udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Skultéty Csaba (Ambrus Márton)

2002. október 23.

A Szabad Európa Rádió egykori szerkesztőjével Skultéty Csabával sugároz interjút a Marosvásárhelyi Regionális Rádióstúdió okt. 23-án. A több mint 30 évig Ambrus Márton néven ismert Skultéty a Rádió történetéről, az 1956-os forradalomban betöltött szerepéről, hivatásáról vall. /Az 1956-os magyar forradalom és a Szabad Európa Rádió. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 23./

2006. november 14.

Bemutatták Skultéty Csaba, a Szabad Európa Rádió egykori hírszerkesztője Vasfüggönyön át. A Szabad Európa Rádió mikrofonjánál – előtte és utána című könyvét a Marosvásárhelyi Rádió stúdiójában. Skultéty 1920-ban született Nagykaposon, Budapesten járt közigazgatási karra, majd 1945 januárjában a szovjet csapatok őt is elvitték „malenkij robotra”. Ceglédre, végül a moldovai Focsani-ba került. Innen megszökött, s Erdélyen keresztül hazament Magyarországra. 1947 októberében elhagyta Magyarországot és Párizsban telepedett le, ahol nemzetközi jogi tanulmányokat folytatott. 1951-től 1983-ig a Szabad Európa Rádió munkatársa Münchenben. „Nem létezett tévé, telefon, mobilkészülék, világháló. Hajnalban a szolgálatos hírszerkesztő asztalára került a Budapesti Rádió éjfélig sugárzott műsorának minden szava, leírva; kétszer egy héten a magyar nyelven megjelent Kárpát-medencei lapok cikkeinek összefoglalója, valamint a nyugati tudósítók magyarországi hírei. Az amerikai vezetőség nem ismert cenzúrát, de a gondos felismerésen, pontos információn, hitelességen volt a hangsúly” – fejtette ki Skultéty. /Berekméri Ildikó: „Nem magányos zsenik voltak, csapatmunka volt”. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 14./

2007. január 10.

A Szabad Európa Rádió ma már legenda. Akit érdekel a téma, annak ajánlható Skultéty Csaba Vasfüggönyökön át – A Szabad Európa Rádió mikrofonjánál, előtte és utána /Madách – Posonium, 2006/ című könyve. A könyv több mint felét olyan interjúk, beszélgetések teszik ki, amelyeket Skultéty Csabával készítettek mások, és csak a második rész tartalmazza magának a szerzőnek az írásait, vallomásait. Izgalmas olvasmány, főként az a része, amely a „málenkij robot” időszakáról szól, a fogolyélet megpróbáltatásairól, majd végül a szökésről. A Szabad Európa Rádió 1951-től 1983-ig nyújtott otthont Skultétynak, későbbi nevén Ambrus Mártonnak, aki előbb hírszerkesztőként, majd nemzetközi politikai kommentátorként kísérte figyelemmel a nagyvilág eseményeit. A rádiós évek után a szerző művelődés-szervező, műgyűjtő lett, aki a kisebbségekért munkálkodik, és régi magyar térképeket, dokumentumokat kutat fel, majd ajándékoz el, csak azért, hogy megmaradjanak. Skultéty Csaba végül hazatért, illetve visszatelepült Magyarországra. /Sándor Boglárka Ágnes: Az üveghegyen innen, az üvegfalon túl... = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./

2007. április 21.

Skultéty Csaba Vasfüggönyön át címmel tart előadást április 22-én Gyergyóremete községházán. A helyszínen megvásárolható Skultéty Csaba Vasfüggönyön át, a Szabad Európa Rádió mikrofonjánál – előtte és utána című könyve, amelyet a szerző dedikál. /Vasfüggönyön át. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 21./

2007. április 24.

