udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 14 találat lapozás: 1-14
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Siska-Szabó Hajnalka

2002. április 30.

Személygépkocsival 15-20 percre van Angyalkút Arad központjából. Alig 20 évvel ezelőtt még szinte teljes egészében németek lakta község volt, azonban mára a több mint 1500 lélekből egyetlen idős házaspár maradt Angyalkúton. Ma már zömmel románok lakják, és kialakult egy 30-35 családból álló kis magyar közösség. E kis közösség erejének bizonysága a szép, új református templom, s az a tény, hogy a községben nem szűnt meg a magyar oktatás sem. Siska Szabó Hajnalka tanítónő hét kisdiákot oktat jelenleg az összevont I?IV. osztályban, s a felmérések szerint az elkövetkező öt esztendőre is megvan az utánpótlás. /Balaj Katalin: Angyalkúton van utánpótlása a magyar oktatásnak. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 30./

2003. augusztus 4.

Aug. 2-án kezdődtek Simonyifalván a III. Simonyi Napok a helyi művelődési házban. A jelenlevők Banner Zoltán előadóművész és a II. Országos Simonyi Szavalóverseny díjazottjainak szavalatait, valamint Simonyi Imrével kapcsolatos előadásokat hallgathattak meg. A délután a Kőrösközi Közéleti Fórummal indult. Böszörményi Zoltánt Simonyifalva díszpolgárává avatták. Az idei Simonyi-díjat Beke György kapta kiváló írói teljesítményéért. Felavatták a Simonyiak Házát, Simonyi Imre helyreállított szülőházát Hegedűs János katolikus plébános szentelte fel, majd leleplezték a Simonyiak Házának emléktábláját. A Simonyiak Háza egyik szobája Simonyi Imre emlékét idézi, a másik Simonyi óbesterét. Ez a ház azonban nem múzeum, hanem intézmény akar lenni, számos rendezvény helyszíne az elkövetkezőkben. Az érdeklődők megtekinthették Siska-Szabó Zoltán tájfotóit, Erdős Beáta, Vajda Ildikó, Siska-Szabó Hajnalka és Brittich Erzsébet festményeit. /(Karácsonyi): Díszpolgári oklevél és Simonyi-díj a III. Simonyi Napokon. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 4./

2003. augusztus 19.

Hangulatos volt aug. 15-én a táborzárás Nagyzerinden. Az egyhetes festőtábor sikeres volt. A helybeli lányok és asszonyok hagyományőrző tánccsoportjának, az Ibolyának két számát, a sárközi Karikázót és a Kalocsa vidéki Szakácsasszonyok táncát vastaps köszöntötte. A nagyzerindi képtár hagyományait elevenítették fel, megemlítve, hogy a mostani tábor alkotói Alaszu Pál szellemi örökösei. Siska-Szabó Hajnalka, a falu szülötte, a tábor lelke nem véletlenül hangsúlyozta a helybeli önzetlen közreműködők nagy számát. /Kiss Károly: Alaszu Pál szellemi örökösei. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 19./

2004. július 20.

Mintegy 70 vendég érkezett határon innen és túlról a Magyarlapádon meghirdetett népzene és néptánctáborba. Szabó Hajnalka lapádi dalokat tanított. A tábor egyik fő célja, hogy a lapádi és környékbeli falvak hagyományait felkarolja, megmentse az utókor számára. Naponta több mint száz gyermek kapcsolódik be a tábor életébe. Közben Székely György, a menedzser, egyben a lapádi kultúrotthon igazgatója elmondta: most adta be a lemondását. A választások alatt azzal kampányoltak, hogy a hagyományőrző tábort támogatják, mégsem kaptak semmit. A tábor teljesen önfenntartással működik. Csapatuk 15 éves munkáját bizonyító plakátjaikat kitették a folyosóra. /N. T.: Helyére a pontot! = Nyugati Jelen (Arad), júl. 20./

2004. augusztus 31.

