udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 106 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-106
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Sebestyén Spielmann Mihály

1992. április 14.

Spielmann Mihály marosvásárhelyi főkönyvtáros, a Heltai Alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta, az alapítvány elsősorban a kolozsváriak és az Országos Széchényi Könyvtár érdeme. 1989 után ugyanis hatalmas mennyiségű könyv áramlott Erdélybe, de ebből kevés jutott be a közkönyvtárakba. A küldemények tervszerűtlenül érkeztek. A könyvek szétosztására, működőképes könyvtárak kialakítására jött létre a Heltai Alapítvány. Az alapítványt a bejegyzett, Pillich László vezetésével működő kft vezeti. Az alapítvány támogatásával kialakított első könyvtár a nagyváradi Bunyitay Vince Könyvtár, a második a kolozsvári. Aradon is van már ilyen könyvtár, a szórványban is szükséges könyvtár alapítása, Dicsőszentmártonra gondoltak. A magyarországi fél a Kölcsey Alapítvány révén működteti az együttműködést. Megszervezik a könyvtárosok alapképzését, illetve továbbképzését. /Nagy Miklós Kund: Mi ígér a Heltai Alapítvány? = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 14./

1993. szeptember 12.

Szept. 11-12-én rendezték meg a Báthory Napokat Szilágysomlyón, emlékezve az 450 éve itt született Báthory István /1533-1586/ erdélyi fejedelemre és lengyel királyra. Az első napon tudományos ülésszakot rendeztek, emlékezve a Báthory-családra, a második napon ökumenikus istentiszteletet tartott Nagyvárad két magyar püspöke, Tőkés László és Tempfli József, ezután emléktáblát /In memoriam Báthory István/ avattak. A tudományos ülésszakon Wolf Rudolf /Kolozsvár/ a Báthory család történetét ismertette, Spielmann Mihály /Marosvásárhely/ a korszak művelődési életéről, Sipos Gábor /Kolozsvár/ a szervezett református egyházról beszélt. Az Erdélyi Műemlékek füzetsorozat /az Erdélyi Múzeum-Egyesület Műszaki Tudományos Szakosztálya gondozásában/ első kiadványa: Szilágysomlyó - A Báthory-vár. Szerzője Kovács András. Az emléktábla avatásán megjelent többek között Engelmayer Ákos varsói magyar nagykövet, dr. Borsi Kálmán Béla a bukaresti magyar nagykövetség képviseletében, Kovács István, a lengyel nagykövetség tanácsosa és a romániai lengyel nagykövetség tanácsosa és Bálint-Pataki József kormányfőtanácsos, a Határon Túli Magyarok Hivatala képviseletében. /Szilágyság (Zilah), szept. 10., /Fejér László: Báthory-napok Szilágysomlyón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./ Az évforduló alkalmából a Szilágyság hetilap Báthory István-emlékszámot adott ki. /Szilágyság (Zilah), szept./

1993. december 15.

A Heltai Alapítvány bejegyzése 1990 őszén volt, de ezt csak 1992. február 15-én jelentették be nyilvánosan, megvárták a tervezett magyar könyvtári hálózat első láncszemének a kolozsvári Mikó Könyvtárnak a febr. 1-jei megnyitóját, ismertette tevékenységüket Pillich László. A Heltai Alapítvány a könyvtárszakmát és a közművelődés lényeges elemeit igyekszik átfogni. Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány kuratóriumának tagjai: Kiss Jenő, a sepsiszentgyörgyi könyvtár igazgatója, Spielmann Mihály, a marosvásárhelyi Teleki Téka főkönyvtárosa, Gábor Dénes, a Könyvesház szerkesztője, Szabó Zsolt, a Művelődés főszerkesztője, Dávid Gyula, az EMKE elnöke, Kötő József, az EMKE jegyzője, Pillich Katalin, a kolozsvári Mikó Imre Könyvtár főkönyvtárosa, Tavaszi Hajnal, a nagyváradi Bunyitay Vince Könyvtár könyvtárosa és Pillich László, a kuratórium elnöke. A Mikó Imre Könyvtár alapja a Dunaújvárostól kapott volt szakszervezeti könyvtár 20 ezer darabos állománya. Egy kolozsvári könyvtárosnő végrendeletében ingatlanát a Heltai Alapítványnak adományozta. 1992-ben Zilahon is sikerült - szintén adományozás eredményként - kultúrközpontot nyitni, ahova többezer kötetes könyvtárat telepítettek. Nagybányán az ottani Misztótfalusi Kis Miklós Társaságnak adományoztak szintén többezer kötetes könyvtárat. Dicsőszentmártonba is jelentős mennyiségű könyvet juttattak. A következő állomások: Déva és Torda, majd a tervek szerint Dés. Az alapítvány fenntartását szolgálják a Heltai Kft-k, amelyek könyvkereskedelemmel, könyvtári bútorzat forgalmazásával, nyelvoltatással és rendezvényszervezéssel foglalkoznak. Nyelvoktatásuk eredményes. /Krajnik-Nagy Károly: Közművelődési alapítvány, nyereséges káeftékkel. Beszélgetés Pillich Lászlóval. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

1996. október 26.

Okt. 26-án Történelmi érvek a politikai vitában és ezek hatása a többségi-kisebbségi nemzeti együttélésben címmel rendezett kerekasztal-tanácskozást a PER /Project on Ethnic Relations/ Alapítvány marosvásárhelyi irodája. Az amerikai PER által még 1993-ban megfogalmazott KONA nyilatkozat - etnikai konfliktusok megelőzésére tett javaslatok - vitáján jelen volt Pók Attila a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetétől, Mélykúti Ferenc a magyarországi PER részéről, Allen Kassof, a PER elnöke, Livia B. Plaks, a PER ügyvezető elnöke, Larry Watts, a PER bukaresti képviselője, Bárdi Nándor, a budapesti Teleki László Alapítványtól, Spielmann Mihály a marosvásárhelyi Teleki Tékától, Paul Filippi nagyszebeni történész és mások. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 30., Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./

1996. december 10.

