udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 11 találat lapozás: 1-11
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Sipos György

2001. január 16.

Jan. 12-én Temesváron tanácskozott az RMGE Arad és Temes megyei vezetősége. A fórumon a házigazdákat Kiss Károly megyei elnök, dr. Albert Ferenc, dr. Csősz János és dr. Fazakas Pál egyetemi tanárok, illetve a Temes megyei gazdakörök elnökei, míg a vendégeket Kocsik József Arad megyei ügyvezető elnök, valamint Molnár Gáspár, Gál Mihály, Sipos György és Szőke Endre agronómusok képviselték. A tanácskozás tárgya a féláron megszerzett kukorica-vetőmagnak Szegedről történő elszállítása, illetve a szétosztása volt, ugyanakkor megbeszélték a télen esedékes gazdaképző tanfolyamok megszervezésének lehetőségeit. - Arad, Hunyad, Krassó-Szörény és Temes megye egyazon euro-régióhoz tartozik, a közösen benyújtott pályázatok előnyösebb elbírálásban részesülnek, mintha megyénként külön-külön pályáznának. Az RMGE országos szervezetén belül külön szövetség létrehozásán dolgoznak, amelyhez a statútum most készül. /Négy megye gazdálkodói szövetségre lépnek. = Nyugati Jelen (Arad), 2001. jan. 16./

2003. augusztus 18.

Majláthfalván az egész falu megmozdult hétvégén. Kettős ünnepet ültek a majláthiak. Immáron harmincharmadik alkalommal rendezték meg a korábban Majláthi Vasárnap elnevezésű és mára Hétvégévé terebélyesedő rendezvényt. Aug. 16-án ünnepelte fennállásának századik évfordulóját a majláthi iskolaépület, amit most is a falu állított helyre. Először Bányai Eliza tanár, iskolaigazgató beszélt. Matekovits Mihály Arad megyei főtanfelügyelő-helyettes átadta Sipos György agrármérnöknek a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség megyei szervezetének oklevelét, amellyel a majláthi vállalkozónak - az iskola felújításában vállalt munkájáért is - a tiszteletbeli pedagógus címet adományozta. Az ünnepi mise után szentelték fel a falu zászlaját, amelynek kisebb változatát Bányai Eliza igazgatónő átadta a francia testvérfalu, Mauves képviselőjének. Leleplezték az iskola folyosóján az épület fennállása századik évfordulójának tiszteletére készült márványtáblát, majd megnyílt Cociubanné Czank Veronika festőművész akvarellekből és olajfestményekből álló kiállítása. A majláthi származású művésznő a Csiky Gergely Iskolacsoport rajztanára. Balta János, a Concord Media Rt. igazgatója mutatta be Jankó András rendőr alezredes Bűnözők és áldozatok című, az Irodalmi Jelen Könyvek sorozatban megjelent kötetét. /Karácsonyi Zsolt: A falu kettős ünnepe. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 18./

2004. május 10.

Máj. 9-én Aradon zajlott az RMDSZ Arad megyei szervezetének kampánynyitója, az első szavazók báljával. Az ismert énekesnő, a sepsiszentgyörgyi Dancs Annamari lépett fel, aki számos koncertet adott már Európában. Ezután az RMDSZ megyei és városi tanácsosjelöltjei – Balta János, Bognár Levente, Búza Gábor, Bölöni György, Cziszter Kálmán, Csepella János, Horváth Levente, Király András, Nagy István és Sipos György – léptek színpadra. Király András RMDSZ-elnök mondott beszédet. /(nagyálmos): RMDSZ kampánynyitó. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 10./

2005. január 31.

Több mint tíz évvel ezelőtt Sipos György nagygazda rendezte először Majláton a gazdabált. Azóta évente más-más gazda szervezésében a gazdabál a falu egyik legrangosabb rendezvényévé nőtte ki magát. Eljönnek az elszármazottak és környékbeliek Kisiratostól Temesvárig. Idén Szőke József gazdálkodó, RMDSZ-elnök, községi tanácsos szervezte a gazdabált. Ezúttal is megtelt a kultúrotthon nagyterme, ahol több mint 200 embert szórakoztatott. Ezúttal egy szobrot is kisorsoltak, Kovács Zoltán amatőr szobrász alkotását Cseres Ilona vihette haza. Majláton a gazdabálok közösségépítő, megtartó erőt jelentenek. /(Balta): Jubileumi gazdabál Majláton. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 31./

2005. február 15.

