udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 42 találat lapozás: 1-30 | 31-42
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Sipos Miklós

1995. március 23.

A múlt év őszén kettévált a Nagykárolyi Református Egyházmegye. A Szamos vidékét magába foglaló új, Szatmári Egyházmegye vezetője Sipos Miklós esperes lett, 42 egyházközség, 8 leányközség és 7 szórvány, összesen 35 lelkipásztor tartozik hozzá. Fogynak a gyülekezetek, ma már 20 olyan egyházközség van, ahol a reformátusok száma száz és kétszáz között mozog. Szatmárnémeti négy gyülekezetének lélekszáma 17 964 fő, a falusi gyülekezetek létszáma 16 361 fő. Az 1992-es népszámlálás 27 706 reformátust mutatott ki a Szatmárnémetiben. A tízezres különbözet nem jelentkezik az egyházközségekben, valószínűleg nem gyakorolja hitét. Az új egyházmegyében 1994-ben 441 keresztelés, 639 temetés és 278 házasságkötés volt. Szatmárnémetiben épül a város negyedik és ötödik református temploma. Az egyházmegye két alapítványt hozott létre, az egyik azokat a lelkipásztorokat segíti, ahol olyan kicsi a gyülekezet, hogy hónapokig nem kapnak fizetést. A másik missziós alap, a börtönökben, illetve kórházban levőket támogatja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./

1997. június 23.

Idén jún. 21-22.én rendezték meg Szatmárnémetiben a Jakabffy Napokat, témája az egyházak közösségformáló, nemzetépítő szerepének értelmezéséhez, értékeléséhez kapcsolódott. Az ünnepi megnyitón Reizer Pál szatmári római katolikus megyéspüspök, majd Sipos Miklós szatmári református esperes egyházszervezési problémákról beszélt. Tabajdi Csaba államtitkár nem tudott eljönni, kéziratát Muzsnay Árpád olvasta fel, majd többek között a szegedi Vincze Gábor, a csíkszeredai Birtók József, Csoma László felvidéki püspök-helyettes, Pomogáts Béla és Vetési László lelkész tartott előadást. Kötő József, az RMDSZ alelnöke összefoglalójában hangsúlyozta, hogy a hit-probléma nem csupán erkölcsi, hanem politikai kérdés is. Törzsök Erika, a HTMH elnöke elismerően szólt a Jakabffy Napok jelentőségéről, amely a térség egyfajta eszmetörténeti zarándokhelyévé vált. Az egybegyűltek megkoszorúzták Jakabffy Elemér sírját. /Szatmári Friss Újság alapján: Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./

1999. december 14.

Dec. 12-én Bem-emlékszobát rendeztek be Szamoskrassón, a Darvay-kúria egyik szobájában, Sipos Miklós helyi lelkész és a szatmárnémeti Szent István Kör kezdeményezésére. A megjelentek között volt Sipos Ilona kolozsvári konzul asszony, Egyed Ákos kolozsvári professzor, Riedl Rudolf, Szatmár megye "főispánja" is. /BEM APÓ AZT ÜZENTE: TARTSUNK ÖSSZE! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./

1999. december 29.

Dec. 28-án munkaülést tartott a szatmárnémeti Szent István Kör tagsága. Thoroczkay Sándor elnök röviden elemezte az elmúlt évi tevékenységet. Balogh Géza történelemtanár, a Kölcsey Kollégium aligazgatója szerint a 2000. év fő munkatervi követelménye kétségkívül a magyar államalapítás 1000 éves évfordulójának méltó megünneplése. A jövő évben tartandó nemzetközi Bem-szimpóziumot háromtagú helybéli szervezőbizottság készíti elő: Sipos Miklós református esperes, Danku Pál mérnök és Kónya László tanfelügyelő, a szamoskrassói Bem-emlékszoba főgondnoka. A további szervezők között van Kovács István, krakkói magyar főkonzul és Egyed Ákos akadémikus. A Szent István Kör lépéseket tesz egy helyi históriai műhely kialakítására is. /A Szent István Kör tervei 2000?re. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 29./

2000. március 11.

Nehezen halad Szatmárnémetiben a Rákóczi Kollégium épületének elkészítése. Sipos Miklós szatmári református esperes elmondta, hogy a magyarországi pályázatokhoz fűzött remények nem jöttek be. Újabb pályázatokat fognak benyújtani, különböző alapítványokhoz. Márc. 10-én a másfél évtizede Németországban Paulovics László képzőművész egy grafikai alkotást adományozott az épülő Rákóczi Kollégium javára. /Turos Lóránd: Paulovics László ajándéka a Rákóczi Kollégium javára. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 11./

2000. március 16.

Márc. 16-án tartotta rendes évi ülését a Szatmári Református Egyházmegye Közgyűlése, a Láncos-templomban. Sipos Miklós esperes szomorú statisztikai adatokat ismertetett: 1994 óta 1633 lelkes volt a természetes apadás, hat év alatt 3820 temetés, 2187 keresztelés került be az egyházmegyei anyakönyvekbe. Csökkent az istentiszteletek látogatottsága is. Kilenc anyaegyházközségben nincs lelkész. /Ugocsay F.: A Szatmári Református Egyházmegye közgyűlése. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 17./

2000. április 10.

Ápr. 7-én összeült a Romániai Református Egyház Zsinata. A zsinati munkáról Sipos Miklós szatmári református esperes elmondta, hogy közleményt adtak ki, mely szerint a zsinat elfogadta az új Kánont, ennek része az új Fegyelmi Szabályzat. Átiratot fogalmaztak meg az egyházügyi törvénykezéssel kapcsolatosan, valamint az egyházi ingatlanok és iskoláink ügyében. A zsinaton foglakoztak a CE Szövetség új - jelenleg sem kielégítő - Alapszabályzatának kérdésével is. /(kereskényi): Ülésezett a Romániai Református Egyház Zsinata. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 10./

2000. augusztus 30.