Nov. 22-én tartotta közgyűlését az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület /EMKE/ könyvtári szakosztálya Kolozsváron, a Heltai Gáspár Alapítvány székházában. Jelen voltak a nagyobb erdélyi közkönyvtárak képviselői is. A szakosztály elnöke, Kis Jenő - a sepsiszentgyörgyi Megyei Könyvtár igazgatója - beszámolt az eltelt időszakról. Az országban dolgozó mintegy 200 magyar könyvtáros közül 118-an tagjai a szakosztálynak. Eddig négy olvasótábort szerveztek, kettőt Bálványoson, egyet-egyet Torockón és Árkoson. Az Ároson 1993-ban megszervezett tudományos ülésszak anyaga Örökség és feladat címmel 1995-ben megjelent a Veszprém Megyei Könyvtár támogatásával. A budapesti Magyar Könyvtárosok Egyesülete alelnöki szinten kíván foglalkozni a határon túli magyar könyvtárak ügyével, és lehetőség nyílik a Magyarországon elfekvő könyvkészlet felkutatására és az abból való válogatásra. A magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium oly módon kíván segíteni, hogy az általa támogatott könyvekhez egyes határon túli magyar könyvtárak hozzájutnának. A tisztújítás során újra elnökké választották Kis Jenőt, Pillich Katalin lett az alelnök. A volt alelnök, Spielmann Mihály /Marosvásárhely/ egyéb teendői miatt nem vállalta a jelölést. A közgyűlésen megalakult az Erdélyi Magyar Olvasási Egyesület, melynek céljai: a magyar írásbeli kultúra színvonalának emelése, az olvasással, információszerzéssel, írásbeliséggel kapcsolatos modern közléstechnikák terjesztése. Az új egyesület céljai elérése érdekében a jövőben konferenciákat, továbbképzéseket szervez. Az Erdélyi Magyar Olvasási Egyesület elnöke Kovács Katalin kolozsvári tanár, alelnöke Baka Mátyás kézdivásárhelyi tanár lett. /P. Buzogány Árpád: Megalakult az Erdélyi Magyar Olvasási Egyesület. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 10./

1997. június 17.

Bethlen Könyvtár /Nagyenyed/ jún. 6-7-én tudományos rendezvénysorozattal emlékezett a könyvtár létrejöttének 375. évfordulójára. Az erdélyi könyvtárak a tudomány szolgálatában című szimpóziumon Ambrus Hedvig, dr. Deé Nagy Anikó, Spielmann Mihály /Teleki Könyvtár munkatársai/, Olosz Katalin /Marosvásárhely/, Újvári Mária /Kolozsvár, Egyetemi Könyvtár/, Sipos Ibolya /Batthyaneum, Gyulafehérvár/ és Roth András Lajos /Dokumentációs Könyvtár, Székelyudvarhely/ tartott előadást. A részvevők megismerkedtek ezzel a vidékkel, Gyulafehérváron a Batthyaneum kincseivel, értékes könyveivel, majd a székesegyházzal, Alvincen felidézték a történelmet, Marosilyén Bethlen Gábor ma is álló szülőházán koszorút helyeztek el. Visszajövet Ompolyosgyepűn az 1848. okt. 24-én a románok által meggyilkolt, Zalatnáról menekülő 700 ártatlan magyar tömegsírjánál megálltak, az obeliszk előtt, Sárdon, Boroskrakkón, Marosszentimrén a református lelkek nélkül maradt, málladozó templomok előtt, Magyarigenben Bod Péter síremléke előtt, az ezer férőhelyes, de ma már csak hat református lelket befogadó templom előtt és mellette az állandó Bod Péter-kiállítást tekintették meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./

1997. november 1.

Horn Gyula miniszterelnök romániai látogatása nyomán egymás után születtek az állásfoglalások a magyar egyetemről. A Népújság (Marosvásárhely) körkérdésére adott válaszokból idézett a lap. Cs. Gyimesi Éva egyetemi tanár leszögezte: sohasem állította, hogy nincs szükség önálló magyar felsőoktatási intézményre. Számára elfogadhatatlan, hogy legyen magyar egyetem, de nem Kolozsváron. Victor Ciorbea kormányfő "túl gyakran változtatja a véleményét". Andrei Marga, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora körül tömörülő szűk csoportnál a "magyar tagozat bármely változata nagy ellenállásba ütközik." Megakadályozzák a szenátusnak a magyar oktatás kiteljesítésére vonatkozó határozatainak végrehajtását. Cs. Gyimesi Éva újra javasolni fogja az önálló magyar fakultásokat, de először mindezt a rektorral és szűk körével ismerteti, mert nem híve annak, hogy "a nagy magyar nyilvánosság" hamarabb tudja meg, hogyan gondolkodik. - Spielmann Mihály történész szintén Kolozsvárra gondol, de hozzátette, hogy Marosvásárhely is jó hely. Nem áll ki egyetlen város mellett sem. - Tonk Sándor egyetemi előadótanár határozott: a magyar egyetemnek Kolozsváron van a helye. - Ungvári Zrínyi Imre egyetemi adjunktus szerint az RMDSZ-nek tiltakoznia kell Horn Gyulánál, a sajtónál, de nem kell elkeseredni. A román erők azt akarják, hogy a magyar egyetem ne Kolozsváron legyen. Ennek ellenére ebben a városban kell létrehozni az egyetemet, a székelyföldi városokban pedig kihelyezett főiskolákra van szükség. /Lokodi Imre: Egyetem-dilemma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./ Emlékeztető: Cs. Gyimesi Éva 1997. jan. 31-én, a Szabadelvű Kör ülésén kifejtette, hogy szerinte Kolozsváron az önálló magyar egyetem mit jelentene: "egy szabadalmazott, és a bevált modellekkel nem törődő, helyi gyártmányú, barkácsolt torzszülöttet és egyfajta szellemi gettót: bezárkózást a nyelvi-nemzeti sajátosságba". Ehelyett két- vagy akár többnyelvű egyetem szükséges, vallja. /Cs. Gyimesi Éva: Erdélyi tudományegyetem. = Szabadság (Kolozsvár), 1997. febr. 12./

1999. február 23.

