udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 14 találat lapozás: 1-14
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Sipos Erzsébet

1993. szeptember 17.

Temesváron az elmúlt évbe Katolikus Líceum létesült. Idén már két líceumi osztály indult. A most induló IX. osztály két csoportot alkot: a magyar csoportba 16, a románban 14 tanuló jár. Az iskolai tanévnyitón Szabó Péter igazgató növendékei püspöki áldásban részesültek. Krauter Sebestyén püspök mondott beszédet. /Sipos Erzsébet: Ünnepélyes tanévnyitó a temesvári Katolikus Líceumban. = Temesvári Új Szó (Temesvár), szept. 17./

1993. október 20.

A katolikus jótékonysági szervezet, a Caritas egyik temesvári vezetője Reinholz András plébános. Elmondta, hogy a helyi katolikus nőszövetség száznyolcvan tagja segíti munkájukat. Felkutatják a rászorulókat. A helyi Caritas szegénykonyhát is működtet, ötven embernek főznek, a mozgássérülteknek hazaszállítják az ebédet. /Sipos Erzsébet: A szegénykonyhától a szociális központig.= Temesvári Új Szó (Temesvár), okt. 20./

2001. augusztus 14.

A Zsombolyai Napok /aug. 10-12./ minden eddiginél tartalmasabb volt: lovasbemutató, fogatverseny. Fellépett a Szeged néptáncegyüttes, valamint a nagykikindai Róna népi tánccsoport. /Sipos Erzsébet: Zsombolya ünnepe. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 14./

2002. november 21.

Gátalján az óvodában találkoznak a fakultatív magyar órákra beiratkozott gyerekek, mert csak itt van hely. A beiratkozottak közül huszonöten rendszeresen eljönnek. A román iskolából - a jobbára tiszta magyar családok gyermekei - jönnek magyarórára. Eltelt a szeptember, el az október, és az órákért járó fizetést a tanárnő még nem kapta meg, holott Végvárról jár Gátaljára. /Sipos Erzsébet: Iskola hetente egyszer. Jöttek a gyerekek a román iskolából - magyarórára. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 21./

2003. március 15.

A Kút, az Új Ezredév /Temesvár/ református egyházközség kiadványa 1999-ben született meg. Szerkesztője Gazdáné Mátyus Melinda lelkipásztor. Négyéves a kéthavonta megjelenő lap, jelenleg a 24. számát vehette kézbe az olvasó. Az új számban Halász Ferenc tanár a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcra emlékezett annak 300. évfordulója alkalmából, Toró T. Tibor a közelmúltban megtartott szatmárnémeti rendezvények tanulságait összegezte, Jecza Péter szobrászművész vallott életéről, munkásságáról. /Sipos Erzsébet: Négyéves a temesvári református lap. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 15./

2003. április 30.

A Szivárvány, a temesvári 26-os Általános Iskola magyar tagozatának gyermeklapja öt évvel ezelőtt született. Megálmodói, az V-VIII. osztály növendékei és főszerkesztője, Bugárszky Ildikó Karolina tanárnő. Az ünnepségen köszöntötték Anavi Ádám költőt, aki az első lapszámtól mostanig figyelemmel kísérte a kis csapat szárnypróbálgatásait. /Sipos Erzsébet: Ötéves a Szivárvány. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 30./

2003. október 4.

Egy éve került Papp Csaba református lelkipásztor Zsombolyára. A városban van imaház, és 122 a gyülekezeti tagok száma. Nagyszentmiklóson 86-an, Gyertyámoson 12-en, Klári-Szőlőkben 14-en, Valkányban 7-en, Nagyőszön 6-an, Pusztakeresztúron több mint 20-an vallják magukat reformátusnak. Nyolcvan százalékuk idős ember, a fiatalok közül pedig sokan vegyes házasságban élnek. A felsorolt falvakban családi házaknál, megüresedett vendéglátó helyiségekben tartják az istentiszteletet. Papp Csaba lelkész tanító híján, felvállalta a zsombolyai magyar tagozat I-IV. osztályosainak oktatását is. /Sipos Erzsébet: Az út elején. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 4./

2004. április 2.

Magyarszentmártonban nincs magyar nyelvű oktatás. A vegyes házasságból született gyermekeknél a magyar szülő mindkét esetben engedékeny. Lemond saját anyanyelvének használatáról. Akadnak tiszta magyar családok is, akik nem beszélnek odahaza anyanyelvükön a gyermekükkel. Vajon mi indokolja ezt az önfeladást? /Sipos Erzsébet: Felemás boldogság. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 2./

2005. május 17.

Temes megyében, Végváron tartalmas iskolanapokat szerveztek. Peres Ibolya, az iskola igazgatója elmondta, számára az iskola, a hivatás jelenti a legtöbbet az életben. A környékről Kádár, Buziás, Sipet, Ötvösd, Gátalja, a határon túlról Röszke iskolai küldöttsége érkezett meg. Idén Csákról, a Caritas árvaház gyermekei is megtapasztalhatták Végvár nagyközösség vendégszeretetét. Kézművesség, logikai játékok, újságszerkesztés, helytörténeti vetélkedő, sport, kirándulás – változatos volt a program. Az Ismerjük meg szülőfalunkat verseny megmozgatta a falut. /Sipos Erzsébet: Visszhangos iskolanapok. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 17./

2006. március 14.

