udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 18 találat lapozás: 1-18
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Sinkovits Imre

1990. március 20.

Budapesten márc. 20-án a Hősök terén több tízezres tömeg tiltakozó nagygyűlésen ítélte el a marosvásárhelyi véres eseményeket. Lezsák Sándor, a nagygyűlést megnyitva, hangoztatta: az aggodalom gyűjtötte össze az embereket, hogy felemeljék szavukat a marosvásárhelyi magyarokat ért véres atrocitások ellen. Hetek óta baljós hírek érkeznek Romániából. Legyünk higgadtak, ugyanakkor a világ közvéleményének szánt üzenetünk legyen erőteljes, mondta. Sinkovits Imre színművész felolvasta a Sütő András által aláírt nyilatkozatot, melyet a Maros megyei RMDSZ szervezet intézett a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsához. Kányádi Sándor beszélt, majd Göncz Árpád, a Magyar Írók Szövetségének nevében felolvasta azt a levelet, amelyet a Román Írószövetséghez intéztek. Csurka István, az MDF elnökségi tagja méltatta a marosvásárhelyi események során súlyosan megsérült Sütő András életútját. Romániában a diktátor már halott, de a diktatúrát még nem szüntették meg teljesen. Tamás Gáspár Miklós, a szabaddemokraták képviselője hangoztatta, hogy Iliescu elnöknek lépéseket kell tenni a magyarság jogainak garantálásáért. Keresztes Sándor, a Kereszténydemokrata Néppárt, Sebestyén László a Magyar Néppárt, Németh Zsolt Fidesz, Prepeliczay István a Független Kisgazdapárt, Csepella Imre az Erdélyi Szövetség nevében, Kónya Imre a Független Jogász Fórum nevében beszélt. Bejelentették, hogy a súlyos állapotban levő Sütő Andrást Budapestre hozták, kórházban ápolják. /Nagyszabású demonstráció a Hősök terén. = Népszabadság, márc. 21./

1992. október 20.

Marosvásárhelyen, a Kultúrpalota nagytermében okt. 20-án köszöntötték a 65 éves Sütő Andrást, késve ünnepelve a júniusi születésnapot. Többek között a Kemény Zsigmond Társaság elnöke, Oláh Tibor, a Látó főszerkesztője, Markó Béla, továbbá Czine Mihály és Sinkovits Imre beszélt a zsúfolt teremben, majd Sütő András emelkedett szólásra. /Sütő András beszéde: Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22., Magyar Nemzet, okt. 29./

1993. május 20.

Nagyváradon a másodszor megrendezett Varadinum Napok máj. 9-től 16-ig tartottak. A Varadinumra eljött Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke, az Európai Parlament társelnöke is, aki beszédet mondott. Megjelent Sinkovits Imre is, aki elszavalta a Szózatot. Az első napon Tempfli Imre püspök celebrálta a szentmisét a bazilikában, melyet körmenet követett. Délután a várad-olaszi templomban Tőkés László püspök mondott beszédet, majd a debreceni Kodály-kórus lépett fel. Máj. 10-e volt a sajtó napja. A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete meghívására eljöttek a romániai magyar lapok főszerkesztői. A rendezvény a Tavaszi Hajnal által szervezett sajtótörténeti kiállítással kezdődött, képet adott a 125 éves nagyváradi újságírásról. A főszerkesztők a romániai magyar sajtó helyzetéről tanácskoztak. A harmadik napot, máj. 10-ét az etnikumok közötti közeledésnek szentelték, román és magyar értelmiségiek találkoztak, a díszvendég dr. Octavian Buracu volt. Buracu kiállt Tőkés László etnikai tisztogatásra utaló kijelentése mellett, ezután Buracut és családját megfenyegették, munkahelyén lefokozták, ideutazáskor ketten is követték. A következő napokat a művészeteknek szentelték a Varadinum rendezői. Tőkés László kezdeményezésére jött létre A zsidóság és a nagyváradi magyar kultúra rendezvény, melyen Vezér Erzsébet irodalomtörténést tartott előadást Ady és a zsidókérdés címen, Mózes Teréz nagyváradi néprajzkutató pedig bemutatta frissen megjelent Bevérzett kőtáblák című, a deportálásról szóló könyvéből olvasott fel részleteket. Kányádi Sándor pedig a máramarosi zsidó népköltészetet bemutató kötetéről beszélt. Jakobovits Márta és Jakobovits Miklós képzőművészek rendeztek tárlatot 24 művész alkotásaiból. Az Ady Múzeumban pedig a Nagyváradi Ady Társaság rendezvényeként a század eleji Nagyvárad irodalmi arculatát mutatták be. Morvay László grafikusművész - akinek tűzzománc-stációit a múlt évi Varadinumon szentelték meg a Vártemplom falain - most újabb munkáival jelentkezett, ezeken a magyar nemzet stációit örökítette meg. Este Városa vagy a jövőnek című, a 85 éves Holnap-mozgalomra emlékező előadást rendeztek a Szigligeti Társulat művészei. A továbbiakban sor került még Demény Lajos előadására is. /Simon Judit, Marán Antal: Varadinum 1993. Szent László városa ünnepelt. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 20./