Sebestyén Spielmann Mihály mentette meg a Kemény Zsigmond Társaság /Marosvásárhely/ febr. 23-i ülését. A meghívott előadó, Ormos Mára magyarországi történész ugyanis az időjárási viszonyok miatt nem tudott eljönni. Előadása Trianonról szólt volna. Helyette vállalta az előadást Sebestyén Spielmann Mihály. Farkas Ibolya színésznő Reményik Sándor Eredj, ha tudsz című versét szavalta el, majd Jánosházy György költő átadta a társaság által meghirdetett diákpályázat nyerteseinek a díjakat. /Lokodi Imre: Kemény Zsigmond Társaság. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 26./

1999. június 12.

Sebestyén Spielmann Mihály szeretettel búcsúztatta a pénzhiány miatt nyugdíjba küldött Deé Nagy Anikó levéltáros kutatót, a Teleki Téka munkatársát, "Teleki Sámuel fogadott leányát, századokon túli titkárát". A könyvtáralapítóról harminc év alatt összegyűjtött, egybeszerkesztett nagy monográfiája eseményszámba ment, régi kis téka-kötete Telekiről meghozta számára a szakma és a közönség elismerését. Jelenleg is dolgozik, most készülő munkái között van a Bolyaiak magántékája, az enyedi kollégium legkorábbi nyomtatott diáknévsora - többek között. Deé Nagy Anikó kutatott itthon és a levéltárakban, Kolozsvárott, Budapesten, Bécsben. Sebestyén Spielmann Mihály felvázolta, miről is írt Deé Nagy Anikó: Árva Bethlen Kata könyvtáráról, s egy másik Bethlen grófnő, iktári Bethlen Zsuzsánna tékájáról, a 18. századi női könyvgyűjteményekről, összeszedte és kiadásra készítette elő a Téka ex-libriseit, több száz darabot határozott meg, nyomdászjelvényeket keresett ki, katalógust szerkesztett szinte elsőként az országban, a magyar bibliakiadások kérdéskörében hozott érdekesen újat a Teleki- és Bolyai-állományok alapján, írt az erdélyi magán- és közkönyvtárak múltjáról, kutatta az ún. Csíki Székely Krónika nálunk őrzött példányát, az Erdélyi Nyelvmívelő Társaság és Teleki Sámuel viszonyában mélyedt el. - Deé Nagy Anikó az EMKE Monoki István könyvtári díjának nyertese, a filológiai tudományok doktora. Sokszor vele azonosították - több-kevesebb joggal - Marosvásárhelyen a Teleki-könyvtárat. A kutatók őt keresték, a külföldi vendégek az ő magyarázatára voltak kíváncsiak. Oroszlánrésze van abban, hogy a bázeli Teleki Alapítvány, a kancellár leszármazottai által létrehozott szervezet 1992 után fölemelte a porból az amúgy egyre inkább államilag elhanyagolt bibliotékát. /Sebestyén Spielmann Mihály: Hommage á D.N. Anikó. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 12./

1999. június 14.

Nyárádremetén jún. 12-én tartották meg a helybéli általános iskola névadó ünnepségét. Lakó Árpád iskolaigazgató ismertette a névadó, dr. Nyulas Ferenc életét is. A egykori Köszvényremetén született kiváló orvos, vegyész, az első magyar nyelvű vegyészeti könyv írója, kémiai szaknyelvünk egyik megalkotója életét embertársai javának, népe haladása és a tudomány fejlesztése ügyének szentelte. Beszédet mondott Spielmann Mihály történész, a Teleki Dokumentációs Könyvtár vezetője. Leleplezték a helybéli Fancsali Imre által készített emléktáblát és a névtáblát. Az iskola könyvtára - a szovátai Teleki Oktatási Központ jóvoltából - 300 könyvvel, tankönyvvel és folyóirattal is gazdagodott. /Iskolai névadó ünnepség Nyárádremetén. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 14./

1999. szeptember 24.

Az elmúlt ötven évben még csak beszélni sem volt ildomos a határon túli magyarokról, tíz éve beszélni lehet ugyan, ám sokan egyfajta szegény rokonként, sajnálkozva említik a szomszédos országban élő honfitársakat - fejtette ki Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke egy fórumon szept. 22-én a Médiahajón. Elmondta, hogy most végre az anyaország felismeri: egyfajta kitörési lehetőséget rejtenek a határon kívüli egykori magyar területek, ahová érdemes befektetni, üzleti kapcsolatokat teremteni. Duray Miklós a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja tiszteletbeli elnöke elmondta: most az évtizedeken keresztül lerombolt értékek helyreállítása a fő feladat. Spielmann Mihály Marosvásárhelyről úgy vélte: meg kell gyorsítani a polgárosodási folyamatot, új óvodák, kórházak építésére van szükség. Matuska Márton Újvidékről arról szólt, hogy világos program, célkitűzés kell a kint élő magyarok helyzetének erősítéséhez. /A határon túli magyarokról a Médiahajón. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 24./

2000. március 28.

