udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 13 találat lapozás: 1-13
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Sepsi József

2000. augusztus 16.

Negyedik alkalommal rendezték meg az IppArt elnevezésű képzőművészeti tábort. A nyári tábort a helybeli származású Csepei János kezdeményezte, hogy Ipp neve ne csak a borzalommal társuljon, hanem magyar és román képzőművészek közös együttléte bizonyítson létező együttműködést. A tábor résztvevőinek egy része immár negyedszer tér vissza a vendéglátó faluba. Visszatérő vendég Szabó Vilmos tanár, festőművész, valamint Sepsi József szobrász, mindketten zilahi képzőművész középiskolások tanárai.A most készülő alkotások vándorkiállításon eljutnak Zilahra, Szilágycsehbe, Szilágysomlyóra, a Művelődési folyóirattal együttműködve Kolozsvárra, idén még Bukarestbe is, a Petőfi Házba. Idén augusztus 20-án a művelődési házban nyílik meg a kiállítás a Szent Istvánra emlékező program keretében. A táborhoz ezúttal is az Illyés Közalapítvány, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és az EMKE nyújtott anyagi támogatást. /Fejér László: IppArt - 2000. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./

2000. december 28.

Balázs Árpád nótaszerzőnek, akinek Ady verset dedikált, emléktáblát állítottak Zilahon, dec. 23-án. A Szilágy Társaság és a Pro Zilah egyesület emléktábláját ama ház utcára néző homlokzatán helyezték el, melyben a nótaszerző zilahi tartózkodása éveiben lakott. A román, magyar és német nyelvű tábla felirata: ″E házban lakott a nótaszerző BALÁZS ÁRPÁD (1874 - 1941)″, a márványtáblán látható bronz portré-domborművet Sepsi József szobrász készítette. Pár száz dala jelent meg, az úgynevezett ″magyar nótákon″ kívül magyar költők verseit is megzenésítette. Szerepelt a Magyar Rádió két világháború közötti műsoraiban, saját szerzeményeit énekelte zenekísérettel. Mindmáig ismertek nótái közül a Rácsos kapu, rácsos ablak, Gyere velem akáclombos falumba, Nem tudok én neked csak virágot adni, Szeretnék május éjszakán címűek és még pár tucat dalát éneklik napjainkban mulatságok alkalmából. /(Fejér László): Az utolsó emléktábla nótaszerzőnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./

2002. július 1.

A zsibói Wesselényi Társaság és a zsibói Református Egyházközség, valamint az Erdélyi Múzeum-Egyesület Zilah és Vidéke fiókjának március 20-án tartott közös gyűlésén elhatározta, hogy szobrot állíttat ifj. Wesselényi Miklós emlékének. A szobrot Zsibón, a nagy Wesselényi szülőföldjén, a református templom kertjében, a főbejárat mellett állítanák föl. Alkotója Sepsi József zilahi szobrászművész. Támogatást kérnek a szobor felállításának költségeihez. A szobor felavatására 2002. október 13-án kerül sor. /Wesselényi-szobor Zsibón. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./

2002. október 11.

Okt. 13-án, a Fadrusz Napok regionális folytatásaként megkezdődnek Zsibón a Wesselényi-szobor avatásának ünnepségei, azonban csupán a talapzat felszentelésére kerül sor. A szobrot - Sepsi József művét - először műmárványból szerették volna elkészíteni, de a szoborvázlatot megtekintve a szoborbizottság úgy döntött, a mű olyannyira sikeres, hogy bronzot érdemel. Mivel ez pluszköltségeket igényel, nem tudni, mikor fog a szobor valójában elkészülni és felkerülni a talapzatra. /Sz. Cs.: Elmarad a Wesselényi-szobor avatása. Csak talapzatszentelésre futja. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

2003. január 17.