1993. december 3.

Egy hónapja, nov. 3-án kezdődtek meg a Csiky Gergely Színház /Temesvár/ fennállásának negyvenedik évfordulóját ünneplő rendezvények, egyben emlékeztek a 165 évvel ezelőtti első temesvári magyar nyelvű előadásokra is. A Demeter András vezette színtársulat ünnepi rendezvényein a szatmárnémeti Északi Színház magyar tagozata és több magyarországi színtársulat is fellépett. A budapesti Nemzeti Színház vendégjátéka, Sinkovits Imre és színésztársai fellépése Sütő András Advent a Hargitán című drámájával színháztörténeti esemény volt, először járt a Nemzeti Temesváron és itt érte meg a Romániában még fel nem oldott tilalom alatt álló Sütő-darab a 250. előadását. Sütő András köszönő levelet írt ez alkalomra, érvelve az Ablobczy László vezette Nemzeti Színház által vállalt szolgálat mellett, ugyanakkor figyelmeztetett az előretörő kozmopolitizmusra, amely megakadályozhatja az egymásratalálást. Az ünneplés idején Temesváron kezdeményezés született Pro Theatrum Alapítvány létrehozására a helyi színház segítésére. /Illés Mihály: A Csiky Gergely színtársukat ünnepe. = A Hét (Bukarest), dec. 3./

1994. március 7.

Gazda Árpád emlékeztetőül közölte az erdélyi katolikus egyházmegye 20 vezető papi személyiségének memorandumát, melyet Jakab Antal erdélyi püspöknek címeztek. A beadványban felsorolták a problémákat és a memorandumot 1988. aug. 29-re, Grósz Károly miniszterelnök és Ceausescu aradi találkozójának napjára keltezték. A memorandumot öt évvel ezelőtt, 1989. márc. 5-én a Kossuth Rádió - akkor Győry Béla által szerkesztett - Vasárnapi Újság című adásában Sinkovits Imre olvasta fel. A beadvány kilenc pontban foglalta össze a sérelmeket, az orvoslásra váró problémákat. A hívek között nagy a megdöbbenés, az elkeseredés több olyan hatósági intézkedés miatt, amelyek a vallást és annak akadálytalan gyakorlását érintik. A papság nem maradhat néma a hívek aggodalmával szemben. Katasztrofálisnak tartják a papi utánpótlásnál a felvételi keretszám korlátozását minden jogalap nélkül. A városokban a régi templomok a hívek befogadására elégtelenek, új templomok építését nem engedélyezik. A Biblia teljes terjedelmében a háború óta egyszer sem jutott a hívek kezébe. Ha az Újszövetség, imakönyv nagy ritkán, korlátozott számban megjelenik, a szükségletnek csak csekély töredékét elégíti ki. Más vallásos könyv, folyóirat kiadására az egyház kísérletet sem tehet. A legifjabb nemzedék számos tagja nem tanulhat anyanyelvén, mert egyre osztályban folyik anyanyelvi oktatás. Az egyetemek végzettjeit szülőföldjüktől távol eső vidékekre helyezik, legutóbb hasonló sorsra jutottak a közép- és szakiskolát végzett fiatalok is. A tudományos, művészeti és közéleti pályákon hátrányos megkülönböztetéssel kell számolnia annak, aki vallását gyakorolja. A memorandum aláírói: Bakos Sándor, Bartalis Árpád, Borbély Gábor, Csató Béla, Csintalan László, Csenkey Ágoston, Csiszér Albert, Czirják Árpád, Gál Alajos, Gáll Sándor, Gere Béla, Hajdó István, Horváth Antal, Jakab Gábor, Kovács Sándor, Lestyán Ferenc, Mihály Imre, Nagy Imre, Nutz Ottó, Orbán László. /Gazda Árpád: ?89 kezdetei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./

1997. június 14.