Sipos Miklós református esperest kifejtette, hogy a családok helyzete egyre nehezebb, egyre bizonytalanabbá válik a család értékközvetítő szerepe. Az apa tekintélye megcsappant, az anya egyre több időt tölt a családon kívül. A református családok helyzetén javítani kell, de az egyháznak nincs megfelelő anyagi háttere. /Kereskényi Sándor: Sipos Miklós, szatmári református esperes. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 30./

2000. október 24.

Szatmárnémetiben okt. 22-én Reizer Pál megyéspüspök átvette az emlékzászlót Semlyén Zsolttól, a Magyar Kulturális Örökség Minisztériumának vallásügyi államtitkárától. A püspök megjegyezte: a zászló nem csak a katolikusoké, hanem a megye egész magyarságáé. Az ünnepségen részt vett Sipos Miklós református esperes, Máté Csaba az evangélikus egyház képviseletében, Riedl Rudolf, Szatmár megye prefektusa és Ilyés Gyula alpolgármester. (Dancs Artur): Megmaradásunk titka: a kereszténység. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./

2000. november 7.

Nov. 6-án Szamoskrassón felavatták az Ifjúsági Központot és Öregek Otthonát. Az átadást megelőző ünnepi istentiszteleten Tőkés László püspök hirdetett igét. A szamoskrassói egyházi iskola épületének visszaadása és annak az egyház és a magyarság céljaira történő felhasználása azt bizonyítja, hogy a romba dőlt épületeket újjá lehet azokat varázsolni. Sipos Miklós helyi lelkész, az egyházmegye esperese elmondta, nem ez a létesítmény volt az utóbbi tíz év egyetlen megvalósítása. Gyülekezeti termet építettek, javítást végeztek a templomon, emléktáblát állítottak a II. világháborúban elesett hősök emlékére, Bem-emléktáblát helyeztek el a Darvay-kastély falára, berendeztek egy Bem-emlékszobát. - Nem volt könnyű feladat visszaszerezni ezt az épületet, a törvényes visszaadása még várat magára. /Elek György: Felavatták a szamoskrassói Ifjúsági Központot és Öregek Otthonát. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 7./

2001. június 18.

Jún. 17-én Szamosdobon felavatták a kívül-belül felújított református templomot és az annak falára elhelyezett emléktáblát, amelyet a két világháborúban elesett hősök emlékére állítottak. Tőkés László püspök hirdetett igét, majd Sipos Miklós esperes hangsúlyozta a felújítás jelentőségét: a több mint 200 éves templomot az alig több mint 200 lelkes gyülekezet újította fel. A falunak elöregedő gyülekezete van, de annak élni akaró tagjai kezdenek felemelkedni. A fiatalok ma már nem hagyják el szülőfalujukat. Lehetőség van arra, hogy a következő években ismét beinduljon a magyar nyelvű oktatás. /Templomszentelés és emlékműavatás Szamosdobon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 18./ A 1200-as években említik először Szamosdobot a dokumentumok. A harmadik helyén áll a község. Előbb a Homoród partján épült fel, majd a tatárjárás után a Kispuszta nevű hatérrészen született újjá, hogy újabb csapásokat követően a Balkány patak partján adjon otthont lakóinak. Így változott neve is. Volt Homoróddob, Krasznadob, s végül 1711-től lett Szamosdob. Első templomát a XIII. században emelték, a most felújítottat 1795-ban építették, és harminc éve renoválták utoljára. A jún. 17-i, vasárnapi ünnepség keretében nem csak a felújított templomot szentelték fel, de a két világháborúban hősi halált halt szamosdobi magyarok emléktábláját is felavatták. Tőkés László püspök igehirdetésében áttekintette a múlt század, benne főleg a magyarságot ért tragédiákat, de külön hangsúlyozta: reménységünket nem tudták elpusztítani, mert hitből fakad! - Talán ismét lesz magyar iskolája a 250 főnyi itteni magyarságnak, s ha nem, akkor valamilyen segítség révén vásárolhatnak egy mikrobuszt, hogy a dobi és a csengerbagosi magyar gyerekeket a nyolc kilométerre lévő Vetés község iskolájába tudják ingáztatni. Egyelőre csak ez jelent esélyt a 8-10 magyar gyermeknek az anyanyelven való tanulásra. /Sike Lajos: Református templomukat ünnepelték a szamosdobi besenyők ivadékai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./

2001. szeptember 18.

Sipos Miklós, a Szatmári Református Egyházmegye esperesének igehirdetésével kezdődött Sándorhomokon a falunapi rendezvény. Egyházi éneket játszott a kaplonyi fúvószenekar, verses-Éger Botond, a zenés összeállítást mutatott be a helyi IKE-szervezet. A falunapon volt zsákbafutás, krumplispalacsinta-evő verseny, fellépett a börvelyi tánccsoport, valamint a nagypeleskei és a szatmárnémeti fiatalokból álló moderntánc-együttes. /E. Gy.: Sándorhomok Napja. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 18./

2002. február 4.

