udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 24 találat lapozás: 1-24
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Selinger Sándor

1990. október 28.

Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság okt. 27-28-án Gyergyószentmiklóson tartotta II. országos választmányi ülését. Dr. Selinger Sándor országos elnök tartotta a beszámolót, majd Balázs Márton alelnök következett. A szervezési kérdésekről Hoch Sándor titkár beszélt. A gyergyószentmiklósi fiók eddigi tevékenységét Minier Gábor ismertette. A második napon Gyergyószárhegyen tanácskoztak. /Cs. Szabó József: Országos rendezvény Gyergyószentmiklóson. = Gyergyó (Gyergyószentmiklós), dec. 22., 5. sz./

1993. október 8.

A Nyári Bolyai Akadémiáról már több beszámoló, értékelés napvilágot látott. Dr. Selinger Sándor, az EMT /Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság/ elnöke az EMT által szervezett továbbképzésekről adott képet. Először 1991-ben Kovásznán rendeztek továbbképzést, majd 1992-ben. Az idei alkalommal túlszervezés is volt, továbbá az összehangolás sem sikerült minden alkalommal. Sok kiváló tanár segített, akiknek köszönhető az eredményes továbbképzés. /Dr. Selinger Sándor, az EMT elnöke: A szinkronizmus hiánya. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./

1997. február 18.

A Kolozsvári Magyar Diákszövetség /KMDSZ/ kezdeményezésére febr. 19-én kerekasztal-megbeszélést folytattak az önálló magyar egyetemről. A vitán megjelent Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és Takács Csaba ügyvezető alelnök is. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke - mivel a vita idején külföldön volt - levélben állt ki az önálló magyar egyetem mellett, kifejtve, hogy azelőtt a hatalom tiltotta be az egyetemet, most pedig belülről akadályozzák az újraindítását. A tiszteletbeli elnök javasolta a felsőoktatás ügyében egy reprezentatív összmagyar erdélyi találkozó összehívását, továbbá "egyetemes magyar összefogással" gyűjtés indítását az önálló egyetem megteremtésére. Balázs Sándor professzor történelmi analógiáról beszélt: 1945-ben azért hozták létre a Bolyai Egyetemet, hogy a párizsi békeszerződés előtt gesztust tegyenek, majd a békeszerződés aláírása után, bizonyos idő elteltével, megszüntessék. Most az euroatlanti beilleszkedés a cél, tehát figyelmet kell fordítani a jogi garanciákra. Juhász Tamás teológiai tanár a Protestáns Teológiai Intézet tapasztalatára hivatkozott: a kezdeti szerény eszközökkel is fel lehet nőni a kor színvonalára. Selinger Sándor a budapesti Gábor Dénes Műszaki Egyetem távoktatási hálózatát ismertette: öt erdélyi városban van központjuk. Ezek eredményes működése bizonyítja, hogy a Bolyai mellett más intézmény is elképzelhető. Kötő József az RMDSZ programjára hivatkozott, amely határozottan kiáll az óvodától a főiskoláig terjedő anyanyelvi oktatási rendszer mellett. Kötő József alelnök hangsúlyozta, hogy az RMDSZ programjában szerepel a Bolyai Egyetem. Dobai István jogász az állam felelősségét emelte ki, az állampolgári jogegyenlőség alapjára kell hivatkozni az egyetem esetében. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke rossz szájízzel követte az elmúlt hetek vitáját, nem gondolta volna, hogy egyesek vitatni fogják az önálló magyar egyetem szükségességét. Első lépés lenne a tiltások felszámolása, ilyen tiltás például az, hogy a felsőoktatásban csak csoportok és tagozatok lehetnek magyar nyelven. A koalíciós partnerek az önálló magyar egyetemet lépcsőzetesen tudják elképzelni. Kolumbán József egyetemi tanár közbeiktatott lépésként a magyar nyelvű tanszékek létrehozását tartotta szükségesnek, mert a román tanszékvezetők nem törődnek a magyar csoportokkal. A magyar tagozatok léte sem jelent garanciát, hiszen a színvonalas magyar nyelvű matematika tagozat beszüntetésére is történt már kísérlet, mondta Szeghő Katalin. Molnos Lajos arra figyelmeztetett, hogy a magyar tagozatok létrehozása kijátszható az önálló magyar egyetem ellen. A teremben jelen voltak a Bolyai Egyetem visszaállítását szakmai okokkal megkérdőjelezők képviselői is, de nem szólaltak fel.

1999. szeptember 9.