Marosvásárhelyen, a Kultúrpalota nagyterme zsúfolásig megtelt, amikor a Látó folyóirat /Marosvásárhely/, a Marosvásárhelyi Író Egyesület, az EMKE és a Kemény Zsigmond Társaság szervezésében köszöntötték a 70 éves Sütő Andrást. Laurentiu Ulici, a Román Írószövetség elnöke átadta az írónak az Opera Omnia-díját. Sütő Andrást Markó Béla, Fodor Imre, Marosvásárhely polgármestere, Sinkovits Imre Kossuth-díjas színész, aki a Sütő-drámákban főszerepet játszott, Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Czine Mihály /aki megemlítette, hogy az író Advent a Hargitán című drámáját 250-szer játszotta a Nemzeti Színház Budapesten/, Dobos László, a Magyarok Világszövetségének alelnöke, Gálfalvi Zsolt, a Romániai Pen Club elnöke köszöntötte az írót, majd színészek olvastak fel műveiből, végül Sütő András szólt a közönséghez. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

1997. október 30.

A Magyarok Világszövetsége Nemzeti Együttműködési Bizottsága azt kérte a civil szervezeteket, hogy vitassák meg, majd állítsák össze azok névsorát, akik bizalmat szereztek a magyar társadalom előtt és magatartásukkal megőrizték erkölcsi tisztaságukat. Mintegy 120 szervezet 2500 személyt jelölt. A bizottság közülük választotta ki azt a száz főt, akiknek a neve az egymástól független jelölésekben a legjobban összecsengett. A pártok vezetői, funkcionáriusai nem szerepelhettek a listán. Az Új Magyarország hozta névsorukat. Köztük van Albert Gábor, dr. Andrásfalvy Bertalan, Balczó András, Bíró Zoltán, dr. Bolberitz Pál, Csete György, Csoóri Sándor, Czakó Gábor, Czine Mihály, Dénes János, Fekete Gyula, dr. Fekete Gyula, dr. Gidai Erzsébet, Görömbei András, dr. Gyulay Endre püspök, Halász Péter, dr. Hegedűs Lóránt püspök, Jankovich Marcell, dr. Jobbágyi Gábor, Kádár Béla, Kiss Dénes, Kocsis István, Kósa Ferenc, Kozma Imre, Kunszabó Ferenc, László Gyula, Lovas István, Macskássy Izolda, Makovecz Imre, Medvigy Endre, Nagy Gáspár, Nemeskürthy István, dr. Papp Lajos,. Pokol Béla, Pongrácz Gergely, Pozsgay Imre, dr. Pungor Ernő, Püski Sándor, Rácz Sándor, dr. Raffay Ernő, Sánta Ferenc, Sára Sándor, Sinkovits Imre, Somogyi Győző, Szentmihályi Szabó Péter, Szervátiusz Tibor, Szokolay Sándor, Szörényi Levente, Tőkéczki László, Varga Domokos, Zacsek Gyula, dr. Zétényi Zsolt. /Új Magyarország, okt. 31./ Ez a száz ember először okt. 30-án ült össze. Elhatározták, hogy a jövőben Százak Tanácsaként működnek és teszik meg észrevételeiket az ország jövője szempontjából legfontosabb kérdésekben. Dr. Csáth Magdolna, a "százak" egyike a tömegtájékoztatás antidemokratikus voltát elemezte, mondván, az írott és elektronikus sajtó - kevés kivételtől eltekintve - nem a valós helyzetet fogalmazta meg. /Új Magyarország, nov. 1./

2001. február 3.

