udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 105 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-105
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Sipos Gábor

1990. január 14.

Az RMDSZ jan. 13-án országos küldött-tanácskozást tartott Marosvásárhelyen, melyről jan. 14-én közleményben számoltak be. A tanácskozás elnökségében helyet foglalt Domokos Géza, Pálfalvi Attila oktatási miniszterhelyettes, Sütő András, Markó Béla, Tőkés László, Demény Lajos, Toró Tibor, Kántor Lajos, Sylvester Lajos, Ferenczes István, Lányi Szabolcs és Horváth Andor. Domokos Géza ismertette a Szövetség munkáját. A napirenden a Szándéknyilatkozat megvitatása állt, amelyet végül több módosítással fogadtak el. Felszólalt Tőkés László, Pálfalvi Attila, Kántor Lajos, Kincses Előd, Fülöp Dénes, Léstyán Ferenc, Lohinszky Loránt, Jakabffy Attila, Csávossy György, Kikelly Pál, Varga Gábor, Fodor Pál, Garda Dezső, Román János, Sikló Dezső, Katona Ádám, Muzsnay Árpád, Mazalik Alfréd, Sipos Gábor, Madaras Lázár, Ferenczes István, Sikli László, Soós József, Szabó Barna, Leopold László, Káli Király István, Bartha Sámuel, Csíky Boldizsár, Sylvester Lajos, Toró Tibor, Demény Lajos, Lányi Szabolcs, Zöld Péter, Markó Béla és Sütő András. Pálfalvi Attila oktatási miniszterhelyettes tájékoztatást adott az oktatási intézmények újraindításáról, beleértve a Bolyai Tudományegyetem ősztől való újraindítását is. /A Romániai Magyar Demokrata Szövetség Ideiglenes Intéző Bizottságának 1990. január 14-i közleménye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./ A tanácskozáson megjelentek a moldvai csángók képviselői is. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./

1990. március 29.

A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt közölte programját, az aláírók között van dr. Podharadszky László, dr. Újvári Ferenc, Sipos Gábor és Asztalos Lajos. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./

1990. április 3.

Márc. 9-én Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében száznál több résztvevővel megalakult a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt. Elfogadták a kezdeményező bizottság két tagja, Moldován Béla és Sipos Gábor által szerkesztett programtervezetet. Az RMKP a keresztény világnézet alapján áll. Programjában első helyen szerepel az egyházak szabadságának helyreállítása, a felekezeti iskolák visszaállítása, az elvett egyházi ingatlanok visszaadása. Az RMKP követeli az erdélyi magyarság egyéni és kollektív jogainak intézményes biztosítását, nemzetközi garanciákkal, vallja, hogy az erdélyi magyarság a magyar nemzet szerves része. Megtörtént a párt hivatalos bejegyzése. Eddig mintegy félezernyi tagja van, jórészt kolozsvári lakosok. Az RMKP ideiglenes székhelye Kolozsváron a főtéri plébánia. Az RMKP ideiglenes választmánya: Moldován Béla villamosmérnök, Imreh József ny. egyetemi tanár, Podhradszky László ny. ügyvéd, Takácsik Tibor ny. vegyész, Bálint Tiborné Kovács Júlia könyvtáros, Dezméri Zsombor József ny. minőségi ellenőr, Újvári Ferenc ny. ügyvéd, Sipos Gábor levéltáros. A párt tagjai között van Kányádi Sándor költő és Bálint Tibor író is. /Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./

1990. április 5.

A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt ismertette programját. Ebben szerepel a keresztény értékrend társadalmi érvényesítése, az egyházak autonómiájának biztosítása, a felekezet iskolák biztosítása, a vallásoktatás bevezetése, önkéntes alapon, az államosított egyház ingatlanok visszaadása, az erdélyi magyarság biztosítása, egyéni és kollektív jogainak intézményes biztosítása a kidolgozandó nemzetiségi statútum alapján, a nemzetközi szerződések szellemében, nemzetközi garanciákkal. Az erdélyi magyarság a magyar nemzet szerves része. A párt támogatja a piacgazdaság bevezetését, a vállalatok privatizálását, a termőföldek magántulajdonba adását. A párt követeli a korszerű családvédelem kialakítását: a szülési szabadságot, gyermekgondozási segélyt az anyának, a szociális nyugdíj méltányos megállapítását. Lehetővé kell tenni az anyanyelvi oktatást minden szinten. A magyar nemzetiség egysége érdekében az RMKP a választásokon az egységes magyar listán állít jelölteket. A programot az RMKP szervezőbizottsága adta ki: dr. Podhradszky László, dr. Újvári Ferenc, Moldován Béla, Takácsik Tibor, Sipos Gábor, Bálint Júlia, Ortenszky Ildikó, Keresztes József, Asztalos József, Koós Ferenc, Dezméri Zsombor József. /A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt programja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./

1990. október 27.