Műszaki nehézségek miatt kénytelenek elhalasztani a zsibói Wesselényi Miklós-szobor avatását a szervezők, a helyi és a megyei RMDSZ, valamint a zsibói református egyházközség. Az eredetileg március 15-ére kitűzött avatási időpontot többek között azért kellett halasztani, mert a rossz időjárási viszonyok miatt a szervezők nem vállalták, hogy elszállítják a szobor gipszváltozatát Zilahról Nagybányára, ahol a végleges változat egy bronzöntő műhelyben elkészülhetne. Az alkotással a zsibói Wesselényi Társaság és a református egyházközség, valamint az Erdélyi Múzeum-Egyesület zilahi fiókszervezete ifjabb Wesselényi Miklósnak állítana emléket, melyet a Wesselényi hazatér című rendezvényen avatnának fel. A szobrot a zsibói református templom kertjében helyezik el, a főbejárat mellett. Az egész alakos szobor alkotója Sepsi József zilahi szobrászművész. Seres Dénes RMDSZ-szenátor elmondta, kérni fogja a Határon Túli Magyarok Hivatalának anyagi támogatását. /Deák Zoltán: Elhalasztják az avatást. = Krónika (Kolozsvár), jan. 17./

2003. október 21.

Győr és Zilah képzőművészei és irodalmárai első alkalommal tartottak közös kulturális rendezvényt nagyszámú érdeklődő jelenlétével: Zilahon tárlatot nyitottak meg, szilágysági és győri szerzők bemutatták könyveiket, s Győr városát bemutató fényképkiállítás, a település rövid várostörténeti ismertetője várta az érdeklődőket. Borbély Károly festőművész, a győri Tanítóképző Főiskola Vizuális nevelés tanszékének vezetője állította ki festményeit, aki 1980 óta rendszeresen szerepel egyéni és csoportos tárlatokon. Az Ipp Art művészcsoport tagjai közös kiállítással jelentkeztek, Sepsi József kis szobrokkal. Bemutatták Hajdu Attila szilágysomlyói orvos A kereszt című elbeszélés- és grafika kötetét, valamint a győri Devecseri Zoltán és Hatházi Áron versfüzeteit. Hatházi Áron Álmodó idő című verseskötete Zilahon jelent meg. Devecseri Zoltán Hármas ének című verskötete a Hepehupa /Zilah/ folyóirat kiadásában látott napvilágot./Fejér László: Győr-Zilah kulturális nap. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./

2004. március 15.

Népes hazai és külföldi részvétellel avatatták fel márc. 14-én Zsibón ifj. Wesselényi Miklós szobrát, Sepsi József zilahi szobrászművész alkotását. Istentisztelettel kezdődött a rendezvény, szabadtéri beszédekkel folytatódott, ahol felszólalt többek között Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, Bálint- Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Marc Tiberiu, Szilágy megye prefektusa és a házigazdák részéről Mátyus Éva. Az ünnepségen Íjgyártó István, bukaresti magyar nagykövete és a helyi prefektus felolvasta a magyar, illetve a román miniszterelnök üzenetét az erdélyi magyarsághoz. A március 15-ei országos RMDSZ rendezvények nyitányaként megtartott zsibói szoboravató ünnepségre a magyarországi ellenzéki pártok részéről senkit nem hívtak meg. Molnár Endre zsibói református lelkipásztor üdvözölte azokat a helyi törekvéseket, amelyek elvezettek a Wesselényi-szobor felavatásához. A Magyarok Világszövetsége nevében Okos Márton Rákóczi emlékzászlót nyújtott át a zsibói gyülekezetnek, a helyi magyar közösségnek. Mátyus Éva házigazda a szobor történetét mondotta el a hallgatóságnak. 2002-ben a zsibói Wesselényi Társaság, a helyi Református Egyházközség, valamint az Erdélyi Múzeum-Egyesület Zilah és Vidéke fiókjának közös gyűlésén határoztak a Wesselényi szobor felállításáról. Elkezdődött a gyűjtés, azonban az RMDSZ és a magyarországi alapítványok támogatása nélkül ezt a vállalást nem sikerült volna tető alá hozni. Markó Béla beszédében többek között arról szólt, hogy a román és a magyar történelem jeles alakjait, így Wesselényit is másként ítéli meg a két nép, noha, mint fogalmazott "Wesselényi Miklós semmilyen szempontból nem volt ellentmondásos személyiség". Markó bizonyosságként állította, hogy Aradon hamarosan állni fog a Szabadság-szobor, ahogyan Zsibón Wesselényi szobra áll. /Makkay József: Kedvenc templomkertjében Wesselényi Miklós. Magyar és román hivatalosságok részvételével avattak szobrot Zsibón. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

2004. május 18.