Febr. 2-án tartotta rendkívüli bővített közgyűlésen a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, melyen ellenszavazat nélkül hagyták jóvá a küldöttek a megújulási programot. Az előterjesztett dokumentum fejezetekre bontva összegezte a tennivalókat, az irányelveket. Tőkés László püspök terjesztette a közgyűlés elé az egyházkerület megújítását célzó programtervezetet. A cselekvési terv első része az igehirdetés megújításával foglalkozott. Meghatározták az egyházi szolgálat általános irányelveit a lelkipásztortól a kisegítő alkalmazottakig; taglalják az egyházfegyelem kérdéseit, továbbá a gyülekezeti, ifjúsági, szórványbeli, cigány- és szeretetszolgálati missziói tevékenységet. Egyes felszólalók elvi és alaki kifogásokat fogalmaztak meg, azonban azt is leszögezték, hogy a programtervezet egyes pontjait már gyakorlatba ültették, és elindult a folyamat. Ennek alapján javasolta az ülésvezető Kovács Zoltán, hogy az előterjesztést alapelvként, keretprogramként fogadják el, ami ellenszavazat nélkül meg is történt. Ugyancsak jóváhagyták, hogy a Református Világszövetség Európai Régiójának Nagyváradon tartandó nagygyűlésére pályázatot hirdessenek jubileumi könyvkiadásra, szorgalmazták továbbá a presbiteri szövetségek létrehozását. /Máté Zsófia: A Királyhágómelléki Református Egyházkerület közgyűlése. Elfogadták a cselekvési programot. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 3./ Az egyházkerületi közgyűlés végén a misztótfalui gyülekezet néhány tagja tiltakozott lelkészük, Szilágyi László felfüggesztése miatt. Tőkés László püspök válaszába bele-belekiáltott a misztótfalui gyülekezet egyik-másik tagja. A püspök kifejtette, hogy Szilágyi László ellen szabályos fegyelmi eljárás indult, a helyzet tisztázásáig meg kell várni ennek lefolytatását. "Az egyházkerület a felfüggesztett Szilágyi helyett beszolgáló lelkészt nevezett ki Misztótfaluba, néhány hétig mindenki elfogadta ezt a megoldást, de aztán kitették a tiszteletes szűrét. Sem a felfüggesztett lelkipásztor, sem a misztótfalui gyülekezet nem hajlandó alávetni magát az egyházkerület döntésének. Ma nem lett volna ez a cirkusz, ha Szilágyi László ahelyett, hogy olajat önt a tűzre, leinti a protestáló gyülekezeti tagokat" - mondta a püspök, aztán berekesztette a közgyűlést, a misztótfaluiak nagy elégedetlenségére. A résztvevők egyperces néma csenddel adóztak Sinkovits Imre emlékének. A záró istentiszteletet Hegedűs Lóránt, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke tartotta, miközben a misztótfaluiak kivonultak a templomból. /R. I. [Rais W. István]: Nem szabad pánikba esni. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 3./ Tőkés László püspök megállapította, hogy a közgyűlés elérte a célját, a keretprogramot elfogadták. Nem ilyen egyértelmű az értékelése az egyház általános helyzetét illetően. A felszültség megmaradt, ezt jelezte a közgyűlésen a kopogtatást, jelenetrendezést produkáló csoport. "Ami a legfájdalmasabb számomra, az a féktelen gyűlölet, amely egyes emberek szavából perzsel." - mondta. Ilyen a fugyivásárhelyi lelkész interjúja a Romániai Magyar Szóban. /Rais W. István: ,,A játékszabályokat el kell fogadni" Közgyűlés utáni exkluzív interjú Tőkés László püspökkel. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 3./ Tőkés László püspök a Kállay Lászlóval készített interjúra utalt: M. Józsa Tímea: Széles képviseleti alapon. Mi teljesült az elmúlt tíz évben? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./

2001. február 3.

Tisztelők sokasága sorakozott fel febr. 2-án Budapesten, a Magyar Színház előtt, hogy lerója kegyeletét Sinkovits Imre Kossuth-díjas kiváló művész, a Nemzet Színésze ravatalánál. Sinkovits Imrét 2-án a római katolikus egyház szertartása szerint, az óbudai temetőben helyezték örök nyugalomra. Sírjára dr. Csedő Csaba István, Csíkszereda polgármestere megbízásából, Gergely András a Szakszervezetek Művelődési Házának igazgatója helyezte el a kegyelet koszorúját. /Csíkszeredai koszorú Sinkovits sírján.= Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 3./

2001. február 23.

Székelyudvarhelyen a Tanács februári gyűlése ugyanolyan feszült, replikázó hangnemben zajlott, mint a januári. Szász Jenő polgármester Sinkovits Imre-emlékest megszervezésének ötletét vetette fel. Minden kérdésnél kiújult a vita. /Bálint Rozália: Fokozódik a feszültség. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 23./

2001. március 28.