Febr. 1-jén a Királyhágómelléki Református Egyházkerület kibővített igazgatótanácsi ülésén az egyház közéleti, politikai szerepvállalásáról és felelősségéről tanácskoztak. A mintegy 100 főt számláló megbeszélésen kifejtették: az egyház megvonja támogatását az érdekvédelmi szövetségtől, ha az RMDSZ-vezetők nem változtatnak politikájukon. Szabad lelkiismereti döntésre bízták a tanácskozáson való részvételt, amelynek részleteiről Tőkés László püspök és Sípos Miklós, szatmárnémeti lelkipásztor, az Esperesek Kollégiumának elnöke sajtóértekezleten számolt be. Amint a püspök kifejtette, kritikus pontra jutott az RMDSZ és a református egyház viszonya. Az egyháznak belsőleg kell értékelnie a kialakult helyzetet, mértékadó álláspontra helyezkedve.za püspök sorra kifejtette az RMDSZ, a romániai államhatalom, a magyarországi politikum és a státustörvénnyel kapcsolatos álláspontjukat. Negatívan ítélték meg az RMDSZ politikáját, főként a szövetség és a kormánypárt közt nemrég köttetett megállapodást. Úgy vélik, a román hatalom többet nyert vele, mint az erdélyi magyar közösség. Bírálták, hogy az SZKT jóváhagyása nélkül írták alá a protokollumot. "A hatalommal való egyezkedés neptuni irányvonaláról beszélhetünk. Az RMDSZ közelebb áll a mostani kormányhoz, mint amelynek tagja volt" - fejtegette, s úgy vélte, súlyos árat fizetünk majd ezért. Cselekvési egységre szólította az igazgató tanácsot, az egyházközségeket, lelkészeket, presbitériumokat, hogy kivédjék a közösség megosztását, segítsék a román asszimilációs politika elleni küzdelmet. Figyelőszolgálatot alakítanak a vallásszabadság, a kisebbségi és emberi jogok védelmében, illetve a román kisebbségi politika leleplezése végett. Vizsgálják az ortodox expanzió kérdését is. A püspök kitért a Szilágy megyében tapasztaltakta: a helyi RMDSZ titkos egyezményt kötött a kormánypárttal, ennek nyomán késleltetik a Kálvineum visszaadását, illetve Zilahon és Szilágycsehben akadályozzák a státusirodák megnyitását. A protokollum-politika gúzsba köti a magyarság lehetőségeit. Folytatódik a magyarság térvesztése, erősödnek a Trianon utáni negatív folyamatok. Követelik tehát az egyházi és kisebbségi javak maradéktalan visszaszolgáltatását, felszólítva az RMDSZ-t: az eredeti törvénytervezethez ragaszkodjék, s az egyházakkal egyeztetett álláspontot képviselje. Kezdeményezik Románia monitorizálását Strasbourgban, próbapereket indítanak az egyházi ingatlanokért. Leszögezte: az RMDSZ-nek csak választásokkor van szüksége az egyházra, s balratolódás figyelhető meg az érdekvédelmi szövetségben. A püspök utalt egyes vezetők: Kincses Előd, Király Károly és Csapó József politikai életből való kiszorítására, az ifjúság megosztására való törekvésre s a belső választások elodázására. Fontosnak tartják az apadás, a kivándorlás és az asszimiláció megállítását, a nemzeti konszenzus kialakítását. Készek újragondolni az RMDSZ-szel való kapcsolatukat, ám amennyiben a szövetség nem változtat politikáján, részben vagy akár egészen megvonhatják tőle támogatásukat. Nem asszisztálnak olyan RMDSZ-nek, amely olyan kormánynak asszisztál, mely a kisebbségek elnyomásában jeleskedik. - A Bihar megyei RMDSZ vezetőivel két hete folyt egyeztető tárgyalás. A püspök szerint jórészt semmiben sem értettek egyet, de szívélyes légkörben folyt a megbeszélés. – Erkölcsi és hitbeli kérdésnek tekinti a Fidesz támogatását - jelentette ki a püspök, újságírói kérdésre. /(Balla Tünde): A Királyhágómelléki Egyházkerület radikális szerepvállalásra készül. Megvonhatják támogatásukat az RMDSZ-től. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./

2002. június 24.

Második alkalommal találkoztak — ezúttal a Kálvineumban — a Polgári Együttműködési Mozgalom (PEM) Szatmár megyei szimpatizánsai, megbeszélés Pécsi Ferenc parlamenti képviselő irányításával zajlott. A találkozón szóba került az, hogy mi nem működik jól az RMDSZ–ben: Erdei Líviusz megtévesztett fiataloknak nevezte a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés tagjait. A megbeszélésen megalakult a mozgalom ügyvezető elnöksége is, a nyolctagú testületnek az lesz a dolga, hogy foglalkozzon a helyi problémákkal, és tartsa a lakossággal a kapcsolatot. A PEM Szatmár megyei ügyvezető testületében Erdei Líviusz, Domokos Attila, Jékel Géza, Kádár Ferenc, Pécsi Ferenc, Nt. Sipos Miklós, Veres Kupán Enikő és Wieland Ferenc fog tevékenykedni. /Princz Csaba: Stratégiát épít a PEM Szatmáron. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 24./

2002. augusztus 9.

Nagyváradon ünnepélyes keretek között került sor a frissen végzett lelkészek kinevezéseinek átadására. Sipos Miklós, a Szatmári Református Egyházmegye esperese, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Esperesi Kollégiumának elnöke közölte, hogy a Szatmári Egyházmegye keretén belül négy új lelkészt nevezett ki a püspök. A zsinat legutóbbi döntése alapján azok a lelkészek, akik betöltik a hatvanötödik életévüket, nyugalomba kell hogy vonuljanak. Ettől függetlenül vállalhatnak szolgálatokat ott, ahová meghívják őket. /Elek György: Négy fiatal lelkész a Szatmári Református Egyházmegyében. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 9./

2002. december 9.