Okt. 27-én Kolozsvárott megtartotta évi közgyűlését az újjáalakult Erdélyi Múzeum-Egyesület, megválasztották a vezetőséget. Elnök: Jakó Zsigmond, alelnökök: Dóczi Pál, Benkő Samu, főtitkár: Kiss János, titkár: Sipos Gábor. A szakosztályok vezetőit is megválasztották. Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztály elnöke Antal Árpád, titkára Kovács András, Természettudományok, Matematika Szakosztály elnöke Kékedy László, titkára Nagy Tóth Ferenc, Jog-, Közgazdaság- és Társadalomtudományok Szakosztályának elnöke Nagy György, titkára Mócsy László, a Műszaki Tudományok Szakosztályának elnöke Jenei Dezső, titkára Jódal Endre. Az Orvostudományi Szakosztályt a végleges vezetőség megválasztásáig Puskás György vezeti. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 30., nov. 1./ Az Erdélyi Múzeum-Egyesület közgyűlésén Jakó Zsigmond, az EME elnöke nagyívű előadásában felvázolta az erdélyi magyar tudományosság múltját és jelenét. 1946. nov. 8-án, az EME utolsó közgyűlésén számba vette az erdélyi magyar tudományosság feladatait. 1947-ben az EME választott vezetőségét önkényesen leváltották, élére intéző bizottságot állítottak, majd 1950-ben megszüntették az EMÉ-t. Hagyományokkal rendelkező közösség tevékenységét azonban nem lehet hatalmi szóval megszüntetni, mert a közösség tovább él egykori tagjainak szellemi teljesítményében. Így történt az EME esetében is. Példaként elegendő Szabó T. Attila munkásságára, az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tárra hivatkozni. Jakó Zsigmond visszatekintett a múltra, bemutatta az Erdélyi Múzeum-Egyesület történetét, egyes fontos szakaszait. Jelenleg az EME kézikönyvtárának felállítása elengedhetetlen a szakosztályok tevékenységéhez. Máris többezer kötet várja a szakszerű feldolgozást. A magyar nyelvű egyetemi oktatás hiányában a szakosztályok munkája jelenti az egyetlen legális keretet a tudományművelés számára, akárcsak a két világháború közötti korszakban. A társadalom joggal várja el a mesterségesen elsorvasztott önismereti diszciplínák, így a magyar és erdélyi történelem, a magyar nyelv és irodalom, a néprajz, a szociológia és a nemzeti kisebbségek szempontjából lényeges jogtudomány, valamint a műszaki tudományok fejlesztését. Az EME sürgős teendőjének tartja Erdély népszerű történetének vagy helytörténeti lexikonának elkészítését. A korszerű tudományos kutatáshoz a kiegészítő kutatóintézeti háttér teljesen hiányzik. A végleges megoldást az újraindítandó magyar nyelvű felsőoktatás megfelelő tanszékeivel és intézeteivel szoros együttműködésben kell majd kimunkálni. A tudományos könyvkiadást is meg kell indítani. Indulásként az EME 1874-től kiadott központi folyóiratát, az Erdélyi Múzeumot akarják ismét megjelentetni. Ezt követik a szakosztályok évkönyvei. A nagy múltú Erdélyi Tudományos Füzetek folytatására is szükség van. Az EMÉ-nek szakcsoportokat kell létesítenie vidéki központokban. Lehetővé kell tenni, hogy az egyetemisták jelképes tagdíj fizetésével bekapcsolódhassanak az EME munkájába. /Jakó Zsigmond: Újjáéledt az erdélyi magyar tudományosság. = A Hét (Bukarest), nov. 8./

1991. február 7.

A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt 1990. dec. 27-én Marosvásárhelyen tartotta első országos kongresszusát, amelyen megválasztották a párt 11 tagú országos vezetőségét. Elnök: dr. Tőkés László, alelnökök: dr. Újvári István, Apor Csaba, Farkas István, főtitkár: Kelemen Kálmán, szóvivő: Hunyadi András, vezetőségi tagok: Moldován Béla, Sipos Gábor, Koszta István, Filep Csaba és Miholcsa József. A kongresszus úgy határozott, hogy az RMKP székhelye Marosvásárhelyen legyen. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./

1992. március 2.

Márc. 2-án ünnepélyesen bemutatták a Püski Könyvesházban, Budapesten az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ nagymúltú Erdélyi Múzeum című folyóiratának új, 1991-es évfolyamát. Az ünnepségen Jakó Zsigmond, az EME elnöke, Benkő Samu, az Erdélyi Múzeum szerkesztője, idősebb Entz Géza művészettörténész és R. Várkonyi Ágnes történész beszélt. A folyóirat 1946-ig jelent meg, az 1947-est /LII. kötet/ zúzdába küldték. A megmaradt példány alapján ezt a számot 1990-ben adták ki reprintben, Budapesten. /Új Magyarország, márc. 4./ Ruffy Péter felvázolta, mennyi kiválóságot adott Erdély /a Bolyaiak, Misztótfalusi Kis Miklós, Batthyány Ignác/. Az 1989-es változás után újraalakult a Erdélyi Múzeum-Egyesület, most pedig az EME újra kiadta évkönyvét. /Ruffy Péter: Erdélyi Múzeum. = Magyar Nemzet, márc. 5., Erdélyi kiadványok a Püskinél. = Új Magyarország, márc. 4./ A kiadvány: Erdélyi Múzeum LIII. Kötet, 1991. 1-4. füzet /Kolozsvár, 1991/ Ez az évkönyv felvázolta az EME újraalakulását: Kolozsvár, 1990. jan. 5.: Jakó Zsigmond professzor lakásán Nagy Jenő, az EME egykori titkára, Imreh István és Faragó József, az EME 1950-beli tagjai, valamint Balázs Sándor, Benkő Samu, Csetri Elek, Gáll Ernő, Kántor Lajos, Kiss András, Nagy György és Sipos Gábor elhatározták, hogy újrakezdik az EME tevékenységét. Új alapszabályt dolgoznak ki, és megteszik a megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy az egyesületet jogi személyként bejegyezzék. Marosvásárhely, 1990. jan. 20.: Dr. Bérczes Judit, dr. Szabó István, dr. László József, dr. László János, dr. Péter Mihály, dr. Bedő Károly, dr. Szövérfy Ágnes, Dézsi József, dr. Feszt Tibor javaslatot tesznek az EME újraszervezésére. Kolozsvár, 1990. márc. 22.: Az EME újraalakuló közgyűlésének 35 résztvevője elfogadja az új alapszabályzatot. Kolozsvár, 1990. máj. 9.: Hivatalosan bejegyzik az EMÉ-t. Marosvásárhely, 1990. szept. 15.: Az Orvostudományi Szakosztály újraalakuló közgyűlése megválasztja a vezetőséget.

1993. szeptember 12.

Szept. 11-12-én rendezték meg a Báthory Napokat Szilágysomlyón, emlékezve az 450 éve itt született Báthory István /1533-1586/ erdélyi fejedelemre és lengyel királyra. Az első napon tudományos ülésszakot rendeztek, emlékezve a Báthory-családra, a második napon ökumenikus istentiszteletet tartott Nagyvárad két magyar püspöke, Tőkés László és Tempfli József, ezután emléktáblát /In memoriam Báthory István/ avattak. A tudományos ülésszakon Wolf Rudolf /Kolozsvár/ a Báthory család történetét ismertette, Spielmann Mihály /Marosvásárhely/ a korszak művelődési életéről, Sipos Gábor /Kolozsvár/ a szervezett református egyházról beszélt. Az Erdélyi Műemlékek füzetsorozat /az Erdélyi Múzeum-Egyesület Műszaki Tudományos Szakosztálya gondozásában/ első kiadványa: Szilágysomlyó - A Báthory-vár. Szerzője Kovács András. Az emléktábla avatásán megjelent többek között Engelmayer Ákos varsói magyar nagykövet, dr. Borsi Kálmán Béla a bukaresti magyar nagykövetség képviseletében, Kovács István, a lengyel nagykövetség tanácsosa és a romániai lengyel nagykövetség tanácsosa és Bálint-Pataki József kormányfőtanácsos, a Határon Túli Magyarok Hivatala képviseletében. /Szilágyság (Zilah), szept. 10., /Fejér László: Báthory-napok Szilágysomlyón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./ Az évforduló alkalmából a Szilágyság hetilap Báthory István-emlékszámot adott ki. /Szilágyság (Zilah), szept./

1993. október 8.

