udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 16 találat lapozás: 1-16
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Sipos Zoltán

1999. november 2.

Csehországban, Novy Borban rendezik meg kétévente a Christal Chor kórusfesztivált. Idén a 16 benevező közül a hét legjobb együttes közé került a sepsiszentgyörgyi Pro Muzica kamarakórus is. Végül a Sipos Zoltán vezette énekkar kétszeres elismerésben részesült: ezüstérmet szerzett, és a zsűri különdíjjal tüntette ki a folklór kategóriában. A nemrég alakult együttesnek az ankarai harmadik helyezés után a mostani ezüstérem újabb nemzetközi elismerést jelent, amelyért szívből gratulálhatunk. A verseny előtt a Pro Muzica koncertturnét tett, nagy sikerrel léptek fel Kiskunlacházán és a felvidéki Jókán. /Ezüstérmes a Pro Muzica. Kimagasló siker. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 2./

2001. október 8.

Török Viola Szent Kinga gyűrűje című zenés misztériumjátékának mutatta be okt. 6-án, Kolozsváron a sepsiszentgyörgyi együttes. Sipos Zoltán karmester és Kerezsi János kórustag, a Sepsiszentgyörgyi Művészeti Líceum igazgatója elmondta, az ősbemutató 2000 pünkösdjén szólalt meg a csíksomlyói búcsún. Idén augusztusban 12 napos turnén hat magyarországi településen, illetve a vajdasági Magyarkanizsán mutatták be a darabot. A jelenleg 86 személyből álló társulat egyetlen színésze, a fiatal Márdirosz Ágnes, a Csíki Játékszín művésznője sikeresen játszotta Kingának, IV. Béla Árpád-házi király elsőszülött gyermekének a szerepét. Kinga életéből több legenda is fennmaradt. Kinga Boleszláv krakkói fejedelem feleségeként - akivel örök szüzességet fogadtak és Szent Ferenc eszméinek kötelezték el magukat - a lengyel népért nagy áldozatokat hozott, a szegényeket segítette, a betegeket oltalmazta, erős hitével és imával megvédte a lakosságot a tatárok újabb betörései ellen. Vagyonát az ószandeci kolostor építésére fordította. Egyik szülőföldi látogatása alkalmával édesapjától az egyik máramarosi sóbányát kapta ajándékba, a saját kérésére, mivel Lengyelország sóhiányban szenvedett. Szokás szerint a tárnába dobta gyűrűjét. Amikor visszatért hazájába, Krakkó környékén ásatni kezdett, és megtalálta a Máramarosból az angyalok által elköltöztetett sóbányát, és benne a gyűrűt. Ez a legendája Lengyelország legnagyobb sóbányájának, a Wieliczkának. /Gyenge Ágnes: Szent Kinga gyűrűje. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./

2003. november 17.

Nov. 15-én énekkarok találkozója zajlott Csíkszeredában. Gergely Simon Ibolya csíkszeredai karnagyot, zenepedagógust Seprődi János-díjjal tüntette ki a Romániai Magyar Dalosszövetség. A kolozsvári Jakabffy Tamás Zsizsman Rezső-díjat kapott egyházzenei tevékenységéért. Az aranyosgyéresi Szabó Lőrinc Zsombor Jagamas János-díjat kapott kórusvezetői és szervezői tevékenységéért, a sepsiszentgyörgyi Sipos Zoltán és Kelemen Szilárd Markos Albert-, illetve Rónai Antal-díjban részesült. A Romániai Magyar Dalosszövetség közgyűlésén a szövetség elnöke, Tóth Guttman Emese eredményesnek mondta a dalosszövetség által a legutóbbi egy évben kifejtett tevékenységet, hangsúlyozva, hogy valamennyi tervezett előadást, hangversenyt megtartottak. A szakbizottságok elnökei az intenzívebb és eredményesebb szakképzés megvalósítása érdekében emeltek szót. Szó esett továbbá a hangszerellátás javításának szükségességéről is. A közgyűlés nyitányaként kilenc Hargita megyei kórus hangversenyezett. A Bartók-Enescu Dalos Találkozó sikeres volt. /Sarány István: A Dalosszövetség díjai. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 17./

2005. március 23.

