udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 15 találat lapozás: 1-15
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Simon István

1996. május 25.

Kolozsváron a Magyar Opera következő bemutatója Erkel Ferenc István király című operája. Simon István igazgató emlékeztetett, hogy 1990 óta a gyulai Várszínházzal együttműködésnek Erkel életművének teljes feltárásában. Ebben a folyamatban a mostani bemutató a negyedik nagy állomása. Idén mutatják be az István királyt, az 1100 éves honfoglalási évforduló jegyében. /Simon Gábor igazgató: Rajtunk a világ szeme. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./

1999. július 7.

Július 11- én, vasárnap egésznapos ünnepség lesz a Maros megyei Búzásbesenyőn. A falu fennállásának 650. évfordulóját ünnepeli a település apraja, nagyja. A helyi leánykórus nyitja a megemlékezést. A helyi oktatás történetét vázolja Nemes Sándor iskolaigazgató, majd rendre a kulturális élet, a református, a katolikus és az ortodox egyház történetét vázolja fel Jakab István nyugalmazott tanító, Simon István kultúrotthon-igazgató, valamint dr. Nagy Károly, Lukács János és Suciu Iulian lelkészek. Délben a vendégeké a szó, majd ökumenikus istentisztelet zárja a megemlékező ünnepséget. Délután műkedvelők szórakoztatják az egybegyűlteket. /Búzásbesenyő ünnepel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./

2002. július 9.

Búzásbesenyőnek annyi küzdelem után immár kétnyelvű helységnévtáblája van, jelezte Simon István polgármester. Búzásbesenyőt 1171 lélek lakja, a lakosság hetvenöt százaléka magyar, huszonkettő román, két-három százaléka roma. Negyvenhat és fél százalék római katolikus vallású, harminchárom százalékot tesznek ki a reformátusok, a többi ortodox. Magyarországra mintegy tizenöt személy telepedett ki, köztük diplomások is, munkát vállal Magyarországon körülbelül harminc személy, köztük négyen román ajkúak. Keresetüket hazahozzák, a család gyarapítására fordítják. Jövőre 12 elsős lesz a magyar tagozaton. A falunap az egyházak, a helyi gyülekezetek közeledését is szolgálja, emelte ki Simon Levente református lelkész. A falu monográfiáján Pál-Antal Sándor dolgozik. /Bölöni Domokos: Besenyők utódai. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 9./

2002. október 11.

Lugoson a Szombati Szabó István Irodalmi Kör fennállásának 30. évfordulóját ünnepelték. Alapítótagok és az új nemzedék képviselői, sok kötetes tollforgatók és pártolók, a város magyarságának népes serege gyűlt össze. Az elmúlt évtizedekben több mint háromszáznyolcvan alkalommal tartottak ülést. Az újságok s az egyház mellett egyedüli civil szervezetként a Szombati Szabó István irodalmi kör vitte a míves magyar szót a Felső-Bega völgye elszigetelten élő szórványközösségeibe. Fülöp Lídia, a kör vezetője hangsúlyozta, hogy az olykor százat is meghaladó, máskor meg alig maroknyi tollforgató és irodalombarát a kisebbség számára legnehezebb korszakban is erős vára volt az anyanyelvű kultúrának. A kör lelkes alapemberei, dr. Higyed István, Bakk Miklós, Gergely Kálmán, Kovács László, Osztofi József, Simon István, Maylender Erzsébet, Molnár Klára, Király Rozália és még sokan mások hűségesen, önzetlenül szolgálták a nemes ügyet. Az örökös elnök, Fülöp Lídia, a költő és prózaíró, aki szíve-lelke a város irodalmi életének. A magyar költészet gyöngyszemeiből hallhattak válogatást a résztvevők. Makay Botond bemutatta dr. Higyed István Szomorú szerelmes igric című könyvét, amely az irodalmi kör névadójának, Szombati Szabó István egykori lugosi református tiszteletes életéről és munkásságáról nyújt képet. /Sipos János: Lugosi mementó. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 11./

2003. augusztus 19.