A Magyar Tudományos Akadémia és a budapesti Európa Intézet okt. 7-8-án Budapesten nemzetközi konferenciát rendezett az 1568-as tordai országgyűlés emlékére. A magyarországi előadókon kívül felszólaltak Erdélyből érkezett német, román és magyar történészek is. Ezen az erdélyi országgyűlésen mondták ki - Európában először - a szabad vallásgyakorlatot. Az előadások sorát Benda Kálmán nyitotta meg. Sipos Gábor, az Erdélyi Múzeum Egyesület titkára elmondta, hogy a hivatalos román történelemszemléletben változásról nemigen lehet beszélni, azonban néhány fiatalabb román történész már nem annyira "ideologikus". /(r. berecz): A felekezetek együttélése az erdélyi fejedelemségben. = Magyar Nemzet, okt. 9./ Sipos Gábor elmondta, hogy Romániában növekszik a munkanélküliség, elsősorban a magyarokat küldik el. Üzlet- és földvásárlás esetén pedig a románokat részesítik előnyben. Óriási segítség, hogy erdélyiek munkát vállalhatnak az anyaországban. Sok embernek ez az egyetlen jövedelme. /A tordai országgyűlés emlékére. = Pesti Hírlap, okt. 9./

1993. október 9.

Sipos Gábor, az Erdélyi Múzeum Egyesület titkára, az erdélyi református egyházkerület levéltárosa, aki részt vett az 1568-as tordai országgyűlés emlékére Budapesten rendezett konferencián, elmondta, hogy növekszik a munkanélküliség, s elsősorban a magyarokat küldik el, az üzlet-és földvásárlásnál pedig a román nemzetiségűeket részesítik előnyben. Óriási segítség, hogy az anyaországban munkát vállalhatnak, hol feketén, hol legálisan az erdélyi falvak lakói. /Pesti Hírlap, okt. 9./

1994. március 19.

Kolozsváron márc. 19-én tartotta tisztújító közgyűlését az Erdélyi Múzeum-Egyesület. Elnöki jelentésében Jakó Zsigmond történészprofesszor számvetést készített a nehéz körülmények között működő EME munkálkodásáról. Megválasztották az EME új vezetőségét. Elnök: Benkő Samu, alelnökök: dr. Péter Mihály orvosprofesszor és Tonk Sándor történész, egyetemi előadótanár, főtitkár: Kiss András ny. oklevéltáros, titkár: Sipos Gábor történész. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./

1995. január 31.

Jan. 26-án Budapesten először mutatkozott be az újjáalakult Erdélyi Múzeum Egyesület /EME/, a Collegium Budapest várbeli előadótermében tudományos ülésszakot tartottak. Az erdélyi előadók között szerepelt Benkő Samu, Tövissi József, Kovács András, Sipos Gábor, Tonk Sándor, Wolf Rudolf és Nagy György. - Az 1990-ben újjáalakult EME nem kapta vissza könyvtárát és gyűjteményeit, az államtól támogatást sem kap. A segítséget az alapítványok adják, elsősorban az Illyés Alapítvány, emellett az anyaországban 1990-ben létrejött Mikó Imre Alapítvány. - Hozzá kell látni az erdélyi magyar tudományos intézményrendszer kiépítéséhez, egy kétmilliós nemzetiségnek erre szüksége van, állapította meg Benkő Samu, az EME elnöke. - A kolozsvári egyetemen 1994-ben beindult a magyar nyelvű geológusképzés, nyilatkozta Tövissi József, a Kolozsváron 1989-ben nyugdíjazott földrajz- és geológiaprofesszor, aki jelenleg óraadóként Kolozsváron és Sepsiszentgyörgyön, a Hyperion távoktató főiskolán tanít. /Magyar Nemzet, jan. 31./ A meghívón felsorolták az előadások címeit.

1996. május 4.

A református egyház kezdeményezésére mintegy ötvenen gyűltek össze az első református értelmiségi találkozón, április 27-én Nagyváradon, a püspöki palotában. Az értelmiség múltbeli és jelenkori helyzetéről tartott vitaindító előadást Sipos Gábor kolozsvári történész, az Erdélyi Református Egyházkerület főlevéltárosa, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) főtitkára. A kapott talentumaival a közösség szolgálatát, a fokozott egyházi szerepvállalást és az új nemzedék nevelését jelölte meg a keresztény értelmiség feladataként. Hangsúlyozták, hogy hiányzik egy olyan értelmiségi kör, mely a keresztény értékeken alapján véleménynyilvánítást biztosítana. Az összejövetel résztvevői elhatározták egy protestáns közművelődési kör létrehozását, melynek nevesítését a következő összejövetelükre halasztották. /Veres Kovács Attila: Mit cselekedjünk, atyámfiai? Református értelmiségi találkozó Nagyváradon. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./

1996. szeptember 2.