A fiatal báró Kemény János örökölt erdőbirtokainak jelentős részét áldozta fel a romániai magyar irodalom támogatására. 1926-ban megalapította a marosvécsi Helikont. A helikoni munkaközösség a két világháború között a hazai írók legszámottevőbb és legjelentősebb irodalmi csoportosulása volt. Megszűnésekor, 1944 őszén 55-en vallották magukat helikonistáknak. Az Erdélyi Szépmíves Céh kiadóvállalat, akárcsak az Erdélyi Helikon folyóirat a vécsi íróközösség eszmei irányítása alatt működött mindvégig. Ebben a periódusban 166 kötet jelent meg, zömében a helikonisták művei. Ez a szellemi örökség képezi a kibontakozó, modern erdélyi magyar irodalom kincsestárát. A 2000 tavaszán megalakult és bejegyzett Helikon - Kemény János Alapítvány legfontosabb célkitűzései között szerepel: Kemény János és a marosvécsi Helikonba tömörült írók szellemi örökségének megőrzése és széleskörű ismertetése, műveik újrakiadása, könyvtárlétesítés, a jeles évfordulók méltó megünneplése és egy időszaki lap beindítása. Az Alapítvány Emlékparkot szeretne létesíteni az 55 író számára, továbbá Marosvécsen tervezik a Kemény János emlékház létrehozását. Az alapító: Kemény János fia, Kemény Miklós és családja, a kuratórium tiszteletbeli elnöke Sütő András író, tagjai: Bogyó Levente elnök, Nagy Miklós Kund alelnök, Adamovits Sándor titkár, Böjte Lídia, Kilyén Ilka, Lokodi Edit, Marosi Ildikó, Mészáros József, Spielmann Mihály tagok. Az alapítvány segítséget kér a megfelelő anyagi bázist létrehozására. /Megalakult a ,,Helikon - Kemény János Alapítvány". = Nyugati Jelen (Arad), márc. 28./

2000. április 10.

A marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár az elmúlt századok európai könyvkultúrájának egyik leggazdagabb erdélyi gyűjtőhelye. Közel kétszázezer kötetével enciklopédikus tudománytár, bibliofil ritkaságok őrzője. Két nagyobb könyvgyűjtemény, a 40 ezer kötetes Teleki Téka és a 80 ezer könyvet számláló Bolyai Könyvtár képezik az állomány törzsanyagát. Ehhez került utóbb néhány töredékkönyvtár megszüntetett felekezeti iskolákból, egy ferences kolostorból, magángyűjteményekből. A könyvtár hovatartozásáról az elmúlt tíz évben sok vita folyt, tájékoztatott Sebestyén Spielmann Mihály történész, a könyvtár vezetője. 1990-től próbálják a könyvtárat önállósítani. Szeretnék, ha a városhoz tartoznának, ne a megyéhez, a városnak több pénze van, mint a megyének. A megyének más kultúrintézményei is vannak, melyeket igen nehezen tart fenn. - 1974-ben szüntették meg a könyvtár önállóságát, ez akkor egyszerű adminisztratív intézkedés volt. Sebestyén Spielmann Mihály kifejtette: ennek az ügynek az intézése Kelemen Hunor államtitkár dolga lett volna, de ő többszöri rábeszélés után sem volt hajlandó intézkedni, mondván, hogy az ő keze meg van kötve. Az államtitkár nem mer dönteni. A könyvtárban 1964 óta nem volt nagyjavítás. Nagyon rossz állapotban van az épület. A várostól lenne rá pénz. A könyvtárban pillanatnyilag az átlagéletkor 50 év fölött van. Nincsenek fiatal munkatársak. Ebben a könyvtárban őrzik a két Bolyai kéziratait, továbbá ősnyomtatványokat, unikumokat, melyekből a világon csak egy-egy példány létezik. /Huzavona a Teleki Téka körül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./

2000. április 20.

Sebestyén Spielmann Mihály szerint a Teleki Téka ügyének "az elintézése Kelemen Hunor államtitkár dolga lett volna, és ő nem küldött semmilyen utasítást a megyének". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./ Erre reagált Kelemen Hunor államtitkár, mondván, a Teleki Téka leválasztása a megyei könyvtárról nem az ő dolga lett volna. A helyi közigazgatási törvény jelenlegi módosított formája értelmében a megyei és helyi önkormányzatokhoz tartozó intézmények sorsáról a fenntartó dönt. A Teleki Téka esetében a fenntartó a megyei tanács. Kelemen Hunor 1997-ben és 1998-ban több alkalommal is tárgyalt a megye és a város vezetőivel. Míg a városi tanács és személyesen Fodor Imre polgármester az első pillanattól elfogadta a Teleki Téka átvételének fontosságát, a megyei tanács vezetői sohasem lelkesedtek ezért a megoldásért (kivételt képez Virág György alelnök). Kelemen Hunor szerint Sebestyén Spielmann Mihály a közvéleményt félretájékoztatta. Sem a miniszter, sem az államtitkár nem utasíthatja a megyei tanácsot. /Kelemen Hunor: "Döntéseimről lehet és kell beszélni" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./

2000. április 29.

Illyefalván tartották az Irodalmi muzeológusok és könyvtárosok konferenciája című tanácskozást a Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület és a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum szervezésében, mégis a széthordott irodalmi hagyatékok sorsának számbavétele a találóbb elnevezése a rendezvénynek. Első ízben készítettek széles körű leltárt erdélyi szakemberek a hazai magyar írásbeliség képviselőinek, ezen belül pedig különös tekintettel az irodalom művelőinek fennmaradt emlékeiről és azok őrzéséről. Abban megegyeztek, hogy az olykor országhatárokon kívülre szóródott hagyatékot és itthon maradt tárgyi, szellemi értékeket össze kell gyűjteni. Kónya Ádám Háromszék irodalmi emlékeiről tartott előadást, Szabó Zsolt irodalomtörténész kolozsvári, kalotaszegi és dél-erdélyi írói hagyatékokról beszélt, Spielmann Mihály, a Teleki Téka vezetője Marosvásárhely és környéke emlékeit vette számba, Zepeczáner Jenő, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum igazgatója az udvarhelyszéki irodalmi örökséget mutatta be, Hollanda Andrea könyvtáros pedig a sepsiszentgyörgyi megyei könyvtár munkatársai által készített digitális múzeum irodalmi kínálatáról tartott tájékoztatót. Valamennyien szétszóródottnak minősítették az erdélyi irodalmi hagyatékot. /Széthordott irodalmi hagyatékaink. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 29./

2000. május 8.