Kerelőszentpálon aug. 17-ére hirdették az I. és II. világháborúban elesett hősök emlékművének leleplezését. A Nagy-Románia Párt és az Antonescu Egyesület képviselőinek ellenvetése nyomán a község elöljárói azt egy későbbi időpontra kényszerültek halasztani. 1990-től kérik a lakosok, hogy emlékművet állítsanak a két világháborúban elhunyt kerelőszentpáliak számára - nyilatkozta Simon István polgármester. A márványtáblán kétnyelvű felirat olvasható. A községközpontot Magyardellővel összekötő kompot az 1970-es években gyártották. Azóta évente javítják, foltozgatják. Most elrendelték a komp főjavítását. /Mégis lesz világháborús emlékmű. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 19./

2003. szeptember 15.

Hazahozták a Farkasréti (Budapest) temetőből a város egykori kiemelkedő személyisége, Szombati-Szabó István pap-költő és neje hamvait, hogy lugosi földbe helyezzék örök nyugalomra. Szept. 13-án, az újratemetésen méltatói - Fazakas Csaba esperes, a lugosi egyházközség tiszteletese, Kocsis Imre Antal, Szekszárd polgármestere, Ovidiu Martinescu és Pozsár József, Lugos polgármestere, illetve alpolgármestere, Simon István ny. tanár - hangot adtak annak a véleményüknek, hogy Szombati-Szabó István vallásfelekezetre való tekintet nélkül példaképe a szórványmagyarságot szolgáló ma élő értelmiségieknek. Szombati-Szabó István irodalmi munkásságáról dr. Higyed István, a lugosi egyházközség ny. lelkésze tartott előadást. Az ünnepi istentiszteletet követően Fazakas Csaba és Makay Botond lelkipásztorok elhelyezték a kopjafa beton-talapzatába a hamvakat tartalmazó urnát. /(Sipos): Szombati-Szabó István hamvai Lugoson. Újratemették a pap-költőt. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 15./

2003. november 12.

Magánlátogatást tett Kolozsváron járt Ruppert József pap-tanár, a piaristák római rendi elöljárójának közép-európai ügyekért felelős asszisztense. Ruppert József azokat a diplomákat hozta el Romániába, amelyeket a definitórium - a rendi elöljáróság -Schönberger Jenő szatmári segédpüspök és Fodor György kolozsvári confrater számára állított ki. Schönberger püspök ezentúl a piaristák legfőbb elöljárójának személyes delegátusaként is működik Romániában, a szerzetesrend ügyeinek intézésében. Fodor György, aki a Romániai Férfi Szerzetesrendek Elöljárói Konferenciájának főtitkára, mostantól a romániai piarista egyháztartomány képviselői tisztét tölti be a konferencián. A kolozsvári piaristák az 1773-ban pápai rendelettel feloszlatott jezsuita rend "utódaiként" oktattak. Mária Terézia 1776-ban iktatta be a kolozsvári jezsuiták helyébe a piaristákat, a kegyes tanítórendieket. A piaristák Erdélyben először Besztercén telepedtek le, később Nagykárolyban, Máramarosszigeten, Kisszebenben, Medgyesen, Szentannán, illetve Temesváron is házat nyitottak. Kolozsvári megtelepedésük után tervbe vették, hogy iskolájukat egyetemmé építik ki, ezt azonban II. József császár szekularizáló-központosító intézkedései lehetetlenné tették. 1925-ben a piaristáknak önálló romániai provinciája (rendtartománya) alakult. 1948-ban azonban az államosítások soránn elvesztették iskoláikat, csakhamar magát a rendet is törvényen kívül helyezték. A nyolcvanas-kilencvenes évekre három idős piarista szerzetes-tanár maradt Kolozsváron, azóta ők is meghaltak: Simon Tamás, Simon István és Denderle József. Az országban ma egyetlen idős piarista él: Valló Ferenc (Temesváron), illetve két piarista nővér, akik dévai serdülő lányok nevelését folytatják. Ennek ellenére a rendtartomány jogilag fennáll, sőt 2000-ben a román állam újra elismerte létezését. Ruppert József látogatása az újjáélesztés folyamatában értelmezendő. A piarista tanárokat a katolikus gimnáziumokban elsősorban tanárcserés megoldással kívánják alkalmaztatni. Ruppert József több mint tíz éve él Rómában, biológia, kémia és ének szakos tanár. Huszonkét éven át tanított Kecskeméten. Jelenleg a római Szent István Ház igazgatója, a Pápai Magyar Intézet munkatársa. /Jakabffy Tamás: Lesznek-e újra piaristák (Kolozsváron)? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./

2004. június 8.