Több évtizedes szünet után idén másodszorra egyhetes festőtábort szerveztek Nagyzerinden. A művésztelep alkotói gyarapították a község képtárát. A képtár idén ünnepelte 30. születésnapját. A hetvenes évek közepén alakult a zerindi képtár és az akkori hagyományoknak a folytatása a jelenlegi nemzetközi  művésztelep, mondta a nagyzerindi születésű Siska Szabó Hajnalka, a tábor művészeti vezetője. /(nagyálmos): A környezetet is gyarapítják. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 31./

2005. március 12.

Az aláírók közleményükben elismerésüket fejezték ki az Erdélyi Magyar Ifjak Egyesületének. „Eörsi Mátyás előadásának megakadályozása Kolozsvár szimbolikus, – mondhatni: szakrális – színhelyein, egyenesen erkölcsi imperatívusz volt az SZDSZ és Eörsi Mátyás másfél évtizedes nemzetellenes tevékenysége után. Ne feledjük, az SZDSZ szorgalmazta a legkövetkezetesebben a magyar érdekek feladásával járó magyar – román alapszerződés megkötését, a náci ihletettségű Benes-dekrétumok ügyében a nyíltan magyargyűlölő szlovák diplomácia oldalára állt, parlamenti pártként egyedül szavazott a magyar nemzet egységét jogi síkon megjelenítő státustörvény ellen, majd pozsonyi és bukaresti politikusokkal vállvetve próbálta megakadályozni a törvény életbe léptetését. Eörsi Mátyás mindezen túl több ízben is állást foglalt a két legfontosabb nemzetpolitikai célkitűzés, az autonómia, valamint a kettős állampolgárság ellen. Az SZDSZ és Eörsi Mátyás olyan politikai vonalvezetést jelenítenek meg, melynek képviselőivel közös értékbázis hiányában éppen úgy nincs mit tárgyalni, mint ahogy a Nagy-Románia Párt reprezentánsait sem léptethetjük elő tárgyalópartnerré.” Az Erdélyi Magyar Ifjak Egyesületének fellépése nem Magyarországról importált. Aláírások: András Imre, Kolozsvár; Árus Zsolt, vállalkozó, Gyergyószentmiklós; Bálint Zoltán, vállalkozó, Arad; Bancsi Edit Anna, tanár, Gyergyószentmiklós; Baracsi Levente, lelkipásztor, Arad; Bencze Tibor, vállalkozó, Csíkszereda; Benedek Barna, mérnök, Málnásfürdő; Bodor János, újságíró, Kovászna; Borbély Imre, politikai elemző, Temesvár; Borbély Réka, fogorvos, Arad; Borbély Viktória, vegyészmérnök, Temesvár; Borbély Zsolt Attila, politológus, Arad; Borsos Géza József, ny. tanár, Gyergyócsomafalva; Burján Sándor, orvos, Köröskisjenő; Cziple Aurél János, tanár, Nagybánya; Cziple Katalin, vegyészmérnök, Nagybánya; Csíki Sándor, tanár, Nyárádszereda; Dávid Zsuzsa, lelkipásztor, Arad; Dénes András, menedzser, Szatmárnémeti; Fekete A. Oszkár, egyetemi hallgató, Csíkszereda – Budapest; Ferencz Csaba, újságíró, Sepsiszentgyörgy; Fülöp Róbert, mérnök, Kézdivásárhely; Gábor Ferenc, Pro Tharkan Egyesület, Köröstárkány; Gazda Zoltán, színész, Sepsiszentgyörgy; György Attila, író, Csíkszereda; Hegedüs Pál, mérnök, Szatmárnémeti; Kiss István, mérnök, Marosvásárhely; Kocsis Károly, újságíró, Kézdivásárhely; Kovács Csaba, informatikus, Csíkszereda; Dr. Köllő Gábor, plébános, Magyarfenes; Lakatos Artur, történész, Kolozsvár; Lázár László, mérnök, Lövéte; Makkay József, újságíró, Kolozsvár; Mátyás Attila, lelkipásztor,Nagyvárad; Péter Zoltán, mérnök, Csíkszereda; Sikó Gyula Levente, vegyészmérnök, Gyergyószentmiklós; Siska Szabó Zoltán, fotóművész, Arad; Siska Szabó Hajnal, festőművész, Arad; Somló Imre, gépészmérnök, Arad; Somló Mária, nyugdíjas, Arad; Szabó Gyula, matematikus, Kolozsvár; Szabó József, gyógyszerész, Nagyzerind; Szabó Mihály, lelkipásztor, Kolozsvár; Thamó Csaba, tanár, Székelyudvarhely; Tóthpál Tamás, túravezető, Kolozsvár; Török Éva, tanár, Gyergyóalfalu; Tulit Attila, vállalkozó, Sepsiszentgyörgy; Vadász Szatmári István, tanár, Gyergyószentmiklós; Varró István, programozó, Marosvásárhely; Szász Gábor, nyugdíjas, Kolozsvár; Szász Enikő, nyugdíjas, Kolozsvár; Szász Detre cégvezető, Kolozsvár; Szász Ágnes, nyugdíjas, Kolozsvár; Szász Szabolcs, cégtulajdonos, Kolozsvár; Policsek Róbert, mérnök, Kolozsvár; Policsek Küne, tanár, Kolozsvár; Policsek Károly, nyugdíjas, Kolozsvár. Továbbá: Bankó Ágnes, Budapest; Jordáky Béla, közgazdász, Göteborg; Kovásznay Ádám, mérnök, Göteborg; Kovásznay Enikő, tanár, Göteborg; Nagy Baka György, fordító, Budapest; dr. Száva Tibor, Erdélyi Magyarok Ausztriai Egyesülete, Bécs, Tamás György, Stockholm. /Közlemény. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./

