udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 603 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 601-603
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Sike Lajos

1990. március 15.

Az erdődi Petőfi szobrot márc. 15-én ismeretlenek megrongálták. A leomlott hatalmas kőtömb darabjai szanaszét hevernek. A közelben lakók nem mernek nyilatkozni, félnek, hogy leütik őket. Ardeleanu törzsőrmester, a helyi őrsparancsnok nem tud semmit az egészről. Az RMDSZ feljelentést tett ismeretlen tettes ellen. / Sike Lajos: Merénylet, csak nem Petőfi ellen. = Romániai Magyar Szó, márc. 31./

1990. május 8.

Máj. 8-án Nagyváradon ünnepélyesen beiktatták püspöki tisztségébe Tőkés Lászlót, aki beszédében a lelkipásztorok felelősségéről mint a megmaradás fontos tényezőiről szólt. A hitben való összefogásra, együttműködésre hívott fel mindenkit. /Sike Lajos: Ne csüggedjünk harcainkban! üzeni dr. Tőkés László püspök. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./ Az istentiszteleten Mikó Jenő szlovákiai református püspök, Kocsis Elemér debreceni református püspök és Seres Ödön torontói lelkipásztor szolgáltak. Az Erdélyi Református Egyházkerület nevében dr. Csiha Kálmán újonnan választott püspök köszöntötte az új püspököt. /Üzenet (Kolozsvár), máj. 30./ Tőkés László püspöki beköszöntő beszédének szövege: Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./

1990. május 25.

Reizer Pál szatmári római katolikus püspök elmondta, hogy a börtönben 1952-ben mártírhalált halt Scheffler János püspök óta nem volt főpásztora az egyházmegyének. Az egyház szeretné visszakapni intézményeit, hogy el tudja látni feladatait. Az egyházmegyében 54 plébánia van 61 szolgáló pappal. Három plébánia üresen áll, paphiány miatt, 9 segédlelkész is hiányzik. Új templomokat kell építeni, elsősorban városok lakótelepein, szükséges a szegények segítésére a Caritas szervezet létrehozása. Az erdélyi püspökséget külön érsekséget szeretnének. Ezt indokolja, hogy több mint egymillió római katolikus hívő él a négy erdélyi püspökség területén, a hívők nagy többsége magyar. /Sike Lajos: Közülünk most már senki se pótolható! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./

1990. július 12.

634 Többezer embert vártak Szatmárnémetiben a Vatra Romaneasca nagygyűlésére, de alig ezren voltak jelen. A fő téma a magyar nyelvű oktatás volt, ami veszélyezteti a román érdekeket. A minisztérium privilégiumot biztosított a magyaroknak, hangzott el a gyűlésen, de nem mondták meg, mit jelent ez. Például azt, hogy ne lehessenek magyar szakiskolák. Indítványozták, hogy csak románul lehessen felvételizni. /Sike Lajos: A magyart is románul tanuljuk? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./

1990. november 6.

Az elmúlt hónapokban nem sokat hallatott magáról a Független Magyar Párt /FMP/ tiszteletbeli elnöke Soós Angéla színésznő. A tevékeny RMDSZ-választmányi tag, dr. Sófalvi György átpártolt az FMP-hez, ahol mindjárt kinevezték a párt titkárának. A legtekintélyesebb ember a pártnál dr. Sófalvi György. A párt ügyvivő elnöke Böszörményi Albert üzemmérnök. Böszörményi elmondta, hogy kétezerötszáz tagja van az FMP-nek. Böszörményi kifejtette, hogy az FMP konzervatív párt. És radikálisabb az RMDSZ-nél, ők nem kérik a jogokat, mert azokat természetes jogoknak tekintik. Síkraszállnak a kisebbségek egyéni és kollektív jogaiért. /Sike Lajos: (Szék)helyét keresi a Független Magyar Párt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./

1991. február 27.