A Szatmárnémeti Szent István Kör és a Szamoskrassói Református Egyházközség ebben az évben is megtartotta a már hagyományossá vált Bem-emlékünnepséget. A rendezvény dec. 7-én kezdődött a Scheffler János Lelkipásztori Központban vette kezdetét, ahol dr. Bona Gábor ezredes, hadtörténész, a Budapesti Hadtörténeti Intézet igazgatója Bem József, Kossuth Lajos tábornoka címmel tartott történelmi előadást. Másnap, vasárnap, Szamoskrassó református templomában Sipos Miklós esperes, szamoskrassói lelkész hirdetett igét. Szamoskrassón a Szent István Kör segítségével az egykori Darvai-kúriában berendezték a Bem-szobát és a Szamosháti Néprajzi Múzeumot. /E. Gy.: Bem tábornokra emlékeztek Szatmárnémetiben és Szamoskrassón. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 9./

2003. február 2.

Febr. 1-jén Szatmárnémetiben, a Láncos-templomban tartotta rendkívüli közgyűlését a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. A gyűlésen elsősorban önrendelkezésről, státustörvényről, alkotmánymódosítási javaslatokról, egyházi oktatásról és megmaradásról esett szó, de nem hiányoztak az RMDSZ-t bíráló kijelentések sem. A közgyűlés elfogadta azt a javaslatot, amely a romániai magyar nemzeti közösségi önkormányzat létrehozásának kezdeményezéséről szól. Átiratban visszautasították az RMDSZ tiszteletbeli elnöki tisztségének megszüntetésére irányuló kezdeményezést. A dokumentumot eljuttatták a kongresszusát tartó RMDSZ-nek. A közgyűlés elfogadta továbbá a tanügyi törvényre, az alkotmány módosítására vonatkozó előterjesztéseket, és azt a két üzenetet, amelyek az anyaországhoz, Magyarország kormányához, a magyarországi testvéregyházakhoz, illetve a román honfitársakhoz, a román kormányhoz és az itteni testvéregyházakhoz szólnak. Az összes RMDSZ-platform vezető személyisége jelen volt a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Szatmárnémetiben megtartott közgyűlésén. Erdélyi Géza felvidéki református püspök igehirdetésében az egység megtartásának a fontosságáról szólt, hozzátette: az egyéni érdekeket, a hiúságot, az fel kell adni. Dr. Bölcskei Gusztáv, a magyarországi református zsinat elnöke, dr. Tonk Sándor, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka és Juhász Tamás, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet rektora mondtak köszöntőt. Tőkés László püspök a közgyűlés támogatását kérte ahhoz az aláírásgyűjtési akcióhoz, amelyet Csoóri Sándor és köre szervezett, a státustörvény lényegének a megváltoztatására történő próbálkozások megfékezésére. Nem ellenrendezvényt szerveztek, hangsúlyozta, hanem ez a kongresszus kiegészítő rendezvénye. Nem mindegy, hogy az egység szónak mi a tartalma. A püspök rámutatott: a romániai magyarság mai legnagyobb problémája a drasztikus apadás. Az 1991-ben még 700 ezer lelket számláló reformátusság ma már kevesebb mint 600 ezer főből áll. Sipos Miklós esperes a tanügyi törvény hiányos és az egyházi oktatás számára hátrányos voltát, az egyházi ingatlanok és földek visszaszolgáltatásának a halogatását, az önálló magyar egyetem ügyének a késleltetését, az ortodox egyházzal szembeni látványos megkülönböztetést említette, mondván, így fest az a példaértékű kisebbségi lét. A közgyűlés elé vitt előterjesztések kapcsán az egyházkerület illetékes vezetői tartottak előadást. Tolnay István oktatásügyi előadótanácsos indítványozta, hogy a közgyűlés kérje mind a magyar, mind a román kormányt az egyházi oktatás erkölcsi, politikai és anyagi támogatására. Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke megállapította, hogy nem tudták megfékezni azt a törtető szándékot, amely mindent - civil társadalmat, egyházakat - maga alá gyűrt. Az RT elnöke szerint az alternatíva mégsem egy másik párt, hanem az egységes közképviselet. Németh Zsolt, a Fidesz volt államtitkára arról beszélt, hogy ma, az MSZP-s kormány idején, lényegesen másfajta hozzáállás tapasztalható a határon túli magyarokkal szemben, mint pártja kormányzása alatt: a MÁÉRT munkájának az ellehetetlenítésére irányuló intézkedések, az Illyés Közalapítvány kuratóriuma körül kialakult botrány után, úgy tűnik, hogy a státustörvény van soron. Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés platform elnöke kijelentette, hogy autonómia, önrendelkezés és kettős állampolgárság szükséges. Vekov Károly, a Nemzetépítő Platform elnöke kiemelte, hogy nem született meg egyetlen erdélyi magyar stratégia sem. Ki kell állni az elnemzetietlenítő törekvésekkel szemben. Pécsi Ferenc parlamenti képviselő, a Polgári Együttműködési Mozgalom elnöke szerint az RMDSZ saját programjával ellentétes magatartást tanúsít, amikor hozzájárul a centralizmus elmélyüléséhez, és amikor azokat az elveket állítja előtérbe, amelyek a kormánypárttal való jó viszonyt erősítik. Székelyudvarhelyről ötvenfős csoport érkezett a közgyűlésre, Szász Jenő polgármester vezetésével, aki kijelentette: nem kell félni az újtól, attól, hogy egy vagy akár több hiteles szervezet képviselje a romániai magyarságot. Dr. Kincses Előd ügyvéd véleménye az, hogy az RMDSZ etikátlanul politizál, és "kizárólag a román államtól reméli az itteni magyarság gondjainak a megoldását, ezért a törvényhozásban számos demokrácia-ellenes törvényt megszavaztatott, mondván, a protokollumot bármi áron be