Irodalmi kört szerveznek a Gróf Majláth Gusztáv Károly római katolikus szemináriumban Gyulafehérváron, havonta egyszer, Dimén Erika magyartanár irányításával. Az április 20-i könyvbemutatón az irodalmi kör résztvevői vendégül látták Szabó Zsoltot, a kolozsvári Művelődés folyóirat főszerkesztőjét és meghívottját, Skultéty Csabát, a Szabad Európa Rádió (SZER) hajdani politikai kommentátorát. Akik annak idején suttyomban a SZER sugárzását fogták, Ambrus Márton álnéven ismerhették őt meg. Skultéty Csaba Csehszlovákiában született /Nagykapos, 1920. dec. 3./, tanulmányait szülőhelyén és a késmárki német gimnáziumban végezte, majd Ungvárott érettségizett. Huszonöt évesen a szovjet csapatok hadifogolyként elhurcolták, ahonnan megszökött és visszament Magyarországra. Nyugatra távozott, 1947-től Párizsban nemzetközi jogot tanult. 1951-től 1983-ig a SZER munkatársa. 1985–1990 között a Pax Romana Katolikus Magyar Értelmiségi Mozgalom elnöke. Gazdag publicisztikai tevékenységének legfőbb témája a szórványvidékeken élő magyarság sorsa, küszködése. Életéről, tanulmányairól, börtönemlékeiről, a rádiónál folytatott tevékenységéről írt Vasfüggönyökön át – A Szabad Európa Rádió mikrofonjánál – előtte és utána – című könyvében. /Fullajtár Attila: Skultéty Csaba Gyulafehérváron. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 24./

2007. szeptember 25.

A szlovák parlament határozatban szentesítette a felvidéki magyarok és a németek II. világháború utáni meghurcoltatását törvényesítő Benes-dekrétumok érinthetetlenségét. Magyarország elfogadhatatlannak és érthetetlennek tartja, egyben visszautasítja a Benes-dekrétumok megerősítéséről szóló szlovák parlamenti határozatot. Az 1945-ben kiadott Benes-dekrétumok a csehszlovák kormány és Eduard Benes csehszlovák köztársasági elnök intézkedései a II. világháború utáni új egységes csehszlovák nemzetállamnak a német és a magyar nemzetiségtől való megtisztítását célozták. A németek elűzése 1945. május elején kezdődött, ugyanebben az évben mintegy 660 ezer német nemzetiségű ember menekült el vagy űzetett ki (370 ezren menekültek el a visszavonuló német csapatokkal), a szervezett kitelepítés 1946. január 25-én indult meg. A Benes-dekrétumok alapján összesen 2 millió 996 ezer német kényszerült elhagyni az országot (az 1950. évi népszámlálás már csak 165 117 német anyanyelvű személyt regisztrált Csehszlovákia területén). Az első magyarellenes intézkedések egyike az ún. pozsonyi akció volt. 1945. május 5-én a Pozsonyban élő magyarok lakásaira szlovák katonák törtek, s a csomagolásra fél órát engedélyezve a magyar lakosság mintegy 90 százalékát a Duna-hídon áthajtották Ligetfaluba, ahol mintegy 20 ezren embertelen körülmények közé, internálótáborba kerültek. Az akkori pozsonyi belügyi megbízott, Gustav Husák nem vette át a pozsonyi magyarok írásbeli tiltakozását, s küldöttségüket sem fogadta. Egy ligetfalui tömegsírban 90 magyar fiatal holttestét temették el 1945 nyarán. A pozsonyi akció mintegy nyitánya volt az országszerte meginduló letartóztatásoknak, a magyar államhatáron való áttoloncolásoknak, a magyarok csehországi deportálásának és az ún. magyar-csehszlovák lakosságcserének. 1945 májusában elbocsátották a magyar közalkalmazottakat, majd a 69/45. számú SZNT (Szlovák Nemzeti Tanács) rendelet a „megbízhatatlan” magyarokat a magánalkalmazásból is menesztette. A rendeletek értelmében megszüntették a nyugdíjak folyósítását, mindennemű szociális segélyezést, az egészségügyi gondozást stb. Az 1945. október 1-jei, 88. számú elnöki rendelet értelmében a közmunka-kötelezettség a nők számára 18–45 éves korig, férfiak számára 15–55 éves korig terjedt, ennek a dekrétumnak alapján deportáltak több tízezer magyart cseh-morva területre. A nagyhatalmak nem akadályozták meg a deportálást, a magyar kormány a csehszlovák kormánynak a lakosságcseréről szóló ajánlata elfogadására kényszerült (1946. február 27.). A magyarellenes politikát betetőző lakosságcsere 1947. április 12-én kezdődött, s 1949. június 5-én fejeződött be. Ez idő alatt 73 273 szlovák hagyta el Magyarországot, és Szlovákiából 89 660 magyart űztek el. Ezután következett az erőszakos elmagyartalanítás, a reszlovakizáció. (A lakosságcsere összesített adatai egyes forrásokban eltérnek egymástól.) A Benes-dekrétumoknak halálos áldozatai is voltak. Az intézkedések közvetlen és közvetett áldozatainak számát a cseh történészek is 30–40 ezerre becsülik, a szudétanémet szövetségek ezt a számot közel negyedmillióra teszik. A szlovák szemléletből máig nem tűntek el az egykori téveszmék, miszerint „Csehszlovákiából már az első világháború után minden magyart ki kellett volna takarítani. ” – vélte Skultéty Csaba, a Szabad Európa Rádió egykori munkatársa, aki a magyar áttelepítési kormánybiztosának titkáraként élte meg a történéseket. /Érinthetetlen Benes-dekrétumok. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

2008. február 14.