A korábbi 11-13-mal szemben most 22 papnövendéket vehettek fel, közülük hatan külföldön tanulhatnak, sorolta Reizer Pál szatmári megyéspüspök egyházmegyéjének kedvező változásait. Szatmárnémetiben beindult a világiak teológiai képzése, 180 jelentkezővel. Visszakapták a püspöki székhelyet Szatmárnémetiben. 1990. júl. 19-én visszaállították az Irgalmas Nővérek Rendjét, ahol öt jelöltet avathattak. Létrejött a szegényeket támogató Caritas szervezetük. Az iskolákban már folyik a hitoktatás, a kórházakba is bejutnak, a börtönökbe még nem engedték be őket. Reizer Pál nemrégiben Kárpátalján járt, ez a terület egyházjogilag a szatmári püspökséghez tartozik. Mintegy 65 ezer római katolikus él Kárpátalján az üldöztetések után, a 38 plébánián mindössze hat idős pap maradt, újabban nyolc /elsősorban magyarországi/ vendégpap jött segítségükre. /Sike Lajos: Beszélgetés Reizer Pál szatmári megyéspüspökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./

1991. április 23.

A vatikáni rádió magyar adásában Reizer Pál szatmári püspök a múltra visszatekintve megállapíthatta, hogy a hívek és a papság kitartottak a legnehezebb években is. Elődje, a szentéletű Scheffler János püspök 1952-ben halt vértanúhalált a jilavai börtönben. A félelem elmúltával a hívek aktívabbak, az államhatalom azonban nem segíti működésüket, az új törvények nem adnak lehetőséget arra, hogy az egyház iskolákban, szociális intézményekben fejtse ki tevékenységét. Az erdélyi magyar püspökök végre személyesen mondhatták el a pápának az egyház gondjait, összegezte Reizer Pál szatmári megyéspüspök a látogatás jelentőségét, szólhattak a közös problémákról, az erdélyi érsekség megalakításának szükségességéről, a csángó-kérdésről és a magyar nyelvű iskolák ügyéről. Írásban is benyújtották sürgősen megoldásra váró gondjaikat. A moldvai csángók ügyét Bálint Lajos gyulafehérvári megyéspüspök terjesztette elő részletesen, a többiek csatlakoztak hozzá. A segélykérés lényege: ne tiltsák a csángómagyarok templomaiban az anyanyelv használatát. A pápa megértéssel reagált a felvetésekre. II. János Pál pápa elvárja, hogy minél többen legyenek ott magyarországi látogatásán. /Sike Lajos: Négy erdélyi magyar püspök a pápánál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./

1992. február 6.

Jan. 21-én érkezett haza Magyarországról dr. Sófalvi György /Szatmárnémeti/ orvos, a Független Magyar Párt elnöke. Távcsövet hozott a koltói Petőfi Múzeumnak, mellékelve a hivatalos ajándékozó okiratot. A távcsövet a budapesti Hadtörténeti Múzeum ajándéka volt. A román határőrök azt mondták, hogy tüzérségi távcső, fegyvernek minősül, ennek behozatala tilos. A távcsövet elvették, nem adtak róla elismervényt, kijött a rendőrség és Sófalvi Györgyöt délután 13 órától majdnem éjfélig nem engedték tovább. A román sajtóban később rosszhiszeműen szellőztették ezt az ügyet, nem írták meg az igazságot. /Sike Lajos: Ha a hatalom akarja, a távcső is elsül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./

1992. április 30.

Nagy port vert fel a sajtóban, hogy András Imre képviselőnél a határon dokumentumokat találtak. Most visszakapta a vámosoktól az elkobzott anyagot: a román hivatalos közlöny /Monitorul Oficila/ bárki által hozzáférhető néhány számát. András Imre minderről ápr. 28-án sajtóértekezleten számolt be. /Sike Lajos: András Imre ismét egy csomag Monitor boldog tulajdonosa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./

1992. június 11.