Szept. 2-án betöltötte 80. évét Jakó Zsigmond /sz. Biharfélegyháza/ történész. Budapesten, a Pázmány Péter Tudományegyetem történeti-nyelvtudományi karán szerzett képesítést. Doktori disszertációját /Bihar megye a török pusztítás előtt, Bp., 1940/ a Magyar Tudományos Akadémia Körössy-díjjal tüntette ki. Budapesten, az egyetemen, majd a Magyar Országos Levéltárban dolgozott, 1941-ben Kolozsvárra költözött, megszervezte az Erdélyi Nemzeti Múzeum Levéltárát, 1942-től egyidejűleg tanársegéd az egyetemen, 1945-től 1981-es nyugdíjazásáig a Bolyai Egyetem professzora. 1989 után újraszervezte az Erdélyi Múzeum-Egyesületet, melynek elnöke lett /1990-1994/, majd tiszteletbeli tagja, 1988-tól az MTA tiszteletbeli tagja, 1996-tól pedig a Román Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja. 1990 óta a Magyar Történészek Világszövetségének társelnöke, 1996. márc. 15-én tudományos munkásságáért Széchenyi-díjat kapott. Jakó Zsigmond számos értékes könyv szerzője, ezek között van az erdélyi művelődéstörténet és írásbeliség múltjára, levéltártörténetére vonatkozó kutatásait összefoglaló Írás, könyv, értelmiség /Kriterion, 1976/, melynek román változata Philobiblon transilvan /1977/ címmel jelent meg. Jakó Zsigmond kutatási területe Erdély középkori történelme, leginkább művelt szakterülete a történeti segédtudományok, mindenekelőtt az írásbeliség, az oklevéltan és a paleográfia. Paleográfiai kutatásait Radu Manolescuval együtt adta ki, a hozzácsatolt albummal /Scrierea latina in evul mediu, 1971/ címmel, ezzel megteremtette az alapot a latin paleográfia oktatásához. /Magyar kiadása: A latin írás története, Budapest, 1987/. Jakó Zsigmond bemutatta a kolozsvári könyvtárak középkori latin kódexeit, elkészítette az erdélyi magyar könyvtártörténet vázlatát, foglalkozott iskolatörténettel is, munkatársként részt vett a romániai középkori oklevélanyag közzétételében. Magára vállalta az erdélyi középkor írásos dokumentumainak vizsgálatát, mintegy 35 ezer oklevelet tanulmányozott át és értékelt. Nemzetiségtörténeti munkája: A kolozsmonostori konvent jegyzőkönyvei, I-II., 1990. /Miklós László: Jakó Zsigmond 80 éves. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3., Tibori Szabó Zoltán: Hiteles történetírásunk nesztora, Jakó Zsigmond akadémikus, 80 éves. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./ Az Erdélyi Múzeum-Egyesület erre az alkalomra emlékkönyvet készített, amelyet szept. 2-án Benkő Samu, az EME elnöke ünnepi beszéd keretében adott át a 80 éves Jakó Zsigmondnak. Az ünnepelt meleg szavakkal köszönte meg a megtiszteltetést és felidézte életútját, pályájának alakulását. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./ Emlékkönyv Jakó Zsigmond születésének nyolcvanadik évfordulójára /Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 1996/. Szerkesztette: Kovács András, Sipos Gábor és Tonk Sándor. A hatszáz oldalas kötet tartalmazza Jakó Zsigmond irodalmi munkásságának könyvészetét, továbbá erdélyi és magyarországi történészek tanulmányait, továbbá négy román történész román nyelvű munkáját.

1997. február 6.

A református imahét keretében február 3-8. között Aranyosgyéresen, a református templomban a következő előadások hangzottak el: Bethlen Gábor és a református egyház ? előadó: Sipos Gábor történész; Irodalmi est ? találkozás Bálint Tibor íróval; Nehéz nagyszülőnek lenni ? előadó: dr. Löwi Károly gyermekgyógyász; A virág az életünkben ? Jankovszki Elemér, a kolozsvári Botanikus Kert nyugalmazott főkertészének diavetítéses előadása; Parlamenti krónika ? találkozás az RMDSZ Kolozs megyei képviselőivel; Üzenet mindenkinek ?Vitályos Ildikó színművésznő előadóestje. Az egyhetes rendezvény szervezői az RMDSZ Művelődési és Egyházügyi Főosztálya, valamint az EMKE Romániai Magyar Népfőiskolai Társasága. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 1., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 7., 962. sz./

1997. november 29.

A tárgyilagos történetírásnak az 1956-os forradalom erdélyi eseményeit tekintve még nem jött el az ideje, állapította meg Sipos Gábor történész, az Erdélyi Református Egyházkerület levéltárosa, akivel Aniszi Kálmán beszélgetett. A rendelkezésre álló anyagot máris rostálni kell, mert a Securitate iratait csak nagy óvatossággal szabad használni. "Ötvenhatban eggyé vált a nemzet." Sepsiszentgyörgyön is felvonultak magyar zászlókkal a forradalom hírére. Hubecz Márton könyvelő börtönbe is került miatta. Le is ülte büntetését. Sokan forradalmi verseket másoltak, adtak tovább. Dobri János kolozsvári lelkész, aki 1940 őszétől újjászervezte a cserkészetet, 1956-ban a forradalmi versek egyik fő terjesztője volt. Ugyanígy Molnár Dezső kolozsvári lelkész, Dobainé Varga Piroska, Bányai Miklósné és sokan mások. 1956-ban újra felvetették az erdélyi magyar értelmiségiek Erdély helyzetét. Úgy érezték, emlékiratban a világ elé kell tárni a lehetséges megoldásokat: független Erdély, Erdély megosztása, illetve a Erdély teljes egészében kerüljön Magyarországhoz. Dobai István nemzetközi jogász Komáromi József matematikatanárral készítette a memorandumot, melynek szövegét Varga László református lelkész, Bereczki András és Gazda Ferenc tudományos kutatók ismerték a legjobban. Dobai István elvitte a memorandumot Márton Áronhoz, aki helyeselte a memorandumot, mert ő a Szent István-i Magyarország híve. Márton Árontól hazafele tartott Dobai István, amikor letartóztatták, megtalálták nála az emlékirat egy példányát. Az egyik szekus rögtön azt mondta: ez az - tehát tudtak róla. Ezután letartóztatták a többieket is. Sokáig az a hír járta, hogy Dobai azonnal kiadta a közreműködők nevét. Sipos Gábor cáfolta ezt a változatot. A perben nagyon súlyos ítéletek születtek, de halálos ítélet nem volt. Az emlékirat teljes szövegét még nem közölték sehol. A Dobai-Varga-per, másnéven ENSZ-per volt a legfontosabb megmozdulása az erdélyi magyarságnak ötvenhatban. Ezt a kezdeményezést a hatalom megtörte, de azt tudják, hogy az egyes változatokra kik szavaztak. A független Erdély mellett voltak a szociáldemokraták: Jordáky Lajos, Pásztai Géza, Nagy Géza és mások. Erdély Magyarországhoz tartozásának eszméje mellett tett hitet Márton Áron püspök és az idősebb nemzedék. Erdély igazságos megoszlása mellett állt ki a többség, Dobai István, Varga László, Kertész Gábor zilahi ügyvéd, a per egyik vádlottja. Annak, hogy Erdély Romániánál maradjon, csak a kollaboránsok voltak a pártolói.- A perben a vádlottak bátran viselkedtek. Később másokat is letartóztattak és a Dobai-csoporthoz csatoltak, köztük volt László Dezső kolozsvári lelkész, akit azért vittek el, mert esélyes lett volna a közelgő püspökválasztás. A börtönben a per több elítéltje meghalt. Szekeres Nagy József éhen halt a börtönben, Dobai István és Varga László többször volt a halál szélén. Hét év után kikerültek a börtönből a per elítéltjei. Beszélni kell még az érmihályfalvi csoportról. Itt már nem volt kézzelfogható vádpont, mint a másik perben a memorandum. Ebben a perben halálos ítélet is született, Sas Kálmán érmihályfalvi lelkészt kivégezték. Ez a per az erdélyi magyarság megfélemlítését szolgálta. /Aniszi Kálmán: 1956 - Erdély. = Kapu (Budapest), okt., újraközölte: Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29-30./

