udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Soó Éva

2000. december 29.

A közelmúltban tartották Marosvásárhelyen, a Bolyai Farkas Líceumban a magyar középiskolások kongresszusát. A jelen levő diáktanácsi képviselők úgy döntöttek, hogy az 1999. okt. 23-án megalakult Romániai Magyar Középiskolás Szövetséghez (RMKSZ) csatlakoznak, tehát a MAKOSZ-tól függetlenül fejtik ki a jövőben tevékenységüket. Erre főként azért volt szükség - nyilatkozta a Népújságnak Kali István, a Bolyai Farkas líceum diáktanácsának elnöke -, mert a MAKOSZ anyagi helyzetét egyre nagyobb homály lengi körül. Az RMKSZ most megválasztott vezetősége 5 társelnökből áll: Feleki Emese (Székelyudvarhely), Szilágyi Ágota (Szatmárnémeti), Soó Éva (Kolozsvár), Bartha Zsolt (Arad) és Kali István (Marosvásárhely). A szervezet tanácsadói testületébe a tervek szerint az RMDSZ ifjúsági szakosztályából és a Magyar Ifjúsági Tanács részéről kérnek fel valakit, ugyanakkor egy gazdasági és egy jogi szakértő segítségére is számítanak. A pénzügyekért várhatóan a kolozsvári ÁBEL Alapítvány vállalja majd a felelősséget. Az RMKSZ jelenleg a Magyar Ifjúsági Tanács és a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség támogatását élvezi. /Kenyértörés a MAKOSZ-szal. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 29./

2003. április 30.

A Maszkura Egyetemi Színpad /Kolozsvár/ tizenöt éve meghatározó tényezője az erdélyi műkedvelő színjátszásnak. Az évforduló alkalmából a kolozsvári diákszínjátszó csoport egy "monstre" találkozó megszervezését tervezi, melynek keretében együtt ünnepelhetnének az egykori és mai maszkurások. Az október 25-26-ára tervezett találkozón a résztvevők megtekinthetik a Maszkura eddigi előadásaiból, fennmaradt plakátjaiból, fotóiból, a róluk írt kritikákból összeállított tárlatot. A csoport rendszeresen részt vesz a különböző hazai és anyaországi fesztiválokon, többnyire sikerrel, jelezte Soó Éva. /Papp Attila Zsolt: Tizenöt éves taps. Jubileumi találkozóra készül a Maszkura. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 30./

2003. május 31.

Máj. 29-én szabadtéri vitadélutánt tartottak Kolozsváron a Kolozsvári Magyar Politológushallgatók Társasága (KoMPoT) szervezésében. A téma a Korrupcióellenes törvénycsomag - látszat és valóság volt. Vitaindítót mondott Salamon Márton László, a Krónika lapszerkesztője, valamint Mátis Jenő, a Kolozs Megyei Képviselők Tanácsának elnöke. Az előadók kiemelték: a módosításra igencsak szükség van, a törvénycsomag több hiányossága miatt. Mátis Jenő szerint az összeférhetetlenség esetében különbséget kellene tenni a fő- és a mellékállású politikusok között. Salamon a törvénycsomag talán egyetlen pozitívumára világított rá: értékelendő maga a kezdeményezés. /Soó Éva: Eső és politika. = Krónika (Kolozsvár), máj. 31./

2003. szeptember 8.

Szept. 7-én Koltón zárult a Petőfi-emlékrendezvények sorozata. A Petőfi házaspár Koltón töltött napjai, a "koltói ősz" emlékére szerveztek 14. alkalommal emlékünnepséget. Hét helyszínen ünnepelték a hét végén Petőfi Sándort. A Petőfi-emlékhelyek ifjú küldötteinek találkozója szept. 5-én kezdődött, amikor a fiatalok Szamoskóródot látogatták meg, ahol július elején emléktáblát avattak Petőfi Sándor tiszteletére. Innen Szamoskrassóra zarándokoltak, ahol a Bem-emlékszobát és a néprajzi múzeumot járhatták körbe. Este Dávid Gyula irodalomtörténész, a Petőfi Erdélyben című kötet társszerzője és Benkő Andrea, a Petőfi Irodalmi Múzeum főkutatója irányításával kerekasztal-beszélgetésre került sor a Petőfi-emlékhelyekről, -kutatásokról és -kultuszról. Szept. 6-án Erdődön volt emlékezés, délután Nagykárolyban, a Petőfi-szobor előtt a helybeli Ifjúsági Keresztyén Egyesület és a Camerata Cantorum kórusainak szereplése mellett a Petőfi-találkozó fiatal küldöttei mutattak be irodalmi műsort. Másnap Misztótfalu és Nagybánya érintésével a Petőfi-házaspár mézesheteinek helyszínére, Koltóra érkeztek a különböző kárpát-medencei Petőfi-emlékhelyekről összesereglett fiatalok. A Koltói ősz nevű rendezvényt először 1938-ban szervezték meg Erdély és Partium határán, majd az 1980-as évek elején betiltották az ünneplést, 1990-től azután újra megrendezték. Hagyománnyá vált, hogy az öt éve Koltón felavatott Szeptember végén című szobrot - amely Petőfit Szendrey Júliával ábrázolja - megkoszorúzzák Erdély és Magyarország Petőfi-emlékhelyeinek küldöttei. Kulturális műsor zárta a rendezvényt: Madarász Katalin népdalénekes, Dévai Nagy Kamilla és a Krónikásének zeneiskola növendékei, valamint a sárospataki színház művészei léptek színpadra. /Soó Éva: Koltói ősz szeptember elején. = Krónika (Kolozsvár), szept. 8./

2003. december 12.