Reizer Pál /Szatmárnémeti/ római katolikus megyéspüspök kijelentette: nem megnyugtató, hogy az előzőleg történt ablakbeveréseket, gyújtogatásokat egy elmebetegre fogták. Nem fogadható el a rendőrség álláspontja sem, hogy védjék magukat, mert a rendőrségnek erre nincs embere. - Nagykárolyban ősztől római katolikus líceumot indítanak. - Aug. 15-én Cacica moldvai búcsújáróhelyen magyar nyelvű szentmise lesz, a csángók számára ez valóságos történelmi esemény, szögezte le a püspök. Reizer püspök bátorított, kérjék a csángók a magyar nyelvű misét, mert Isten igéjének anyanyelvünkön való hallgatása alapvető emberi jog, ezt mindenütt biztosítani kell, ahol csak igény van rá. /Sike Lajos: Nem hallgathatunk, amíg betörik ablakainkat! Beszélgetés Reizer Pál szatmári római katolikus megyéspüspökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./

1992. augusztus 15.

Petru Gerghel iasi püspök meghívására magyar papok /Szőke János, Kozma Imre, Keglevich István és mások/ érkeztek Chaia moldvai csángó kegyhelyre és aug. 15-én először fordulhatott elő, hogy magyar nyelvű szentmisét mutattak be. A szentmisét Jáki Teodóz magyar énekek betanításával kezdte. Szőke János mondta a szentbeszédet. Szép gesztus volt a iasi püspök meghívása, ám lerontotta a szándék hitelét, hogy a magyar szentmisét az előre hirdetett délelőtt 10 óra helyett reggel 8 órára tették, ezért nagyon sokan lemaradtak róla. A mise színhelyéül a kegytemplom hátánál levő barlang-kápolnát jelölték ki, ahol a szűk tér miatt ezer-ezerötszáz hívő tudott csak összezsúfolódni. /Sike Lajos: Magyarul szólt az Úr Cacicában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20., Új Magyarország, aug. 17./

1992. október 21.

Okt. 5-én a Szatmár megyei tanfelügyelőség levélben értesítette az újtasnádi óvodát, hogy okt. 1-jétől megszünteti, mivel "nem felel meg a 461/1991-es előírásoknak", azaz nincs elég gyermek. Mindez válasz az Újtasnádon megfogalmazott kérvényre, hogy a helyi óvoda magyar nyelvű legyen. A tíz gyermekből ugyanis kilenc magyar, a tizedik félig az, szülei támogatják a magyar óvoda igényét. Az elutasítás miatt a szülők a minisztériumhoz fordultak, olvasható Sike Lajos tudósításában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./

1992. november 12.

Egyházjogilag a szatmári püspökséghez tartoznak Kárpátalja római katolikusai. Reizer Pál szatmári megyéspüspök Kárpátalján járt, bérmakörúton. Mintegy hatvanötezer római katolikus él Kárpátalján, 1945-ben 19 templomot elvettek tőlük, ebből többet raktárnak és ateista múzeumnak használtak. A változások óta visszaadtak kilenc templomot, mások átadása folyamatban van. Megindították a hitoktatást, megengedték hogy Magyarországon történjen a papképzés. Magyarországról hét szerzetes, Szlovákiából két pap ment Kárpátaljára és egy Szatmár megyéből. /Sike Lajos: Beszélgetés Reizer Pál római katolikus megyéspüspökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./

1993. március 9.

A napokban tért vissza kéthetes nyugati útjáról Reizer Pál szatmári római katolikus megyéspüspök. Egy hétig Rómában tartózkodott, majd Németországba utazott, Münchenben és Stuttgartban találkozott a nyugati szórványban élő magyar katolikusokkal és az egyházmegyéjéből kivándorolt papokkal. A Katolikus Magyar Értelmiségiek Mozgalmának tagjait tájékoztatta az erdélyi helyzetről, a gondokról, a kivándorlásról, az egyházi javak visszaadásának halogatásáról, de a pozitív jelekről is beszélt. A szatmári egyházmegye 1 magyar papja él Németországban és Svájcban, ott teljesítenek szolgálatot, de továbbra is a szatmári egyházmegyéhez tartoznak. /Sike Lajos: Nyugati magyarok között járt Reizer püspök. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./

1993. július 17.