Maros megyében 29 megválasztott polgármestere van az RMDSZ-nek az első forduló után, 17 jelöltje pedig a második fordulót várja. Ez növekvő tendenciát mutat 2000-hez képest, akkor 24 jelölt szerzett mandátumot az első fordulóban, öt pedig a másodikban. Sipos József Ádámoson, Osváth Csaba Ákosfalván, Balogh István Csíkfalván, Tar András Erdőszentgyörgyön, Veres Gergely Domokos Havadon, Simon István Kerelőszentpálon, Dósa Sándor Kibéden, Nagy Márton Koronkán, Ballai György Magyarbükkösön, Kocsis Albert Magyarón, Zsigmond Vencel Makfalván, Ercsei György Marossárpatakon, Vízi József Marosszentgyörgyön, Ördög Ferenc Marosvécsen, Varró Levente Mezőbodonban, Dávid Gyula Mezőmadarason, Bartha Mihály Mezőpaniton, Jánosi Ferenc Nagyernyén, Ferenczi György Nyárádkarácsonfalván, Kacsó Antal Nyárádmagyaróson, Gál Lajos Nyárádremetén, Dászkel László Nyárádszeredában, Madaras Árpád Sóváradon, Majlát Károly Székelyberén, Orbán Sándor Székelyhodoson, Szőcs Lajos Székelyvéckén, Péter Ferenc Szovátán, Vígh József Vámosgálfalván nyert az RMDSZ színeiben. /Még 17 RMDSZ-es polgármesterjelölt versenyben. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 8./

2004. július 27.

Búzásbesenyőn falunapot tartottak. Szentmise és istentiszteletek után a Rátonyi János Művelődési Otthonban fellépett a katolikus énekkar és az ifjúsági műkedvelő csoport. Simon István polgármester románul és magyarul köszöntötte a falu népét. Búzásbesenyő példa a békés együttélésre, jól élt itt 655 év alatt magyar, román, cigány, hangzott el. Dr. Kelemen Atilla képviselő, az RMDSZ Maros megyei elnöke kiemelte, hogy három gyülekezet (katolikus, református és ortodox) együtt tud ünnepelni. /B.D.: Otthon – Búzásbesenyőn. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 27./

2004. augusztus 6.

Kizárták az RMDSZ-ből a szövetség kovásznai tisztújító küldöttgyűlésén Gyila Sándor városi tanácsost, mert Gyila a helyhatósági választások idején a független Zsuffa Levente mellett, az RMDSZ polgármesterjelöltje ellen kampányolt. Gazda József, az RMDSZ Kovászna városi elnöke egy évvel ezelőtt mondott le tisztségről, mert nem értett egyet a szövetség politikájával. Utódjának megválasztották Simon Istvánt, a Kőrösi Csoma Sándor Iskolaközpont tanárát. /Farkas Réka: Gyilát kizárták a szövetségből. = Krónika (Kolozsvár), aug. 6./

2005. június 29.

Kolozsváron a kábeltelevíziós társaságok csak két magyar adót közvetítenek, holott más erdélyi városokban hat vagy akár hét magyar adó is szerepel az ottani társaságok műsorlistáján. A Szabadság napilap elindított egy aláírásgyűjtést az elmúlt évben azzal a céllal, hogy hatásosabban képviselhessék az itteni magyar lakosság kérését. Több mint ötezren aláírták az írásba foglalt igénylést. Ennek ellenére a tévétársaságok műsorpolitikája semmit sem változott. Az RMDSZ vezetőségének is intézkednie kellene ebben az ügyben. /Simon István: Továbbra sincs több magyar tévéadó. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./

2006. október 17.