A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének Becsületbírósága állásfoglalásában leszögezte, hogy „az újságíró nem használhat a jó hírnevet csorbító, a becsületet sértő kifejezéseket.” A Becsületbíróság megállapította, hogy a Transindex című internetes portálon rendszeresen megjelennek az erdélyi médiáról, azon belül is a nyomtatott sajtóról olyan vélemények, kinyilatkoztatások, melyek gyakran tartalmaznak a „jó hírnevet csorbító, a becsületet sértő” kifejezéseket. A Transindexen 2005. március 3-án közzétett, Nézhetjük című anyagban Sipos Zoltán a romániai magyar sajtót minősítette: „A dolog súlyos: az átlagos romániai magyar ugye nem olvas Népszabadságot, sem pedig MaNcs-ot, úgyhogy fel sem tűnik neki, hogy mondjuk a romániai magyar lapok szánalmasan dilettánsak.” Etikátlan az erdélyi magyar lapok egészét „szánalmasan dilettánsnak” nevezni, két olyan magyarországi kiadvánnyal való összehasonlításban, amelyekkel szemben bárkinek lehetnek – akár olvasóként, akár újságíróként – komoly fenntartásai. /A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének Becsületbírósága: Állásfoglalás. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 23./ MaNcs: Magyar Narancs.

2005. március 30.

Kelemen Attila Ármin Transindex felelős szerkesztője nyílt levélben fordult a MÚRE becsületbírókhoz, akik sérelmezték, hogy ő romániai magyar lapokat szánalmasan ledilettánsozta. Miben nyilvánul meg a mi sajtónk színvonala, kérdezte. Neki nem adtak lehetőséget arra, hogy megvédje állítását. /Kelemen Attila Ármin Transindex felelős szerkesztő: Home jogok. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./ Előzmény: A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének Becsületbírósága kifogásolta, hogy a Transindexen 2005. március 3-án közzétett, Nézhetjük című anyagban Sipos Zoltán ezt írta: „A dolog súlyos: az átlagos romániai magyar ugye nem olvas Népszabadságot, sem pedig MaNcs-ot, úgyhogy fel sem tűnik neki, hogy mondjuk a romániai magyar lapok szánalmasan dilettánsak.” /A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének Becsületbírósága: Állásfoglalás. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 23./

2006. október 10.

Bányai Pétert – tudtán kívül – beszervezték besúgónak. Bányai Péter beszámolt a szekus tisztnek a Jazz-klubról, amelynek titkára volt. Valójában a klubnak Mihai Berindei volt a vezetője, Bányainak nem volt semmilyen funkciója. A szekus tiszt jelentése szerint „a beszélgetések során Bányai Péter őszinte volt, az általa elmondottakat összevetettük a mi információinkkal. A beszélgetés végén megjegyezte, amennyiben szükségesnek tartjuk, további részletekkel áll rendelkezésünkre.” Bányai másképpen emlékezett erre a találkozóra. Szerinte ugyanis 1974-ben valóban javasolták az együttműködést, sőt, finoman fenyegették is. Azonban beszervezés nem történt. A beszervezési nyilatkozat valóban hiányzik, de egy későbbi belső jelentés már múlt időben beszél a Bányai beszervezéséről. Eszerint a beszervezett tisztában van a feladataival, álneve pedig „Bucur” lesz. Azonban „Bucur” nem jelentett semmit. A belső feljegyzés szerint rá kell venni, hogy jelentsen. Azonban nem történt semmi. Végül 1985 áprilisában felkeresték a szeku emberei, kiderült, hogy Bányai nem tud arról, hogy beszervezték volna. 1987 márciusában lemondtak „Bucur”-ról, és az irredentizmussal foglalkozó osztály figyelmébe ajánlották. Bányai telefonját lehallgatták. Szoros kapcsolatban volt «nacionalista» magyar értelmiségiekkel, például Domokos Gézával. Magyar diplomatákkal is. Ezeknek a beszélgetéseknek azonban hiányoznak az átiratai. Miért? Ezek a «titkok» az irredentizmussal foglalkozó osztályon vannak, amely – bár lehet, a neve más – pontosan ugyanazt a politikát folytatja, mint 1988-ban. Még a legmérsékeltebb RMDSZ-politikusok is veszélyt jelentenek az ország területi integritására – így ez továbbra is államtitok. /Sipos Zoltán (Transindex.ro): „Bucur”, a besúgó – Bányai Péter szekusdossziéja. Vajon tudja, hogy be van szervezve informátorként? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