Szatmárnémetiben már megjelentek a két-, sőt háromnyelvű cégtáblák, feliratok. A főtér sarkában kétnyelvű tábla hirdette: magánorvosi rendelő. Ismeretlenek leverték. Most fémből készült az új kétnyelvű tábla, hogy nehezebb legyen széttörni. A román orvos is kitette a kétnyelvű táblát. /Sike Lajos: Csak azért is két nyelven! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 17-18./

1993. augusztus 11.

Tavasszal megalakult Szatmárnémetiben a Vállalkozók Fóruma Egyesület. Elnöke, Pécsi Ferenc közgazdász, parlamenti képviselő elmondta hogy összegyűjtik a magyar vállalkozókat. Már van az egyesületnek székhelye Szatmárnémetiben. Megküldik a tagoknak a beérkező üzleti ajánlatokat. Felvették a kapcsolatot külföldi üzletemberekkel és hasonló szövetségekkel. Végeznek angol, francia és német nyelvű üzleti levélfogalmazási fordítást. Magyarországi szakembereket meghívtak előadások tartására. /Sike Lajos: Sikerhez segíteni a vállalkozókat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./

1993. október 12.

Nemrég a Román Hírszerző Szolgálat, az SRI felügyeletét ellátó parlamenti csoport tagjai Németországba látogattak, köztük volt Szabó Ferenc Károly RMDSZ-szenátor, aki elmondta, hasznos volt, hogy három napon át tanulmányozhatták a hírszerzés ellenőrzését. Telefonok lehallgatása vagy levelek ellenőrzése - például terrorista cselekmények megelőzéseként- csak a felügyelő bizottság engedélyezésével lehetséges. Romániában parlamenti csoportjuk csak most kezdi megismerni az SRI működését. Súlyos fogyatékossága a törvénykezésnek, hogy egyelőre nincs olyan jogszabály, hogy minden hírszerző szervezet parlamenti ellenőrzés alá kerüljön. Eddig csak az SRI került ilyen felügyelet alá. De feltérképezik a többi szervezetet is: a Külföldi Hírszerző Szolgálat tevékenységét semmilyen törvény nem szabályozza, a Belügyminisztérium titkosszolgálata, a híres 0215, amely szintén homályos körülmények között jött létre. A köztársasági elnök testőrségének is van hírszerző részlege, azután ott van a katonai kémelhárítás szervezete. ? Egyik szervezetnek sem a lakosság megfigyelése a feladata, de törvényes szabályozás hiányában fennállhat a lakosság jogainak megsértése. Az Európa Tanács felrója, hogy ezek katonai jellegű szervezetek. /Sike Lajos: "Még csak a kirakatot ellenőriztük" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./

1993. október 29.

A Duna TV Kapcsok című műsorában havonta bemutatnak egy-egy tájegységet. Jártak Erdővidéken /júniusban láthatták a nézők/, Ipolyságban, a Felső-Tisza-mentén, az Avas következett, a forgatócsoport járt Misztótfaluban, Szinérváralján, Kőszegremetén, Avasfelsőfaluban, Erdődön és Szatmárnémetiben. /Sike Lajos: Előtérben a szórványmagyarság értékei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./

1993. november 5.

Andreas Oplatka, a Neue Zürcher Zeitung munkatársa részt vett a Jakabbfy Elemér emlékünnepségen, ebből az alkalomból kérdezte meg tőle a Romániai Magyar Szó munkatársa, ki volt az a svájci politikus, aki részt vett a PER tárgyalásain és ott volt Neptunon is. A neve Peter Sager, svájci képviselő volt, ma nyugdíjas, Kelet-Európa szakértő. Neptun után beszámolóval jelentkezett a Neue Zürcher Zeitungnál, de munkája egyoldalú volt, ezért nem is közölték. Hangvétele nem volt olyan szélsőséges, mint David Binderé, aki a New York Timesban írt /júl. 20-i szám/. Hasonló politikai sugallatra készült mindkét cikk. Oplatka szerint a Neptun-vitában mindkét fél követett el taktikai hibát. Tudomásul kell venni, állapította meg, hogy a kis lépések politikáját kell folytatni, a vitát pedig károsnak tartja. /Sike Lajos: A "titokzatos" svájci és Neptun. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./

1993. november 18.