Egyre több magyar civil szervezet alakul Szászrégenben. A rendezvényszervezést, a hagyományőrzést szolgálja a nemrégiben alapított Humana Regun Egyesület. Menyei Ildikó és Fábián András alapító tagok elmondták, Szászrégenben az 1800-as évektől létezik műkedvelő színjátszás, ami nemrég rangot is kapott, az amatőr társulat népszínházzá alakult. A népszínház örökké anyagi gondokkal küszködött. Civil szervezetként pályázhatnak, ezért alakult meg egyesületük 2006. szeptember 30-án. Nemcsak a színháznak, hanem a tánccsoportnak és a bábcsoportnak is pályáznak, illetve bármilyen magyar rendezvény számára igyekeznek megteremteni az anyagi hátteret: irodalmi, történelmi vetélkedők, könyvbemutatók, környezetvédelmi rendezvények, kiállítások, irodalmi körök részére is. Eddigi eredményeik: újra megszervezik a március 15-i, illetve október 6-i megemlékezést. Ismét pályáznak a Hagyományőrző rügyecskék népdalvetélkedő, illetve a 4. Vitéz László Maros menti bábostalálkozó megszervezése érdekében. Megszervezték a Historia Nostra történelmi vetélkedőt hatodik-hetedik osztályosok számára, tavaly Árpád-házi királyok témában, idén az Anjouk következnek. Támogatták a népszínház gyergyói fesztiválszereplését és megszervezték Vajda György fotókiállítását. Irodalmi kör keretében beszélgettek Skultéty Csabával és Agyagási Leventével. Decemberben megszervezték a szászrégeni volt és jelenlegi színjátszók találkozóját. Segítik Bíró Donát Szászrégen és vidéke – településtörténeti adalékok című könyvének megjelentetését. Idén várostörténeti vetélkedő is lesz, hiszen 780 évvel ezelőtt említették írásban a várost először. Decemberben magyar országos műkedvelő színjátszó találkozó várható. /Nagy Botond: Értékmentők a kisvárosban. Humana Regun Egyesület. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 14./

2009. október 20.

Duma István András Mi Magunkról címmel újságot ad ki, a Moldvai Csángó-magyarok Szövetsége klézsei szervezete tagjainak s azoknak, akik szimpatizálnak vele. A bákói lap azt írta, hogy el akarják magyarosítani a csángókat. Duma a Mi Magunkról számait fénymásolással sokszorosította, és ingyen terjesztette Klézsén. Az 5. lapszámtól kezdődően, minden bizonnyal az egész magyar és román nyelvterületen páratlan időszaki kiadvány született, az új köntösben jelentkező MI MAGUNK. Szerkesztője ugyancsak Duma István András, Címük: com. Cleja, sat Alexandrina. Zona Tyúk Szer. Irányítószám: 5529. A Moldvai Csángó-magyarok Szövetsége klézsei helyi szervezetének lapján a címoldalra kiemelten a következő mottó áll: Azoknak, akik igazságra akarják építeni életüket. A lap kétnyelvű, mert románokhoz, az elrománosodott csángó-magyarokhoz is szól. A románul tudók számára többnyire olyan információkat és dokumentumokat közöl, amelyek a moldvai csángó-magyarok magyarságát bizonyítják. A lapban jól megvan egymás szomszédságában az intellektuális képzettségű Csicsó Antal elemző írása Duma István András verseivel, a klézsei nyelvjárás szóhasználatához, képi világához igazított prózájával. Minden tisztelet azoknak – EMKE, Bukarest, Skultéty Csaba és Zhery Miklós, Magyarország, Czuby Éva, Németország –, akik ehhez fórumhoz a moldvai csángó-magyarokat hozzájuttatták. . /Csupa csapás az élet. = Erdély. Ma, okt. 20./


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998