Február 13-án a Nyugati Jelen szerkesztői Majláthfalván találkoztak a helybeliekkel. A találkozón többek között Bányai Eliza iskolaigazgató és két RMDSZ-es községi tanácsos – Szécsi Ferenc és Szőke József –, valamint Sipos György megyei tanácsos is jelen volt. Sipos György arról tájékoztatott, hogy a főutcát, valamint két mellékutcát hamarosan leaszfaltozzák, s a település központjának rendezési tervén is dolgoznak. Bányai Eliza iskolaigazgató egy tornaterem mihamarabbi építését szorgalmazta, amely egyfajta közösségi ház szerepét is ellátná. Központi fűtés kell az iskolának, a fával fűtött kályhákba reggel 5-kor be kell gyújtani, hogy 8-9-re bemelegedjenek valamennyire a termek. /Nagyálmos Ildikó: Megoldásokat keresni a közösség gondjaira. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 15./

2006. augusztus 14.

Augusztus 12-én, szombaton kezdődött a 37. Majláthfalvi hétvége. A főszervező most nem Sipos György volt, hanem Matekovits Mihály. Az Arad megyei magyar népi táncegyüttesek seregszemléje korábban a Majláthi Vasárnap elnevezést viselte. A szabadtéri színpadon sorra lépett fel a pécskai Búzavirág, a temesvári Bokréta együttes citerazenekara, a kisperegi Peregi Rózsás, a temesvári Geml József Társaskör kórusa, a simonyifalvi Leveles, a vingai bolgár tánccsoport, a kisiratosi Gyöngyvirág, a majláthfalvi Nefelejcs és a kisiratosi férfikórus. /Kiss Károly: 37. Majláthfalvi hétvége. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 14./

2006. szeptember 29.

Miként használják ki a magyar polgármesterek, alpolgármesterek az RMDSZ kormánytagságát, sikerül-e több központi pénzt szerezniük településüknek? Erre a kérdésre keresett választ a lap. Arad megye magyarsága most kivételesen előnyös helyzetbe került, mert a megyei tanács RMDSZ-es triumvirátusa – Búza Gábor, Csepella János, Sipos György – a lehetőségekhez mérten jól dolgozik. Külön előny, hogy Búza Gábor a megyei tanács alelnöke, aki a kultúrával is foglalkozik. Búza Gábor kiemelte, ha a település része valamilyen fejlesztési programnak, pályázatnak, akkor könnyebben kaphat támogatást. A megyében most négy magyar polgármester van, de közülük csak három nyert RMDSZ-színekben, a negyedik, a nagyzerindi Simándi Sándor a demokraták listájáról indulva lett polgármester. A három RMDSZ-es polgármester közül a legkritikusabb anyagi helyzettel a kisiratosi Almási Vince küszködik. Kisiratos nemrég vált le Kürtösről, s nyerte vissza községi rangját, de a településen nincs ipari tevékenység. Kisiratos most kormánypénzt kap vízbevezetésre, és meglesz a sportterem is, ami jelzi, hogy az RMDSZ kormánytagsága jótékonyan hat a kistelepülésekre. /Zacskós lé. Pénzszerzés magyar településeknek. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 29./

2007. október 13.

Békéscsabán tartotta első ülését Arad és Békés, a két testvérmegye által létrehozott közös bizottság, miután az idén márciusban aláírt együttműködési szerződésben ezt vállalták a felek. A vegyes bizottság célja, hogy erősítsék a két megye közötti kapcsolatot. Aradi részről a vegyes bizottság társelnöke most Búza Gábor, a megyei tanács alelnöke. Sipos György tanácsos a kultúra-egészségügy albizottságban foglal helyet. A közös megbeszélésen eldöntötték, melyek lesznek azok a közös tervek, pályázatok, amelyeket Arad és Békés együttesen tesz le a november 5-i magyar–román közös kormányülés asztalára. Az egyik legfontosabb ilyen terv az Arad–Lökösháza vasútvonal korszerűsítése. /(irházi): Ülésezett az Arad–Békés vegyes bizottság. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 13./

2008. április 7.