2007. január 15.

Az elmúlt héttől új felelős szerkesztője van a Transindexnek – tájékoztatott az internetes hírportál. Sipos Zoltán filozófiát végzett, szociológián mesterizett, 2002 óta dolgozik a Transindexnél, kezdetben hírszerkesztői, majd riporteri és szerkesztői feladatokat látott el, a CityZen rovatot vezette. Kelemen Attila, aki a site indulásától, 1999-től volt a Transindex felelős szerkesztője, egy új feladatkörben, a portál kiadójaként működik tovább. A váltást a Transindex kiadójának szerkezeti átalakítása tette indokolttá. A portál napilap-részének tartalma gyarapodni fog, értékszemléletben azonban nem lesz változás – olvasható a Transindex által közzétett hírben. /Sipos Zoltán a Transindex új felelős szerkesztője. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./

2008. április 8.

Kilencedik születésnapját ünnepelte a Transindex internetes portál csapata. Sipos Zoltán felelős szerkesztő elmondta, a Transindex műhelyében három új projekt született. A portál külalakja megújult, ugyanakkor a portál elmozdult a felhasználók által előállított tartalom (Web 2. 0) irányába, a blogok pedig az eddigieknél is nagyobb hangsúlyt kapnak. Létrehozzák a www.webvidek. ro honlapot, amelyre a Transylvania Egyesület által működtetett teleházak közösségei küldhetnek fényképeket, videofilmeket és írásokat annak érdekében, hogy minél szélesebb körben megismertethessék településüket. /B. T. : Új köntösben a Transindex. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./

2008. július 14.

A választási kampány volt a hétvégén zárult tusnádfürdői V. EU-tábor utolsó előtti, július 12-i, szombati napjának fő témája. Az egyik sátorban Salamon Márton László, az Új Magyar Szó főszerkesztője, Gazda Árpád, a Krónika vezető szerkesztője, Sipos Zoltán, a Transindex felelős szerkesztője és Szász Attila, az Országos Audiovizuális Tanács alelnökének Választások újságírói szemmel című beszélgetését Miklósi Ildikó, az RMDSZ ügyvezető elnökségének sajtóreferense moderálta. A társszervező Sapientia–EMTE titkára, Szenkovics Dezső értékelte, hogy az idei táborban a diákok olyan sikertörténetekkel ismerkedhettek meg, amelyek, lehet, ösztönzően hatnak majd a résztvevők későbbi szakmai fejlődésére. A tusnádfürdői rendőrség sorra járta mindazon panziókat, ahova az EU-tábor meghívottait, illetve a rendezvényre akkredidált újságírókat szállásolták el, és gondosan begyűjtötte a vendégek személyi adatait. A helyi rendőrség az EU-tábor és a Tusványos idején minden évben sorra járja a szálláshelyeket, elkéri a benne lakók személyi adatait. A rendőrök arra hivatkoznak, hogy a pénzügyi csalást megelőzendő ellenőrzik az elszállásolt vendégek kilétét. Továbbra is táborozóktól lesz hangos Tusnádfürdő, ugyanis július 15-én kezdődik Tusványos, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem. /Horváth István: Felszedte a sátorfát az EU-tábor Tusnádfürdőn. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./ Winkler Gyula, RMDSZ-es EP-képviselő Tusnádfürdőn kijelentette, a romániai munkaerő legértékesebb része inkább azt választja, hogy külföldre megy dolgozni. A hivatalos statisztikák szerint 1,8 millió román állampolgár dolgozik az ország határain kívül, Romániában a munkaerőhiány pedig százezer embert jelent. Véleménye szerint több mint kétmillióan dolgoznak kint. Winkler szerint a munkaerő-kivándorlás a magyar közösséget is érinti, mivel az 1,5 millió magyar mintegy tíz százaléka dolgozik külföldön. /Külföldön dolgozó romániaiak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 14./