1944. május 3-án gyűjtötték össze a marosvásárhelyi zsidóságot, majd nem sokkal azután útnak indították őket a haláltáborok felé. Most, máj. 5-én szentelték újra a száz éves zsinagógát, melynek teljes felújítása befejeződött. Az ehhez szükséges pénzt elsősorban a Joint, a zsidók nemzetközi segélyszervezete biztosította, és számtalan adakozó személy, cég, szervezet Romániából, Izraelből, Németországból, Kanadából, Skóciából, Ausztráliából és máshonnan. A hajdani csaknem hatezer lelket számláló, ma 217 tagúra fogyatkozott marosvásárhelyi zsidó közösség megünnepelte ezt a jelentős eseményt. Az újraszentelést Glantz Eliezer bukaresti főrabbi végezte el. Sauber Bernáth, a marosvásárhelyi hitközség elnöke felelevenítette a zsinagóga helyreállításának mozzanatait. Spielmann Mihály történész, a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár vezetője beszélt a marosvásárhelyi és Maros széki egykori zsidóság életéről, szerepéről. A történész elmondta, hogy a romániai zsidó szervezetek föderációjának jelenlevő vezetői megtiltották neki, hogy magyarul is szóljon az egybegyűltekhez, pedig a marosvásárhelyi magyar zsidóság történetéről beszélt. A történész szerint egyes hazai zsidó vezetők múltja sem éppen "szeplőtlen". A Kultúrpalota és a Városháza két budapesti zsidó műépítész: Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján készült. Spielmann Mihály arról is szólt, hogy Izsák Márton szobrász holokauszt-emlékműve 1947 (!) óta várja a vásárhelyi zsidó temetőben, hogy bronzba öntsék és köztéren helyezzék el. De erről ma sincs szó. /Újraszentelték a marosvásárhelyi zsinagógát. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./

2000. szeptember 1.

A Castellum Alapítványt Nagyenyeden hozták létre, tagjai az erdélyi történelmi családok tagjai, leszármazottjai. Negyedévenkénti közgyűlésein a tagság nagyrésze megjelenik. 1999-től az alapítvány székhelye Marosvásárhelyre költözött. A legutóbbi rendes negyedévi közgyűlésre aug. 26-27-én Gernyeszegen került sor. Dr. Csávossy György, a Castellum Alapítvány egyik vezetője elmondta: a találkozók célja a kapcsolattartás, az összetartozás élményének felújítása. "Egyetlen történelmi célunk van: a népszolgálat." Szeptember 22-én a Böjthe Lídia vezette szászrégeni Kemény János Társaság egy plakettet helyez el arra az épületre, amelyben Kemény János bejelentette a Helikon megalakítását, és ezt az eseményt szeretnék közösen megünnepelni. Létrehozták a Helikon-Kemény János Alapítványt, amely felvállalta a helikoni írók munkáinak, a Helikon-köteteknek az újrakiadását, és támogatni kívánják a kortárs erdélyi irodalmat is. Az alapítvány kuratóriumának tiszteletbeli elnöke Sütő András, tagja Adamovits Sándor, akinek életcélja a Helikon népszerűsítése, Böjthe Lídia, Bogyó Levente, aki anyagilag is jelentős mértékben támogatta az alapítványt, továbbá Marosi Ildikó irodalomkutató, Mészáros József, a Bolyai-könyvtár kutatója és Sebestyén Spielmann Mihály történész muzeológus. Kemény Miklós, az egykori Helikon-alapító báró Kemény János fia Magyarországról érkezett, hangsúlyozta: amennyiben visszakapná a család marosvécsi birtokait, azok jövedelmének egy jó részét - akárcsak egykor édesapja - a Helikon céljaira fordítaná. /Boér Károly: Hagyomány és jelenlét. = Brassói Lapok (Brassó), szept. 1./ Az erdélyi történelmi családok évszázadok hosszú során a nemzet érdekében tevékenykedtek, a legreménytelenebb helyzetben is megmaradtak a becsület útján, méltósággal viselve kitelepítéseket, kényszermunkát, megaláztatásokat, börtönt, száműzetést. A legutóbbi találkozón közel százan vettek részt a Teleki, Apor, Bethlen, Haller, Klebelsberg, Korponay, Beczássy, Bogdánffy, Betegh, Csávossy, Kemény, Tisza, Ugron, Ocskay, Lázár, Mikó és még más jelentős családok közül. Báró Apor Csaba, aki Torjáról érkezett, elmondta, hogy családjával együtt kitelepítették a háború után, végül Marosvásárhelyről költözött vissza Torjára 1991-ben. Jelenleg szülőfalujában él és gazdálkodik, hasonnevű fiával együtt. Egyed Ákos professzor elmondta, hogy a fórum elsődleges célja összegyűjteni azt a történelmi osztályt, amelyet ezelőtt ötven esztendővel a társadalom és a nemzet kizárt magából, és amelynek visszafogadására 1989 után jött el a lehetőség. Sajnos ez a visszafogadás nem könnyű feladat, hiszen a tulajdonviszonyok sincsenek még törvényesen tisztázva, és az előítéletek is élnek még, a testi-lelki fájdalmakról nem is beszélve. /Antal Erika: A nemzet zászlóvivői. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 5./ Akik összegyűltek, azokra vonatkozott az 1949-es kitelepítési törvény. 1949. márc. 3-án még mintegy 3000 családot lakoltattak ki kastélyaikból, kúriáikból vagy udvarházaikból. A Castellum Alapítvány adatai szerint 1949-ben 50 ezer hektár mezőgazdasági területet, 15 ezer hektár erdőt és 1500 kastélyt, udvarházat vettek el az erdélyi nemességtől.Mára már vagy négyszázan vannak, de csak minden második családnak van köze a Castellum Alapítványhoz. "Alapítványunk az erdélyi történelmi családok tagjainak egyesülete." "Fő célunk e társadalmi rétegben levő értékek felszínre és mozgásba hozása, szellemi kincsek megőrzése, gondozása, gazdasági ingatlanjaink törvényes keretek közti visszaszerzése, és azok saját és közösségünk hasznába állítása." - olvasható az alapítvány ismertetőjében. 1998-ban jegyezték be a Castellum Alapítványt, átvéve az 1992-ben alakult Etnos Alapítvány kereteit. Az alapítvány kuratóriumának elnöke id. Apor Csaba, az ügyvezető bizottság elnöke Csávossy György. A kastélyok, udvarházak sorsára vonatkozó jogszabály nem jelent meg. A 112-es törvény alapján vissza lehet ezeket igényelni, ha nincsenek műemléknek nyilvánítva. Legalább az erkölcsi rehabilitációt megérdemelné e kisemmizett, meghurcolt társadalmi réteg. /Cseke S. Tibor: Mára csak a hírnevükkel maradtak...Az erdélyi történelmi családok találkozója. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 12./

