20. század testében 56 erjedése? Lehet a az 1947-es párizsi békére, az ország orosz megszállására gondolni. Az igazi erjedést Sztálin 1953-as halála váltotta ki. Berlinben csak a szovjet tankok megjelenése tudja elhallgattatni a tömeget (1953), Poznanban lázadás tör ki. A nagyhatalmakat a szuezi válság köti le. 1956 meglepte a világot, s a Szabad Európa Rádió egymagában tehetetlennek bizonyult. Az állampárt, a budapesti kormány, Rákosi Mátyás és hívei 1945-49 óta Moszkván csüggtek, a Kremltől vártak mindent, s ezért teljesen kiszolgáltatták az országot az idegen diktatúrának. Módszeresen szétverték a történelmi osztályokat, felforgatták az ország százados emberi, közigazgatási életrendjét, megváltoztatták erőszakosan a tulajdonviszonyokat, és nem teremtettek igazságosabbat, politikai és köztörvényes perek sorozatában számoltak le ellenfeleikkel. Az osztályharc címén lefejezték a magyar értelmiség jelentős erőit is. Az Irodalmi Újság, a magyar írók legjobbjai is belefolytak az események alakításába. Az egyetemi ifjúság fogalmazta meg a követeléseket. A legvértelenebb magyar forradalom alapjaiban rendítette meg a kommunizmus legyőzhetetlenségébe vetett összeurópai hitet. /Sebestyén Mihály (a Teleki Téka igazgatója): A magyar ötvenhat. = Krónika (Kolozsvár), okt. 26./

2002. november 2.

Marosvásárhelyen megnyílt három művész /Kuti Dénes festőművész, Bandi Kati festőművész és Jakab Tibor fotóművész/ közös kiállítása. Kuti Dénes ötvenéves, Szovátán él és alkot, Bandi Kati pedig Marosvásárhelyen. Jakab Tibor végzett mérnökként lett fotóművész. /Sebestyén Mihály: Mesterhármas. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 2./

2002. november 16.

A Tamacisza Társulat Marosvásárhely harmadik színháza? Lehet. Van már két színésze, előadóművésze (Kozsik József, Kozsik Ildikó) és egy zenésze (Maier András). Versbeszéd volt a nov. 14-i estjük. Szilágyi Domokos, Hervay Gizella, Farkas Árpád, Magyari Lajos, Kányádi Sándor, Szőcs Kálmán, Kovács András Ferenc, Egyed Emese versei hangzottak el Kozsikék színpadán. Ezután Sebestyén Mihály kérdezte Egyed Emesét, KAF-ot /Kovács András Ferencet/ és Magyari Lajost a költészetről. KAF szerint erős a magyar líra, sajnálhatják, akik nem értik nyelvünket. /(lokodi): A titkos tüntetésekről. Költők asztalánál Egyed Emese, KAF, Magyari. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 16./

2002. december 11.

Nov. 9-től a Petőfi Társaság Tordán Népfőiskolát szervezett. Nov. 9-én Virt István budapesti néprajzos vendégtanár tartott előadást A csángók - élők és holtak címmel. Másnap az ótordai református templom IKE termében Labancz Lóránt dekoratív művészeti kiállítása nyílt meg, a kiállított faliszőttesek még megtekinthetők. Nov. 22-én író-olvasó találkozóra került sor. Egyed Emese, Fodor Sándor, Káli Király István - a Mentor könyvkiadó igazgatója -, Lászlóffy Aladár és Sebestyén Mihály jelent meg. Dec. 6-án Murádin Jenő művészettörténész Fadrusz János szobrairól /a kolozsvári Mátyás-szoborról és a zilahi Wesselényi-szoborról/ tartott előadást. /Ladányi Emese-Kinga: A Népfőiskola helytállást jelent. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./

2003. január 9.