kell tartani". /Fodor István: A Királyhágómelléki Református Egyházkerület közgyűlése a Láncos-templomban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 2./ Elfogadták az önkormányzat általános, szabad, közvetlen és titkos szavazással történő megválasztását, közképviselettel való felruházását, valamint a Székelyföld autonómiájának a törvényerejű statútum általi szavatolását. Az RMDSZ 1993-ban programjába iktatta a belső önrendelkezést, amelynek eszközeként a személyi elvű, helyi és regionális önkormányzatok létrehozását jelölte meg. A testület egy kezdeményező bizottság létrehozását javasolta, amely véglegesíti az önkormányzat törvényes feltételeinek elnyeréséhez szükséges dokumentumokat, és megszervezi az autonómia-statútumok közösségi vitáját. Megjelentek az eseményen az RMDSZ belső ellenzékének vezéralakjai, valamint a szövetség peremére szorult egykori tisztségviselők. Egymás mellett ültek a Reform Tömörülés, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés, valamint a Nemzetépítő Platform küldöttei, de részt vett a gyűlésen Borbély Imre, a Magyarok Világszövetsége régióelnöke és Csapó József volt Bihar megyei szenátor. Eljött a budapesti Erdélyi Gyülekezet tiszteletbeli főgondnokaként Németh Zsolt volt külügyi államtitkár, a Fidesz Magyar Polgári Párt alelnöke, továbbá Bölcskei Gusztáv, a magyar református zsinat elnöke, Tonk Sándor, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka és Juhász Tamás, a kolozsvári Protestáns Teológia rektora. Nem ellenrendezvényt szerveztünk, hanem afféle kiegészítő rendezvényt, jelentette ki Tőkés László püspök. Emlékeztetett arra, hogy a tavalyi népszámlálás adatai szerint Marosvásárhelyen 50, Szatmárnémetiben 40, Nagyváradon 30, Kolozsváron pedig 20 százalék alá esett a magyarság számaránya. Csapó József volt Bihar megyei szenátor az egyházi és nemzeti önrendelkezés szükségességéről szólt. Toró T. Tibor úgy vélte, néhány száz méterrel arrább az RMDSZ kongresszusa a minden magyarnak helyet adó közösségi önkormányzatot készül végleg szétrombolni. Mozgalmat kell indítani a közösségi önkormányzat helyreállításáért. "Segítsük át az indulás nehézségein a polgári körök és egyesületek mozgalmát - jelentette ki Toró. "A státustörvény mintha elveszett volna a nemzetközi elvárások labirintusában - fogalmazott Németh Zsolt. - A kormány által javasolt módosítások anti-státustörvényt eredményeznének."Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke elsősorban filmes minőségében idézte fel, hogy a tavalyi népszámlálásig alig történt valami azóta, hogy elkészítette a kalotaszegi egykézésről szóló első filmjét. Egy ritkaságszámba menő gyarapodó gyülekezet, Désháza titkát abban vélte felfedezni, hogy ott nemcsak hirdetik a szeretetet, hanem gyakorolják is. Katona Ádám, az RMDSZ Erdélyi Magyar Kezdeményezés nevű platformjának elnöke bejelentette, hogy Tőkés László egy hónappal ezelőtt elfogadta, hogy a platform tiszteletbeli elnöke legyen. Gergely István csíksomlyói katolikus plébános és Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője a munka szükségességére hívta fel a figyelmet. Szabó László unitárius lelkész a Magyar Ifjúsági Tanács képviseletében azt szorgalmazta, hogy az egyházak és a becsületes polgári erők vállaljanak kezdeményező és meghatározó szerepet a közképviselet "tisztítótűzszerű átalakításában". Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere arra biztatta a jelenlevőket, ne féljenek az újtól, ne féljenek attól, hogy akár több hiteles szervezet fogja majd képviselni a romániai magyarságot. Az egyházkerületi közgyűlés elfogadta a Csoóri Sándor nevével fémjelzett felhívásnak a szövegét, amelyet a kedvezménytörvény védelmében több Kárpát-medencei közéleti személyiség is aláírt, sőt aláírásgyűjtés indításáról határoztak.A közgyűlés határozatban rögzítette: "Románia szuverén, független, szociális és demokratikus jogállam" - ezt a megfogalmazást javasolta az államformát meghatározó első cikkelyben. A közgyűlés kérte, hogy az állami iskolákban folyó vallásoktatás kerüljön egyházi irányítás és felügyelet alá, a vallástanárokat pedig állami alapból, de az egyház fizethesse. Javasolta, hogy az alkotmány és a tanügyi törvény módosítása által a felekezeti oktatást is törvényesítsék.A közgyűlés üzenettel fordult az anyaországhoz, Magyarország kormányához és a magyarországi testvéregyházakhoz, amelyben erkölcsi és politikai támogatást kértek a belső önrendelkezés és az erdélyi magyar autonómia érdekében tett törekvésekhez. Egy másik elfogadott üzenetet a román honfitársakhoz, Románia kormányához és a román testvéregyházakhoz címeztek. Ebben többek között az 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozatra hivatkozva visszautasították a mesterséges asszimilációs politikát, és kérték az autonómia biztosítását. /Gazda Árpád: Az RMDSZ szerepében a református egyház. = Krónika (Kolozsvár), febr. 3./ Az egyházkerületi rendkívüli közgyűlés az RMDSZ kongresszusához intézett átiratában leszögezte: visszautasítja az RMDSZ tiszteletbeli elnöki hatáskör megszüntetését. /A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Rendkívüli Közgyűlésének átirata az RMDSZ VII. Kongresszusához. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 2./

2003. február 3.