Temesváron gyermek-néptánccsoport alakult a város legkisebbjeiből, az Eszterlánc, és bemutatkozásuknak, első fellépésüknek nagyon sokan tapsoltak március 12-én, vasárnap. A temesvári Kultúrház legifjabb hajtása csupa óvodás meg kisiskolás gyermek, a csoport vezetői pedig Mihály Emese és Márton Csilla, az 1-es Általános Iskola magyar tagozatának pedagógusai, az oktató Gombos András, a Szeged Táncegyüttes neves koreográfusa. A megyében hat évvel ezelőtt eresztett gyökeret a néptáncmozgalom, és lám, már van kikkel színpadra állni, színvonalas folklórrendezvényeken szerepelni – mondotta Nagy Albert, a Szeged Táncegyüttes vezetője, akit elhozta és megszerettette itt is a népi táncot. Az esten a Szeged Táncegyüttes óriási sikert aratott. /Sipos Erzsébet: Eszterlánc. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 14./

2007. június 27.

Megjelent Szabó K. Attila Az erdélyi tanító- és óvóképzés történetéből /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című közel ezer oldalas munkája. Szabó Kálmán Attila, a könyv szerkesztője előszavában kiemelte: „az intézményes képzés első formáinak megjelenése (1777) óta eltelt két és negyed század folyamán Erdély 23 városában 45 olyan iskola működött, amelyben valamilyen formában rövidebb-hosszabb ideig ilyen jellegű oktató-nevelő munka (is) folyt. ” Önálló magyar tanintézet működik a következő városokban: Kolozsvár, Nagyenyed, Székelyudvarhely, Kézdivásárhely, román intézet tagozataként: Marosvásárhely, Nagyvárad, Szatmárnémeti, Zilah. /Sipos Erzsébet: Az erdélyi tanító- és óvóképzés történetéből. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 27./

2007. augusztus 28.

Húsz évvel ezelőtt nem gondolták volna, hogy eljön az idő, amikor új vallásos versek láthatnak napvilágot magyar nyelven. Megjelent dr. Brauch Magda Téged kereslek /Erdélyi Pegazus Könyvkiadó, Székelyudvarhely/ című könyve, melyben Beke Sándor istenes költészetét elemzi. Beke Sándor ezeket a verseket versimáknak nevezi. /Sipos Erzsébet: Az imádság a lélek anyanyelve. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 28./

2008. július 10.

Az Erdélyi Gondolat Könyvkiadó /Székelyudvarhely/ két, nemrégiben megjelent kötete igazi értékmentés. Tíz esztendő szellemi termését leltározzák a szerzők. A Székely Útkereső – Szellemi Műhely a XX. század végén Erdélyben című könyv szerzője Beke Sándor, míg a Székely Útkereső kiadványok műhelyében című kötet P. Buzogány Árpád munkája. A Székely Útkereső /Székelyudvarhely/ folyóiratról vallja Beke Sándor főszerkesztő, hogy a Brassóban eltöltött gyermekévekre vezethető vissza. Brassóban a múlt század közepe táján a Székelyföld "mesteremberei", a kőműves, a festő, az ács- és asztalosmesterek a jobb megélhetés reményében nagy hullámban vándoroltak el szülőföldjükről és telepedtek le Brassóba. Kiszolgáltatottságban, szenvedésben volt részük, egyetlen igaz és hű barátjuk volt – az Isten. Beke Sándor Brassóban találkozott a „vallásos székellyel, aki vigyázott nyelvére, ápolta, megtartotta hitét, emberségét és hagyományait. ”Beke Sándor 1990. áprilisában Székelyudvarhelyen indította el irodalmi és művelődési folyóiratát, a Székely Útkeresőt, amely 1999-ben megszűnt, de ma is él: átlényegült a Székely Útkereső Kiadványok népszerű könyvsorozatává. Az Erdélyi Gondolat Könyvkiadó pedig a Székely Útkeresővel párhuzamosan nőtte ki magát Székelyföld egyik szellemi műhelyévé. P. Buzogány Árpád Székely Útkereső kiadványok műhelyében kötete a Hagyomány és helyismeret közelképben alcímet viseli. /Sipos Erzsébet: Útkereső. Az ösvénytől Európa kivilágított útjai felé. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 10./

2008. december 31.

Végváron karácsonykor istentiszteletre gyűltek össze a falu lakói, hogy imával, zsoltárral, verssel, dallal köszöntsék 120 éves templomukat. Nagy idő ez a település életében, a mindenkori hatalommal és a természet erőivel dacoltak, dolgoztak a talpon maradásért, a túlélésért a végváriak – mondotta helytörténeti ismertetőjében Bódis Ferenc, aki bár új lelkésze e gyülekezetnek, de fellapozta a krónikákat. Ilyen szellemben köszöntötte az évfordulót és a gyülekezet tagjait Kádár Levente gondnok, valamint az erre az alkalomra határon túlról visszatért Gyöngyösi Sipos Csilla volt lelkipásztor is. Az erre az alkalomra kiállított fotók között volt egy (talán) féldomborműt ábrázoló kép, rajta az írás: Végvári Dalkör, 1926. Mindig voltak ennek a falunak olyan tanítói, papjai, akik örökre beírták nevüket a helység történelmébe – mondják az itt élők, és köztük említik dr. Kádár István tiszteletest is, akinek Végvár című versét elszavalták. /Sipos Erzsébet: A 120-ik jubileum tiszteletére. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 31./


lapozás: 1-14




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998