Akárcsak a megyeszékhely, Arad esetében, az Arad megyei önkormányzati rangsoroló is szinte teljes gárdacserét vetít előre, a régiek közül senkinek sem sikerült bekerülő helyet kiverekednie magának. A megyei önkormányzat négyéves munkájáról Búza Gábor, a testület alelnöke beszélt. Csepella János a Békés és Arad közötti, most már intézményesített kapcsolatokat emelte ki. Király András képviselő, megyei elnök jelezte, indul az Arad megyei önkormányzat elnöki tisztségéért. Ezt követően a nyolc megyei tanácsos-jelölt beszélt programjáról. A szavazás Király András jelölését megerősítette. A megyei önkormányzati választásokra az alábbi rangsor alakult ki: Tóth Csaba, Sipos György, Bölöni György, Faragó Péter, Búza Gábor, Albert László, Nagy István és Bognár Erzsébet. /Irházi János: Megyei rangsoroló Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 7./

2008. augusztus 18.

A 2008–2009-es tanévre már késő az Arad megyei magyar oktatás életképes stratégiát kidolgozni, amiből az a tanulság, hogy a 2009 őszén kezdődő tanév előkészítését nem szabad a jövő nyárra hagyni. Többek között ez volt a konklúziója az Arad megyei RMDSZ oktatási bizottsága gyűlésének. A tanácskozást Nagy Gizella, az RMDSZ oktatási alelnöke vezette, és részt vett Király András elnök, parlamenti képviselő, Matekovits Mihály kisebbségi oktatásért felelős vezérigazgató az Oktatási Minisztériumból, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Arad megyei elnöke, Pellegrini Miklós főtanfelügyelő-helyettes, Sipos György megyei tanácsos, Kiss Anna RMPSZ-titkár, Jakab Károly vadászi mérnök, Hadnagy Dénes kisiratosi, Bányai Eliza majláthfalvi és Kocsik Imre kisperegi iskolaigazgató. „1990 óta folyton fejlesztjük a magyar oktatást, de mind kevesebben vagyunk. Ez diákra és szakképzett tanárra egyaránt vonatkozik. Egyre több diák bukik meg, aztán szidjuk az iskolát, a rendszert, majd az RMDSZ-t, mert ez a divat” – jelentette ki Király András. A gyerekhiánnyal és az asszimilációval a továbbiakban is számolni kell. Még mindig tartja magát a tévhit a szülők többségének körében, hogy a gyerek csak akkor érvényesülhet, ha románul végzi tanulmányait. Ennek eloszlatásában Matekovits Mihály nagyobb segítséget vár az RMDSZ-től. Negyzerinden évek óta az volt a kifogás, hogy Arad drága, messze van, ezért inkább a kisjenői román szakmunkásképzőbe mentek a diákok az általános befejezése után. Idén lett volna magyar tagozat Kisjenőben, mégsem telt meg. Kisiratoson a 11 nyolcadikosból mindössze 2-en választották az aradi Csikyt, a végzősök zöme a kürtösi román szakmunkásképzőbe ment. /Pataki Lehel Zsolt: Tanácskozás az aradi magyar oktatásról. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 18./

2009. július 30.

Arad megyében a kommunista diktatúra alatt egyetlen, hagyományos magyar rendezvénysorozatnak számított a Majláthi vasárnap, ahol felléptek az akkori magyar néptánccsoportok. A szép hagyomány a rendszerváltás után sem szakadt meg, csak éppen a neve változott Majláthfalvi hétvégére. A Majláthfalvi hétvégék sorozata idén a 40. rendezvényéhez érkezett, ezért a Pro Majláth Egyesület és az RMDSZ helybeli szervezete nagyszabású rendezvényt tervezett augusztus 15-ére. Sipos György, megyei tanácsos, a rendezvények egyik fő szervezője elmondta, kiderült, hogy a kultúrotthonban semmit nem szervezhetnek, mivel ott a polgármester szervez másokkal, rászervezésről van szó. A polgármestert nem kedveli Majláthfalvát. Tornaterem épült, de ő be nem tette oda a lábát. Decemberben az építők úgy távoztak, hogy a tornaterem nem lett átadva. Azóta szinte semmi nem történt. Sipos segítséget kért a megyei tanácselnöktől. A tornaterem befejezésére, az udvar rendezésére 100 ezer lejt utaltak ki, de eddig még semmi sem történt. A majláthfalvi kultúrotthon javítására szintén szerzett pénzt, de ott sem indult meg a munka. A megyei tanácselnök felhívta a polgármestert, mégsem mozdult meg semmi. Majáthfalvát minden tekintetben elhanyagolják. Kaslik András, a Pro Majláth Egyesület elnöke is megerősítette, megrendezték volna a falunapot, de Halál Endre, a kinevezett kultúrigazgató maga szervez egy másik ünnepséget. /Balta János: Puskaporos hagyományápolás Majláthfalván. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 30./


lapozás: 1-11




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998