Szept. 8-án Csíkszeredában a megyeházán dr. Selinger Sándor egyetemi tanár, a Gábor Dénes Alapítvány elnöke, a Gábor Dénes Főiskola Erdélyi Konzultációs Központjának igazgatója, valamint csíkszeredai informatikus szakemberek találkoztak. A megbeszélés témája a Gábor Dénes Főiskola kihelyezett tagozatának Csíkszeredába való telepítése volt. A megbeszélés utáni sajtótájékoztatón dr. Selinger Sándor elmondta, hogy Erdélyben hat éve működik a Gábor Dénes Főiskola, jelenleg hat városban 500 hallgatója van, akik a diplomadolgozatuk megvédése után informatikus mérnöki oklevelet kapnak. A főiskolát az Európai Unióban már akkreditálták. Romániában is megtörtént az akkreditálása, most zajlik az ekvivalizációs folyamat. Csíkszeredában a programvezető Kovács Csaba lesz, aki elmondta, hogy még nem véglegesítették a főiskolai tagozat működésének színhelyét, azonban a Pro Agricultura Hargitae Alapítvány máris nagyon kedvező ajánlatott tett. A főiskolára felvételi nélkül juthatnak be a hallgatók, akiknek azonban egy félévre 300 dollárnak megfelelő tandíjat kell fizetniük. /Főiskolai tagozat Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 9./

1999. december 7.

A múlt hét végén tartották Kolozsváron a Gábor Dénes Főiskola második végzős nemzedékének diplomakiosztó ünnepségét. Ez főiskola a magyar nyelvű műszaki informatikus képzés romániai meghonosítója. Dr. Selinger Sándor, a Gábor Dénes Főiskola Erdélyi Konzultációs Központjának igazgatója, a Gábor Dénes Alapítvány elnöke a diploma honosításáról tájékoztatott: a végzettek további vizsga nélkül üzemmérnöki diplomát kapnak, és ezt a bukaresti automatizálási és számítástechnikai kar adja ki. Ebben az áll, hogy informatikus mérnök. A négyéves főiskolát almérnökként fogadják el. Nyolc különbözeti vizsgával okleveles mérnöki végzettségként ismerik el a Gábor Dénes Főiskola által kiadott diplomát. 1998-ban 27, idén 40 végzősük volt. - A Gábor Dénes Főiskola összesen, Kassától Újvidékig, húszezer hallgatóval rendelkezik. Erdélyben Kolozsváron, Nagyváradon, Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Szatmárnémetiben és Csíkszeredában összesen 550 hallgatójuk van. - A tavaly végzettek 95%-a a szakmában helyezkedett el. Van olyan is, aki már különböző főiskolákon oktat. Jelenleg 95 végzős hallgatójuk van. A főiskolán idén a tananyagrendszer 30%-ban megújult, gyakorlatilag tehát három év alatt teljesen kicserélődik, ez az informatikában normális. /Ördög I. Béla: Magyar nyelvű informatikai távoktatás romániai elismerése. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./

1999. december 22.

Kolozsváron ünnepség keretében második alkalommal vehették át diplomáikat a Gábor Dénes Főiskola végzős diákjai. Dr. Selinger Sándor, a Gábor Dénes Főiskola erdélyi konzultációs igazgatója elmondta, hogy idén beindult a csíkszeredai tagozat is, tehát Erdélyben a GDF-nak hét tagozata van, 550 hallgatóval és 120 oktatóval. Nagy eredménynek számít, hogy a megszerzett oklevelet a Nemzetnevelési Minisztérium elismeri. Különbözeti vizsgák nélkül üzemmérnöki diplomát kapnak a hallgatók, melyet a bukaresti számítástechnikai kar ad ki, informatikus mérnök megnevezéssel. További nyolc román nyelven letett különbözeti vizsgával okleveles mérnöki végzettségként ismerik el a GDF által kiadott diplomát. /Csomafáy Ferenc: Átvették a diplomákat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./

2000. január 13.