1998. április 25.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület ápr. 25-én Kolozsváron, a megszokott helyen, a Protestáns Teológia dísztermében tartotta évi közgyűlését. Benkő Samu elnöki megnyitója és dr. Kiss András főtitkári beszámolója összegezte az eredményeket. Az EME négy gazdag könyvtárral rendelkezik, külföldi ösztöndíjakkal, rendszeresítette a havi fölolvasó-, vitadélutánokat és a tudományos ülésszakokat. A tagok, illetve a munkaközösségek munkái az EME négy kiadványsorozatában /Erdélyi Múzeum, Múzeumi Füzetek, Orvostudományi Értesítő, Műszaki Tudományos Füzetek/, valamint önálló kötetekben jelennek meg. A leghevesebb felszólalásokat két kérdés váltotta ki. Az egyik a kommunista hatalom által elvett egyesületi ingatlanok, levél- és könyvtárak, múzeumok tulajdonjogának visszaállítása. A felszólalók sürgették az RMDSZ vezetését, mielőbb harcolja ki a jogsértő intézkedések hatálytalanítását. A másik kérdés az ösztöndíjak odaítélésével kapcsolatos. Megengedhetetlen, hangsúlyozták többen, hogy olyanok részesüljenek ösztöndíjban, akik a kutatási időszak után külföldre települnek. Felmerült a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon IV. kötete kiadásának késése is. A tisztújítás során a jelenlegi vezetők a helyükön maradtak. Elnök: Benkő Samu, alelnökök: Tonk Sándor és Kiss András, főtitkár: Müller Ádám, titkár: Sipos Gábor. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29., Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 5./

1998. június 17.

Jún. 5-6-án Medgyes magyarsága ünnepelte a 10. számú magyar általános iskola első írásos említésének 275. évfordulóját. Az iskolát a római katolikus egyház szervezte és működtette 1948-ig, az iskolák államosításáig. Az iskola felvette Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király nevét. Az évfordulós ünnepség kezdetén megkoszorúzták a temetőben az elhunyt tanárok sírjait, majd jún. 5-én délután tudományos ülésszak kezdődött. Az egybegyűlteket Fekete Szabó Katalin, a szilágysomlyói Báthory Alapítvány képviselője köszöntötte. Előadást tartott Sipos Gábor /Kolozsvár/, Kovács István, a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense, Vincze Zoltán /Kolozsvár/ és Murádin László /Kolozsvár/. A következő napok ünnepségeinek egyik vendége Kötő József államtitkár volt. Leleplezték az iskola falán a magyar nyelvű bronz, valamint a román nyelvű márvány emléktáblát, melyeket Gergely István szovátai szobrászművész készítette. /Szabó M. Attila: Iskolai névadó ünnepség Medgyesen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), Postafiók rovat, jún. 17./

1999. július 8.

Februárban nyitották meg Kolozsváron a Heltai Irodalmi Kávéházat. Ebből az alkalomból dr. Farkas György Kolozsvár képekben című fénykép-kiállítását tekinthették meg az érdeklődők a Kávéház Galériában. Folytatódott a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület előadássorozata dr. Csihák György történész előadásaival: február 24-én A magyarok őstörténete, 25-én A magyar nemzeti dráma címmel. Március 12-én a Heltai Alapítvány pinceklubjában került sor a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület Erdélyi Asztaltársasága alakuló ülésére is. Március 13-án Kolozsvári 48 címmel ünnepséget tartottak, Sipos Gábor történész-levéltáros a Kolozsvári ifjak 1848-ban című előadása hangzott el. Április 2-án Egyed Tibor képzőművész Húsvéti prédikációk című kiállításának adott otthont az alapítvány Irodalmi Kávéháza. Május elején felavatták Óradnán a helyi Magyar Házat, ebből az alkalomból a Heltai Alapítvány értékes könyvadományt és több mint 1 millió lejes támogatást biztosított. Május 22-24-e között a Nagy Kálmán Finn Baráti Kör meghívására Kolozsvárra látogatott a budapesti Kalevala Baráti Kör. /Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./

1999. október 29.

Okt. 28-án címmel kétnapos nemzetközi tudományos értekezlet kezdődött Levéltárak a tudomány és a művelődés szolgálatában címmel az Országos Levéltár Kolozsvári Igazgatóságának Farkas utcai épületében. Kiállításon mutatták be a régi okleveleket, köztük Mihai Viteazul cirill betűs aláírását. A magyar látogatók számára különleges élményt jelentett a magyar főnemesek és erdélyi fejedelmek kézjegyét megpillantani. Az egyik résztvevő, dr. Nagy Ferenc levéltári igazgató, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltárosok képviselője elmondta, hogy négy éve kitűnő kapcsolataink vannak a kolozsvári levéltárral. Ennek eredménye lesz az idén megjelenő közös, kétnyelvű kiadvány, amely a történelmi Szatmár megye iratanyagának román és magyar nyelvű iratjegyzékét fogja tartalmazni. Sipos Gábor, az Erdélyi Református Egyházkerület levéltárosa az egyházközségi levéltárak század eleji rendezéséről tart előadást. /Szabó Csaba: Levéltárosok nemzetközi értekezlete Kolozsváron. Magyar főnemesek névjegyeit is kiállították. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./

1999. november 8.

Nov. 8-án a Házsongárdi temetőben felavatták Misztótfalusi Kis Miklós helyreállított síremlékét. Tonk István, a Misztótfalusi Kis Miklós Nyomda igazgatója és az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka elmondta: a felújítás 200 000 Ft-ba került és két hónapig tartott. A megemlékező ünnepségen Bustya Dezső egyházkerületi főjegyző igét hirdetett. A rendezvényen bemutatták a Házsongárdi temető frissen megjelent térképét. Az ünnepi istentisztelet után Sipos Gábor történész röviden bemutatta Misztótfalusi életét. A rendezvényen többek között jelen volt Elekes Botond, a Magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának főosztályvezetője és Kemény János, a Magyar Nyomdászok Szövetségének főtitkára. /Gáspár Miklós: Felavatták Misztótfalusi Kis Miklós síremlékét. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./

2000. február 25.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület felújította a születésnapi emlékkönyvek kiadását. Az elsőt Jakó Zsigmond 80. évfordulójára /1996/ állította össze Kovács András, Sipos Gábor, Tonk Sándor, 42 tanulmányt tartalmaz. A második a Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Nyelv és Kultúra Tanszékén készült Szöveg és stílus címen, Szabó Zoltán 70. születésnapjára /1997/, Péntek János szerkesztette. A legújabb emlékkönyvet az Erdélyi Múzeum-Egyesület adta ki Imreh István 80. születésnapjára. A Kis András, Kovács Kis György és Pozsony Ferenc szerkesztette kötetben 46 tanulmány sorakozik, továbbá közli Imreh István munkásságának bibliográfiáját /Károlyiné Domahidi Jolán állította össze/: kereken 400 tételt. Gaal György ismertetőjében felsorolta a kötetben szereplő fontosabb tanulmányokat. /Gaal György: A székely falu kutatója. Emlékkönyv Imreh István tiszteletére. = Helikon (Kolozsvár), febr. 25./

2000. május 2.