Benkő Elek - egykori székelykeresztúri, ma budapesti régész, műtörténész - az erdélyi harangokról és keresztelőmedencékről szóló könyve 2001-ben jelent meg. Kányádi Sándor mesélte, hogy egy apró Hunyad megyei faluban a katolikusok harangja nem szólal meg déli 12-kor, hogy ne bántsa, borzolja az ott élő nem katolikusok (feltehetően nem magyarok) érzelmeit. /Sebestyén Mihály: A harangok némasága, avagy a vallási türelemről. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 9./

2003. április 9.

Tízéves a Mentor Könyvkiadó /Marosvásárhely/. Káli Király István, a kiadó igazgatója közölte, a tízéves mérleg: 290 kötet. 1995-től a Mentor felvállalta a Forrás sorozat folytatását. Olyan írók kezdték nálunk pályafutásukat, mint Papp Sándor Zsigmond, Demény Péter, Sebestyén Mihály, Vida Gábor, Balázs Imre József, Fazakas Attila, Domokos Johanna. A Mentor egyik kiadványát, Jánosházy Shakespeare-fordításait a magyarországi bölcsész tanszékeken referencia-fordításként tartják számon. Kicsit segíti más irodalom eltartását a Wass Albert életmű-sorozat. Egy szépirodalmi vagy más jellegű könyv Erdélyben körülbelül két és félszer, vagy háromszor annyiba kerül, mint amennyit a piacon kérni lehet érte. Azt a veszteséget, pótolják a támogatások. Három éve négy forrásból jön támogatás, a Nemzeti Kulturális Alapprogramtól, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától /pályázatok/ és a román Kulturális és Vallásügyi Minisztériumtól /pályázatok/, illetve a Communitas-pályázatok. Az erdélyi könyvkiadás gyakorlatilag ebből a négy forrásból táplálkozik. A négy forrásból Erdélyben évente 200-220 könyvet lehet megjelentetni. Az évfordulós ünnepségre időzítették három könyvük megjelenését. Kettőt az Erdély emlékezete sorozatban: Szabó Miklós Művelődés és gazdálkodás az újkori Erdélyben című kötetét, illetve Pál-Antal Sándor A Székelyföld és városai című könyvét. A Bolyai János Emlékév alkalmából kiadott A tér úttörője című könyve a harmadik. /Lokodi Imre: 10 éves a Mentor Könyvkiadó - Évfordulós ünnepség. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 9./

2003. szeptember 11.

Székesfehérváron idén immár harmadik alkalommal rendezik meg a határon túli irodalom hetét, szeptember 23. és 28. között. A rendezvénysorozaton mintegy harminc-harmincöt anyaországi és határon túli író, irodalomtörténész és szerkesztő vesz részt. A rendezvényt Kalász Márton, az Írószövetség elnöke, valamint Spányi Antal megyés püspök és Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke - a konferencia védnökei - nyitják meg. A konferencia visszatérő erdélyi vendégei: a Látó folyóirat helyettes főszerkesztője, Gálfalvi György Illúziók és önámítás, Kántor Lajos, a kolozsvári Korunk főszerkesztője Van-e magyar jövő Kolozsváron?, Sebestyén Mihály író Egy romániai magyar író románságképe címmel tartanak előadást. A meghívottak író-olvasó találkozókon, könyvbemutatókon vesznek részt a megye településein. A konferencia második vitaindítója Balla D. Károly ungvári költő, az UngParty virtuálé "építője". Az információs társadalom és a nemzeti identitás. Hozzájárulhat-e a Világháló a határon túli magyar kultúrák (re)integrációjához? Internetes irodalom - kisebbségben is? témakör erdélyi előadói Gergely Edit költő és Szabó Géza Korunk-szerkesztő. A tanácskozás további erdélyi meghívottjai: Ferenczes István költő, a Székelyföld főszerkesztője, Gál Éva Emese költő, grafikusművész és Antal Erika újságíró, a Krónika munkatársa. Az előző években felvetett témakörök: Az irodalom szerepe a nemzeti önazonosság megtartásában; Hagyomány és újítás a határon túli magyar irodalmakban; Vallás és Isten-élmény az 1945 utáni határon túli magyar irodalmakban; A történelem mint metafora a határon túli magyar irodalmakban. /Illúzió és virtuália. A határon túli irodalom hete Székesfehérváron. = Krónika (Kolozsvár), szept. 11./

2003. szeptember 25.