2000. október 9.

A marosvásárhelyi magyarság a Postaréten, a Székely Vértanúk Emlékművénél gyűlt egybe, hogy felidézze a szabadságharc aradi és marosvásárhelyi áldozatainak emlékét. Fodor Imre emlékeztetett, hogy idén, március 15-én összefogásra ösztönözte a város magyarságát, de sajnos az összefogás nem hozta meg a várt eredményt, azt, hogy továbbra is magyar vezetője legyen a városnak. Az aradi vértanúk emlékét Sebestyén-Spielmann Mihály idézte fel. /(Máthé Éva): /A szabadságharc hőseire emlékeztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

2001. február 28.

A romániai magyarság történelméről, kultúrájáról és gondjairól tartanak előadásokat Csíksomlyón az Erdélyi Interkulturális Akadémia hallgatói számára. Az ország több részéről mintegy 20, többségében román anyanyelvű egyetemi hallgató érkezett febr. 23-án a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házba, ahol a marosvásárhelyi Pro Európa Liga és a németországi Heinrich Böll Alapítvány támogatásával szervezett akadémián vesznek részt. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem előadói, valamint helyi közéleti személyiségek tartanak előadásokat. Az erdélyi magyarság történelméről Egyed Ákos és Spielmann Mihály; a magyarság demográfiai fejlődéséről Veres Valér; a hazai magyar közösség 1989 utáni szerveződési formáiról Ráduly Róbert Kálmán; a magyar filozófiáról pedig Ungváry Zrínyi Imre tartott előadást. A program immár három éve működik, és visszajelzéseik alapján a román diákok többségében pozitív irányba változik az etnikai kisebbségek megítélése. /Szüszer-Nagy Róbert: Interkulturális Szeminárium Csíksomlyón. Magyarokról tanulnak a román egyetemisták. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 28./

2001. március 12.

Szerzőavatás volt márc. 9-én Marosvásárhelyen, a Bernády Házban. Buksa Éva-Mária tanárnő könyvének címe: Történelmi színjátékok, históriák /Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely/. A könyvet Sebestyén Spielmann Mihály történész mutatta be: Buksa Éva-Mária ahhoz az erdélyi magyar tollforgató csapathoz, vonulathoz tartozik, aki nem engedte a történetiség szellemét elröppenni. A hagyományban gyökerező középkori gyakorlathoz nyúlt vissza: a tandrámához. "Történelmi színjátékai, históriás játékai többet mondanak el az erdélyi szellemi és lepergett századokról ebben a népszerű, jól követhető párbeszédes-játékos- színpadi formában, mint harminc feszített iramú tudós értekezés, kötelező bevezetés az irodalom élvezetébe, tantervileg előírt tárgyóra." A könyv hét dramatikus írást ölel fel. Lektorálta: Sebestyén Mihály, Peris Teréz, Tóth István és Weszely Tibor. - Az örökség átadása nemzedékről nemzedékre kötelező. /Lokodi Imre: Buksa Éva-Mária könyve. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 12./

2001. május 1.