Múlt év decemberében vehették át oklevelüket Kolozsváron a Gábor Dénes Főiskola erdélyi tagozatain végzett hallgatók. Dr. Selinger Sándor, a kolozsvári konzultációs központ igazgatója tájékoztatójában kifejtette, hogy a Gábor Dénes Főiskola Erdélyi Konzultációs Központját és annak hét tagozatát működtető Gábor Dénes Alapítvány alapvető célja és feladata az erdélyi magyar nyelvű távoktatásos rendszerű informatikusmérnök-képzés. Az alapítvány az 1994-1995-ös tanévben kezdte el tevékenységét, megteremtve ezzel a lehetőséget arra, hogy hét erdélyi városban, így Kolozsváron, Nagyváradon, Szatmárnémetiben, Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön versenyképes és keresett szakmát adjon az érdeklődők kezébe. Az 1999-2000-es tanévben 550 hallgató iratkozott be a főiskolára. Az elmúlt két évben 67 informatikus mérnök végzett, 1998-ban 27-en, míg 1999-ben a júniusi és októberi záróvizsgán már 40 hallgató védte meg sikeresen a diplomamunkáját. A végzősök 4-5 kivétellel Erdélyben helyezkedtek el. A Gábor Dénes Főiskola informatikusmérnök-oklevelét a román Nevelésügyi Minisztérium vizsga nélkül almérnöki diplomának ismeri el. Amennyiben a hallgatók leteszik az igényelt nyolc különbözeti vizsgát, akkor tanulmányaikat okleveles mérnöki végzettségnek tekintik. A marosvásárhelyi tagozat az 1995-1996-os tanévben kezdte meg az oktatást, egy évvel a kolozsvári, nagyváradi, székelyudvarhelyi és sepsiszentgyörgyi tagozatok beindulása után. A tanárok egyetemi oktatók, tudományos kutatók, az információtechnológia, valamint az alap- és gazdasági tárgyak elismert szakemberei. - Az oktatás költségtérítéses. Az évi tandíj 800 dollár. /Informatikus mérnököket képez a Gábor Dénes. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 13./

2000. június 19.

Gábor Dénes Nobel-díjas fizikus születésének 100. évfordulója alkalmából, a Gábor Dénes Alapítvány rendezésében, június 17-én emlékülést tartottak Kolozsváron. Az előadók között volt dr. Nagy László (a Babes-Bolyai Tudományegyetem fizika karának dékán-helyettese) dr. Selinger Sándor, a Gábor Dénes Alapítvány elnöke és dr. Kovács Zoltán (BBTE, Fizika kar. Az előadások után Gábor Dénes azonos nevű névrokona, a Művelődés folyóirat főszerkesztő-helyettese, felelevenítette személyes élményeit, amelyet a világhírű tudóssal folytatott levelezésének köszönhet. /Ördög I. Béla: Gábor Dénes emlékülés Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./

2000. július 1.

A Gábor Dénes Főiskola (GDF) 1992-ben kormányhatározattal jött létre Magyarországon, elsősorban távoktatás céljából. 1994 őszétől beindult a GDF kolozsvári konzultációs központja, amelyet a nagyváradi, székelyudvarhelyi, sepsiszentgyörgyi, majd 1995-ben a marosvásárhelyi, 1997-ben a szatmárnémeti, 1999-ben pedig a csíkszeredai központ létrehozása követett. Hét végén - pénteken és szombaton - folynak a konzultációk. Dr. Selinger Sándor, a GDF erdélyi konzultációs központjának igazgatója elmondta, a sok olyan tantárgyuk is van, amelyeket a romániai állami műszaki oktatási intézményekben nem tanítanak. A GDF budapesti központja által kibocsátott oklevelet 1999 novembere óta a román Oktatásügyi Minisztérium minden különbözeti vizsga nélkül almérnöki diplomaként ismeri el, nyolc különbözeti vizsga letétele pedig mérnöki minősítésre jogosít. A kolozsvári központ által nyilvántartott hallgatók száma megközelíti az ezret, a konzulens órákat is látogató hallgatók száma körülbelül 550. Eddig 68 hallgató szerzett oklevelet, 95 százalékuk a szakmában dolgozik, a fennmaradó öt százalék Magyarországra vagy Németországba távozott, a Nyugat kezdi elszívni végzőseinket, mert nagy informatikushiány van - mondotta Selinger Sándor. Erdélyben eddig csak számítástechnika-alkalmazási szak működött, ősztől gazdasági informatika szak is indul, amennyiben lesznek megfelelő számban jelentkezők. /Salamon Márton-László: Hatéves a Gábor Dénes Főiskola kolozsvári központja. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./

2000. október 9.