Szatmárnémetiben az RMDSZ székházában erdélyi orvosok, gyógyszerészek tanácskoztak a betegellátás helyzetéről. A tanácskozást Csirák Csaba, a Szatmár megyei RMDSZ alelnöke szervezte meg. Elmondta, hogy többször kérték, a gyógyszereken a használati utasítást tüntessék fel magyarul is, de kérésüket elutasították. Nagyon sok magyar orvos elhagyta az országot, bővíteni kell Marosvásárhelyen az orvosi egyetem magyar tagozatát, biztosítani kellene az orvosok magyarországi továbbképzését. /Sike Lajos: Mi fáj a kisebbségi betegnek és orvosnak? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./

1993. november 23.

Reizer Pál szatmári megyéspüspök kifejtette, hogy az elmúlt évtizedek istentelen propagandájának, szellemi-erkölcsi rombolásának újjáépítése, gyógyítása sok időt és türelmet igényel. Épülnek új templomok, a hívek egyházukhoz ragaszkodásának köszönhetően. A püspök emlékeztetett, milyen harcot vívnak az egyházak a vallásügyi törvénnyel kapcsolatban, az egyházi iskolák visszaadása érdekében. Reizer Pál súlyos műtéten esett át, melyet két hónapos gyógykezelés követett. Több alkalommal járt Kárpátalján, ahol mindig megindító találkozni az erdélyieknél is mélyebbről indult katolikus hívekkel. Tervezik Hám János püspök szobrának felállítását. A város vezetése csak a templom kertjében engedélyezi a szobor felállítását, azonban ők a téren akarják felállítani. Úgy vélik, az adófizető magyaroknak ugyanolyan joguk van a közterületekhez, mint a többségi lakosságnak. /Sike Lajos: Egymást erősítve. Interjú Reizer Pál szatmári megyéspüspökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./

1995. január 6.

A nemzetközi szervezetek tehetetlensége, a boszniai tragédia, ezen belül az etnikai tisztogatás elszemtelenítette a kelet-európai nacionalizmusokat. A veszélyre többször figyelmeztetett Markó Béla, Tőkés László, Takács Csaba és mások. "Közülünk ma már alighanem azok is tisztán látják, hogy tájainkon hosszú évek óta sajátos etnikai tisztogatás folyik, akik két-három éve durvának, provokatívnak tartották Tőkés László erre vonatkozó kijelentését." - írja Sike Lajos. Ha nem vigyázunk: "Tovább szűkítik jogainkat...". Folyik a lejáratási kampány a vezetők ellen /Tőkés-ügy/, kiszivárgott, hogy a hatalom az Európa Tanács elé akarja vinni az oktatási törvény ügyében gyűjtött aláírásokból a "fals aláírások" ügyét. A nemzetközi közvélemény elé kell tárni a román nacionalizmus mesterkedéseit. A múlt század végén a külföldön működő Román Kulturális Ligának még a leendő francia elnök, Clemenceau is tagja volt... /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./

1995. április 18.

Szatmárnémetiben a város egyik legszebb pontján, a Szamos közelében, a hídfőnél igényel a hadsereg 500 új lakást, arra hivatkozva, hogy a helyőrség két új egységgel egészül ki. Ezen a városrészen előzőleg a gazdaságosan működő helyi vállalat, a COMAT hiába kérelmezett házhelyeket dolgozóinak. Döntés még nem született. Arról is beszélnek a városban, hogy az Unio iskolaközpont helyére katonai líceumot akarnak telepíteni. Ez az épület a katolikus egyház tulajdona volt, híres iskolája működött benne. Az új katonai egységek révén a román lakosság aránya nőni fog a magyar lakosság rovására. Ez a békés etnikai tisztogatás, jegyzi meg Sike Lajos. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./

1995. április 21.

