udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 2 találat lapozás: 1-2
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Simon Simion

1997. április 4.

A Babes-Bolyai Tudományegyetem 187 román tanára ápr. 3-án közös tiltakozást hozott napvilágra. Megdöbbenve Victor Ciorbea miniszterelnök helytelen álláspontjáról a Bolyai Egyetem vagy egy magyar nyelvű részleg kolozsvári létrehozásáról a 187 tanár ellenzi a Babes-Bolyai Tudományegyetemen folyó oktatás etnikai alapú elkülönítését és csatlakozik Simon Simion és Mircea Muthu prorektorok "merész és hazafias álláspontjához", valamint Adrei Marga rektor nyilatkozataihoz, akik racionális érvekkel bizonyították a magyar nyelvű oktatás jelenlegi formájában történő fenntartását. A román tanárok tiltakoznak a miniszterelnök félrevezetése ellen, aki nem tudja. hogy a magyar részleg lényegében létezik. A tiltakozók felhívást intéztek az egyetem összes oktatójához az egyetem egységének megőrzéséért. /Már a részlegesítés ellen is tiltakoznak. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./

2005. október 4.

A romániai rendszerváltás óta először tartott nagyszabású tanévnyitót a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozata, ebből az alkalomból Farkas Gyulának, az 1872-ben alapított Ferenc József Tudományegyetem egykori rektorának mellszobrát is felavatták. Farkas Gyula munkásságát az egyetem vezetősége részéről Andrei Marga, az intézmény akadémiai tanácsának elnöke, Nicolae Bocsan rektor és Simon Simion dékán is méltatta. Mindhárman bevallották: noha kiemelkedő munkássággal rendelkezett, a román értelmiségi körök mégsem ismerték kellőképpen Farkas Gyula munkásságát. Az ünnepségen Salat Levente rektor-helyettes elmondta, a jelenleg működő tanszékek magyar tagozatainak egyesítéséből tervezett önálló magyar karok létrehozásáról egyelőre nem lehet semmilyen előrelépésről beszámolni. Az RMDSZ csúcsvezetése ugyanis a BBTE magyar tagozata vezetőinek tudomására hozta, hogy a politikai prioritásaként kezelt kisebbségi törvénytervezet politikai partnereikkel való elfogadtatásának az erőfeszítései nem teszik lehetővé az egyetem magyar tagozata ügyének párhuzamos vállalását. Sikerült elérni két magyar tanszék létrehozását a Közgazdaságtudományi Kar Sepsiszentgyörgyön működő kihelyezett tagozata és a Pszichológia- és Neveléstudományok Kar keretei között. Az egyetem vezetősége jóváhagyta, hogy hozzák létre a magyar tagozat vezető testületét, amely mandátumot kapott a magyar tagozat működési szabályzatának kidolgozására. Az egyetem vezetősége jóváhagyott egy, a magyar tagozatvezetés által kidolgozott tervezetet, amely az egyetem kötelékébe tartozó épületek két, illetve háromnyelvű feliratozását, és az intézmény története magyar vonatkozásinak megfelelő tükrözését irányozza elő. Salat szerint a rektor egy történészbizottságot kért fel, hogy foglalkozzon ezzel a kérdéssel. A rektor-helyettes a következő időszak kihívásaiként említette az egyetemi autonómia jelenleg adott kereteinek tágítását. Reményei szerint az idei tanév első felében már sikerül megteremteni az újságírói és informatika tanszéket. Emellett kérik az érintetteket, kezdjék el az egyeztetéseket, hogy a Bölcsészkar keretében működő három magyar tanszék Hungarológia vagy Magyarságtudomány Karrá egyesüljön. Fokozatosan próbálják meg leválasztani a BBTE magyar nyelvű oktatását a román oktatás kényszerpályájáról, anélkül, hogy ezzel a megnyert akkreditációkat kockáztatnák. /B. T.: Premiernek számító tanévnyitó a BBTE-n. Önálló Magyarságtudomány Kart terveznek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./ Salat Levente rektor-helyettes beszédében hangsúlyozta, hogy az erdélyi magyarságnak az önálló magyar egyetemhez való joga elvitathatatlan, ugyanakkor megkérdőjelezte egy esetleges önálló egyetemi struktúra versenyképességét. A kilencvenes évek elején elfogadható volt az állandó panaszkodás. Salat Levente kifejtette, nem biztos, hogy az erdélyi magyarság önálló erejére hagyatkozva saját egyetemének olyan nemzetközi státust vívhatott volna ki, mint amilyennel ma a BBTE rendelkezik. Borbély Tamás, a lap munkatársa szerint nem biztos, hogy a Sapientia Egyetem mintája lehet csak sikertörténet az erdélyi magyarság számára. A most körvonalazódó önálló magyar kar a Bölcsészkaron jelenleg működő irodalomtudományi, néprajzi és nyelvészeti tanszékek összeolvadásából jönne létre. Félő azonban, hogy az intézmény román többségű vezetősége ezt a lépést majd arra próbálja felhasználni, hogy elhitesse a nagyvilággal: a magyar karok kérdése is példásan oldódott meg a nagy múltú multikulturális kolozsvári egyetemen. /Borbély Tamás: Az önálló magyar egyetem dilemmái. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./


lapozás: 1-2




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998