A nyugati és közép-európai egyetemstratégiáknak szentelte szeptemberi számát a Korunk (Kolozsvár). "Ha az a célunk, hogy - tudásban és műveltségben - ott tartsunk, ahol mások tartanak, ha hozzájuk hasonlóan kívánunk foglalkozni jövőnk tervezésével, akkor számolnunk kell azzal, ahogyan ők a jelenleg működtetett - általunk áhított - eszközök birtokában elégedetlenek és nyugtalanok" - írta Horváth Andor a lapszám bevezetőjében. Ezekről az elégedetlenségekről, nyugtalanságról írnak a folyóiratban Jacques Derrida, Claude Karnoouh, Sorin Antohi, Szabó Mátyás, Selinger Sándor és mások. A lapszámban olvasható még Füzi László Németh Lászlóról írott esszéje, illetve Stefan Borbély és Kallós Miklós elemzései a holokausztról és következményeiről. /Egyetemstratégiák, egyetemkritikák. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

2000. november 11.

Az ötvenöt éves dr. Selinger Sándor, a Gábor Dénes Műszaki Főiskola igazgatója, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság alapítója, első elnöke huszonöt éve a számítástechnika területén dolgozik. 1994-ben beindították Erdélyben a magyarországi Gábor Dénes Műszaki Főiskola távoktatásos informatikusképzését. A magyar oktatók először idegenkedtek a távoktatástól. Jelenleg hét erdélyi városban folyik a főiskola távoktatása. A hallgató lakóhelyén megkapja a csomagot /tankönyvet, CD-lemezeket/. A tankönyvekkel szakkönyvekhez jutnak a hallgatók. /Bakk Miklós: Beszélgetés dr. Selinger Sándorral, a Gábor Dénes Műszaki Főiskola igazgatójával. = Krónika (Kolozsvár), nov. 11./

2000. november 13.

Kolozsváron nov. 11-én a Gábor Dénes Főiskola erdélyi konzultációs központjában ünnepélyesen átnyújtották a főiskola idén végzett 42 hallgatójának a magyar címerrel ellátott mérnöki okleveleket. Dr. Zárda Sarolta főigazgató hangsúlyozta, kimutatások szerint a mai világban átlagban háromszor kell valakinek szakmát váltania, a gyors információáramlás és a váltakozó társadalmi igények miatt. A főigazgató szerint a magyarországi magánfőiskolák, államilag elismert felsőoktatási intézmények rendszere merőben különbözik a romániai rendszertől, mivel ugyanazok a jogok és megszorítások érvényesek a magán tanintézmények számára, akár az állami egyetemekre. - A magyar akkreditációs bizottság szigorúan ellenőrzi a felsőoktatási intézményeket, így az első három, hivatalosan is elismert magán felsőfokú tanintézmény megalapítására 1992-ben került sor; azóta is csupán további két intézményt akkreditáltak, és a jövő hónapra várható három újabb egyetem elismerése. Dr. Kötő József oktatásügyi államtitkár kiemelte, Erdély hagyományosan tudásközpontú társadalmában az oklevélkiosztó ünnepség egyet jelent a hely szellemének megünneplésével. Az államtitkár szerint a Gábor Dénes Főiskola erdélyi konzultációs központja csírája az erdélyi magyar műszaki képzésnek, ami - a hamarosan létrehozandó magyar magánegyetemmel együttműködve - egyetemi szintű oktatást eredményezhet. Dr. Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány elnöke kijelentette, a megálmodott magyar magánegyetem partnere akar lenni minden olyan kezdeményezésnek, amely az erdélyi, magyar nyelvű felsőoktatás terén már létezik, és reményét fejezte ki, hogy a főiskola jelen levő végzősei majdan a magánegyetemen folytatják tanulmányaikat, pályájukat. Dr. Selinger Sándort a főiskola idén szeptemberben "az erdélyi hálózat megszervezéséért, magas színvonalú szakmai munkájáért" nívódíjával tüntette ki. /Salamon Márton László: Kiosztották a Gábor Dénes Főiskola végzőseinek okleveleit. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./

2001. április 27.

Ápr. 26-án Magyarország kolozsvári főkonzulátusán dr. Selinger Sándornak ünnepélyes keretek között átadták a Gábor Dénes Műszaki Informatikai Főiskola Távoktatási Alapítvány Gábor Dénes Emlékérmét és oklevelét. A díjazottat Alföldi László főkonzul köszöntötte, aki beszédében kiemelte a magyar kormány által 8 évvel ezelőtt megalakított Gábor Dénes Műszaki Főiskola eddigi kiváló szakmai teljesítményét. Dr. Selinger Sándor, az oktatási intézmény igazgatója elmondotta: a magyar fiatalok számára igen fontos intézményt sikerült teremteni, ahol 510 erdélyi fiatal tanul, és ahonnan eddig 110 informatikus mérnök kapott diplomát, amit a román oktatási minisztérium is elismer. A végzett mérnökök 95 százaléka szülőföldjén maradt. A Kolozsvári Műszaki Egyetemen további 8 vizsgával okleveles informatikus mérnöki diplomát kaphatnak a műszaki főiskola végzettjei. A távoktatási rendszerben működő főiskolának 7 erdélyi városban vannak tagozatai, ahol összesen 149 oktatót foglalkoztatnak. /Makkay József: Gábor Dénes Emlékérem dr. Selinger Sándornak. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./

2001. május 7.