2009. május 18.

„A gazdasági válság veszélyezteti a sajtót, és ez Hargita megyére fokozottan érvényes” – figyelmeztetett Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök a megyei önkormányzat üléstermében tartott kerekasztal-megbeszélésen. A rendezvényt a Project on Ethnic Relations (PER) és az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) szervezte, a Hargita Népe napilapban korábban megjelent, Liberálisok című, György Attila által jegyzett cikk nyomán kialakult közéleti vita szolgáltatott hozzá apropót. Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke a magyar nyelvű írott sajtó komolyságát, megbízhatóságát, profizmusát emelte ki a román sajtóéval szemben. Ennek ellentmondott a jelen lévő magyar sajtósok többsége, akik ugyanakkor azt is sajnálatosnak tartották, hogy a román és a magyar média közötti kommunikáció a szándékok ellenére minimális maradt. A kerekasztal-megbeszélésen többen – köztük Kelemen Attila Ármin, az Erdély FM rádió igazgatója és Sipos Zoltán, a Transindex hírportál felelős szerkesztője Borboly Csaba tanácselnököt vonták felelősségre amiatt, hogy a szerintük a gyűlöletbeszéd fogalmát kimerítő, a megyei önkormányzatnak alárendelt kiadó által működtetett Hargita Népében megjelent György Attila-írás kapcsán kétértelműen viszonyult a kérdéshez. Eközben – a sajtószabadság témakörében tartott konferencián – a házigazda Borboly Csaba tanácselnök hordozható számítógépén zavartalanul láttamozta a Hargita Népe május 18-i lapszámának nyomdakész oldalait. /Sajtószabadság, hargitásan. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./

2009. június 11.

/ Ki fogja állni az Új Magyar Szó (ÚMSZ) napilap kiadási és terjesztési költségeit, miután Verestóy Attila kiszállt? 2005-ben optimistán nyilatkozott Stanik István: a 16 oldalas főlaptesttel és különféle mellékletekkel megspékelt lapot 30 ezer példányban tervezte eladni Erdély-szerte. 2005-ben az egész 40 fős szerkesztőséget, korrektortól tördelőig Bukarestbe költöztették. Amennyiben nem jött össze a szükséges havi 40-50 ezer euró, akkor Verestóy Attila, a lapot kiadó Scripta Kiadó Rt. 99,89%-os tulajdonosa utalta a hiányzó összeget. Azonban a példányszám elmaradt 30 ezres tervtől: a legjobb időszakban sem ment 9 ezer fölé, azóta folyamatosan csökken. Tavasszal maga Verestóy Attila bejelentette, nem hajlandó havonta több tízezer euróval beszállni a napilap kiadásába. Verestóy részvénycsomagját a nagyváradi újságírók által létrehozott Free Press Románia Alapítvány vásárolta meg, az erről szóló sajtóközlemény szerint szimbolikus összegért. A lényegi kérdésre – hogy ezentúl milyen forrásokból állják a példányszámonként 4-5 ezer lejbe kerülő lap kiadását – senki nem tudja. Az újság internetes jelenléte is zavaros, mióta a lap on-line verziója manna.ro néven “önállósult”. /Sipos Zoltán: A betűk mögött. Az Új Magyar Szó és a lét elviselhetetlen könnyűsége. = Transindex. ro, jún. 11./

2009. június 19.