2005. augusztus 2.

Július 31-én, vasárnap megnyílt az immár harmadszorra megrendezett egyhetes nagyzerindi festőtábor. A Siska-Szabó Hajnalka művészeti vezetésével zajló alkotóműhelybe idén összesen 12 művészt várnak. A vendégeket családoknál szállásolták el. /(Kiss): Megnyílt a nagyzerindi festőtábor. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 2./

2006. július 3.

Július 2-án Nagyzerinden az ünnepi istentiszteleten felszentelték a helybeli, valamint a megyei nőszövetség zászlaját. Seres Géza Arad megyei református lelkész elmondta: bár a Temes és az Arad megyei református egyházközség már 1999-ben önállósult, mégis csak most sikerült megalakítani a megyei nőszövetséget, mert a Dénes József tiszteletes és felesége, Erzsébet asszony Nagyzerindre érkezéséig nem volt, aki a megyei elnökségi tisztséget vállalja. Szolgálatuk megkezdése óta nemcsak az egyházi, hanem azon belül a nőszövetségi és az ifjúsági élet is alaposan felpezsdült a Fekete-Körös-parti településen. Az ünnepségen Pávai Gyula, az aradi Kölcsey Egyesület elnöke, Csécsi Nagy Erzsébet, a megyei, Fazekas József helybeli történelemtanár Vida Mária, a helyi nőszövetség névadója életéről tartott előadást. A zászlók címerét Siska Szabó Hajnalka tervezte. Az ünnepségen résztvevők ezt követően megtöltötték a helybeli Olosz Lajos Művelődési Ház nagytermét. /Kiss Károly: Felpezsdült a református nőszövetségi élet. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 3./

2006. augusztus 1.

Július 31-én Arad megyében, Nagyzerinden megnyílt az immár harmadik alkalommal megrendezett egyhetes képzőművészeti tábor. Siska Szabó Hajnalka művészeti vezető örömmel újságolta, hogy soha ennyi jelentkező még nem volt. A tábor költségeit fele-fele arányban a megyei és a községi tanács állja. A táborzáró kiállításnak az Olosz Lajos Művelődési Ház nagyterme ad majd otthont. /(Kiss): Megnyílt a zerindi képzőművészeti tábor. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 1./

2006. augusztus 8.