Tíz évvel ezelőtt, az első rendezvényen, hatalmas tömeg emlékezett meg a szatmári béke megkötésének évfordulójáról. Immár tizedik alkalommal rendezték meg a zarándoklatot és hatodszor a történelmi tanácskozást Szatmárnémetiben, Az élő Rákóczi rendezvényt. A Majtényi síkon, mint az előző években is, Nagy Csaba nyíregyházi tárogatóművész és együttese nyitotta meg a műsort. Szép Gyula, az RMDSZ országos elnökségének tagja arról beszélt, hogy a kurucoknak nem csak az osztrákokkal kellett harcolniuk, hanem a magyar labancokkal is. Így van ez ma is, emiatt nem tudják elérni céljaikat. Dr. Németi János előadásában kidomborította, hogy az erdélyi fejedelemség biztosította a magyar államiság folytonosságát. /Megemlékezés Szatmárnémetiben és a Majtényi síkon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 2./ A rendezvényre jöttek Kolozsvártól Nyíregyházáig, Nagyváradtól Eperjesig, de Máramarosszigetről is. Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke, a szatmári Kölcsey Kör elnöke volt a rendezvény főszervezője. Szatmárnémetiben, a Láncos templomban Tőkés László püspök hirdetett igét, ezután került sor a Lorántffy Zsuzsanna nevét viselő nőszövetségek találkozójára. A városban, a Scheffler János Lelkipásztori Központban kárpát-medencei történelmi találkozó volt. Reizer Pál szatmári megyéspüspök külön kitért az itteni katolikusok és reformátusok példaadó együttműködésére. Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök felelevenítette annak a templomnak a történetét és működését, amelyet a múlt években közösen emelt a két egyház, a katolikus és a református, s nagy harmóniában közösen használ. A történelmi tanácskozáson Csetri Elek professzor az erdélyi fejedelmi hatalom XVII. századbeli gazdasági hátteréről értekezett, dr. Németi János Szatmár vármegye akkori helyzetét vázolta fel. Mandula Tibor a fejedelemasszony szatmári ténykedéséről beszélt, Zubánics László beregszászi történész Lorántffy Zsuzsanna Beregben címmel tartott előadást. Takács Péter debreceni professzor három erdélyi fejedelemasszony, Brandenburgi Katalin, Lorántffy Zsuzsanna és Báthori Zsófia életét vázolta fel. Sipos Gábor kolozsvári levéltáros az iskolaépítő-támogató Lorántffy Zsuzsannáról beszélt, kiemelve a fogarasi román iskola alapításának fontosságát. Kónya Péter eperjesi tanár Comenius ottani hatásáról beszélt, Tamás Edit sárospataki történész, muzeológus vetítéssel egybekötve elevenítette fel Lorántffy Zsuzsanna hagyatékát és ránk maradt tárgyi emlékeit. A hagyományokhoz híven most is majtényi zarándoklattal zárult az Élő Rákóczi ünnepségsorozat. /A Rákócziakra emlékezve: Ismét messze szólt a tárogató! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./

2000. május 9.

Máj. 6-7-én Szatmárnémetiben tartotta az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Bölcsészet Nyelv és Történettudományi szakosztálya vándorgyűlését, melynek témája az államalapítás és a kereszténység felvételének 1000. évfordulója. Riedl Rudolf, Szatmár Megye prefektusa nagy eredményként említette az elmúlt tíz év változásait, hiszen 1989 előtt nem lehetett ilyen tanácskozásokat "legális formába önteni". /Múlt nélkül nincs identitástudat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./ A tanácskozás helyszíne a Scheffer János Lelkipásztori Központ volt. Egyed Ákos professzor elmondta, hogy az EME első ilyen gyűlését 1906-ban Marosvásárhelyen tartották. A helyi lakosok számára talán a legérdekesebb dolgozatot (Szatmár és Németi az államalapítás korában) Bura László mutatta be. Számos külföldi és belföldi előadót meghívtak a szervezők: Németi Jánost (Szatmár vármegye településtörténete az Árpádkorban), Szőts Pétert (Az ákosi református templomra vonatkozó régészeti adatok), Radics Kálmánt (Erdélyi fejedelmek oklevelei a Hajdú-Bihari Megyei Levéltárban), Henzsel Ágotát (II. Rákóczi György és Szatmár megye), Pál Juditot (Az örmények szerepe Erdély gazdasági életébe), Egyed Ákost (Az utolsó erdélyi rendi országgyűlés 1848-ban), Balogh Gézát (A krasznacégényi Árpád-kori református templom), Erős Gábort (Manumissio és jobbágynemesítés Szatmár vármegyében, 17-18 század), Sipos Gábort (Egyháztörténeti előadás), Balogh Bélát (A máramarosszigeti Református Líceum szerepe a térség művelődésének alakításában), Gazdag Istvánt (Debrecen és Hajdú megye felkészül az ezredforduló megünneplésére), Kiss Andrást (A Szatmár vármegyei nótárius Kölcsey Ferenc). A vándorgyűlést május 7-én kirándulás zárta, melynek során az érdeklődők megtekinthették a megye műemlékeit. /Ilonczai Tamás: Múlt nélkül nincs identitástudat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./ Egyed Ákos, az EME Bölcsészeti, Nyelv- és Történettudományi Szakosztályának az elnöke a szatmárnémeti vándorgyűlésről leszögezte: ezek mindig megnyilatkozási fórumok, ugyanakkor lehetőséget adnak helyi tudományos műhelyek bemutatkozására is. Hozzátette: büszkék lehetünk a történelmünkre! Nagyon fontos, hogy az elhangzott előadások egytől egyig forrásfeldolgozáson alapultak. Ez emeli a rendezvény jelentőségét, tudományos rangját. /Kereskényi Sándor: Egyed Ákos akadémikus: "Büszkék lehetünk a történelmünkre!" = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 10./

2000. május 9.