Felállva, hosszú percekig ünnepelt Aradon a közönség október 15-én, vasárnap a színházban, a Pécsi Balett előadásának végén: A notre-dame-i toronyőr című Victor Hugo-mű “táncos elbeszélése” mindenki tetszését elnyerte. Bognár Levente aradi alpolgármester, Simon István, a Pécsi Nemzeti Színház ügyvezető igazgatója és Ovidiu Cornea, az aradi Ioan Slavici Klasszikus Színház irodalmi titkára a két, művelődési partnerségi kapcsolatban lévő város színházainak kibontakozódó együttműködéséről beszélt. /(Kiss): Fergeteges előadással zárt a klasszikusdráma-fesztivál. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 17./

2007. március 12.

Március 11-én ünnepelte Búzásbesenyő faluközösség március 15-ét: a falu első köztéri műalkotását, Petőfi Sándor mellszobrát ünnepélyes keretek között leplezték le. Kedei Pál Előd iskolaigazgató és Simon István polgármestermondott beszédet, majd a polgármester Lokodi Edittel, a Maros Megyei Tanács elnökével leleplezte Petőfi mellszobrát, a helybéli Horváth Kovács Szilárd munkáját. Horváth Kovács Szilárd a Marosvásárhelyi Művészeti Líceum XII. osztályos tanulója. /Nagy Botond: Petőfi Búzásbesenyőn. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 12./

2007. augusztus 18.

Simon István kovásznai filozófiatanár kezdeményezte többedmagával, hogy a világtalálkozó alkalmából szakemberek segítségével összegezzék szűkebb pátriája, Orbaiszék múltbéli kincseit, értékeit. Orbaiszék történelme, társadalma és kultúrája címmel augusztus 17-én néprajzi konferenciát tartottak a Pro Museum Egyesület szervezésében a zabolai Csángó Néprajzi Múzeumban, ahol ezúttal bemutatták a Zabola nevezetességei című képes kiadványt és a Zabola műemlékeit ábrázoló fotósorozatot. Nem volt még olyan szakmai találkozó Orbaiszék témával, ahol együtt mutatták volna be kutatásaik eredményeit néprajzosok, történészek, művészettörténészek, építészek, képzőművészek, természettudományokkal foglalkozó szakemberek, ezért jelentős ez a konferencia – hangsúlyozta Pozsony Ferenc néprajzkutató, kolozsvári egyetemi tanár. /Fekete Réka: Orbaiszék múltbéli értékei. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 18./

2008. május 26.

Május 24-én avatták Búzásbesenyő korszerűsített iskoláját. A Dósa Dániel nevét viselő tanintézmény 1976-os épülete emeletet kapott, vízzel, belső illemhelyekkel látták el, központi fűtést szereltek be. Ünnepi műsorral szerepeltek a román és magyar tagozat diákjai. Simon István polgármester elmondta, hogy korszerűsítik Kerelőszentpál község minden településének iskoláját. Ünnepi szentmisét celebrált a zsúfolásig telt templomban dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek. Jakab Antal plébánosra sokan emlékeznek a faluban. Akaratában megedzették, hitében megerősítették az elszenvedett börtönévek. Márton Áron püspök, aki 1938-tól 1980-ig volt Erdély katolikusságának főpásztora, őt jelölte utódjául. Dr. Jakab Antal 1980-tól 1990-ig töltötte be a püspöki tisztséget. A tiltás éveiben is erős maradt, visszatért övéihez, velük munkálkodott a határban, a kaszálókon és az erdei munkákon. Az emlékezés a plébánia és a templom közötti halmon folytatódott, ahol a hősök emlékműve és Horváth-Kovács Szilárd Petődi-feje mellett harmadiknak ott áll Miholcsa József szobrászművész Jakab Antalt mintázó műve, amelyet a marosvásárhelyi Balogh József öntőmester és munkatársai már korábban elkészítettek, most méltó módon felavatták. Jakab Antal emberségből, magyarságból, feltétlen hitből és megalkuvás nélküli szolgálatból mutatott Márton Áron püspökhöz méltó példát. /Bölöni Domokos: Korszerű iskola, nagy példakép. Jakab Antal, a fészekrakó, papnevelő püspök. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 26./


lapozás: 1-15




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998