Spielmann Mihály történész, a marosvásárhelyi Teleki Téka vezetője bemutatta a könyvtárat. A könyvtáralapító gróf Teleki Sámuel 1796-ra elkészítette, sőt ki is nyomtattatta az első katalógust. Ezt 1819-ig még további három követte, amelyekben tematikusan csoportosította a könyveket, és folyamatosan besorolta az új szerzeményeket is. Egy ötödik kötet is megszületett, de kéziratként hevert a kolozsvári levéltárban addig, amíg a Teleki Sámuelről szóló doktori disszertációját író Deé Nagy Anikó fel nem fedezte. A könyvtár 1948-ig maradt a Teleki család tulajdonában. 1948-ban államosították, ekkor a város kezelésébe került. 1954-ben költöztették ide a Református Kollégium tanári könyvtárát, amely Bolyai Gyűjtemény néven vált ismertté. Ez egy 80 ezer kötetes hagyaték, amely a Bolyai-kéziratokat is tartalmazta. A kettőt 1960-ban egyesítették Teleki-Bolyai Könyvtár néven. 1974-ben Teleki-Bolyai Állomány néven a Maros Megyei Könyvtár egyik részlege lett a könyvtár. Az 1974-ben hozott, a kultúrjavak állami kezelésbe való utalását kimondó törvénnyel a levéltári anyagok, valamint a kéziratos könyvek egy része a megyei levéltár birtokába került át. Spielmann reméli, egyszer majd visszakerülnek a könyvtárba. Az állomány jelenleg 210 ezer kötetből áll, ennek kb. 70 százaléka 1800 előtti kiadás, köztük 66 ősnyomtatvány. 1973-ban a bukaresti Nemzeti Múzeum szervezésekor felsőbb utasításra számos ritka példányt - könyveket, kéziratokat - kölcsönkértek a könyvtárból, ezeket a mai napig nem kapták vissza. Egy Bolyai János-kéziratról, egy, a legkorábbiak közé sorolt brassói orvosi nyomtatványról és egyebekről van szó. - Évente körülbelül ezer olvasó fordul meg itt, ennek egynegyede tudományos kutató, a többiek egyetemi és középiskolai diákok, nyugdíjasok. - Hamarosan megjelentetik a könyvtár 14. századi nyomtatványainak katalógusát, amelyből háromezernyit őriznek a Tékában. Készülőben van a 17. századiaké is, amely kb. hatezer címet fog tartalmazni. /Szentgyörgyi László: Gondolatok a könyvtárról. Beszélgetés Spielmann Mihály történésszel, a Teleki Téka vezetőjével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 1./

2001. június 4.

6000 marosvásárhelyi és 6 millió európai elhurcolt zsidóra emlékeztek jún. 3-án a helyi zsidó közösség tagjai a zsinagógában. Az 1944 tavaszán történtekre visszatekintve Spielmann Mihály elmondta, hogy a megemlékezés szükséges, hiszen éppen a napokban avattak Antonescu-szobrot Bukarestben és hőst próbálnak formálni olyanokból, akik hóhérok voltak. Spielmann Mihály véleménye szerint szégyen, hogy míg Marosvásárhelyen van Antonescuról elnevezett bulevárd, addig a mártírhalált halt Salamon Ernőről még egy utcácskát sem neveztek el. Kifejtette, hogy a zsidógyűlölet reneszánszát éli, ami azt jelentheti, hogy a múlt szörnyei feléledhetnek, ahelyett, hogy végre létrejönne, a - sosem volt, de kívánatos - toleráns Európa. Az egy éve felújított zsinagóga közössége arról is döntött, hogy az udvaron felállítják Izsák Mártonnak az elhurcoltakra emlékeztető szobrát. /Feléledhetnek a múlt szörnyei? Megemlékezés a zsidó deportáltakról. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 4./

2001. június 12.

Egy hónappal ezelőtt a Budapesten megjelenő Élet és Irodalom című hetilap Egy hadvezér bosszút áll címmel terjedelmes írást közölt. Szerzője, Fischer István (Németországban élő tévérendező) annak a többezres ogyesszai zsidó közösségnek állított emléket, amelyet Ion Antonescu marsall parancsára mészároltak le 1941 októberének végén. A Marosvásárhelyi Izraelita Hitközség tavasszal minden évben megemlékezik a holokauszt helyi áldozatairól. - Jelenleg 171 tagja van a városi hitközségnek, 1941-ben még 5400-an voltak. A hitközség felkérésére Spielmann Mihály történész mondott beszédet az emlékezésen. A dán külügyminisztérium meghívására a Pro Europa Liga által szervezett Erdélyi Interkulturális Akadémia /végzős egyetemi hallgatók, illetve fiatal kutatók, politikusok/ utaztak Dániába, Spielmann Mihály volt a kísérő tanáruk. /Máthé Éva: Marosvásárhelyen a holokauszt áldozataira emlékeztek. A dán király példája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

2001. szeptember 11.

Szept. 16-án, Koronkán a helyi általános iskola felveszi a Toldalaghy Mihály nevet. Ez alkalommal a tanévkezdésre felújított iskola falán emléktáblát helyeznek el. Meghívottként részt vesz Sebestyén Spielmann Mihály történész és Mészáros József tanár, akik a Toldalaghy családról, illetve a falu történetéről tartanak előadást. /Névadó ünnepség Koronkán. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 11./

2001. szeptember 17.

Szept. 16-tól Tholdalagi Mihály nevét viseli a Koronkai Általános Iskola. Spielmann Mihály történész hangoztatta: az a miénk, aminek nevet adunk, folyók, falvak, a gyermekeink. A faluban volt a Tholdalagi család fészke, ahol olyan jelentős könyvtárat gyűjtöttek össze, amelyet egykoron még Vásárhelyről is látogattak, emlékeztetett Mészáros József író. Spielmann Mihály történész ismertette Tholdalagi Mihály életét, aki mint diplomata, katona és történész "kitűnő helyet érdemel szebb múltunk nagy emberei között". Spielmann az alkalomra készített füzetben írt tanulmányt az 1600-as évek Erdélyének legkiválóbb erdélyi diplomatájáról. Felavatták az iskola bejáratánál elhelyezett domborművet, Gyarmathy János képzőművész alkotását. /(bodolai): A múlttal a jövőért. Névadó ünnepség Koronkán. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 17./

2001. szeptember 18.

