udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Medar, Sergiu

2005. november 26.

Sergiu Tudor Medar három csillagos altábornagy lett az államfő új védelmi és nemzetbiztonsági tanácsadója. A tisztséget a kormányalakításig néhány hétre Vasile Blaga jelenlegi belügyminiszter töltötte be, szinte egy év óta azonban üresen áll ez a funkció. A nemzetbiztonsági és védelmi tanácsadó feladatai közé tartozik a különböző katonai információs szervek koordinálása is. Sergiu Tudor Medar 1990-től kezdve a hadsereg információs szolgálatánál dolgozott. 1996-ban kinevezték katonai-, légi- és tengerészeti attasénak Románia egyesült államokbeli nagykövetségére. /Kinevezték az új védelmi tanácsadót. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./

2005. november 28.

A várakozásokkal ellentétben nem politikust nevezett ki az államfő az Országos Hírszerzési Közösség (CNI) élére. Az intézmény vezetője a Védelmi Minisztérium titkosszolgálati részlegének eddigi vezetője, Sergiu Tudor Medar tábornok lesz, aki az államfő nemzetbiztonsági tanácsadójaként felel majd a titkosszolgálatoktól befutó információk összesítéséért, feldolgozásáért és továbbításáért. Az ötvenhét esztendős tábornok mérnök képesítést szerzett, majd – kapitányi rangban – kutatóként dolgozott. A rendszerváltás után alkalmazta a katonai hírszerzés. 1996 és 1999 között Románia washingtoni katonai attaséja, majd a katonai hírszerzés vezetője volt. /Nem civil vezeti a Hírszerzési Közösséget. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./ Évtizedes vajúdás után megszületett az Országos Hírszerző Közösség (CNI). A CNI nem a parlamentnek lesz alárendelve, hanem közvetett módon Traian Basescu államfőnek. A Hírszerző Közösség ötlete először az első koalíciós kormányzás idején merült fel. Az ellenzék valószínűleg óvást nyújt be az alkotmánybírósághoz, sérelmezve, hogy túl sok hatalom összpontosul egyetlen kézben. A Védelmi Tanács kivonja a Hírszerzési Közösséget a parlament, illetve a civil szféra ellenőrzése alól. Ezt sérelmezi az RMDSZ is. Markó Béla elnök kijelentette: a titkosszolgálatokat csakis a parlamentnek vagy a kormánynak szabad alárendelni. /Sz. L.: Egy kézben a hatalom? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./

2005. november 30.

Még nem nevezte ki Traian Basescu az Országos Hírszerző Közösség (OHK) vezetőjét. A szabályzat szerint a központ vezetője az államfő nemzetbiztonsági tanácsosa. Basescunak tehát két lehetősége van: megváltoztatja a Legfelsőbb Védelmi Tanács által elfogadott szabályzatot, amely szerint a nemzetbiztonsági tanácsost illetné meg ez a funkció, vagy az időközben tanácsosi tisztségbe kinevezett Sergiu Medar altábornokról mond le. /Még nincs döntés az OIK vezetőjéről. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./

2005. december 8.

Két titkosszolgálat vezetőségének leváltásáról döntött a Legfelsőbb Védelmi Tanács /CSAT/ december 7-i ülésén. Menesztették Gabriel Naghit, a kormányőrség (SPP) igazgatóját, akinek megüresedő helyét Lucian Pahontu tábornok veszi át. Naghi-ot a CSAT tábornokká léptette elő és tartalékállományba küldte. Helyettesének szintén mennie kell; helyét Cretu Ioan Gabriel veszi át. Vezetőváltás történik a Különleges Távközlési Szolgálatnál (STS) is: Tudor Tanase igazgató helyére Marcel Opris kerül. Helyettese Vasilica Ionel Sorinel ezredes lesz. A Védelmi Tanács döntött a katonai hírszerzés vezetőjének kinevezéséről is. Az új igazgató Constantin Croitoru, a katonai elhárításé pedig Francisc Radis lesz. A katonai hírszerzés korábbi vezetőjét, Sergiu Medar tábornokot nemzetbiztonsági tanácsadóvá nevezte ki az államfő. Akkor mindenki azt gondolta, hogy Medar vezeti majd a Hírszerzési Közösséget. Traian Basescu elnök azonban közölte: a közösség élére mást nevez ki, mégpedig Daniel Andrei Moldoveanut. Két helyettese Aurel Sorin Zugravu és Ioan Vasile Cranganu lesz, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), illetve a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) részéről. Basescu elnök reagált az orosz kormány azon bejelentésére is, amely szerint Oroszország kiléphet az európai hagyományos erőket korlátozó, úgynevezett CFE-szerződésből. „Tiszteletben tartjuk és tudomásul vesszük mindegyik kormány bejelentését, de Romániában nem létesülnek állandó NATO-bázisok, hanem csak katonai létesítmények a román-amerikai kapcsolatok alapján. A keddi egyezmény nem NATO-bázisok létesítésére vonatkozik” – mondta. A CSAT engedélyezte a Külügyminisztériumnál, a Védelmi Minisztériumnál, illetve a Gazdasági Minisztériumnál levő, a Varsói Szerződés és a KGST összes dokumentumának átküldését az Állami Irattárba. /Gujdár Gabriella, Szőcs Levente: Új vezetők a titkosszolgálatok élén. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./

2006. február 23.

Basescu államfő nyilvánosságra hozta a nemzetbiztonsági tervezeteket. A dokumentumok olvashatók az elnöki hivatal honlapján (www.presidency.ro). Két hete, a Legfelsőbb Védelmi Tanács ülése után még államtitoknak minősültek, időközben eljutottak a parlament védelmi szakbizottságaihoz, majd a liberálisok kérésére nyilvánosságra kerültek. Toró T. Tibort, a képviselőház védelmi és nemzetbiztonsági bizottságának tagja rámutatott, az a gond, hogy nem lehet tudni, ki vállalja föl a szerzőségét. Az államelnökkel együttműködő nemzetbiztonsági szakértők dolgozták ki, csakhogy sem az elnöknek, sem a szakértőknek vagy hírszerző szolgálatoknak nincs törvénykezdeményezési joguk. Ennek alapján ezek a dokumentumok, ez a csomag mint törvénykezdeményezés nem létezik. Ebben a bizottság tagjai egyetértettek. A Sergiu Medar tábornok által rendelkezésre bocsátott anyag hat dokumentumtervezetet tartalmaz. Az első a honvédelemre vonatkozik – ez ilyen címmel újdonságszámba megy. A második a hírszerzés, és kémelhárítás biztonsági törvénye, amely gyakorlatilag helyettesítené a sokat vitatott 51/1991-es nemzetbiztonsági törvényt. Következik három speciális törvény: a hírszerző szolgálaté, a külügyé és – ami eddig nem létezett – a hírszerzésben dolgozó tisztek és közalkalmazottak jogállására vonatkozó szabályozás. A hatodik a válságkezelésre vonatkozik. Ennek Toró nem látja értelmét, hiszen létezik már egy-két jogszabály és néhány, e kérdéskörre szakosodott hatóság. /Béres Katalin: Mennyire titok az államtitok? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998