Minek tulajdonítható a 2009-es európai parlamenti választásokon a jobbközép pártok megerősödése? – ezzel a kérdéssel indította a beszélgetést a moderátor, Sipos Zoltán, a Transindex internetes portál főszerkesztője az Erdély Fm és a Transindex szervezésében tartott kerekasztal-beszélgetésen. Szász Alpár Zoltán politológus úgy vélte: gazdasági válság idején a szociális elkötelezettségű baloldalnak jobban kellett volna szerepelnie. Ez azonban nem történt meg. A bal–jobb arány a jobboldal irányába tolódott el. A baloldali kormánypártok nagy veszteségeket szenvedtek, a jobboldali kormánypártok vesztesége lényegesen kisebb volt. A liberális bevándorlás-politika iránti egyre nagyobb ellenérzés. Szász Alpár a Jobbikot nem tartja fasiszta pártnak. Székely István Gergő politológus szerint leginkább Orbán Viktor, a Fidesz pártelnöke lepődhetett meg a Jobbik eredményén. Szerinte a sikerhez a két kormánypárt, az SZDSZ és az MSZP negatív kampánya is hozzájárult. „Magyarországon az EP-választásokat a proteszt-szavazatok határozták meg”, vélekedett Székely István. A Jobbik azokon a településeken szerezte meg a legtöbb szavazatot, ahol korábban a baloldali pártokra szavaztak, illetve ahol a legmagasabb a romák aránya. /Ferencz Zsolt: Paradoxon: jobboldali előretörés gazdasági válság közepette. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./

2009. augusztus 1.

Társadalmi struktúra és politikai versengés Magyarországon és Romániában címmel került sor július 23–31. között az idén hetedik alkalommal megrendezett torockói diáktáborra. A szervezők, a Politeia Romániai Magyar Politikatudományi Egyesület, a Kolozsvári Magyar Politológus-hallgatók Társasága (KoMPoT) és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) közel harminc, a politika iránt érdeklődő fiatalt látott vendégül. Bodó Barna, a Politeia és Kovács Levente, a KoMPoT elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd a BBTE Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Karán belül működő Politikatudományok szak korábbi végzősei, jelenlegi és leendő diákjai, és a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem Európai Tanulmányok Tanszékének hallgatói ismerkedhettek egymással. Szász Alpár Zoltán az utóbbi öt év választási eredményeiről tartott előadását követően Toró Tibor értékelte a Magyar Összefogás eredményességét. A Média és negatív kampány című kerekasztal-beszélgetésen Sipos Zoltán, a Transindex internetes portál szerkesztője, Rostás Szabolcs, a Krónika és Papp Zakor András, a Kolozsvári Rádió munkatársa vett részt. A Magyar Összefogás listájának egyik jelöltjével, Sógor Csabával találkozhattak a résztvevők. Pósa Tibor, a Tartui Egyetem doktorandusza, a Politikatudományok szak egykori diákja az észtországi kulturális autonómiáról tartott előadást, majd a diákok azt vitatták meg, hogy miként áll ki az RMDSZ az autonómia mellett. A negyedik napon Kelemen Hunornak, az RMDSZ államelnök-jelöltjének tehették fel kérdéseiket a jelenlévők, Székely István Gergő politológus a román választási rendszer átalakításáról, Porcsalmi Bálint és Kovács Csaba kampányfőnökök pedig a politikai kampányokról beszéltek. Bodor László, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) és Sándor Krisztina, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) volt elnöke azt latolgatta, hogyan lehetne másként politizálni Erdélyben. /F. Zs. : Hetedik politológus tábor Torockón. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./

2009. augusztus 5.