Május 16-án első alkalommal tartottak falu napokat Szilágyperecsenben emlékmű avatóval és Tiszavárkonnyal való testvértelepülési szerződés megkötésével. A református templomban tartott ökumenikus istentiszteletet követően avatták fel a Sepsi József tervezte turulmadaras oszlopot a két világháborúban elesett, ismeretlen helyen porladó falusfeleik emlékére. Szentpéteri István magyar konzul arra figyelmeztetett, hogy azok az elesettek, akikről megemlékeznek, nem akartak háborút, kötelességből lettek hősök. Mészáros Zoltán, Tiszavárkony polgármestere elmondta, településükön 2000-ben kopjafát állítottak az elesett erdélyiekre emlékeztetve. /(Fejér László): Szilágyperecseni napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./

2004. július 31.

A 2004-es év eltelt és hátralévő időszakának kulturális eseményeit vette számba az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének elnöksége. Sok jól sikerült esemény volt, így a zsibói Wesselényi-szobor avatása és a szilágyperecseni hősöknek állított Turulmadár-emlékmű felszentelése, mindkettő a zilahi Sepsi József szobrászművész munkája. Sok szilágysági település tervezett falunapokat, de támogatás hiányában le kellett mondaniuk tervükről. (A napokban többen kaptak az Illyés Alapítványtól elutasító választ pályázataikra.) Szilágysomlyón a Báthory Alapítvány szeptember 24–26. között rendezi a Báthory-napokat, ez alkalommal Tempfli József nagyváradi megyéspüspök tart ünnepi misét a felújított római katolikus templomban. Krasznán Petőfi-szobrot fognak avatni. /Gáspár Attila: Szilágy megye. Turulmadártól a Báthory-napokig. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./

2004. október 16.

Sepsi József szobrász és Szabó Vilmos festő, grafikus kapta a Pro Zilah Egyesület díját ebben az esztendőben. A díj erkölcsi elismerés azok számára, akik a város közéleti, kulturális életéért dolgoztak. Az Év embere elnevezésű díjban Sepsi József szobrász részesült, aki az idén márciusban a zsibói református templomkertben felállított egész alakos Wesselényi-szobrot alkotta. A művész több mint három évtizede tanít Zilahon. Zilahon is láthatók alkotásai: köztéri mell- és egész alakos szobrai. A Szilágyperecsenben idén felállított – a két világháború áldozatai emlékére – turulmadaras oszlop is az ő alkotása, jelenleg a zilahi római katolikus egyház részére készíti Szent László király szobrát. Életműdíjban részesült Szabó Vilmos képzőművész, aki a Maros megyei Sáromberkén született, tanulmányait Marosvásárhelyen és Kolozsváron végezte. Kinevezést Zilahra kapott, munkássága során a város közismert és megbecsült tanáraként több iskolában tanított. Képei, grafikái Ausztriától Japánig jutottak magángyűjtőkhöz, illetve képtárakba. Pár éve az Amerikából hazalátogató Nyárádi Elemérnek köszönhetően Zilahon tanuló fiatalokat díjaznak. /Fejér László: Művészek kapták a Pro Zilah-díjat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

2005. október 10.

Első írásos említése 800. évfordulóján tudományos ülésszakot, néprajzi kiállítást rendeztek és emléktáblát avattak Szilágyperecsenben a hét végi falunapokon. A tudományos ülésszakon a helység múltjáról és jelenéről, oktatási kérdésekről, a 200 éve született Mikó Imréről tartottak előadásokat. A kultúrházban néprajzi kiállítást nyitottak meg, amellyel a helyi gyűjtés beindítását kezdeményezték a szervezők. Szilágyperecsen hagymatermesztőiről híres. Így természetes, hogy a hagyma is szerepel a polgármesteri hivatal főbejáratánál a felavatott emléktáblán. A Sepsi József szobrász tervezte emléktábla bronzplakettjén a kétágú életfa koronája között a harang a település és több felekezetű kereszténységének jelképe; a kévék és a hagyma a főfoglalkozásra utal. /Fejér László: Nyolcszáz éves Szilágyperecsen. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./

2006. szeptember 25.

