udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 2 találat lapozás: 1-2
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Sigmond Júlia

2008. november 14.

Egy héten keresztül ünnepelte fennállásának tizedik évfordulóját az Erdélyi IKE (Ifjúsági Keresztyén Egyesület) egyetemistákat tömörítő szakosztálya, a FIKE, a Főiskolás IKE. A november 2–9-e között tartott rendezvénysorozattal arra emlékeztek, hogy 1998-ban újra megfogalmazódott az igény, hogy szervezett református egyetemista élet legyen Kolozsváron, a két világháború között hatékonyan működő egyetemistagyülekezet mintájára. A rendezvények a tízéves tevékenységből nyújtottak ízelítőt. Az évforduló-ünnepség keretében tartották meg a 24 órás bibliaolvasó maratont is, amelyet a Biblia éve jegyében szerveztek. Bemutatták Zsigmond Júlia 10 év szolgálat című munkáját, amelyben a FIKE eddigi tevékenységét vázolta fel. /Fodor Enikő: Ízelítő tíz év tevékenységéből. = Krónika (Kolozsvár), nov. 14./

2009. március 13.

Március 11-én Kolozsváron, a Városi Kultúrházban az eszperantó nyelvről hallhattak előadásokat az érdeklődők. A szervezők dr. Lazaro Ludovico Zamenhofra, az eszperantó nyelv megalapítójára kívántak emlékezni, születésének 150. évfordulóján. Bardi Liviu, az eszperantó nyelv egyik kolozsvári ismerője beszélt a nemzetközi nyelvről. Az előadás románul hangzott el. A másik meghívott Asztalos Lajos volt, akit arra kértek fel a szervezők, hogy magyarul is beszéljen az eszperantó nyelv jelentőségéről. Az ismert helytörténész előadása kezdetén elkezdődött a susmogás a hátsó sorban, majd hangosan is szóvá tették néhányan: miért kell magyarul is elmondani azt, ami románul már egyszer elhangzott? Az csak puszta időrablás! – hangzott el néhány felháborodott résztvevő szájából. Hiába igyekezett nyugtatni a kedélyeket az esemény egyik szervezője, Sigmond Júlia azzal, hogy az eszperantó a barátság és a béke nyelve, s hogy most erről van szó, a háborgó hölgyeket ez kevésbé érdekelte. Romániában a többségi nemzet tagjait még mindig idegesíti, ha magyar beszédet hallanak. Többeket továbbra is összevernek emiatt, például tavaly, március 15-én, a rendőrség szomszédságában. /Ferencz Zsolt: Romániában holt nyelv a béke nyelve? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./ A botrányos esetről Sigmond Júlia, az esemény egyik szervezője tájékoztatta a lapot, megrázó hangvételű levélben. Megírta, hogy próbálták megnyugtatni a kiabáló nőt. Nem lehetett. A vak gyűlölet beszélt belőle: „Romániában élünk. Tanuljon meg mindenki románul!” Sigmond Júlia megkérdezte tőle: „Ha angolul beszéltünk volna, az nem zavarná?” „Az más!” – mondta. Bardi Liviu is próbálta megnyugtatni, erre a nő fenyegetni kezdte, hogy vigyázzon magára, mert megjárhatja! Paskucz Viola lefényképezte a kiabáló nőt, az meg dühében felkapta az előtte lévő székről a rózsacsokrot, és Paskucz Viola arcába csapta. Ilyen gyűlöletet kellett megtapasztalnom egy román részéről, csak azért, mert magyar vagyok, írta Sigmond Júlia. /Vak gyűlölet. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./


lapozás: 1-2




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998