Két magyar vonatkozású könyvvásár is nyílt dec. 11-én Kolozsváron: a Kriterion Könyvkiadó által szervezett rendezvényen kilenc kiadó mutatkozik be, a Korunk szerkesztőségében megtartott egynapos eseményen pedig a Komp-Press kiadó mutatta be újdonságait. A szervező Kriterion Kiadó igazgatója, H. Szabó Gyula szerint Kolozsvárnak szüksége van a rendezvényre. /Bálint B. Eszter, Soó Éva: Könyvek maratonja. Magyar kiadók mutatkoznak be Kolozsváron. = Krónika (Kolozsvár), dec. 12./

2003. december 22.

Illés Lajos és Utassy József Betlehem csillaga című rockoperáját mutatta be dec. 20-án a Kolozsvári Állami Magyar Opera. A bemutatón jelen levő zeneszerző, Illés Lajos elmondta, biztos jelét látja annak, hogy az erdélyi és ezen belül a kolozsvári közönség érdeklődik a műfaj iránt. /Soó Éva: Rockopera a kolozsvári színpadon. = Krónika (Kolozsvár), dec. 22./

2005. július 11.

Az identitás definíció nélküli evidencia – fogalmazhatták meg a következtetést a július 10-én zárult IV. Torockói Diáktáborban, amely az Identitás, nemzet, etnopolitika a 21. században címen zajlott. A több mint 20 politológia és újságíró szakos hallgató részvételével a Politeia – Romániai Magyar Politikatudományi Egyesület és a Kolozsvári Magyar Politológushallgatók Társasága (KoMPoT) által szervezett nyári egyetem négy napja alatt előadást tartottak hazai és magyarországi meghívottak. Bodó Barna politológus, a tábor „atyja” az identitásról mint önmegvalósítási programról beszélt, majd azt a kérdést is feltette hallgatóságának, hogy mikor válik a politika etnobiznisszé. Gabriel Badescu, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem politológia karának tanszékvezetője szerint az interetnikus kapcsolatok vesztettek látványosságukból és mélységükből Európában, ugyanakkor az etnikai környezet befolyásolja a politikai szerepvállalást. Egy nemrég elvégzett felmérés eredményeit ismertetve elmondta, hogy a románok nem tesznek különbséget erdélyi és magyarországi magyar között. Ezzel szemben egy magyarországi felmérés adataiból kiderül, hogy az ottani magyarok igenis megkülönböztetik magukat a határon túliaktól. Amint azt Szarka László, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének igazgatója kifejtette, a magyar–magyar párbeszéd elakadt, aminek több oka is van. A Trianon utáni magyar közösségek és az országhatáron belül maradt magyarok egyre kevesebbet tudnak egymásról, ami az oktatás hiányosságára is visszavezethető, illetve az, hogy ma sem Bukarest, sem Budapest nem tud viszonyulni az erdélyi magyarokhoz. Jövőre a közéleti etika lesz a torockói diáktábor témája – jelezte Bodó Barna. /Soó Éva: Torockói Diáktábor: identitás és etnopolitika. = Krónika (Kolozsvár), júl. 11./

2005. július 15.

Szarka László, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének igazgatója Felvidékről települt át Magyarországra. „Az erdélyiek azt mondják, kijönnek Magyarországra, mások azt mondják, hogy bejönnek, mi, felvidékiek átmentünk.” „A jelenlegi Magyarország az erdélyi, vajdasági, szlovákiai, kárpátaljai átköltözött értelmiségiek nélkül valószínűleg a mainál is jóval érzéketlenebb lenne a kinti magyar világ iránt.” – vallja. „A magyar nemzeti közösség történeti, nyelvi, kulturális egysége minden szétfejlődés, különbség, akadály ellenére ma is szociológiailag bizonyítható tény. A nemzetállami szerkezeteknek, kalodáknak a következménye, hogy a magyarországi magyarok egyötöde kizárólag a magyarországi magyarok közösségeként képzeli el a magyar nemzetet. A másik négyötöd érzékeli ugyan a különbségeket, de fontosnak, a jövő szempontjából is meghatározónak tartja a Magyarországon kívül élőkkel kialakítandó viszonyt. A két pólus közt pedig ott vannak a visszafogott érdeklődők, a közömbösek, a tájékozatlanok és az érdektelenek. Hasonlóképpen a kisebbségi magyar világban is sokféle magatartással találkozunk. A két és fél millió kisebbségi magyarból 840 ezren váltották ki a magyar igazolványt.” Szarka László /sz. Klobusic, 1953/ a pozsonyi Komenský Egyetem Bölcsészettudományi Karán történelem-magyar szakot végzett. 1994-ben doktorált az MTA Történettudományi Intézetében. Kutatási területe a nemzetiségi kérdés Magyarországon és Közép-Európában a 19–20. században. Számos, ebben a témában íródott könyv szerzője, szerkesztője. 1990–1999 között a Regio folyóirat felelős szerkesztője, 2000-től a Magyar–Szlovák Történész Vegyes Bizottság magyar tagozatának elnöke, 2001-től a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének igazgatója. /Soó Éva: Az erdélyi magyar mindennap népszavaz. = Krónika (Kolozsvár), júl. 15./


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998