Csupán az erdélyi magyarokat évente húsz forinttal támogatja minden magyar állampolgár. Ez kétszáz millió forintot jelent. Ez az összeg nem kevesebb, mint amennyit Románia költ a határon kívüli románok megsegítésére. Mire is kellene költeni ezt a pénzt, teszi fel a kérdést Sike Lajos. Az erdélyi magyarság egyik jeles képviselője többmillió forintból sem tudott életképes napilapot letenni az asztalra. Az újságíró közli: visszaadja a ráeső részt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./

1995. május 25.

Reizer Pál szatmári katolikus megyéspüspököt öt éve szentelték püspökké. Sike Lajos, arra kérte, vonja meg az elmúlt öt év mérlegét. Szatmárnémetiben felépítették az idős papok otthonát, egy éve elkészült a városban az új Szentlélek templom, Túrterebeshegyen, Csedregen is épült új templom, jelenleg továbbiak épülnek Nagybányán, Nagykárolyban, Adorjánon, Egriben, Körtvélyesen, Batizon és Újvároson. Az egyházmegyét súlyosan érintette Színfalu, Alsóhomoród, Krasznasándorfalu, Nagymadarász, Barlafalu teljes kiürülése, sok sváblakta más település és Szatmárnémeti sok lakosának kivándorlása. Újabban megcsappant a kivándorlás. - Az állam az ortodox egyházat sok tekintetben előnyben részesíti, a görög katolikus egyháznak - külön rendelettel - visszaadta azokat az ingatlanait, amelyeket eddig az állam birtokolt, egyedül a történelmi magyar egyházak nem kaptak vissza semmit. Ez diszkrimináció. Beindították Szatmárnémetiben és Nagykárolyban a katolikus gimnáziumot, Máramarosszigeten és Nagybányán is szeretnék ezt megtenni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./

1995. június 13.

Hatodik alkalommal rendezték meg jún. 10-11-én Szatmárnémetiben a Hajnal akar lenni népdaléneklési versenyt. A színvonalas vetélkedőn két csángó végzett az első helyen, az ónfalvi /Onesti/ Nyisztor Ilona és a gyimesfelsőloki Antal Tibor. A felvidéki Ipolyszakállosból jött Marsal Judit nyerte a második díjat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./ A pusztinai születésű Nyisztor Ilona mind több csángó népdalt és történetet tanult szüleitől, s lassan feltárult előtte a csángók küzdelmes múltja. "Miután megismertem, hogy ki vagyok és megértettem sorsomat, önszorgalommal megtanultam írni és olvasni magyarul." Pusztinán Nyisztor Ilona énekkart és tánccsoportot vezet. Énekesként első sikerét 1991-ben Jászberényben, egy ottani versenyen aratta. /Sike Lajos: Érdemes magyar csángónak lenni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./

1995. szeptember 1.

Aug. 25-én hajnalban rendőrök, csendőrök és kommandósok lepték el a Szatmár megyei Ákos és Krasznamihályfalva cigánysorát, belökték az ajtókat, rabszállító kocsiban az árkosi rendőrőrsre hurcolták a férfiakat, mindet megverték, majd elengedték őket. Szabó Károly szenátor a helyszínen tájékozódott, ahol több cigányember elmondta, mennyire megverték őket. Az árkosi rendőrőrsön azzal indokolták a történteket, hogy etnikai konfliktus megelőzéséről volt szó, a megyei rendőrség szerint szintén megelőző akció volt, melynek során több gyanús személyt előállítottak. A helyi újságok dicsérték az akciót, hozzátéve, nem ártana másoknál is ilyen megelőző akciót tartani. A figyelmeztetés a magyaroknak is szól, "holnap talán ránk szabadulnak álarcos csendőrök, kommandósok" - írja Sike Lajos. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

1996. március 24.