A temesvári Színházbarátok Köre márc. 25-i összejövetelére Kádár Ferencet, a Bega-parti Operaház egykori igazgatóját hívta meg. Erre az alkalomra kiállítás nyílt Kádár Ferenc szatirikus agyagfiguráiból. Ugyanis az egykori operaénekes nyugdíjaztatása óta a képzőművészetnek él. Kinevezték a Temesvári Operaház igazgatójának, karrierjének egy nemzetközi birkózóverseny vetett véget. Szovjet, cseh és román testvériségi találkozóra került volna sor, ám Kádár Ferenc féltette a frissen rendbehozott színpadot és ellenezte sportmérkőzés tartását az Operaházban. Emiatt azonnal menesztették, ekkor kezdődött énekesi pályafutásának nagy korszaka. Zsizsik Margit oldalán végigénekelte az operettirodalom remekeit, nagy szerepeket alakított operákban. Amikor a csúcson volt, az orvosi tiltás miatt abba kellett hagynia az éneklést. A rendezvény folytatásában a jelenlévők megtekintették a Sinkovits Imre életéről és művészetéről szóló dokumentumfilmet. /Színházbarátok találkozója. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 28./

2002. október 25.

Okt. 23-n emlkeztek Sepsiszentgyrgyn az 1956-os forradalomra. Knya dm nyugalmazott mzeumigazgat felidzte Tamsi Lajos Piros a vr a pesti utcn cmű kltemnyt, a magyar sznművszek szerepvllalst, Mszros git hsz vre hallgattatta el a Kdr-rezsim, Szrnyi vt, aki hazja elhagysra knyszerlt, Latabr Klmnt, aki sajt szemlygpkocsijt adta oda sebeslteket szlltani, leteket menteni, a szintn meghurcolt Sinkovits Imrt, Darvas Ivnt s Bessenyei Ferencet s azt a Kodly Zoltnt, aki Rkosi Mtys kommunista dikttornak arra a kezdemnyezsre, miszerint a magyar Himnusz elavult, rjanak jat, egyszerűen azt vlaszolta: j a rgi, s aki 1956. november 3-n tviratban krte szovjet zeneszerző trsait: jrjanak kzben kormnyuknl, hogy Magyarorszgrl vonjk ki a szovjet csapatokat. Beszde utn a megtorls sorn meghurcolt korondi kltő s festőművsz, Pll Lajos sajt verseiből adott elő egy csokorravalt. Trk Jzsef, a Volt Politikai Foglyok Szvetsgnek Kovszna megyei elnke ksznttte a megjelenteket, korabeli filmrszletek eleventettk fel forradalom esemnyeit. /(benkő): Emlkezs 56-ra. = Hromszk (Sepsiszentgyrgy), okt. 25./

2003. január 21.

Ifjúsági kategóriában Basity Gréta vajdasági versmondó, a felnőttek körében Nagy Tímea szolnoki versmondó vehette át a Sinkovits Imre vers- és prózamondó emlékverseny első helyezésével járó oklevelet jan. 19-én, Budapesten. A jan. 18-án megrendezett döntőn második helyezést ért el ifjúsági kategóriában Főző Ágnes kecskeméti versmondó, a felnőttek között pedig az erdélyi Lőrincz Gabriella. A nem hivatásos vers- és prózamondók számára meghirdetett verseny harmadik helyezettje ifjúsági kategóriában Fekete Ágnes, a felnőtteknél pedig Domány Zoltán, mindketten a Vajdaságból. A rendezvény fővédnöke Sütő András Kossuth-díjas író volt. /Lezárult a Sinkovits Imre vers- és prózamondó emlékverseny. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./

2004. május 11.

Máj. 8-án felavatták Németh László író bronz mellszobrát Lakiteleken, a népfőiskola udvarán kialakított Nemzeti Panteonban. Lantos Györgyi csongrádi szobrászművész alkotása Illyés Gyula költő és Sinkovits Imre színművész szobra mellett a harmadik emlékmű, amely helyet kapott a XX. század kiemelkedő magyar személyiségeinek emlékparkjában. Az avatóünnepségen Füzi László, a kecskeméti Forrás irodalmi folyóirat főszerkesztője méltatta Németh László irodalmi munkásságát. /Szobrot állítottak Németh László írónak Lakiteleken. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 11./

2004. július 9.