Harmadszor tartják meg szept. 23. és 28. között Székesfehérváron a Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár és a Szent István Művelődési Ház szervezte Határon Túli Magyar Irodalom Hete nevű rendezvénysorozatot. Az irodalmi konferencián számos erdélyi, felvidéki, délvidéki, illetve anyaországi író, költő és irodalomkritikus vesz részt. A rendezvényt Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke nyitotta meg. "Szeretném, ha Székesfehérvár azzá válna a határon túli irodalom számára, ami Kisvárda a határon túli színházaknak" - mondta Bálint-Pataki József. Párbeszédet kell folytatni a szomszédos országok íróival, a szellemi élet személyiségeivel is - hangsúlyozta Pomogáts Béla irodalomtörténész. Az Illyés Közalapítvány elnöke felvázolta azokat a 19. és 20. századi törekvéseket, amelyek a megbékélést szolgálták. Szó esett többek között a Trianon utáni transzszilvanista törekvésekről, a 90-es évek próbálkozásairól. Dr. Arató Antal, a rendezvény főszervezője, a székesfehérvári Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár igazgatója elmondta, a konferencia célja az ismerkedés, a kapcsolatok létesítése mellett a határon túli magyar irodalom megismertetése az anyaországi olvasókkal. Átadták a Fel Fehérvárra! című irodalmi pályázat díjait a nyerteseknek: Gál Éva Emese Gyergyószentmiklósról, Gál Sándor Kassáról, az anyaországban élő Vári Fábián László és Stumf Benedek András Székesfehérvárhoz kapcsolódó élményeiket írták meg versben, illetve prózában. Kántor Lajos és Sebestyén Mihály is tartott előadást. /Antal Erika, Székesfehérvár: Fehérvár - az irodalom Kisvárdája. = Krónika (Kolozsvár), szept. 25./

2003. szeptember 26.

A Határon Túli Magyar Irodalom Hete keretében rendhagyó irodalomórát tartott tegnap Székesfehérváron több anyaországi és határon túli író, irodalomtörténész. Gál Sándor kassai József Attila-díjas költő, publicista Elsüllyedt híd - a humánum kudarca címmel tartott előadást, Toldi Éva újvidéki irodalomtörténész A nemzetek együttműködéséről alkotott kép a vajdasági irodalomban, Kontra Ferenc újvidéki költő és műfordító A magyar irodalom mint identitás, Péntek Imre zalaegerszegi József Attila-díjas költő Pokolraszállások és megtisztulások a kortárs nyugati irodalomban című előadásával mutatkozott be a hallgatóságnak. Demény Péter /Kolozsvár/ Ha ütnek, ordíts legalább? Címmel a kisebbség és többség viszonyáról értekezett. Sebestyén Mihály szintén a kisebbség és a többség viszonyát taglalta. Hozzájárulhat-e a világháló a határon túli magyar irodalom (re)integrációjához? Internetes irodalom - kisebbségben is? -a kérdésekre reflektál Balla D. Károly, Hizsnyai Zoltán, Moldován István, Horváth Csaba, Beszédes István, S. Benedek András, Andrassew Iván, Szabó Géza, Gergely Edit és Onagy Zoltán. /Antal Erika, Székesfehérvár: Ha ütnek, ordíts legalább? Rendhagyó irodalomórák Székesfehérváron. = Krónika (Kolozsvár), szept. 26./

2003. december 16.

