udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 2 találat lapozás: 1-2
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Sebestyén Rita Júlia

1999. június 14.

Jún. 12-én volt a díjkiosztó gála Kisvárdán, hat teátrumnak ítélte oda a zsűri a Határon Túli Magyar Színházak XI. Fesztiváljának négy nagydíját. A házigazda, Kisvárda város által felajánlott nagydíjat megosztva kapta a Kassai Thália Színház és az Újvidéki Magyar Színház. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat nagydíját a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház kapta. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által felajánlott nagydíjat a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház művészei vehették át. Az Illyés Közalapítvány nagydíját szintén megosztva adták ki: a Beregszászi Illyés Gyula Színháznak és a Kolozsvári Állami Magyar Színháznak. A közönségdíjat és a Magyarok Világszövetsége által felajánlott Páskándi-díjat a Kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Színművészeti Tanszékének I.-III. éves hallgatói érdemelték ki. A színészek közül különdíjat kapott Bogdán Zsolt és Borbáth Júlia kolozsvári, Czintos József szatmárnémeti, Kovács Ágnes Anna és Szélyes Ferenc marosvásárhelyi, Szabó Tibor gyergyószentmiklósi, Szorcsik Kriszta szabadkai, Váta Lóránd és Sebestyén Rita sepsiszentgyörgyi művész. A legtehetségesebb színművészeti főiskolai hallgatónak felajánlott díjat Török Illyés Orsolya (Kolozsvár) kapta. /Határon túli színházak fesztiválja: díjkiosztó gála. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./

2008. február 21.

Az önálló, állandó állami támogatásban nem részesülő színházi és zeneművészeti társulatok jogi helyzetéről és támogatási lehetőségeiről hozott rendelkezést a Kulturális és Vallásügyi Minisztérium. Lehetőség nyílik a művészeti szolgáltatások koncesszióba adására, a központi és helyi közigazgatási szervek az előadói vagy zeneművészeti szolgáltatásokat koncesszióba adhatják független, vagy magántársulatoknak is. Demeter András kulturális minisztériumi államtitkár koordinálásával több találkozó lesz országszerte, amelynek során az intézmények és magántársulatok vezetői megismerkedhetnek a jogszabály tartalmával, illetve javaslatokat tehetnek a módosításra. /F. I. : Fenntarthatóvá válhatnak a magántársulatok. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./ „Liberalizálódik” hamarosan a romániai színházi piac, a színházak mellett „színházi kft. -k” is lesznek, s az új törvény adta lehetőségek szerint önkormányzatok is alkalmazhatják. A törekvés Demeter András kulturális államtitkár szerint normalizálódás, azonban a reform karcsúsításokat és bérrobbanást is eredményez. Bocsárdi László, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatója nem optimista az új színházi törvényrendeletet illetően. Szerinte ez kimozdítja valamilyen irányba a színházakat, de ez nem biztató a jövőjüket illetően. Keresztes Attila, a Kolozsvári Állami Magyar Színház aligazgatója kszerint a módosítás nem változtat sokat: eddig is legalább hároméves tervet kellett összeállítaniuk a pénzforrások megpályázása előtt. Parászka Miklós, a Csíki Játékszín igazgatója szerint akkor lesz csíki vonatkozása is a jogszabály gyakorlati alkalmazásának, ha majd Székelyföldön is lesz valakinek színházba, kulturális tevékenységbe fektetendő pénze. Béres László, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház igazgató-rendezője szerint a kilenc erdélyi magyar színházból a törvény nyomán 2-3 fog megmaradni, erre már korábban is figyelmeztették Demeter Andrást. Erre reagálva az államtitkár elmondta: az összetett bérezési változások nem igazolják a Béres félelmeit, noha beismerte, számos feszültséget és konfliktust szülhet a változás. Magyarországon jelenleg a színházaknál pánik van, de Nyugaton már régen ez van: tudomásul veszik a művészek, hogy két lábon kell állniuk, illetve folyamatosan dolgozniuk kell – fogalmazott Sebestyén Rita Júlia aradi származású, Budapesten élő szabadúszó dramaturg, drámaíró, színházi szakíró. /Színháztörvény: a normalitás drámája. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./


lapozás: 1-2




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998