Kolozsváron ülésezett máj. 6-án az a kuratórium, amely a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által meghirdetett, határon túli könyvkiadást támogató pályázatára beérkezett kéziratokat elbírálta. A bizottság a 223 kéziratból 106-ot hagyott jóvá. Végső soron a magyarországi kuratórium dönt a pontos összegről és a pályázatok támogatásáról. A bizottságban Pozsony Ferenc /Kriza János Néprajzi Társaság/, Sipos Gábor /Erdélyi Múzeum-Egyesület/, H. Szabó Gyula, Burus Endre, Bencze Tibor /Erdélyi Magyar Könyves Céh/, Kovács András /egyházak képviseletében/, a kolozsvári írókat Dávid Gyula, a marosvásárhelyieket Kovács András Ferenc képviselte. A pályázatokat Káli Király István, az Erdélyi Magyar Könyves Céh elnök terjesztette elő. A legtöbb pályázattal a Mentor Kiadó /Marosvásárhely/ szerepelt. Kevés a jó irodalom, állapította meg Bencze Tibor. /Gazda Árpád: Kolozsváron döntöttek a könyvpályázatokról. = Krónika (Kolozsvár), máj. 9./

2000. május 20.

Máj. 20-án a Festum Varadinum keretében nemzetközi szimpóziumot tartottak Lorántffy Zsuzsanna, Erdély kereken 400 éve született fejedelemasszonya tevékenységéről, az Erdélyi Népfőiskolai Collegium rendezésében. Barabás Zoltán megnyitója után Sipos Gábor kolozsvári adjunktus a 17. századi erdélyi, váradi kollégiumok helyzetét mutatta be. A fejedelemasszony román iskolát is alapított Fogarason. Dr. Eszenyeiné Széles Mária kiemelte, hogy tartottak Lorántffy Zsuzsanna Örökhagyó volt a szó igaz értelmében, aki valódi értékeket származtatott át a kései utókorra. A tudományos dolgozatok után következett a télen meghirdetett Lorántffy Zsuzsanna-pályázat eredményhirdetése. Első díjat nyert Csetriné Lingvay Klára, másodikat dr. Jósa Piroska és Karvanszki Mónika, míg harmadikat Szilágyi Mária Magdolna és Farkas Enikő. Végül megkoszorúzták a Lorántffy Zsuzsanna-szobrot. /Lorántffy Zsuzsanna emlékezete. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 22./

2000. május 30.

A Házsongárd temetőben egyre kevesebb olyan magyar feliratos, régi sírkő található, amely még eredeti állapotában maradt meg. A törvény nem védi a sírokat, a családi kriptákat feltörik, meggyalázzák. Az 1999. december 7-én megalakult Házsongárd Alapítvány célkitűzése éppen a műemlékszámba menő sírok, kripták helyreállítása, megjavítása. A református egyház keretén belül megalakult alapítvány magánszemélyek, alapítványok és más intézmények támogatását kéri, ugyanakkor az erdélyi történelmi magyar egyházak is pártfogolják. A kuratórium elnöke dr. Sipos Gábor, ügyvezető elnöke dr. Gaal György. A Házsongárd Alapítvány 2000-re céljául tűzte ki az uzoni gróf Béldi és a branyicskai báró Jósika család kriptájának rendbetételét. Az alapítvány mindenkitől segítséget kér. /Veres Noémi: S. O. S. Házsongárd. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./

2000. október 10.

Kolozsvár 1000 éve címmel szervez konferenciát okt. 13-14-én Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya és az EMKE. Az ülésszakot Egyed Ákos, akadémikus nyitja meg. Többek között, dr. Tonk Sándor egyetemi tanár, Csetri Elek akadémikus, dr. Kiss András főlevéltáros, dr. Pozsony Ferenc docens, dr. Vekov Károly történész, dr. Kovács András docens, dr. Kovács Kiss Gyöngy történész, dr. Balázs Mihály egyetemi tanár (Szeged), dr. Sipos Gábor egyházkerületi levéltáros, dr. R. Várkonyi Ágnes egyetemi tanár (Budapest), Bíró Gyöngyi doktorandus (Szeged), dr. Magyari András egyetemi tanár, dr. Egyed Emese docens, Benkő Samu akadémikus, Egyed Ákos akadémikus, dr. Kötő József színháztörténész, Pölöskei Ferenc akadémikus (Budapest), dr. Sas Péter levéltáros, dr. Gaal György irodalomtörténész, Balogh Ferenc építészmérnök, dr. Benkő András egyetemi tanár, dr. Dávid Gyula irodalomtörténész, dr. Csucsuja István egyetemi tanár, dr. Vincze Gábor docens (Szeged), Pillich László író, Wanek Ferenc tudományos kutató tart előadást. /Kolozsvár 1000 éve. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

2000. október 16.

Okt. 14-én véget ért a Kolozsvár 1000 éve címet viselő értekezlet. A nagy érdeklődés miatt elképzelhető, hogy jövőre vagy két év múlva ismét megrendezik. A szervezők célja az volt, hogy a millennium jegyében tudományos kutatások által felhívjuk a közvélemény figyelmét Kolozsvárra, azaz a város történelmi, kulturális értékeire - mondta a rendezvény után Egyed Ákos professzor. Mind a 30 kutató (ebből heten magyarországiak) eljött, illetve szakdolgozatával képviseltette magát a fórumon. Elfogadta a meghívást R. Várkonyi Ágnes, az ELTE egyetemi tanára is, akinek könyvei Erdélyben is rendkívül népszerűek. A magyarországi középnemzedéket a fiatal egyetemi tanár, dr. Balázs Mihály és dr. Vincze Gábor docens képviselte, mindketten a szegedi JATE-ról. A konferencia szerzői névsora: dr. Tonk Sándor egyetemi tanár, Csetri Elek akadémikus, dr. Kiss András főlevéltáros, dr. Pozsony Ferenc docens, dr. Vekov Károly történész, dr. Kovács András docens, dr. Kovács Kiss Gyöngy történész, dr. Balázs Mihály egyetemi tanár, dr. Pap Ferenc muzeológus, Jeney-Tóth Annamária, dr. Sipos Gábor egyházkerületi levéltáros, R. Várkonyi Ágnes egyetemi tanár, Bíró Gyöngyi doktorandus, dr. Magyari András egyetemi tanár, dr. Egyed Emese docens, Benkő Samu akadémikus, dr. Tóth Béla főlevéltáros, dr. Kötő József színháztörténész, Pölöskei Ferenc akadémikus, dr. Sas Péter levéltáros, dr. Gaal György irodalomtörténész, Balogh Ferenc építészmérnök, dr. Benkő András egyetemi tanár, dr. Dávid Gyula irodalomtörténész, dr. Csucsuja István egyetemi tanár, Nagy Mihály Zoltán doktorandus, dr. Vincze Gábor docens, Pillich László író, szociográfus, Wanek Ferenc tudományos kutató. /Szabó Csaba: Rendkívüli sikere volt a Kolozsvár 1000 éve értekezletnek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./

2001. május 14.