Máj. 5-én szekcióülésekkel folytatódott Kolozsváron a III. Civil Fórum, az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány által a hazai magyar nemkormányzati szervek számára rendezett seregszemle. A gazdasági szekció keretében az érdeklődők nagy száma azt mutatta: a gazdaság "kinőtte" a szekciót, ezért lehetséges, hogy jövőre több témára bontják. Az önkéntességtől a szakmaiság felé a tapasztalaton keresztül vezet az út, amelyen az ifjúsági szervezeteknek haladniuk kell - derült ki az ifjúsági szekció ülésén. A környezetvédelmi szekció résztvevői hangsúlyozták: a sajtónak jelentős szerep jut munkájukban. A műemlékvédelmi szekció előadásai a történelmi városok megőrzéséről értekeztek. A művelődési szekció a romániai magyar művelődési élet sokrétűségére mutatott rá. Barabás T. János, a bukaresti magyar nagykövetség sajtó és kulturális attaséja előadásában kifejtette: Romániában jelenleg ötezer civil szervezet működik, amelyeknek egynegyede magyar. Ezek többsége hagyományőrző, kulturális jellegű, kevés a gazdasági. Cs. Gyimesi Éva előadásában a globalizáció kihívásaira mutatott rá, Szilágyi Pál pedig a hazai magyar egyetemi oktatás helyzetéről beszélt. Dr. Selinger Sándor szerint az oktatásnak arra kell törekednie, hogy olyan képzettséget biztosítson a diákok számára, amilyet a piac megkíván. A központi kormányzat szociális téren egyre nagyobb felelősséget hárít a helyi közösségekre, az egyházakra és nem utolsósorban a civil szervezetekre. A feladat csak úgy oldható meg, ha a három érintett szféra együttműködik. A szociális szekció munkálatai ezt az összefogást kívánták segíteni. A tudomány a fejlődés szolgálatában - ezt a témát járta körül a tudományos szekció. - A tavalyihoz hasonlóan - az idei konferencia anyaga is megjelenik majd könyv formájában. /III. Civil Fórum 2001 - szekciómunkálatok. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./ Kötő József, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke leszögezte: "Megteremtettük tehát autonómiánk művelődési kereteit, de szükségünk van ezek közjogi szentesítésére." Az EMKE elnöke két kezdeményezést is ajánlott a Civil Fórum figyelmébe. Az egyik arra vonatkozik, hogy támogatni kell azt a mozgalmat, amely célul tűzte ki maga elé, hogy 2002 végéig egyetlen erdélyi magyarlakta település se maradjon valamilyen egyesület nélkül. A másik: népszerűsíteni kell az Erdélyi Magyar Kulturális Alap létrehozásának gondolatát, megszervezni a helyi kisközösségekben az Alap támogatását. - Kolumbán Gábor Hargita megyei vezető kifejtette, hogy a regionális versenyben az a térség képes jobban fejlődni, amelyikben egyrészt jelen van a "4K" - úgymint kompetencia, kommunikáció, kultúra és kreativitás -, másrészt intézményes keretek között van jelen. Figyelmeztetett arra, hogy a fejlesztés nem állhat meg az innováció behozatalán, hanem tovább kell lépni a "tudástermelés" szintjére, ugyanis ilyen esetben "már nekünk is van eladható tudásunk". Bodó Barna politológus, a temesvári székhelyű Szórvány Alapítvány elnöke a tudás célját és hasznát abban jelölte meg, hogy az állampolgár a tudás által képessé váljék különbséget tenni értelmes és értelmetlen, lehetséges és lehetetlen dolgok között, hogy megértse a tudomány és a technika hatalmát és korlátait egyaránt, és ne szoruljon állandóan szakértőkre. /Erdélyi Magyar Civil Fórum Kolozsváron. A tudás céljáról és hasznáról. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 8./ A III. Civil Fórum keretében a műemlékvédelmi részleg tanácskozásán Balogh Ferenc, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke Történelmi városok a XXI. században címmel a városok jövőképére keresett választ. Kolozsváron tartottak tömeggyűlést a Mátyás-szobor megmentése ügyében, amikor a nacionalista helyi hatalom, a funari vandálság a lebontással fenyegette a szobrot. A tüntetés eredményes volt. Utána azonban a történelemhamisítás jegyében szobrokat és emléktáblákat emeltek, erre a város belefásult lakossága már nem reagált szervezett módon. - A lakosság véleményét tolmácsoló nemkormányzati szervezeteknek össze kell fogniuk és fellépniük közös értékeik védelmében. A műemlékeinkért aggódók vannak többségben, hiszen az új városlakók tömegét hidegen hagyja a téma. Mert a mi múltunk nem az ő múltjuk, állapította meg az előadó. /Ördög I. Béla: Műemlékek és mű emlékek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