„Ahogy vannak ingyenes print-újságok, úgy lesznek ingyenes online-lapok is” – reagált Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke arra a felvetésre, hogy az ingyenes online tartalmak korának vége Újvári Ildikó a kolozsvári Szabadság című napilap főszerkesztője elmondta, a szerkesztőségben döntés nem született erről. A nyomtatott lapból alakult filmtett.ro menedzsere, Zágoni Bálint szerint nagy rizikó lenne, ha bevezetnék a fizetéses rendszert. Sipos Zoltán, a transindex.ro hírportál felelős szerkesztője közölte, hogy elvetik a fizetéses modellt, kezdettől az ingyenességre rendezkedtek be. /Farkas István: Nem lesz fizetős online? = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./

2009. augusztus 14.

Most indul a tanügyi reformtervezet nyilvános vitája a pedagógusok, szülők, és hallgatói érdekképviseletek részvételével. A tét jelentős: a törvénycsomag átalakítaná a teljes oktatási rendszert, megváltoztatná az általános iskolai képzést, a középiskolai felvételik-beiratkozások rendszerét, a tanárok szakfelügyeletét, valamint kötelezővé tenné a 12. osztályt. A kötelező 12 osztály bevezetéséről megoszlanak a vélemények. Péntek János, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem professzora pozitívan értékeli a javaslatot. Horváth Gabriella, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) Maros megyei elnöke negatívan értékeli a kötelező 12 osztály bevezetését. Szerinte egyáltalán nem biztos, hogy mindenki képes lenne elvégezni a 12 osztályt, és képes lenne leérettségizni. Ezzel ellentétes álláspontot képvisel Popa Márta, a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium igazgatója. /Antal Erika, Sipos Zoltán: Kötelező tizenkettő? A miniszoknyát és a mobiltelefont is tiltanák ezentúl a hazai iskolákban. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./

2009. augusztus 24.

Nagyívű elemzéssel állt elő néhány napja Borboly Csaba. A Hargita megyei tanácselnök „a nyár fontosabb erdélyi magyar közvitáiról” állította, hogy azok valójában műbalhék: bizonyos értelmiségi és politikai csoportosulások (Borboly megnevezése szerint a radikál-liberálisok illetve radikál-polgáriak) így próbálják megfúrni a Magyar Összefogást. Az RMDSZ-Tőkés kiegyezés egzisztenciálisan veszélyeztet egyeseket, emiatt a “pánikbetegség” – érvelt Borboly. Hamarosan Orbán Viktor lesz Magyarország miniszterelnöke, Tőkés László személye felértékelődik, ilyenkor pedig nem árt egy kis helyezkedés – a cikkíró, Sipos Zoltán szerint ez Borboly célja. Sipos Zoltán kifejtette: „egyes becsületes székely atyafiak gyújtogatnak, űznek ki a határba cigányokat – a magyar politikai elit véleménye pedig (hogyha egyáltalán van ilyen) az, hogy hát szó nincs etnikai konfliktusról, ezek egyszerű büntetőjogi esetek. ” A nyilatkozatokból kiderül, hogy itt mindenki hibás: a cigányok lopnak, a média torzít, a rendőrség nem tesz semmit, a Hargita megyei prefektus pedig „politikai tőkét próbál kovácsolni az ügyből”. Sipos Zoltán szerint a magyar elitnek, Borboly Csabának és sok más közéleti személyiségnek az eset után a magyar közösség nevében nyilvánosan bocsánatot kellett volna kérni a cigányoktól. A cikkíró nem elsősorban Borboly Csabáról beszél, „mert nem emlékszem, hogy a liberális Eckstein-Kovács Péter vagy az emberi jogi szakértő, Frunda György mondott volna valamit az ügyről. ” Borboly szövegében van egy tétován elejtett félmondat arról, hogy az önbíráskodás nem megoldás. /Sipos Csaba: MADARAT TOLLÁRÓL – Néhány apró megjegyzés Borboly Csaba eszmefuttatásához. = Transindex. ro, aug. 24./ Előzmény: Borboly Csaba: Hol szorít a nadrág? – Védőbeszéd az egységes erdélyi magyar politikai közképviselet mellett. = Transidnex. ro, aug. 19.


lapozás: 1-16




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998