Dec. 15-én Marosvásárhelyen, a Teleki Tékában Csegzi Sándor alpolgármester, az EMTT marosvásárhelyi fiókjának elnöke ünnepélyesen átadta Sebestyén Mihálynak, a Teleki Téka vezetőjének azokat a könyveket, okiratokat, tanácskozási dokumentumokat, amelyeket a jubileum alkalmával adtak ki. Budapestről eljött Kitzinger Dávid, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium Politikai Államtitkári Hivatalának főosztályvezető-helyettese, aki elmondta, a minisztérium jövőben beindít egy olyan határokon átnyúló programot, amelynek keretében el szeretnék készíteni a magyarság kulturális, tudományos adattárát. Erre a tárca a költségvetésből már kiutalt 200 millió forintot, amiből 97 milliót határon túli szervezetek kaphatnak meg pályázat útján. Folyamatban van az adattár elkészítési módjának a kidolgozása. A következőkben mintegy 1,5 milliárd forintot szán majd a minisztérium az adattár elkészítésére, bővítésére. A Bolyai-hagyatékot valószínűleg az elsők között rögzítenek majd digitális formában, és lehetővé teszik, hogy a dokumentumok interneten is hozzáférhetőek legyenek. /Vajda György: Digitalizált Bolyai-hagyaték. Bővül a Teleki Téka Bolyai- tára. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 16./

2004. január 16.

A Tilos Rádióban gyalázkodóan beszélt egy magáról megfeledkezett bemondó, ezért azután Budapesten 2004 januárjában „nem zsidót, csak zsidó – akarom mondani már csak izraeli – zászlót égetnek.” – írta Sebestyén Mihály. Erdély nem maradt ment a magyarországi pártcsatározásoktól és megosztásoktól, és bejött „importként a magyarországi antiszemitizmus.” Vannak ilyenek és olyanok, „mint egy igazi, nagy nemzetben, hiszen a Kövér Lászlók, akik a nemzet tudatalattijában zaccosodó (ócska) nézeteket szokták kifejezni, megjelentek, működnek, fáradságot nem ismerve, ahol csak lehet.” A karácsony ma mindenkié, hangoztatja folyton a média. Sebestyén Mihály hozzátette: „Egyeseket mégis ingerel. Főleg olyanokat, akik azt hiszik, hogy a demokrácia és szólásszabadság a tolerancia semmibevételét is megengedi.” Sebestyén szerint túl nagy volt az ellenzajongás, hiszen a Tilos Rádió egy a sok magyar rádió közül. /Sebestyén Mihály: Zászlóégetés ellen való. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 16./

2004. január 19.

Marosvásárhelyen megnyílt a Barabás család kiállítása. Nagy Miklós Kund méltatta az ünnepelt Barabás István hét évtizedes munkásságát, gazdag művészpedagógusi és művészetszervező múltját. Kitért a tárlaton már csak festményeivel jelen levő feleség és édesanya, B. Bortnyik Irén és a két lány, a maga festői egyéniségét más-más módon kiteljesítő Éva és Irén festészetére is. Folytonosság és nemzedéki stafétaátadás példásan mutatható fel a Barabás család vásárhelyi művészeti jelenlétében. Sebestyén Mihály a tálentumról és annak örömszerző terméséről beszélt. Barabás István egykori tanítványainak jókívánságait Hunyadi László szobrászművész és Márton Árpád, csíkszeredai festőművész tolmácsolta. /N.M.K.: Megnyílt a Barabás család kiállítása. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 19./

2004. március 25.

A csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó immár hetente egy kötetet ad ki, tájékoztatott Tőzsér József igazgató az irodalmi délutánon Marosvásárhelyen, a Bernády Házban. A kiadó vendégeként Egyed Péter, Sebestyén Mihály és Nagy Miklós Kund találkozhatott a közönséggel. Nagy Miklós Kund Maszelka Jánosról, a nemrég elhunyt székelyudvarhelyi festőművészről készült kismonográfiáról, a Műterem sorozat legutóbbi kötetéről beszélt. Sebestyén Mihály kötete, a Csütörtöki kimenő a Népújságban megjelent publicisztikai írásaira épül. Egyed Péter kolozsvári költő és egyetemi oktató „A szabadság a filozófiában” című filozófiatörténeti kötettel jelentkezett. /(nk): Hetente egy könyv. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 25./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-138




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998