2001. július 2.

Dr. Selinger Sándor, a Gábor Dénes Főiskola erdélyi konzultációs központjának igazgatója az oktatási intézmény 45 konzultációs központja hétvégi csíksomlyói tanácskozásáról szólva elmondta, hogy a 35 magyarországi és a 10, Magyarország határain túl lévő konzultációs központ vezetői első ízben találkoznak a határokon túl. Az utóbbi 10 központból 7 Erdélyben, 2 a Felvidéken és egy Szabadkán, a Délvidéken működik. A főiskolának Erdélyben 550 hallgatója van, hét városban - köztük Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen - működő konzultációs központban tanul a félezer diák. A főiskola műszaki informatikus mérnököket képez. Eddig 132 hallgató szerzett oklevelet. /Határok nélküli főiskola. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 2./

2001. október 19.

Okt. 18-án kétnapos nemzetközi térinformatikai konferencia kezdődött Kolozsváron. A már hat éve folyamatosan megrendezésre kerülő konferenciát a Gábor Dénes Alapítvány ezúttal a Kolozs Megyei Tanáccsal közösen szervezte. A megnyitón az alapítvány részéről Selinger Sándor elnök, a megyei tanács részéről pedig Kerekes Sándor alelnök köszöntötte a jelenlévőket, a konferenciát mindig támogató és azon résztvevő budapesti Hungis Alapítvány részéről pedig Dr. Berenczey Rezső szólalt fel. A bemutatott dolgozatok témái között régió fejlesztési tervek, informatikai módszerrel előállított helységtérképek szerepeltek. /Nemzetközi térinformatikai konferencia. = Szabadság (Kolozsvár). okt. 19./

2001. november 19.

Nov. 17-én került negyedszerre sor a Gábor Dénes Főiskola erdélyi kirendeltségeinek diplomakiosztó ünnepségére. Öt városból, Kolozsvárról, Marosvásárhelyről, Nagyváradról, Sepsiszentgyörgyről és Székelyudvarhelyről érkeztek hallgatók okleveleiket átvenni. Dr. Selinger Sándor, a főiskola erdélyi konzultációs központjának elnöke elmondta, hogy az Erdélyben végzettek közül ez már a negyedik évfolyam, eddig 157, idén 46 hallgató kapott diplomát. A végzett diákok nyolcvan százaléka Erdélyben, a szakmában dolgozik, három éve pedig a román oktatási minisztérium elismeri a Gábor Dénes Főiskola budapesti központja által kiadott diplomát. A Vajdaságban és Felvidéken is léteznek kirendeltségei a főiskolának, szerte a Kárpát-medencének mindeddig 2000 oktatója és 3000 végzettje van. Jelenleg pedig a frissen megnyílt Sapientia jelenthet konkurenciát: "semmilyen tartalmi kapcsolat a két főiskola között nincs. Annak ellenére, hogy a Gábor Dénes Főiskola vezetősége mindennemű szakmai és egyéb együttműködést felajánlott, erre a mai napig semmilyen választ nem kaptunk." - mondta Selinger Sándor. /Jakab-Benke Nándor: Diplomakiosztás a Gábor Dénes Főiskolán. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./

2002. november 11.

November 9-én Kolozsváron, a Brassai Sámuel Gimnáziumban a Gábor Dénes Főiskola kolozsvári tagozatának végzettjeit ünnepelték. A tízéves múltra visszatekintő magyar nyelvű magánoktatási intézmény idén 51 informatikussal gazdagította a romániai magyar értelmiség sorait. Dr. Zárda Sarolta elnök asszony köszöntötte elsőként a frissen végzetteket. Dr. Selinger Sándor, az intézmény rektora számokban ismertette a hét erdélyi városban tagozattal rendelkező Gábor Dénes Főiskola tevékenységét. /Balázsi-Pál Előd: Diplomaosztás a Gábor Dénes Főiskolán. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

2003. április 14.