Idén nyáron aradiakat is meghívtak a Lakiteleki Népfőiskola előadásaira. A nyári szabadegyetem első részében az 1956-os magyar forradalommal foglalkozó kutatások legújabb eredményeit, az arról szóló kiadványokat dr. Zakar Péter, a szegedi tanárképző főiskola tanára ismertette. A hét második felében a Klebelsberg Szabadegyetem rendezésében került sor a Kistelepülésen tanítók IX. Országos Találkozójára, amelyre szintén hivatalosak voltak a határon túlról érkezettek is. Csodálatos kultúrcentrumot alakított ki az Alföld kellős közepén a Lezsák Sándor elnök vezette Lakiteleki Alapítvány vendégházzal, előadótermekkel, Mindszenty-emlékszobával, emigrációs gyűjteménnyel, kiadóval és nyomdával, ahol a tetszetős Népfőiskolai füzetek-sorozat is készül. És ahol minden a magyarságtudat ápolását szolgálja. A parkban felépített Szent István kápolna előtti szoborparkban kapott helyet a 20. század hat magyar vértanú egyházfőjének bronzba öntött képmása: Józan Miklós unitárius, Márton Áron római katolikus, Romzsa Teodor görög katolikus, Ordass Lajos evangélikus, Ravasz László református püspöké, valamint Mindszenty József bíborosé. Az épületegyüttes központi terén Sinkovits Imre, a nemzet színészének, Illyés Gyula és Németh László, a múlt század két kimagasló magyar írójának szobra fogadja a látogatókat. A tér egyik sarkán kopjafa emlékeztet Antall József miniszterelnökre, a másikon Tollas Tiborra, a nyugati magyar emigráció kimagasló költő-szerkesztőjére. A Kölcsey Központ előadótermébe olyan személyiségek osztották meg a gondolataikat a hallgatókkal, mint Andrásfalvy Bertalan egyetemi tanár, volt oktatásügyi miniszter, Dobos Krisztina oktatáspolitikus, Balla Gábor Tamás egyetemi tanár vagy Bódi Ferenc szociológus. – A tanítók országos tanácskozásának résztvevői közül a legtöbbet Lezsák Sándor országgyűlési képviselő keresztnevén szólított. /Ujj János: Egy hét Lakiteleken. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 9./

2006. április 4.

Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány kuratóriumának elnöke elégedetlen a határon túli magyarságnak odaítélt támogatások összegével. Ha a magyar költségvetés kétszer, háromszor akkora összeggel támogatná az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai vagy délvidéki kultúrát, sokkal jelentősebb eredményeket érhetnénk el – vallja. Két évvel ezelőtt már le akart mondani. Két nagy területet támogatnak: egyrészt intézmények alapítását finanszírozzák, iskolák, kulturális központok, idősek otthona, vagy egyházi épületek felépítését vagy renoválását, másrészt a határon túli magyar politikai, kulturális szervezetek működését segítik, hogy találkozókat, konferenciákat, programokat rendezhessenek. A Medgyessy-kormány 2004-ben a támogatási rendszert százmillióval csökkentette, ekkor Pomogáts bejelentette, hogy nem vállalja tovább a vezetést. Végül rákényszerült arra, hogy maradjon, a határon túli magyar kulturális és politikai szervezetek kérésére. Idén tovább csökkentették a támogatást: csupán 800 millió forint támogatást kapott az Illyés Közalapítvány. Pomogáts szeptemberben távozni kíván a kuratórium éléről. Idén a legjelentősebb beruházások között van az erdélyi magyar irodalmi múzeum felépítése Kolozsváron. E fontos kulturális központ Szabédi László író, költő egykori házának kibővítésével történik.  Támogatnak több iskolát, diákotthont a szórványvidéken. Ilyen például a dévai nagy középiskolai centrum, amelyet nemcsak az Illyés Közalapítvány támogat, hanem az Oktatási Minisztérium, az Apáczai Közalapítvány és több magyarországi forrás is. Bentlakásos iskolát támogatnak Besztercén, épül egy középiskolai diákotthon. Ezen kívül Erdély vonatkozásában legalább nyolc-tíz épület épül.  Az Illyés Közalapítványt az Antall-kormány idején alapították a határon túli magyarok támogatására, s kezdetben minden párt képviseltette magát a kuratóriumban. Az RMDSZ jelentősen képviselteti magát a kuratóriumokban, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Székely Nemzeti Tanács vagy a Magyar Polgári Szövetség képviselői viszont nincsenek jelen az alkuratóriumokban. Pomogáts reméli, hogy a következő kuratóriumban majd figyelembe veszik az új magyar közképviseleti szervezeteket is. Pomogáts Bélát 1959-ben letartóztattak, internálták az 1960-as amnesztiával szabadult.      Ezután egy évig rendőri felügyelet alatt állt, csak 1965 végén kerülhetett vissza az Irodalomtudományi Intézetbe, Czine Mihály és Bodnár György segítségével. 1969 januárjában akadémiai ösztöndíjjal utazást tehetett Erdélyben. A kandidátusi értekezése a népi mozgalom költőiről szólt, de a nagydoktori disszertációját ismét az erdélyi irodalomról írta. Az erdélyi magyar irodalomról eddig körülbelül 18 kötetet írt. Nincsenek rokonai Erdélyben, de mindig érdekelte Erdély.  - 1983-ban készült a Memorandum az erdélyi magyarok üldözése ellen. Ezt a 72 magyar értelmiségi memorandumának nevezték, megjelent az illegális Beszélőben, továbbá a nyugati magyar sajtóban. Neves írók írták alá, mint Csoóri Sándor, Sánta Ferenc, Mészöly Miklós, Konrád György, Vásárhelyi Miklós, vagy színészek, mint Sinkovits Imre, sőt történészek és tudósok is kiálltak az ügy mellett. Az Irodalomtudományi Intézetből aláírta Béládi Miklós, Lukácsy Sándor, Szörényi László és Pomogáts. Ez a Memorandum később elkerült az ún. Európai Utóértekezletre: Helsinkibe és Madridba, s megjelent 26 nyugati lapban is. Akik ezt aláírták, azokat kitiltották Románia területéről.      Pomogáts a rendszerváltozáskor mind a két oldallal jó kapcsolatban állt. Alapító tagja volt a Magyar Demokrata Fórumnak. Részt vett az első 1987-es lakitelki találkozón, ahol felszólalt. A Magyar Írószövetségben barátságba került olyan emberekkel, akiknek nagy szerepe volt a Magyarok Világszövetsége újraszervezésében, így Csoóri Sándorral, sőt Csurka Istvánnal és másokkal. Antall Józseffel is jóban volt, családtagjaik jól ismerték egymást. A Piarista Diákszövetséget együtt indították útjára. Másfelől jó kapcsolatban állt az ’56-osokkal is, akik közül többen az SZDSZ alapítói lettek.   Pomogáts mindig olyan feladatokat vállalt, melyek politikailag függetlenek. Így került az Anyanyelvi Konferencia élére 1992-ben, vagy az Írószövetség élére 1995 és 2001 között. Sőt, így került az Illyés Közalapítvány élére is. Megőrizte a semlegességét, persze „elkötelezett stratégiák, eszmények, igazságok és ügyek mellett. De ezek nem pártkötelezettségek” – vallja. Nagyon megoszlott a magyar politikai tábor, kialakult egy kétosztatú Magyarország. Többször felszólították őt mindkét oldalról: döntse el, hová tartozik. A határon túli magyarokkal való szolidaritás nem lehet pártpolitikai ügy.Az Illyés Alapítvány nem tudta betölteni azt a nemzetstratégiai feladatát, amelyet az alapítók annak idején neki szántak. Magyarország költségvetésében a határon túli magyarság támogatása rendkívül alacsony összeggel szerepel! Ez a költségvetésben az 1 százalékot sem éri el, 0,018 százalék. Ez a támogatás nagyon alacsony. /Frigyesy Ágnes: Az erdélyi magyarság védelmében. Beszélgetés Pomogáts Bélával, az Illyés Közalapítvány elnökével. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 4./

2007. június 18.