Augusztus 6-án a hagyományos záró kiállítással ért véget Nagyzerinden az idén negyedik alkalommal megrendezett képzőművészeti tábor, amelyre tizenöt alkotó jött el. A résztvevőket helybeli családoknál szállásolják el, mondta el Siska Szabó Hajnalka, a tábor művészeti vezetője. A vendégek mindezt azzal hálálják meg, hogy egy-egy itt készült alkotásukat a helybeli képtárnak, illetve a szállásadóknak ajándékoznak. Ujj János a kiállított műtárgyakat, az idei sikeres alkotómunka eredményeit mutatta be. /(Kiss): IV. Nagyzerindi képzőművészeti tábor. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 8./

2008. augusztus 13.

Az aranyosgyéresi RMDSZ és a magyarországi testvérváros, Kisbér önkormányzatának köszönhetően, 22 diák és két kísérő tanára tölthetett több csodálatos napot Kisbéren. Nemcsak Kisbér történelmével, nevezetességeivel ismerkedtek meg a diákok, hanem meglátogatták a komáromi erődöt, Zircen az apátságot, a Bakony Múzeumot, a cseszneki várat, a győri állatkertet. Jártak Tatabányán, két napot Budapesten is eltölthettek, a Balatonra is eljutottak. Mesejáték, néptánctanulás, focizás egészítette ki a napi programokat. Az aranyosgyéresi városnapokra várják majd a kisbérieket. /Szabó Hajnalka, kísérő tanár: Aranyosgyéres. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./

2009. április 2.

Április 1-jén megtelt Aradon a Jelen Ház kávézója, ahol a Jelen Galéria vendégül látta az első alkalommal megrendezett Kölcsey-tárlatot. A Kölcsey Egyesület nemrég megválasztott új vezetősége úgy döntött: a hagyományos rendezvényeken kívül újabbakra is gondol, így kért fel aradi magyar képzőművészeket, hogy együtt állítsanak ki munkáikból. Brittich Erzsébet, Eisele-Szűcs Zoé, Kett Groza János, Laukó Katalin, Móré-Sághi Annamária, Ódry Mária, Simó Margit, Siska-Szabó Hajnalka, Szép Zoltán és Takács Mihály két-két alkotása került a falakra. Mind a szervező Kölcsey Egyesület, mind a házigazda Jelen Galéria ezért arra kéri a most kimaradt művészeket, hogy a következő csoportos kiállításon legyenek jelen. A tárlatot házigazdaként Böszörményi Zoltán köszöntő szavai nyitották meg, majd Jankó András elnök ismertette a Kölcsey Egyesület terveit, amelyek nemcsak további tárlatokat, hanem zenei elképzeléseket is tartalmaznak. /Kiss Károly: Kölcsey-tárlat a Jelen Galériában. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 2./

2009. augusztus 18.

A közel két méteres Kett Groza János festőművészt nem lehet nem észrevenni, ha végigmegy Arad főutcáján. Kettős nevének az a története, hogy édesanyja német volt, és a második világháború után fenyegette a Szovjetunióba deportálás. Akkor ajánlották neki, hogy vegye fel egyik sógora nevét, a Grozát is. Jól tette, mert így megszabadult a deportálástól. Kett Groza János /sz. Arad, 1941. aug. 3./ Déván végezte a középiskolát, Temesváron a képzőművészeti egyetemet. Az első grafika- és festménytárlata 1971-ben volt. Az 1989 utáni nyitás után jöhettek a külföldi alkotótáborok is. Az évek során több mint 4000 karikatúrája jelent meg hazai és külföldi lapokban. Közel két évtizede tanít Aradon a művészeti népiskolában. Sok művész kikerült a keze, például Siska-Szabó Hajnalka vagy Laukó Katalin. /Kiss Károly: Beszélgetés Kett Groza János képzőművésszel. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 18./

2009. november 24.

November 26-án Aradon a Jelen Galériában Siska-Szabó Hajnalka aradi képzőművész jelentkezik legújabb festményeivel. /Kiss Károly: Siska-Szabó Hajnalka festményei a Jelen Galériában. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 24./


lapozás: 1-14




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998