A fennállásának tizedik évét ünneplő Szórvány Alapítvány ápr. 12-én előadásokkal fejezte be háromnapos rendezvényét Buziásfürdőn. Két jelentős kutatáson alapuló dolgozat hangzott el az utolsó napon. Dr. Selinger Sándor, a Gábor Dénes Főiskola igazgatója Távoktatás a világhálón címmel tartott előadást. Fazakas Melinda, a Babes-Bolyai Egyetem kutatója a tankönyvszerkesztés új útjairól értekezett. Bodó Barna, a Szórvány Alapítvány irányítója zárszavában jelezte, hogy az elhangzott előadásokat kötetben kiadják. /(Szekernyés): Tízéves a Szórvány Alapítvány. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 14./

2003. május 19.

A Gábor Dénes Főiskola (GDF) erdélyi tagozatának tízéves évfordulójára szerveztek jubileumi emlékülést május 17-én Kolozsváron, amelyen fővédnökként jelen volt Szabó Vilmos államtitkár. A rendezvényen köszöntőt mondott Szabó Vilmos, Havass Miklós, a SZÁMALK Rendszerház Rt. elnöke, a GDF egyik létrehozója, dr. Selinger Sándor, a GDF Erdélyi Konzultációs Központjának (EKK) igazgatója, dr. Kötő József, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) elnöke, Kerekes Sándor, a Megyei Tanács alelnöke és Boros János alpolgármester. Dr. Zárda Sarolta, a GDF kuratóriumának elnöke emlékérmeket és emléklapokat nyújtott át a több személyiségeknek, köztük dr. Selinger Sándornak, Végh Miklósnak, a GDF székelyudvarhelyi tagozata vezetőjének, Nagy Zoltánnak, a nagyváradi tagozat vezetőjének és Balló Árpádnak, a sepsiszentgyörgyi tagozat vezetőjének. /(köllő): Tízéves a Gábor Dénes Főiskola. Emlékérmeket és emléklapokat adtak át. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./

2003. november 22.

A régiókutatás elméletének és módszerének kérdésköréről szóló kétnapos konferenciát szervez az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Kolozsváron. A nov. 21-én kezdődött rendezvény a Magyar Tudomány Napjához kötődik. Egyed Ákos, az EME elnöke elmondta: az erdélyi magyar tudományos társaság elnöksége elhatározta, hogy ezentúl a szervezet alapítónapja körül minden évben megszervezi a most második alkalommal megrendezett konferenciát. A tavalyi rendezvényhez viszonyítva változást jelent, hogy a konferenciát ezúttal kétnaposra tervezték. A tudományos ülésszak fővédnöke Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.A konferencián átadták az MTA által alapított Arany János-díjat is, amelyet a határon túli magyar kutatóknak ítélnek oda. Idén tudományos munkásságáért dr. Uray Zoltán kolozsvári biológust, rákkutatót tüntették ki az elismeréssel. Berényi Dénes, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságának elnöke a tudomány európai vonatkozású távlatait vázolta. Egyed Ákos Erdély történeti régióinak kutatásáról, Horváth Gyula, az MTA-Regionális Kutatások Központjának főigazgatója a magyarországi regionális tudományról értekezett. Benedek József, a Babes-Bolyai Tudományegyetem docense a regionális kutatási paradigmákról és régiósításról, Kolumbán Gábor, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem adjunktusa a régiókutatás módszeréről, Selinger Sándor, a Gábor Dénes Főiskola Erdélyi Konzultációs Központ igazgatója a térinformatikáról mint a régiófejlesztés nélkülözhetetlen eszközéről, Pozsony Ferenc, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke a népi kultúra táji tagoltságának kutatásáról Erdélyben és Moldovában, Balla Árpád főorvos az 1970-2002 közötti Hargita megye népmozgalmi adatairól, Csávossy György pedig az erdélyi borok tájiságáról értekezett. /Borbély Tamás: A Magyar Tudomány Napja Erdélyben. Konferencia a régiókutatás időszerűségéről. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./

2003. november 24.