Tőkés László püspök és Szűrös Mátyás országgyűlési képviselő erdélyi körútjuk befejezéseként Szatmárnémetiben, vasárnap, a Láncos templomban, az istentisztelet után polgári fórumot tartottak. Tőkés László elmondta, azért hívta meg Szűrös Mátyást, hogy a hitelesnek tartott és elfogadott személyiségek közvetlenül tájékozódjanak, jobban megismerjék az erdélyi magyarság helyzetét. Az egység és az egyetemesség jegyében zajlottak le a találkozók Marosvásárhelytől Szatmárnémetiig. Szűrös Mátyás kifejtette, hogy látogatásával az összetartozást akarta kifejezni. "Semmiféle megállapodás nem mehet a határon túli magyarság kárára. A románoknak először a romániai magyarsággal kell megbékélni, biztosítva a létükhöz, jövőjükhöz szükséges gazdasági, kulturális, jogi feltételeket. A hídnak is először az alapját, a pilléreit szokták megépíteni, mert úgy tartós!" Szűrös Mátyás, az Illyés Közalapítvány elnöke elmondta, hogy az alkuratóriumok jól működnek, helyes volt, hogy a legfontosabb döntési jogkört leadták oda, ahol a legjobban ismerik a támogatásra szorulókat. /Sike Lajos: Polgári fórum Szatmárnémetiben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./

1996. augusztus 27.

Dr. Hegedüs Lóránt püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkész elnöke nem először hívta fel a figyelmet a magyarság számának rohamos csökkenésére. "A Kádár-korszakban hatmillió abortusz volt, hatmillió magyart küldtek a halálba, hatmillió magyar nem születhetett meg!" "A rendszerváltozás óta gyakorlatilag semmi sem változott, a mai hatalom is nemzetapasztó, nemzetsemmisítő hatalom. Ugyanazt teszi, mint elődje, csak szalonképesebb eszközökkel. Olyan törvényeket hoz, ami nem kedvez az életnek, hanem a nemzet halálának kedvez. Feláldozza a nemzetet a liberalizmus oltárán. A magyaroknál lazább erkölcsiségűnek ismert franciáknál is sokkal szigorúbban viszonyulnak az abortuszhoz, jóval nagyobb felelősséggel a nemzet jövőjéhez. Sokkal gondosabb a szűrés..." Arra a megjegyzésre, hogy a nemzethalál emlegetése negatívan hathat, Hegedüs püspök azt válaszolta, hogy életre kell sokkolni a népet, "mert a magyar nép fájdalommentesen önpusztítja magát, s nem képes önmagára eszmélni." Gulácsi István a kárpátaljai református magyarok püspöke arról beszélt, hogy nehéz az ottani református egyház talpra állítása. A kommunizmus időszakában szinte alapjáig megsemmisítették az egyházat, elvették épületeit, papjait elhurcolták. A rendszerváltás óta öt új templom épült, lelkészlakok is épülnek. Kárpátalján 130 ezer református él 91 gyülekezetben, közben mindössze 28 lelkészük van, besegít még három magyarországi és egy erdélyi lelkész. Reményt keltő viszont hogy 50 teológusuk tanul Komáromban, Sárospatakon, Debrecenben, Kolozsváron és Budapesten. Öt éven belül tehát lesz elegendő református lelkészük. /Sike Lajos: A halál nemzete vagyunk? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./

1996. október 10.

Szatmár megyében a különböző pártok képviselő-jelöltjei között több magyar is van, így az Autósok Pártja jelöltjei között szerepel Szerémy Péter és Dohi Trepszker Géza, az időnként felbukkanó Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt szatmári jelölt-listáját Menyhért János helyettes tanító vezeti, a második helyen Liteczky Irén áll. /Sike Lajos: Oszd meg, oszd meg...? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 601-603




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998