Szatmárnémetiben a helyi RMDSZ és a Szent István Kör imádsággal és történelmi előadásokkal emlékezett a hatvan évvel ezelőtti, a Don-kanyarnál bekövetkezett katasztrófa áldozataira és túlélőire. Tőkés László püspök emlékeztetett: a háború ideje alatt megfosztottak bennünket attól a jogtól, hogy eltemessük halottainkat. Erdély történelmét ma is meghamisítják. Takaró Mihály, budapesti egyetemi tanár, a Magyar Reformátusok Világszövetségének főtitkára beszédében kiemelte, a magyarság megszokta már, hogy leggyakrabban a veszteségeikre emlékezik. A Don-kanyarnál harcoló katonákat ma már nem háborús bűnösöknek, hanem hősöknek nevezhetjük. Sipos Miklós esperes rámutatott, a II. Magyar Hadseregnek 200 ezer áldozata volt, a legutóbbi népszámlálási adatok szerint Erdély ugyanennyi magyart vesztett el békés körülmények között 1990 és 2002 között. Ha egy nép elfelejti a múltját, az azt jelenti, hogy újra át kell élni a múlt eseményeit, hangsúlyozta. /Elek György: A II. Magyar Hadsereg 60 évvel ezelőtti áldozataira és túlélőire emlékeztek a Németi református templomban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 3./

2003. augusztus 20.

Szatmárnémetiben nem halad a Rákóczi Kollégium építése, vagy nyolc-tíz esztendeje kezdték építeni. A kollégiumot a kiváló tanár, Ligeti Zoltán kezdeményezte. A tervezésre a világhírű építészt, Makovecz Imrét kérték fel. Közben a katolikusok Szent Alajos Konviktusa már évek óta működik. 1995. márciusában kezdték az alapozást, 1997 őszén már 70 diák beköltözhetett, szépen berendezett szobák, ebédlő, konyha, fürdő várta őket. Egy év múlva, 1998 szeptemberében már 120 fiatal kapott szállást a konviktusban, s immár az új könyvtár, tornaterem, informatikai terem és kápolna is rendelkezésükre állt. A Németi templom mellett épül az ifjúsági központ. A Rákóczi Kollégiumról Sípos Miklós esperes elmondta, hogy az U alakúra tervezett épületegyüttesnek csak az egyik szárnya a félbemaradt épületrész. Jó, ha jövőre tető alá kerül ez az egy épületrész. Talán egy emeletnyi diákszállást is használatba adnak 2004 szeptemberében. Sietni kellene az építkezéssel, mert félő, mire elkészül, nem lesz elég lakója. Újabban divatba jött, hogy a szülők nem csak egyetemre, de már középiskolába is a közelebbi magyarországi városokba irányítják csemetéiket. /Sike Lajos: Hovatovább a tehetetlenség szimbóluma lesz a Rákóczi kollégium. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./

2003. október 27.

Okt. 26-án felavatták Bocskai István erdélyi fejedelem szobrát, Szilágyi Tibor alkotását a szárazberki református templom kertjében. A szobor létrejötte a Szatmárnémetiben élő Illés Istvánnak, a Bocskai Szövetség erdélyi tanácsadó testületi tagjának köszönhető, aki három éve dolgozik azon, hogy az 1606-ban a településen járt Bocskainak méltó emléket állítson. A Tőkés László püspök által végzett istentiszteleten jelen volt a megye parlamenti tisztségviselőinek a többsége - utóbbiak azután nem is vettek részt a szárazberkiek által rendezett szeretetvendégségen. Míg a főpásztor azt emelte ki beszédében, hogy Bocskai példáját követve alapvető jogunk a protestálás, ha csorbulnak a jogaink, addig az RMDSZ részéről elhangzó beszédek azt hangsúlyozták: a reálpolitika, az ésszerű kompromisszumok megkötése az érdekvédelem lényege. A szoboravatást a Duna TV okt. 31-én, este 8 órától közvetíti. Tőkés László püspök hangsúlyozta, élni kell a protestálás jogával, ha azt tapasztalják, hogy az árulás, a megalkuvás egyre inkább teret hódít. A püspök hangsúlyozta, szégyellte magát, amikor a szatmárnémeti RMDSZ kongresszusán vastaps fogadta azt az Adrian Nastasét, aki az erdélyi autonómia megvalósítása ellen mondott beszédet. Tőkés László az RMDSZ megyei tisztségviselői közül stílusosan csak Pécsi Ferencet köszöntötte, miközben a később beszédet mondó Varga Attila nem feledkezett meg a püspök üdvözléséről. Sipos Miklós, a Szatmári Református Egyházmegye esperese rámutatott: hogyan lehet demokratikus az az állam, amely az új alkotmányban is a nemzetállam státust viseli, és hogyan lehet ott vallásszabadság, ahol az ortodox a nemzeti vallás kiváltságait élvezi? /Fodor István: Szárazberken tegnap felavatták Bocskai István fejedelem szobrát. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 27./

2003. december 5.

Szatmárnémetiben dec. 4-én volt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szatmárnémeti küldöttjelölő gyűlése a Láncos templomban. A mintegy 150 fős hallgatóságot Pécsi Ferenc képviselő és Sipos Miklós református esperes köszöntötte. A Szatmár megyei Magyar Polgári Egyesület elnöki tisztségét is betöltő Pécsi felszólalásában ismertette az EMNT program- és autonómiatervezetét, majd az egybegyűltek hozzászólásai következtek. A jelöltlistát, valamint a felolvasott programtervezetet egyöntetű szavazással fogadták el. /Erdei Róbert: Harminc EMNT-jelölt. = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./

2004. február 23.