Nov. 22-én kiosztották a Gábor Dénes Főiskola erdélyi végzőseinek oklevelét Kolozsváron A magyarországi székhelyű tanintézet hét erdélyi távoktatási helyszínének eredményeit értékelve Kerekes Sándor, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke hangsúlyozta, bár a Gábor Dénes Főiskola által nyújtott informatikai képzés lehetővé teszi a végzősök számára, hogy a világon bárhol elhelyezkedjenek a szakmájukban, a fiatal erdélyi magyar informatikusoknak itthon kellene érvényesíteniük tudásukat, hiszen ez "előbb vagy utóbb megtérül". "A Gábor Dénes Főiskola nagyon nehéz körülmények között, ellenséges hangulatban kezdett működni Erdélyben. Az RMDSZ akkor csak az állami magyar egyetem ügyét támogatta, a magyar magánegyetem tabutéma volt" - fogalmazott Boros János kolozsvári alpolgármester. Zárda Sarolta, a főiskolát működtető Gábor Dénes Alapítvány kuratóriumi elnöke beszédében kifejtette, Selinger Sándornak, a főiskola romániai vezetőjének érdeme, hogy a román oktatási minisztérium főiskolai oklevélként és mindössze nyolc különbözeti vizsgával egyetemi oklevélként ismeri el a Gábor Dénes végzőseinek diplomáját. Az ünnepségen kiosztották a főiskola kolozsvári, nagyváradi, szatmárnémeti, marosvásárhelyi, székelyudvarhelyi, csíkszeredai és sepsiszentgyörgyi végzőseinek oklevelét. /Salamon Márton László: Tabutémából eredményes tanintézet. = Krónika (Kolozsvár), nov. 24./

2004. március 13.

Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) tisztújító közgyűlésén a résztvevők új vezetőséget választottak az immár 14 éve működő civil szervezet élére. Az elnöki tisztséget Köllő Gábor építészmérnök, a Műegyetem építőmérnöki karának professzora tölti be, elnökhelyettesnek pedig Nagy László fizikaprofesszort, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettesét és Csibi Vencelt, a Műegyetem gépészprofesszorát választották. Köllő Gábor /sz. Szamosújvár, 1950. márc. 27./ 1978 óta a kolozsvári Műegyetem professzora, 12 műszaki könyv (ebből 5 egyetemi tankönyv), 70 tudományos dolgozat szerzője és 23 kutatási témát vezetett. Köllő 1996-tól az EMT tudományos elnökhelyettesi tisztségét töltötte be. Köllő Gábor hangsúlyozta, hogy az EMT új vezetősége nem kíván nagymértékben változtatni a fő tevékenységeken, de bizonyos "hangsúly-eltolódásra" sor kerül majd. Az EMT évente több konferenciát szervez. A konferenciákat követő kiadványokat megpróbálják elismertetni a román hivatalos szervekkel szakmai tudományos munkaként. Elkezdték időszakos kiadványuk, az 1998 óta megjelenő Műszaki Szemle szélesebb körű terjesztését. /Kiss Olivér: Új elnöksége van az EMT-nek. Köllő Gábor: Civil szervezet ne politizáljon! = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./ Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság 1990 januárjában alakult a kolozsvári Számítástechnikai Kutatóintézet munkatársainak kezdeményezésére. Az EMT eddigi elnökei: 1990–1994: dr. Selinger Sándor; 1994–1996: dr. Fodor Árpád; 1996–1997: Köllő Gábor (megbízott elnök), 1997–2004: dr. Bíró Károly. Az EMT szakosztályai: számítástechnika, gépészeti, fizikai, bányászati-kohászati-földtani, Palocsai Rudolf – Ifjú Gazdák Egyesülete, faipari, földmérési, kémia, építéstudományi, energetika-elektrotechnika.

2004. november 22.

„A szakmérnöki oktatás a mai napig hiányzik a magyar nyelvű romániai egyetemi és főiskolai képzés palettájáról. Ezt a hiányt hivatott pótolni a Gábor Dénes Főiskola (GDF) Erdélyi Konzultációs Központja, amelynek végzettjeit egyre inkább keresik az erdélyi és európai munkahelyeken” – fejtette ki dr. Selinger Sándor. A magyarországi főiskola erdélyi központjának igazgatója a tanintézet hétvégi kolozsvári diplomakiosztó ünnepségén elmondta, az idei végzettekkel együtt a GDF hét erdélyi oktatási helyszínén végzett okleveles mérnökeinek száma 325-re emelkedett. /Benkő Levente: Diplomakiosztó ünnepség a Gábor Dénes Főiskolán. = Krónika (Kolozsvár), nov. 22./


lapozás: 1-24




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998