A Szilágyságban a legtöbb település évente megtartja falunapját, ezek közül mindenik valamiben különleges. Szilágysomlyón dr. Széman Péter, a Magyar Egészségügyi Társaság kárpát-medencei alelnöke a Báthory István fejedelemre való emlékezés mellett a szakmai továbbképzésre helyezte a hangsúlyt. Szilágysomlyó napján rangos orvostovábbképző zajlott 146 résztvevővel. A Magyar Egészségügyi Társasággal közösen szervezik már tizenhárom éve ezeket a konferenciákat. Nemcsak a testvértelepülések – Nyírbátor, Szarvas, Albertirsa – vezetői, de pedagógusai, orvosai is eljöttek. Albertirsa a néptáncosait is elhozta, majd a nyírbátori fúvószenekar és mazsorettcsoport szórakoztatta a várost. A magyar iskolában a pedagógusok tanácskoztak az oktatási reformról. Bevezetik a minőségbiztosítási rendszert, amely évente értékeli minden iskola eredményeit, ötévente pedig külső értékelés következik. A nap legfontosabb eseménye a Szilágysági Magyarok díszoklevelek átadása volt. Eddig tizenhárom év alatt 44 oklevelet osztottak ki. Most két post mortem díjat ítéltek oda a krasznai Pákai Ferenc és a szilágysomlyói dr. Farnas Géza hozzátartozóinak. Nagy Mihály történelemtanár helytörténeti kutatásaiért kapta a díjat. Vida Katalin szilágycsehi tanár kitüntetésével a Tövishát Kulturális Társaság titkáraként kifejtett közösségszervező tevékenységét értékelték. Papp Béla Szilágysomlyón tanított három évtizedet, most Magyarországon is csak Szilágysomlyóról ír. Sepsi József szobrász a Szilágyság több települése számára készített szobrokat. Legjelentősebb alkotásai Zsibó (Wesselényi szobor), Kraszna, Zilah, Sarmaság tereit díszítik. /Józsa László: XIV. Báthory Napok Szilágysomlyón. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

2009. február 10.

Sarmaságon a Kemény-kúria felújítási munkálatai még tartanak, de helyreállított termei máris több kulturális intézménynek adnak otthont: képtár, könyvtár, előadó- és konferencia terem működik a több évszázados falak között. A sarmaságiak a napokban Kemény Jánosra, 1662 telén (csatában) bekövetkezett halálára emlékeztek, egyúttal megnyitották a település első állandó képzőművészeti kiállítását, amelyet a helyi alkotók, köztük két fafaragó és három festő munkáiból állítottak össze. Tavaly ősszel avatták fel az állandó néprajzi és helytörténeti kiállítást. Az udvaron lévő nyári színpaddal és a múlt rendszerben épült kultúrház nagytermével kiegészítve olyan sokoldalú művelődési centrum jött itt létre, amely az egész vidéken párját ritkítja. A centrum külön dísze Kemény János kúria előtti mellszobra, amelyet a zilahi Sepsi József alkotott, akinek egy 56-os domborműve is látható a parkban. A helyi RMDSZ, az iskola, az egyházak, a Pro Sarmaság Kulturális Egyesület és más civilszervezetek jó együttműködése élteti a Kemény János /1607-1662/ kultuszt Sarmaságon. Tervezik, hogy a helyi líceumot is a híres emlékíróról, fejedelemről fogják elnevezni. Emlékíróként, sőt zsoltárfordítóként is ismert Kemény János (1661-1662 között Erdély fejedelme) nem sokat tartózkodott sarmasági birtokán, mégis igazi kultusza van a szilágysági nagyközségben. /Sike Lajos: Kultúrcentrum a kúriában. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./


lapozás: 1-13




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998