Az erdélyi magyar szerzetesrendeket 1949-ben oszlatta fel a hatalom. A mikházi ferences szerzeteseket kényszerlakhelyre, Esztelnekre vitték. Spielmann Mihály, a Teleki Téka kutató főkönyvtárosa elmesélte, mi lett a mikházi rendház értékes könyvtárának sorsa. A marosvásárhelyi Teleki Könyvtár leltárkönyve tanúsága szerint 1952. január 31-én bejegyezték a Mikházáról átszállított könyvállomány. A leltárkönyvben 1292 kötetről van szó, de ez valamivel több könyvet is jelent, mert a többkötetes munkák is ide kerültek. A mikházi zárda könyvtárából elszállított nyomtatványok külön állományként vannak nyilvántartva. A könyvanyag legnagyobb része XVI- XVII. századi nyomtatvány, frissebb kiadványokból kevés van a Telekiben, valószínűleg a megyei könyvtárban tartják nyilván azokat. A könyvállomány feldolgozásra került, ezek a könyvtár nemrég megjelent XVI. századi nyomtatványainak katalógusában vannak, minden alkalommal feltüntetve a tulajdonos is. Szinte kizárólag latin nyelvű könyvállományról van szó, egy-két szerb, egy-két görög nyelvű nyomtatvány is előfordult, de vannak magyar nyelvű könyvek is, elsősorban Pázmány Péter munkái, Kájoni János által összeállított énekeskönyv. A csíksomlyói nyomtatványok Mikházára is lekerültek, a dévai ferences kolostorból, Gyulafehérvárról, de még a bákói ferences klastromból is jutott el a mikházi kolostor könyvtárába nyomtatvány, mert tudjuk, hogy nem csak csíksomlyói, hanem a mikházi ferencesek is felvállalták a csángóföldi magyarság lelki-gondozását. - Nem lehet tudni, mi történt a kéziratos könyvekkel. Ezek 1947-48-ban elkerültek a kolostorból, amikor az összes erdélyi ferences rendházakban a nagy értékeket elrejtették a szerzetesrend várható feloszlatása előtt. Ezek a könyvek Székelyudvarhelyre kerültek, a ferences kolostorba, onnan kerültek elő a nyolcvanas évek derekán, vagy Csíkszeredában találhatók. /(lokodi): Hová lett a mikházi ferencesek könyvtára? =Népújság (Marosvásárhely), szept. 18./

2001. szeptember 19.

Megjelent a Catalogus librorum sedecimo saeculo impressorum Bibliothecae Teleki-Bolyai Novum Forum Siculorum. A marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár 16. századi nyomtatványainak katalógusa /Lyra Kiadó, Marosvásárhely/. A kötetről felelős szerkesztője, Sebestyén Spielmann Mihály, a Teleki Téka kutató főkönyvtárosa elmondta, hogy több évtizedes munka eredménye a kétkötetes könyv. A Teleki Téka egykori főkönyvtárosa, dr. Th. Balázs Lajos még a hetvenes évek derekán kezdte el a Téka kincseinek felderítését és cédulázását. Hagyományos módszerekkel, ceruzával írt jegyzetei háromezer lapot tettek ki. Ezeket számítógépbe táplálták. Ott tárolták 2500 könyv - önálló cím - és több mint 2700, a 16. században nyomtatott kötet adatait. A kötetek tekintélyes hányada a peregrinusok révén került Erdélybe, és végül Marosvásárhelyre, a Teleki Téka, az egykori Református Kollégium tanári könyvtárának polcaira. A könyveket olvasták, tanítottak belőle, vitatkoztak felette. Ezt jelzik a változatos tulajdonosi bejegyzések. Több mint négyezer személy és intézmény (értelmiségiek, papok, deákok, orvosok, tanárok, írók, humanisták, kolostorok, iskolák, kastélyok) neve fordul elő az éklapokon, a címlapra, a hátsó levelekre örökítve. A Tékában most folyamatban van a könyvtár 17. századi kiadványainak feltérképezése és katalógusba foglalása, majd azt követi a 18. század. /Antal Erika: Készül a következő katalógus. A Teleki Téka kincsei két kötetben. = Krónika (Kolozsvár), szept. 19./

2001. október 1.

Szept. 29-én megnyílt a Rákóczi- vándorkiállítás Marosvásárhelyen, a Teleki Tékában. Pál-Antal Sándor és Sebestyén-Spielmann Mihály tartott előadást. /B.D.: Oltalmazónk és kővárunk: Rákóczi. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 1./

2001. november 2.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) orvosi szakosztálya és az EME marosvásárhelyi fiókegyesülete a Magyar Tudomány Napja alkalmából november 6-án tudományos értekezletet tart Marosvásárhelyen, a Deus Providebit Tanulmányi Ház előadótermében. Az érdeklődők dr. Szabó Miklós, dr. Ábrám Zoltán, Balás Árpád és Spielmann Mihály értekezését hallgathatják meg. /Megemlékezés a Magyar Tudomány Napjáról. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 2./

2001. december 10.

Dec. 8-án a bázeli-marosvásárhelyi székhelyű Teleki Alapítvány megnyitotta a Teleki-évet, ugyanis 2001-2002 a Teleki Téka megnyitásának 200. évfordulóját jelenti. A Teleki-esztendő megnyitóbeszédét Sebestyén Spielmann Mihály, a Téka kutató főkönyvtárosa tartotta. A Teleki-év folyamán kiállításokat rendeznek, tudományos ülésszakokat szerveznek, fogadják a Telekieket szerte a világból, kötetet adnak ki. Az Ars typographica című kiállítás a nyomdászat művészetét, a szép könyv művészetét mutatja be a kezdetektől a 19. századig, melyhez példákat a Teleki-gyűjteményből válogattak. Az 1445 és 1500 között nyomtatásban megjelent ősnyomtatványok közül 52 címet sikerült a könyvtáralapítónak megszereznie. Látható Lucas Cranach rajzaival díszített címlap, Albrecht Dürer által készített arckép. A megyei tanács 2002-ben megkezdi a Teleki Téka épületének és kapujának felújítását. /Lokodi Imre: Megnyitották a Teleki-évet. Ars typographica. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 10./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-106




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998