Június 17-én Pusztakamaráson, a mezőségi falu maroknyi magyar közössége és az onnan elszármazottak Sütő András-emlékünnepséget szerveztek a református templomban. Markó Béla RMDSZ-elnök leplezte le a marosvásárhelyi Vörösmarty utca 36. szám alatti házon – ahol a Herder- és Kossuth-díjas író, Sütő András, csaknem 40 évig élt és alkotott – azt a domborművet és emléktáblát, amelyet a Marosvásárhelyi Írók Társasága megbízásából Hunyadi László szobrász készített. Sütő András június 17-én lett volna nyolcvanéves. Az emlékünnepségen ott voltak az író családtagjai, marosvásárhelyi és budapesti barátai, pályatársai. Az írót mindig figyelték a titkosszolgák, emlékeztetett Markó Béla emlékbeszédében. Gálfalvi Zsolt kifejtette: „Sütő András életműve, amióta a könnyű álom anyai ígérete működik benne, a világ retteneteit nevükön nevező, kimondó és így feloldó írásművészet“. /Lokodi Imre: Sütő András születésnapja. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./ 1992-ben Marosvásárhelyen köszöntötték 65. születésnapján, a Kultúrpalota ritkán látott akkora tömeget. 1997-ben az ünneplésen ott volt Sinkovits Imre, Agárdy Gábor, Czine Mihály. 2002-ben saját kérésére szűk körben köszöntötték. Gálfalvi György nyitószavaival kezdődött a mostani emlékezés. Markó Béla mint költő és bajtárs emlékezett, párhuzamot vont a megváltozott utcanév, városnév és múlt között. Sütő András végig Marosvásárhelyen, a Vörösmarty utcában lakott, akkor is, ha a hosszú fülű ügynökök Tirgu-Muresen a Marasti utcában figyelték. A Magyar Művészetért Díj kuratóriuma részéről dr. Gubcsi Lajos nyújtotta át a családnak az Árpád fejedelem-emlékdíjat, amelynek mondandója Sütő András életművéhez hasonló: sikerben, kudarcban, vesződségben együtt kell lennünk, megmaradnunk. /Nagy Botond. Tábla a csodafakasztó műhely falán. Nyolcvanéves lenne Sütő András. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 18./

2008. április 3.

Tizennyolc év elteltével fordult az RMDSZ-hez segítségért az 1990. március 15-i szatmárnémeti román nacionalista pogrom egyetlen súlyos sérültje, Szűcs Ferenc, mivel állapota ismét rosszabbra fordult. A hatvanöt éves férfi lényegében arra az éves pénzügyi támogatásra pályázott volna, amelyet az RMDSZ a marosvásárhelyi fekete március néven elhíresült erőszakos cselekmények néhány áldozatának nyújt. Az idei támogatásosztásból azonban kimaradt, sőt választ sem kapott kérelmére. A Krónika napilap megkeresésére Markó Béla azt ígérte, felveszi a kapcsolatot az RMDSZ Szatmár megyei szervezetével, hogy tájékozódjon a történtekről. Szűcs Ferenc december óta kénytelen rendszeresen Kolozsvárra utazni orvosi kezelésre. 1990 márciusában kirakatrendezőként dolgozott, és a nemzeti ünnepet megelőző napokban az volt a fő foglalkozásuk, hogy sorra kaparták le a kirakatokról a magyar és a német nyelvű feliratot, mert ahol a felbőszült román fiatalokból álló randalírozó bandák magyar szöveget láttak, azt betörték. A csőcselék őrjöngött, a felbőszült fiatalok csapatokba szerveződtek. Március 15-én olyan volt a hangulat az utcákon, hogy a magyarok nem mertek kimenni ünnepelni. Amikor kollégájával hazafelé igyekezett, egy csapat román nacionalista épp a székesegyházat rohamozta. A csőcselék bekergette az ünneplőket a templomba, amelynek ajtaját késekkel kezdték el vagdosni. Szűcs Ferenc látta, hogy belerúgtak Rozs István püspöki titkárba, aki kiment, hogy lecsillapítsa őket, akkor Szőcs közbelépett, erre orrba rúgták, Szőcs elájult. 50–60 fiatal rugdosta őt a földön. A felbőszült tömeg a mentőautót is megrohamozta, amelyet a sekrestyéből hívtak, úgyhogy alig tudták elszállítani az eszméletlen sérültet. Ha a nővérek nem állnak a sarkukra, a román orvosok nem engedték volna be őt. Súlyos agyrázkódása, orrsövénytörése és rengeteg zúzódása volt, a román sebész, Birlea doktor tizenhetedikén hajnalban mégis kirakta őt a kórházból. Kollégái ezután a mátészalkai kórházba szállították Szűcs Ferencet. Elterjedt a halálhíre, emlékére Sinkovics Imre elszavalta a tévében a Nemzeti dalt. Az akkori verés nem tűnt el nyomtalanul, 1993-ban agyvérzést kapott. Az orvos mondta, úgy tűnik, hogy egy korábbi fejsérülés okozta a bajt, de ő nem merte elmondani, hogy mi történt, mivel a verés után sokáig zaklatták őt, fenyegető leveleket is kapott. Tavaly decemberben több egészségügyi problémát is felfedeztek nála, melyek jó része – például az elsorvadt vese – minden valószínűség szerint a régi sérülések következménye. /Babos Krisztina: Gyógyírt vár a régi sebekre. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 3./


lapozás: 1-18




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998