Február 20-án Szatmárnémetiben, a Scheffler János Lelkipásztori Központban András Imre és dr. Csapó József beszéltek a Magyarok Világszövetsége idén júniusban megrendezésre kerülő VI. kongresszusának előkészületeiről, a magyar eredetkutatás legfrissebb tudományos eredményeiről és időszerű nemzetstratégiai kérdésekről. Dr. Csapó József előadásában elsősorban a közösségi autonómia székely és szász hagyományaival, valamint a az európai uniós joggyakorlattal foglalkozott. András Imre előadásában hangsúlyozta, mennyire időszerű és fontos a magyarság keleti gyökereinek kutatása napjainkban A vitában Schönberger Jenő római katolikus megyés püspök és Sipos Miklós református esperes is véleményt nyilvánított. /B. É.: MVSZ–küldöttek Szatmárnémetiben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 23./

2004. március 15.

Szatmárnémetiben a Németi református templomban tartottak 1848–49–es megemlékezést. Sipos Miklós esperese arról beszélt, hogy az Európa legpesszimistább nemzetének tartott magyarságnak egészséges történelemszemléletre van szüksége. Thoroczkay Sándor, a Szatmárnémeti Szent István Kör elnöke foglalta össze az 1848–49–es eseményeket, hangsúlyozva: március tizenötödike szelleme mindig erőt adhat a magyarságnak, amikor erre van szüksége a nemzetnek. /Fodor István: Ünnepi megemlékezés a Németi–templomban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 15./

2004. május 10.

Máj. 9-én a hiripi református templomban Sipos Miklós esperes igehirdetésével kezdődött az az ünnepi rendezvény, amelyen felavatták a templom szószéke mellett elhelyezett, az 1860 és 2004 között Hiripen szolgált lelkészek nevét és szolgálati idejét megőrző márványtáblát. /Elek György: Márványtábla–avatás Hiripen. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 10./

2004. augusztus 31.

Aug. 27-én került sor a Szatmár megye földrajzi területén működő két református egyházmegye tisztújító közgyűlésére. A Szatmári Egyházmegye esperese Sipos Miklós, a főjegyző Fodor Lajos, az egyházmegyei főgondnok Bara Csaba maradt. A Nagykárolyi Egyházmegyében az esperesi székben Barcza Dánielt Nagy Sándor lelei lelkipásztor váltotta fel, Fóris Károly szaniszlói lelkipásztor lett a főjegyző és Geréb Miklós, Ákos község polgármestere az egyházmegyei főgondnok. /E. Gy.: Tisztújító közgyűlés Szatmár megye két református egyházmegyéjében. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 31./

2004. november 16.

Nov. 14-én vasárnap, Szatmárnémetiben az RMDSZ tartott kampányolással egybekötött ünnepséget. Ott volt Schönberger Jenő megyéspüspök, Sipos Miklós szatmári, Nagy Sándor nagykárolyi református esperes, Szilágyi Éva a református gimnázium igazgatója, Kónya László főtanfelügyelő-helyettes, vállalkozók, művészek, önkormányzatok, civilszervezetek, ifjúsági szervezetek, s persze Ilyés Gyula a megyei RMDSZ elnöke, Szatmárnémeti polgármestere, továbbá az RMDSZ szenátusi és parlamenti képviselőjelöltjei. Frunda György szenátor összefoglalta az elmúlt évek fontosabb eredményeit: több százezer hektár visszaadott erdő, visszakapott egyházi ingatlanok, alkotmányos garancia a magyar nyelvhasználatra, 300 vasútállomás magyar neve, önálló magyar iskolák, az autonómia alapköveinek sokasága. Szégyenteljes dolog – mondta –, hogy a rendszerváltás után 15 évvel nem a nagy-romániások, hanem a román pártokhoz bújt magyarok gáncsolják őket. /(Sike Lajos): Petőfi is tulipánt vett kezébe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

2004. november 22.

Szatmárnémetiben nov. 21-én felavatták a Németi református templomban az ifjúsági gyülekezeti termet. Dr. Hegedűs Lóránt volt püspök hirdetett igét. Az összköltségből körülbelül egymilliárd lej az egyháztagok adományaiból gyűlt be, 450 millió lejt külföldi támogatók, illetve a helyi parlamenti képviselők közbenjárására a kultuszminisztérium adott. Hegedűs Lóránt szerint a kettős állampolgárságot ellenzők hozzájárulnak a határon túli magyarok lelki megsemmisüléséhez. Sipos Miklós, a Szatmári Református Egyházmegye esperese kifejtette: amikor egyes magyarországi politikusok arról beszélnek, hogy mi csupán költségvetési tétel vagyunk az anyaország számára, és azzal riogatják az ott élőket, hogy el fogjuk árasztani Magyarországot a kettős állampolgárság elérése után, akkor Szatmárnémeti felé kell nézni, mi itt építjük a jövőt, mert itt akarunk maradni, a szülőföldünkön. /Fodor István: Felavatták a Németi Református Egyházközség ifjúsági gyülekezeti termét. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 22./

2005. március 8.

Szatmárnémetiben a Szent-Györgyi Albert Társaság február 22-én megtartott kuratóriumi ülésén döntötte el, hogy Merlás Tibor plébánost jutalmazza a 2004-ben és az azt megelőző években kifejtett tevékenységéért a Szent-Györgyi Albert Emlékportréval. Az idén tizenötödik alkalommal adják ki a Szent-Györgyi Albert Emlékportrét, azoknak a Szatmár megyei személyeknek, akik a legtöbbet tettek az előző években a megye demokratikus kibontakozásáért, a magyar kisebbség sorsának európai szintre emeléséért, a keresztény értékek megőrzéséért. Eddig a Szent-Györgyi Albert Emlékportrét olyan személyek kapták meg, mint Sipos Miklós egyházmegyei esperes, Merk Mihály plébános, Reizer Pál püspök, dr. Fátyol Rudolf hegedűművész, Szilágy Éva, a Református Gimnázium igazgatója, Borsos Ernő újságíró, a Szatmárnémeti MADISZ stb. /Szent-Györgyi Albert Emlékportré. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./

2005. október 7.