Május 12-én Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében tartotta évi közgyűlését az Erdélyi Múzeum-Egyesület. Elnöki megnyitójában Benkő Samu kifejtette: a 142 éve alakult és 12 éve újjáéledt tudományos egyesület a mostoha körülmények közepette is él, működik. Sipos Gábor előzetesen írásban ismertetett főtitkári beszámolóját szóbeli kiegészítéssel tette teljessé: kiemelte az utóbbi időben egyre aktívabb szatmárnémeti fiókszervezet eredményeit. Megvitatták az EME választmányi gyűlésén jóváhagyott társadalomtudományi kutatóintézet szervezeti és működési szabályzatát. Az intézet rendeltetése szakembereket képezni a nemzeti önismereti tudományszakok művelésére, a múzeumi, könyv- és levéltári örökség szakszerű őrzésére. Már működő három szakosztálya: történettudományi, nyelv- és irodalomtudományi, társadalomismereti. Feladatait főállású tudományos kutatókkal és alkalmi munkatársakkal végzi. Igény mutatkozik a természettudományok és a műszaki tudományok szakosztályainak beindítására is, de ennek egyelőre anyagi korlátai vannak. Többen kifogásolták, hogy az utóbbi időben az EME-kiadványokkal olyan más kiadványok versengnek, amelyek gyenge színvonaluk mellett valamilyen erős pénzforrás támogatását élvezik. Visszatérő közgyűlési téma a tagság fiatalításának szükségessége. A gombamódra szaporodó hazai tudományos társaságokkal az EME jövőre tanácskozást kíván tartani. - Az EME szolgáljon háttér-intézményként azon tagjai számára, akiknek nincs lehetőségük, hogy egyszerű felszerelések beszerzése végett pályázatokon induljanak. A létrejövő magyar egyetem tudományos hátterét leginkább az EME biztosíthatja. A közgyűlés módosításokat fogadott el a tagsági díjak mértékével kapcsolatban: ezután az aktív tagoknak évente 100 ezer, a nyugdíjasoknak 50 ezer, a diákoknak és főiskolai hallgatóknak 15 ezer lejt kell befizetniük. 2002-ben általános tisztújítást tart az Erdélyi Múzeum-Egyesület, és a közgyűlés előkészítése céljából a szakosztályok elnökeiből és titkáraiból álló tíztagú bizottság alakult. Utána pedig következhet az alapszabályzat megújítását végrehajtó rendkívüli közgyűlés. A mostani ülésen egy évre részleges választásokat tartottak. Az új választmányi tagok a következők: 1. szakosztály - Pál-Antal Sándor; 2. szakosztály - Szilágyi Pál, Nagy-Tóth Ferenc, Kiss Szidónia; 3. szakosztály - Péter Mihály; 4. szakosztály - Szabó Árpád; 5. szakosztály - Kerekes László, Sándor László. /Ördög I. Béla: EME-közgyűlés: Társadalomtudományi Kutatóintézet alakul. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./ Az EME titkársága 2000 nyarán a kolozsvári Rhédey-házba /Jókai/Napoca u. 2./ költözött. Az EME honlapja március óta használható /www.eme.ro/. Jelenlegi taglétszámuk 4351, ebből 2277 egyetemi hallgató. - A könyvtár helyhiánya nyomasztó. A jövőben az EME és a Sapientia Alapítvány közös könyvtárat létesít. Az EME rendszeres kiadványai: Erdélyi Múzeum, Múzeumi Füzetek /Természettudományi és Matematika Szakosztály évkönyve/, Orvostudományi Értesítő, Erdélyi Tudományos Füzetek, új kiadány a Collegium Geographicum ifjúsági folyóirat és a Collegium Biologicum. /Sipos Gábor főtitkári jelentése az Erdélyi Múzeum-Egyesület 2000. Évi munkájáról. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 11./ Gaal György többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy nem működik a romániai magyar kiadványok könyvtári begyűjtése. Vincze Mária arról a jelenségről számolt be, hogy amint megindult a magyar nyelvű közgazdászképzés, félszáz egyetemi hallgató iratkozott be a társadalomtudományi szakosztályba, de hamarosan alábbhagyott a lelkesedés. Kötő József, az EMKE elnöke a Kisebbségkutató Intézet kolozsvári megalakulásában rejlő lehetőségekre irányította a figyelmet. Ki kell járni, hogy az EME - a kis transzszilván akadémia - részesüljön az intézet költségvetéséből, és az így nyert összegeket az erdélyi magyar tudományos élet fejlesztésére fordíthassa. Tonk Sándor alelnök hangsúlyozta, hogy az alakuló magyar magánegyetem elképzelhetetlen az erőteljes tudományos kutatási háttér nélkül. /Kis transzszilván akadémia. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 15./ Az Erdélyi Múzeum Egyesület, mint megalakulása óta minden évben, rendes évi közgyűlése alkalmából az EME elnöke, Benkő Samu nyilatkozott. Kifejtette, hogy a jövő évben általános tisztújítás lesz. Azt szeretnék, hogy a távozó idősebb nemzedéktől fiatalabb, tetterős tagok vegyék át az EME vezetését. Módosítani kell az 199-ben elfogadott alapszabályzatot. Akkor azt hitték, hogy a magyarságtól elorzott nemzeti jellegű művelődési javak visszakerülnek az EME tulajdonába. Ez nem történt meg. A magyar múzeumok kincsei, a régi könyvek, épületek mind román állami tulajdonba mentek át. Benkő Samu úgy látta, hogy az erdélyi magyar képzőművészek időtállóbb értékeket hoztak létre, mint mondjuk az ötvenes-hatvanas években a magyar írók. Egy Nagy Imrének, egy Szevátiusznak a művei időtállóak. Jelenleg folyik a magyar néprajzi értékek utolsó darabjainak elkótyavetélése. Emellett betörnek parókiákra, plébániákra, kegyszereket, keresztelőmedencét, szárnyasoltárt stb. visznek el. Benkő elnöki megnyitóbeszédében kiemelte, hogy az EME értékes könyveket, tanulmányokat tett le a magyar tudományosság asztalára. /Csomafáy Ferenc: Nem vagyunk elefántcsonttoronyban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-105




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998