Csíkszeredán idén sem szerveztek városi szintű megemlékezést október 6-án az aradi vértanúk emlékére. Az iskolákban osztályfőnöki és történelem órán idézték fel az eseményeket. A Petőfi Sándor Általános Iskolában a névadó szobra előtt tizenhárom gyertyát gyújtottak és az ünnep alkalmából rendezett kiállítást tekintették meg a diákok. A Márton Áron Gimnázium 45 tagú diákcsoportja tanáraik kíséretében az aradi megemlékezés helyszínén vett részt a megemlékezésen. Szatmárnémetiben az 1848-49-es szabadságharcot követő októberi megtorlás szatmári áldozata, Goneczky János tábori lelkész emléktáblájánál rótta le kegyeletét a helyi magyarság. Az emléktábla néhány éve került a belvárosi Zárda-templom homlokzatára, amelynek építési munkálatait korábban éppen ő vezette. Simon Attila katolikus pap és Sipos Miklós református esperes idézte fel a magyarság gyásznapján történteket, majd a városi RMDSZ elnöke, Kereskényi Gábor mondott beszédet. Három helyszínen, közösen emlékezett meg Zilah magyarsága az aradi vértanúkról október 6-án. A résztvevők előbb a belvárosi református nagytemplomban tartott, a kivégzett tábornokokra emlékező istentiszteleten jelentek meg, ezt követte a koszorúzási ünnepség. A templomkertben a szabadságharc 150. évfordulójára emelt obeliszknél a kegyelet koszorúit helyezték el. Este szintén megemlékező rendezvényt szerveztek a baptista imaházban. Nagyváradon ökumenikus istentisztelettel kezdődött a Nagyvárad-olaszi református templomban a megemlékezés. Az RMDSZ a történelmi egyházakkal karöltve emlékezett a tizenhárom aradi vértanú tábornokra. Az ünneplők ezután a Nagy Sándor utcába, a tábornok szülőházánál elhelyezett emléktáblához vonultak. A mintegy ezer résztvevő előtt Tőkés László püspök mondott ünnepi beszédet. /Ünnepi rendezvények Erdély-szerte: = Új Magyar Szó (Bukarest), 2005. október 7./

2006. március 13.

A romániai magyar közösség feltétlen autonómiaigényét fogalmazta meg az a két dokumentum, amelyet az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) március 11-én Szatmárnémetiben, a Láncos-templomban tartott ünnepi közgyűlésén fogadtak el. Az Erdélyi Memorandum a belső önrendelkezés különböző formáinak törvény általi biztosítását és az önálló állami magyar egyetem létrehozását szorgalmazta Romániában. Az Erdélyi Petícióban pedig a résztvevők ismételten megerősítették a romániai magyarság autonómiaigényét. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, az EMNT elnöke a „pártpolitikán felül álló, széles körű összefogás jegyében” hirdette meg ezt az összejövetelt. Partium és Erdély képviseleti alapon összehívott szatmárnémeti nagygyűlése arra hivatott, hogy újabb lendületet adjon az autonómia-küzdelemnek, szerencsésen egészítve ki a székelyudvarhelyi március 15-i nagygyűlést – állt Tőkés felhívásában. Tőkés László emlékeztetett rá, erről a helyszínről indult útjára 2003. február 1-jén a szerinte előzőleg eltérített autonómia-mozgalom.. „Kisebbségi létünkben az autonómia egyet jelent a szabadsággal” – állapította meg Tőkés. Sipos Miklós református esperes összefoglalta, mit szeretne elérni az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. Elsősorban felelős minisztériumot Bukarestben, amely a kisebbségek sorsát megfelelően kezelné. Felelős minisztériumot szorgalmaz Budapesten is, amely – mint az esperes fogalmazott – nem kötelezettségből, hanem elhivatottságból vállalja fel a szétszórt nemzet sorsát. Az EMNT a törvény előtti egyenlőség mellett foglal állást, akárcsak az Európai Unió mellett, amely elősegítheti a magyar nemzet egységét, a lelkek összetartozását. Vízi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a rendezvény díszvendége arról beszélt, hogy jelenleg az országokat elválasztó határok jelentősége egyre csökken, de a különböző nemzetekhez tartozók még most sem rendelkeznek minden lehetőséggel. A szónok szerint az autonómia csak a romániai magyarság egészének az összefogásával valósulhat meg. /EMNT-ünnepség Szatmáron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./ Tőkés László kifejtette: „Erdélyben az asszimilációs politika folyományaként sok helyen felszámolták a magyar többséget, az autonómia megállítaná ezt a folyamatot.” A közgyűlés idején szokatlan biztonsági intézkedéseket foganatosítottak. A közelben csendőrök járőröztek, a mellékutcákban pedig páncélozott kocsikban rohamrendőrök álltak készenlétben. Sógor Csaba RMDSZ-es szenátor felszólalásában külön köszönte, hogy az EMNT az ő meghívásával is alkalmat adott az együttgondolkodásra, mert csak az egység útja járható. /Sike Lajos: Veretes szavak a Láncosban – EMNT-autonómiaülés Szatmáron. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./


lapozás: 1-30 | 31-42




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998